Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

V^rtt -dfir 's s^imav 1978. JANUAR 15., VASARNAP Szovjet-algériai közlemény Közel-Keletről Elengedhetetlen az igazságos és tartós rendezés fiuari Bnmedien Moszkvából Belgrádba érkezett Huari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saság államfője, a forradalmi ta­nács elnöke moszkvai látogatá­sának befejeztével szombaton délelőtt elutazott a szovjet fő­városbői. Tito elnök meghívá­sára jugoszláviai baráti látoga­tásra érkezett. Moszkvában szombaton köz­leményt adtak ki Huari Bu- mediennek, a szovjet fővá­rosban tett látogatásáról. A tárgyalásokon áttekintet­ték a hagyományos baráti kap­csolatok, az együttműködés kérdéseit, a továbbfejlesztés lehetőségeit. A felek megelé­gedéssel állapították meg, hogy e kapcsolatok gyümölcsözően fejlődnek és szélesednek, meg­erősítették azt, hogy szándé­kukban áll a szovjet—algériai barátság elmélyítése. Az időszerű nemzetközi kér­dések áttekintése során a fe­lek megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy nézeteik egy­beesnek a békéért vívott harc, az általános és teljes leszere­lésért, a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért folyó küzde­lem kérdéseit illetően. A tárgyalások során nagy fi­gyelmet szenteltek a közel- keleti helyzetnek. A szovjet fél nagyra értékelte azt a fon­tos szerepet, amelyet az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaság tölt be az arab világ haladó erőinek imperia­listaellenes alapon történő ösz- szefogásáért folyó harcban. Bumedien elnök megerősí­tette, hogy az Algériai De­mokratikus és Népi Köztár­saság kitart az 1977. decem­berében Tripoliban megrende­zett tanácskozás záróközle­ményében foglaltak mellett. Aláhúzta annak fontosságát, hogy az arab népek megerő­sítsék kapcsolataikat a Szov­jetunióval és a többi szocia­lista országgal. A Szovjetunió és Algéria ki­nyilvánítja: szilárd elhatáro­zásuk, hogy továbbra is köve­telik az olyan igazságos és tartós rendezést a Közel-Ke­leten, amelynek kidolgozásá­ban minden érdekelt fél részt vesz, így a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet is. A Szovjetunió és Algéria, mint a közlemény megálla­pítja, rendszeresen folytatni kívánja a baráti találkozókat, a konzultációkat. Az MSZMP és az NKP elsőrendű íe!ada*a Harc a békéért és a biztonságért Befejezte NSZH-beli látogatót az Óvári Miklós vezette magyar küldöttség A Német Kommunista Párt vezetőségének meghívására 1978. január 10. és 14. között a Német Szövetségi Köztársa­ságban tartózkodott a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának delegáció­ja, Óvári Miklósnak, az Púja Frigyes Etiópiából Nigériába utazott Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere, szombaton elutazott Etió­piából, afrikai kőrútjának kö­vetkező állomására, a Nigériai Szövetségi Köztársaságba. Lá­togatásáról közös közleményt adtak ki. Ez beszámol arról, hogy külügyminiszterünk, aki 1978. január 11—14. között tett hivatalos látogatást Etiópiában, megbeszélést folytatott Feleke Gedla Giorgisz külügyminisz­terrel, és a kormány több tag­jával. A szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserén tájékoztatták egy­mást a két ország belső hely­zetéről, és megvizsgálták a kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit. Áttekintették a feleket érintő nemzetközi kérdéseket, s teljes volt a né- zetazanosság azok megítélésé­ben. A tárgyalásokon jelen volt Várkonyi József, hazánk etiópiai nagykövete is. Az etiópiai külügyminiszter vacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére. A vacsorán részt vett a kormány több tagja, s a két külügyminiszter pohárkö­szöntőt mondott. Púja Frigyest fogadta Men- gisztu Haile Mariam, az ideig­lenes katonai kormányzótanács elnöke. Külügyminiszterünk ma­MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A de­legáció tagjai voltak Berecz János, a KB külügyi osztályá­nak vezetője, Szikszay Béla, a KB gazdaságpolitikai osztályá­nak helyettes vezetője és Ja- hoúa Lajos, a külügyi osztály munkatársa. % A küldöttség többek között megbeszélést folytatott Her­bert Miesszel, a Német Kom­munista Párt elnökével és Hermann Gautierrel, a párt elnökhelyettesével. Kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik fejlődéséről és pártjuk tevékenységéről. Az MSZMP és az NKP el­sőrendű feladatnak tartja a békéért és biztonságért foly­tatott harcot. A két párt álláspontja sze­rint a Szovjetunió kormányá­nak nemrég nyilvánosságra hozott leszerelési javaslatai konstruktív hozzájárulást je­lentenek a népek közötti bé­ke és együttműködés biztosítá­sához. Az MSZMP és az NKP kép­viselői méltatták a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti jó kapcsolatok fejlesztése te­rén tett lépéseket, amelyekhez Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának 1977-ben az NSZK-ban tett látogatása új impulzusokat adott. A küldöttségek megerősítet­ték pártjaik azon akarat^, hogy a proletár nemzetköziség szellemében hozzájáruljanak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom cselekvési egységének kialakításához. A két párt képviselői megálla­podtak szoros és baráti kap­csolataik továbbfejlesztésének, elmélyítésének 1978. évi prog­ramjában. A hét kérdései, képei és karikatúrája Moszkvai Elhalasztott hatok — Tokió: gondolkodási idő A kínai struktúra jéghegyei — Franco öröksége HÉTFŐ: Szovjet—japán külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában. — Genfben megkezdődik a SALT—2 megbeszé­lések újabb fordulója. — Lengyel pártértekezlet. — Az egyip­tomi—izraeli katonai bizottság ülése Kairóban. KEDD: A Szojúz—27 űrhajó felbocsátása Makarovval és Dzsanivekovval a fedélzetén: a Szaljut űrállomással történő összekapcsolás után már négyen dolgoznak a Kozmoszban. — Amerika-ellenes tüntetések Panamában. SZERDA: Intézkedések az NDK-ban a Spiegel provoká­ciós cikkei nyomán: bezárják a hamburgi hetilap berlini iro­dáját. — összetűzések Baszkföldön és Navarrában. CSÜTÖRTÖK: Külügyminiszterünk afrikai útjának első ál­lomásán, Addisz Abebában folytat tanácskozásokat. — Állás- „ foglalások Vietnam mellett, javaslatok a vietnami—kambodzsai viszály békés megoldására. PÉNTEK: Bumedien algériai elnök tíz arab országban tett körútja után Moszkvában tárgyal. — Kormányválság fenyeget Olaszországban, nyugat-európai tiltakozások az amerikai kül­ügyminisztérium beavatkozó jellegű állásfoglalásai miatt a kommunista pártoknak a kormányba történő bevonását illetően. SZOMBAT: Vance közel-keleti útja, előkészületek az egyip­tomi-izraeli politikai bizottság jeruzsálemi összejövetelére. — Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli leszerelési ülésszakáról tár­gyaltak New Yorkban. MIRŐL TÁRGYALTAK A HÉTEN MOSZKVÁBAN? A Közel-Kelet és Ázsia kér­dései álltak előtérben azon a két tárgyalássorozaton, ame­lyekre a szovjet fővárosban Egyiptom—Izrael sikamlós tárgya­lási terep. A Die Zeit karikatúrája került sor. Bumedien algériai elnök váratlanul Moszkvába érkezett, s rövid látogatásá­nak több tényező is különle­ges jelentőséget adott. Az algériai államfő egyike a Szadat politikáját legkövet­kezetesebben bíráló arab veze­tőknek, részt vett a tripoli ta­nácskozáson Is. Moszkvai út­ját megelőzően tíz arab or­szágban járt, hogy kiszélesít­se a különtárgyalások helyett átfogó rendezést kívánók front­ját, s feloldjon bizonyos el­lentéteket, például közvetítsen Irak és Szíria között. Ütja nyo­mán egyelőre elhalasztották a tripoli hatok újabb össze­jövetelét, nyilván abban a re­ményben, hogy egy újabb ér­tekezleten már többen fog­nak részt venni. Miközben — ha nem is minden nehézség nélkül —, de egyre többen sür­getik a visszatérést az éssze­rű rendezés útjaihoz, sikerte­lenül végződött az egyiptomi- izraeli katonai bizottság ülé­se, s erősen bizonytalan, hogy a másik testület, a politikai bi­zottság képes lesz-e előrelépni. Ha nem születik gyors meg­állapodás, az egyiptomi elnök aligha tud továbbra is előre menekülni, s az eddigieknél jobb feltételek teremtődnek egy genfi újrakezdéshez. Moszkvába vezetett az új japán külügyminiszter, Szono- da első külföldi útja is, de a háromnapos tárgyalások so­rán — az álláspontok tisztá­zásának és egy kulturális szer­ződésnek aláírása mellett — nem sikerült megoldást talál­ni a szovjet—japán viszony két komoly problémájára. To­kió területi követeléseket han­goztat, s ezekre hivatkozva mind ez ideig megtagadta egy békeszerződés sőt, az áthida­ló megoldásként szovjet rész­ről javasolt jószomszédi szer­ződés aláírását is. Emellett a japán jobboldal az egyenlő távolság külpolitikai doktrí­nájának felülvizsgálatát kö­veteli. Gyakorlatilag ez a Szovjetunióval és Kínával fennálló, lényegében azonos Folytatás — Belgrádban A Közös Piac Politikai Bizottsága (tagjai a külügyminisz­tériumok politikai főigazgatói) kétnapos ülést tartott Koppen­hágában. Az ülés egyik napirendi pontja a liéien folytatódó belgrádi tanácskozáson elfoglalandó közös álláspont megvitatása volt. Jól tájékozott forrásokból származó értesülések szerint a kilencek ezzel összefüggésben két kérdést vizsgáltak meg: 1. az első szakasz értékelését, 2. a záródokumentum problémáját. KEDDEN FELÚJÍTJA MUN­KÁJÁT a belgrádi értekezlet, amelynek 33 európai állam, az VSA és Kanada képviselői vesznek részt. A megbeszélé­sen záróokmányt kell elfogad- niok. Miközben egyes nyugati kö­rök, mint például a Financial Times ködös fejtegetésbe bo­csátkoznak a Belgrád iránti remények, valamint a várha­tó eredmények közötti szaka­dékról, a különböző szélességi fokokon élő jóakaratú embe­rek világosan látják a talál­kozó fő jelentőségét: fejlesz­teni Helsinki szellemét, újabb láncszemet hozni létre az enyhülés folyamata elmélyíté­se érdekében. Nevezetesen e céllal végezték munkájukat az elmúlt év végén a szocialista országok delegációi, elősegítve a találkozó pozitív menetét. A belgrádi találkozón kez­dődő újabb felelősségteljes szakasz egy sor, a szocialista országok diplomatái által fel­vetett értékes javaslatot köny­velhet el. A belgrádi értekezleten részt vett semleges és el nem kötelezett országok is el­ismerték a katonai enyhülés halaszthatatlanságát. Csalt az USA és legközelebbi NATO- partnereinek delegációi mutat­tak — enyhén szólva — teljes közömbösséget az egyes számú probléma iránt. A NATO-or- szágok által tett 30 javaslat közül gyakorlatilag egy sem vonatkozott közvetlenül az enyhülésre és a leszerelésre. TÖRVÉNYSZERŰ a kérdés, amelyet a nyugatnémet Frank­furter Rundschau egyik olva­sójával együtt sok millióan tesznek fel Nyugaton: mit ér­nek Washington proklamációi az emberi jogokról, amelyek oly ércesen csengtek Belgrad-, bárt, 'rníRözben humánus neut­ronbombával akarnak eltemet­ni bennünket? Valóban, nem lehet jogokat ajándékozni az embereknek, közben megfosz­J tani őket az alapvető, az élet­hez való jogtól. Az atomháború fenyegetése- nek kiküszöbölése felé tett ha- teKouy lépés lehetue, ha a helsinki értekezlet részvevői aláírnának egy megállapodást az atomfegyver egymás ellen eisöként való alkalmazásáról való lemondásról — e megál­lapodás tervezetét a Varsói Szerződés politikai konzultatív bizottsága dolgozta ki. Felme­rül azonban a kérdés: érde­keltek-e ezen fenyegetés elhá­rításában az észak-atlanti blokk országai, miközben a utuituc^etta ismét ne­met mondtak c humanitárius javaslatra, arra hivatkozva, hogy a Varsói Szerződés or­szágainak javaslatát — úgy- mónd — a NATO tanácsa már elvetette? Ahogy a Belgrádban folyta­tott diszkusszió során E. Kra- bach, az NDK delegációvezető­je jogosan megjegyezte, nem arról van szó, hogy ezzel a Nyugat szívességet tesz a szo­cialista országoknak — nekik nincs erre szükségük. Mintha nem lenne minden nép érde­ke, hogy biztos lehessen abban: Európában nem forrnak atom­s' fegyvert alkalmazni? A REUTER KÖZLEMÉNYE SZERINT egyes NATO-orszá- gok bizonyára javasolni fog­ják az amerikaiaknak, hogy az év elején véget érő belg­rádi értekezlet után küldje­nek korlátozott számú robba­nófejet Európába. Az euró­paiak azonban aligha érthet­nek egyet egy olyan helyzet­tel, amikor az imperialista kö­rök a békéről és az enyhülés­ről tartott beszédeik kísérőze­néjeként új, veszélyes fordu­lót terveznek tenni a fegyver­kezési hajsza spiráljában. Nyugaton néha teljes ab­szurditásig is elmennek, és a fegyverkezési hajszát a sta­bilitás tényezőjeként emlege­tik — szerintük e tényező összeegyeztethető az enyhü­léssel. Erre a szocialista világ nemet mond. Helsinki szelle­mét csak a reális leszerelés, a kölcsönös Bizalom és együtt­működés szellemében' lehet fejleszteni. Olga Trofimova, az APN szemleírója szintű kapcsolatok megbon­tását jelentené — Kína javá­ra olyan japán—kínai egyez­ményt kötnének, amely szov­jetellenes záradékot is tartal­mazna. A japán magatartás következtében igazi haladás­ról tehát nem lehetett szó, de a tárgyalások nyomán olyan gondolkodási idő következik, amelynek során Tokióban mégegyszer mérlegre tehetik a különböző tényezőket... ALL A KÜLÖNBÖZŐ KÍNAI KOMMENTÁROK HÁTTERÉBEN? A világsajtó szinte napon­ta idézi a'kínai lapokban meg­jelenő cikkeket és kommen­tárokat, amelyek 'a kínai struk­túrák ismeretében a jéghe­gyek csúcsait jelzik. Ezek a cikkek kétirányúak: egyrészt kiigazítását adják a kulturá­lis forradalom időszakának (erre vallanak az írások, ame­lyek az egyetemi felvételi vizsgáktól a mozijegyvásárlá­son át az anyagi érdekeltsé­get dicsérő munkáslevelekig terjednek), másrészt számos kommentár látott napvilágot a kádermunkáról, a szélkakas- káderekről, művészi túlélők­ről stb. A Kína-szakértők általában két következetetést vonnak le a megszaporodott írásokból. Folyik a három évre hirde­tett rendteremtési és konszo- lidálódási program, 1978. im­már a második esztendő, de ez a folyamat továbbra is párosul a belső hatalmi harccal. En­.-AV~ ■. f f A moszkvai katonai körzet egyik légi alakulatához látogatott pén­teken Nyikolaj Ogarkov marsall, vezérkari főnök, a szovjet honvé­delmi miniszter első helyettese társaságában Huari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, miniszterelnök. nek frontjait illetően külön­böző kombinációk hangzanak el. A nyugati sajtó három irányzatról ír: a Hua elnök vezette fiatalokról, akik a kul­turális forradalomban tűntek fel, a Teng fémjelezte öreg káderekről, akiknek többségét csak nemrég rehabilitálták és szavuk különösen érződik a kultúra és oktatás területén —, valamint a centrumban ál­lókról, akik Je marsall-lal az élen szeretnék elkerülni a bel­ső ellentétek újabb robbaná­sát. Az igazi vitakérdés, hogy miként lehet végrehaj+ani az elkerülhetetlen változásokat a maóisla tanokra történő hivat­kozással, hiszen szemmel lát­hatóak az ellentmondások, a kinyilvánított elvek, s a gya­korlat között. A kambodzsai fegyveres erők támadása következtében földig lerombolt hakármenU vietnami falu. An Phu. Minden jel szerint ez a belső harc nem lanyhul, hanem erő­södni fog, különösképpen az állami funkciók (például mi­niszterelnöki poszt) körül, ami­kor tavasszal összeül — ha összeül — a Népi Gyűlés több­ször hangoztatott ülésszaka. MIÉRT ROBBANTAK BOMBÁK NAVARRABAN? Spanyolország lakosságának csupán 65 százalékát teszik ki a kasztíliai nyelven beszélő spanyolok, s a fennmaradt egyharmad főként a katalá­nok és baszkok közül kerül ki. A két nemzetiség évszázadok óta küzdött az autonómiáért, ami végül is a második köz­társaság és a népfront-kor­mány alatt bontakozhatott ki. A polgárháború során a ka­talánok és baszkok általában a köztársasággal rokonszen­veztek, amit Franco az auto­nómia eltörlésével, valamint a nyelvhasználat eltiltásával büntetett. A spanyolországi változások során a demokratizálási fo­lyamatában először Kataló- nia, majd most a Baszkföld is visszanyerhette az autonómi­át. A baloldal elégedett az in­tézkedésekkel, s érdemes meg­jegyezni, hogy a katalán helyi kormányban — Madridtól el­térően, a szocialisták és a kommunisták is részt vesznek. A baszkföldi önrendelkezést viszont két oldalról is támad­ják. Vitakérdés, hogy Navar­ra tartomány, amelyet Fran­co kivett a baszk területből és jutalmazott, kiváltságokkal látott el, a baszkföldhöz tar­tozzék-e. Valószínűleg népsza­vazásra kerül majd sor, s ezt a bizonytalan légkört használ­ják ki a szélsőséges ETA ter­roristái bombarobbantásokra, fegyveres akciókra, éppen Pamplonában, Navarra szék­helyén. A nem kevés gonddal küz­dő Spanyolországnak egyelő­re szembe kell néznie a fran- cóista örökség csődtör igével, az ultrabalos és szélsőjobb- oldali akciókkal.. Réti Ervin 1 gyarországi látogatásra hívta meg az etiópiai külügyminisz­tert. Csak röviden... ELKERÜLHETETLEN AND­REOTTI LEMONDÁSA. Giu- lio Andreotti olasz miniszter- elnök lemondása elkerülhetet­lenné vált, miután szombaton a szocialista párt és a köztár­sasági párt hivatalosan meg­vonta támogatását a keresz­ténydemokrata kisebbségi kor­mánytól — jelentette be az esti órákban a Reuter-iroda. • LETARTÓZTATÁSOK CHI­LÉBEN. A Pinochet-junta rendőrsége pénteken letartóz­tatta a kereszténydemokrata párt több vezetőjét, köztük Andres Zaldivart, a katonai rezsim által feloszlatott párt elnökét, volt parlamenti kép­viselőt. A fasiszta hatóságok politikai összeesküvéssel vá­dolják a politikusokat. KAMBODZSAI HATÁR­SÉRTÉSEK. A VNA hírügy­nökség szombati jelentése be­számol arról, hogy a kam­bodzsai erők január 4 óta fo­lyamatosan követnek el újabb határsértéseket a VSZK terü­lete ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents