Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-17 / 14. szám

mkcVb djfJf V VClIfflU 1918. JANUAR 11, KEDD Finnország Népszavazás g Vasárnap Finnországban meg­kezdődött az elnökválasztás el­ső fordulója. A közvetett vá­lasztási rendszerben a szava­zati joggal rendelkező mintegy 3 millió 860 ezer lakos a csak­nem 2300 jelölt közül megvá­lasztja azt a 300 elektort, akik egy hónap múlva, február 15- ón választják meg az elkövet­kezendő hat évre az ország köztársasági elnökét. / AZ ORSZÁG hat politikai pártja, köztük a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Centrum Párt — mint is­meretes —, ismét a jelenlegi elnököt, a 77 éves Vrho Kek- konent jelölte az államfői tisztségre, ki már 22 éve az or­szág elnöke. A jelölőlistán to­vábbi négy politikus neve sze­repelt, a jobboldali pártok képviseletében. Finnország állami, politikai, társadalmi személyiségei a vá­lasztások fényében különös figyelmet szenteltek az or­szág külpolitikájának, mivel az alkotmány értelmében a köztársasági elnök hatásköré­be tartozik a külpolitikai kap­csolatok irányítása. A VÁLASZTÁSI kam­pány során Kekkonen kije­lentette, hogy a választások gyakorlatilag népszavazást je­lentenek az ország külpoliti­kájáról, amelynek sarkköve a Szovjetunióval való barátság és együttműködés. A válasz­tások előtti napokban a jobb­oldali körök támadták a finn köztársasági elnöknek ezt a megnyilatkozását. Válaszul ezekre a támadásokra Kekko­nen kijelentette, hogy a nép­nek joga van véleményt nyil­vánítani külpolitikai kérdé­sekről az elnökválasztás kap­csán is. Szerinte a jobboldal azért fél ettől a véleménynyil­vánítástól, mert tudja, hogy a nép támogatja Finnország hivatalos külpolitikáját. Az elnök választói előtt mon­dott beszédeiben épp ezért kü­lönös erővel hangsúlyozta a békeszerető finn külpolitikai irányvonal folytatásának szük­ségességét és külön kiemelte az 1948-ban kötött szovjet—finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés talaján a két ország kö­zött kialakult baráti viszony fejlesztésének fontosságát. A köztársasági elnök leszögez­te: a bizalom és a Szovjetunió­val való jószomszédi kapcso­latok alapján álló politikai irányvonalnak köszönhető, hogy létrejöttek Finnország nemzetközi helyzete megerősö­désének feltételei. 1977. OKTÓBERE ÓTA, a választási kampány során Kek­konen 12 választási nagygyű­lés során szólalt fel. Január 9-én fordult a kommunista és a szociáldemokrata választók­hoz. Ekkor beszédében első­sorban az utóbbi esztendők nemzetközi politikájában ural­kodó fő jelenségről, az eny­hülésről beszélt. Kijelentette: „Minden okunk megvan hin­nünk abban, hogy az enyhü­lés folytatódni fog, mert az valamennyi érdekelt állam szá­mára előnyös. Az enyhülés folytatása más problémák megoldásának is elengedhe­tetlen előfeltétele.” Emellett szorgalmazta a leszerelés te­rén teendő, most már elen­gedhetetlen, konkrét lépése­ket. Miként hangsúlyozta: „A békével kapcsolatos nemzetkö­zi erőfeszítések nélkül már valóra váltak volna a harma­dik világháború elkerülhetet­lenségéről szóló jóslatok.” A REUTER ÉS A DPA hír- ügynökségek hétfői jelentése szerint Urho Kekkonen vár­hatóan elsöprő győzelmet arat: valószínűleg elnyeri a szava­zatok 90 százalékát, míg négy ellenfele közül egyik sem szá­míthat 4 százaléknál nagyobb szavazati arányra. Egyébként az elnökválasztás mostani el­ső fordulójának első napján a szavazati joggal rendelkezők 45 százaléka aáta le voksát és a résztvevők aránya hétfőn elő­reláthatólag eléri a 70 száza­lékot. Alacs B. Tamás Waldheim Cipruson Nem sikerült megegyezni a ciprusi görög és török közös­ség újabb közvetlen tárgya­lásainak megkezdéséről. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár két­napos látogatása a szigetor­szágban, amely hétfőn ért vé­get, csupán annyi eredményt hozott, hogy Makariosz érsek halála óta első ízben sikerült közös tárgyalóasztalhoz ültet­nie Kiprianu elnököt és a cip­rusi törökök vezetőjét, Rauf Denktast. Kreml—Fehér Ház Molnyija—Intelsat forró drót Lemondott az olasz kormány Hétfőn délelőtt lemondott az olasz kormány. A döntést a minisztertanács rendkívüli ülésén hozták, amelyen Giulio Andreotti miniszterelnök utol­jába tilt össze miniszterevei. Ezt követően Giulio And­reotti, a lemondott olasz kor­mány miniszterelnöke “a mi­nisztertanács döntése után a súg Schmidt látogatásról várható ettől. Sokan egyálta­lán nem értik, hogy gyakran nagyon elégedetten térünk haza ilyen megbeszélésekről — csupán azért, mert kölcsö­nösen és közvetlenül, nem pedig harmadik személyen vagy más közegen keresztül, intenziven tájékoztathattuk egymást. Az ilyen találkozók­nak nagy jelentőséget és érté­ket tulajdonítok. Nem is be­szélve arról, hogy a Brezs- nyev-látogatás mindkét fél számára lehetőséget biztosít majd, hogy a partnert az eny­hülési politika folytatásával kapcsolatos készségről biztosít­sa — nemcsak személyesen, hanem a nyilvánosság előtt is. Huszonöt napos szünet után Belgrádban ma folytatódik az európai biztonsági és együtt­működési találkozó. A tanács­kozáson részt vevő 35 ország nagyköveti szintű küldöttségei vasárnap és hétfőn megérkez­tek a jugoszláv fővárosba. A most kezdődő, körülbelül egyhónapos időszakban a mun­ka legfontosabb és legnehe­zebb része vár a küldöttségek­re: meg kell sző végezniük a ta­lálkozó közleményét, a helsin­ki záróokmány szellemében konkrét formába kell foglal­niuk több hónapos munkájuk eredményeit és meg kell álla­podniuk a következő belgrádi típusú értekezlet helyében és időpontjában. A záródokumentumba — az egyöntetűség elve alapján — azokat a javaslatokat keU be­építeniük, amelyek konti­nensünk biztonságának és ál­lamai együttműködésének to­vábbi erősödését szolgálják. Német Szövetségi Köztdrso Helmut a Brezsn Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár a Der Spiegel című hamburgi hetilapnak adott interjújában pozitívan értékelte a szovjet—nyugatné­met viszony alakulását és bi­zakodóan szólt Leonyid Brezs­nyev tervezett bonni látogatá­sáról. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen kézzelfogható megálla­podások megkötését tervezik a szovjet—nyugatnémet csúcsta­lálkozón, Schmidt kijelentette: Sajtónak meg kell szabadulnia attól a képzettől, hogy poli­tikusok csak akkor találkoz­hatnak, ha az újságok szalag­címeibe kívánkozó eredmény Visszatért a (Folytatás az 1. oldalról) A jó látási távolság követ­keztében a fogadó csoport he­likopterei már akkor észlelték a leszálló űrhajót, amikor az kibújt a felhők közül — mint­egy két kilométerre a föld felszínétől — rádiókapcsolatot azonban már ezt megelőzően is teremtettek velük. A leszállás a legteljesebb rendben ment végbe, Dzsani- bekov és Makarov már el is hagyta a leszálló egységet, amikor melléjük érkezett az első helikopter. Mint Beregovoj altábornagy, az űrhajósok kiképzésének ve­zetője elmondotta, az űrhajósok kísérleti jelleggel hajtották végre az űrhajócserét: a kísér­let egy része arra irányult, hogy a világűrben hajtsák vég­re a szükséges, szerelési mun­kákat, a testreszabott ülések áthelyezését. Orosz szokás szerint kenyér­rel és sóval fogadta a bajko- nuri űrrepülőtér személyzete Vlagyimir Dzsanibekovot és Oleg Makarovot, a szovjet űr­expedíciónak a Földre vissza­tért tagjait. A két űrhajósnak azonban már korábban is kiju­tott az ünneplésből: a kazah­sztáni szovhozban, ahol föl­det értek, szinte percekkel a leszállás után már hatalmas tömeg köszöntötte őket. Ügy éreztük, hogy 15 fokos hideg helyett valójában meleg van — mondotta erről a földetérés utáni első interjújában Dzsani- bekov. A két űrhajós Baj- konurban először alapos or­vosi vizsgálaton esik át — bár saját közlésük és az elsődeleges vizsgálat adatai szerint is tel­jesen egészségesek. Ezt követi a beszámoló az űrutazásról és ezzel párhuzamosan azonnal megkezdődik annak a hatalmas mennyiségű adatnak és megfi­gyelési anyagnak a feldolgozá­sa, amelyet Romanyenko és Grecsko küldött vissza a Föld­re velük a Szalujt—6 űrállo­másról. Quirinale palotában felkeres­te Leone köztársasági elnököt és hivatalosan is benyújtotta neki lemondását. A köztársasági elnökség közleménye szerint Leone fenntartotta magának a dön­tés jogát és felkérte Andreotti kabinetjét, maradjon hivatalá­ban a folyó ügyek intézésére. A közlemény szerint Leone kedden este kezdi el konzul­tációit a kormányválsággal kapcsolatban. Mint ismeretes, Giulio And­reotti kormánya azért kény­szerűit lemondásra, mert meg­vonták tőle bizalmukat a kommunisták, a szocialisták és a republikánusok. A három párt élesen bírálta a kabine­tet amiatt, hogy nem hajtotta végre a tavaly júliusban hat párt között létrejött program- megállapodásban foglaltakat: nem orvosolta a gazdasági ba­jokat és nem tudta megfékez­ni a közbiztonság romlását sem. Hétfőtől mestersége- holdak­kal tartják fenn a közvetlen kapcsolatot a Kreml és a Fe­hér Ház között: a Moszkva— Washington közvetlen kapcso­latot szovjet Molnyija és ame­rikai Intelsat típusú mestersé­ges holdak biztosítják. Az 1973-ban erről született meg­állapodás megvalósítását, a kozmikus kapcsolat felvételét egyidejű sajtókonferencián je­lentették be Moszkvában és Washingtonban. Az úgynevezett forró drót, a két állam vezetői közötti közvetlen kapcsolat, amelynek célja, hogy rendkívüli esemé­nyek bekövetkeztekor haladék­talanul biztosítani lehessen az érdekelt vezetők közvetlen megbeszélését, 1963 óta áll fenn. Az első ilyen kapcsolat Moszkvától Londonig földi, kábeles vezetékeken, onnan New Yorkig és Washingtonig tengeralatti kábelen vezetett. Ugyanakkor működésben van a rád^ókapcsolat is Moszkva és Washington között, Tanger közbeiktatásával, illetve idő­közben más állomások üzem­behelyezésével. A kapcsolat biztonságának növelésére, korszerűsítésére jött létre 1973-ban a szovjet— amerikai megállapodás a mes­terséges holdak segítségével kialakított kapcsolat megte­remtéséről. A szovjet fél a Molnyija típusú mesterséges holdakat alkalmazza, az ame­rikai az Intelsat holdat. Mind­két részről úgynevezett dup­lex kapcsolat lehetséges, vagyis a szovjet mesterséges hold észleli és továbbítja az amerikai adást, az amerikai hold pedig a szovjet adást Mivel a Molnyija rendszer holdjai elliptikus pályán ke­ringenek, egyszerre több hold alkalmazása is lehetséges. Mindkét országban külön e célra létrehozták a megfelelő hírközpontot, továbbá a földi állomást, amely a közléseket a meste^-séses holdra lövi. A Szovjetunióban a fő állomás Lvov, de van egy külön tar­talék állomás is. Moszkva kö­zelében. Az Egyesült Álla­mokban ugyancsak külön ál­lomás létesült a szovjet szput- nyikok követésére. A technikai berendezések el­készültével megkezdődtek a próbaadások, majd hétfőtől hivatalosan is megindult az immár mesterséges holdakkal működő forró dróton az ellen­őrzésre szolgáló próbaadások rendszeres közvetítése. Chile Kereszténydemokrata vezetők deportálása A chilei katonai junta szom­baton deportálta a betiltott Chilei Kereszténydemokrata Párt 12 vezető képviselőjét. Tisztájítás a Brit KP-ben Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártjának a novemberi XXXV. kongresszuson megvá­lasztott végrehajtó bizottsága a hét végén ülést tartott és megválasztotta a párt új tiszt­ségviselőit. A vezető posztokon általában nem történt válto­zás: a párt főtitkára továbbra is Gordon McLennan, elnö­ke pedig Michael McGahey, a skót bányászszakszervezet el­nöke. Az ipari osztály élére — a nyugalomba vonult Bert Ramelson utódjaként — Mi­chael Costello került. A Politikai Bizottságnak há­rom új tagja van: Peter Cough­lin, a párt északnyugati te­rületi bizottságának titkára, Michael Costello és Martin Jasques, a Marxism Today cí­mű folyóirat szerkesztője. A 11 férfiből és egy nőből álló csoportot hírügynökségi jelentések szerint a Cordille- rák északi részén fekvő Al- tiplano kietlen hegyvidéki te­rületre szállították. A fasisz­ta hatóságok a keresztényde­mokrata párt letartóztatott vezetőit azzal vádolták, hogy politikai összejöveteleket szer­veztek és ezáltal megsértet­ték a politikai tevékenységre elrendelt tilalmat. EGY NAP KÉSÉS. Ma nyí­lik meg — a tervezettsél egy nappal később — a jeruzsále- mi külügyminiszteri konferen­cia, amelyen az egyiptomi, az izraeli és az amerikai dip­lomácia vezetője vesz részt. Érdekes ellentmondás, hogy egy embert, akit a fél világ ismer; akinek majd minde­nütt nagy kalappal és előre köszönnek — itthon jóformán be kell mutatni. Sokan van­nak ugyanis, akik nem figyel­nek a könyveken arra az egyébként igen lényeges kis megjegyzésre, hogy „fordítot­ta”. Márpedig Franyó Zoltán életműve — közéleti publi­cisztikái és versei mellett — főként abban áll, hogy nem­zetek költészetének vénáját kapcsolja egybe. Átszőve ég­tájakat, évezredeket, elérkez­ve a legmaibb máig. Májusban járt nálunk, az­tán levélileg és az újságban júliusban köszöntöttük őt, hogy kikerekedett életének 90 esztendeje. Legutóbb pedig a budapesti Ady-ünnepen láto­gatott meg bennünket Temes­várról. Nem utazó alkat, de azért átjár szomszédolni, meg egy kis irodalmi komázásra. Ógöröggel, perzsával kezdődött Emlékei vannak sokfelé az országban. Elmesélte például szegedi érettségi vizsgájának kalandját: — Igen, az a szegedi érett­ségi felejthetetlen cécó volt. Eljöttem vizsgázni, a Fekete Sasban szálltam meg, s bele­valamennylen dolgoztak. Ady akár Párizsban volt. akár Ér- mindszenten, minden kötetét megküldte Franyó Zoltánnak. Tizenegy dedikált Ady-köte- tet őrzött, de mivel gyakran átnézték a detektívek a könyvtárát is — biztosabb he­lyen vélte őket az irodalmi múzeumban, s csak kettőt tartott meg magának. A Vörös Lobogó szerkesztője Utazó aktatáskájából be­szélgetésünkkor dokumentu­mokat vett elő. A két dedi­kált Ady-kötet, sárga újság­lapok, fotókópiák — s mind­mind a magyar irodalom nagy korszakairól vagy magyar versek, könyvek különös „utazásairól” beszél. A Vörös Lobogó című heti­lap 1919. évi számain szer­kesztőként szerepel Franyó Zoltán neve; s a márciusi lap címoldalán a szerzők között Nagy Lajos és Márai Sándor szól át azonnal ismerősen. Ez volt az a lap, amelyért azután emigrációba kellett mennie. — Adyval való barátságom csak az életemmel múlhat el, de remélem, még azzal sem, hiszen fordítója lettem. Még Kínába is „elsegítetterr.” ezt az óriást 1922-ben egy sang- haji lap — a Sun-Pao — közölte a Tisza-parton című versét úgy, hogy Kína bécsi sajtóattaséja. Vang I-tce, aki író és költő volt, segítségem­mel lefordította. Természetesen arról fagga­tom legtöbbet, miből is állt össze a gyönyörű aratás, a nagy irodalmi életmű, amely­pottyantam egy görbe éjsza­kába. Reggel négykor csóko- lóztam össze az álommal — de hétkor egy kancsó vízzel ébresztettek. Apám volt, a pontos mérnökember: utánam jött Aradról, hogy biztos le­gyen az a vizsga! S igen jól tette, mert nyolckor nekem már az írásbelin kellett len­nem ... Hát megtörtént az eg- zámen, sok kávéval — s utá­na egy helytállt fiatalember­nek kijáró áldomással. És ké­sőbb jól jött nekem ez a pa­pír, mert amikor tizenkilenc­ben Horthy elől emigrációba kényszerültem Ausztriába, be­iratkozhattam az egyetemre. Már családapa voltam akkor, s igazán nem tudom, hogyan adhattam a fejemet olyan „haszontalanságokra”, mint az ógörög és óegyiptomi nyelv és filológia, a régi perzsa és a kínai... Mindenesetre becsü­lettel tanultam és ezzel a tu­dománnyal kerültem haza Aradra 1923-ban. Anyám be­tegsége szólított el. Az irodalomnak azonban már ekkor sem volt fiatal „vőlegé­nye” Franyó Zoltán. Hogy most egyebet ne említsünk: 1906-tól, megismerkedésüktől barátságban volt Ady Endré­vel; Kosztolányi lakásán jött össze Babitsosai, Csáth Gé­zával; Juhász Gyulához ugyancsak íróba á*i szálak fűzték. A Magyar Szemlének A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Franyó Zoltán romániai magyar költőnek, műfordítónak 90. születés­napja alkalmából — írói, műfordítói tevékenysége elis­meréseként — a Magyar Népköztársaság babérkoszorú­val ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. Az érdemrendet hétfőn, a bukaresti magyar nagykövetség épületében az Elnöki Tanács megbízásából dr. Biczó György nagykövet adta át Franyó Zoltánnak. Gyönyörű aratás Beszélgetés Franyó Zoltánnal lyel nemzetek generációit ajándékozta és örvendeztette meg. Három éve adta ki a bukaresti Kriterien ötven Pe­tőfi versfordítását németül. De nemcsak Petőfit és Adyt fordította. Életműve megkoro­názásának szánja, s kis kivé­tellel már sikerült befejeznie a teljes magyar költészet an­tológiáját — egészen a máig. Nem gondolok a „koromra" — Eddig ebből 120 magyar költőt fordítottam németre, pontosabban 340 verset — mondta. — Legtöbbet Illyés Gyulától, Weöres Sándortól, Nagy Lászlótól, Csanádi Im­rétől, Benjámin Lászlótól, Garai Gábortól, Rónay Györgytől — nem hanyagol­va a legfiatalabb költőnem­zedéket sem. Erre kérek még a természettől legalább fél év haladékot, s akkor azt mond­hatom: elvégeztetett... — Nem gondolok a korom­ra! Sokat dolgozom, nagyon sokat és kedvvel. Tető alá hozom hosszú életem mun­kásságának eddig meg nem jelent részeit. Budapesten a Magvetőnél készül két köny­vem: egy nagy válogatás, az óegyiptomi költészet magyar fordítása, továbbá a sumir és az akkád lírai válogatás. Még 1962-ben kiadtak Bukarestben fordításomban 150 Ady-verset németül, ezt most a Corvina Kiadó is pártfogásába vette 1978. évi tervében, 30 újabb fordítással kiegészítve. Buka­restben egy szerződés alapján hét kötet készül fordításom­ban magyarul: az ógörög, a római költészet, az óegyipto­miak, a mezopotámiaiak, a kínaiak a rég; és a klasszikus perzsák; az osztrák költők A találkozó zárószakasza bi­zonyára az eddigieknél kevés­bé lesz látványos. A plená­ris üléseken és a szerkesztő csoportokban egyaránt a nagy- jelentőségű dokumentum mondataiért, sőt szavaiért fo­lyik majd a politikai harc. Az. okmány szövege határozza majd mea politikai súlyát és az aláírókra rótt kötelessé­geket. I Huszonöt napos szünet után A belgrádi találkozó második fordulója

Next

/
Thumbnails
Contents