Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
Gazdag szakbolt VÖRÖSKERESZT Megelőzés, tisztasági verseny ÖSSZEGEZ A VÁROSI SZERVEZET A kerti traktortól a motoros permetezőig sokféle szerszám kapható a Gödöllő és 'V idéke ÁFÉSZ mezőgazdasági szakboltjában. A képen: Laukó Lászlóné üzletvezető kertészeti szakkönyvet ajánl Tankó Józsefnek. VERESEGYHÁZ Bővítik a patikát Állatorvosi lakás és rendelő Háromszázezer forintért bővítik az idén a veresegyházi gyógyszertárat. A helyi ta- náes 1 millió 800 ezer forintot fordít a sportpálya építésére. Állatorvosi lakással és rendelővel is gyarapodik a község, erre 700 ezer forint jut. ASZÓD Új Tükör klub Téli barangolás a zene világában címmel tartanak előadást az aszódi Üj Tükör klub legközelebbi foglalkozásán, kedden, január 17-én. délután 5 órakor. Ki ne ismerné a szállóigét: a tisztaság fél egészség? Am ! ha valaki a Magyar Vöröske- 1 reszt gödöllői vezetősége s a ■ cnzottsdgok tavalyi munkáját megismeri, bizonyára egyetért velem, hogy módosítsuk így a mondást: a Vöröskereszt fél egészség. Hiszen ha csak a mozgalom munaaterüleieit so- ! roljurt fel, akkor is nyilvánvaló lesz, mi mindent tesznek egé-zségünkért a vöröskeresztes aktívák. I Például az egészségvédelem címszóval jelzett munkájuk- j kai. Egészségügyi ismereteink bővítésének egyik feltétele annak, hogy a lehetőséged szerint elkerüljük a betegségeket, vagy ha mégis megbetegedtünk, tudjuk, mi a teendőnk. Ám, hogy ez mégsem olyan egyszerű, számtalan eset bizonyítja, elég, ha csak az mjíuenzajárvanyra gondolunk. Mi mindent teltetnénk azért, hogy megelőzzük a bajt, s vajon mindenki az orvos felírta gyógyszerekkel kúrálja magát? Apropo: gyógyszer. Erről aztán estétől reggelig lehetne beszélni. S ha nem is pirkadattól naps-zálltáig, de a Vöröskereszt-mozgalom résztvevői ezt is megtesziK, előadásod tömkelegé szolgálta a felvilágosító munkát a város üzemeiben, intézményeiben tavaly is. Százkilencven alkalommal tartottak előadást az egészséges életmódról, a családvédelemről, a betegségek megelőzéséről. Az előadók meggyőző szavait tavaly több emoer hallgatta, mint azelőtt; általában hatvanan voltak kíváncsiak egy-egy témára, örvendetesen nőtt a filmvetítések iránti érdeklődés is. Nem veretlenül voltak négyszázan az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki alapszervezetének előadásán, itt dr. Szent- ágotai János agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tájékoztatta a résztvevőket az agykutatás eredményeiről. Májas: békehónap Előtérben a rétegpolitika A NÉPFRONT BIZOTTSÁG TERVEI A Hazafias Népfront városi bizottsága, az aktívák mozgál. más évet zártak 1877-ben, s terveik arra vallanak, hogy nem engedik megtörni lendületüket. Fontos feladatuknak tekintik, a lakóhelyi szocialista demokrácia további szélesítését, éppen ezért érősitik jól bevált együttműködésüket a városi tanáccsal. A lakóhelyi tömegkapcsolatok kiszélesítésének egyik feltétele a la- Ikóbizottságok munkájának összehangolása: tartalmasabb, a szocialista lakóközösségi mozgalom céljait jobban segítő munkát kívánnak meg tőlük. A rétegpolitikai munka előterébe állítja a cigány származású lakosság helyzetének elemzését s zavartalanabb beilleszkedésük érdekében intézkedéseket dolgoznak ki. Ezt, s a többi feladatot is csak úgy tudják megoldani, ha támaszkodnak a többi tö’megszerve- zetre a jó kapcsolatokra. A közművelődés, az oktatás színvonalának emelése ’ sem pusztán a művelődés, az iskolák dolgozóinak feladata. A népfrontosokra vár például a szülői munkaközösségek, az Olvasó népért mozgalom irányítása. A felnőttoktatásban a szervezettséget kívánják fokozni, s tevékenyen bekapcsolódnak Gödöllő művészeti életének fellendítésébe is. A hazafias és internacionalista nevelést, a párt- és a KISZ-szervekkel együttműköd, ve, a májusi béke- és barátsághónap hagyományos rendezvényeivel, a XI. Világifjúsági Találkozó előkészítésével, s a KMP megalakulásának 60. évfordulójára szervezendő megemlékezésekkel szolgálják. A célkitűzések a városi bizottság féléves munkatervében is tükröződnek. Márciusban a szocialista lakóközösségi mozgalom eddigi tapasztalatait te. kintik át, 8 meghatározzák a további teendőket a lakóterületi munkában, a Hazafias Népfront körzeti bizottságai és a lakóbizottságok tevékenységében. Értékelik az 197/-ben végzett társadalmi munkát Júniusban a cigány lakosság helyzetével foglalkozik a bizottság. A városi elnökség első ülésén, februárban, a helytörténeti és krónikaíró mozgalomról, a tanácstagi beszámolók tapasztalatairól és a városkörzeti tanácskozások előkészítéséről lesz szó. Júniusig több fontos kérdést tárgyal meg az elnökség: értékeli a környezet, és természetvédelmi bizottság munkáját, előkészíti a béke- és barátsághónap rendezvényeit, valamint a nyári olvasótáborokat. Pályaválasztási hetek Szakmai beszélgetés, üzemié/oga;ás Pályaválasztási heteket rendeznek az idén a járás általános és középiskoláiban. A KISZ-alapszervezetek szakmai beszélgetéseket, üzemlátogatásokat szerveznek, ezzel is segítve a választás előtt álló fiatalok tájékoztatását. MUNKASVEDELEM Kevesebb baleset az árammétőgyá ban Kevesebb üzemi baleset történt tavaly az árammérő- gyárban, mint a korábbi években. Az örvendetes csökkenés a munkavédelmi szabályok szigorúbb betartásának, a munkavédelmi eszközök használatának köszönhető. A gyár a műszeripari ágazat üzemei között a jók köpött van a balesetelhárításban, s az idén további erőfeszítéseket tesznek, hogy a fegyelmezetlenségből, figyelmetlenségből eredő baleseteket megelőzzék. Jól sikerült kihasználni az egészségügyi hónap rendezvénysorozatát is, hiszen a felfokozott várakozást egészség- ügyi fórummal, bőrgyógyászati, kozmetikai tanácsadás - sál, véradótalálkozóval elégíthették ki. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a kezdeményezés nagyszerűségét : az Agrártudományi Egyetemen rákszűrést, az árammérőgyárban szemészeti szűrővizsgálatot szerveztek. A vizsgálatok laboratóriumi munkáit a rendelőintézet KISZ-esei vállalták, az áram- mérőgyár vöröskeresztes aktívái több mint négyezer orvosi kartont töltöttek ki, hogy ezzel is hozzájáruljanak a vizsgálatok sikeréhez. Az egészségnevelés hatékony módja az oktatás. Tavaly a különböző tanfolyamokon sokan sajátították el az elsősegélynyújtás, az üzemegészségügy, a házi betegápolás s a családvédelem tudnivalóit. A tanfolyamok megszervezésében kitűnt az árammérőgyár, a KKMV, a Vegyesipari Szövetkezet, a Humán, a Gyógyért, az egyesített egészségügyi intézmény, a LATI és a Volán szervezetei. A vöröskeresztes aktívák kellőképpen szorgalmazták a propagandaanyagok, a tájé- koztatok terjesztését, megismerését is. Az egészségnevelési munka legnépszerűbb segítője Gödöllőn is a Családi Lap. Ebből már 1960 példány fogy el a városban. Nagy segítséget jelent a propagandamunkában, hogy az Agrártudományi Egyetem és az árammérőgyár üzemi lapjai is gyakran foglalkoznak egészségügyi témákkal. Környezetvédelmi feladatok is hárulnak a vöröskeresztesekre, hiszen valóban nem szakítható el egymástól környezetünk és egészségünk ügye. A szocialista lakóközösségi mozgalomban tisztasági versenyt hirdetett a Vöröskereszt, a városi tanács és a városi népfront-bizottság. A nemes vetélkedés eredményeit hamarosan megismerhetjük: készül máraz értékelés. G. Z. GYEI HÍR V. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1978. JANUAR 15., VASARNAP Az összefogás tartalékai Járási közművelők ötletcseréje Ne hagyják üresen a várótermek falait — S vajon miért nem hasznosíthatnánk a községekben az üresen álló vagy csak ritkán használt helyiségeket? Galgahévizen például a volt termelőszövetkezeti irodaház alkalmas lenne rendezvények megtartására. S ilyen több is akad a járásban. Miért csak a közművelődési intézmények, s az iskolák nyitják ki kapuikat másoknak? — A középületek komplex hasznosításába kellene tőre - kedni, s ez, azt hiszem, csak szervezési kérdés. Hiszen i közművelődés feladatait i együtt kell megoldani: művelődési házban, más intézményekben, vállalatoknál, szövetkezetekben. Fiókkönyvtár — A könyvtárakon is segíthetnénk, hiszen, ha nem is állandó, de a kölcsönzés idejére szolgáló fiókkönyvtárakat nyithatnánk. Mindez elhangzott a járási hivatal egyik irodájában. Akik elmondták: Zalavári László, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője, Polónyi Péter, a, volt járási közművelődési felügyelő, jelenleg a városi helytörténeti gyűjtemény vezetője s Kiss Pál István, a járás új közművelődési felügyelője.; .-Vendégeskedésem oka pedig, hogy lejegyezzem megbeszélésük kivonatos tartalmát. Persze jelenlétem más irányba tereli a szót, kérésemre összefoglalják mondókáikat. A bevezetőben idézett ötlet csak egy a sok közül, az új esztendőre szóló közművelődéGondoskodnak a futásról Naponta 36 ezer liter meleg vizet szolgáltat a Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat Stromfeld Aurél sétányi tömb- fűtőműve. A képen: Juhász Miklós megindítja a kazánt. A szakszerű munkát igénylő vezérlőpultnál Szalka Gyula. Barcza Zsolt felvételei si program összeállítása során ilyenebből garmadával akadt. Akárcsak a feladatokból. — Az év elején nem új munkát kezdünk, a régit folytatjuk — mondja Lalavári László —, s a személycsere sem jelenti azt, hogy lényegesen más következne. Fontos azonban, hogy együtt lássuk a legsürgetőbb tennivalókat, s ezekhez újabb és újabb ötleteket keressünk, egyoen felmérjük teendőinket is. — Hallhatnánk ezekről? — A közművelődési munkáján, a jövőben jobban támaszkodunk a helyi tanácsokra. Az államigazgatási irányítási, munka javításához a járási hivatalnak is segítséget keli adnia, s egyben ellenőriznie kell, hogy valóban jól mennek-e a dolgok. De a tanácsokon kívül jobban együtt kell működnünk a gazdasági szervekkel is. Erre a közös fenntartás nyújt lehetőséget. Amiről az osztályvezető beszélt, köztudomású: a községekben a közművelődési intézmények fenntartásához a helyi termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek is hozzájárulnak. Cserébe a művelődési házak, könyvtárak szolgáltatásait vehetik igénybe saját dolgozóiknak. De erről a rendszerről akad mondani valója' Polónyi Péternek is: Ipari üzemek — További segítséget jelentene, ha az ipari üzemeket is bekapcsolnánk a közös fenntartás rendszerébe. Kiss Pál István azonnal hozzáfűzi : — Országos gond ez. Arról van szó, hogy a községekből bejáró dolgozók nem saját településüknek termelnek. Óvodára, bölcsődére, úthálózatra ugyanúgy kellene a pénz, a nagyobb költségfejlesztési hozzájárulás, mint a közművelődésre. S hiába költ erre a község, hiába tart fenn kultúr- házat a vállalat, a bejárók gyakran két szék között a pad alá esnek. Zalavári László a közös fenntartás továbbfejlesztését így összegezi: — A kisebb termelő vállalatokat, az ipari szövetkezeteket is bevonjuk az akcióba, s tartalmasabbá tesszük az együttműködést. Eddig a támogatók jobbára csak a művelődési intézmények szolgáltatásait vették igénybe. A jövőben arra törekszünk, hogy a község egész közművelődési tevékenységét összehangoljuk, s a támogatók a tervezéstől a végrehajtásig vegyék ki részüket a közös munkából, s az eredményekből is több jusson nekik. Ebben a munkában nagy feladat hárul a községi közművelődési bizottságokra. S ez már a következő téma, amelyről ismét mindhárom szakember sokat tud mondani. Polónyi Péter azt hangsúlyozza, hogy a járási közművelődési bizottság nem csupán egy a sok közül. A közművelődési munka társadalmi irányító testületé, jogokkal és kötelességekkel. A bizottság dönt például a járási közművelődési alap felosztásáról, ami nem kis összeg: tavaly 300 ezer forint volt. Peremkerület Zalavári László tovább sorolja a legfontosabb teendőkét: — Nagy gondot kell fordítanunk a munkásművelődésre, a bejárókra. Ehhez adhat segítséget, hogy szorosabb kapcsolatokat építünk ki a budapesti, peremkerületi művelődési intézményekkel. Ugyancsak ákad tennivaló a közművelők tudaiossaganaK, szas- mai és politikai képzettségének fokozásában, a módszertani tárház bővítésében. Ehhez a továbbképzés megfelelő rendszeret keil kiépítenünk, alapos tematikát összeállítanunk, s a községek közműve, lődési munkájáról átfogó, elemző és értékelő vizsgálatokat tartanunk. A felsoroltakon kívül sok minden másról is szó esett: Kiss Pál István a komatál hagyományát elevenítené fel a korhoz illő formában; egy-egy községből, ahonnét többen járnak városi üzemekbe dolgozni, egy, a község kultúráját, életét bemutató ismertetőt kuldené- nek a vállalatoknak, s ha rendszeressé válna a kapcsolat, munkás—paraszt találkozókon, látogatásokon ismerkedhetnének egymással a város és a falu, a község és a vállalatok dolgozói. Űjabb ötlet: az állomások, a buszvárók, a közintézmények, üzletek termeit, falait se hagyják üresen: állítsanak ki mindenütt a községek életét, művészetét bemutató képeket, festményeket, használati tárgyakat, esztétikai, iziésfor- máló, hagyományőrző céllal S még nem beszéltünk a tervezett nagy járási vetélkedőkről s a többiről. Az elkészült tervezetről azonban még sok szó esik majd: a program megvalósulásáról, a közművelődés járási eseményeiről lesz mit beszélni év közben is. Erre következtethetünk a vitatkozó egymást kiegészítő, az újabb és újabb ötletekkel előrukkoló szakemberek szavaiból. Gáti Zoltán GALGAMÁCSA Átalakítják az óvodát Százezer forintot fordítanak az idén Galgamácsán a 25 személyes óvoda átalakítására. Ugyancsak 100 ezer forint jut a parcellázási terv elkészítésére. Felújításra 550 ezer forintot kapott a község. Kevesebb zsír, több olaj Évek óta növekszik a növényolaj-fogyasztás hazánkban, az állati zsírok aránya az összes zsíradékfogyasztás- ban pedig csökken. Ezzel számol az idei terv is. Állati zsírokból csaknem egy kilóval kevesebb jut majd egy főre, ezzel szemben a növényi olaj- fogyasztása fél kilóval több lesz. A növényolajipar felkészült a növekvő igények kielégítésére. A fogyasztók szívesebben vásárolják o napraforgóból készített étolajat, ezért ennek a növénynek a termő- területét négyezer hektárral növelik, a tavalyinál nagyobb területen termesztik majd az olajlent és a szóját is. A termelők nemcsak a területbővítéstől várják a nagyobb termést: az 1978. évi előirányzatok az átlaghozamok növelésével is számolnak. A napraforgó termésátlaga kisebb mértékben növekszik, de csaknem megkétszerezik az olajlenhozamokat és szójából is két mázsával várnak többet hektáronként.