Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-29 / 25. szám

MKCvri V k/uiíop 1978. JANUAR 29., VASARNAP Válaszolnak a mérnökgeológusok Talányok a felszín alatt Területi földtani szolgálat alakult Gyakran előfordul, hogy a műszaki előírások szigorú meg­tartása ellenére, lejtős terü­letre, hegyoldalba épült ház egyik oldala megsüllyed, fala megreped. Az esetek előtt nemcsak a laikus kárvallot­tak, de még a műszaki szak­emberek is értetlenül állnak, hiszen elvégezték a helyszí­nen a kötelező talajmechani­kai vizsgálatot, és ertnek meg­felelő alapozást készítettek. A rejtélyre egy viszonylag nem régi tudományág, a mérnök­geológia adhat magyaráza­tot. Szakemberei a talaj adottságait nemcsak a szűk építési területen vizsgálják, hanem számításba veszik a meghatározó földtani környe­zetet is. S így néhány talaj­fúrással megoldódik a talány: a megsüllyedt ház alapja egy földkéreg alatti vízmosás út­jába került, s a víz szívósan utat keresve magának, alá­mosta az alapokat. Hová emelhetünk épülete­ket? — a kérdés különösen a felszabadulás után kezdődött nagy építkezések idején vált égetővé. A helyek, ahol a gyár raik, lakótelepek emelkedhet­tek, már akkor adottak vol­tak, mára pedig még kevesebb alternatíva között választha­tunk. (Ahol a dilemma már korábban felvetődött, mint a fejlett, tőkésországokban, vagy a Szovjetunióban — a mér­nökgeológia fejlődése két év­tizedes előnyre tett szert, hi­szen Magyarországon 1949 óta oktatják ezeket az isme­reteket, és 1968-tól kezdő­dött a szakmérnöki képzés.) Alapok, biztosra Mindenesetre, hogy ha­zánkban is nyilvánvalóvá vált e vizsgálatok fontossága, azt az mutatja, hogy megalakul­tak területi földtani szolgála­tok, utolsóként, tavaly, novem­berben a budapesti, mélyhez a fővároson kívül Pest megye is tartozik. A szolgálat tevé­kenységéről, feladatairól dr. Zsilák György Lászlóval, a Magyar Állami Földtani In­tézet tudományos osztályve­zetőjével, a Budapesti Terü­leti Földtani Szolgálat veze­tőjével beszélgettünk. — Régen, mikor még szin­te korlátlanul rendelkezésre állt az építési terület, tudták hová építsenek — mondta a többi között —, ezért állnak ma is olyan impozáns meg- randithetetlenséggel a mű­emlék épületek. Ott emeltek falakat, ahol a korabeli ala­pozó technika ezt lehetővé tette (talán az egyetlen iga­zán közismert ellenpélda a pisai ferde torony esete, mely már az építés során megsüly- lyedt). Nem véletlenül ma­radtak beépítetlenül olyan ré­szek, mint a fővárosban pél­dául Lágymányos. A sűrűn beépített településeken, ahol már csak a maradék terüle­teket használhatjuk, fel kell készülnünk a meglepetésekre. Itt vizsgálataink alapján bi- tonságosan meghatározható a szükséges alapozási technoló­gia. Ahol még választhatunk — ha szűk keretek között is, s ilyen Pest megye nagy ré­sze —, ott a gazdaságosság szempontjából nem mindegy, hol lesz majd üzem, lakóte­lep. (A cölöpalapozás például jóval drágább a hagyo­mányosnál.) A településfejlesz­tésre tehát minden szem­pontból leginkább alkalmas területek kijelölése a legfon­tosabb feladataink egyike. Tervezés* lejtőre A területi földtani szolgá­lat tehát távolról sem elvont tudományos kutatásokkal fog­lalkozik — nevéből ítélve ta­lán kevesen gondolják —, működése közvetlenül kap­csolódik mindennapi életünk­höz. Így a már elkészült or­szágos lejtőkataszter (a lejtő­mozgásokat rögzítő térképek, leírások) alapján például Pest megye ilyen hatásoknak ki­tett területeiről. Gödöllő, Ve­resegyház, Mende környéké­ről és a Dunakanyarról olyan léptékű (nagyítású) vázlato­kat készítenek, mely a helyi tanácsok építési hatóságai szá­mára is használhatók: meg­tudhatják belőle, hova ne adjanak építési engedélyt. A sűrűn lakott, kevés beépítési lehetőséggel rendelkező váro­sokról, mint Szentendre, Vác, Gödöllő építésföldtani térké­pek, leírások készülnek, me­lyekből kiolvashatók a többi között a talajvíz maximális és minimális szintje, agresz- szivitás'a, a földkéreg szerke­zetének tulajdonságai — az éoítők számára sokatmondó adatok. S mindezeket a szol­gálat .jóvoltából már a terve­zés időszakában figyelembe vehetik, s nem csak egy-egy lakótelep, hanem o távlati koncepció kialakításában is. Itt jelentkezik igazán gazda­ságossági tényező. Az építés- földtani térképezés költsége nem éri el a beruházás egy százalékát, felhasználásával viszont az építésiköltség­megtakarítás 20 százalék is le­het. Műszer és varázsló­Ahogy a geológiában, a földkéreg változásában, moz­gásában meghatározó szere­pe van a víznek, úgy a terü­leti földtani szolgálat vizsgá­lataiban is. Köztudott, hogy Pest megyében sok helyen nincs még vezetékes ivóvíz, megoldatlan a szennyvízelve­zetés. Akár a vízkivételi mű­vek, akár a szennyvíztelepek helyét körültekintően kell meghatározni. A műszerek megbízhatóan kimutatják, hol lelhető e létfontosságú elem, s azt is, hogy körülbelül meny­nyi. Az előzetes vizsgálat gaz­daságos is, hiszen maga a fú­rás költséges dolog. S az is veszteség, ha látszatra a szennyvíztelep jó helyen, tá­volra épült a víznyerő helytől, a kutaóktól, s egy idő után azok vize mégis szennyezett lesz. Olyan földtani okok miatt, melyeket előre felmér­hettek volna. — Még egyéneknek, kisebb közösségeknek is hasznosabb elvégeztetni a műszeres vizs­gálatot, mint vaktában kutat fúrni. A mai berendezések azt is kimutatják, ha egyál­talán nincs víz. Érd-parkvá- rosban a közelmúltban pél­dául sokan nem hittek a tu­dományos vizsgálatoknak, és a negatív előrejelzés ellené­re kiásták a kutat. Nem is ta­láltak vizet, s egyetlen hasz­nuk a kitermelt murva lett — s a költséges tapasztalat. A reménykedőket aztán kihasz­nálják a különböző sarlatá­nok, akik saját készítésű „va­rázsvesszőikkel”, vagy éppen görbe faágak segítségével je­lölik ki csalhatatlanul a kút helyét. Az eredményt persze nem várják meg... ( A szolgálat jövőben készü­lő vízkutatási és szennyvíz­elhelyezési terveit Pest me­gyében, különösen a még el­látatlan, gyorsan gyarapodó üdülőterületeken, a Dunaka­nyarban, Budaörs és Érd kör­zetében, és a Ráckevei-Duna- ág mentén hasznosíthatják majd a tanácsok és a lakos­ság. Kevesen gondolnák, hogy a víz mennyiségét. minőségé­nek változását országrésznyi területeken befolyásolhatja valamilyen emberi beavat­kozás. A Dunántúlon nyíló új bányák (az úgynevezett eocén­program) hat a Duna men­ti karsztú és termálvíz szint­iére. Ha nem előzik meg a természetes folyamatot, a bá­nyanyitáskor, a talajvízsziwt süllyesztése következtében oda áramlik például a gyógy­víz és elapadhatnak a mai források még a Duna keleti partján is. A veszély még nem közvetlen, de máris megfigye­lő szervezetet állít fel a szol­gálat, hogy adott esetben a források mélyítésével meg­akadályozhassák a termálvíz­kincs elvesztését. Bicska-bányák Nem független a víztől a szolgálat egy másik fontos munkaterülete, a helyi jelen- i ' egű építőipari nyersanyag­bányászat felügyelete, ren­dezése. A félbehagyott, hasz­nálaton kívüli, rendezetlen bá­nyagödör olyan, mint a bő­rön ejtett seb, a veszélyek forrása. Az odahordott ipari hulladékok, a bomló szemét mérgező anyagai a csapadék közvetítésével szennyezik az ivóvízkészleteket. — Tudomásunk szerint Pest megyében most hozzávetőle­gesen 60 kis kő-, kavics- és homokbánya működik, szö­vetkezetek. vállalatok tulaj­donában. A tényleges szám ennél sokkal nagyobb, hiszen sok telepet nyitottak enge­dély nélkül is. A legrosszab­bak, a magunk szóhasznála­tával bicska-bányának ne­vezettek, melyeket hol be­csuknak, hol kinyitnak, ahogy éppen a pillanatnyi gazdasá­gi érdek kívánja. Amíg pénzt hoz, addig nyitva tart, de, ha költeni kellene rá, vagyis rendezni a területet, már nem kell senkinek. Így keletkez­nek azután sorra a . bányata­vak, melyekből csak a rác­kevei járásban 49 van — s rengeteg kárt okoznak már most is. ^ A helyi bányászat rende­zetlensége az ásványvagyon pazarlása is. Lehet, hogy egy tsz területén olyan vastag­ságú kavicsréteg található, mely 10—12 méter mélységű, kitermelve hosszú időre el­látná a környéket e fontos építőanyaggal. De, ha a gaz­daságnak csak egy markoló­ja van, ez már meghatározza a művelési módot is. Ahogy a szakemberek mondják, csak maszatolnak a felszínen, majd abbahagyva a kitermelést, a bennmaradó nyersanyag már elveszett a népgazdaság szá­mára. Jobban kell pedig ta­karékoskodni a homokkal, ka­viccsal, kővel, hiszen a szál­lítási költségek a jövőben na­gyon megdrágítják ezeket az anyagokat. A szolgálat tehát igyekszik fokozatosan rendet teremte­ni a bányadzsungelben és el­érni, hogy a nyersanyagot ki­termeljék, a kimerült télepe­ket rendezzék és legalább utó­lag hasznosítsák a korábban keletkezett bányatavakat pi­henési és idegenforgalmi cé­lokra. E munkában példa­mutatóan elöl jár, máris a Ráckevei Duna Intéző Bizott­ság. Már ma hasznosítható Mindezek azonban még csak a lehetőségek körvonalai, hi-' szén néhány hónapja alakul* meg a szolgálat. Azonban már mai felkészültségükkel is sok hasznos segítséget nyújthat­nak. Ahogy a szolgálat veze­tője megfogalmazta — első­sorban a járási, városi, köz­ségi pártbizottságok, taná­csok jelentkezését várják, az ő munkájukhoz tudnak már most is segíteni a díjtalan szakvéleményezéssel, a köz­reműködéssel a különböző fej- Jesztési koncepciók kialakí­tásában. Mészáros János Az idojaras- előrejelzést szolgálta A Meteorológiai Intézet buda­pesti Kitaibel Pál utcai szék­hazában számos régi, az időjá­rást előrejelző, valamint csil­lagászati műszert őriznek. A több mint százéves mérőeszkö­zök ma már csupán a szobák díszéül szolgálhatnak. Képün­kön: 100 éves napfénytartam- mérő. A ma is hasonló elvek alapján működő műszerek nem ilyen csiszolt üvegburában vannak. 'Fényes Tamás felvétele A csatók; Thália felszente- lettón papjai. Kiesúfolói a rá- szedetteknek, törvényen kívüli komédiásai a publikumnak. A szemfényvesztés legnagyobb egyéniségeinek históriája nem véletlenül kincsesháza a kaba­rétörténeteknek. A legkülön­bözőbb trükköket alkalmaz­zák, s általában — akár a vándorszínészek — előadják mindenfelé az országban. Dr., őrnagy A beledi születésű Simon Pál sokszorosan elítélt veszé­lyes bűnöző legutóbb odáig merészkedett, hogy egy alföl­di tüdőszanatóriumban kívánt elhelyezkedni tüdőspecialista­ként ... A most 41 éves férfi elő­ször 1953-ban a katonai szol­gálat alóli fondorlatos kibú­vás és más bűncselekménye­kért jutott börtönbe, s azután csalásért mondott felette íté­letet a bíróság. 1956-ban Ausztriába szökött, ahol állító­lag öt szemesztert végzett az orvostudományi egyetemen, majd hazadisszidált. Saját sza­vai szerint: megundorodott a kapitalizmustól. Amióta visszajött, ő a csalók sokszínű világának doktor ár­ja. Simon ugyanis mindenféle orvosnak adja ki magát, s a csalások sorozatát követte el, elsősorban parasztemberek sé­relmére. Amikor éppen nem gyógyí­tott, akkor volt börtöntársai­nak rokonságát kereste fel, s rajtuk élősködött, sőt az egyik családnak eladta nemlétező ku­koricását is. De azért Simon el­sősorban mégiscsak orvos volt Négy hónappal legutolsó börtönbüntetésének kiállása után felkereste az újszászi tbc-szanatórium igazgató fő­orvosát, s előadta, hogy a kö­zelmúltban tért haza 31 év után Portugáliából, s minden vágya, hogy orvosként nála dolgozhasson. Végzettségét egy meghamisított katonakönyvvel igazolta, ahová a neve elé két helyen dr., a rendfokozati ro­vatba pedig őrnagy bejegy­zést írt. A katonakönyv, a nála lévő orvosi táska, s nem utolsó sor­ban Simon Pál szakmai jár­tassága átmenetileg még a fő­orvossal is elhitette, hogy va­lóban kollegával tárgyal. Meg­erősítette ezt a látszatot az is, hogy Simon számos orvos, sőt még egy miniszterhelyettes nevét is említette. Egy elszólás után azonban a főorvos mégis gyanút fogott, s egy beosztott­jára bízva a vendéget, telefo­nált a miniszterhelyettes­nek ... majd ezt követően ér­tesítették a rendőrséget. A bírósági eljárás lefolyta­tása után Simon Sopronkőhi­dára került, ahol megkezdte tizedik börtönbüntetésének ki­töltését. Ál Kálmán A húszéves Jónás Mihály, aki gyermekkorától kezdve hosszú esztendőkön át intéze­tekben nevelkedett, nagykorú­ságát elérve merész tervvel távozott a nevelőotthonból. Féltucat osztálytársának ada­tait és családi körülményeit aprólékosain megtanulta és csa­vargásai során ebből élt. Ár­vaságáról és sorsáról meglehe­tősen kiszínezett történeteket adott elő barátai szüleinek. Jónást sok helyen megsiratták és mindenütt marasztalták is, de ő néhány napos vendéges­kedés után egy-két ezer elcsent forinttal a zsebében mindig tovább állt. A hosszú vendégeskedések után Jónás vakmerő vállalko­zásba kezdett. Vásárolt egy iskolástáskát meg egy csomó füzetet és tankönyvet és vala­mennyi címkéjére ráírta: Hamza Károly 7. osztályos tanuló — majd elutazott Kis- várdára. A városban érdeklő­dött, merre laknak Hamzáék. Egy fiatal férfi elkísérte a há­zig és ekkor következett Jó­nás Mihály eddigi legnagyobb alakítása. A lakásban minden­kit körbe csókolgatott és lel­kendezve rohant Hamzánéhoz: — édesanyám, megjöttem, én vagyok a fiad! Hamzáné először kétkedve fogadta a fiú közeledését. Újítások, találmányok Visszakövetelték a díjat Egy technikusnak és egy műszerésznek berendezésre vonatkozó újítási javaslatát a munkaadó gyár elfogadta, annak alapján az üzemszerű gyártás megindult, majd a két újítóval hasznosítá­si szerződést kötöttek, amelyben díjazásul az évi eredmény tíz százalékát álla­pították meg. A gyár 548 ezer forintot' fizetett nekik azzal, hogy többre nem tarthatnak igényt. Az újítók azonban ez­zel nem elégedtek meg. és to­vábbi 241 ezer forint megfi­zetéséért pert indítottak. A gyár a kereset elutasí­tását kérte, sőt, személyen­ként 234 ezer forintot vissza­követelt, amit azzal indokolt, hogy a szerződést megtámad­ja, mert megkötésekor a vár­ható hasznos eredmény felől tévedésben voltak. Azzal is érveltek, hogy a hasznos ered­mény részben a gyár fejlesz- j tési munkájának tudható be. Végső fokon az ügyben a Leg­felsőbb Bíróság az újítóknak további 16 ezer forintot ítélt meg. A döntés indoklása szerint nem fogadható el a vállalat állítása, hogy a hasznosítási szerződést téves feltevésben kötötték. A megállapodás előtt elkészítették az előkalkulá­ciót, a készüléket üzemsze­rűen hosszabb időn át gyár­tották. s csak azután álla­podtak meg. Tehát a terme­lés tényleges eredményét is­merték. ezért a szerződés ér­vényes, a megtámadása iránti kereset pedig alaptalan. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság leszögezte: az újítás díjazásának szempont­jából nincs jelentősége annak. hogy a kimutatott hasznos eredmény csak részben szár­mazik a megvalósításból, részben viszont a gyár' idő­közben történt műszaki-fej­lesztési munkájának eredmé­nye. Akkor ugyanis amikor a szerződést kötötték, az üzemszerű értékesítés már rég­óta folyt, s ennek ismeretében szer­ződtek, illettve határozták meg az újí­tási díj alapját és mértékét. A könyvszakértői véle­mény szerint — hangzik to­vább az ítélet — a hasznos eredmény figyelembevételé­vel, a díjalap 5 millió 640 ezer forintot tesz' ki, amiből az újítókat 564 ezer forint illeti meg. Ebből 548 ezer forintot megkaptak, tehát még 16 ezer forintra tarthatnak igényt. Az újítóknak ezt meghaladó követelése alaptalan és a vál lalatíól csak a 16 ezer forint megfizetését kérhetik. Igaz az ő fia már több mint hét éve nevelőintézetben van, dehát ennyire megváltozott volna?! Jónás azonban kívül­ről tudta a család történetét és először nem is látszott többnek 13 évesnél. Az asz- szony végül is elhitte, valóban az ő fia érkezett haza. Miska négy napig volt otthon. Sorba járta édesanyjával a környék­beli rokonokat, aztán amikor mindenki dolgozni ment, zseb­re vágta a szülői házban talált négyezer forintot és meglé­pett. A kétségbeesett apa a szomszédos községben talált rá, amikor már csaknem két­ezer forintot szórt el ételre és italra a kocsmában. Az édesanya azonban akkor még megértéssel volt fia iránt. De másnap reggel, amikor megmosdatta gyermekét, a 13 éves fiút túl fejlettnek talál­ta. Jónás szőrös melle, borot­válkozása láttán most már ő is valami turpisságot sejtett. Be­kísérte hát a fiút a tanács gyámügyi előadójához és kér­te, hogy vigyék vissza a ne­velőotthonba. Az ál-Kálmánka már nem szerepelt az általa közölt nevelőintézet névsorá­ban, s így végül Jónás a gyám­ügyi előadó kíséretében a já­rási kapitányságra került... Ügyét hamarosan tárgyalja a bíróság. Ravasz Tibor ... hetedik általánosba járó gyereket faggatnak a vizsgáló­tisztek, figyel a pszichológus és a szakemberek nem titkol­ják ámulatukat. Hasonlóan éles eszű, gyors gondolkodású és bámulatosan ravasz ember­rel még ritkán találkoztak — a felnőtt bűnözők között is. V. Tibor pedig, akivel foglalkoz­niuk kellett, még csak 14 éves múlt. s néhány hónap alatt so­rozatosan lopott meg vadidegen embereket saját lakásukban, pár száz forinttól 15 ezer fo­rintig terjedő összegekkel. A végső summa, amelyet meg­szerzett, 91 ezer forint. No de mi is történt? A fiú mindig alapos előtanulmá­nyok után megjelent egy-egy nyugdíjas családnál és közöl­te, hogy mint úttörőt megbíz­ták, látogassa meg az idős embereket. Egyúttal feladata az is — mondta ilyenkor —, hogy megérdeklődje, nincs-e valami problémájuk, elegen­dő-e a nyugdíjuk, mert esetleg mód lenne a járandóság némi emelésére. A legtöbb esetben ezt a mesét minden további nélkül elhitték a kistermetű, szelíd képű fiúnak. A nyugdíjasok, férfiak, nők, köztük többen diplomások, azonnal keresni kezdték a járandóságuk össze­gét igazoló okmányokat, s mert ezeket általában egyéb értékeik mellett őrizték, V. Tibor rövidesen megismerte összegyűjtött pénzük rejtekhe­lyéi is. Ezek után pedig a pil­lanatnyi helyzethez s a fel­keresett nyugdíjasok viselke­déséhez alkalmazkodva terel­te el az idős emberek figyel­mét és villámgyorsan elemelte a kisebb-nagyobb pénzkötege- ket. Harmincegyedik vállalkozá­sa közben, nagyszabású akció eredményeként fogta el a rendőrség az egyik legördöngö- sebb csalóbenjámint. A bünte­tő eljárás még tart. B. Cs. M. Áz alvilág színészei

Next

/
Thumbnails
Contents