Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 13. szám

I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Védnökség az Adria olajvezetékre Tizenhárom vállalat gazda­sági és KISZ-vezetői együtt­működési, védnökségi szerző­dést írtak alá szombaton Siófo­kon az Adria kőolajvezeték építési határidőinek szigorú betartására. Az aláírók a beruházás meg­valósításának elősegítésére szo­cialista munkaversenyt szer­veznek. A határidőket szigorú­an betartva jövőre már Jugo­szlávián át olajat szállíthat hazánknak és Csehszlovákiának az Adria kőolajvezeték. Üvegszalag Az idén 95 ezer tonna konzervet gyártanak a nagykőrösi gyárban, melyből a tőkés export csaknem 13 ezer tonna lesz. A gyár 2. számú telepén készül a zakuszka, melyből 330 vagonnal szállítanak a Szovjetunióba az év első negyedében. Műszakonként 40 ezer ötnegyedes üveget kezel­nek a pasztörizáló berendezésen. \ Számtan K ezdjük a sor végén, olyasféle adattal, amit bár ritkán emlege­tünk, a legmeggyőzőbbnek tarthatunk. Népgazdasági összességben — mert a végtermék előállításában közreműködő vállalatok be­vételi arányai nem egyfor­mák — az autóbuszeladá­sok minden árbevételi fo­rintjából ötven fillérnél több a tiszta jövedelem! A tényt csupán adaléknak szánjuk ahhoz a — ma sem lezárult — vitához, érdemes-e mindent meg­előzve a termékszerkezet változásával foglalkozni, s hogy ezek az erőfeszítések valójában mekkora haszon­nal járnak a népgazdaság számára. Nem árt emlékez­tetni rá: most tizenöt esz­tendeje, amikor kidolgozták a közúti járműgyártás fej­lesztésének koncepcióját — amiből a későbbi központi fejlesztési program lett —, nagy viharok dúltak szak­körökben. Az érvelés ha­sonlatos volt a mostanihoz: érdemes -e kiemelni egyet­len iparterületet... mi lesz a haszon ... Másfél évtized az ipari termelésben tekin­télyes idő. Olyannyira tekintélyes, hogy 1977-ben a Csepel Autógyár teljes árbevétele 80 százalékát azok a termé­kek szolgáltatták, amelye­ket a nagyüzem dolgozói másfél évtizede még hal­vány tervként sem ismer­hettek. Valóságosan pedig csak a hetvenes évek első harmadának elteltével ke­rülhettek ezek a fődarabok, részegységek, illetve jármű­vek a gyártópadokra. Hoz­zátesszük rögtön: nem síma úton, hiszen volt olyan idő­szak, amikor az autógyár hitelképtelenné vált... A mai eredmények már-már ködbe burkolják a múlt csúf részleteit, de ez nagy | hiba lenne. Abban ugyanis, : hogy a közúti járműgyár­tásnak voltak átmeneti, ne­héz időszakai, amikor a ki- bicek a kezüket dörzsölték, lám ők megmondták előre, nemcsak a vállalati gondok serege játszott közre, ha­nem — nyugodtan leírhat­juk — s alapvető mérték­ben az az irányítási bizony­talanság, melyet á tárcánál, illetve a tárcák közötti együttműködésben, a dön­tések meghozatalában ta­pasztalhattunk. E zért a tanulságért nyúl­nak vissza a múltba, napjainkban ugyanis ismét hallatszanak aggodal­maskodó hangok, miszerint kár volt az autógyárban fölállítani a második al­vázszerelő sort, hiszen nem kell az autóbusz... mire alapozza a nagyvállalat 8,4 milliárd forintos, idei árbe­vételi tervét, ha egyszer- csak megáll a menet, nem lesz vevő a buszokra, tehát az alvázakra sem, s így to­vább. A termékszerkezet távlati alakítása nem olyas­fajta egyszerű művelet, mint a számtani összeadás és kivonás. Az autóbuszok tőkés kivitele — az 1975-ös rekordértékesítés után — valamelyest tényleg csök­kent Ez azonban nem érintette az autógyári al­vázkibocsátást, hiszen 1977- ben 11,4 ezer padlóvázat ____________________-—--------------­ké szítettek, nem volt tehát semmiféle visszaesés, s az idei program sem tanúsko­dik bármi hasonlóról. Honnét táplálkozik az ag­godalmaskodók vélekedése? Feltehetően onnét, ahol a gazdasági folyamatok le­egyszerűsítéseként sema­tikus számtani műveletté válik sokak előtt á kivitel és a behozatal, a termék- szerkezet változása, a gyár­tás- és gyártmányfejlesztés. Sajnos, ez a sematikus szá­molgatás eléggé népszerű, széles körben élő foglala­tosság, s következménye, hogy elvész a számok ösz- szefüggése, tegnap és hol­nap, csupán a ma marad, a mai árbevétel, a mai nyere­ség. Ennek a különleges számtannak a veszélyessé­gére mindössze egyetlen példát. A vállalatok, szö­vetkezetek árbevétele 1977- ben a számítottnál is gyor­sabban növekedett, s nye­resége úgyszintén. Ugyan­akkor a támogatásokra for­dított költségvetési kiadások huszonhárom százalékkal voltak nagyobbak, mint 1976-ban! A ligha szükséges különö­sebben magyarázni, miért vihet tévútra a forintok ilyesféle számolga­tása, miért fontosabb min­dennél, hogy a Csepel Autógyár a termékszerke­zet változtatásával párhu­zamosan nemcsak árbevé­telét növelte gyors tempó­ban, hanem hasonló lépték­kel javította gazdálkodása eredményességét, azaz a társadalmi tiszta jövede­lemhez való hozzájárulását. Itt, a változásnak ebben az elemében rejlik a lényeg, s ezért kell újra meg újra szembeszegülni mindenféle rossz számtanosdival, ami­nek űzői úgy osztályoznak, hogy az árbevételét sok százalékkal növelő vállalat jól fejlődik, a szerényebb gyarapodást fölmutató pe­dig rosszul. Ne feledjük: a bevételeket áremeléssel is bővítheti egy cég, azaz úgy, hogy hatékonyságán sem­mit sem javít. Az a tény, hogy az idén a támogatá­sokra fordított költségvetési kiadások mindössze 2,6 szá­zalékkal növekedhetnek 1977-hez mérten, az olyas­fajta munka, fejlesztés mel­lett szól, mint amit az autógyár hajtott, hajt vég­re, s amit a megye néhány — de sajnos, csak néhány — más nagyobb vállalatá­nál is tapasztalhatunk. Ezeken a termelőhelye­ken nem az a számtan dí­vik, hogy semmi sem fon­tos, csak az árbevételi terv meglegyen. Persze, nyomon követik bevételeik alakulá­sát, ám az árukibocsátás hatékonysága szemszögéből, mert jól tudják, a _ végső összeadásnál ez a fő tétel. A közúti járműgyártás másfél évtizede kidolgozott fejlesztési koncepciója hosz- szú időre irányt adott egy nagy fontosságú iparterü­letnek, ami persze nem annyit tesz, hogy a jövő­vel nincsenek gondok. Csakhogy a gondok legyű­réséhez most már nem pusztán az akarat, a terv kínálkozik eszközül, mint tizenöt esztendeje, hanem az a szilárd alap, mely fo­lyamatosan bővül, mely az árbevétel minden forintjá­ból ötven fillérnél többet a tiszta jövedelem pénztá­rába helyez. XXII. ÉVFOLYAM, 13. szAm Ara 1 forint y ^ 1978. JANUAR 15., VASÁRNAP Volán-tervek, -ígéretek Csökken a zsúfoltság a Pest megyei járatokon megyében a Taksony—Sziget­halom, a Szilasliget—Kerepes —Kistarcsa útvonalra, illetve Üllő és Dunakeszi helyi köz­lekedésébe állítanak be új ko­csikat. Huszonnyolc modern csuklós indításával csökkentik a zsúfoltságot Budapest és Ma­nor, Főt, Vác, Alsónémedi kö­zött, illetve a Kóka—Sülysáp és Szód—Sződliget közötti já­ratokon. A Cegléd és Hantháza kö­zötti személyszállítást már­cius elsejétől veszi át a Volán a MÁV-tól. Egyre több járaton vezetik be a kalauz nélküli forgalmat és a gépesített jegykezelést. Az idén a tervek szerint mintegy 7 millió forintot költenek gé­pesítésre, hogy ezzel is köny- nyítsék a jegykezeléssel is fog­lalkozó gépkocsivezetők hely­zetét. W. G. A gépjavítókon sok múlik Ahhoz, hogy a Volán min­den tekintetben korszerűen és zökkenőmentesen lássa el az évről évre növekvő utasforgal­mat, az autóbuszok számának növelése mellett új műszaki és forgalmi épületek is elen­gedhetetlenek. Korábban e té­ren lemaradás volt, ezt most gyors ütemű fejlesztéssel pró­bálják pótolni. Az elmúlt év­ben 88 millió forintot költött a vállalat épületekre és 11 mil­liót gépesítésre. Elkészült Szigethalmon a komplex forgalmi-műszaki te­lep. Gyorsított ütemben épül a ceglédi, a monori és az érdi műszaki telep is. Szentendrén, a HÉV végállomása mellett megkezdték egy korszerű autóbusz-pályaudvar építését. Jelenleg a 23 induló-érkező ál­lást alakítják ki. A további munkálatokra a BKV-val kö­zösen kerül sor. A Volánnál 1976—77-ben fo­lyamatosan vezették be a havi 191 órás munkaidőt. Ezzel a könnyítéssel és a bérrendezé­sekkel elérték azt, hogy a távolsági közlekedésben nincs gépkocsivezető-hiány. Nagy gond viszont a kalauz. Pest megye mezőgazdasági üzemei várják az alkatrészeket és a műtrágyát Pótszabadon — kísérleti telepen A vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezetben a MÉM, az Állattenyésztési Kutató Intézet és az Agrober tervei szerint az év végére felépül a 772 férőhelyes tejtermelő kísérleti telep. A vasvázas istállókban félszabadon tartják a teheneket. Minden munkát gépesítettek. Az istálló egy, már el­készült részében F 1-es növendék állatokat helyeztek eL A gépműhelyek bezzeg hangosak .. így január közepén csendes a határ. Helyenként hótakaró alatt nyújtóznak a földek, de a csapadékszegény időjárás nem kedvez az őszi vetéseknek. Pest megyében az elvetett ga­bona a száraz fagyok eredmé­nyeképpen egyharmad-egyhar- mad arányban jó, közepes, il­letve gyenge minőségű; a gaz­dák tehát okkal várnak miha­marabb, s minél több csapadé­kot a földekre. Az ősszel talajba juttatott műtrágyamennyiség kielégítő, a műtrágyaellátás azonban nem zökkenőmentes. A megyei tanácstól kapott tájékoztatás szerint a meghirdetett árked­vezményes műtrágvavásárlási akció a felhalmozott készletek és az igények asszinkronja mi­att nem zárult egyértelmű si­kerrel. Pest megye gazdaságai 6000 tonna magas nitrogéntar­talmú műtrágyát rendeltek a rétek-legelők talajerőutánpót­lására, az AGROKER-től, 5400 tonnáról kaptak visszaigazo­lást, s ennek a mennyiségnek is mindössze 30 százalékát Szállították le eddig. Az igények és a készletek arányos összehangolása csak úgy lehetséges — mondta Pol­gár József a megyei AGROKER Vállalat igazgatóhelyettese — ha az üzemek időben felmérik a szükségleteket, s jó előre biztosítják a számukra szüksé­ges műtrágyamennyiséget. Az AGROKER a gazdaságok kéré­sére időben előszállít, helyen­ként tárolási megállapodást kötve. A mindkét fél számára előnyös értékesítési formával nem egy gazdaság él, haszno­san. A tárolt készletek értéke jóval magasabb ez évben a tavalyinál,, összesen mintegy 130 millió forintnyi a mennyi­ség. A zökkenőmentes gépalkat­rész-ellátás érdekében is terv­szerűbb munkakapcsolatot ajánl az AGROKER, a nagy­üzemeknek. A téli felújítások, nagyjavítások nincsenek híjá­val az alkatrészgondoknak. Ezeknek zöme azonban több­nyire megoldható, ha időben adják fel a megrendelést; jó példa a megyében erre a gom­bai, a monori termelőszövetke­zet, valamint a Kertészeti Egyetem soroksári tangazdasá­ga. Ezek az üzemek előrendelés alapján gazdálkodnak a szük­séges gépalkatrészekkel. Hi­ánycikk I természetesen így is van. Jelenleg is hiányzik pél­dául az NDK-gyártmányú E5— 12-es kombájnmotor főtenge­lye és még jó néhány kellék. Nagyobb szállítmány érkezett viszont ékszíjakból, golyóscsa­págyakból, akkumulátorokból. A szállítmány lehetővé teszi, hogy egyebek között nyáron, évente ismétlődő ékszíjpana­szoknak a gazdaságok megfe­lelő készlet beszerzésével már most, időben elejét vegyék. 4 A 20-as Volán Vállalat ta­valy új autóbuszok forgalom­ba állításával, járatsűrítéssel, illetve módosítással próbálta javítani az utasszállítást. Ta­valy 153 millió forintot köl­töttek beruházásra, ebből az összegből elsősorban autóbu­szokat vásároltak. A 135 új Ikarusz érezhetően javította a közlekedést. A Volán-vállalat az új jára­tok indításánál és a menetrend kialkításá- nál igyekezett alkalmaz­kodni aiz egy-, két-, illetve három- műszakos üzemek dolgozóinak utazási igényeihez és figye­lemmel kísérte az iskolakörze­tek megközelíthetőségének fel­tételeit is. A Budapest—Dorog—Eszter­gom közötti jártokat sűrítet­ték, ma már félóránként indul, illetve érkezik egy-egy autó­busz. De itt még így is a zsú­foltság növekedésére számíta­nak, mert a Nyugati pályaud­var építési munkái miatt a Budapest környékéről járó munkások közül sokan vonat helyett inkább autóbusszal kö­zelítik meg munkahelyüket. A Monor—Vecsés—Budapest közötti forgalom javulását já­ratsűrítéssel és menetrend- módosításokkal érték el. To­vábbi kedvező változást ezen az útvonalon csak a metró- építkezés befejezése után vár­hat az utazóközönség A Rá­kospalota—Főt—Dunakeszi út­vonalon az új csuklós buszok forgalomba állítása után érez­hetően csökkent a zsúfoltság. Az idén — a fejlesztési for­rások csökkenése miatt — csupán 101 új autóbuszt vásá­rolhat a Volán. Ebből Pest Szaljuí—ß Kívánság­lista Szsamfatekcv cs Makarov hétfőn tér vissza a Földre Csomagolnak az űrhajósok a Szaljut—6 űrállomás fedélze­tén: Dzsanibekov és Makarov nemcsak a saját egyéni fel- szerelési tárgyait viszi át a Szojuz—27 űrhajóról — ezzel érkeztek az űrállomásra — a Szojuz—26-ra, amivel vissza­térnek a Földre, hanem igen nagy mennyiségű, olyan tu­dományos dokumentációs anya­got is, ami több mint egyhó­napos munkával az állandó személyzet Romanyenko és Grecsko gyűjtött össze. A Földre visszatérő űrhajó­val egyebek között fényképe­ket, filmtekercseket, doku­mentációs anyagokat, megfi­gyelési naplókat, biológiai min­tákat hoznak az űrállomásról, valamint vérmintákat az űr­hajósok egészségi állapotának pontos ellenőrzésére. A négytagú személyzet ki­tűnően érzi magát, jó hangu­latban, vidáman készül az újabb eseményre: Dzsanibekov és Makarov visszatérésére. Romanyenkónak és Grecskó- nak bőven akad munkája a látogatók eltávozása után is. Hozzávetőlegesen 400 rendelést adták fel a különböző szovjet tudományos kutatóintézetek egyes jelenségek vizsgálatára és megfigyelésére. A kívánság- lista a biológiai kísérletektől i a technikai vizsgálatokon át földtani kutatásokig terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents