Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

1 «* KGYKÍ -W.g/Jf imav 1977. DECFMBER 6., KEDD TV-F1G YELŐ Az én családom KIÁLLÍTÓTÉR M EKBEN Dunavarsány. Ha nem is lát­nokoknak, de azért jövőbe lá­tóknak nevezték a dunavarsá- nyiakat azért, mert már 1975- ben megjósolták, hogy. föllen­dül és azt is. hogy hogyan len­dül majd fel a tejtermelés mind e Pest megyei község­ben, mind pedig országszerte. Akrk a Falujárás legutóbbi adását megnézték, jól emlé­kezhetnek erre a dicséretre, és arra Is, hogy miért tör­tént mindez. Elsősorban a pénzügyi szabályozók kedve­ző. termelést serkentő meg­változtatásáért, másodsorban meg azért; mert — okosan szakítva a még nemrégiben is dívott luxusistálló-építési di­vattal —, olcsóbb férőhelye­ket építettek. tett is tej bőven: vajat most már nem kell külföld­ről behozni, és lassacskán a tejporgyártást is bővíteni le­het. Csak az a baj, hogy még mindig nem iszunk eleget eb­ből a dunavarsányiak által két esztendeje megjövendölt tej­tengerből. Űjalbb igényeket kell támasztani — javasolta a Falujárás vendége, dr. Soós Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára: a legegészsége­sebb ital fogyasztására sok­kalta jobban fel kell kelteni a vásárlói kedvet. Miképp a termelésben — ebben is ilyen országosan élen­járó lehetne Pest megye... \ezetüképz0. Nagyon jól tet­te a televízió, hogy a Hét cí­mű műsorának vasárnap es­ti adásában szóba hozta a ve­zetőképzést, hiszen közéle­tünknek kevés olyan témá­ja van, amelyről annyi ösz­tönök, rá- és beleérzések dik­tálta vélemény terem, mint éppen az irányítói alkalmas­ságról. Onnan kértek tájékoztatást, ahol — mondjuk így — szak­maként tanítják, tanulják a termelési egységek dolgainak felsőbb szintű intézését: az Országos. Vezetőképző Inté­zettől. Új még ez az intéz­mény, és amennyire közeli az alapítási dátuma. annyira alakulófélben levő mindaz, amit meg akarnak ismertet­ni felnőtt,, diolocnás — ha nem itöbb diplomás — diákjaikkal. Ami felől sem az intézet ok­tatóinak, hallgatóinak — és immár a tv-nézőknek — sem lehet kétsége- a vezetés — tudomány. Nem elegendő hoz­zá sem kiváló ösztön, sem pedig a még oly barátságos vagy a még oly határozott ke- délvvilág: mások irányításá­nak tankönyvekben összefog­lalt fogásai vannak, és ezeket meg lehet, sőt, meg is kell tanulni. Az persze, teljességgel ért­hető, hogy e frissen létreho­zott intézetben egyelőre még ! nem egészen azt és nem egé­szen azokat tanítják, amit és akiket ott oktatni kellene. A vezetőképzőre beíratottak fur- csállva mondták — és az elő­fizető is fúrcsáliva hallgat­hatta —, hogy egyelőre még a végső vizsgák után kiosz­tandó oklevél sincs elnevezve, és ugyanígy az sem biztos, hogy hová kerülnek e neve­nincs bizonyítványok . gazdái. Netalán parkolópályára — vagyis afféle tartalékstátus- ha — mondta nem kis nehez­teléssel az egyik megkérde­zett, aki még szakmaváltás­ra is kényszerül: a hűtőipar- ból átirányítódik a bőriparba. Mint ahogyan a Csepel Vas- és Fémművekből a vezetőkép­zőre küldött Tapolczai László se tudja még, mi dolga lesz. A kétéves vezető-u tánpót­lásfcépző tanfolyam hallgatói mind azt szeretnék, ha vala­mennyiük számára garantál­nák a visszakerülést — vagyis, hogy ott hasznosuljon az az egy meg egy esztendő alatt szerzett tudás, ahol eredetileg fölismerték: ió főnök lenne a kiválasztottból. S mindez már csak azért is megszívlelendő, mert — hall­hattuk —, az intézet vala­mennyi hallgatójának kikép­zése írd és mondd: félmillió forintba kerül. Hatalmas sum­ma — föltétlenül meg kell té­rülnie, sőt, kamatoznia kell... Akácz László Bemutatjuk a legjobb gyermekraj zokat Az elmúlt tanév végén jelent meg a felhívás: a Pest megyei tanács művelődésügyi osztálya gyermekrajzpályázatot hirde­tett úttörőknek és kisdobosok­nak. Az én családom címmel- A kék- és vörösnyakkendősök körében nagy érdeklődés nyil­vánult meg már az első napok­ban a pályázat iránt. A bíráló bizottságnak nem volt köny- nyű dolga, hiszen több mint kétezer rajz, tűzzománc, batik és terítő érkezett a gyerekek­től. S a számadatokból az is kiderült hogy a felhívás idő­közben országos lett: az úttö­rőszövetség is aktívan bekap­csolódott a verseny lebonyolí­tásába, s Pest megyén kívül nemcsak az ország minden ré­széből küldtek pályamunkákat, hanem Jugoszláviából is. A pályázat befejezéséhez ér­kezett: ma délelőtt 10 órakor Szentendrén a megyei műve­lődési központ és könyvtár épületében nyílik meg az a ki­állítás, amelyet a zsűri által legjobbnak ítélt alkotásokból rendeztek be, s az elkövetke­zendő napokban az érdeklő­dők is megtekinthetik. Most kerül sor az eredményhirdetés­re is: az úttörők és kisdobo­sok között tizenkétezer forint értékű jutalmat osztanak ki. Minősítő verseny December 4-én Tápiószecsőn rendezték meg a népdal­körök és pávakörök Pest megyei minősítő versenyét, melyen a nagykátai járás 12 csoportja vett részt. A képen a legifjabbak, a tápiószecsői népi együttes Röpülj páva-körének táncosai. Bozsán Péter felvétele SZÍNHÁZI ESTÉK My Fair Lady Felújítás a Fővárosi Operett Színházban A virágáruslány, Eliza Doo­little, ma már éppoly örök­életű hősnője a zenés színpa­doknak, mint a klasszikus operettek primadonna figurái: Szaffi, Sylvia, Glavári Hanna, Zórika, s a többiek. Hogy Eliza — G. B. Shaw Pygma­lion ja után — valamivel ké­sőbb született, mint kollegi- nái (hogy pontosak legyünk: 1956. március 15-én, a New York-i Hellinger Színházban; szülői Alan Jay Lerner (szö­veg, dalszövegek). Frederick Loewe (zene) és Moss Hart (rendező), az mostanára, a mai néző számára úgyszólván érdektelenné vált. Huszonegy év egy mű történetében már örökkévalóságnak számíthat, s a My Fair Lady ugyanolyan klasszikus alkotása a maga műfajának, mint A denevér, a Bob herceg, a Gül baba, a Csárdáskirálynő, A cigánybá­ró, A víg özvegy, A mosoly országa, vagy — hogy fris­sebb példát említsünk — a Maya. A maga műfajának — mon­dottam. s itt egy-két mondat erejéig azért meg kell állni. A My Fair Lady ugyanis mu­sical, méghozzá sokak szerint a műfaj példája, példatára, mintája, kezdete és vége. Hogy mi is a musical, azt sok­szor próbálták 'már pontosan megfogalmazni (olyanok is, akik művelik, olyanok is, akik hivatásuknál fogva bí­rálják), de megnyugtató meg­határozás, olyan, ami egyné­hány mondatba beleszorítha­tó, máig sincsen. Most se akarjunk ilyet gyártani, s elégedjünk meg annyival, hogy a musical — zenés színpadi mű, melyben önálló, bár a prózai szövegből és a színpadi szituációkból nagyon szoro­san eredő énekszámok van­nak. E számok karaktere meg­lehetősen elfér az operett sé­máitól, több bennük a jel­lemző erő, a közvetlenség, s ritmusban, dallamban, hang­vételben rendkívül sokfélék lehetnek. Jóval természete­sebbek is, mint az operett­számok zenei világa. Köze­lebb állnak a jelenhez, mint ahogy a musicalek cselekmé­nye, figurái is gyakran a leg­maibb mából vétetnek. No tessék, máris itt az újabb magyarázás. Holott épp a My Fair Ladyt nem kell magyarázni. Szerzői mindent, ami a műfajt — és azon be­lül ezt a musical típust — jel­lemzi, beleírtak a műbe. Ti­zenöt számban felvonul a musical valamennyi daltípusa, figuráiban is megtalálható né­hány őstípus, a buffó komi­kustól a rezonőrig, a cselek­mény pedig olyan szabályos, bár némiképp váratlan he- pienddel végződik, ahogy csak a nagykönyvben meg van ír­va: az utcáról felszedett kis virágáruslány végül is az őt ki- és átnevelő Higgins pro­fesszoré lesz. Hogy ez kitűnő, szellemes librettó, remek szö­vegű dalok és invenciózus, né­hol érzelmes, néhol gunyoros, néhol ficánkolóan vidám zene kíséretében és keretében megy végbe? Nos, hát épp ez az! Éppen azért a műfaj remeke a My Fair Lady, mert minden a legjobb, és a legjobban a helyén lévő benne. Nálunk 1966 februárjában mutatta be a művet az Ope­rett Színház. 1972-ben félj- újították, most pedig ezt á felújítást frissítették fel, még­hozzá úgy, hogy az öt évvel ezelőtti szereposztás is ma­Ihletők a táj és a költészet Kurucz D. István festőművész kiállítását és Reich Károly grafikusművész Ady-rajzait decemberben láthatjuk a Műcsar­nokban, illetve a Kisduna Galériában, a XX. kerületi Könyv­tárban, a Marx Károly u. 128-ban. Ember és környezet kapcsolata Kétféle festőalkatoit isme­rünk. Az egyik fokozatosan fejleszti témáit, felfedezett vi­lágát telíti, véglegesíti, a má­sik viharosan Változik szünte­len türelmetlenséggel. Mivel Kurucz D. István Hódmező­vásárhely környékén már if­júkorában életre szóló élmé­nyekben részesült, ezért jog­gal hűséges eredeti eszmé­nyeihez. Ez az ő útja. Művé­szetében a hétköznapok költé­szetét sugározza: ahogy pat- kolják a lovat, ahogy két öreg hazafelé ballag, ahogy embe­rek várakoznak a kútnál, ahogy a gubások ülnek a sze­kéren, ahogy kuesmás juhász áll botjával egy téli fa mel­lett. A föld termékenységét érzékelteti sárguló búzame­zőkkel, s végtelen horizont a nyugalmat, a bőséget és a szabadságot hordozza. Négy évtized alatt — hi­szen a harmincas években in­dult pályája — körüljárta kö­vetkezetesen témáit, melyek a maguk nemében külön vilá­gok. Aki igazán elmélyül ké- paiben, az hamarosan rájön; nem ismétlés az, amit lát, ha­nem következetes haladás egy sajátos képi ösvényen. Ami lényeges minden időszakban; a természettel kialakított és fenntartott mély kapcsolat —, mely Kurucz D. Istvánnak hi­te, karaktere, ereje. Mindig azt festi, ami szenvedélyesen érdekli. Régebben a cséplés, disznóvásár, tyúketetés, halá­szat — később aratás kom­bájnnal, elhagyott tanya, ahogy az élet történései vál­toztak a történelem intésére. Ennek értő, érző krónikása, ebben az epikává szelídített drámában bontakozik ki Ku­rucz D. István lírája, mely mindig meghitt, erőteljes és őszinte. meríthetetlen változatainak festői megragadására törek­szik. Már a pálya elején mérle­gelt, és helyesen választott, összemérte a grafika lehető­ségeit a saját adottságaival, s remekül gazdálkodott a célki­tűzésekkel. A kalandozás he­lyett a rajzra összpontosított, pontosabban az emberi kul­túra magaslati állomásaira, melyek rajzzal utolérhetők, rajzra fordíthatók a vonal hi­bátlan anyanyelvinek haszná­latával. Reich Károly művé­szetét a könnyedség, válasz­tékosság jellemzi — őszinte érdeklődés minden emberi dolog; szerelem, költészet, ze­ne iránt. 1942-ben született Balaton- szemesen, Munkácsy-díjas, Kiváló művész, munkásságá­nak jelentős része kapcsolódik a1 mesék, ifjúsági k nyvek és Vásárhely Igazságát Bsz- szegező derűs, energikus természetes világa olykor tá­gítja saját környezetét, így fedezte fel egyik bennsőséges alkotásában 1964-ben az Öcsai határt, mely a hófoltos turjánnal és az erdős háttér­rel egyik remeklése. a költészet illusztrálásához. Érzékenyen reagál a társada­lom megrendelésére. Mivel a 100. évforduló kapcsán Ady lírája az érdeklődés közép­pontjába került — Reich Ká­roly sem maradt tétlen, kép­zelete utat keresett az Ady- versetk megértéséhez. Ezúttal is alig látszik a rajzi küzde­lem, a vonalak egymáshoz csatolt lebegése szervesen tár­sul a szöveghez, ahhoz a szö­veghez, mely a rajz része úgy, hogy minden növényi töredé­ket a mondanivaló szolgálatá­ba állít. Bakallár József fes­tőművész, aki a Kis-Duna Galéria kiállítását szervezi, rendezi; méltóképp emlékezik az Ady-évfordulóra Reich Károly nagyszabású sorozatá­val, Losonci Miklós Ahogy figurái lovat vezet­nek, tsjeskaninákat helyeznek a földre, vagy csak állnak a kapu előtt — abban állandó emberi történések érett csönd­je, méltósága, békéje uralko­dik. Milyen gazdag a föld fe­lülete képein! Hóbarázdák ér­zéki rajza, színe is örvendez­tet, de a kalász, a tarló, a tó­csa is — minden növényi részlet éli a maga életét a sa­ját törvényeivel és sorsával. Ez a végtelen nyugalom, bő­ség és méltóság határozza meg minden motívumát. A maga egészséges lendületével azonnal központtá formálja a csikóst, az őszi szántást, a Hortobágy kanyargó útjait; minden képével a síkság ki­radt, de „belépett” egy új gárda, tehát részükről ez be­mutatónak számít. S meg kell mondani: igen kellemes, na­gyon friss előadást produkál­nak, Seregi László rendezői irányítása, Hidas Frigyes ze­nei vezetése mellett. Fiatalos, lendületes, néhol kicsit (tán nem is szándék nélkül) kar­oos játék ez, amelytől távol áll az elandalitás, a túlcukro- zás. Inkább arról tudósít bennünket, hogy ezt az önző, önhitt, érzéketlen Higgins professzort (Kertész Péter ki­tűnő alakításában) meg le­het ugyan szeretni, de Igazá­ból nem érdemel meg egy olyan bűbájos teremtést, | mint ez az Eliza, aki (Kovács Zsuzsa lefegyverzően közönsé­ges és elbűvölően kedves ala­kításában) emberségben, vele született intelligenciában, tiszta érzésekben toronymaga­san fölötte áll a tudós tanár­nak. Mellettük Benkóczy Zoltán tenyeres-talpas, aranyos link Doolittle papája, Hadics László sután agglegénye« Pickeringe, Mednyánszky Ági kedves Higgins mamája. Ha­lász Aranka cinkosan éretlen Pearcenéje említendő; igen jő csaoat. stílusos keret és kö­rítés a két főszereplő körül Schaffer Judit jelmezei — kü­lönösen az ascoti fekete-fe- hér-szürke ruhák — szépek. Takács István Ezüstgerely-pdlydzat SPORTTÁRGYÚ MŰVÉSZI ALKOTÁSOKRA Az Országos Testnevelési és Sporthivatal országos pá­lyázatot hirdet a képzőművé­szet, az iparművészet, az iro­dalom, a fotó- és a filmkate­góriákban művészi alkotások­ra. A pályázathoz a három utóbbi kategóriában az Orszá­gos Egészségnevelési Intézet is csatlakozik. Pályázni lehet az 1976. március 1. és 1978. március 15. között készült a) minden olyan képzőmű­vészeti alkotással (szobor, fest­mény, kisplasztika, grafika, plakát stb.), amely témáját a testnevelés és a sport köré­ből meríti; b) minden olyan iparművé­szeti alkotással (serleg, jel­vény. érem, plakett és más ötvösművészeti tárgy), amely a testnevelés és a sport té­májával kapcsolatos; c) minden olyan sporttár­gyú könyvvel, irodalmi alko­tással, vagy megírt, de kiadat­lan kézirattal (minimálisan 30 gépelt oldal terjedelemben), amely a tömegsportot választ­ja témául és a sportot, mint hasznos szabadidő- és egész­ségvédő tevékenységet népsze­rűsíti, egy-egy sportág szak­mai, oktatási, nevelési céljait szolgálja, emlékezetes sport- eseményt örökíf meg, vala­mely kiváló sportoló pálya­futásával foglalkozik; d) minden olyan sportfotó­val, fotósorozattal, amely mű­vészi színvonalú és témáját a versenysport, az utánpótlás- neveié^. az iskolai sportélet, a tömegsport, a kötetlen, egész­ségvédő, szórakoztató, Önte­vékeny testedzés és sportolás, valamint a turizmus köréből meríti; e) minden olyan sportfilm­mel, amely versenysportot, szabad idős, öntevékeny test­edzést. turizmust művészi színvonalon népszerűsít, do­kumentál. hazai vagy külföl­di sporteseményekről tudó­sít. sportszakmai, oktatási nevelési vagy tudományos té­mát dolgoz fel, az egész sport, vagy egy adott sportág fejlő­désével, fejlesztésének kérdé­seivel foglalkozik. A pályaműveket 1978. március 15. és április 8. kö­zött naponta 10—16 óra kö­zött a Testnevelési és Sport­múzeum hivatali helyiségé­ben (1143 Budapest, Dózsa György út 1—3. Szakszövetsé­gek Székháza) személyesen — a fotókat ajánlott külde­ményben, postán — lehet benyújtani. A pályaművek elbírálásá­ra az Országos Testnevelési és Sporthivatal kategórián­ként bíráló szakbizottságot kér fel. A PÁLYAMŰVEK DÍJAZÁSA Képzőművészet: I. díj Ezüst­gerely plakett és 20 000 Ft. II. díj 10 000 Ft. III. díj 500Ö Ft. Iparművészet: I. díj Ezüstge­rely plakett és 10 000 Ft. II. díj 5000 Ft. III. díj 3000 Ft. Irodalom: I. díj Ezüstgerely plakett és .15 000 Ft. II. díj 8000 Ft. III. díj 4000 Ft. Fotó: I. díj Ezüstgerely pla­kett és 6000 Ft. II. díj 4000 Ft. III. díj 2000 Ft. Film: I. díj Ezüstgerely pla­kett és 20 000 Ft. II. díj 10 000 Ft. III. díj 5000 Ft. Különdíjban részesülhet­nek ezen kívül a sportdíja­zásra legjobban felhasználha­tó képzőművészeti (5000, 3000, 2000 Ft), iparművészeti (3000, 2000, 1000 Ft) tárgyak, vala­mint az egészséges életmódot legjobban népszerűsítő sport­fotók (1500, 1000. 500 Ft). A szakzsüri által kiválasz­tott művek nyilvános kiállí­tásra kerülnek, amit a pályá­zók a benyújtáskor vesznek tudomásul. A pályázni szándékozók bő­vebb felvilágosítást az OTSH tajtó- és tájékoztatási önálló csoportjától, a Testnevelési és Sportmúzeum, valamint a • testnevelési és sportfeladato- xkat ellátó tanácsi szakigazga­tási szervektől kaphatnak. 1

Next

/
Thumbnails
Contents