Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-28 / 24. szám

xJiinrm 1978. JANUAR 28., SZOMBAT Algír Vádlottak padján: a Pinochet-junta Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának, valamint Salvador Allende öz­vegyének részvételével pénte- ; ken megkezdte mu káját az al­gériai fővárosban a Pinochet- rezsim bűntetteinek kivizsgálá­sára alakult nemzetközi bizott­ság. A NEMZETKÖZI tanácsko- záson negyven országból nyolcvan közéleti személyiség vesz részt, köztük tudósok, jo­gászok, politikusok, szakszer­vezeti funkcionáriusok és egy­házi vezetők. A bizottság mun­kájában részt vesz Madrid ka­tolikus érseke és ott vannak a Chilei Szociáldemokrata Párt egykori szenátorai is. Isabel Letelier asszony — akinek férjét, a chilei Népi Egység kormányának volt kül­ügyminiszterét Pinochet pa­rancsára meggyilkolták — val­lomást tett a bizottság előtt férje halálának körülményei­ről. Letelier asszony elmondot­ta, hogy a január 4-i chilei népszavazási komédia óta a terror tovább fokozódott hazá­jában. A nemzetközi vizsgáló bizottság főtitkára, Hans Go­rán Frank, ezzel kapcsolatban nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Chilében semmi sem vál­tozott, s a nép döntő többsége ellenáll a fasiszta rezsimnek. Frank főtitkár közölte, hogy a nemzetközi vizsgálóbizottság elsődlegesen a Chilében letar­tóztatott és a hatóságok által eltűntnek nyilvánított haza­fiak sorsának kiderítésére, az ország társadalmi, gazdasági és kulturális kérdéseire összpon­tosítja munkáját. A bizottság előtt 15 chilei állampolgárt hallgatnak ki tanúként, köztük olyanokat, akik nemrég hagy­ták el az országot. A nemzet­közi bizottság ülésén képet szeretnénk nyújtani arról a harcról, melyet a chilei nép vív a fasiszta rezsim ellen — hangsúlyozta Hans Gören Frank, A pénteki megnyitóülésen Janjavi Mohammed Szalah, az Algériai Forradalmi Tanács, az FLN pártapparátusának meg­bízottja elnökölt. NEM SIKERÜLT Pinochet­nek félrevezetnie a világ köz­véleményét. Semmilyen manő­ver sem leplezheti a junta el­szigetelődését — állapította meg január elején a Helsinki­ben nyilvánosságra hozott köz­leményében a chilei junta bűntetteit kivizsgáló nemzet­közi bizottság. Az úgynevezett népszavazás után is, amelyet a rendkívüli állapot körülmé­nyei, a titkosrendőrség bűnös tevékenysége és az emberi jo­golt állandó megsértése' köze­pette tartottak meg, nyilván­való, hogy a chilei nép válto­zatlanul a legélesebben szem- benáll a katonai junta elnyo­másával. A szavazatra kötelezettek­nek ugyanis így is csak 75 szá­zaléka támogatta a juntát, 20,41 százaléka nemet mondott, 4,59 százaléka pedig tartózko­dott. JANUÄR 4-EN, közvetlenül a Pinochet által elrendelt 'nép­szavazás befejződése után, a chilei fegyveres erők alakula­tai leadott szavazócédulákat tartalmazó csomagokat rejtet­tek el a Santiago Plaza Consti- tucion nevű tere alatti pincék­be. Rene Arteaga, a mexikói Vno Mas Unó című lap külön- tudósítója, az egész manipulá­ció szemtanúja írja: A csomagokat katonai te­herautókon hozták. Kilenc géppisztolyos katona rakta le és helyezte el azokat a föld­alatti helyiségekben. Ez a mű­velet egészen a reggeli órákig ismétlődött. Fordulónként minden katona körüfbelül húsz csomagot vitt le. Senki sem fo­gadta őket, és senki sem ellen­őrizte ottjártukat. A mexikói El Sol de Mexikó című lap szerint még a meg­hamisított eredménynél is sokkal figyelemre méltóbb az, hogy a népszavazáson nyíltan kifejezésre jutott a dikta.'wá- val szembeni ellenállás. Egy másik mexikói lap, az El Dia is azt hangsúlyozta, hogy Pino­chet népszavazása teljes mér­tékben bebizonyította a dikta­túra csődjét. Alacs B. Tamás R szovjet továbbra is változatlan Borisz Ponomarjov sajtóértekezlete Washingtonban I Cyrus Vance, az Egyesült Államok külügyminisztere fogad­ta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét, amely Borisz Ponomarjovnak, a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottsága elnökének, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével Washingtonban tar­tózkodik. A találkozón jelen volt Anatolij Dobrinyin, á Szovjet­unió washingtoni nagykövete. A Legfelsőbb Tanács kül­döttsége és az amerikai kong­resszus két házának képviselői között folytatott eszmecserék befejeztével sajtóértekezletet tartottak. Borisz Ponomarjov itt elmondotta, hogy a megbe­széléseket tárgyszerű légkör jellemezte, valamint az a köl­csönös törekvés, hogy a szov­jet és az amerikai fél egyaránt elfogadható, közös álláspontra jusson a kétoldalú kapcsolatok problémáit és a nemzetközi helyzet egészét illetően. A szovjet törvényhozás képvi­selői világosan leszögezték, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok vonatkozásában Moszkva ál­láspontja változatlan. A szov­jet—amerikai kapcsolatok köz­ponti kérdése napjainkban a fegyverrendszerek korlátozá­sát, majd a fokozatos meg­semmisítésüket célzó gyakorla­ti lépések megtétele. Ilyen lé­pés lenne a stratégiai támadó fegyverzetek korlátozásáról szóló új megállapodás is. A megbeszélések sorún sok szó esett az európai oiztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumában foglaltak megvalósításáról. Az európai kontinensen — hangoztatta Ponomarjov — ma a legfon­tosabb feladat annak elérése, hogy a politikai enyhülést ka­tonai téren is enyhülés köves­se. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban Ponomarjov em­lékeztetett arra, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Államok, a genfi békekonferencia társ­elnökei, 1977. október 1-én kö­zös nyilatkozatot tettek a vál­ság rendezésére vonatkozó el­képzeléseikről. Ezen elképzelé­sek megvalósítását azonban nagymértékben nehezítik az olyan akciók, mint például az egyiptomi és az izraeli veze­tők különtárgyalásai. — Ami az Afrika szarván ki­alakult helyzetet illeti. — foly­tatta Ponomarjov —, a Szov­jetunió minden lehetőt meg­tett a Szomáliái—etiópiai konf­liktus kirobbanásának elhárítá­sa érdekében. Moszkva követ­kezetesen szorgalmazza a test­vérgyilkos háború beszünteté­sét, az etiópiai területekre be­hatolt Szomáliái katonai egy­ségek kivonását, és nyomatéko­san felszólítja mindkét or­szágot: törekedjenek a prob­léma tárgyalóasztal mellett történő politikai rendezésére. A szovjet küldöttség az esti órákban vidéki körútra in­dult. Szovjetunió Készség az együttműködésre Az MSZMP küldöttségének hollandiai látogatásáról Béke-világtanács Washingtoni békenyiiatkozat Washingtoni békenyilatko- zat ^kiadásával pénteken véget ért a Béke-világtanács Irodájá­nak háromnapos tanácskozása az amerikai fővárosban. Az ülésen, amely — az amerikai békemozgalom és más társa­dalmi szervezetek meghívá­sára — ezúttal először kerül­hetett megrendezésre az Egye­sült Államokban, az ENSZ- közgyűlés, tavaszi- rendkívüli ülésszaka állott előtérben. Romesh Chandra, a BVT el­nöke pénteken Washingtonban a sajtó előtt igen nagy jelen­tőségűnek minősítette a tanács­kozást, amelyen behatóan fog­lalkoztak az enyhülési politika helyzetével, távlataival. Pénteken hazaérkezett Am­szterdamból a Magyar Szocia­lista Munkáspárt küldöttsége, amely a Holland Munkáspárt meghívására január 22—26. között látogatást tett Hollan­diában. A küldöttséget Gye- nes András, a Központi Bi­zottság titkára vezette. A küldöttség megbeszélése­ket folytatott len van den He- uvel asszonnyal, a HMP elnö­kével, Win Bogaard nemzetkö­zi kérdésekkel foglalkozó tit­kárral, Joop den Uyl-lel, - a parlament munkáspárti frak­ciójának vezetőjével, Ed van Thijn-el, a parlamenti frakció helyettes vezetőjével, valamint a HMP vezető testületéinek, tu­dományos intézetének, ifjúsági és nőszervezetének több más képviselőjével. A küldöttséget fogadta A. Fondeling, a képvi­selőház elnöke, W. Polak, Am­szterdam polgármestere, é: A. van der Louw, Rotterdan főpolgármestere. A tárgyalások során a kr párt képviselői tájékoztatta egymást országaik helyzetére pártjaik tevékenységéről. Es: mecserét folytattak a nemzet közi helyzet időszerű kérdései ről. Az MSZMP és a Hollanc Munkáspárt képviselői kölcsö nősen kifejezték készségüket két párt közötti kapcsolatok folytatására, az együ(t működés megfelelő formáinak k1alaki - tására. Az MSZMP küldőit sé- ge magyarországi látogatásra hívta meg a HMP delegáció­ját: a meghívást holland rész­ről elfogadták. Bét-MMka a BT előtt Az apartheid védelmezői­nek terrorpolitikája elleni ha­tásos lépések halogatása fo­kozza a térség békéjének és stabilitásának fenyegetettségét — jelentette ki Joseph Garba nigériai külügyminiszter, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöke a testület csü­törtöki ülésén. A Biztonsági Tanác-s három afrikai ország — Gabon, Mauritius és Nigé­ria — javaslatára ült össze csütörtökön, első ízben ebben az évben, hogy megvitassa a Dél-a, j.cai Köztársaságban kialakult helyzetet. A vita folyamán meghallgatták Do­nald Woods-ot, az East Lon­don Daily Dispatch című lap egykori szerkesztőjét, aki a fajüldöző hatóságok zaklatásai elől menekült el Dél-Afriká- ból. sági kapcsolataikat. Egy má­sik javaslat azt követeli Dél- Afrikától, hogy haladéktala­nul szüntesse be a politikai pereket, bocsássa szabadon a politikai foglyokat, érvényte­lenítse a politikai szerveze­tek tevékenységére vonatkozó tilalmat, számolja fel a ban- tusztanokat, a fekete lakosság kényszerlakhelyeit. A Dél-afrikai Köztársaság New York-i képviseletének egyik szóvivője a Biztonsági Tanácsot egy szuverén állam belügyeibe való arcátlan be­avatkozással vádolta. Belgrad Plenáris ülés A belgrádi európai biztonsá­gi és együttműködési találko­zón résztvevő 35 ország képvi­selői pénteken délelőtt szer kesztő bizottságokban tanács koztak, délután pedig plenárh ülést tartottak. A napirenden a záróközlemény megszerkeszté­sével kapcsolatos kérdések sze­repeltek. A találkozó hétfőn délelőtt a bizottsági ülésekké folytatódik Szaljug-6 Egészségügyi nap Még az idén új alkotmányt fogadnak el mind a 15 szovjet szövetségi köztársaságban és a húsz autonóm köztársaság­ban. A Szovjetunió új alkot­mányának megfelelően több mint húsz fÖKto's törvényterve­zetet készítenek elő és megvál­toztatják körülbelül 15 to­vábbi alapvető fontosságú tör­vény előírásait is, hogy össz­hangba hozzák azokat az új alaptörvény rendelkezéseivel. A nagyszabású törvényelőké­szítő munkáról pénteken sajtó- konferencián tájékoztatták az újságírókat vezető szovjet jo­gászok. Mint Vlagyimir Kudr- javeev, az akadémia levelező tagja, az Allamjogi Intézet igaz­gatója elmondotta, az új tör­vények négy fő területre ter­jednek ki. Egyrészt az új al­kotmánynak megfelelően módo­sítania kell számos, az állam- rendszerre és a közigazgatásra vonatkozó rendelkezést, új tör­vényeket kell hozni a társada­lom és a gazdaság életét é.tntő kérdésekben ugyancsak új törvényedre van szükség a ki­bővített jogok és a kötelességek részletes kodifikálásán*. Mó­dosítani kell a nemzetközi szer­ződések megkötésének, ratifi­kálásának, végrehajtásának rendszerét, felül kell vizsgálni mind a büntetőkódex, mind a polgári kódex egyes megállapí­tásait. ' Az új törvények igen jelen­tős mértékben növelik a szov­jet emberek jogait. Ami az egyéni jogokat ille­ti, ezeket a szovjet alkotmány a legmesszebbmenően ga­rantálja, azokat különbö­ző törvényes intézkedések is biztosítják. Az ilyen jogok közé tartozik például a lelkiis­mereti szabadság és a vallás­gyakorlás vagy az ateizmus j szabad gyakorlása. Mint Jelena Lukasova jogászprofesszor a sajtókonferencián ezzel kap­csolatban elmondotta a Szovjet­unióban ma mintegy húszezer különböző felekezetű egyház- község működik. A felekezetek 18 egyházi jellegű közép- és főiskolát, papi szemináriumot, tartanak fenn és 18 férfi, illet­ve női kolostor is van az or­szágban. Joseph Garba a BT ülésén azonnali gazdasági kényszer- intézkedéseket sürgetett a faj­üldözőkkel szemben és nyo­matékosan felszólította Pre­toria nyugati szövetségeseit, hogy állítsák le a hiteleket és a beruházásokat. A testület előtt Woods, fe­hér polgári-konzervatív új­ságíró szintén a Pretoria el­leni gazdasági szankciókat sürgette. Donald Woods hatá­rozottan követelte a bebör­tönzött politikai foglyok sza­badon bocsátását. Az AP amerikai hírügynök­ség értesülése szerint a BT pénteki ülésén megvitatnak egy munkaokmányt, amelyet a testület afrikai tagállamai készítettek. Ez felszólítja a világszervezet tagállamait, hogy ne folyósítsanak hite­leket Pretoriának és ne esz­közöljenek beruházásokat az országban; akadályozzák meg az illetékességükbe tartozó társaságok ilyen jellegű tevé­kenységét; vizsgálják felül a Dél-Afrikához fűződő gazda­Egészségügyi napot tartot­tak pénteken a Szaljut űrál­lomás dolgozói — a szokásos orvosi ellenőrzést kellett el­végezniük. Az ellenőrzés so­rán megmérték pulzusukat, vérnyomásukat, mind pihent állapotban, mind pedig az előírt tornagyakorlatok után. Különleges berendezésekkel vizsgálták az űrhajósok izom- zatának állapotát, annak ki­derítésére, hogy nem érte-e az izmokat károsodás a tar­tós súlytalanság következté­ben. Az előírt programban szerepeltek más vizsgálatok is. Ezeket az űrállomásra be­épített diagnosztikai berende­zés segítségével végezték el, de az adatokat a Földre is továbbították, ahol az orvo­sok gondosan elemzik azokat. Mivel az űrhajósoknak nem kellett várakozniuk a rendelő előszobájában, az átfogó orvosi vizsgálattal egy délelőtt vé­geztek. Az automaták és a te- lemetrikus berendezésekkel dolgozó földi orvosok egyöntetű véleménye: Romanyenko és Grecsko makkegészséges. Üj alkotmányok Eorlinguer elemzése az olasz belpolitikáról Harc a bizalom helyreállításáért a fellendülés érdekében Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkára a párt Központi Bizottságának csütörtökön este elkezdődött ülésén elhangzott beszédében az 1947-es esztendő politikai és szociális feszültségének idősza­kához hasonlította az Olasz­országban manapság kialakult légkört. Az Olasz KP főtitkára fel­hívta a figyelmet arra, hogy a pártjával szemben tanúsított hátrányos megkülönböztetés következtében Olaszország nem képes a megújhodást hozó politikai fordulatra. Berlinguer különösen sú­lyosnak nevezte a gazdasági stagnálást és visszafejlődést, a közbiztonság rosszabbodását. A főtitkár szerint Olaszor­szágot ki lehet vezetni a mos­tani zsákutcából, ha a demok­ratikus erők egységére és szo­lidaritására épülő kormányt hoznak létre és együttesen mozgósítják a nemzeti erőket a bizalom helyreállítása és a fel­lendülés érdekében. Berlinguer szükségesnek ne. Berlinguer főtitkár megérkezik tz OKP Központi Bizottságának illésére. vezte a bérkövetelések mér­séklését, a termelékenység nö­velését. A kommunisták — mondotta — elfogadnának egy olyan megállapodást, amely­ben a fogyasztási alapokat a beruházások javára korlátoz­nák, szigorúan takarékoskod­nának és politikai biztosítékot nyújtanának arra, hogy foko­zatosan átalakítják az ország gazdaságát és társadalmát. A demokratikus egységkormány­nak olyan külpolitikai feltéte­lek kialakításán kellene fára­doznia, amelyek előmozdítják az olasz társadalomnak a poli­tikai szabadságjogok jegyé­ben, a demokrácia és a szocia. lizmus útján történő átalakítá­sát. Utalt a washingtoni kül­ügyminisztérium Olaszország belügyeibe történt beavatko­zására, majd megismételte, hogy pártja nem törekszik a fennálló szövetségi rendszerek egyensúlyának egyoldalú meg­bontására. Az olasz kormányválság megoldásáról szólva az OKP főtitkára azt mondta, hogy a kereszténydemokrata párt mindeddig negatívan reagált a köztársasági pártiaknak, a szo­cialistáknak és a kommunis­táknak a demokratikus egy­ségkormány megteremtésére irányuló javaslataira, és csak a tavaly júliusi programmeg­állapodás kiigazítására haj­landó. A DC még azt is visszauta­sítja — folytatta Berlinguer —, hogy a kommunistákat be­vonják egy olyan parlamenti többségbe, amelyre az új kor­mány támaszkodhatna. Ber­linguer szerint a keresztény- demokraták elzárkózása ob­jektíve affelé hat, hogy idő előtt feloszlassák a parlamen­tet és rendkívüli választást ír­janak ki. Felszólította a DC-t, hogy a kormányválság súlyos­bodása esetén ne szegüljön el­lene egy olyan kormány meg­alakításának, amelyet az or­szág politikai vezetésének megváltoztatását sürgető pár­tok hoznának létre. Szavaiból kitűnt, az OKP elképzelhető­nek tartaná, hogy egy ilyen kormány esetleg a keresztény- demokraták nélkül alakuljon meg. Berlinguer végül a párt te­vékenységéről szólt. Az OKP főtitkára azt minő­sítette a legfontosabbnak, hogy a pártszervezetek gyakorlati tevékenysége megfeleljen a párt politikai döntéseinek, és kiküszöböliák az összhang oly­kor tapasztalható hiányát Hi­bának nevezte, hogy a párt vezetősége december 7-i ülése után nem ismertette kellőkép­pen határozatait és nem moz­gósította megvalósításukra a párt tagságát. A Szaljut utasainak nem kell állandóan viselni testük­re szerelve a különböző orvo­si műszereket, vizsgáló beren­dezéseket, amelyek szünet nélkül, vagy földi parancsra ellenőrzik az életműködés legfontosabb adatait, ehelyett rendszeres egészségügyi na­pok beiktatásával gyakori részletes vizsgálatot végeznek egészségi állapotuk ellenőr­zésére. Az eddigi vizsgálatok minden alkalommal azt mu­tatták ki, hogy az űrhajósok szervezetét semmiféle károso­dás nem érte • a most már több mint másfél hónapja tartó Föld körüli keringés alatt. Grecsko meg is jegyez­te, amikor a Progressz teher­szállító űrhajó rakományá­ban kisebbfajta házipatikát talált, hogy erre nincs szük­ség, sőt a rakodás bonyolult művelete is sérülések nélkül ment végbe. A lehető legtel­jesebb mértékben megtartjuk a munkavédelmi előírásokat — tréfálkozott a Szaljut fe­délzeti mérnöke a csütörtök esti televíziós közvetítés alatt. Az űrhajósok egyébként a rakodás végéhez közelednek. A bonyolult munka igen idő­igényes, mivel minden egyes darabot nemcsak át kell szál­lítani a teherszállító űrhajó­ról az űrállomásra, hanem azonnal el is kell helyezni a megfelelő helyre, a szükséges berendezéseket be is kell sze­relniük és ki kell próbálniuk működésüket. Ugyanakkor mindent előkészítettek már az I űrhajó feltanaolásához is. JKSZ Kongresszusi előkészületek A JKSZ KB elnöksége február 9-re Belgrádba ösz- szehívta a párt Központi Bi­zottságának ülését, amely ha­tározatot hoz majd a JKSZ XI. kongresszusának összehí­vásáról. elfogadja a kongresz- szusi irányelveket és megha­tározza a kongresszus küldöttei megválasztásának módját. vatikáni vélemény. Az Osservatore della Domeni- ca e heti számában kommen­tálja az amerikai külügvmi- nisztérium január 12-i nyilat­kozatát, mely ellenzi. hogy kommunisták is bekerüljenek a nyugat-európai kormányokba. A Vatikán hetilapja azért helyteleníti az amerikai be­avatkozást. mert szerinte az otromba és naív.

Next

/
Thumbnails
Contents