Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 13. szám
V^rtt -dfir 's s^imav 1978. JANUAR 15., VASARNAP Szovjet-algériai közlemény Közel-Keletről Elengedhetetlen az igazságos és tartós rendezés fiuari Bnmedien Moszkvából Belgrádba érkezett Huari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság államfője, a forradalmi tanács elnöke moszkvai látogatásának befejeztével szombaton délelőtt elutazott a szovjet fővárosbői. Tito elnök meghívására jugoszláviai baráti látogatásra érkezett. Moszkvában szombaton közleményt adtak ki Huari Bu- mediennek, a szovjet fővárosban tett látogatásáról. A tárgyalásokon áttekintették a hagyományos baráti kapcsolatok, az együttműködés kérdéseit, a továbbfejlesztés lehetőségeit. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy e kapcsolatok gyümölcsözően fejlődnek és szélesednek, megerősítették azt, hogy szándékukban áll a szovjet—algériai barátság elmélyítése. Az időszerű nemzetközi kérdések áttekintése során a felek megelégedéssel állapították meg, hogy nézeteik egybeesnek a békéért vívott harc, az általános és teljes leszerelésért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért folyó küzdelem kérdéseit illetően. A tárgyalások során nagy figyelmet szenteltek a közel- keleti helyzetnek. A szovjet fél nagyra értékelte azt a fontos szerepet, amelyet az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság tölt be az arab világ haladó erőinek imperialistaellenes alapon történő ösz- szefogásáért folyó harcban. Bumedien elnök megerősítette, hogy az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság kitart az 1977. decemberében Tripoliban megrendezett tanácskozás záróközleményében foglaltak mellett. Aláhúzta annak fontosságát, hogy az arab népek megerősítsék kapcsolataikat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A Szovjetunió és Algéria kinyilvánítja: szilárd elhatározásuk, hogy továbbra is követelik az olyan igazságos és tartós rendezést a Közel-Keleten, amelynek kidolgozásában minden érdekelt fél részt vesz, így a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet is. A Szovjetunió és Algéria, mint a közlemény megállapítja, rendszeresen folytatni kívánja a baráti találkozókat, a konzultációkat. Az MSZMP és az NKP elsőrendű íe!ada*a Harc a békéért és a biztonságért Befejezte NSZH-beli látogatót az Óvári Miklós vezette magyar küldöttség A Német Kommunista Párt vezetőségének meghívására 1978. január 10. és 14. között a Német Szövetségi Köztársaságban tartózkodott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának delegációja, Óvári Miklósnak, az Púja Frigyes Etiópiából Nigériába utazott Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, szombaton elutazott Etiópiából, afrikai kőrútjának következő állomására, a Nigériai Szövetségi Köztársaságba. Látogatásáról közös közleményt adtak ki. Ez beszámol arról, hogy külügyminiszterünk, aki 1978. január 11—14. között tett hivatalos látogatást Etiópiában, megbeszélést folytatott Feleke Gedla Giorgisz külügyminiszterrel, és a kormány több tagjával. A szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserén tájékoztatták egymást a két ország belső helyzetéről, és megvizsgálták a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Áttekintették a feleket érintő nemzetközi kérdéseket, s teljes volt a né- zetazanosság azok megítélésében. A tárgyalásokon jelen volt Várkonyi József, hazánk etiópiai nagykövete is. Az etiópiai külügyminiszter vacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére. A vacsorán részt vett a kormány több tagja, s a két külügyminiszter pohárköszöntőt mondott. Púja Frigyest fogadta Men- gisztu Haile Mariam, az ideiglenes katonai kormányzótanács elnöke. Külügyminiszterünk maMSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. A delegáció tagjai voltak Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Szikszay Béla, a KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője és Ja- hoúa Lajos, a külügyi osztály munkatársa. % A küldöttség többek között megbeszélést folytatott Herbert Miesszel, a Német Kommunista Párt elnökével és Hermann Gautierrel, a párt elnökhelyettesével. Kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik fejlődéséről és pártjuk tevékenységéről. Az MSZMP és az NKP elsőrendű feladatnak tartja a békéért és biztonságért folytatott harcot. A két párt álláspontja szerint a Szovjetunió kormányának nemrég nyilvánosságra hozott leszerelési javaslatai konstruktív hozzájárulást jelentenek a népek közötti béke és együttműködés biztosításához. Az MSZMP és az NKP képviselői méltatták a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti jó kapcsolatok fejlesztése terén tett lépéseket, amelyekhez Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának 1977-ben az NSZK-ban tett látogatása új impulzusokat adott. A küldöttségek megerősítették pártjaik azon akarat^, hogy a proletár nemzetköziség szellemében hozzájáruljanak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom cselekvési egységének kialakításához. A két párt képviselői megállapodtak szoros és baráti kapcsolataik továbbfejlesztésének, elmélyítésének 1978. évi programjában. A hét kérdései, képei és karikatúrája Moszkvai Elhalasztott hatok — Tokió: gondolkodási idő A kínai struktúra jéghegyei — Franco öröksége HÉTFŐ: Szovjet—japán külügyminiszteri tárgyalások Moszkvában. — Genfben megkezdődik a SALT—2 megbeszélések újabb fordulója. — Lengyel pártértekezlet. — Az egyiptomi—izraeli katonai bizottság ülése Kairóban. KEDD: A Szojúz—27 űrhajó felbocsátása Makarovval és Dzsanivekovval a fedélzetén: a Szaljut űrállomással történő összekapcsolás után már négyen dolgoznak a Kozmoszban. — Amerika-ellenes tüntetések Panamában. SZERDA: Intézkedések az NDK-ban a Spiegel provokációs cikkei nyomán: bezárják a hamburgi hetilap berlini irodáját. — összetűzések Baszkföldön és Navarrában. CSÜTÖRTÖK: Külügyminiszterünk afrikai útjának első állomásán, Addisz Abebában folytat tanácskozásokat. — Állás- „ foglalások Vietnam mellett, javaslatok a vietnami—kambodzsai viszály békés megoldására. PÉNTEK: Bumedien algériai elnök tíz arab országban tett körútja után Moszkvában tárgyal. — Kormányválság fenyeget Olaszországban, nyugat-európai tiltakozások az amerikai külügyminisztérium beavatkozó jellegű állásfoglalásai miatt a kommunista pártoknak a kormányba történő bevonását illetően. SZOMBAT: Vance közel-keleti útja, előkészületek az egyiptomi-izraeli politikai bizottság jeruzsálemi összejövetelére. — Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli leszerelési ülésszakáról tárgyaltak New Yorkban. MIRŐL TÁRGYALTAK A HÉTEN MOSZKVÁBAN? A Közel-Kelet és Ázsia kérdései álltak előtérben azon a két tárgyalássorozaton, amelyekre a szovjet fővárosban Egyiptom—Izrael sikamlós tárgyalási terep. A Die Zeit karikatúrája került sor. Bumedien algériai elnök váratlanul Moszkvába érkezett, s rövid látogatásának több tényező is különleges jelentőséget adott. Az algériai államfő egyike a Szadat politikáját legkövetkezetesebben bíráló arab vezetőknek, részt vett a tripoli tanácskozáson Is. Moszkvai útját megelőzően tíz arab országban járt, hogy kiszélesítse a különtárgyalások helyett átfogó rendezést kívánók frontját, s feloldjon bizonyos ellentéteket, például közvetítsen Irak és Szíria között. Ütja nyomán egyelőre elhalasztották a tripoli hatok újabb összejövetelét, nyilván abban a reményben, hogy egy újabb értekezleten már többen fognak részt venni. Miközben — ha nem is minden nehézség nélkül —, de egyre többen sürgetik a visszatérést az ésszerű rendezés útjaihoz, sikertelenül végződött az egyiptomi- izraeli katonai bizottság ülése, s erősen bizonytalan, hogy a másik testület, a politikai bizottság képes lesz-e előrelépni. Ha nem születik gyors megállapodás, az egyiptomi elnök aligha tud továbbra is előre menekülni, s az eddigieknél jobb feltételek teremtődnek egy genfi újrakezdéshez. Moszkvába vezetett az új japán külügyminiszter, Szono- da első külföldi útja is, de a háromnapos tárgyalások során — az álláspontok tisztázásának és egy kulturális szerződésnek aláírása mellett — nem sikerült megoldást találni a szovjet—japán viszony két komoly problémájára. Tokió területi követeléseket hangoztat, s ezekre hivatkozva mind ez ideig megtagadta egy békeszerződés sőt, az áthidaló megoldásként szovjet részről javasolt jószomszédi szerződés aláírását is. Emellett a japán jobboldal az egyenlő távolság külpolitikai doktrínájának felülvizsgálatát követeli. Gyakorlatilag ez a Szovjetunióval és Kínával fennálló, lényegében azonos Folytatás — Belgrádban A Közös Piac Politikai Bizottsága (tagjai a külügyminisztériumok politikai főigazgatói) kétnapos ülést tartott Koppenhágában. Az ülés egyik napirendi pontja a liéien folytatódó belgrádi tanácskozáson elfoglalandó közös álláspont megvitatása volt. Jól tájékozott forrásokból származó értesülések szerint a kilencek ezzel összefüggésben két kérdést vizsgáltak meg: 1. az első szakasz értékelését, 2. a záródokumentum problémáját. KEDDEN FELÚJÍTJA MUNKÁJÁT a belgrádi értekezlet, amelynek 33 európai állam, az VSA és Kanada képviselői vesznek részt. A megbeszélésen záróokmányt kell elfogad- niok. Miközben egyes nyugati körök, mint például a Financial Times ködös fejtegetésbe bocsátkoznak a Belgrád iránti remények, valamint a várható eredmények közötti szakadékról, a különböző szélességi fokokon élő jóakaratú emberek világosan látják a találkozó fő jelentőségét: fejleszteni Helsinki szellemét, újabb láncszemet hozni létre az enyhülés folyamata elmélyítése érdekében. Nevezetesen e céllal végezték munkájukat az elmúlt év végén a szocialista országok delegációi, elősegítve a találkozó pozitív menetét. A belgrádi találkozón kezdődő újabb felelősségteljes szakasz egy sor, a szocialista országok diplomatái által felvetett értékes javaslatot könyvelhet el. A belgrádi értekezleten részt vett semleges és el nem kötelezett országok is elismerték a katonai enyhülés halaszthatatlanságát. Csalt az USA és legközelebbi NATO- partnereinek delegációi mutattak — enyhén szólva — teljes közömbösséget az egyes számú probléma iránt. A NATO-or- szágok által tett 30 javaslat közül gyakorlatilag egy sem vonatkozott közvetlenül az enyhülésre és a leszerelésre. TÖRVÉNYSZERŰ a kérdés, amelyet a nyugatnémet Frankfurter Rundschau egyik olvasójával együtt sok millióan tesznek fel Nyugaton: mit érnek Washington proklamációi az emberi jogokról, amelyek oly ércesen csengtek Belgrad-, bárt, 'rníRözben humánus neutronbombával akarnak eltemetni bennünket? Valóban, nem lehet jogokat ajándékozni az embereknek, közben megfoszJ tani őket az alapvető, az élethez való jogtól. Az atomháború fenyegetése- nek kiküszöbölése felé tett ha- teKouy lépés lehetue, ha a helsinki értekezlet részvevői aláírnának egy megállapodást az atomfegyver egymás ellen eisöként való alkalmazásáról való lemondásról — e megállapodás tervezetét a Varsói Szerződés politikai konzultatív bizottsága dolgozta ki. Felmerül azonban a kérdés: érdekeltek-e ezen fenyegetés elhárításában az észak-atlanti blokk országai, miközben a utuituc^etta ismét nemet mondtak c humanitárius javaslatra, arra hivatkozva, hogy a Varsói Szerződés országainak javaslatát — úgy- mónd — a NATO tanácsa már elvetette? Ahogy a Belgrádban folytatott diszkusszió során E. Kra- bach, az NDK delegációvezetője jogosan megjegyezte, nem arról van szó, hogy ezzel a Nyugat szívességet tesz a szocialista országoknak — nekik nincs erre szükségük. Mintha nem lenne minden nép érdeke, hogy biztos lehessen abban: Európában nem forrnak atoms' fegyvert alkalmazni? A REUTER KÖZLEMÉNYE SZERINT egyes NATO-orszá- gok bizonyára javasolni fogják az amerikaiaknak, hogy az év elején véget érő belgrádi értekezlet után küldjenek korlátozott számú robbanófejet Európába. Az európaiak azonban aligha érthetnek egyet egy olyan helyzettel, amikor az imperialista körök a békéről és az enyhülésről tartott beszédeik kísérőzenéjeként új, veszélyes fordulót terveznek tenni a fegyverkezési hajsza spiráljában. Nyugaton néha teljes abszurditásig is elmennek, és a fegyverkezési hajszát a stabilitás tényezőjeként emlegetik — szerintük e tényező összeegyeztethető az enyhüléssel. Erre a szocialista világ nemet mond. Helsinki szellemét csak a reális leszerelés, a kölcsönös Bizalom és együttműködés szellemében' lehet fejleszteni. Olga Trofimova, az APN szemleírója szintű kapcsolatok megbontását jelentené — Kína javára olyan japán—kínai egyezményt kötnének, amely szovjetellenes záradékot is tartalmazna. A japán magatartás következtében igazi haladásról tehát nem lehetett szó, de a tárgyalások nyomán olyan gondolkodási idő következik, amelynek során Tokióban mégegyszer mérlegre tehetik a különböző tényezőket... ALL A KÜLÖNBÖZŐ KÍNAI KOMMENTÁROK HÁTTERÉBEN? A világsajtó szinte naponta idézi a'kínai lapokban megjelenő cikkeket és kommentárokat, amelyek 'a kínai struktúrák ismeretében a jéghegyek csúcsait jelzik. Ezek a cikkek kétirányúak: egyrészt kiigazítását adják a kulturális forradalom időszakának (erre vallanak az írások, amelyek az egyetemi felvételi vizsgáktól a mozijegyvásárláson át az anyagi érdekeltséget dicsérő munkáslevelekig terjednek), másrészt számos kommentár látott napvilágot a kádermunkáról, a szélkakas- káderekről, művészi túlélőkről stb. A Kína-szakértők általában két következetetést vonnak le a megszaporodott írásokból. Folyik a három évre hirdetett rendteremtési és konszo- lidálódási program, 1978. immár a második esztendő, de ez a folyamat továbbra is párosul a belső hatalmi harccal. En.-AV~ ■. f f A moszkvai katonai körzet egyik légi alakulatához látogatott pénteken Nyikolaj Ogarkov marsall, vezérkari főnök, a szovjet honvédelmi miniszter első helyettese társaságában Huari Bumedien, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, miniszterelnök. nek frontjait illetően különböző kombinációk hangzanak el. A nyugati sajtó három irányzatról ír: a Hua elnök vezette fiatalokról, akik a kulturális forradalomban tűntek fel, a Teng fémjelezte öreg káderekről, akiknek többségét csak nemrég rehabilitálták és szavuk különösen érződik a kultúra és oktatás területén —, valamint a centrumban állókról, akik Je marsall-lal az élen szeretnék elkerülni a belső ellentétek újabb robbanását. Az igazi vitakérdés, hogy miként lehet végrehaj+ani az elkerülhetetlen változásokat a maóisla tanokra történő hivatkozással, hiszen szemmel láthatóak az ellentmondások, a kinyilvánított elvek, s a gyakorlat között. A kambodzsai fegyveres erők támadása következtében földig lerombolt hakármenU vietnami falu. An Phu. Minden jel szerint ez a belső harc nem lanyhul, hanem erősödni fog, különösképpen az állami funkciók (például miniszterelnöki poszt) körül, amikor tavasszal összeül — ha összeül — a Népi Gyűlés többször hangoztatott ülésszaka. MIÉRT ROBBANTAK BOMBÁK NAVARRABAN? Spanyolország lakosságának csupán 65 százalékát teszik ki a kasztíliai nyelven beszélő spanyolok, s a fennmaradt egyharmad főként a katalánok és baszkok közül kerül ki. A két nemzetiség évszázadok óta küzdött az autonómiáért, ami végül is a második köztársaság és a népfront-kormány alatt bontakozhatott ki. A polgárháború során a katalánok és baszkok általában a köztársasággal rokonszenveztek, amit Franco az autonómia eltörlésével, valamint a nyelvhasználat eltiltásával büntetett. A spanyolországi változások során a demokratizálási folyamatában először Kataló- nia, majd most a Baszkföld is visszanyerhette az autonómiát. A baloldal elégedett az intézkedésekkel, s érdemes megjegyezni, hogy a katalán helyi kormányban — Madridtól eltérően, a szocialisták és a kommunisták is részt vesznek. A baszkföldi önrendelkezést viszont két oldalról is támadják. Vitakérdés, hogy Navarra tartomány, amelyet Franco kivett a baszk területből és jutalmazott, kiváltságokkal látott el, a baszkföldhöz tartozzék-e. Valószínűleg népszavazásra kerül majd sor, s ezt a bizonytalan légkört használják ki a szélsőséges ETA terroristái bombarobbantásokra, fegyveres akciókra, éppen Pamplonában, Navarra székhelyén. A nem kevés gonddal küzdő Spanyolországnak egyelőre szembe kell néznie a fran- cóista örökség csődtör igével, az ultrabalos és szélsőjobb- oldali akciókkal.. Réti Ervin 1 gyarországi látogatásra hívta meg az etiópiai külügyminisztert. Csak röviden... ELKERÜLHETETLEN ANDREOTTI LEMONDÁSA. Giu- lio Andreotti olasz miniszter- elnök lemondása elkerülhetetlenné vált, miután szombaton a szocialista párt és a köztársasági párt hivatalosan megvonta támogatását a kereszténydemokrata kisebbségi kormánytól — jelentette be az esti órákban a Reuter-iroda. • LETARTÓZTATÁSOK CHILÉBEN. A Pinochet-junta rendőrsége pénteken letartóztatta a kereszténydemokrata párt több vezetőjét, köztük Andres Zaldivart, a katonai rezsim által feloszlatott párt elnökét, volt parlamenti képviselőt. A fasiszta hatóságok politikai összeesküvéssel vádolják a politikusokat. KAMBODZSAI HATÁRSÉRTÉSEK. A VNA hírügynökség szombati jelentése beszámol arról, hogy a kambodzsai erők január 4 óta folyamatosan követnek el újabb határsértéseket a VSZK területe ellen.
