Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

VG,!«,, 1978. JANUAR 15., VASÁRNAP A fűszeres autók nyomában Ha jelentik — eljárnak a visszaélőkkel szemben „ ■ ■ ■ A jó cukor is elú­szik ..meg a liszt a só, a száraztészta a három ember magasságú polcokon. A raktár folyosói az idegenek számára megtévesztően hasonlóak, csak a dobozokból áradó különböző illatok jelzik, milyen fűszer, élelmiszer nyugszik a tároló­kon. A Pest—Komárom—Nógrád megyei FÜSZÉRT monori rak­tárházában kora hajnalban kezdődik az élet. Kiáltás, autó­motorok dörgése veri fel a csöndet Férfiak és nők serege készíti, csomagolja az árut, s rakja a rámpa mellett sorako­zó teherautókra. Fél hét tájban megindul a karaván, amely hamarosan felbomlik, minden kanyarnál fogy a isor, minden autó más település, más köz- sógrész boltjaiba szállítja ra­kományát. A vállalatnak ebben a rak­tárában a legjobban gépesített, a legalaposabban megszerve­zett a munka. Vasanits Béla, a három megyében működő vállalat ellenőrzési osztályá­nak vezetője elmondta, hogy 1976-ban több mint hétmillió forintot fordítottak az anyag- mozgatás gépesítésére, azaz körülbelül ugyanannyit, mint a megelőző öt esztendőben összesen. A berendezések üzembe helyezése után eny­hült a létszámhiány, csökkent a járművek állásideje, javul­tak a gépkocsivezetők és ko­csikísérők munkakörülményei. A rakodásgépesítés eredmé­nyeként tavaly az előző évinél 16 százalékkal naigyobb forgal­mat ért el a cég változatlan szállítási költség felhasználá­sával. Kocsikísérők szocialista brigádja A monori raktárházban kö­rülbelül 200-an dolgoznak. 1250 helyre szállítanak rend­szeresen árut, naponta 100— 120 bolt raktárát töltik újra. — Tizennyolc teherautóval 15—16 vagonnyi élelmiszert szállítunk e hatalmas élés­kamrából a környező járások­ba — mondja Tagányi Árpád igazgató. — Az üzletekben raktárházunkat a kocsikísérők képviselik, szám szerint 50-én. Méghozzá nem is rosszul. Pe­dig a kocsikísérőkről sok rosszat hallani — mondja. El­várják az ajándékot, a borra­valót az üzletvezetőktől. — Monoron ez nem jellem­ző? — Nem. Nem vesszük jó néven, ha panaszt hallunk va­lakire. Súlyosabb esetben el­bocsátjuk a vétkest. A raktár­ház egyébként szoros kapcso­latban áll a boltvezetőkkel, akiket határozottan kértünk, jelentsék a legkisebb fegye­lemsértést, azt, ha megpróbál­nák becsapni őket. (A válla­latnál százon felül volt ta­valy a fegyelmi eljárások szá­ma, ebből mindössze négy volt monori dolgozó, közülük is csak egy kocsikísérő.) A leg­jobb 17 emberünk szocialista brigádban tevékenykedik. A Március 21. nevet viselő mun­kacsoport két ízben is elnyer­te a vállalat kiváló brigádja címet Menetlevél — gépi program alapján A kocsikísérők és a gépko­csivezetők előre tudják, hogy másnap hová, mennyi árut kell vinniük, sőt a túraterv egy esztendőre készül. Az igazgató ívet mutat, rajta a különböző kocsik beosztása, majd előkerül az operatív szállítási napló, amelyből az derül ki, hány kocsi indult reggel, melyik túraútvonalra, s mennyi idő alatt kell egy-egy kocsinak visszaérnie. — Ma 6 óra 40-kor indult az első kocsi. Vezetője Nagy Im­re, a kocsikísérő Boris István. Öt pilisi üzletbe visznek árut. Tízkor végeznek, s jönnek újabb rakományért. Kocsiba ülünk Solti László igazgatóhelyettessel, hogy a tú­raterv alapján megkeressük a FÜSZÉRT-es autót. A Monor és Vidéke ÁFÉSZ 802-es bolt­jában még nagy . a sürgés-for­gás. A raktárban halmokban állnak a cukros- és liszteszsá­kok, kint az eladótérben cit­rommal teli dobozok. Kiss Jó­zsefné boltvezető szerint alig húsz perc alatt hordták be a rakományt Következő állo­másunk a pilisi Aranykalász Tsz zöldségboltja. Háromne­gyed 10-kor itt találjuk a 10 tonnás teherautót, amely ösz- szes árujától megszabadult, a pótkocsin viszont szaporodnak az üres üvegekkel teli reke­szek, összehajtogatott karton­dobozok, zsákok. A rakodás befejezése után az -okmányokat egyeztetik, aláírják. — Negyed 11-re visszaérünk a raktárba, újra megrakjuk a kocsit, s fél tizenkettőkor el­indulunk a második túraútra, Dabasra. Tizenhárom helyre viszünk 83 mázsányi élelmi­szert — mondja Boris István. Az áru pénteken érkezik A több mint kétmillió forint havi forgalmat lebonyolító pi­lisi ABC vezetője, Kollár Já­nosáé elégedett: — Nagyon jó, egyenletes az áruellátás — mondja, s való­ban ott látok az állványokon olyan cikkeket is, melyeket Pesten most éppen nem lehet kapni, például kakaóport, cse- resznyekompótot, papírzseb­kendőt. — Az üzletszerző hétfőn, az áru pénteken jön, szinte perc­nyi pontossággal. A monori raktár átadása előtt bizony sokszor zárás után is itt kel­lett maradnunk áruátvétel miatt. Másfél éve azonban ki­zárólag nyitja tartási időben kapjuk meg az utónpótlást. Az abertirsai ÁFÉSZ 1-es üzletében Beck Ferenc boltve­zető is jó véleménnyel van a szállításról: — A mainak akár látatlan­ban is aláírnám a számlát, annyira megbízom benne. — Itt is járt már egy kocsi, több mint 20 ezer forint értékű élel­miszert hagyott az üzletben, s a boltvezető különleges igé­nyeit is kielégítette. Beck Fe­renc például kikötötte, hogy az ország mely részéből szárma­zó lisztet kér, száraztésztából is csak békéscsabait kívánt át­venni. Mindent meg is kapott rendre. A 45-ös üzletben Malik Mi- hályné csak választékkiegészí- tést kért a mai napra. Ö kü­lönösen annak örül, hogy a FÜSZÉRT zökkenők nélkül, folyamatosan visszaviszi az üres göngyöleget. A visszáru­val sincs semmi gondja, ha szállítás közben megpattan, széthasad egy olajospalack, vagy eltörik egy borosüveg, számla készül róla az üzletben, s nincs kára az átvevőnek és az átadónak sem. Kőrútunkat befejezve éppen akkor érünk vissza a raktárba, amikor kigördül a 10 tonnás, FM 53—07 rendszámú teher­autó a Nagy—Boris párossal. Fél tizenkettő ... Czibor Valéria Az idősekért Gondoskodás - társadalmi segítséggel Pest megye lakóinak csak­nem egyötöde idős. Közülük sokan szorulnak támogatásra. Az 1970-es évekre megszilár­dult a megyében is az egysé­ges szociális gondozás rend­szere. A viszonylag egészséges és mozgásképes öregeket — össze­sen 1130 embert — napközi ott­honok fogadják. A megye 47 öregek napközi otthona közül a mostani ötéves terv során 14 épült, s tavaly 220 új jelent­kezőnek teremtettek helyet, például Dunakeszin, Korúin, Gödön, Tápiógyörgyén. Azokról, akiket betegségük, vagy korlátozott mozgásuk a lakáshoz köt — mintegy 25 ezren vannak — a házi szociá­lis gondozásban résztvevő 9000 ember gondoskodik. A többsé­gük anyagi ellenszolgáltatás nélkül segít; soraikban nem egy úttörő őrs, szocialista bri­gád is. Az állandó felügyeletet igénylő időseket Pest megye 22 szociális otthona fogadja. A szociális otthonokban 1820-an laknak, s hatszázan várnak még elhelyezésre. A szociális gondoskodás mindhárom formájában részt- ■vesznek, s igen értékes segít­séget nyújtanak az üzemek, termelőszövetkezetek: ruhával, étellel, tejjel, apróbb haszná­lati tárgyakkal járulnák az idősek gondjainak enyhítésé­hez, s említésre méltó a vö­röskeresztes aktivisták segít­ségnyújtása is. Vadászok Háló a fegyver — az áldozat él A vadásztársaságok meg­kezdték a hagyományos év ele­ji munkát: az élőnyúl-befogást. A hálóba hajtott állatokat a tőkés országokba exportálják. A Postás Szakszervezet Nim­ród vadásztársasága az élő' nyulakat Abony határában fog­ta be. Benkő Imre felvétele Az alföldi Milos A fiút elvitték a rendőrök A fiú, akit a nagykátai rendőrség többrendbeli erő­szakoskodás gyanúja miatt két hónapig fogva tartott, fé­lénk volt és kissé mamlasz. Elálló-kajla fülei, pattaná­sos arca, esetlen mozgása és kivált zavart, hadaró beszé­de valahogy egy kissé régi­módi kamaszfigurát idézett... Mintha az egykori cseh film, a Szigorúan ellenőrzött vona­tok főszereplőjének, Milosnak hasonmása került volna a megyei bíróság elé — a film­belivel nagyon is rokon, bár szerencsétlenebb események miatt. A tizenhat éves al­földi Milos története — ugyanúgy, mint a moziban — fülledt és kínzó szexualitást árasztott, de a tárgyalóterem légkörét nem oldotta a fa­nyar cseh humor----­Órák a tetőn A fiú, aki most röstelkedve, vöröslő féjjel áll az iigyész- bíró-ügyvéd pulpituskaréja előtt — mint az iratokból ki­derül — nyári vasárnapokon gyakran töltött hosszú órá-. kát házuk tetején. Milos — nevezzük így továbbra is — a kamaszkori lelkesedések­nek alighanem legfeltűnőbb és ezért legostobább módját választ otta: távcsővel tanul ­Újítások, találmányok Az üzembiztonság alapvető feladat A bányaüzemekben az élet- és vagyonbiztonság érdekében, valamint a megfelelő munka- szervezés és energiafelhaszná­lás biztosításához szükség van arra, hogy a biztonságos műkö­dést és termelési folyamatokat — megfelelő műszerek alkal­mazásával és távjelzőrendszer kiépítésével — központi hely­ről folyamatosan figyelemmel tudják kísérni, áttekintsék és ellenőrizzék. Ezáltal gyorsan meg lehet állapítani, hogy a személyi és bányabiztonság ér­dekében, illetve a termelési folyamátok összehangolására milyen beavatkozás szük­séges. Ez különösen balesetveszély és más, az egészségre káros té­nyezők elhárítása, megszünte­tése érdekében jelentős. A bá­nyákban ezt a célt szolgálja a termelésirányítási-termelésel- lenőrzési, más elnevezéssel, az úgynevezett diszpécser-rend­szer. Az egyik bányavállalatnál ennek a rendszernek átépítésé­re volt szükség. Az üzem négy alkalmazottja: két művezető, egy csoportvezető és egy vil­lanyszerelő a biztonság növe­lése érdekében új diszpécser­rendszer kialakítására, újítási javaslatot nyújtott be. A ja­vaslatot elfogadták és megva­lósították. A kiviteli terveket és a kivitelezés irányítását az újítók készítették illetve vé­gezték, nagyrészt munkaidő­ben, sokszor azonban azon túl is, de ezért túlóradíjat nem kaptak. A vállalat azonban a munkabérükön kívül 36 ezer forint tervezési díjat fizetett ki nekik. A központi jelző- és ellenőr­zőrendszer megvalósításához oz átlagosnál magasabb szintű technikusi felkészültségre és nagy gyakorlatra volt szükség. Az új berendezés növeli a sze­mélyi és a bányabiztonságot, mert a balesetveszélyt és az egészségre káros tényező­ket azonnal jelzi. A berendezést csaknem há­rom év óta üzemszerűen hasz­nálják. A vállalat az újítók­nak a kifizetett tervezési dí­jon felül összesen hatvanezer forint újítási díjat állapított meg. Az illetők ezt kevesell­ték és a bánya ellen pert indí­tottak. Végső fokon az ügyben a Legfelsőbb Bíróság döntött, amely az újítók részére 160 ezer forintot ítélt meg. — A bányában dolgozók éle­tének biztonsága szempontjá­ból az újítók javaslatának, és annak, hogy a vállalat gyors, széles áttekintést nyújtó rész­letes, pontos adatszolgáltatást biztosító és azonnali intézke­dés alapját alkotó berendezés­hez jutott, kiemelkedő jelentő­sége van — hangzik az ítélet. A díjazás összegének megha­tározásánál elsősorban figye­lembe kell venni, hogy társa­dalmi rendszerünkben legfőbb érték az ember. Életük, egész­ségük védelme, a balesetek megelőzése, a megfelelő üzem- biztonság megteremtése, minden állampolgárnak és állami szervnek alapvető feladata. Különösen nagy jelentősége van az ilyen intézkedésnek a bányákban, ahol állandó bal­esetveszélyben dolgoznak. Az újítási díj megállapításánál ezeknek a szempontoknak ki­fejezésre kell jutniok. A bal­esetveszély vagy az egészség­re káros tényezők csökkenté­sével, járó, különösen jelentős újítási javaslat díjazása nem lehet alacsonyabb, mint a ha­sonló jelentőségű, de pénzben kimutatható, gazdasági ered­ménnyel járó újításé. A Leg­felsőbb Bíróság ezek mérlege­lésével állapította meg az újí­tási díjat. mányozta a szomszéd kert­ben napozó fiatal tanárnőket. Időniként sziszegett is nekik, de amikor a tanárnők ma­gukhoz hívták, csak vigyorog­va rázta a fejét és marad t. Milos partnert akart, de ki­kezdeni csak 10—12 éves kis­lányokkal mert. A gyerekeket és a szülőket zavarta és felhá­borította a perverz „nagyfiú”, de jó ideig nem tettek semmit mígnem tavaly nyáron az utol­só „áldozat”, a földre tepert 11 éves Sz. E. megfenyegette a fiút: „Engedjél el, mert ha megmondalak apukámnak, neki csak egy telefonba kerül, s elvisznek a rendőrök”. És minden (így is történt Milos elengedte, a papa telefonált és a fiút elvitték a rendőrök. Megkezdődött a büntető eljá­rás. A tagadhatatlanul ot­romba, .és elferdült ..„kamäsz- csínyek bűncselekmények let­tek, a félénk és kicsit sunyj Milos pedig gyanúsított. Né­hány hónap múlva a bírósá­gon az események végre meg­kapták megfelelő jogi minő­sítésüket, de közben kirajzo­lódott az amúgyis viharos ka­maszkornak egy egyéni torz­képe, amely éppen karikatu- risztikus túlzásaival figyel­meztet a sokszor még nap­jainkban is tabuként kezelt szexualitás veszélyeire. Hencegtek állandóan — Én életemben még nem voltam olyan helyen — mond­ta Milos —, ahol ismeretsé­get lehetett volna kötni. Az iskolát már töhb mint egy éve befejeztem, azóta otthon dolgozom, és én hiába mond­tam anyámnak, hogy szeret­nék elmenni valahová szóra­kozni, még moziba is ritkán engedtek el. Ha én rendesen el tudtam volna járni, akkor nincs ez. Nálunk a faluban már minden fiúnak volt nő­ismerőse és ezzel hencegtek állandóan. A többiek mindig mondták nekem: nagy mafla, még mindig nincs senkije. Én is akartam szerezni valakit, pontosabban szerettem volna. A fiú érzelmi életét a pubertáskori szexuális feszült­ség uralja — állapította meg a pszichológus, majd hozzá­tette: de nincs bátorsága part­nerként közeledni senkihez. Ezeket a súlyos gátlásokat el­sősorban az atyai házból hoz­ta magával Milos, akit leg­utóbb a papa azért is meg­vert, mert nőnapra anyjának és húgának virágot akart venni, s a pénzt engedély nél­kül vette ki a mama tárcájá­ból! Hasonlóan látta a történ­tek gyökerét a vádlott egyko­ri tanára is: nagyon visszafo­gott gyerek volt, olyan, aki­nek mindenkivel szemben ki­sebbségi érzése van. Szülei túlságosan szigorúan fogták, igen merev volt a kapcsolat köztük, Milos kifejezetten félt tőlük. Módosított vád A tárgyaláson a bizonyítási eljárás befejezése után az ügyész megváltoztatta állás­pontját és módosította a vá­dat. A cselekmények jellegé­re, körülményeire és bizony­talan motívumára tekintettel elejtette a három erőszakos nemi közösülés kísérletének vádját Így a bíróság csak garázdaságért mondotta ki bűnösnek Milost, s elrendel­te intézeti nevelését Aszódon. Az ügy tehát lezárult, s most már talán azon érdemes eltűnődni, hogy mi okozza egyes fiatalok vágyainak bűn- cselekményekbe torkollását, ezt a manapság éppenséggel nem elszigetelt - jelenséget. Milos példáján kívül ezúttal talán elég, ha csak a két gyáli fiatalember ősszel meg­írt döbbenetesen aggresszív bűncselekményére gondolunk, akik az éjszakai órákban ter­mészetelleni fajtalanság eltű­résére kényszerítettek saját házában egy idős férfit. Elferdített kép Az utóbbi évek szabadabb szexuális légköre (amelyre azonban még mindig az ál­szent normák a legjellemzőb­bek), nemegyszer komoly fe­szültséget okoz éppen a ser­dülőknél. Sokuknál sürgős presztízskérdéssé válik a fel­nőttség bizonyítása. A görcsös akarás pedig időnként torz formában nyer kielégülést, nemegyszer éppen azért, mert a nemiségről elferdített, egy­oldalú kép él a kamaszok képzeletében. Nem is lehet ez másképp mindaddig, amíg a bűvös és nagyon várt jövőt a serdülők titokzatos szóbeszéd­ből ismerik meg — a helyzet­ből adódóan sokszor nem kis bűntudattal. Milos a tárgyaláson a bíró­nő kérdésére kijelentette, hogy otthon szexuális témák­ról sohasem beszéltek. S az újabb kérdésre hozzátette: az iskolában sem. Ezzel tömören ismét megfo­galmazódott a mai nemi ne­velés kulcsproblémája. A pe­dagógusok és a szülők a gye­rek fejlődésének egyik leg­fontosabb kérdéséről hallgat­nak, vagy rosszabb esetben bűntudatra alapozott hazug erkölcsi dogmákat' terjeszte­nek. Természetesen ez sem véletlen. Ök csak azt mond­ják, amit saját kamaszkoruk­ban hallottak. Tehát a legfontosabb a szü­lőket és a nevelőket m mo­dern pszichológiai ismeretek­kel felvilágosítani. S ez mind sürgetőbb. Addig ugyanis újabb és újabb .bűncselekmé­nyek, öngyilkossági kísérletek és csöndesebb fájdalmak kö­vethetik egymást. Babus Endre

Next

/
Thumbnails
Contents