Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

1978. JANUAR 29., VASARNAP Ferihegy hátországa különös világ. Az utas, akit az út végén Moszkva, vagy Párizs vár, mit sem lát ebből a világból, ahol részleteire bomlik, órakész feladattá, teljesítendő tervvé válik a repülés; javítandó munkadarabbá, ügyes kezek eszközévé, radarszemek játé­kává maga a repülőgép. Háromszög a képernyőn Moys Péter, az irányítási osztály vezetője az APPRO- ACH-ba vezet. Angol szó, kö­zelítést jelent. Az APP­ROACH tenyérnyi szoba, a fal mentén körben műszerek, az asztalon kapcsolótábla. Ketten épphogy elférnek itt. Moys Pé. tér később égy termet mutat, éppen átalakítják. A reptéren aztán még sokszor találkozom építkezéssel, újítással vagy legalábbis azok tervével. Feri­hegy a változás korát éli. Ha­marosan elkészül az új radar- szoba. Nagy szükségünk van rá! mondja kísérőm. Az APPROACH-ban félho­mály és csönd fogad. A radar- ernyő fölvillanó zöldje, a lám­pák pirosa, a számok szabá­lyos ugrása jelez időnként a szemnek: angol nyelvű rádió­zás, meg-megcsörrenő telefon riaszt bennünket. Ez a közel- körzeti irányító, innen vezérlik a Ferihegy körzetébe lépő gé­peket a leszállás megkezdéséig. A távolkörzeti irányító, ha­zánk, új, legnagyobb polgári radarközpontja Kőrishegyen van és már készül a másik is, Püspökladánynál. Osztott táblácskán számok ugrálnak: gépteret és magassá­got jelölnek. A képernyőre be­kúszik egy háromszög, tapoga­tózva halad fölfelé. Nehéz el­hinni, hogy valahol egy gép több száz kilométeres sebes­séggel rohan felénk. A rádió­ban pergő párbeszéd: vezény­szavak koordinátákról, időjá­rásról, szélerősgégről és szél­irányról. A pilóta adatokat mond, a diszpécser jegyzetel és a háromszög eltűnik a képer­nyőről. A gép megkezdi a le­szállást. Ez már az irányítóto­rony dolga. A szavak súlya A diszpécserek: Sári Ottó és Fazekas András, hozzászoktak a csöndhöz, ha megszólalnak is inkább hajóznak: értékelik az időjárási helyzetet, a gép útját. De nincs sok idejük a beszél­getésre, ismét föltűnik a há­romszög, megint jön egy re­pülőgép. Közben Moys Péter megjegyzi: Nehéz, felelősség- teljes a munkájuk, vannak pil­lanatok, amikor a diszpécser vállán nyugszik a repülés. Itt minden kimondott szónak sú­lya van. Moys Péter a szakértő szere­tőiével magyaráz, nem állom meg a kérdést: Repült? Soha, a szemem miatt. De minden­áron a repülésben akartam dolgozni. Tudja, úgy van ez nálunk, mint Moldova vasuta sálnál a mozdony füstjével: aki a légcsavarszél egyszer megcsapott... Kilóg a svancza A MALÉV szerelőhelyisége egyetlen hangár. A szemre ha­talmasnak tűnő csarnok ma Ferihegy legnagyobb gondja. Ezt már a háborúban is bom­bázták, mondta valaki a csar­nok korára utálva. Ami pedig a nagyságot illeti: az épületből minden gépnek kilóg a svan­cza ... A repülőtér átépítésének legfontosabb része, a kifutópá­lyán kívül, az új hangár fel­építése lesz — mondja Szukics Gyula, a MALÉV javítási és fejlesztési főmérnöke. — Ha elkészül, jut végre hely a gé­peknek, műszaki eszközöknek, szerelőink pedig megfelelő kör­nyezetben, jó feltételek között dolgozhatnak. Ferihegy fejesztésének első üteme 1982-ig tart. Itt szerepel a hangárépítés terve is. Addig a szerelők dolgoznak, mint ed­dig: nyitott hangárajtónál vagy kinn a szabadban. Télen a fagy, nyáron a hőség ra­gasztja kezüket az alumínium­hoz. Az átlagfizetés nem több, mint másutt, a munka nehe­zebb és ráadásul Ferihegy messze esik a várostól — mondja Tóth József osztályve­zető. — Itt csak az marad meg, aki kötődik a repüléshez. Sze­rencsére van néhány ilyen emberünk. Jártak keservesebb idők is. Volt úgy, hogy napjában negy­ven ember lépett át az akkor újonnan alakult repülőszerv­hez, az RNÁ-hoz, ma a MÉM Repülőgépes Növényvédő Szol­gálata. A MALÉV vezetői 1975-ben, többek között, a régi, jó szak­embergárda visszahozását tűz­ték célul, s tudatosan kezdték munkálkodni a fiatal szak­emberek nevelésében. Faze­kas József, vezérigazgató-he­Ide csak az Jön, akt szereti a hőségben dolgoznak a szerelők. repülést. Télen fagyban, nyáron Németh Ernő felvétele lyettes személyesen egyengeti a szakember-utánpótlás útját? ö adta ki az egységes magyar repülésért jelszót, példáját töb­ben követték, s ennek eredmé­nye, hogy repülőszerveinkríél kezd kialakulni egy, elsősor­ban a sportrepülésből táplál­kozó, új, erőteljes szakember- gárda. Új romantika Ferihegy öt betűje, a MA­LÉV mellé 1973-ban újabb há­rom betű: az LRI társult, megalakult a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság. Az utasok és az áruszállítás ma­radt a vállalatnak, az LRI vet­te át a repülőtér fenntartásé nak, üzemeltetésének gondjáj. Az igazgatóság őrködik a re­pülés biztonságában is. Csallóközi Miklós, valaha vi­torlázórepülő volt, ma az LRI főpilótája. Szobájának falán gonddal készült hatalmas táb­lázat, a pilóták elméleti és gyakorlati toyábbképzésének rendje. Pilótáink remek szak­emberek, de kevesen vannak, a legfőbb gondunk az, hogy jól gazdálkodjunk az erőkkel. Ha ideje engedi, a főpilóta is gépbe ül. Furcsa elgondolni: a szuperszónikus gépek világá­ban mi maradhat meg a repü­lés romantikájából? A roman­tika az, hogy a gép technikai­lag ejti ámulatba az embert — mondja. Bekötöm magam, megfogom a botkormányt és ugyanazt az örömet érzem, amit egykor vitorlázórepülés közben. Mintha az enyémek... Oláh István lokátorműsze­rész, kevés beszédű ember. Má­soktól tudom: a legjobb szak­emberek egyike. — Azt kér­dezte, érzek-e felelősséget? ... Sokáig semmit nem éreztem, aztán egyszer, itt a fejünk fö­lött megtörtént a baj. Azóta minden javításhoz úgy fogok, mintha azon a gépen az enyé­mek utaznának... Oláh István szavai repülés- útravalómat juttatják eszem­be, pilótabarát írta, ajánlásul Müller Péter A madárember című könyvéhez. Repülni nem­csak szép..., sokkal több! Erre tanítanak a ferihegyi találkozások is. Major Árvácska Veszi, nem veszi... Azt kap, amit keres Kezd az igényekhez igazodni a bútoripar A belkereskedelem az idén — tgrmelői áron számítva — várhatóan mintegy hétmilliárd forint értékű bútort vesz át a hazai ipartól. A gyermekbútorok választé­ka az új kapacitások termelés­be lépésével már észrevehetően javult, s a közeli jövőben még tovább bővül, annál is inkább, mert újabb termelők is vállal­koztak gyermekbútorok előál­lítására. A hazai bútorgyártás kiala­kult, a korábbinál sokkal kor­szerűbb anyagi-műszaki felté­telei mellett mód nyílik ar­ra, hogy a gyártmányfejlesz­tők az eddiginél is jobban lé­pést tartsanak a lakáskultúra fejlődésével. Ebben különösen élenjár a Zala Bútorgyár, amely például arra törekszik, hogy az eddigi merev, teljes falat betöltő tárolóbútorok he­lyett lazább elrendezési lehe­tőséget és a variációk sokféle­ségét biztosító új bútorrend­szereket fejlesszen ki. Első lé­pésként megszüntette a szoba­berendezés merev összeállítá­sát, a korpusz és ~. kárpitozott bútorok együttes értékesítését, s így ezek külön-külön is meg- 1 vásárolhatók. I A Székesfehérvári Bútoripari j Vállalat is számos új termék- | kel jelentkezik, jórészt annak ! az eljárásnak köszönhetően, I amellyel a fautánzatú PVC- ! fóliát, mint felületbevonó anyagot alkalmazza. A Buda­pesti Bútoripari Vállalat a múlt év őszén, a BNV-n be­mutatott Réke-e lemes bútor­család és a Komfort kárpito­zott garnitúra továbbfejlesz­tett változataival jelentkeznek ebben az esztendőben, több más újdonság mellett. Az említetteken kívül a bú­torgyárak többsége megtette az intézkedéseket annak érdeké­ben. hogy a termelés hatékony­ságának növelése mellett, a piaci igényekhez jobban alkal­mazkodó gyártmányösszetételt és új választékot alakítson ki. Ellenál’óbb a betonnál Az idén már gyártják a niketont Ellenállóbb és gyorsabb a betonnál a Nitrokémiánál ki­fejlesztett új kötőanyag, a niketon. Az alkalmazásával kapcsolatos kísérletek sikere­sen befejeződtek, az Építési Minőségi Ellenőrző Intézet gyártásra alkalmasnak talál­ta a poliészter gyantából és homokból készülő újdonságot, amelyet elsősorban a vegy­iparban és az élelmiszeripar­ban használhatnak majd. Jó tulajdonságai közé tartozik, hogy rendkívül gyorsan köt és ellenáll mind a sav, mind pe­dig a lúg romboló hatásának.' A jövőben ezzel vonhatják majd be a vegyipari üzemek padozatait, de felhasználhat­ják más olyan területeken is, ahol gyors kötésre és szilárdu- lásra van szükség. ''A nitrokémia a sikeres al-‘ kalmazástechnikai kísérletek után az idén már ezer ton­nát készít az új kötőanyag­ból. Városközpont a községben Ellenőriz és mozgósít a pártbizottság Érden Nekem szegezi a kérdést; — Tudja-e, hogy Érd Euró­pa legnagyobb községe? — Választ sem vár, sorolja .bi­zonyítékait Piszáíc Imre, az MSZMP érdi nagyközségi bi­zottságának titkára. — Decemberi adatok szerint 46 214 lakosa volt Érdnek, s évenként több mint ezerrel gyarapodunk. Az aktív kere­sők száma meghaladja a hu­szonegyezret, s jelenleg hét­ezer nyugdíjasunk van. De ezek aránya nő: megfigyeltük, hogy a munkában megfárad­tak szívesen telepszenek át a fővárosból hozzánk. Nagyközség — nagy gondok. Játszhatnánk a szavakkal. Pi­szék Imre tervrajzokat szed elő, teríti az asztalra s sze­repet cserélve ismét ő kérdez: — Hiszi-e, hogy az elmúlt 32 év alatt egyetlen állami lakás sem épült Érden, a múlt évet kivéve? Nézzük a tervrajzokat, ame­lyekből kis képzelőerővél, va­lóságos új városközpont képe bontakozik ki. Eszembe vil­lannak az impozáns, lakóte­leppé összeállt házak, ame­lyeket a nagyközségbe érkez­ve láttam. Növekvő lakótelep — A jelenlegi tervciklus nagy változást hoz az életünk­be — magyarázza. — Az öt­éves községfejlesztési terv­ben 533 állami lakás építése szerepel. A lakótelep építését tavaly kezdte meg a Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­lat és év végéig 75 lakást tető alá is hozott. Ezeknek már meg is kezdődött a műszaki átadása. Várhatóan februárban vagy márciusban beköltözhet­nek a lakók. Hogy kik lesznek az első boldog tulajdonosok? Ezt is lényeges kérdésnek tartja a pártbizottság titkára. Decem­ber végén ült össze a lakás­elosztási bizottság, amelyben nemcsak a nagyközség veze­Csomagolásfejlesztési program Az élelmiszertörvény életbe lépése — az elmúlt év január 1-e — óta az élelmiszeripari vállalatok következetesen dol­goznak a csomagolási program megvalósításán. Viszonylag rö­vid idő alatt sikerült jelentő­sen fokozni a csomagolt élel­miszerek arányát az ömlesztett áru rovására. Az elmúlt két évben — de mindenekelőtt tavaly — sike­rült javítani az alapvető élel­miszerek csomagolási színvo­nalát. Nőtt a csomagolt áru aránya, és visszaszorulóban van az ömlesztettárusítás egyebek közt a zöldségfélék­nél és a horgonyánál is. A csomagolási program megvalósítását széles körű műszaki fejlesztés segíti. A húsiparban hazai gépek alkal­I mazásával nyolc vállalatnál vezették be újonnan a zsír kis súlyegységű, műanyag poharas csomagolását. A baromfiipar a program keretében 80 vákuu­mos tasakzáró gépet, hat auto­mata kártonzáró gépet és öt zsugorító alagutat szerzett be. A tejiparban a világon ismert legkorszerűbb aszeptikus cso­magolási eljárást vezették be a tartós tej gyártásánál, a hű­tőiparban pedig újabban a csemege burgonya csomagolá­sát oldották meg korszerű el­járással. A növényolajiparban teljesen gépesítették az étolaj palackozását. A cukoripar nyolc kristálycukor-csomagoló géppel és két porcukor-csoma- golóval bővítette a gépparkot. A szesziparban a flakonok gyűjtőcsomagolására zsugor­fóliás módszert vezettek be. tői kaptak helyet, hanem a tömegszervezetek képviselői is. Több hónapos felmérő, elemző munka előzte meg ezt a végső tárgyalást, nem volt könnyű a döntés. Elsősorban a nagycsaládosokat juttatták otthonhoz, de minden lakás­igénylést felülvizsgáltak. Vé­gül is negyvenötöt tanácsi bérlakásként, a többit pedig tanácsi értékesítésű szövet­kezeti lakásként osztottak el. Elmondja a pártbizottság titkára, hogy a község fej­lesztéséhez nagymértékben hozzájárulnak a magánerő­ből építkezők is. Ezt számok­kal illusztrálja: tavaly 780 építési engedélyt kértek, és 415 lakhatási engedélyt adott ki a tanács. Több fanterem... — Az új községközpont ki­alakításának szorgalmazása akcióprogramunknak csak egy része. A lakosság kom­munális igényei is évről évre növekszenek, s ezek a jogos észrevételek is sürgetnek ben­nünket. — Mi a legfontosabb, a legsürgősebb tennivaló? El­sősorban az iskolahálózat bő­vítése. Jelenleg nyolc általános is­kolája van a nagyközségnek, ezek közül háromnak a teljes felújítását és bővítését vették tervbe. Mindehhez 37 millió forinttal rendelkeznek. Ügy vélik, ha jól gazdálkodnak, arra is jut, hogy 1980-ig va­lamennyi- iskolában korszerű­sítsék a fűtést és az egész­ségügyi ellátást. Hol tartanak ma a terve­zett nagy munkával? Július közepén kezdték meg a 7-es számú általános iskola bővíté­sét, s remélhetőleg jövő szep­temberében már a hat tante­remmel kiegészített, felújított iskolában kezdhetik meg a ta­nítást. Az építési ütem gyor­sítása érdekében a pártbi' zottság mellett működő gaz­daságpolitikai bizottság tag­jai minden hónap első pén­tekén — a járási pártbizott­ság és a járási hivatal néhány munkatársával együtt — ki' mentek a helyszínre, s ott megbeszélik, melyek a követ­kező hét tennivalói; értékelik az addig végzett munkát. Már az építkezés előtt — a kivi­telezők segítségével — össze­állított a pártbizottság egy társadalmimunka-tervet, mely­ben pontosan rögzítették, miben segíthet a lakosság. Az iskola vezetése ehhez a szü­lők mozgósítását vállalta. Augusztustól decemberig ösz- szességében több mint ezer óra társadalmi munkával se­gítették az építőket. Kezdik a nyolcast is — Azon is tűnődtünk, hogy az építési idő alatt miként oldjuk meg a gyerekek hely- beni tanítását — mondja Pi­szék Imre. — Javaslatunkra a tanács vásárolt két nagy fa­házat, s azt az iskola udva­rán felállították. Ezek fűthe­tők és két-két tanterem Jd- alakítására nyújtottak lehető­séget. A gyerekek persze él­vezik is ezt a helyzetet. Egyébként, nem elégszünk meg a havonta egyszeri ellen­őrzéssel. Jómagam is heten' te kimegyek az iskolába, ha tehetem. Ilyenkor megnézzük, egyeztetjük a kivitelezőkkel, hogy kell-e és ha igen, milyen segítség, a munkájukhoz. Szükség lesz az érdiek tá­mogatására a 8-as számú is­kolánál is. Ennek bővítését is megkezdik a közeljövőben, miáltal a jelenlegi nyolc tan­terem tíz újabbal és egy kor­szerűen felszerelt tornaterem­mel egészül ki. Az iskola ve­zetésének már a tervezéshez is sikerült társadalmi munká­sokat szereznie: a fővárosban működő Iparterv KlSZ-fiatal- jai vállalták a tervek elké­szítését. A minden évben — egy iskola jelszót hirdetve, az ötéves tervciklus utolsó esztendejére is marad tenni­való. Akkor kerül sorra az 5- ös számú általános iskola bő­vítése. — Erről külön is kell be­szélni — folytatja a tájékozta­tást. — A nagyközség kis la­kóiról sem feledkezhetünk meg: az iskola mellett épült fel tavaly egy ötvenszemélyes óvoda. Az elkövetkező évek­ben további három óvoda és egy konyha létesítését vettük tervbe. így, valóságos kis ok­tatási komplexumot alakítunk ki. Az óvoda építéséhez is jól tudtuk mozgósítani az embe­reket. A téglagyár dolgozói 100 ezer téglát készítettek tel­jesen ingyen, odaszállításuk- bcm pedig a nagyközség üze­mei és magánfuvarosai segéd­keztek. Hogy magukénak érezzék Az eredmények mellett gon­dok is szóba kerültek. Elößzör egy szám, amely hihetetlenül hangzik: Érd útjainak hossza 396,4 kilométer. Mivel a la­kásépítés és a kommunális létesítmények kialakítása le­köti a fejlesztésre fordítható pénz zömét, utak, járdák épí­tésére már nemigen jut. Ezéyt, tavaly és idén is újra, a la­kosság segítségét kérik. — Az általam eddig elmon­dottakból is kitűnik, hogy az érdiek szívesen vesznek részt, vállalnak szerepet lakóhelyük fejlesztésében. Az érdeklődés felkeltésére elhatároztuk, hogy az elkövetkező hetekben a nagyközség intézményeiben, termelő egységeiben afféle kis munkásgyűléseken ismertet­jük eddigi eredményeinket; Érd gazdagodását. Ehhez dia­filmet is készítettünk. Ügy érezzük, az ilyesforma élő kapcsolat, a megfelelő tájé­koztatás, még inkább hozzá­járul ahhoz, hogy minél töb­ben magukénak érezzék Ér­det és tegyenek is érte. Párt- bizottságunknak ez is egyik fő politikai feladata. Dodó Györgyi k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents