Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-29 / 25. szám
• • Ot évtized tárlata Szentendrei művészet = A szentendrei művészet ötven | évét bemutató — pénteken meg- ! nyílt — nagy retrospektív kiállí- ! tást augusztus végéig tekinthetik | meg a tárlatlátogatók hétfő kivé- = telével naponta 10 és 18 óra kö- ! zött az új Szentendrei képtárban. | Tízezreket vonzó képzőművészeti | értékekkel találkozhat itt vsok | Pest megyei. A kultúra igazi kín- | cse várja őket, ahogy Illyés Gyű- 5 la rögzítette, a szépség igazságbő- = vítő Ingyen lakomá-ja. Szentendre a Dunával, dombrin- gásával, hegyhátterével önmagában is szép táj, melyet a rómaiak is észrevették. Itt építették Ulcisia Castrát stratégiai okokból, de a környezet kellemességének egyenes következményeként. Magyarok, menekülő szerbek, dalmátok érkezése jelentette a kisváros igazi születését a XVIII. századbaa Később a festők városa lett. Ferenczy Károly szentendrei korszaka 1889-ben kezdődött, de a rendszeres művészélet 1928-ban indult, amikor Réti István tanítványai megalapították a Szentendrei Festők Társaságát. Műhellyé ötvözött folytatás Van mire visszapillantani a jubileum alkalmából. Szentendre jelentősége abban áll, hogy a két háború között összegezte és folytatta a ku- bizmus, Nagybánya, a Nyolcak és az aktivisták be nem fejezett indítékait, s ezzel internacionális fontosságú műhellyé növekedett. Nem egy, hanem minden használható örökség KORNISS DEZSŐ: KÜZDÉS továbbteremtésére törekedett, s ez a szárnyalás eredményezte a szentendrei stílus egyetemességét. A tér sűrű pontja Szentendre, de a festők révén a holnap időegységét is tömörítetté. Mivel? Azzal, hogy figyelte a nyugati irányzatok problémakörét, s tovább fejleszthető lehetőségeit a magyar karakter megtartásával művekben honosította. E rajzi laboratórium minden értéket ötvözött az új művek egész sorában. Minden korosztály, minden pályára lépő fiatal nemzedék a szentendrei festészet új hullámát jelentette. Felhasználta a szolnoki, a vásárhelyi művészet örökségét, nem csukta be a kaput ez előtt sem. Széles a szentendrei skála. A posztimpresszionizmustól a legújabb konstruktív elképzelésig minden szándékot európai értékrenddel ismer el. Az egyes irányzatok gazdag árnyalatokban jelentek meg, s ezért a szentendrei művészet minden állomása, kontinentális minősége révén a jövő iránytűjévé válhatott. Münchenben 1824 és 1890 között kétszázötven magyar tanult, az elmúlt öt évben csaknem ezren festettek szentendrei tematikájú képet. Az összehasonlítás is jelzi a város bő témaforrását, mely felszabadítja a képzeletet és képpé szerkeszti szépségeivel. Ez a város katalizátor is, rendezi, szabályozza a fantázia sebességét, tisztítja és gyarapítja a rajz, a festői eszközök tárát, s önmaga megújulásaiban meghívta, megteremtette a maga szobrászait is. Szentendre mágnes és sodrás, esztétikai norma, az alkotás szenvedélyes és állandó felülvizsgálata, szigorú mérték, mely hozzájárul képzőművészetünk össz- tel j esítményéhez. Az árnyalatok teljességének igénye Mucsy András átgondolt rendezése ügyelt arra, hogy a mostani kiállítás logikus időrendben mutassa be a stílusokban is összetartozó alkotókat. Minden ideköti sjmM ÉS MINDENNAPOK Amikor először találkoztam vele a gyári KISZ-eseknek tartott politikai vitakört. A tömzsi, szőke ember élénken gesztikulált. Mintha ezzel akart volna hangsúlyt adni mondanivalójának: — Szeretem a fiatalokat — az elmúlt években szép számmal neveltük őket jó kommunistákká Második találkozásunkkor az egyik üzemrészben, megkérdezte: —* A pártalapszervezet-titkárral, vagy a gazdasági vezetővel kíván beszélgetni? Különben^ úgysem választható szét a kettő — mondta. Arcára íródott: nem örül a várható faggatózásnak. Még téglát is... Munkatársa, Gönczöl Lajos, a fonoda üzemvezetője csodálkozott is, hogy kötélnek állt. — Nézze, én alaposain kiismerhettem, több mint negyedszázada dolgozom Marcsók Jánossal. Kevés hozzá hasonló lelkiismeretes, szorgalmas ember van. Amit vállal, azt teljesíti, nem nézi, hogy lejárt-e a munkaidő, vagy sem. Titkárként gyakran nyílik módja elintézni a munkások különféle ügyes-bajos dolgait. El tudná képzelni, ha nem lenne ilyen lelkes, a gazdasági és a politikai munkáján kívül foglalkozhatna az üzemi sportélettel is? Pedig ma is a kézilabda-szakosztály vezetője. Szerepe van abban, hogy NB Il-es férficsapattal dicsekedhetünk. — Sose legyen rosszabb főnökünk nála — jelenti ki Dudoli Andrásné, az előkészítőüzem egyik dolgozója. — Kilenc év alatt pedig volt már egynéhány vezetőm. Még bontott téglát is segített szerezni annak, aki kért. Mindenfélével hozzáfordulhatnak. Málnaérés idején szüretelni is igyekszik elengedni bennünket. No, persze, úgy, hogy azért a munka menjen. Kovacsics Ferenc művezető kis ideig töpreng, csak azután szólal meg. — Igaz, hogy a felettesem, de nem vagyok elfogult vele szemben. És a mellébeszélést sem bírom. Higy- je el, nem talál az üzemben olyat, aki rosszat mondana rá. Rengeteg időt tölt idebent. Neki aztán csakugyan második otthona ez a gyár. Itt ragadt Az üzemből a pártirodába indulunk Marcsók Jánossal. A néhány tízmétemyi úton is több ízben megállítanak bennünket. Sok szerencsénk az irodában sincs, gyakran nyílik az ajtó. Igyekszik is rövidre sikeríteni a beszélgetést. — Huszonnyolc éve kerültem ide, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár váci gyárába. Akkor aligha gondoltam, hogy itt is ragadok. Ma viszont, biztosíthatom, nem túlzás, el sem tudom képzelni, hogy másutt dolgozhatnék. A váci fonoda pedig ma sem tartozik a legideálisabb munkahelyek közé. Hosszú ideje csak a legszükségesebb korszerűsítéseket tudták végrehajtani. S az évek óta tervezett fonodái nagyrekonstrukciót is valószínűleg csak 1980 után kezdik meg. A farkasolóüzemrész betanított munkása hosszú utat járt meg 1950 óta. Volt kikészítő, a fonás sok titkát is megismerte. Volt személyzeti osztályvezető és munkaerő-gazdálkodó is. Egy időben a rendészi tennivalókat is rábízták. Élete legemlékezetesebb időszakának azonban azt az időt tartja, amikor a vác- dukai termelőszövetkezetben párt- titkárnak választották. Múltidézés Szavai nyomán felidéződnek atsz- ek szervezésének sok gonddal, küszködéssel teli évei. Bevallja: párttitkárként is csak úgy szerzett bizalmat, hogy maga is megfogta a .kaszát, a vasvillát. Hangsúlyozza, azokban az években sem szakadt el a gyártól. — Hajaj, hogy mennyien jártak ki akkor a fonodából a termelőszövetkezetekbe társadalmi munkába istállókat építeni, meg másban segíteni, már nem is emlékszem. — A lelkesedést önmagában soha nem tartottam elegendőnek —mondja. — Szakmai és politikai tudásra egyaránt szüksége van az ember nek. Az 1951-ben elvégzett három, hónapos pártiskolún valójában csak az alappal ismerkeduettem meg, a tudományos szocializmushoz 1973- ban kerültem igazán közel. Elvégeztem a marxista—leninista esti egyetemet, idén pedig speciális kollégiumon tanulom a pártépítés napi és jövőbeni feladatait. Szakmai ismereteit sem csak a gyakorlatból szerezte, textiltechnikusi oklevél lapul a fiókjában. Az ember lételemévé válik a politika. A lényeg, hogy megtalálj^ mindenkivel a megfelelő hangot. 1945-ben tizennyolc'éves fiatalként lettem párttag. Most, hogy idén betöltőm az ötvenediket, végiggondolom a hátrahagyott éveket és így fogalmazom, ha elölről kezdeném sem élnék másképp. A család Feleségét a gyárban ismerte meg. Fonótanulólány volt, később az üzem DISZ-titkárának választották. Ma az anyag- és áruosztályon csoport- vezető. Nagy fiuk az autószerelő szakmát kedvelte meg, most éppen a haza védelmét tanulja. Kisebb fiuk harmadéves festő-mázoló tanuló, hamarosan hazaviszi az első keresetét Amikor tavaly, november hetedikén eddigi egész munkássága elismeréseként kitüntették, hangosan kérdezte: — Valóban megszolgáltam? Dodó Györgyi Kiindulópontnak Fényes Adolf 1907- es szentendrei táját helyezte el, s ezzel helyesen jelölte meg Szolnok és Szentendre rokon törekvéseit. A jogutód itt is Szentendre, akár Nagybánya esetében. Mindenképpen helyes lett volna ezért Ferenczy Károly egyik művét is a tárlat elején bemutatni. így lenne teljes az a folyamat, melyet különben a rendezés magas szinten összegez. Az első teremben az 1928-as alapító tagok műveit láthatjuk: Paizs-Goebel Jenő, Onódy Béla, Bánovszky Miklós, Jeges Ernő alkotásait. Már ekkor jelentkezik a sokrétűségen belüli egység. Az, hogy a szentendrei festők Nagybánya, Kecskemét, Szolnok és a Nyolcak törekvéseit fejlesztik tovább, a magyar karaktert és a fontos európai irányzatokat. Szentendre példát mutat az árnyalatok teljességére igényt tartó gazdaságra. Kántor Andor, Perlrott Csaba Vilmos és Göllner Miklós ennek az erős kolorisztikus természetelvű szemléletnek egy-egy realizmuson és konstruktivizmuson alapuló ága. Ezt a felfelé törekvő utat gyarapítja szimbólumokkal Miháltz Pál és Ilosvai Varga István művészete, akik közül Ilosvai Varga megindító harmóniájú Piros önarcképével szerepel. Az életöröm festője Czóbel Béla, akinek palettájá a világ minden ragyogását és fényét egy felületre gyűjti. Szentendre vásárhelyi indítékait Tornyai János két képe és Pirk János napraforgói reprezentálják, s fontos epizódként jelenik meg Hincz Gyula, Modok Mária, Czimra Gyula, Vaszkó Erzsébet egy-egy jelentős műve. Köztudott, hogy a szentendrei festészet európai mérleg, mely a konstruktív eszközök hatását és erejét méri. A mostani kiállítás a valóságnak megfelelően mesterművekkel reprezentálja ezt. A rendkívül erős mezőny Kmetty János és Barcsay Jenő indítékaitól vezéreltetve jut el Balogh László és Deim Pál fegyelmezett, gondolatteli látomásáig. Kondor Béla művészete külön szimfónia, s rendkívül érdekes Csik István, Bartl József és Klimó Károly bátor kísérletezőkedve. Ok egyszerre veszik át Kondor és Barcsay neológizmusait. Összetett képi nyelvújítás Nem tudom, hogy van-e még öt ilyen változatokat sűrítő, nagy létszámú műhely egész kontinensünkön, mint a szentendrei. A számok is le- nyűgözőek. Igaz, ezúttal csak száz szentendrei alkotó műve kapott helyet e retrospektív tárlaton, de a mérőszám ennél jóval nagyobb. E sokaság is a szentendrei művészet erejét bizonyítja. Olyan neveket említek, mint Bene Géza, Amos Imre, Országit Lili, Anna Margit, Főnyi Géza, Gráber Margit, Szobotka Imre, Szuly Angéla vagy Vajda Júlia. Minden kompozíciós forgalmazási különbségük ellenére, valamilyen rész- eredményben mindig főszereplők. Szentendre képi nyelvújítása ösz- szetett. A lírai szürrealizmus nyitófigurája Vajda Lajos, de kimagasló érték Bálint Endre és különösen Korníss Dezső, aki a Tücsöklakoda- lom-ban a mértani szervesség koncentrációjával éri el a gondolat levegős tisztaságát. Nagy verseny, nagy küzdelem e tárlat. Vannak első befutók, de nincsenek legyőzöttek, olyan általánosan magas a színvonal, s ez az öt évtizede felfelé ívelő szentendrei művészet legfőbb eredménye. Képes volt megszerezni a szobrászat szövetségét is, főleg abban az értelemben, hogy a műfaji ellentétek ellenére Farkas Ádám, Czikszentmihályi Róbert szobrai, Asszonyi Tamás, Ligeti Erika érmei, Rózsa Péter kisplasztikái, Jávor Piroska tűzzománcai rokon ÓNODY BÉLA: SZENTENDREI TAVASZ ANNA MARGIT: KENDÖS ÖNARCKÉP ASSZONYI TAMÄS: A ZOMANCBIEN- NALÉ DIJA hangvételűéi? Deim Pál, Balogh László, Gy. Molnár István eszményeivel. Biztató vonás az is, hogy akik nincsenek jelen helyhiány miatt — a Vajda Lajos Stúdió tagjai és mások — azok is a szentendrei művészet szellemi izomzatúhoz tartoznak. Jelen van azonban a múlt és a jövő. A festői variációk határozottak és szigorúak, magas a mérce, s hozzájárulnak a magyar képírás újabb eredményeihez. Befogadva az új értékeket Szentendre a festők, szobrászok, grafikusok, keramikusok otthona, de egyre inkább a múzeumok városa is, és hogy azzá lett, abban a szentendrei festészet európai minősége és a megye tettekre ösztönző művelődés- politikája is részes. Ez az alkotó párhuzam építette központtá azt, ami központ; a szentendrei Múzeum utcát, mely nyitott minden új érték állandósítására. Ezért üdvözöljük lelkesedéssel a most megnyílt Szentendrei képtárt. Tudjuk, hogy az emberi harmónia és a festői szépség új otthona lesz. Losonci Miklós SZÁNTÓ PIROSKA: KOEO t
