Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-21 / 18. szám
1978. JANUÁR 21. SZOMBAT weni U K?úmm Magyar—jemeni tárgyalások Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke pénteken két fővárosi múzeumba látogatott el. Részt vett a látogatáson Házi Vencel külügyminiszterhelyettes is. A JNDK kormányfője a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban — Esti Béla főigazgató kalauzolásával — megtekintette a magyarországi munkásmozgalom története állandó kiállítást, a Magyar Nemzeti Galériában pedig — ahol Éri Istvánná főigazgatóhelyettes fogadta — a XIX. századi magyar festészeti kiállítást és a Hippi-Rónai emlékkiállítást. Az Országházban Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Ali Nasszer Mohamed találkozójával folytatódtak a magyar—JNDK tárgyalások. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Rácz Pál külügyi államtitkár, valamint Muhammed Szaleh Mutija, a JNDK külügyminisztere. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke Lázár György társaságában megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttes előadását az együttes székházában. Részt vettek az előadáson a JNDK kormányfője kíséretének tagjai is. A műsor megkezdése előtt Szigeti Pál, az együttes igazgatója köszöntötte a vendégeket. Ünnepi munkásőr-egységgyulések Január közepe óta sorra zajlanak Pest megyében a munkásőrök ünnepi egységgyűlései, melyeken értékelik a ta/ megyei törzs Mindenki egy n Tegnap délután a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat csepeli központi telepének ebédlőjében gyülekeztek a Pest megyei parancsnokság törzsének és közvetlen alegységeinek parancsnokai, tagjai. A vörös drapériával fedett asztal felett a fegyveres testület jelvénye és a jelszó: Hűség a néphez, hűség a párthoz. Az elnökségben foglaltak helyet Barát Endre, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője, országgyűlési képviselő, valamint a PÁÉV, illetve a Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat párt- és gazdasági vezetői. Kovács János, a Munkásőrség Pest megyei Parancsnokságának megbízott helyettese köszöntötte a gyűlés résztvevőit, köztük külön is az alapító tagokat, akik a jelenlevők több mint egyötödét tették ki. Ezután dr. Üjszászi Róbert, megyei parancsnokhelyettes tartott értékelő beszámolót. Mint hangsúlyozta, a munkásőrök méltóan ünnepelték meg a testület megalakulásának 20. évfordulóját, s az ebből az alkalomból rendezett kiállításokkal is tovább javult tömeg- kapcsolatuk. A megyei parancsnokság törzséhez és alegységeihez tartózó munkásőrök csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából hirdetett munkaversenyhez, a csepeli felhíváshoz. Büszkén említette, hogy a munkásörök hetven százaléka szocialista brigádtag, s nemcsak a munkában, hanem a szolgálatban is példát mutattak. Az idei feladatokról szólva kiemelte: öt- ' éves népgazdasági tervünk fontos esztendeje az idei, s a termelőmunkában csakúgy valyi eredményeket és ismertetik az idei feladatokat. A következőkben két ünnepi eseményről számolunk be. ipot a kórházért helyt kell állni, mint a politikai, munkásőri küldetésben. Barát Endre, az MSZMP Pest megyei Bizottsága végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte a munkásőröket. Mint mondotta, jelentős a szerepük pártunk XI. kongresszusa határozatának végrehajtásában, a párt iránti bizalom erősítésében. Elismeréssel szólt arról, hogy megyénk nagyberuházásának — a kis- tarcsai kórháznak — az építésében társadalmi munkával bizonyították áldozatkészségüket a munkásőrök. Az ünnepség minden résztvevője egy napot dolgozott a kórház építésén. Az értékelő parancsot Ho- moróczki Róbert, a Munkásőrség Pest megyei Parancsnokságának szakcsoportvezetője ismertette, majd Barát Endre és dr. Üjszászi Róbert a parancsnok nevében kitüntetéseket adott át. A Területi Parancsnokság Legjobb Szakegysége címet, a vándorzászlót és az oklevelet kapta a megyei parancsnokság szállító alegysége. Húszéves Szolgálati Érdemérmet kapott Bogdán József, Csiszár György, Csorna Béla, Pápai Lajos, Radovics József és Vörös Gyula. Kiváló Parancsnok kitüntetésben részesültek hárman; Kiváló Munkásőr kitüntetésben hatan; a tízéves szolgálat után járó érdemérmet öten, az ötéves érdemérmet hárman kapták meg. Munkásőr Emlékéremmel és emléklappal búcsúztak öt leszerelő, illetve tartalékállományba vonuló munkásőrtől. Az ünnepi egységgyűlés az Internacionáléval fejeződött be. V. G. P. A nagykátaíak Másodikok a versenyben A nagykátai Damjanich János munkásőregység tagjai tegnap Nagykátán a művelődési otthonban tartották ünnepi egységgyűlésüket, melyen értékelték elmúlt évi munkájukat, s meghatározták az idei tennivalókat. Az egységgyűlésen részt vett dr. Honfi János rendőr vezérőrnagy, Pest megyei rendőr- főkapitány, a megyei párt- végrehajtóbizottság tagja és dr. Faragó Elek, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka, Pataki Márton, a nagykátai járási pártbizottság első titkára, Keszi József, a járási hivatal elnöke. valamint a járás községeinek, gyárainak és termelőszövetkezeteinek vezetői. A Himnusz elhangzása után Árokszállási István, a járási pártbizottság titkára köszöntötte a jelenlévőket, majd Lő- rincz János egységparancsnok. értékelte a nagykátai munkásőrök elmúlt évi tevékenységét. Beszámolt arról, hogy sikeresen teljesítették a kiképzési tervben előírt feladatokat, kiváló eredménynyel hajtották végre a lő- és dobógyakorlatokat. Mint mondotta: megfelelően fejlődött politikai felkészültségük is. A munkásőrök termelési sikereiről beszélt ezután az egységparancsnok. Hangsúlyozta: a fegyveres testület tagjai bekapcsolódtak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott versenymozgalomba. Mintegy 2500 óra társadalmi munkával segítették a pándi munkásőr- és a nagykátai MHSZ-lötér kialakítását, valamint a járás községeinek fejlesztését, a termelőszövetkezetek őszi betakarítási munkáit. A parancsnok elemezte, hogy milyen hasznosnak bizonyult az alegységek közötti versenymozgalom, melynek eredményeként a Pest megyei munkásőregységek közötti versenyben a második helyen végeztek a nagykátaíak. Az alegységek közötti vetélkedésben a szentlörinckátaiak, illetve a rajok versenyében a tóalmási termelőszövetkezet I. raja lett az első. A továbbiakban dr. Faragó Elek, Pataki Márton és Lő- rincz János kitüntetéseket adott át. A húszéves szolgálat után járó Szolgálati Érdemérmet és emlékplakettet kapott: Vörös Sándor és Komjáti Pál. A tizenöt éves szolgálat után járó Szolgálati Érdemérmet ketten, a tízéves szolgálattal kiérdemeltet pedig nyolcán kapták meg. A Kiváló parancsnok, illetve Kiváló munkásőr kitüntetést tizennégyen viselhetik a jövőben. A kitüntetetteket köszöntő Pataki Márton arról beszélt, hogy a munkásőrök nemcsak a termelőmunkában járnak az élen, hanem segítik a nagykátai járás társadalmi feladatainak megvalósítását is. Az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságának elismerését dr. Hanti János tolmácsolta a részvevőknek. Szólt arról, hogy rpilyen nagy a szerepe a munkásőrség magas fokú harckészültségének a szocializmus vívmányainak megóvásában, a nyugodt, a békés termelő munka biztosításában. Ünnepélyes pillanatok következtek ezután, amikor Vállai László tartalékállományba vonuló munkásőr, a nagykátai MÉH-telep dolgozója jelképesen átadta a fegyvert Szécsényi Margit telefongyári dolgozónak, aki tizenhat társával együtt először öltötte magára tegnap az egyenruhát, s tett esküt. Az ünnepélyes egységgyűlés befejezése után a nagykátai Tápiómente Együttes adott nagy sikerű műsort. Ä várospolitika szolgálatában A jó kádemunka emeli a tanácsi tevékenység színvonalát Fontos helyet foglal el az MSZMP Vác városi bizottságának munkájában a városi tanács apparátusában folyó káder- és személyzeti munka segítése. Az MSZMP Központi Bizottságának 1973. november 28—i határozata alapján irányítja, ellenőrzi párt- bizottságunk ezt a tevékenységét, mely egyben a tanácsi munka színvonalának emelését is jelenti. A helyes várospolitikai elképzelések ugyanis csak akkor valósulhatnak meg, ha olyan tanácsi apparátussal rendelkezünk, amely képes az egyre növekvő feladatok végrehajtására. Ez pedig — a párt káderpolitikai alapelveinek következetes végrehajtásával — szívós, türelmes politikai munkát igényel. A városi párt-végrehajtóbizottság rendszeresen beszámoltatja a tanács kommunista vezetőjét a párt káder- politikájának gyakorlati végrehajtásáról. Legutóbb . 1977. augusztus 24-én tárgyalt a testület ilyen jelentést. Minősítések a bizalom, az őszinteség légkörében Alapvetően jó, hogy a kádermunka a tanácsi munka szerves részévé, állandó — és nem kampány — feladattá vált: a hatásköröket a tanács választott testületéi gyakorolják. A pártalapszervezet véleményezési joga mindenesetben megvalósult. A tanácsi kádermurikában érvényesül a bizalom, az őszinteség és a nyíltság. Ez jó alap a neveléshez, a vezetői magatartás, a munka reális értékeléséhez. Korábban' egy-egy káder megítélésében gyakran kettévált a szakma és a politika, erkölcsi megítélés, de ma mindezek megfelelő arányban egységesen vannak jelen. Ezt a gyakorlatot a minősítések igen jól tükrözik. Javult maga a minősítési munka is. Minden év elején minősítési terv készül. A terv- szerűség és a szervezettség mellett javult a minősítési munka tartalma, színvonala. Nyíltan szólnak a minősített erényeiről és hibáiról, s a feladatokat is meghatározzák, örvendetes az is, hogy a minősítő munka — a Központi Bizottság határozatának megfelelően — egyre jobban demokratizálódik. Ma már a legtöbbször a minősítő kikéri 'az illető munkatársainak a véleményét. Jónak ítéljük meg a A taliándörögdi állomás segítségével Összezsugorodnak a távolságok A taliándörögdi űrtávközlési földi állomás (melyről mai lapunk 1. oldalon tudósítunk) a szocialista országok széles körű műszaki-tudományos együttműködésének nagyszerű bizonyítéka. Hazánk a szocialista országok Interszputnyik nemzetközi űrtávközlési rendszerében és szervezetében folyamatosan igénybe veheti a kontinensek között műholdak segítségével megvalósuló távközlési összeköttetést. Az Interszputnyik szervezete 1971-ben alakult, amelynek egyik alapító tagja Magyarország is. A rendszerhez tartozó űr- távközlési földi állomások annak az országnak a tulajdonába tartoznak, ahol felépültek, a felhasznált műholdcsatornákat pedig — az üzemelés jelenlegi szakaszában — az Interszputnyik szervezet bérli a Szovjetuniótól. Az Interszputnyik szervezetében való részvétel és az első magyarországi űrtávközlési állomás létrehozása nagy lehetőségeket kínál a nemzetközi információcserére, a korszerű és gyors hírközlésre. Az űrtávközlési rendszerben — műholdak segítségével — fekete-fehér és színes televíziós képeket lehet közvetíteni egyik kontinensről a másikra, az eseményekkel nagyjából egy időben. Az állomás alkalmas ezenkívül telefonbeszélgetésekre, rádióközvetítésekre, adatátvitelre és telexkapcsolatok létrehozására. A Szovjetunióban például már hosszabb ideje alkalmazzák a műholdakat a nagyobb napilapok lefényképezett újságoldalainak nagy távolságra történő továbbítására. A Molnyija műholdak — amelyek ellipszis alakú pályán keringenek, 12 óra alatt kerülik meg a földet. A Szovjetunió területén megfelelő periódusokban biztosítják az összeköttetés lehetőségét a földi állomások között. Az egyenlítő bármely pontja felett elhelyezett geosíacionárius műholdak a Föld forgásával megegyezően szinkronban mozognak 36 ezer kilométer magasságban, emiatt a földi megfigyelők állni látják azokat. Nagy előnyük, hogy megszakítás nélküli, folyamatos távközlésre képesek. A műholdak pályán tartásához energiautánpótlásra nincs szükség, mert ezt a távközlési berendezések működtetéséhez, napelemekből nyerik. A műhold nagy előnye például, hogy olyan nagy távolságban, mint Budapest—Moszkva — ahol a televíziós összeköttetés megteremtésére a hagyományos módszerrel kb. 40 mikrohullámú átjátszó állomásra van szükség — közvetlen és gyors kapcsolat létesíthető. Az első magyar űrtávközlési földi állomás jelentős szerepet tölt majd be az 1980-as moszkvai olimpia jó minőségű és zavartalan közvetítésében is. minősítés aktusának légkörét is, ahol nyíltság, őszinteség, elvtársiasság uralkodik. Előrehaladás mutatkozik abban is, ahogyan a két minősítés közötti időszakban a káderekkel egyénileg foglalkoznak, de ez ma még nem eléggé tervszerű és rendszeres. A kádernevelő munkának ez a leggyengébb pontja. Ezen változtatni kell, a vezetői munka szerves részévé kell tenni, hogy a hatáskörbe tartozókkal tudatosan, célirányosan foglalkozzanak. Tapasztalatok igazolják, hogy az egyéni törődés, a kötetlen beszélgetés feszültséget old fel, hasznos energiákat szabadít fel az emberekben. Közéleti részvétellel A hármas követelmény rendszerének érvényesülésében is jelentős a féjlődés. A városi tanács dolgozóinak többsége megfelel a vele szemben támasztott politikai követelményeknek. Meggyőződéssel, lelkiismeretesen szolgálják a város ügyeit. Az első számú vezetők és az osztályvezetők szinte kivétel nélkül részt vesznek a város közéletében. Szakmai munkájuk mellett — amely önmagában is közéleti tevékenység — tagjai a különböző társadalmi szervezeteknek, és ott többségük vezető tisztséget lát el. Különböző városi rendezvényeken, pártnapokon is többen rendszeresen előadókként szerepelnek. örvendetesnek tartjuk, hogy egyre többen és többször jelennek meg és szólalnak fel üzemi rendezvényeken is. A pozitív szemléletben! változást tükrözi az a felismerés, hogy városunk munkásváros és fejlesztése elképzelhetetlen a tanács és az üzemek szoros kapcsolata nélkül. - Ennek rendkívül nagy szerepe van abban, hogy a város az utóbbi években a korábbinál jóval dinamikusabban fejlődik. A tanács vezetése jól egyezteti a városi és üzemi érdekeket. Ezáltal erősödött a városfejlesztésért való összefogás eszménye, növekedett a közös összefogás ereje. Ez különösen érvényesült a művelődési központ építésénél, és így van ez most az új rendelőintézet építésénél is. Fontos feladatnak tartjuk ennek a szemléletnek további fejlesztését. A jó ügyintézés politikai tényező A politikai követelmény fontos eleme a tanácsi munkának. Szükséges, hogy az ott dolgozók felismerjék: tevékenységük politikai munka, mely fontos része a tanács és a tömegek kapcsolatának. A gyors, pontos, lelkiismeretes ügyintézés minden esetben elégedettséget, elismerést vált ki az állampolgárokból, akik gyakran ennek révén ítélik meg rendszerünket is. A mi tanácsunk dolgozóinak többsége mindezek ismeretében látja el felelősség- teljes munkáját. Egyre inkább tudatosul, hogy a tanács apparátusában dolgozni egyet jelent a nép szolgálatával. Ebben a felismerésben jelentős szerepe van az apparátus pártszervezete politikai nevelő munkájának. Erőteljes a törekvés a pontos és gyors ügyintézésre. Időközönként azonban egyes ] ügyintézőknél — esetenként még osztályvezetőknél is — tapasztalható türelmetlenség, rideg hivatali hangvétel. Ez a stílus nem engedhető meg. Az ilyen megnyilvánulásokkal szemben az eddigieknél még határozottabban fel kel] lépni a jövőben. Növekvő műveltséggel A tanácsi dolgozók politikai műveltségének állandó fejlesztését a városi tanács vezetése, az apparátus párt- szervezete fontos feladatának tekinti. Tervszerű, céltudatos munkával sikerült elérni, hogy a 83 tanácsi dolgo- ’ zó közül 42 főnek közép-, illetve felsőfokú politikai végzettsége van. A tisztségviselők és az osztályvezetők — egy kivételével, aki szakmai főiskolára jár — mindegyike a városi pártbizottság által meghatározott politikai végzettséggel rendelkezik. Eredményeinket jónak tartjuk, de elégedettek nem lehetünk addig, amíg 41 dolgozó csupán alapfokú politikai tanfolyamon szerzett, minimális politikai ismerettel bír. Kedvezőbb a szakmai végzettség képe: az apparátus dolgozóinak 85,6 százaléka közép-, vagy felsőfokú iskolát járt. Az ügyintézők többsége az előírt képesítést megszerezte. Szervezétten folyik a szakmai továbbképzés is a megyei tanács péceli továbbképző intézetében. A szakmai képzésben és továbbképzésben is vannak még problémáink. Gond például, hogy a tanácsi dolgozók 14,4 százaléka csak az általános iskola 8. osztályát járta ki. Ez ma már nem elégendő. Nem jelent maximalizmust annak megkövetelése, hogy a tanácsi munka minden ágában a közép-, iskola elvégzése alapvető követelmény. Az egyre növekvő feladatok törvényszerűen igénylik a magasabb szintű államigazgatási munkát és az ezzel párosuló korszerű ismereteket. E feltétlen javítandók mellett is a városi tanács apparátusának szakmai felkészültsége, hozzáértése olyan szintet ért el, amely megfelelő feltétele a tanács előtt álló feladatok sikeres megvalósításának. A vezetők felelőssége A vezetői készség terén is jelentős fejlődés tapasztalható. A vezető tisztséget betöltők az elmúlt években gyarapították ismereteiket, javult áttekintő, elemző és általánosító készségük. Növekedett felelősségérzetük a tervek, a testületi határozatok végrehajtásában. A kezdeményező készség a vezetői rátermettség fontos eleme. Ebben is léptünk előre, mint több példa is bizonyítja. így a tanácstagi beszámolók előkészítésénél a csoportos felkészítés rendszere, amelyet a tanács tisztségviselői látnak el. Vagy az üzemek igazgatóinak rendszeresen nyújtott tájékoztatók városfejlesztési kérdésekben (ezzel közelebb hozva őket a városi problémákhoz). Jó kezdeményezés — és kevesebb beruházást igénylő — a régi épületek építése új célokra (a régi művelődési ház úttörőházzá, a tiszti klub városi könyvtárrá való átalakítása). Fontos feladat valamennyi tanácsi dolgozó képességének sokoldalú kibontakoztatása. Ez a személyi felelősség állandó erősítése mellett az apparátuson belüli demokratizmus szakadatlan fejlesztésével érhető el. Ennek feltételeit elsősorban a tisztségviselők fejleszthetik tovább az apparátus pártszervezetének, szakszervezetének és KISZ-szervezetének támogatásával. Jó munkahelyi légkör alakult ki a városi tanács apparátusában. Az ott dolgozó vezetők és munkatársak jól érzik magukat. Képesek és készek a tanács előtt álló megnövekedett feladatok ellátására. így szolgálja az apparátuson belül folyó káder- és személyzeti munka a párt vezető szerepének és politikájának érvényesülését. PAPP JÓZSEF, az MSZMP Vác városi bizottságának első titkára
