Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-26 / 22. szám

PEST MEGYEI VUÁC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM Ara 80 fillér 1978. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Párhuzamok P ontos pénzügyi előírá­sok vannak arra, mi­ként kell elszámolni azokat a százezer és millió forintokat, amelyek köz­vetlenül szolgálják a mun­kahelyeken a szociális ellá­tás javítását, a körülmé­nyek tökéletesítését. így például forintra kimutatha­tó, mennyit költ a Forte Fotokémiai Ipar óvodája fenntartására, korszerűsíté­sére, azt azonban a legap­rólékosabb tudományos vizsgálódás sem tudná fel­tárni, ezek és a hasonló ki­adások, valamint általában a munkafeltételeket kedve­zőbbé tevő forintok milyen sokféle módon befolyásol­ják az itt dolgozók munka­kedvét, hangulatát, kötődé­sét az üzemhez. Szakemberek egyre te­kintélyesebb csoportja ál­lítja, a munkaerő-vándorlás mértéke, az egy-egy gyár­nál, vállalatnál tapasztal­ható fluktuáció meglehető­sen érzékeny jelzője annak, a szóban forgó munkahelyen miként oldották meg az érdekegyeztetést, azaz a bértől a szociális gondos­kodásig miféle hálózatát hozták létre a személyek, a kiscsoportok, s az egész vállalati közösség, valamint a népgazdaság kapcsolódó és ütköző érdekelnek. A Forte ilyesfajta törekvé­seit sokféle módon érzékel­tethetnék, legfontosabbnak, a legnyomatékosabbnak azonban azt tarthatjuk, hogy o város üzemei közül itt a legalacsonyabb a fluk­tuáció. Amiben bizonyára része van a bérnek, a mun­ka jellegének, de annak is, hogy a gyárvezetés követ­kezetesen törekszik a ter­melési feladatok növekedé­sével párhuzamosan a munkafeltételek javítására — amibe a csomagolás kor­szerűsítése éppúgy beletar­tozik, mint az üzemépüle­teket övező park gondozá­sa —, a női munkavállalók dolgának megkönnyítésére, az óvodába jelentkező vala­mennyi gyerek fölvételére, az egy kereső eltartotta családok támogatására. K önnyen rámondhat­nánk mindezekre, hogy természetesek, hiszen a munkahelynek ér­deke is, kötelessége is megfelelően gondoskodni dolgozóiról. Ne hamarkod­juk el a természetes kife­jezés használatát, mert bár a munkahelyek kivétel nél­kül nyújtanak valamit a foglalkoztatottaknak, a pár­huzamok sűrűn hiányoznak, azaz a termelési feladatok­tól jóval elmaradnak a munkakörülmények, s a szociális gondoskodás sem alkot összefüggő rendszert. Ne hallgassuk el: a meg­felelő munkakörülmények­hez, a közvetlen és közve­tett munkafeltételek javí­tásához rengeteg pénz kell. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyá­rában például a 132 millió forintos költségű fejleszté­sen belül a termeléstechni­kai beruházásokkal egyen­rangú tétel annak az épü­letegyüttesnek az idei át­adása, ahol 250 fős leány­szállás, étterem és konyha, valamint orvosi rendelő kap helyet. További példá­val élve: a MÁV Dunakeszi Járműjavító Vállalatnál — az átfogó rekonstrukció részeként — 47 millió fo­rintot követelt a munka- feltételeket közvetlenül be­folyásoló tényezők — öltö­ző, mosdó stb. — gyara­pítása, ám ha tág körben vizsgálódunk, ha a közve­tett hatásokat is számítás­ba vesszük, akkor minden második kiadott forint ilyen célt szolgált, szolgál. S azt, hogy e minden má­sodik forint mekkora sum­ma, kifejezhetjük a re­konstrukció tervezett költ­ségével, ami 450 millió fo­rint. Alaposan tévednénk, ha úgy gondolnánk, az ilyesfajta pénzösszegek el­költése az érintett közössé­gek dübörgő tapsa közepet­te megy végbe. A munka- feltételek javítása ugyanis a dolgozók többsége köré­ben olyan természetes igénnyé vált, hogy ennek az igénynek a fokozatos ki­elégítése szinte semmi visszhangot nem kelt, külö­nösebb becsülete nincsen. Márpedig elgondolkoztató, hogy az órabérek emelése­kor szétosztott forintok és fillérek nagyobb vihart ka­varnak, mint a több tíz­milliós beruházások. T isztelet a kivételnek, ez a magatartás tör­vényszerű következ­ménye annak a felületes­ségnek, hogyha befektetett forintok célszerű kamatoz­tatásával már sokkal ke­vésbé törődnek a vállala­tok, mint annak idején a fejlesztési pénz elköltésé­vel. Arra gondolunk, hogy a féléves öltözőépületbén már csak a villanykörték negyede világít, három zu­hany közül egy rossz, a le­folyók tisztításának elma­radása miatt ismétlődnek a kisebbfajta áradások. Ar­ra, hogy az új konyhán és étteremben az átadás után néhány hónappal már könnyedén tolják félre a higiéniai előírásokat, s a valamikor eseménnyé ava­tott aktust, például a nagy- családosoknak, a gyerme­küket egyedül nevelőknek adott tanszersegélyt most a művezető bonyolítja le, odanyomva a borítékot a kézbe, na itt van, tegye el szöveggel. Elengedhetetlen a párhu­zam a termelési követelmé­nyek növelése és a munka- feltételek javítása között, ahogy ez a helyzet a szo­ciális gondoskodás céljai s a kiadandó forintok között is. Csakhogy van még egy párhuzam: az ilyesfajta üzemi, vállalati ráfordítá­sokkal meg kell tanulni jól élni, gazdálkodni! Ahogy növekszenek ezek a kiadá­sok, úgy kell elmélyülnie a figyelemnek, azaz kiter­jednie a szociális létesít­mények zavartalan működ­tetésére éppúgy, mint a tá­mogatás, a segélyezés for­máira. A lélektelenséget semmiféle forinttömeg nem pótolja, azaz hiába költe­nek ott egyre többet a szép célok elérésére, ahol köz­ben az ember csak egy fő­ként szerepel a munkavál­lalók seregében. A gondos­kodás akkor éri el igazán a célját, ha személyre szóló ha a vállalat, a gyár alkal mazottja azt tapasztalja úgy érzi, vele törődnek. Mészáros Ottó A magyar parlamenti küldöttség Csillagvárosban A Szaljut űrállomás fedél­zetén jártak szerdán a ma­gyar országgyűlés küldöttsé­gének tagjai — igaz, csak a csillagvárosi kiképző-űrállo­máson, itt azonban minden ugyanolyan, mint a valóság­ban. Országgyűlési delegációnk a szerdai napot Lenyinszkije Gorkiban, Lenin emlékmú­zeumában kezdte. A Moszk­vától mintegy 30 kilométerre levő falu kastélyába küldték Lenint pihenésre az orvosok akkor, amikor 1918-ban sú­lyosan megsebesítette a me­rénylő golyója, majd élete utolsó éveiben is itt élt, be­tegsége miatt innen irányí­totta a szovjet állam munká­ját, az ország védelmét, a párt tevékenységét. Lenin 1924-ben itt halt meg. Küldöttségünk innen Apró Antalnak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének veze­tésével a szovjet űrhajósok Moszkva közelében levő ki­képzőközpontjába, a világhírű Csillagvárosba látogatott. A magyar törvényhozó tes­tület képviselőit a kiképzés parancsnoka, Georgij Bere- govoj altábornagy köszöntötte, majd tájékoztatta a kiképzés munkájáról. A politikai, munkáról Ivan Vaganov tábornok, a központ politikai osztályának vezető­je adott tájékoztatást. Küldöttségünk útja ezt kö­vetően a Csillagváros múzeu­mába vezetett. A múzeum megtekintése után a magyar küldöttség tagjai beírták ne­vüket Csillagváros emlék­könyvébe. Az országgyűlési küldöttség a kora esti órákban repülő­géppel Minszkbe, a Belorusz SZSZK fővárosába utazott, ahol két és fél napot tölt és a többi között találkozik a köztársaság legfelsőbb taná­csának vezetőivel is. Gépesítésre hatvanhárommiiliárd Két országgyűlési bizottság együttes ülése A mezőgazdaság csakis a gépellátás további javításá­val, a technikai színvonal emelésével tarthat lépést a világfejlődéssel — hangsú­lyozták az alapvető össze­függést az országgyűlési ipa­ri és mezőgazdasági bizottsá­gának szerdai együttes ülé­sén. A Parlamentben Gor- janc Ignác és Cselőtei László (Pest megye 2., aszódi válasz­tókörzet) elnökletével meg­tartott tanácskozáson — ame­lyen részt vett Inokai János, az országgyűlés alelnöke —, Váncsa Jenő MÉM miniszter- helyettes elmondta: az ötö­dik ötéves tervidőszakban 63 milliárd forintot költ a me­zőgazdaság gépbeszerzésre. A hazai ipar a gépeknek mintegy 37 százalékát gyárt­ja, és mind nagyobb export­jával fizet a külföldről beho­zott traktorokért és egyéb berendezésekért. Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes a magyar ipar mezőgazdasági gépellátási szerepét ismertet­te. A vitában 19 képviselő szó­lalt fel és a tájékoztatók meg­állapításai fölött élénk esz­mecsere zajlott. A hazai me­zőgépgyártásról Kangyalka Antal például azt mondotta: az elmúlt 15 évben nagy el­képzelésekkel, többször is ne­kirugaszkodtunk a fejlesztés­nek, ám alig-alig léptünk előre. Azzal nyernénk, ha ez­úttal a terveket hamar kö­vetnék az eredmények is... Weiszböck Rezsőné és Var­ga Sándor kiemelte: az el­múlt évtizedekben átszerve­zés átszervezést ért, a bi­zonytalanság érzetét keltve a munkásokban. Többnyire ós- diak, korszerűtlenek a gépek, alacsonyabb a bérszínvonal is, mint a KGM egyéb terü­letén, ezért megkülönbözte­tett figyelmet és gondosságot kívánnak a Mezőgép Tröszt dolgozói. Tollár József a szervezet­lenséget tette szóvá, megje­gyezve: a mezőgazdasági üze­mek sokszor nem olyan gé­pet kapnak, amelyet meg­rendeltek, hanem amilyet a külkereskedelem behoz. Szigeti István ezt a szemlé­leti kérdést igyekezett tisz­tázni, azt, hogy az ipar se­gít-e a mezőgazdaságnak, vagy pedig fordítva. Szlameniczky István, az MSZMP KB osztályvezető- helyettese hozzászólásában a mezőgazdaság intenzív fejlő­déséből kiindulva kiemelte, hogy a technikai feltételek írógépkocsik Vasadról É Tavaly augusztus végén kezdték meg svájci licenc alapján a Hermes írógép alkat­részeinek és kocsijának gyár­tását az XGV vasadi gyárában. Az év végéig mintegy nyolc­ezer kocsit készítettek. Ez évben már húszezer írógépko­csi és csaknem 800 különböző alkatrész kerül ki a gyárból A képen: Matyó Ferenc a svájci gyártmányú 160 mego- pondos finomkivágó gép mű­ködését ellenőrzi, mely órán­ként 1000 darab alkatrészt gyárt. Alul: a HP—16-os írógép el­készült kocsijának végellenőr­zése Vass Józsefné feladata. Barcza Zsolt felvételei elmaradnak a termelés növe­kedése mögött, éppen ezért a türelmetlenség az elégedet­lenség jogos. A hosszú távú két lábon álló fejlesztés nyu­godtan alapozhat a mezőgaz­daságra — mondotta —, hi­szen a gépeknek megbízható és állandó piaca a növényter­mesztés és az állattenyésztés. A termelőszövetkezeteket és az állami gazdaságokat nem le­het magukra hagyni a gépek üzemeltetésében és javításá­ban. Bodnár Ferenc több más képviselőhöz hasonlóan — az importgépek alkatrész-után­pótlását tette szóvá. Udvardi Sándor külkeres- kédelmi miniszterhelyettes válaszul azt mondotta: úgy tűnik, megoldódott a Zetor- traktorok ügye: több mint 750 ezer rubelértékben kötöttek alkatrészszállítási szerződést a csehszlovák féllel. Hever Lajos, a sokszor túl­burjánzó tröszti bürokráciát érzékeltette gyakorlati példá­val. A Mezőgép-ellátás és a gép­gyártás fejlesztésének jövő­jét a képviselők végered­ményben megnyugtatónak ta­lálták. A terveket elfogadták azzal a kifogással, hogy a konkrét intézkedésekről és a határidőkről további tájé­koztatást várnak. Szerződésekkel megpecsételt összefogás Evek óta példamutató a tár­sadalmi összefogás Abonyban. Két évvel ezelőtt a helybeli üzemek és intézmények, va­lamint a lakosság társadalmi munkája együttvéve 9 millió 200 ezer forintot tett ki. Ta­valy már meghaladta a 10 milliót is. Élen járt ebben a három termelőszövetkezet, a Ságvári, a József Attila és az Üj Elet tsz, meg az ÁFÉSZ. Együttvéve az elmúlt öt év alatt 11 milliót adtak a községfejlesztéshez, A nagyközségi tanács kap­csolatát a három termelőszö­vetkezettel és az ÁFÉSZ-szel, két éve, öt esztendőre szóló szocialista együttműködési szerződés biztosítja és teszi tartóssá. Hasonló szerződések megkö­téséről kezdett tárgyalásba idén a tanács az abonyi válla­latokkal és szövetkezetekkel. Ezek máris eredményesnek ígérkeznek, az üzemek eddig sem vonták ki magukat a község fejlesztésének támoga­tásából. A Mechanikai Művek abonyi gyáregysége véldául múlt évben 50 személyes óvo­dát épített és adott át. Az ipari üzemek szocialista brigádjai pedig kommunista szombatot tartottak tavaly és annak jövedelmét felajánlot­ták a tervezett 100 gyermeket befogadó óvoda, meg a 40 kis­ded részére épülő bölcsőde költségeire. A nagyszabású építkezés az idén kezdődik. A Cegléd~Hantháza vonalon Autóbusz-forgalom Vonatbúcsúztató: február 28-án éjfélkor Rövidesen megszűnik a Ceg­lédet Hantházával összekötő vasútvonal. A század elején 1909-ben építették, s abban hogy a főteret érintve haladt át, a városon, nagy szerepe volt az Ungvári pincének. Jogutóda a Hungarovin pincé­szete, amely jelentős exportot bonyolít le, ugyancsak jó hasznát vette a szállításainál. Nem sokára elbúcsúznak a ceglédiek a városon 5 kilomé­teres sebességgel áthaladó, gyakran fütyülő, személyko­csit és tehervagont egyszerre húzó szerelvénytől. Létét túlhaladta az idő, amíg gőzmozdoiny járt, szeny- nyezte a levegőt, amióta Die­sel váltotta, az erős hang za­varja a lakókat, ráadásul a városrendezést is gátolja. Tegnap délelőtt Cegléden, a vasútállomáson a fuvarozta­tók számára tartott tanácsko­záson Bokor László, a MÁV Budapesti Igazgatóságának ke­reskedelmi osztályvezető-he­lyettese, a forgalomszervező bizottság titkára bejelentette, hogy február 28-án 24 órakor a Cegléd—Hantháza közötti vasútvonalon megszűnik a for. galom. A gazdaságossági vizsgála­tok szerint ez a vonal évi 5 millió forint veszteséget je­lentett a MÁV-nak. Műszaki állapota leromlott, s mert nem javították, balesetveszélyes lett működtetése. Népgazdasá­gi érdek diktálta megszünteté­sét. A közlekedésfejlesztési alapból 21 millió forintot- áldoznak a forgalom átte­relésének megszervezésé­re. A ceglédi vasútállomáson új iparvágány épül, a szállítta- tóknak rakodóhelyről és rak­tárterületről gondoskodnak, a Hungarovin Vállalat lefejtő telepet épít. Március elsejétől a személy- forgalmat rendszeres autóbusz- járatokkal bonyolítják le, en­nek azonban az út kiépítése a feltétele. Ceglédtől Csemőig már kiszélesítették, s amint az időjárás engedi, megkapja ez az útszakasz a záróburkola­tot is. Felső-Csemő és Hanthá­za között — a vasúti nyom­vonalon — 5,4 kilométer hosz- szúságú útszakasz épül meg augusztus végéig. Nemere Zoltán, a 20-as Vo­lán Vállalat forgalomfejleszté­si osztályvezetője arról adott tájékoztatást, hogy a zökkenő- mentes átállásra felkészültek, erre a célra két új Ikarus 666-os típusú autóbuszt kap­tak. A járatokat sűrítik: munkanapokon 20 autó­busz-járatpár közlekedik, szinte minden órában indul jármű. Figyelembe veszik a munkábajárók, az iskolások igényeit és a piacnapokon vár­ható nagyobb forgalmat is. Felső-Csemőben buszfordulói kell építeni, és az útvonal mentén felállítanak 4 új autó­buszvárót. Február elején nagy példányszámban tájékoztató füzet jelenik meg, amely az ú} menetrendet is közli az utas­közönséggel. A közúti teherszállításra az 1. Volán Vállalat ceglédi üzemegysége készült fel. T. T. közélet Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke India nemzeti ünnepe, a köztársaság napja alkalmából táviratban fejezte ki jókívánságait Nilam Szandzsiva Keddi elnöknek, illetve Moraardzsi Deszai mi­niszterelnöknek. Az Elnöki Tanács elnöke Ausztrália nem­zeti ünnepe alkalmából Sir Zelman Cowen főkormányzót köszöntötte táviratban. Jordan Mladenov bolgár elektronikai és elektrontech- nikai miniszter, delegáció élén, január 23. és 25. között Buda­pesten folytatott tárgyalásokat az együttműködés bővítésé­nek lehetőségeiről. A bolgár delegáció, tanácskozásait be­fejezve, tegnap utazott el Bu­dapestről. Roska István külügyminisz­ter-helyettes Bukarestben folytatott megbeszéléseket a magyar—román kapcsolatok­ról és időszerű nemzetközi kérdésekről. A külügyminisz­ter-helyettes hazaérkezett a magyar fővárosba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents