Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-17 / 14. szám
1978. JANUAR 17., KEDD xMilav Zárszámadás — tervkészítés A Zsámbéki1 medence Tsz Zárszámadó közgyűlésekre készülnek ezekben a hetekben a Pest megyei termelőszövetkezetek is. Biatorbágyon, Pátyott és Zsámbékon a jövő hónap 9-én, 10-én és 11-én tartja' közgyűlését a községek határában gazdálkodó Zsdm- béki medence Lenin Termelő- szövetkezet. Szín Béla tsz-el- nök a tavalyi eredményekről, s az idei tervekről adott előzetes áttekintést. A tehenészetre számítanak — A termelőszövetkezet 225 millió forint árbevétellel zárta a múlt esztendőt. Ebből az állattenyésztés ágazata 37 milliót hozott a közösnek: egy- | millió-ötszázezer tojást, 1200 mázsa pecsenyecsirkét, és 67 mázsa gyapjút értékesítettek. Hízósertésből 16 százalékkal többet adtak el, mint a korábbi években, tehenészetük tejhozama 32 százalékkal emelkedett. A tejtermelés jelentős növekedése miatt kapott tejprémium is szép summát hozott. Nem kevesebb, mint három és fél millió forintot, pedig az egymillió-kétszázezer liter tejet nem volt könnyű előállítani: a tehenészeti telep feltöltése, s az állomány ötvenszázalé- kának átcserélése ezen közbén folyt. A magyartarka és hols- tein fríz fajtakeresztezés első nemzedéke azonban kedvező tejelésd eredményeket hozott, így az idén a tehenészetre mint az egyik kiemelkedően jövedelmező ágazatra számítanak a termelőszövetkezet szakvezetői. Akácból és betonból Gazdaságos, olcsó és taaás- technológiailag kifogástalan megoldást kerestek és találtak az új sertéstelep létesítéséhez. Háromszáz hektárnyi szántóterület közepén építik fel az Ag- rober tervéi szerint, azt az új sertésistállót, mely betonelemekből és a környékbeli akácosok fájából készül majd. Törekszenek arra is, hogy minél kevesebb termőterületet foglaljon el az új telep; közelítik egymáshoz az épületegységeket Lenautói és Grillpalzertől máig; a középkori latinok, olaszok, franciák, provance- iak, vallonok, írek, angolok, hollandok; a román költők — Eminescu kivételével, mert az észak- és dél-amerikaiak; az önálló kötet; a németek; az ázsiai és az afrikai költők ... És ezzel befejeztetett az én magyar fordítói életművem. Mondhatom így, mert a felsoroltakból már minden a kiadónál van. Páratlan vállalkozás Hogy Franyó Zoltán mit hordott össze az emberiség szellemi csűrébe, már az eddigi felsorolás is érzékelteti. Ám egy páratlan vállalkozását feltétlenül meg kell még említeni. Ez pedig az NDK Tudományos Akadémiájának megbízásából készült sorozat. De miként kezdődött ez? — A lipcsei Die Antike című folyóirat közölt fordításomban görög klasszikusokat és további munkára inspirált. Azt kérdezték tőlem: maga magyar? Igen. És hajlandó lenne közreműködni ókori klasszikusok német metrikus fordításában? Igen. Volna rá öt éve? Ehhez tíz kell, mert közben mást is szeretnék csinálni. Végül nyolc évem telt el ezzel a munkával S letettem a kiadónak a teljes corpust. időmértékes német fordításban .. Minden töredékke! minden hagyatékkal. Utólag megtudtam, hogy hármunktól kértek be próbafordítást, két német anyanyelvűtől és tőlem. S ez a kiadás az egyetlen teljes ógörög munka németül Többször is mondta közben Franyó Zoltán ezt a szót: elvégeztetett ..., majd hogy még fél év haladék kellene a természettől.. De ezt egyszer sem gondolta komolyan. Hogy miért? — Van egy megállapodásom a Kriterionnal és a Magvetővel egy háromkötetes korrajzra, 1906-tól máig. önéletrajz lesz ez — de nem magamról. Ebből sajnos még csak 600 oldalam van, és éppen hogy csak „beléptem” az első világháborúba . .. ★ A természetnek igen megértőnek és türelmesnek kell lennie Franyó Zoltánhoz. Már csak azért is, mert egy másik igen kedves, bölcs barátom azt mondogatja mindig: „Csak az első száz év nehéz.. ” És szeretnénk Franyó Zoltánnak még egy kis pihenést is. Ha nem tanulna meg pihenni az első száz évben, hát abból is meglesz a hasznuk az európai irodalmaknak. Sz. Simon István úgy, hogy mindössze négy hektárt foglaljanak le a szántóföldből. Ugyanakkor — éppen elhelyezése okán —, a telepen felgyülemlő trágya kezelése, kiszórása is könnyebbé válik, mivel a környező szántóterületre nem kell hosszan utaztatni a szerves trágyát. Gazdaságos ez a megoldás. Bárányok és csirkék Felívelőben van a termelő- szövetkezet juhászata is. A domboldalak rétje-legelője jól hasznosítható birkával, s az 1169 darabot kitevő álló- ! mány várhatólag emelkedik. Segítik ezt a kecsegtető pe- csenyebárányárak is: 55 Ft-ot fizet az átvevő kilónként, a bárányhúsért. Ehhez társul a jó minőségű gyapjú értéke is, így a juhtartás egyre gazdaságosabb állattenyésztési ágazatnak tűnik. Pecsenyebaromfiból százezer darabot kívánnak előállítani, mivel a tojástermeléssel szemben a húscsibe látszik jövedelmezőbbnek az elmúlt év tapasztalatai szerint. A baromfitartás, -tenyésztés egyik ismert gondja, a gyakori elhullás, a zsámbéki medencében szinte ismeretlen, a baromfielhullás itt nem éri el a 2 százalékot. Az állattenyésztést tekintve tehát — mondta az elnök —, az év végi leltár fordulónapján az állatalap záróértéke 25 millió 207 ezer forint, melyből 15 milliót a tenyészállatok képviselnek. Az ágazat- árbevétele tavaly 37 millió volt. Nincs okunk panaszra. Borsó — konténerben Elégedetten hallgathatják majd a növénytermesztés szakágazatáról szóló részletes beszámolót is a közgyűlés résztvevői. A zsámbéki medence termőterületének 4100 hektárja szántó, ebből 1250—1250 hektár a búza és a kukorica vetésterülete. A búza hektáronkénti termésátlaga növekedett az előző évihez képest, holott a nyári jégverés jelentős kárt okozott, mintegy 200 hektárnyi területen. Nem kímélte a jégeső a kukoricatáblákat sem: 750 hektárt vert el címerhányáskor, a tenyészidő jó éve második felében. Ezen a területen ezért kukoricacső helyett üszkös képződmények termettek csak. Az előző évihez viszonyítva így is 9 százalékkal emelkedett a termésátlag: 53 mázsa kukoricát takarítottak be a tsz földjeiről hektáronként. A zöldborsó termesztése ma még korántsem zökkenőmentes, mivel egyebek mellett a betakarítása speciális gépeket, az átadás-átvétel pedig jó együttműködést kíván a konzervgyárakkal. A zsámbé- kiak is úgy vélik, hogy bár 30 mázsás szemtermésük volt borsóból, termesztése önmagában nem kifizetődő, de szükséges. Egyfelől, mert jó búza-eíőue- temény, másfelől, mert a borsószár nélkülözhetetlen takarmánykiegészítő a tehenészetben. Ezért az elkövetkezendőkben is termesztik 140 hektáron, s ez évben is 35 vagonnyit kívánnak átadni a Dunakeszi Konzervgyárnak, konténerben szállítva a kicsépelt borsószemet. Vágófej — cukorrépához Az állattenyésztés tömegta- karmányigényét elégítik ki azzal, hogy 400 hektár silókukoricát vetnek az idén. A növekvő állatállománynak tavaly még elegendő volt 700 vagon silókukorica ez évben 1000 va- gonnyi szükséges. Nemcsak tömegtakarmány, hanem jelentős fehérjetakarmány is a lucerna, mely a tervezettnél jobb terméseredményt hozott: 55 mázsát hektáronként. A termelőszövetkezet szárítóüzeme száz vagon elsőosztályú lucernalisztet készített, s a Gabonaforgalmi Vállalat útján értékesítette, a helyben feletetett szálastakarmányon és lucerna- liszten kívül. Örömmel számol be a szakvezetés a cukorrépa termés- eredményeiről is a tagságnak. A budai járásban kiemel kedden szép eredményt ért el a gazdaság: hektáronként 332 mázsák volt a répahozam. Tervezik az elkövetkezendőkben a termőterület, mintegy 10 százalékos növelését, már csak azért is, mivel a szovjet SZ—6- os betakarító kombájnhoz magyar gyártmányú vágófejet adaptálva végre megoldódott a cukorrépa jó minőségű fejelése. A meglevő francia gyártmányú betakarító gépsor mellett, illetve azzal együtt lehetségessé vált a termés zökkenő- mentes felszedése, fejelése, rakodása. A helyi adottságokat kihasználva Az elemző munka, a számok és statisztikai adatok azt mutatják, hogy a Zsámbéki medence Lenin Termelőszövetkezet jó évet zárt. Tervei a helyi adottságokon, lehetőségeken alapulva reálisak, s a további termésnövekedést célozzák. A számok tükrében kiviláglik, hogy 1974-től 1977-ig megduplázódott a termelés ezen a tájegységen, ebben a gazdaságban. Bedő Ildikó Korszerűbb termékszerkezet, növekvő export Vácott A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. október 20-i határozata a hosszú távú külgazdasági politikánk és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről többi között a következőket állapította meg: „Társadalompolitikai céljaink elérésében a népgazdaság fő ágazatai közül az iparnak meghatározó szerepe van. Mindenekelőtt a szelekció nagyobb mértékű érvényesítésére van szükség, továbbá arra, hogy a nemzetközi együttműködés lehetőségeit a műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés megalapozásában az eddigieknél jobban figyelembe vegyük.” A feladat nem új. A gazdaságos termékszerkezet kialakítása — mely alapfeltétele a gazdaságos exportnak is —, már a negyedik ötéves terv időszakának is kulcsfeladata volt. Ezért készített felmérést az MSZMP Vác Városi Bizottságának gazdaságpolitikai osztálya az iparvállalatok termékszerkezetének alakulásáról, különös tekintettel a gazdaságosságra és az exportot segítő tevékenységre. Ami kehndö A negyedik ötéves terv idején a város ipari üzemeiben mintegy 56 százalékkal termeltek több árut, mint az azt megelőző időszakban, az exportra kerülő áruk mennyisége viszont megháromszorozódott. A teljes 21,4 milliárd forintos termelési értékből 2,9 milliárd forint értékű áru került tőkés exportra (13,5 százalék). A hagyományosan jelentős tőkés exportpiacokkal rendelkező Forte mellett ebben az időszakban tört be a nemzetközi piacokra fénycső- foj tóival és ferri tjei vei a Híradástechnikai Anyagok Gyára, konténerjeivel a hajógyár, fénycsőivel az Izzó váci üzeme, szocialista piacait jelentősen bővítette a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat és a Kötöttárugyár. Jellemzője ennek az időszaknak az is, hogy az egy munkásra jutó termelési érték az 1970-es 332 ezer forintról 1975-re 500 ezerre emelkedett, tehát jelentősen javult a termelékenység is. Már az előzőekből is kitűnik, hogy az exporttermékek arányának emelkedése a termékszerkezet átalakulásával, korszerűsödésével kapcsolatos. Az Egyesült Izzó megszüntette a tv-képcső és jó néhány más, kis sorozatú termék gyártását, helyette fokozatosan a minden piacon kelendő fénycsövet készíti. Az MHD váci gyára a motorkerékpár- oldalkocsik és csónaktestek Gazdaságról, közművelődésről, lakóterületi munkáról Megyei népfronttestületi vezetők továbbképzése Tegnap kezdődött a Pest megyei népfronttestületek vezetőinek tanfolyama Balaton- aligán. A négynapos továbbképzésen a megye városaiban, székhelyközségeiben és községeiben működő népírontbi- zottságok elnökei, illetve titkárai vesznek részt, összesen 180-an. A tanfolyam célja — mint legutóbb 1976 őszén —, hogy általános elvi kérdésekről és aktuális, soron következő feladatokról adjon tájékoztatást a hallgatóknak. A továbbképzést tegnap Kovács Antalné, a HNF Pest megyei bizottságának titkára nyitotta meg, majd dr. Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára tartott előadást a közművelődési feladatokról A továbbiakban időszerű gazdaságpolitikai témákról, a lakóterületi politikai munkáról, ezen belüli a népfront tennivalóiról s a népfront különböző reszortfeladatairól kapnak ismertetőt a résztvevők. ★ A népfront Pest megyei munkás tisztségviselői számára is tegnap kezdődött a továbbképzés Visegrádon. A 11 napos tanfolyam 32 résztvevője a szakszervezetek és a népfrontbizottságok közös feladatkörével foglalkoznak. A gazdasági építőmunkánk feladatairól, művelődéspolitikánkról, a szocialista internacionalizmus és hazafiság témaköréből hallgatnak előadásokat párt-, állami és tömegszervezeti vezetőktől. Az előadásokat konzultációk követik majd. Érdekes eseménynek ígérkezik a tanfolyamon az a fórum, amelyen S Hegedűs Lászlót, a HNF Országos Tanácsának titkáré' látják vendégül. gyártásával hagyott fel, a tőkés exportra állít elő konténereket. A KAEV szovjet exportra szánt textilipari gépalkatrészek gyártásával kezdett foglalkozni. A három példa kapcsán azonban azt is meg kell állapítani, hogy az átállás meglehetősen lassú volt, az átmeneti időszakban néhány területen még a korábbinál is gyengébbek voltak az eredményei, kissé sokba került a tanulópénz. Ugyanakkor a korábbi, gazdaságtalan termékek gyártása még mindig jelentős eszközöket kötött le, 7 üzemben kifejezetten gazdaságtalan termékek is készültek. A termékszerkezetek átalakítására hozott határozatok végrehajtása lassúbbnak bizonyult az eredetileg tervezettnél. Nem kampány A városi pártbizottság a negyedik ötéves terv végén határozatot hozott arról, hogy a termelő egységek a termék- szerkezet korszerűsítését tekintsék folyamatos feladatnak, s a versenyképtelen termékeik gyártását már 1976 első félévében szüntessék meg. A Központi Bizottság 1975. novemberi határozata, majd az 1977. októberi ülés után újabb vizsgálatot végeztünk arról, hogyan haladnak vállalataink a gazdaságtalan termékek megszüntetésével és a termékszerkezet gyökeres átalakításával. A vizsgált 10 vállalat közül az Egyesült Izzó váci gyárában a lámpa- és a tv-képcső- gyártás megsizüntetésével 200 munkás kerülhetett más munkakörbe, az ilyen módon kiesett termelési érték 42,5 millió forint volt. Az 1976-tól üzembe helyezett egyre nagyobb teljesítményű fénycsőgyártó sorok jelentősen növelték a gyár árbevételét, a tőkés exportot s a nyereséget is, A Magyar Hajó- és Daru- gyár váci gyárában a konténergyártás bevezetésével megduplázódott a termelési érték, sőt az újabban kifejlesztett konténertípusok a dollárbevételt tovább növelik. A Híradástechnikai Anyagok Gyárában az elmúlt két évben egyetlen termék gyártását sem hagyhatták abba, mert ellátási kötelezettségeik vannak, illetve az exportérdekeltség miatt a nem kifejezetten gazdaságos termelést, gyártást is érdemes alkalmanként folytatniuk. Technológiai változtatásokkal viszont növelték a sorozatnagyságokat, i jobban tudnak alkalmazkodni a változó piaci igényekhez is. Űj típusú transzformátort is gyártanak, ami a tőkés export versenyképességét növeli. A Fortéban megszüntették a gyógyászati röntgenfilmek gyártását, viszont négyféle új filmmel jelentkeztek a piacon. Jelentős a gyár kooperációja, ami végeredményben a tőkés import csökkentését eredményezi. A fotokémiai gyárban elkezdődött a fekete-fehér technikájú anyagok fölváltása színesekkel. A Taurus Gumiipari Vállalat váci gyárában az elmúlt két esztendőben is folytatták a termékszerkezet korszerűsítését, egyre több a kisebb anyagszükségletű, kifizetődőbb termék. Megszüntették hat gazdaságtalan cikk készítését, a felszabadult munkaerőt az exportképes mezőgazdasági padlók, szigetelők és ragasztók gyártására irányították át. Ennek eredményeként például a mezőgazdasági padlók exportja 1977-ben két és félszeresére emelkedett. Ehggott gépek A Váci Kötöttárugyárban alapvető változás történt tavaly és az azt megelőző évben. Megszüntették a hagyományos frottír és farmer utánzatú ruhák gyártását, helyettük a korszerű, műanyag alapanyagú sport- és szabadidőruhák készülnek a szalagokon. Ezeknek a termékeknek jelentős részét szocialista és tőkés piacokra szállítják. A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár üzemében egyelőre nem valósult meg rekonstrukció, így lényeges termékváltásra sem kerülhet sor. A Bélésszövőgyárban a termékek többsége 8—10 éves, de a közeljövőben befejeződik a rekonstrukció, kicserélték a géppark hatvan százalékát. A Pamutfonóipari Vállalat váci gyárában sem változott lényegesen a termékek összetétele, mert ennek nincs meg a technikai, technológiai háttere. Á vizsgálat megállapította, hogy a következetes, gyors termékszerkezet-átalakítást szorgalmazó vállalatokra a kevés számú gyártmány a jellemző, így a műszaki fejlesztés gyors, a továbbfejlődés biztosított. Ezt bizonyítja, hogy a termékek „életkora” alacsony, a piacokon is állják a versenyt. (Izzó, MHD, KAEV). A textilüzemekben a termékek átlagéletkora viszont tíz év, a technológia elavult. Az exportra kerülő termékeket vizsgálva kiderül, hogy ezeket még viszonylag rövid ideje gyártják, tehát rekonstrukció, a gyártmányfejlesztés eredményei. Ebből következik, hogy a gazdaságos export elképzelhetetlen korszerű termelőberendezések, rendszeres gyártmányfejlesztés nélkül. Piacképes gyártmányok Ilyen irányba mutatnak a vállalatok elkövetkező időszakra vonatkozó tervei. Az Izzóban 622 milliós beruházás nyomán már jövőre 21 millió darab fénycsövet tudnak gyártani. Ennek érdekében üvegburagyárat is építenek. Termékeik 75 százaléka a tőkés exportot bővíti. A hajógyárban 1980-ban 3300 darab konténert építenek, 'enlegi profiljuk legalább kéi évtizeden keresztül gazdaságosnak látszik. A HAGY-ban a fej- lesztésialap-hiány miatt jelentősebb beruházást nem terveznek, de kisebb rekonstrukciók nyomán az exportképes termékek gyártását kívánják növelni. Az elmúlt két évben új termékekkel megjelenő vállalatok egyenletesen növelték termelésüket, ezen belül a szór cialista és tőkés exportot is. Izzó, Taurus, Kötöttárugyár, Könnyűipari Gépgyártp Vállalat. Jó ütemben folytatta a fejlesztést az Izzó és az MHD. A termékszerkezet-váltás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy míg 1976-ban a termelés 9 és fél százalékban, a tőkés export 20,6 százalékkal növekedett. Mivel a szocialista export valamelyest csökkent, a teljes kivitel 4,2 százalékkal nőtt. Hasonló eredmények várhatók az 1977-es évben is, s az új termékek hosszabb távra is piacképesek lehetnek. Pálmai László, az MSZMP Vác Városi Bizottságának titkára
