Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
PEST NEGYE! HIRLA» KÜLÖNKIADÁSA J\ CEGLÉDI J AQ AS ESC EGLEDVÁROS R£ SZ £ » E XXII. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1978. JANUÁR 15., VASÁRNAP Jászkarajenőn, Kőrösíeiétsenen Jé minőség, hatékony gazc'álkodá Tervszerű gazdiságpolifikai Irányítás A hetvenes évek elején nagy változás ment végbe Jászkara- jenön és a szomszédos Kőrös- tetétlenen. A két település 1971-ben közös tanácsú községgé lett. Az azóta eltelt időszakban a párt- és állami vezető testületeknek nagy munkát kellett végezni a községoo- litikai célok megvalósításáért, a fejlesztési program végrehajtásáért. Megváltozott a térség gazdasági szerkezete is. Egyesült a két község három termelőszövetkezete, biztos megélhetést nyújtva a tagságnak. A jászkarajenöi Árpád Tsz kimagasló eredményt ért el- a tejtermelésben, hízómarhái exportképesek, a búza, a kukorica, és a paradicsom termésátlaga jelentékenyen emelkedett. Gépparkját néhány év alatt korszerűsítette, gazdálkodása kiegyenúlyozott. A kőrösíetétleni Alföldi Tej közös vállalkozás naponta 20— 25 ezer liter tejet dolgoz fel. Berendezéseit, szállítóparkját modernizálta, kereskedelmi partnereivel több évre szóló szerződést kötött. A vállalkozás ma száz helybeli fiatalnak — köztük sok lánynak, asszonynak — ad munkát. Az ÁFÉSZ nemrégiben egyesült a ceglédivel. Ezt megelőzően iparcikk áruházat emelt Jászkarajenőn, néhány üzletét korszerűsített, bővítette az áruválasztékot/ Ma már megoldott a kiskertek terményeinek átvétele. Kőröstetétlenen gázcseretelep létesült és elkészült az új vendéglő terve. A járási párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén a jászkarajenöi községi pártbizottság gazdaságpolitikai irányítómunkáját vizsgálva megállapította, hogy az utóbbi öt évben a központi célokat — a helyi körülmények figyelembevételével — mind következetesebben valósítják meg ezekben a községekben. A gazdaságok egyszerűsítették termékszerkezetüket, a népgazdaság szükségleteinek megfelelő termékeket állítanak elő. megszüntették a gazdaságtalan ágazatokat. A termelőszövetkezet a fontosabb növényeket iparszerű rendszerben termeli. Nemcsak a nagy teljesítményű gépeknek veszik hasznát, hanem a korábbinál nagyobb szakértelemnek is. A jó minőség és a nagyobb hatékonyság állandó követelmény. A beruházások határidőre elkészülnek, a gazdálkodó szervek árbevétele évről évre nő és nyereségesen gazdálkodnak. Ennek megfelelően javulnak a dolgozók élet- és munkakörülményei. A termelést szakmailag és politikailag felkészült, megfelelő vezetőkészséggel rendelkező emberek irányítják. A beosztott vezetők többségére is ezek a tulajdonságok jellemzők. A gazdasági munkában egyre több teret kap á korszerű munkaszervezés, kibontakozik a munkaversenymozga- lom és a szocialista brigádmozgalom. A kollektívák tevékenysége már túllépte a munkahelyi kereteket, számos tanújelét adták önzetlen segítőszándékuknak, egyre több társadalmi munkát végeznek a településekért. Az összefogás szép példája a jászkarajenöi központi iskola felépítése, a kőrösíetétleni iskolabővítés, az óvodák korszerűsítése, a kézi- labdapálya építése, a parkosítás, a járdaépítés, a belvízvédelem. A gazdaságpolitikai célok megvalósítása megfelelő tájékoztatással és propagandamunkával járt együtt. Rendszeressé váltak a brigádgyűlések, az üzemi tanácskozások, egyre többén kérnek szót a fak.gyű- léscitea. A párttaggyűléseken mind gyakrabban tűznek napirendre gazdasági kérdéseket. Bevezették a fórum jellegű taggyűléseket. A községi tanács és a termelő- szövetkezet rendszeres időközönként híradót jelentet meg. A párt-végrehajtóbizottság elé terjesztett jelentés szerint az elmúlt öt év feladatainak megoldásában, az elért eredményekben fontos szerepet töltött be a községi pártbizottság és valamennyi alapszervezet. A pártirányítás színvonalának javítására szervezeti intézkedéseket tettek. A pártbizottságban és az alapszervezetek vezetőségében folyamatosan növelték a fizikai dolgozók, a nők, és a fiatalok arányát. A községi pártbizottság rendszeresen foglalkozik a gazdaságpolitikai feladatokkal. Munikaterv szerint elemezte a többi közt a községfejlesztést, a gazdálkodást, az üzem- és munkaszervezés helyzetét, a szocialista brigádmozgalom alakulását, a gazdaságok káderhelyzetét, az alapszervezetek gazdaságpolitikai tevékenységét. Rendszeressé vált a fővezetők és a beosztott vezetők beszámoltatása, a munkabizottságok , vizsgálatokat végeznek. A káderképzést következetesen tervezik és irányítják, így sikerült elérni, hogy a fő- és középvezetők többsége a munkaköréhez szükséges szakmai és politikai képzettséggel rendelkezik. A párttagság jól ismeri feladatát, és áldozatos munkával igyekszik eleg-. tenni a követelményeknek. Példamutatásuk is közrejátszik abban, hogy javult a munka- fegyelem, a közösségi szellem, a vezetői munkára a tisztánlátás és a céltudatosság jellemző. További tennivaló a pártirányítás tökéletesítése, a párttagság mozgósítása az új feladatok végrehajtására. A pártcsoportok tevékenységét tovább kell erősíteni. A vezetőknek irányító munkájukat magasabb színvonalon kell végezni, és a középvezetők körében erősíteni a demokratizmust. Hosszabb távra kidolgozzák a községfejlesztési terveket és a gazdálkodás színvonalának emelésén fáradoznak. T. A népfrontbizotfság tervei Értékeink védelme közügy Megírják az üzemek történetét Terebélyesedik a lakótelep Mozog a föld — mondják Cegléden, a Károlyi lakótelep szélén élők. Mozog, mart hamarosan tovább épülnek a házak. Jókora területen egyengetik a földet, mérnek, készülődnek az alapozáshoz. A Kossuth Ferenc utcával párhuzamos Rákóczi úton most, hogy megenyhült az idő. ismét szorgoskodnak az útépítők. Néhány hónap és a városközpontig elkészülnek a munkával. Mozog a föld hamarosan ott is, ahol kertet ásnak, ahol az utca lakói járdahosszan virágágyásokat telepítenek, ahol a városgazdálkodási vállalat kertészei dolgoznak. Legyen Cegléd tiszta, virágos, gondozott város: ez a cél, s van mit tenni építőnek, környezetvédelmi versenyhez csatlakozónak egyaránt. „Igazi cselekvő közösséggé akkor válik egy település, ha az ott élő állampolgárok és az ott tevékenykedő szervezetek együttműködnek, közösen munkálkodnak a lakóhelyi és munkahelyi életfeltételek szebbé, jobbá tételeóért" — hangzik, a Hazafias Népfront VI. kongresszusának állásfoglalása. Mit valósít meg ezekből a célokból 1978-ban a ceglédi városi népfrontbiz'ottság? Erről kaptunk tájékoztatást Ban- czik Tivadartól, a Hazafias Népfront városi bizottsága titkárától. Tanácstagi beszámolók — Teendőink középpontjában a politizáló, tömegnevelő munka színvonalának emelése áll — mondotta Bánczik Tivadar. — Elsősorban a lakóterületen, a lakosság körében szélesítjük tevékenységünket, erre épül egész évi munkánk. A közeljövőben esedékes szokásos feladatunk: a tanácstagi beszámolók szervezése. Ezeket — a városi tanáccsal karöltve — februárban és márciusban tartjuk. Ezt megelőzően megbeszélésre hívtuk össze a körzeti tanácstagi csoportokat, az utca- és lakóbizottságok vezetőit, a körzeti nápfrontbizottságok elnökeit és a területi pártszervezetek titkárait. — Továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk a város- politikai célok ismertetésének. Azt szeretnénk, ha a lakosság a lehetőségek ismeretében ítélné meg fejlesztési törekvéseinket. és maga is csatlakozna ezek megvalósításához. Az egyetértés közös cselekvésben nyilvánuljon meg. Tulajdonképpen a városról folytatott párbeszéd fórumai lesznek a városkörzeti tanácskozásom, amelyekre minden érdeklődőt várunk. Január 20-án a Május 1. Ruhagyárban, 23-án a városgazdálkodási vállalatnál, március 6-án a Budai úton, április 7-én a közgazdasági szakközépiskola ban, 10-én a talajjavító vállalatnál találkozunk a lakossággal. Várjuk véleményüket, javaslataikat, észrevételeiket minden közérdekű témában. Munkás—paraszt találkozók —r A lakóhelyi demokratizmus erősítéséhez segítséget adunk az utca- és lakóbizottAz esztendő első újítása Örök télben A PENOMAH ceglédi gyárának 200 vagoaos hűtőházában mínusz 25 Celsius fokon tárolják a húst. A felső képen: Paraszt László hűtőház- vezető és Burka Mihály targoncakezelő marhahús exportszállítmányt készít elő. Az alsó képen: Bíró Tivadar raktáros és Tóth Zoltán targoncakezelő .fagyasztás előtt mérlegeli a sertéshúst. Apáti-Tcth Sándor felvételei Régi és gyümölcsöző az ÉVIG ceglédi gyárában az újítómozgalom. Egy alkalommal, amikor sokszoros újítóval beszélgettünk tervezgető kedvéről, ötleteiről, megvalósult javaslatairól, azt mondta, hogy anélkül el sem tudná képzelni az életét. Nem érezné otthon magát a gyárban. Szerinte nem elég a vállalati igazolvány ahhoz, hogy az ember hovatartozását kifejezze, mert, ha valóban együtt él a gyárral, akkor érdekli minden, ami ott történik. Akkor foglalkozik a gondolattal, hogy munkáját hogyan ^tehetné jobbá, köny- nyebbé, gyorsabbá, eredményesebbé, miként takarékoskodhatna a drága anyaggal és az idővel, másoknak hogyan segíthetne, hiszen egy munkahely eredményessége ettől is függ. Az EVIG-ben évente megrendezik az újítók hónapját. Régi szokás, hogy a feladatul kitűzött újításokról már az év elején tudhatnak, a vállalati tervekkel együtt. Tavaly a ceglédi gyárban 102 újítást adtak be, ezek közül 55-öt már be is vezettek. Kimutatták, hogy az újítások 1,8 millió forint megtakarítást eredményeznek. Az új esztendő első munkahete alig kezdődött el, amikor az első javaslat megérkezett az újítási előadó asztalára. A központi gyár kémiai laboratóriumának ‘ munkatársa, Róth Béláné küldte. Jelentős gazdasági haszna volHomoki borok külföldre na, külföldről drágán beszerezhető anyag helyettesítését javasolja hazaival. Az EVIG-ben azt tervezik, hogy az idén nem tartanak újítási hónapot. Helyette negyedévenként újítási hét lesz. A legtöbb tervezgető ember eddig év végéig tartogatta javaslatait és megesett, hogy az idő múltával mégsem lett újítási beadvány belőle, gondolatként kallódott el. A gyár számít arra, hogy ettől a módosítástól még nagyobb lesz az újítási kedv. Megadnak hozzá minden segítséget, lehetőséget és természetesen az anyagi elismerés sem marad el. E. K. ságok munkájához. Továbbra is fontos feladatunknak tartjuk a béke- és barátsági tevékenységet. Megemlékezünk az év során a magyar kommunista mozgalom közelgő évfordulóiról. A munkás—paraszt találkozók számát emeljük cs rendszeressé tesszük szervezésüket. Az a célunk, hogy az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók szocialista brigádjai keressék fel egymást munkahelyükön, ismerkedjenek meg egymás életével, tartalmas. mély emberi kapcsolatok alakuljanak ki. Nagyobb önállóság — A város értékeinek megóvására, a parkok, közterületek, játszóterek védelmére, gondosabb megbecsülésére ösztönözzük az embereket. Terveinkben szerepel az egy üzem — egy iskola mozgalom mintájára a parkok fölötti felügyelet megszervezése, mindegyiknek önként vállalkozó gazdája lenne, s figyelemmel kísérné állapotát, esetenként részt venne rendben tartásában. — A. tömegszer vegetekhez fűződő kapcsolatainkat tovább erősítjük. Részt vészünk a KISZ által szervezett VIT- programok előkészítésében és lebonyolításában. Azon vagyunk, hogy a körzeti népfrontbizottságok és a munka- bizottságok önállósága növekedjen, 'területük megfelelő irányítói, szervezői legyenek. — Munkatervben szereplő lényeges célkitűzésünk az üzemtörténeti krónikaírók felkarolása. Ez a munka már megkezdődött. Városbeli hely- történészek dolgozzák fel a hantházi vasút történetét, az ÉVIG ceglédi gyárának múltját, jelenét, megalakulásától napjainkig. Várjuk azokat a jelentkezőket, akik bekapcsolódnának a helytörténetírásba. Megalakítjuk az üzemtörténetet írók klubját. A múlt vallatóinak Máté Bertalan, a Kossuth Múzeum történésze tart eligazító előadásokat. T. T, Ezrek esküdtek előtte Nyugdíjban az anyakönyvvezető Piros szőnyeg, fénylő csillárok, nászinduló, megilletődött jegyespár, ünnepélyes násznép, menyasszonylesők. Mindez együtt: esküvő. És még valaki, aki fekete kosztümben, vállán átvetett nemzetiszín szalaggal — tisztsége kellékével —, mindig mosolygó lényével, kedves hangjával: Én önöket — mint Cegléd város anyakönyvvezetője — ezennel házastársaknak nyilvánítom- Kovács Mária anyakönyvvezető — ki tudná számbavenni, hány ezredszer — most utoljára mondta ezt. Nyugdíjba megy. I Új szőlőültetvények Nyársapáton A felszabadulás után önálló községgé lett Nyársapát, a korábbi években fontos része volt a környék szőlő- és gyümölcstermesztő területének. A bortermelésre kiválóan alkalmas nyársapáti homokon sok szőlőt és gyümölcsfát ültettek, összterületük 7—800 hektárnyi volt. Később állami, borpincét létesítettek és a nyársapáti vasútállomásról vagonszámra szállították külföldre a jó homoki bort. Sajnos, a szőlőterületek később Nyársapáton is nagyon megfogyatkoztak, és a magas telepítési költségek miatt sem a termelőszövetkezet, sem a kistermelők nem ültetnek új szőlőt. Az ottani szőlő- és borkombinát, mostani gazdája, a Pest megyei Pincegazdaság is nagyarányú szőlőtelepítésbe kezdett 1975-ben. A már termő, gondosan kezelt pászták hektáronként 100 mázsán felüli termést hoztak. Az idén folytatják a telepítést, összesen 52 hektár volt tervbe véve, ebből már a jól előkészített talajba ültettek 22 hektárt, s a tavasszal még >30 hektáron végeznek a munkáival. Ezzel a telep szőlőterülete 117 hektárra növekszik. K. L. Ki ne ismerné őt a városban, sőt annak határain túl is, aki az élet fontos állomásain, a névadásnál, házasságkötésnél működött közre majdnem negyven évig. Kovács Ambrus cipészmester Marika lánya 1938. október 17-én napi 80 fillérért állt munkába a nagykőrösi városházán, rögtön az anyakönyvi hivatalban. A kislányt csak 1944. május elsején érte az az öröm, hogy díjnoki kinevezéssel az ínségmunkásból havidíjas lehetett. A tanácsok megalakulása a nagykőrösi hivatalban érte. Érettségizett, képezte magát, így kiemelték a nagykőrösi városi tanácstól, és a ceglédi járás és a két város anyakönyvi felügyelője lett. A közigazgatás 1961-ben történt átszervezésekor került a járási tanácshoz, majd 1967. május 1-től Cegléd első női anyakönywezetőjeként kezdte szervezni a társadalmi névadást, esküvőt, temetést. Úttörő munkáját ma erre a célra létesített iroda folytatja. Anyakönyvvezetőket oktatott a budapesti tanácsakadémián, segített és vizsgáztatott járás- szerte. Kovács Mária anyakönywe- zető, városi tanácsos 40 éves jubileumi jutalommal kezdi megérdemelt pihenését. Vitrinjében ott a szolgálati ezüst- és aranyérem, a Kiváló dolgozó kitüntetés. De őrzi azoknak a házaspároknak a szsre- tetét, háláját, akik előtte mondták ki a boldogító igent. P. R. Köszönetét mondunk a Ceglédi Városi Pártbizottságnak, a Munkásőrségnek, a Fegyveres Erők vezetőinek és nyugdíjasainak, a Városgazdálkodási Vállalat dolgozóinak és mindazoknak, akik szeretett férjem, Lengyel Károly temetésén részt vettek, virágot, koszorút küldtek és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, tízv. Lengye' Károlyné és családja.
