Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-22 / 19. szám
1978. JANUAR 22., TASARNAP Enyhítené a tömegközlekedés terheit Közületi autóbuszok a köz javára A Volán autóbuszai gyakran túlzsúfoltak. A városi forgalmat lebonyolító helyi járatokon csúcsidőben nem ritka a 120—150 százalékos kihasználtság sem. És, sajnos, nem sokkal jobb ott sem a helyzet, ahol többnyire hosz- ezabb távú az utazgatás, a helyközi járatokon. A tényekkel nehéz vitatkozni: aki rendszeresen igénybe veszi a Volán szolgáltatását, rendszeresen panaszkodik. Mindenekelőtt a zsúfoltságra, vagyis az utazás minőségére. Közlekedéspolitikai koncepciónk dicséretes eredménye, hogy napjainkban valamennyi olyan település szervesen kapcsolódik már a tö- megközelkedésbe, amelynek lé- ieikszáma eléri a kétszázat. Nem kis dolog ez, hiszen ennek megvalósításához nemcsak közlekedési eszközre volt szükség: a KPM közúti igazgatóságainak gondozásában szerte az országban bekötő utakat építettek, vagy újí- , tobtak fél az elmúlt évekében. Így aztán kisközségeink- íben — sok egyében kívül — a naponta többször forduló autóbusz is segít, siettet megszüntetni a hajdani elzártság «kozta hátrányokat. Összehangoltan Az országban a közforgalmat ellátó három autóbusz- tulajdonosnak — a Volán-vállalatoknak, a BKV-nak és a Miskolci Közlekedési Vállalatnak — együttvéve 9700 autóbusza van, ezeken 404 ezer az ülőhelyek, 101 ezer az állóhelyek száma. A félmilliót meghaladó hely, bizony, tetemes mennyiség, ám olykor mégis kevés. Pedig — összehangolt szervezéssel — lényegesen növelni lehetne az ország buszparkjának kapacitását. Intézményeinknek, vállalatainknak, szövetkezeteinknek, együttvéve több mint 8600 autóbusza van. Igaz, ezeknek csupán negyede nagyméretű, de a helyek arányát tekintve a közületi autóbuszok így is harmadrészt képviselnek az ország teljés buszállományából. Ismeretes, hogy a közüle- tek mindenekelőtt munkásaik ingáztatását oldják meg saját autóbusszal, de felhasználják úgynevezett belső üzemi mozgatásokra, kirándulásokra is. Mind több és több munkahely törődik vele, hogy dolgozóinak ne csak munkaidejét, hanem szabad idejét is megszervezze. Párhuzamos járatok Szükség van tehát a közületi autóbuszokra. Csakhogy nem árt elgondolkodni azon: hány és hány helyen az országban szinte azonos útvonalon közlekednek a Volán és a közületek buszai. Mondani sem kell, hogy amíg az előbbiek tömve vannak, az utóbbiakon elvétve akad csupán utas. Kedvezőtlen az is, hogy ugyanabból a községből ugyanabba a városba két különféle vállalat viszi háztól házig a dolgozóit, nem meglepő tehát, ha egyikük autóbusza sincs kihasználva. Sokakban felmerül: vajon mi szükség van a közületi autóbuszokra? Miért nem veszi át azokat a Volán? A kardos- kodóknak csak abban van igazuk, hogy a szövetkezeti, intézményi, vállalati buszsofőrök teljesítménye mind- össze fele a • volánosokénak, fizetésük viszont általában több. Ez, sajnos, tényleg így van. Mivel a vállalati költségvetésben elenyésző arányú az autóbusz üzemeltetésének költsége, nemigen szorgalmazzák azok jobb kihasználását. Segítség a Volánnak De vajon lehet-e a mostaninál jobban kihasználni a közületi személyszállító gépkocsiállományt? Természetesen lehetne. Például azzal, ha több munkáltató közösen üzemeltetne egy-egy autóbuszt. A jogi formulák ugyanis lehetővé teszik, hogy a tulajdonos mellett, a fenntartási, karbantartási összegek arányos vállalásával üzemben tartója is legyen a járműnek. Előrelépést jelentene, ha a szabad kapacitásokat sport-, vagy kulturális célokra használnák fel. Netán részt vennének az idegenforgalmi személyszállításban, az iskolai tanulmányi kirándulások lebonyolításában. Ezek ugyanis — mivel csaknem kivétel nélkül májusi programok — nagy gondot okoznak a Volánnak. S hiába kínál kedvezményeket az év egyéb hónapjaira, kevesen élnek vele. Eddig azonban csak alkalmi besegítésékről beszéltünk. Ezek sem lebecsülendő lehetőségek. De rajtuk kívül önként kínálkozik a tipp: enyhítsék közületi buszaink a közforgalom, a tömegközlekedés jelenlegi terheit. Somogyi példa Tavaly ősszel a Somogy megyei pártbizottság és a tanácsi vezetés kezdeményezésére kísérlet kezdődött, melynek lényege: az úgynevezett gyenge forgalmú közutakon közületi autóbuszok veszik át a Volántól az utaztatási feladatot. S bár a honi gyakorlatban szokatlan, de mód felett dicséretes kezdeményezés hivatalos értékelése még korai volna, annyi bizonyos, hogy minden érdekelt — az utazó- közönség is — nagy megértéssel fogadta. Érdemes volna tehát másutt is hasznosítani az értelmes ötletet.' Van tehát tartalék bőven a közületi autóbuszparkban. Az azonban bizonyos, hogy e vonatkozásban is szigorúan érvényesülnie kell az össz- hamgtörvénynek, nevezetesen a jármű, a feladat és az út között. Egyetlen példával illusztrálva : aligha leszünk bármikor is annyira gazdagok, hogy a termelőszövetkezet brigádja panorámabusz- szal utazzék — földúton — a munkába. Sajnos, van ilyen! F.Gy. Idén újabb 26 vállalatnál Milyen a rugalmas munkaidőrendszer? Szakemberek vitakoznak évek óta arról, hogy a munkaerőhelyzetet viszonylagos vagy tényleges hiány jellemzi. A vita még folyik, de az bizonyos, hogy a népgazdaság egészét tekintve jelenleg mintegy 200 ezres munkerőhiány jelentkezik. Demográfiai okokból a következő években tovább csökken az aktív keresők száma. A teljés foglalkoztatottság gyakorlatilag megvalósult, munkaerőkínálat nem várható az ország iparilag kevésbé fejlett területeiről sem. A nehézségeket a vállalatok többsége elsősorban a munkaerő- gazdálkodással enyhítheti.' Ennek egyik formája a nálunk még kevésbé alkalmazott, úgynevezett rugalmas munkaidő- rendszer. Bevezetésével — a termelés követelményeinek megfelelő munkaidő kihasználás hatására — nő a termelékenység, csökken a munkaerő igény, és csökken az alkalmazotti létszám is. Mit értünk tehát rugalmas munkaidő-rendszeren? Naponta előfordul, hogy a kötött munkaidőben dolgozók is rákényszerülnek magánügyeik, vagy munkahelyen kívüli hivatalos ügyeik munkaidőben való intézésére. Az „ügyletnek” tehát a dolgozó, vagy a munkáltató kárára kell eldőlnie. Hogy az esetek többségében hogyan dől el, most ne firtassuk. A rugalmas munkaidő-rendszer ezt a feszültséget oldja meg úgy, hogy a dolgozó állapítja meg a munkaidőkezdés és befejezés időpontját, valamint a napi munkaidőt. Természetesen, a dolgozónak minden munkanap egy meghatározott — a szakirodalom által blokkidőnek nevezett — időszakában munkahelyén kell tartózkodnia, hogy munkatársaival, feletteseivel együtt tudjon működni. A havonta kötelezően ledolgozandó munkaórák számát és a napi leghosszabb, illetve legrövidebb munkaidő mértékét a kollektív szerződés szabályozza. A rugalmas munkaidő-rendszert mintegy tíz évvel ezelőtt egy nyugatnémet vállalat kezdte alkalmazni. A rendszer hamarosan elterjedt a nyugateurópai országokban, Kanadában, az USA-ban, Japánban, tjiég Dél-Amerikában is. Több szocialista országban, a Szovjetunióban, és Csehszlovákiában is megtalálható. Hátránya, hogy általánosan nem alkalmazható, hanem csak olyan munkaterületeken, ahol a termelési feladatok rend- szertelenül jelentkeznek. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy látszik, hogy elsősorban az alkalmazottaknál hasznos a bevezetése, bár bizonyos példák szerint, fizikai munkaterületeken is jól beválik. Gyakorlatának egyik fő feltétele, hogy a dolgozó önálló munkát végezzen, hiszen szalagrendszéc esetében például aligha valósítható meg. Hazánkban jelenleg a rugalmas munkaidő-rendszert 60—70 vállalatnál és intézménynél alkalmazzák. Ebben az évben a Munkaügyi Minisztérium topábbi 26 vállalatnál segíti bevezetését, melyre programot dolgozott ki. B. Z. Gyűjtik a tobozt Legértékesebb a fekete Gyűjtik a tobozt a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fenyveseiben, ahol a korábbi éveknél gazdagabb a termés. Ennek nagy jelentősége van a tűlevelűek szaporítóanyag-utánpótlásában, mivel az itteni erdőségek örökzöld fái termik meg az ország fekete- és erdeifenyőmag-szükségleté- nek kétharmadát. Ehhez most is több mint tíz vagonnyi tobozt szedtek le a fáról. A magvakat a kelebiai erdészetben tisztítják és fémzárolják. A két tűlevelű közül az erdeifenyő szaporítóanyaga a legértékesebb, s a legkeresettebb, mivel tobozában kevesebb a mag, és a kinyerése is költségesebb. A mostani termés egy részét tartalékolják, egy részét pedig elvetik a csemetekertekben. Hangos a hegyoldal KI í “ 111 A Budapest Tourist szervezésében sítanfolyamokat rendeznek a börzsönyi Nagyhideghegyen. A jelentkezők csoportokban tanulják kezdő és haladó fokon a síelést. levéllel és lekvárral „Pistora felügyelő lelkesen nézett körül a kamrában. Na ja — mondta vidáman —, vésővel kifeszítették az ablakot; hát ez vagy a Pepek volt, vagy az Andrlik. De Pepek azt hisizem, éppen ül. — Az igaz, hogy Mertl is vésővel kezeli az ablakot, de az soha sem csinál spájzt; az a vécén keresztül megy a lakásba és csak fehérneműt visz el. Ha persze az üveget nyomta volna be, akkor Dundr, Lojza, Novák, Ho- sicka vagy Kliment lehetett volna. De ez itt Andrlik lesz.” Tényleg ő volt. Pistora a Capek-novellák kedélyes nyomozója alig néhány óra múlva már egy pohár konyak mellett így okoskodott tovább : „... ezek a gonosztevők, ezeknek nincs semmi intelligenciájuk, mindegyik csak egy figurát tud, és azt csinálja, amíg el nem kapjuk.” A pistorai tétel, noha a 20-as évek Prágájából ered — nem szorult földrajzi és korszakos határok közé. A következő két nagyszabású bűncselekmény-sorozatban is azonos elkövetési technikát találunk, de szélsőségesen egyedi „figurákkal” kiegészülve... A szelíd lelkületű alkoholista A szentendrei rendőrkapitányság épületében tavaly tavasszal meglehetősen vegyes hangulatú, • fel jelentők-« adták egymásnak a kilincset. Az olyan kivételes emberek, akik nyaralójuk feltörése után még meg tudtak őrizni valamit humorérzékükből, derűsen kopogtattak a vagyonvédelmi előadónál. A csapatostul érkező károsultak többsége azonban — az efféle szituációkban sokkal inkább megszokott — feldúlt, kétségbeesett vagy legalábbis komor arccal érkezett a hatósághoz. ÚJÍTÁSOK, TALÁLMÁNYOK Á műszaki jelleg feltételei Egy vállalatnak egy bizonyos találmány szabadalmi oltalmára vonatkozó bejelentését az Országos Találmányi Hivatal elutasította, mert nem tekintette műszaki jellegű megoldásnak. Ezek után a vállalat bírósághoz fordult és a határozat megváltoztatását kérte. Arra hivatkozott, hogy a találmány kibernetikai jellegű, amelynek a szellemi munka automatizálása a célja. Biztosítja a termelés megfelelő minőségi szintjét, az esetleges zavaró okokat feltárja, és elhárításukról is gondoskodik. Bevezetése jelentős gazdasági előnnyel jár. Végső fokon az ügyben a Legfelsőbb Bíróság döntött, amely a vállalat keresetét elutasította és az Országos Találmányi Hivatal határozatát helyben hagyta. — A szabadalmi oltalom egyik feltétele a műszaki jellegű megoldás — hangzik a végzés indoklása. — Ez azt jelenti, hogy az ötlet a termékben vagy a termelésben változást jelent. Ide tartoznak a mérési-analitikai eljárások is. A bejelentett szabadalomban azonban egyik felétel sincs meg. A műszaki eljárás anyag létrehozását, formálását, egyesítését, vizsgálatát jelenti. A termelés szervezésére vonatkozó intézkedések, mint amilyen a szabadalmaztatni kért találmány, még akkor sem műszaki jellegűek, ha a gazdaságosságot javítják. A számítógépi programokra adott szabadalmak olyan berendezést védenek, amelyek a gépsorok működését befolyásolják. Ezzel szemben a vállalat által bejelentett találmány semmiféle gépi művelethez közvetlenül nem kapcsolódik. Meg kell állapítani azt is, hogy a bejelentés mérésanalitikai eljárásnak sem minősíthető, tehát nem szabadalmaztatható. Alkalmazása legföljebb a termékekre vonatkozó ismeretekben jelent változást, de magában a termékben nem. — A vállalat által bejelentett módszer a termelési eljárás megváltoztatására sem alkalmas — hangzik tovább a végzés. — A minőségellenőrzés valóban fontos feladat. A jó minőséget szolgáló 'szervezési, ellenőrzési, jelzési módszerek felhasználásának a termelő- munka eredményére előnyös hatásuk lehet, azonban o termelés műszaki, technológiai folyamatát nem változtatják meg. — A vállalat alaptalanul hivatkozik népgazdasági érdekre. Amennyiben a szükséges feltételek hiqnyopnak, semmiféle népgazdasági érdek sem teszi lehetővé valamely szabadalom megadását. Egyébként is, a szabadalmi oltalom hiánya nem gátolja a bejegyeztetni kívánt eljárásbah megjelölt minőségellenőrzési, munkaszervezési módszerek alkalmazása kizárólagos fel- használásának biztosítását. Furcsa feljelentők voltak. Kedélyállapotuk különbözősége ellenére mintha mindany- nyian- ugyanarról a betörésről beszéltek volna. Mindenkinél felfeszítették a zsalugátert, mindenkinél megitták a ví- kendházban található összes italt, legyen az whisky, martini, konyak vagy közönséges asztali bor, mindenkinél megettek egy-egy konzervet, de különben senkinél sem fosztották ki a nyaralót. Az eset mindettől persze még meglehetősen sablonos és fölöttébb prózai maradt volna — ha nincsenek a levelek. De voltak. S ez osztotta meg a máskor oly egyformán aggódó tulajdonosokat. A víkendháza- sok téli réme, a betörő ugyanis szalvétán, újságszélen vagy más cetlin üzeneteket hagyott hátra. Volt, amikor csak any- nyit írt, hogy ezentúl a bor mellé szódát is készítsenek, de a legtöbb levélben ilyesmi állt: „Bocsánatot kérek Önöktől, hogy ezt a vandál betörést elkövettem. Megjegyzem, azért nem az ajtón jöttem be, mert úgy nagyobb kárt okoztam volna. Mindent alkoholos állapotban tettem. Sajnálom, most már kezd kitisztulni a fejem. Nem viszek el semmit. Tisztelettel: a betörő” — önostorzó betörő, hm, különös eset — morfondíroztak többen is, s hozzátették: az írása pedig kifejezetten intelligens. Volt, aki ironikusan közölte: ilyen öntudatos sren- ker után teljesen felesleges nyomozni, úgyis saját zsan- dárja lesz. S valóban így történt. A büntetőeljárás természetesen azért megindult, de Ruppert János harminc betörés után tényleg maga sétált be a rendőrségi fogdába. A 44 éves férfinak nemcsak stílusa, de foglalkozása is meglepő volt: Ruppert polgári hivatásként szobrászattal foglalkozott. Szenvedélye azonban: az alkohol, bűncselekményekbe sodorta őt is. Nem először. Eddig 11 évet töltött hasonló bűnökért és egy disszidálási kísérletért börtönben, s a mostani bűncselekmény-sorozatáért öt és fél évi szabadságvesztésre ítélte jogerősen a Megyei Bíróság. Ezenkívül elrendelték a vádlott szigorított őrizetbe vételét. ami további 2—5 évig terjedő fegyházbüntetést jelent, Ruppertnek a büntetésvégrehajtási intézetben tanúsított magatartásától függően. Az őrült rombolók S miközben az alkoholista szobrász a Duna jobb partján csövezett, a folyó bal parti üdülőterületén szintén betörők dolgoztak. Egészen más stílusban, mint Ruppert. A négytagú társaság útját mindenfelé vad és kegyetlen pusztítás jelezte. A rovott múltú 28 éves Kiss József őrbottyáni lakos, barátnőjével, a 21 éves Lend- vai Zsuzsa ladi lakossal először a sződi Nevelek dűlő ví- kendházai-t kezdte fosztogatni, majd a gödi, nagymarosi és zcbegényi nyaralók következtek. Időközben csatlakozott hozzájuk Fótról a 23 éves Ríhat György, valamint Örbottyán- ból a fiatalkorú M. József. A csapat ezentúl váltott felállásban, általában párosával követte el a bűncselekményeket. Válogatás nélkül mindent lop- - ták: gázpalackot és pudingport, villanyborotvát és körömlakkot, rádiót, púdert, fényképezőgépet, ruhaneműt... összesen mintegy 15 ezer forint értékben. A 22 betörésből álló sorozatukat azonban nem a fosztogatások tették a rendőrök és a károsultak számára emlékezetessé, hanem a féktelen rombolás. — Iszonyú állapotban volt a nyaraló, amikor beléptem — emlékezett vissza a kihallgatáson az egyik sértett. — A tányérokat és a porcelántárgyakat összetörték, a zöld spór- malacommal pedig ledobták a csillárt. Az ötliteres fazekamat, a fürdőkádat, a kétliteres lábast éjjeliedénynek használták. A szekrényekből kisöpörték a ruhákat. És a fal! örüle- tes! A falat májkonzervvel és lekvárral összekenték az egész lakásban. Kérem, én ezt már végképp nem értem. Mert, hogy elviszik az ember szőnyegét, meg a fényképezőgépet, hát jól van — betörők. De miért ez a szörnyű pusztítás? Az g ház, kérem, inkább kanálisra emlékeztetett, mint nyaralóra. Az elkeseredett asszony nem volt egyedül. A nyomozás során készült , fényképfelvételek őrült rombolást mutattak maidnem mindenütt. A Váci Járásbíróság 8 napos tárgyalássorozat után hirdetett Ítéletet az ügyben. Bűn- szövetségben elkövetett betöréses lopásért és közveszélyes munkakerülésért Kiss Józsefre 4 és fél évi, Lendvai Zsuzsára 5 évi fegyházbüntetést szabott ki a büntetőíanács. A harmadrendű vádlott, M. Jó- szef büntetése 10 hónapi, a negyedrendű Ribai Györgyé nedig 1 évi szabadság veszté- Az ítélet jogerős. Babus Endre Betörők
