Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-10 / 8. szám
Budapesten, Vácott Termékbemutatók Meg is kóstolhatták A nagykőrösi konzervgyár gyakran rendez az ország különböző településein termékeiből bemutatót. Legutóbb Vácott, az Egyesült Izzó helyi üzemében egy előadás keretében vonultatták fel az egészséges, korszerű tálplálko zást segítő, saját készítésű konzerveket. Filmvetítéssel egybekötött hasonló bemutatót tartottak Kelenfölden is, valamint a fővárosi FÜSZÉRT rendezésében a Mélyépítő Vállalatnál, ahol a kiállításon megforduló érdeklődők meg is kóstolhatták a nagykőrösi gyár termékeit. Vöröskereszt Módszertani bizo'tság Alakuló ülés: holnap A Magyar Vöröskereszt városi szervezetének szervezés- és módszertani bizottsága január 11-én, szerdán tartja alakuló ülését. Az új munkabizottság feladata a vöröskeresztes tevékenység szervezésének további javítása, s a felvilágosító és nevelőmunka leghatásosabb módszereinek kidolgozása lesz. Anyakönyvi hírek Született: Szarvas György és Miklós Gabriella: György; Illés István és Horvát Juliánná: Renáta; Balázs Ferenc és Szőke Éva: Péter; Szigetvári János és Vilcsák Juliánná: Dóra; Kalmár István és Csákó Mária: István; Alföldi János és Klárik Agnes: János nevű gyermeke. Meghalt: Székely Sándor (Kárpát u. 48.); Tóth Imréné Imre Anna (Vadas u. 47.); Sá- rosi László (Vági István lakótelep 8/b. épület); Kállai László (Lencsés-Világos dűlő 21.); Te- kes Lászlóné Kenyeres Borbála (Kecskeméti u. 65.); Pomázi Kálmán (Hajnal u. 10.). Áramátalakító hűtőpultokhoz Szemléletes adatokkal szolgál a nagykőrösi konzervgyár legutóbb megjelent tájékoztató kiadványa, melyet a hatalmas üzem valamennyi dolgozója a fizetése átvételekor kézhez kapott. Mint Görbe Ferenc igazgató írásából megtudható, a ikonzervgyár 1977-ben 40 százalékkal több nyersanyag feldolgozását tervezte az előző évinél, s 108 milliós termelésnövekedést várt az elmúlt esztendőtől. E szándék megvalósítását segítette ,a Minőség és a November 7. szocialista brigád munkaver- seny-felhívása, melyhez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának megünneplése jegyében a vállalat több mint 200 szocialista brigádja csatlakozott. A tervek valóra váltását többféle körülmény nehezítette: a húsétel konzervek értékesítési nehézségei, majd a koratavaszi fagyok okozta terméskiesés miatt több alkalommal módosítani kellett a termékek arányát. A nehéz hetek után azonban rekord- mennyiségű nyersanyag érkezett a közelebbi és távolabbi SPORT —SPORT —SPORT— SPORT— SPORT Tekehírek és táblázatok Nagykőrösi Mészáros TSZ SK vegyes—Volánbusz (Nk.) 5:3 (2110—2084) ( A Cegléden vívott barátságos tekecsapat-mérkőzésen a termelőszövetkezetiek legjobbja: Kovács (381), Habon (369) és Lóczi (368) voltak. Az NB III-as férfi tekecsa- pat-bajnokság budapesti csoportjának 1977. évi végeredménye: 26 137: 71 66 140 43 26 135: 73 66 627 40 26 133: 75 65 987 35 26 123: 85 64 559 25 26 112: 96 63 448 29 26 114: 94 64 918 28 1. Bp. Hőerőmű 2. Pénzügyőr SE (Bp.) 3. Baross Hungária (Bp.) 4. Zuglói Danuvia 5. Bp. Lampart 6. Elektromos MSE (Bp.) 7. Honvéd Bem SE (Cegléd) 26 109: 99 64 750 28 8. Bp. Gázművek 26 104-104 62 954 28 9. Bp. Művész 26 98:110 62 449 25 10. Kistext 26 11. Lakásép. (Bp.) 26 12. Csepeli Papír 26 13. 1. sz. ÉPFU 26 14. Volánbusz Nagykőrös A Volánbusz játékosainak egyéni összteljesítménye az NB Ill-ban a következő volt: fajáték összfa pont átlag 97:111 62 775 21 92:116 64 615 21 90:118 62 832 19 71:137 60 001 10 26 41:167 57 544 2 Baloga Béla 22 8449 10 384 Lóczi Mihály 16 6464 10 404 Tóth Sámuel 16 6999 4 368 Balogh Balázs 19 6824 4 359 Dobos József 15 5390 3 379 Ligeti Zoltán 13 4607 2 354 Boros László 16 5637 1 352 Várad! Dénes 10 3331 1 333 Ba.ikai Kálmán 8 2923 1 365 Bálint Ernő 5 1841 1 368 Bálint István 5 1882 1 376 Czira Balázs 4 1449 1 362 Halász Ernő 2 625 — 312 Urbán Sándor 2 608 — 304 K. Kiss László 1 342 — 342 Az NB ITI-ból kiesett és 1978-ban a megyei bajnokságban szerepiő körösi autóbuszosok mérkőzésenkénti csapatátlaga 2206 fa volt. ISMÉT TEREMKÉZILABDA A Nagykőrösi Toldi DSK és a ceglédi járási sportfelügyelőség meghívott csapatokkal január 22-től vasárnapi játéknapokon, városunkban, a Toldi- sportcsarnokban teremkézilabda Toldi Kupa mérkőzéssorozatot rendez. A cél, hogy módot és lehetőséget adjanak a sportolóknak a tavaszi szabadtéri bajnokságra való felkészüléshez, valamint a versenyzők baráti kapcsolatának megteremtésére és elmélyítésére. A női csapatok 2 X 20, a férfiak 2 X 25 perces játékidővel, kör- mérkőzéses rendszerben vetélkednek majd. Nevezni január 15-ig lehet Hegedűs Károly testnevelő tanárnál (Ceglédi út 40. szám alatt). Horgászok közgyű ése A Hirös horgászegyesület, mely a tiszaugi hídtól délre eső tiszai vizek kedvelőit fogja össze, január 15-én vasárnap délelőtt tartja közgyűlését Kecskeméten a fegyveres erők klubjában. Az egyesületnek több nagykőrösi tagja is van, elsősorban azok, akik üdülőtelküket nem a közelebb eső Tiszakécskén, hanem Lakitelek, Kerekdomb környékén vásárolták. Ide járnak azok is, akik szívesen gyönyörködnek a Kiskunsági Nemzeti Park tőserdei területének szépségeiben. MOZIMŰSOR Bombasiker. Színes, amerikai filmvígjáték. Kísérőmüsor: Hamm. Előadások kezedete: 5 és 7 óra. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Botrány az operában. Amerikai film. Előadás kfezdete: fél 7-kor. környékről a gyárba. Uborkából és paradicsomból például az elmúlt két esztendőben együttvéve sem dolgoztak fel annyit, mint 1977-ben. Az előbbiből ugyanis 405, az utóbbiból pedig 5 ezer 700 vagonnyit tartósítottak. Minthogy azonban ezek feldolgozása meglehetősen munkaigényes, a korábbi terméskiesést nem lehetett maradéktalanul pótolni. Elismeréssel szól az igazgató a szocialista brigádok ösz- szefogásáról, a külső segítségről, melynek eredményeként sikerült az igen nagy mennyiségű nyersanyagot veszteség nélkül feldolgozni. Végeredményben a gyár termelése 1977-ben 13 százalékkal haladta meg az előző évit, exportra 30 százalékkal küldtek többet, ezen belül a tőkés országokba szállított konzervek mennyisége 56 százalékkal volt magasabb az 1976. évinél. Mindezt úgy érték el, hogy a dolgozók létszáma 4,5 százalékkal csökkent, ám igen eredményesnek bizonyult a DH munkarendszer, hasznos újításokat vezettek be, nagyobb gondot fordítottak az üzem és munkaszervezésre, a rejtett tartalékok feltárására és hasznosítására, így a magasabb termelési értéket a munka termelékenységének növelésével érték el. A tájékoztató további részében üzemszervezési témáról, a gyár kereskedelmi kapcsolatairól, a gyárban dolgozó munkásőrök kitüntetéséről, sporthírekről és egyéb időszerű tudnivalókról ad hírt. "T'Iíradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1978. JANUÁR 10., KEDD Él üzemhez méltóan Egyenletes, eredményes munka Teljesítette tervét a vasútállomás Az átlagos újságolvasót általában csak vonatának indulási és érkezési ideje érdekli, s ritkán tudakozódik a vasutasok tevékenységéről. Pedig egyetlen település, egyetlen üzem sem nélkülözheti a vasutasok munkáját, ha áruszállításról van szó, s ez legalább olyan fontos tényezője életünknek, mint az utazás. — Valóban igen lényeges feladatunk a Nagykőrösön termelt áruk elszállítása, s az ideérkező termékek, nyersanyagok gondos kezelése, — mondja Rostás Tibor, a vasútállomás pártalapszervezetének titkára. Szerencsére örömmel összegezhettük tavalyi eredményeinket, hiszen az előírt mutatókat kivétel nélkül élüzem szinten teljesítettük. Kiváló — Az elmúlt évtized alatt a nagykőrösi vasútállomás hét alkalommal nyerte el a kiváló főnökség címet. Tavalyi eredményeik alapján most is erre számítanak? — Az embernek, az összetartozó közösségnek mindig úgy kell végezni a munkáját, hogy jó eredményre számíthasson. Mi is erre törekedtünk. Eredményeik értékelése még természetesen nem fejeződött be, így az elismerés mértékét sem tudjuk. Ismerjük viszont az áruszállítással kapcsolatos tervteljesítésünk adatait. Nagyon fontos mutatónk például a kocsitartózkodás korrigált értéke. Az itt megállapított 100 százalékos tervet több mint 103 százalékra teljesítettük. Nem szégyenkezhetünk a kocsitartózkodás százalékos értékelése miatt sem. A 90 százalékos tervet néhány tizeddel túlteljesítettük. — Ezek a számok a kívülállóknak meglehetősen keveset mondanak. Hány órát tartózkodott itt egy kocsi érkezéstől indulásig? — Az egy kocsira eső tényleges i tartózkodási idő 28 óra volt, a tervünk pedig harminc. Ezen belül a le- és feladási kocsik résztartózkodási idejére vonatkozó tervet 10 százalékkal teljesítettük túl. Fuvar — Teljesítették-e szállítási tervüket? Végtére is ez nemcsak az állomás dolgozóitól, hanem a megrendelőktől is függ. — A tervet csaknem öt és fél százalékkal túlteljesítettük. Kétségtelen, hogy ennek a tervnek a teljesítése a fuva- roztatóktól is függ, hiszen mi mások áruját, termékét szállítjuk. A tervteljesítés mégis jellemzi a vasút dolgozóinak munkáját, hiszen a fuvarszervezés is a mi feladatunk. A tervek egyébként a szállíttató vállalatok tervei alapján készülnek, nagy meglepetésekre legfeljebb a saját hibánkból számíthatnánk. Szerencsére ez még nem fordult elő. —: Hogyan használták ki a rendelkezésre álló vasúti kocsikat? — Az év elején 98 százalékos kihasználást terveztünk. Ezt négy százalékkal túlteljesítettük. Nem voltak nehézségeink az árukezelési helyes kihasználásával sem. Tervünket több mint öt százalékkal túlteljesítettük. Ez azt jelenti, hogy százból 95 alkalommal idejében indulhattak útnak az iparvágányon berakodott termékek. — A felsorolt jó eredmények nem növelték-e meg a vasútállomás kiadásait. Hogyan gazdálkodtak a pénzükkel? — Ezt a tervünket mintegy 12 százalékkal teljesítettük túl. Egyszerűbben szólva anyag- és energiaköltségünket 50 ezer forinttal csökkentettük. — Segítette-e a tervek tel jesítését a Nagy Októberi Szó cialista Forradalom 60. évfor dulójára meghirdetett munka verseny? — Jubileumi felajánlásain! legfontosabbika természetesei a gazdasági tervek teljesítést volt. Ezek közül is kiemelkedik korrigált kocsitartózkodási, és árutonnatarvünk teljesítése. Az elért eredménynyel jubileumi vállalásunkat is teljesítettük. Nagyon lényeges vállalásunk volt a baleset nélküli munka. Ezt is teljesítettük, hiszen tavaly személyi sérülés nem történt. Ünnepi — Adódtak-e gondjaik az őszi és legutóbb az ünnepi forgalomban? — Kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tettünk. Az őszi forgalom zavartalan lebonyolításáért az állomás dolgozói 50 ezer forint jutalmat kaptak, de nem maradt el az elismerés jubileumi vállalásaink teljesítéséért, s az ünnepi forgalom megoldásáért sem. — A terveket tehát teljesítették. Ez azt jelenti, hogy a nagykőrösi vasutasok éjjel és nappal, karácsonykor és szilveszterkor is a helyükön voltak. A szünet nélküli, a kívülálló szemében olykor egyhangúnak is tűnő munkát színesítette-e valami az elmúlt évben? — Volt néhány különös szállítmányunk, például elefántokat rakodtunk a Busch cirkusznak, ám örömeink javát mégis az egyenletes, más szóval az egyhangú, ám jó eredménnyel végzett munkának köszönhetjük. Talán különös szerencsének tekinthetjük, hogy nekünk ez a munka sohasem unalmas, sőt mindig változatos, érdekes. F. P. Törvénykezés a török korban A három város bírái A HÁROM VÁROS TÖRVÉNYSZÉKE akkor alakult ki, amikor a török megszállta a Duna—Tisza közét, s a nemes vármegye hatósága fölmenekült a Felvidékre. A magára hagyott nép megszervezte köz- biztonságát, a paraszt vármegyét és bíráskodását, a három város törvényszékét. Cegléd, Körös és Kecskemét rendszeresen küldtek egymáshoz ablegá. tusokat, azaz bírákat a hívott helyekre. Az ablegátusok má- sodmagukkal keltek útra és megbízatásuk csak egy-egy ügyre szólott. Az 1600-as évekből fönnmaradt néhány ablegátus-pár neve az írásokban: Szabó Péter, és Monos Pál, Szabó Gergely és Monos Balázs, Varga János és Madarász János, Szabó Gergely és Végh Mihály, Ecser András és Mészáros Benedek, Körösi Péter és Balogh Mihály, Kovács János és Joseph István, Joseph István és Vörös János, Nömös Német András és Körösi Péter, Joseph István és Német András, Körösi Péter és Balogh Mihály, Vörös János és Mód András, Szabó Mihály és Pántos Istvánná. A városok néptörvényszéke első fokon ítélő fórum volt, helybenhagyást a vármegye vagy a török adott. A törökhöz azonban csak akkor fordultak, ha megtudta az esetet és kikövetelte a maga ítéletét az érte járó jövedelem miatt. A kádinak fizetése nem volt, a perköltségből élt, melyet a nyertesnek kellett fizetnie. A három város körül csak Kecskeméten lakott török bíró, az is elköltözött 1569-ben. Ettől fogva Pestre vagy Budára .kellett törvénybe járni, ott székelt a vajda és a szubasi, akik ugyancsak erszényüknél vágták meg a nyerteseket. Ezek, hogy bűn ne maradjon büntetlen, a városokban besúgókat tartottak, nehogy elessenek az ihzariétól, a törvénykezési költségtől. Vért vérért elv alapján a gyilkosokat kivégezték, de ha vér nem folyt, a gyilkos pénzen megválthatta magát. Ha tettes nem akadt, a vérdíjat azon a városon hajtotta be a vajda, amelyiknek határában az emberölés történt. A nem természetes halálért fizetni kellett, kivéve, ha „véletlen eset következtében tűzben elégtek, fáról, szekérről lehullottak, akikre fa vagy fal omlott, vagy malomkerékbe sodortattak, vagy kútba estek, villámtól sújttattak és elvesztek.” AZ OLYAN VÉTKEKBEN, amelyekben anyagi kár nem történt, mint a korhelykedés- ben, káromkodásban, dohányzásban, paráznaságban, a városok jogerősen ítélkeztek. Ez utóbbi ügyet a mozlimok kettéválasztották, a kikapós asszonyokat magukhoz rendelték Budára, de a férjek kiválthatták, őket, ellenben a férfiak maradtak a magyar bírák kezében: az illető pap által haszontalan vallásos szertartások szerint ítéltessenek és büntet- tessenek. A lelkészek megdorgálták, elvonták az úrvacsorát a tilosban járó legényektől és házas emberektől, de ültették őket a bűnösök padjába is és megkövettették velük az eklézsiát, mely penitencia az isten- tisztelet alatt történt. A vétkest egy fekete székre ültették, reá fekete posztót borítottak. Ahogy ott ült egymagában, a pap a fejére olvasta bűnét és a szentírásból vett indokkal ítéletet mondott. A posztó alatt mind ezeket a pap után kellett ismételni. Kóbor hajdúk, martalócok, zsarolók, marhatolvajok, lólo- pók, rablók, csavargók, verekedők a három város törvényszéke elé kerültek. A bírák halált mondtak a gyilkos, tolvaj és gyújtogató fejére, máglyahalált a boszorkányokra, akik az leányzó gyermeket igen könnyen meg tudják változtatni és az meddő asszonyoknak is méheket megnyitván, szülőkké tehetik az ők tanulta ördögi cselekedeteik által. A megye megkövetelte a tanúkihallgatást, képviseltette magát a tárgyalásokon, s ha a három város bírái ítéletet mondtak, az nemes Pest-Pilis- Solt vármegyék Vice Ispány- nya comissiójának ereje mellett, a vármegyei esküdtek jelenlétében tették. Ezzel szemben a török igazságszolgáltatás nem ismerte a köz vádló intézményét, vádlók maguk a panaszosok voltak, tolvajlásban a kárvallott, gyilkosságban a megölt rokona. Törökös volt az a magyar, aki a kádihoz fordult panaszra, a törökösöket a megye büntette is, ezért aztán a másodfokú ítéleteket leginkább a füleki várban hozták. A köz- biztonsági emberek, a parasztvármegye tizedesei és hadnagyai úttalan utakon szekerez- tek vagy lovagoltak a megbilincselt rabokkal Fülekre. Volt úgy, hogy egy-egy szpáhicsa- pat közeledtére a hadnagyok leszedték a bilincseket, nehogy fölkoncolják a rabokat. A TÖRÖK PIPÁZOTT és káromkodott, előtte nem volt bűn egyik sem, viszont a vármegye tiltotta. Az 1667. szeptember elsejei füleki megyegyűlés nemesnek, nemtelennek megparancsolja: Akit dohányzáson kapnak, első ízben tizenkét forintot fizessen vagy negyven kemény pálcaütésre feküdjék, másodízben annak kétszeresére, a harmadszoros visszaeső, a nemes vármegye tömlöcébe vettessék. Aki ördögadtát, ebadtát vagy teremtettét mond, akár nemes, akár nemtelen, első ízben hat forintra, másodszor száz pálcára, harmadízben halállal büntet- tessék. Épp így lakói, aki hallotta a káromkodást és nem jelentette. Hídvégi Lajos A tervezett 153 milliós termelési értéknél tízmillióval értek el többet a TRAKIS nagykőrösi gyárában. Exporttervüket százszázalékra teljesítették, amely csaknem harmincmilliós bevételt jelentett. Képünkön: az egyedi nagytrafószereidében a hűtőpultok Mirköz áramátalakítóját szereli Csicsó Gyuláné és Hamza Lajosné. Barcza Zsolt felvétele Sikeres DH-remdszer A DOLGOZÓK LÉTSZÁMA CSÖKKENT
