Pest Megyi Hírlap, 1978. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-10 / 8. szám

Egymást segítve Vonatok és naponta utazók Nehéz szolgálat, kevés utánpótlás A Budapest—Szob közötti vasútvonal villamosítása 1972- ben fejeződött be. Az új, kor­szerű berendezések a koráb­biaknál lényegesen johb mun­kakörülményeket teremtettek a vasút dolgozóinak. Termé­szetesen a fejlesztések indo­koltak voltak, hiszen a Du­nakanyar forgalma nemcsak a nyári időszakban jelentős, de télen is. A községek szinte egymást érik, a bennük élő munkásemberek pedig na­ponta igénybe veszik a MÁV szolgáltatásait, s valljuk be, néha nem kis bosszúságot okoz nekik a vonatok látszó­lag indokolatlan késése. A csaknem tizenhatezer la­kosú Gödnek két vasúti meg­állója és egy állomása van, a gödiek nagyobb fele ingázó. A nyári időszakban a nagy­község lélekszámút megkét­szerezik a víkendezők, követ­kezésképp növekszik a vasúti forgalom is. Lámpák A hosszúkás, sárgára fes­tett gödi állomásépület csen­des. Kicsit nézelődünk, is­merkedünk a dolgozókkal, munkaeszközeikkel. Kissé meglepődünk, amikor Sipos Sándorné adminisztrá­tortól megtudjuk, egy-egy for­galmi szolgálattevő, tizenkét órai szolgálatában, átlagosan kétszáznegyven vonatot irá­nyít, sőt — a Dunakeszi és Vác közötti szakaszon figye­lemmel is kíséri útvonalukat. Pataki Sándor; az ügyele­tes szolgálattevő, egy Integro- Domino feliratú asztalhoz ve­zet, amelyen zöld, sárga és piros fényű lámpák jelzik a vonatok tartózkodási helyét. — Természetesen ezen a szakaszon nemcsak a személy- szállító vonatok forgalma je­lentős, de a teher- és gyors­vonatoké is — mondja. Gondok Mint kiderül, néha a tran­zitforgalom is okoz fennaka­dást a közlekedésben, de a legtöbb gondot az előre nem látható műszaki problémák adják. Például .befagy a váltó, amit ugyan mindennap meg­tisztítanak, de a nagy hideg­ben a tisztítás mit sem ér. Az Túl a rekonstrukció első ütemén Befejeződött a rekonstrukció első üteme, amelyre 56 mil­lió forintot fordítottak a Magyar Selyemipari Vállalat váci bé­lésszövőgyárában: elkészült a női és férfiöltöző, a hozzá tar­tozó mosdó- és zuhanyozóhelyiségckkel, új környezetbe költö­zött a meó és a tisztitórészleg, 88 légsugaras szövőgépet he­lyeztek üzembe 1977 végéig. A tavalyi 4 millió méter bélésszö­vet helyett, az idén 7 millió méter a tervezett mennyiség. A képen: Kurdi Béláné szövőnő a láncfonalat rendezi. Barcza Zsolt felvétele-\« állomáson fagyoskodó utasok hamar levonják a következte­tést, hogy a MÁV ismét nem áll a helyzet magaslatán. Néha olyan problémákkal is szembekerülnek, amikről egyikük sem tehet, mégis meg kell őket valahogy olda­niuk. S legtöbbször éppen olyan gondokkal küzdenek, mint a legtöbb vállalat. Pél­dául kevés a munkaerő. A fiatalok nem szívesen mell­nek a MÁV-hoz dolgozni, mert a szolgálat, bizony, azt is megköveteli, hogy a vas­úti alkalmazottak vasárnap és ünnepnap is helytálljanak. Brigád — Hogyan lehet mégis pótolni a munkaerőhiányt? — Házon belül — mondja Sipos Sándorné. — Van egy tíztagú szocialista brigádunk. Általában e brigád látja el a betegség vagy szabadság mi­att távollevők feladatait is. — A fizetéssel elégedettek? — Véleményem szerint, a vasút nem fizet sem jobban, sem rosszabbul, mint bármely más vállalat. Nekem például, adminisztratív munkakörben, 2 ezer 800 forint a fizetésem, a forgalmi szolgálattevő négy és fél, ötezret is megkeres havonta. Igaz, havi jövedel­münket a vasárnapi és ün­nepnapi szolgálatok nagyban befolyásolják. Kedvezmények — Milyen juttatásokban részesülnek? — Mindenki előtt ismert, hogy a vasút dolgozói ingye­nes menetjegyet, egyenruhát kapnak. Véleményem szerint ezek a kedvezmények még­sem eléggé ösztönöznek arra, hogy a fiatalok egyre na­gyobb számban helyezkedje­nek el a vasútnál vagy annak valamelyik vállalatánál. A munkaerő- és egyéb gondokat azonban, ezt az itt dolgozók is tudják, az utasok érdekében meg kell oldanunk, ha más­ként nem lehet, akkor egy­más között, egymást segítve. Csitári János A PEST MEGYEl HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSAr j ■■ Tv-- . ,*< • ■ •,•>•*'» 1'.; ,* a Váci járás és vác város részére • ■ "• S.ii s* V • ........... - •S-'-'» ■ «V- —' XX II. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 1978. JANUÁR 10., KEDD Óvoda- és iskolaépítés a járásban Tovább javulnak a feltételek Körültekintő szervezés, reális határidők — Jelentősen bővült a vá­ci járásban az óvodai háló­zat az utóbbi években — ál­lapították meg a járási hi­vatal vezetői, összegezve az eredményeket. — A negyedik és az ötödik ötéves terv idő­szakában társadalmi össze­fogással, az ipari üzemek, vál­lalatok, termelőszövetkezetek és a lakosság segítségével vált lehetővé a bővítés. Öt új csoport Ma már megoldott az is­kolára való előkészítés. A já­rásban 100 óvodai helyre 1977-ben átlag 110 gyereket vettek fel, de az agglome­rációs körzetben sokkal zsú­foltabbak a gyermekintézmé­nyek, ott sok helyen a ki­használtság 130—140 száza­lékos. Tavaly új óvoda épült <3r- bottyánban: a korábbi, igen rossz állapotban lévő ötven- személyest váltotta fel, het­venöt gyermek elhelyezésére alkalmas, korszerű. A fóti óvo­dát kettő, a gödit és letkésit egy-egy csoporttal bővítet­ték. Persze, sok helyen van­nak még ideiglenes helyek, is, de a tanácsok arra törek­szenek, hogy a szükségmeg­oldásokat megnyugtató vég­legesek váltsák fél. Verőcemaroson a 100 gyer­mek befogadására alkalmas óvoda kivitelezését még a múlt év őszén elkezdték. A község lakossága és a gazda­sági egységek segítségével, lerakták az alapot, tavasz- szal pedig folytatják a mun­kákat. Ügy tervezik, hogy a 4 millió 700 ezer forintos költ­séggel felépülő, korszerű óvo­dába 1979 év őszén már be­költöznek a gyerekek. Bevált a FORFA A mostani tanévben 8 ezer 451 diák gyarapítja ismere­teit a járás általános iskolái­ban, 313 tanteremben, de e Tartalékföldek Hogyan vehetők használatba? A KÉRELEM ILLETÉKMENTES Egy közelmúltban megje­lent rendelet lehetőséget nyújt az állami tartalékföl­dek tartós, legalább 50 évi használatba adására. E rende­letről kértünk részletesebb tá­jékoztatást a Vác Városi Ta­nács termelés- és ellátásfel­ügyeleti osztályától. Tartós használatba föld olyan állampolgárnak ad­ható, akinek a tulajdoná­ban, illetve a használatá­ban levő összes föld a tartós használatba adott Szántás, kút- és pinceásás közben Mammuileletek a Börzsönyben Néhány a Magyar Nemzeti Múzeumba is eljutott A pleisztocén kor (jégkor­szak), mely a földtörténet leg­rövidebb szakasza volt, körül­belül egymillió évig tartott, különösen jelentős számunkra, mert ahhoz a korhoz kapcsoló­dik az ember biztosan megál­lapított létezése. Magyarország területét a jégkorszakban sem fedte jég, de az átlagos havi középhő­mérséklet körülbelül 0 Cel- sius-fok volt és a legmagasabb hőmérséklet nyáron sem ha­ladta meg a 12 fokot. A jégkorszak egyik legjelleg­zetesebb állatának a mammu- tot tartjuk, mely hazánk terü­letén a gyapjas orrszarvú, az óriásgím, az őstulok és az ös- bölény társaságában élt. Az óriási állat (a közép-európai mammut vállmagassága a négy és fél métert is elérte, a szibé­riai csaknem három méter ma­gas volt), fák lombjaival és fűvel táplálkozott. Csontjai, fogai, agyarának darabjai ha­zánkban a leggyakoribb ős- emlösmaradványok közé szá­mítanak. Mezőgazdasági mun­kák során, kút- és pinceásás közben gyakran kerülnek elő maradványok, a tiszai halá­szok hálóit is nem egyszer rongálták már meg a beléjük akadt csontok. Régen az emberek ezeket a maradványokat óriások csont­jainak tartották és különféle babonás történeteket fűztek hozzájuk. ★ Aránylag sok mammutleletet találtak a Börzsöny hegység­ben is, agyagban, kavicsos agyagban és a pleisztocén kor­ra jellemző szárazföldi (szél- hordta) üledékben, a löszben. Szabó József, korának egyik legjelentősebb geológusa, több szakmai kirándulást tett a Bör­zsönybe. Már egyik legkoráb­bi útjáról (1852) említ az Ipoly­sági téglavetőből egy mammut- állkapcsot, melyet Rozsem- berszky Istvántól, az akkori rozsnyói káptalani tiszttartótól kapott. Petényi Salamon János 1864- ben megjelent munkáiból tud­juk, hogy a múlt század köze­pén a kismarosi határban, a templom melletti vasúti be­vágásban is találtak mammut- fogakat, melyekből Benkár Dé­nes főmérnök néhány darabot a Magyar Nemzeti Múzeumba is eljuttatott. Ugyanebben az időben- Nagymaroson, a Töröktelek (Türkengrund) nevű mezőn is találtak maradványokat, me­lyek annyira el voltak mállva, hogy lehetetlen volt megmen­teni őket. ★ Vácon az 1847—48-as vasút­építési munkálatok közben, a nagy vasúti bevágás agyagré­tegeiből szintén kerültek elő csontok, melyekből 1854-ben hárm combcsonttöredék szin­tén a Magyar Nemzeti Mú­zeum tulajdonába került. Később, 1864-ben, ismét Nagymaroson akadtak lele­tekre (a Kurzer Reigel déli ol­dalában, a szőlők között), me­lyekről Szabó József 1865-ben egykori tanítványától, a helyi orvostól, dr. Rónaytól értesült. Valószínű, hogy az állat teljes váza megvolt, mert egy hely­ben találtak alszárcsontot, csi­golyákat, bordákat, és fogakat. Müller József szűcsmester jó­voltából, 1864-ben e leletekből is került négy fog a Nemzeti Múzeumba. Neves tudósokból álló bi­zottság utazott 1873. január 23-án Szobra, hogy megtekint­se a Luczenbacher Pál által bejelentett mammutmaradvá- nyokat. A bizottság tagjai Hoffman Károly, Roth Lajos, Matyasovszky Jakab, Szabó Jó­zsef és Krenner József voltak. A szakembereknek Luczen- bacher először a szobi irodá­jában összegyűjtött csontokat mutatta meg, majd a zebegé- nyi Űjvölgyben levő téglave­tőjébe kísérte őket. Ott két he­lyen löszben és egy helyen a löszt borító televényben talál­ták meg a maradványokat, Rhinoceros csontok és szarvas­agancsok társaságában. A lelőhelyek és a leletek részletes leírását Szabó József 1874-ben publikált jelentéséből ismerjük. ★ Ábránkon az egyik zebegé- nyi lelet látható. A rajzot Krenner József készítette és Szabó József közölte az 1893- ban megjelent, Előadások a geológia köréből című könyvé­ben. Hála József területtel együtt a hatezer négyzetmétert nem halad­ja meg. Ezt a rendelkezést csoportos használatba adás esetén, sze­mélyenként kell figyelembe venni. Ha a földrészlet meg­osztása szükséges, a kiala­kított földterületek 1500 négy­zetméternél (400 ölnél) kiseb­bek nem lehetnek. A terüle­ten, az építésügyi jogszabá­lyok rendelkezései szerint, 12 négyzetméter gazdasági épü­let létesíthető. A jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a mezőgazda- sági rendeltetésű földön lakó­házat és hétvégi házat építse­nek, a házépítés ugyanis el­lentétes a város tervszerű fej­lesztésével, megfelelő közmű­vesítéssel el nem látható lakó- és üdülőterületek kialakulá­sát eredményezné. Az ingatlanért használat­bavételi díjat kell fi­zetni, a díj, a föld fekvésének és minőségének figyelembevéte­lével, a helyben kialakult for­galmi érték 50 százalékát nem haladhatja meg. A szo­ciális körülmények alapján, az arra rászorulóknak 10 évig terjedő részletfizetési kedvez­mény, a huzamosabb ideje parlagon fekvő föld haszná­latba adása esetén a bérlőnek öt évig halasztás adható a használatbavételi díj befize­tésére. Amennyiben a föld- használati jog megszűnik, a földhasználónak a használat­bavételi díj időarányos ré­szét visszatérítik. A hasznosítatlan állami földek mezőgazdasági ter­melés céljára való tartós használatba adását a Vác Városi Tanács .ermelés- és ellátásfelügyeleti osztá­lyától kell kérni. A kérelem illetékmentes. Azok a földhasználók, akik jelenleg kishaszonbérleti szerződés keretén belül mű­velnek állami területeket, kérhetik az általuk művelt földrész tartós használatba adását. Jelentkezni lehet a tanács említett osztályán, írásban vagy a félfogadási napokon (szerda, péntek) személyesen, 1978 március elsejétől. P. K. 313-ból jelenleg 55 szükség- tanterem. Az iskolanapközik szintén sok helyiséget igényelnek. Jelenleg 2 ezer 453 tanuló a tanítás befejezése után 4—5 órát abban a 76 napközis cso­portban tolt el, mélyet felké­szült pedagógusok irányíta­nak. A zsúfoltság folytán nyolc községben az oktatást csak váltott tanítással tudják megoldani, következésképp délelőtt és délután egyaránt foglaltak az osztálytermek. A tantermi gondok miatt több községi tanács, a járási hivatal segítségével, meg­gyorsította az iskolaépítési munkálatokat, hogy a befeje­zési határidők megrövidülje­nek. A Gödön épülő nyolc­tantermes iskolát szeptember­ben akarják átadni a gyere­keknek. Alapjai még tavaly elkészültek, az elemek egy része is a helyszínen várja a szerelés megkezdését. A nyolc tantermes iskolát FORFA- rendszerű építési móddal hoz­zák tető alá, költségei elérik a 8 millió 400 ezer forin­tot. A fóti 3. számú általános iskola valamivel nagyobbra épül, mint a gödi: 12 tante­rem készül, 12 millió 200 ezer forintért, szintén a gyorsa­ságáról, korszerűségéről és olcsóságáról ismert FORFA- elemes módszer alkalmazásá­val. A kivitelezők megfelelő ütemben dolgoznak, remél­hető tehát, hogy egy évvel korábban, még az idén, szep­temberben átadják az intéz­ményt rendeltetésének. Kettő helyett — négy Két községben, Váchar- tyánban és Letkésen egy-egy tanteremmel akarták nagyob- bítani az iskolát, de miután megismerték a gyereklétszám várható alakulását, úgy ha­tároztak, hogy ebben a terv­időszakban mind a két he­lyen további két-két tante­rem megépítésével javítják az oktatás feltételeit. Az építkezéseket jól tervezték meg, Váchartyánban a gaz­daságosabb FORFA-rend- szert választották, a bővítés 4 millió forintot igényel, míg a hagyományos módszerrel épülő letkési tantermek 4 mil­lió 500 ezer forintba kerül­nek. Mind a két helyen nyolc hónap múlva, az új iskolai év kezdetére befejezik a mun­kálatokat. Zebegényben nyolc tan­termes iskolát akarnak épí­teni, az előkészületeket most teszik meg. Terven felül Terven felül is készülnek létesítmények, az iskolai sportélet javítására. Sajnos, a tanintézmények többségében csak tornaszobák vannak, amelyek hiányosan felszerel­tek és zsúfoltak. Nagyobb tár­sadalmi összefogással, ipari üzemek és termelőszövetkeze­tek segítségével, most három községben épülnek tornater­mek: Szódon 3, Kemencén 2 millió 300 ezer, örbottyánban 3 millió 200 ezer forintért. A kivitelezési feltételek mindenütt biztosítottak, sok helyre már az épület vázszer­kezeteit is odaszállították. A beruházásokat irányító tanácsok az előkészítő mun­kákat körültekintően szervez­ték meg. rendelkezésre áll a pénz. készek a költségveté­sek és a tervek, van kivitele­ző, a kitűzött határidők min­denütt reálisak. Kő-Szabó Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents