Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-06 / 286. szám
1 «* KGYKÍ -W.g/Jf imav 1977. DECFMBER 6., KEDD TV-F1G YELŐ Az én családom KIÁLLÍTÓTÉR M EKBEN Dunavarsány. Ha nem is látnokoknak, de azért jövőbe látóknak nevezték a dunavarsá- nyiakat azért, mert már 1975- ben megjósolták, hogy. föllendül és azt is. hogy hogyan lendül majd fel a tejtermelés mind e Pest megyei községben, mind pedig országszerte. Akrk a Falujárás legutóbbi adását megnézték, jól emlékezhetnek erre a dicséretre, és arra Is, hogy miért történt mindez. Elsősorban a pénzügyi szabályozók kedvező. termelést serkentő megváltoztatásáért, másodsorban meg azért; mert — okosan szakítva a még nemrégiben is dívott luxusistálló-építési divattal —, olcsóbb férőhelyeket építettek. tett is tej bőven: vajat most már nem kell külföldről behozni, és lassacskán a tejporgyártást is bővíteni lehet. Csak az a baj, hogy még mindig nem iszunk eleget ebből a dunavarsányiak által két esztendeje megjövendölt tejtengerből. Űjalbb igényeket kell támasztani — javasolta a Falujárás vendége, dr. Soós Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára: a legegészségesebb ital fogyasztására sokkalta jobban fel kell kelteni a vásárlói kedvet. Miképp a termelésben — ebben is ilyen országosan élenjáró lehetne Pest megye... \ezetüképz0. Nagyon jól tette a televízió, hogy a Hét című műsorának vasárnap esti adásában szóba hozta a vezetőképzést, hiszen közéletünknek kevés olyan témája van, amelyről annyi ösztönök, rá- és beleérzések diktálta vélemény terem, mint éppen az irányítói alkalmasságról. Onnan kértek tájékoztatást, ahol — mondjuk így — szakmaként tanítják, tanulják a termelési egységek dolgainak felsőbb szintű intézését: az Országos. Vezetőképző Intézettől. Új még ez az intézmény, és amennyire közeli az alapítási dátuma. annyira alakulófélben levő mindaz, amit meg akarnak ismertetni felnőtt,, diolocnás — ha nem itöbb diplomás — diákjaikkal. Ami felől sem az intézet oktatóinak, hallgatóinak — és immár a tv-nézőknek — sem lehet kétsége- a vezetés — tudomány. Nem elegendő hozzá sem kiváló ösztön, sem pedig a még oly barátságos vagy a még oly határozott ke- délvvilág: mások irányításának tankönyvekben összefoglalt fogásai vannak, és ezeket meg lehet, sőt, meg is kell tanulni. Az persze, teljességgel érthető, hogy e frissen létrehozott intézetben egyelőre még ! nem egészen azt és nem egészen azokat tanítják, amit és akiket ott oktatni kellene. A vezetőképzőre beíratottak fur- csállva mondták — és az előfizető is fúrcsáliva hallgathatta —, hogy egyelőre még a végső vizsgák után kiosztandó oklevél sincs elnevezve, és ugyanígy az sem biztos, hogy hová kerülnek e nevenincs bizonyítványok . gazdái. Netalán parkolópályára — vagyis afféle tartalékstátus- ha — mondta nem kis nehezteléssel az egyik megkérdezett, aki még szakmaváltásra is kényszerül: a hűtőipar- ból átirányítódik a bőriparba. Mint ahogyan a Csepel Vas- és Fémművekből a vezetőképzőre küldött Tapolczai László se tudja még, mi dolga lesz. A kétéves vezető-u tánpótlásfcépző tanfolyam hallgatói mind azt szeretnék, ha valamennyiük számára garantálnák a visszakerülést — vagyis, hogy ott hasznosuljon az az egy meg egy esztendő alatt szerzett tudás, ahol eredetileg fölismerték: ió főnök lenne a kiválasztottból. S mindez már csak azért is megszívlelendő, mert — hallhattuk —, az intézet valamennyi hallgatójának kiképzése írd és mondd: félmillió forintba kerül. Hatalmas summa — föltétlenül meg kell térülnie, sőt, kamatoznia kell... Akácz László Bemutatjuk a legjobb gyermekraj zokat Az elmúlt tanév végén jelent meg a felhívás: a Pest megyei tanács művelődésügyi osztálya gyermekrajzpályázatot hirdetett úttörőknek és kisdobosoknak. Az én családom címmel- A kék- és vörösnyakkendősök körében nagy érdeklődés nyilvánult meg már az első napokban a pályázat iránt. A bíráló bizottságnak nem volt köny- nyű dolga, hiszen több mint kétezer rajz, tűzzománc, batik és terítő érkezett a gyerekektől. S a számadatokból az is kiderült hogy a felhívás időközben országos lett: az úttörőszövetség is aktívan bekapcsolódott a verseny lebonyolításába, s Pest megyén kívül nemcsak az ország minden részéből küldtek pályamunkákat, hanem Jugoszláviából is. A pályázat befejezéséhez érkezett: ma délelőtt 10 órakor Szentendrén a megyei művelődési központ és könyvtár épületében nyílik meg az a kiállítás, amelyet a zsűri által legjobbnak ítélt alkotásokból rendeztek be, s az elkövetkezendő napokban az érdeklődők is megtekinthetik. Most kerül sor az eredményhirdetésre is: az úttörők és kisdobosok között tizenkétezer forint értékű jutalmat osztanak ki. Minősítő verseny December 4-én Tápiószecsőn rendezték meg a népdalkörök és pávakörök Pest megyei minősítő versenyét, melyen a nagykátai járás 12 csoportja vett részt. A képen a legifjabbak, a tápiószecsői népi együttes Röpülj páva-körének táncosai. Bozsán Péter felvétele SZÍNHÁZI ESTÉK My Fair Lady Felújítás a Fővárosi Operett Színházban A virágáruslány, Eliza Doolittle, ma már éppoly örökéletű hősnője a zenés színpadoknak, mint a klasszikus operettek primadonna figurái: Szaffi, Sylvia, Glavári Hanna, Zórika, s a többiek. Hogy Eliza — G. B. Shaw Pygmalion ja után — valamivel később született, mint kollegi- nái (hogy pontosak legyünk: 1956. március 15-én, a New York-i Hellinger Színházban; szülői Alan Jay Lerner (szöveg, dalszövegek). Frederick Loewe (zene) és Moss Hart (rendező), az mostanára, a mai néző számára úgyszólván érdektelenné vált. Huszonegy év egy mű történetében már örökkévalóságnak számíthat, s a My Fair Lady ugyanolyan klasszikus alkotása a maga műfajának, mint A denevér, a Bob herceg, a Gül baba, a Csárdáskirálynő, A cigánybáró, A víg özvegy, A mosoly országa, vagy — hogy frissebb példát említsünk — a Maya. A maga műfajának — mondottam. s itt egy-két mondat erejéig azért meg kell állni. A My Fair Lady ugyanis musical, méghozzá sokak szerint a műfaj példája, példatára, mintája, kezdete és vége. Hogy mi is a musical, azt sokszor próbálták 'már pontosan megfogalmazni (olyanok is, akik művelik, olyanok is, akik hivatásuknál fogva bírálják), de megnyugtató meghatározás, olyan, ami egynéhány mondatba beleszorítható, máig sincsen. Most se akarjunk ilyet gyártani, s elégedjünk meg annyival, hogy a musical — zenés színpadi mű, melyben önálló, bár a prózai szövegből és a színpadi szituációkból nagyon szorosan eredő énekszámok vannak. E számok karaktere meglehetősen elfér az operett sémáitól, több bennük a jellemző erő, a közvetlenség, s ritmusban, dallamban, hangvételben rendkívül sokfélék lehetnek. Jóval természetesebbek is, mint az operettszámok zenei világa. Közelebb állnak a jelenhez, mint ahogy a musicalek cselekménye, figurái is gyakran a legmaibb mából vétetnek. No tessék, máris itt az újabb magyarázás. Holott épp a My Fair Ladyt nem kell magyarázni. Szerzői mindent, ami a műfajt — és azon belül ezt a musical típust — jellemzi, beleírtak a műbe. Tizenöt számban felvonul a musical valamennyi daltípusa, figuráiban is megtalálható néhány őstípus, a buffó komikustól a rezonőrig, a cselekmény pedig olyan szabályos, bár némiképp váratlan he- pienddel végződik, ahogy csak a nagykönyvben meg van írva: az utcáról felszedett kis virágáruslány végül is az őt ki- és átnevelő Higgins professzoré lesz. Hogy ez kitűnő, szellemes librettó, remek szövegű dalok és invenciózus, néhol érzelmes, néhol gunyoros, néhol ficánkolóan vidám zene kíséretében és keretében megy végbe? Nos, hát épp ez az! Éppen azért a műfaj remeke a My Fair Lady, mert minden a legjobb, és a legjobban a helyén lévő benne. Nálunk 1966 februárjában mutatta be a művet az Operett Színház. 1972-ben félj- újították, most pedig ezt á felújítást frissítették fel, méghozzá úgy, hogy az öt évvel ezelőtti szereposztás is maIhletők a táj és a költészet Kurucz D. István festőművész kiállítását és Reich Károly grafikusművész Ady-rajzait decemberben láthatjuk a Műcsarnokban, illetve a Kisduna Galériában, a XX. kerületi Könyvtárban, a Marx Károly u. 128-ban. Ember és környezet kapcsolata Kétféle festőalkatoit ismerünk. Az egyik fokozatosan fejleszti témáit, felfedezett világát telíti, véglegesíti, a másik viharosan Változik szüntelen türelmetlenséggel. Mivel Kurucz D. István Hódmezővásárhely környékén már ifjúkorában életre szóló élményekben részesült, ezért joggal hűséges eredeti eszményeihez. Ez az ő útja. Művészetében a hétköznapok költészetét sugározza: ahogy pat- kolják a lovat, ahogy két öreg hazafelé ballag, ahogy emberek várakoznak a kútnál, ahogy a gubások ülnek a szekéren, ahogy kuesmás juhász áll botjával egy téli fa mellett. A föld termékenységét érzékelteti sárguló búzamezőkkel, s végtelen horizont a nyugalmat, a bőséget és a szabadságot hordozza. Négy évtized alatt — hiszen a harmincas években indult pályája — körüljárta következetesen témáit, melyek a maguk nemében külön világok. Aki igazán elmélyül ké- paiben, az hamarosan rájön; nem ismétlés az, amit lát, hanem következetes haladás egy sajátos képi ösvényen. Ami lényeges minden időszakban; a természettel kialakított és fenntartott mély kapcsolat —, mely Kurucz D. Istvánnak hite, karaktere, ereje. Mindig azt festi, ami szenvedélyesen érdekli. Régebben a cséplés, disznóvásár, tyúketetés, halászat — később aratás kombájnnal, elhagyott tanya, ahogy az élet történései változtak a történelem intésére. Ennek értő, érző krónikása, ebben az epikává szelídített drámában bontakozik ki Kurucz D. István lírája, mely mindig meghitt, erőteljes és őszinte. meríthetetlen változatainak festői megragadására törekszik. Már a pálya elején mérlegelt, és helyesen választott, összemérte a grafika lehetőségeit a saját adottságaival, s remekül gazdálkodott a célkitűzésekkel. A kalandozás helyett a rajzra összpontosított, pontosabban az emberi kultúra magaslati állomásaira, melyek rajzzal utolérhetők, rajzra fordíthatók a vonal hibátlan anyanyelvinek használatával. Reich Károly művészetét a könnyedség, választékosság jellemzi — őszinte érdeklődés minden emberi dolog; szerelem, költészet, zene iránt. 1942-ben született Balaton- szemesen, Munkácsy-díjas, Kiváló művész, munkásságának jelentős része kapcsolódik a1 mesék, ifjúsági k nyvek és Vásárhely Igazságát Bsz- szegező derűs, energikus természetes világa olykor tágítja saját környezetét, így fedezte fel egyik bennsőséges alkotásában 1964-ben az Öcsai határt, mely a hófoltos turjánnal és az erdős háttérrel egyik remeklése. a költészet illusztrálásához. Érzékenyen reagál a társadalom megrendelésére. Mivel a 100. évforduló kapcsán Ady lírája az érdeklődés középpontjába került — Reich Károly sem maradt tétlen, képzelete utat keresett az Ady- versetk megértéséhez. Ezúttal is alig látszik a rajzi küzdelem, a vonalak egymáshoz csatolt lebegése szervesen társul a szöveghez, ahhoz a szöveghez, mely a rajz része úgy, hogy minden növényi töredéket a mondanivaló szolgálatába állít. Bakallár József festőművész, aki a Kis-Duna Galéria kiállítását szervezi, rendezi; méltóképp emlékezik az Ady-évfordulóra Reich Károly nagyszabású sorozatával, Losonci Miklós Ahogy figurái lovat vezetnek, tsjeskaninákat helyeznek a földre, vagy csak állnak a kapu előtt — abban állandó emberi történések érett csöndje, méltósága, békéje uralkodik. Milyen gazdag a föld felülete képein! Hóbarázdák érzéki rajza, színe is örvendeztet, de a kalász, a tarló, a tócsa is — minden növényi részlet éli a maga életét a saját törvényeivel és sorsával. Ez a végtelen nyugalom, bőség és méltóság határozza meg minden motívumát. A maga egészséges lendületével azonnal központtá formálja a csikóst, az őszi szántást, a Hortobágy kanyargó útjait; minden képével a síkság kiradt, de „belépett” egy új gárda, tehát részükről ez bemutatónak számít. S meg kell mondani: igen kellemes, nagyon friss előadást produkálnak, Seregi László rendezői irányítása, Hidas Frigyes zenei vezetése mellett. Fiatalos, lendületes, néhol kicsit (tán nem is szándék nélkül) karoos játék ez, amelytől távol áll az elandalitás, a túlcukro- zás. Inkább arról tudósít bennünket, hogy ezt az önző, önhitt, érzéketlen Higgins professzort (Kertész Péter kitűnő alakításában) meg lehet ugyan szeretni, de Igazából nem érdemel meg egy olyan bűbájos teremtést, | mint ez az Eliza, aki (Kovács Zsuzsa lefegyverzően közönséges és elbűvölően kedves alakításában) emberségben, vele született intelligenciában, tiszta érzésekben toronymagasan fölötte áll a tudós tanárnak. Mellettük Benkóczy Zoltán tenyeres-talpas, aranyos link Doolittle papája, Hadics László sután agglegénye« Pickeringe, Mednyánszky Ági kedves Higgins mamája. Halász Aranka cinkosan éretlen Pearcenéje említendő; igen jő csaoat. stílusos keret és körítés a két főszereplő körül Schaffer Judit jelmezei — különösen az ascoti fekete-fe- hér-szürke ruhák — szépek. Takács István Ezüstgerely-pdlydzat SPORTTÁRGYÚ MŰVÉSZI ALKOTÁSOKRA Az Országos Testnevelési és Sporthivatal országos pályázatot hirdet a képzőművészet, az iparművészet, az irodalom, a fotó- és a filmkategóriákban művészi alkotásokra. A pályázathoz a három utóbbi kategóriában az Országos Egészségnevelési Intézet is csatlakozik. Pályázni lehet az 1976. március 1. és 1978. március 15. között készült a) minden olyan képzőművészeti alkotással (szobor, festmény, kisplasztika, grafika, plakát stb.), amely témáját a testnevelés és a sport köréből meríti; b) minden olyan iparművészeti alkotással (serleg, jelvény. érem, plakett és más ötvösművészeti tárgy), amely a testnevelés és a sport témájával kapcsolatos; c) minden olyan sporttárgyú könyvvel, irodalmi alkotással, vagy megírt, de kiadatlan kézirattal (minimálisan 30 gépelt oldal terjedelemben), amely a tömegsportot választja témául és a sportot, mint hasznos szabadidő- és egészségvédő tevékenységet népszerűsíti, egy-egy sportág szakmai, oktatási, nevelési céljait szolgálja, emlékezetes sport- eseményt örökíf meg, valamely kiváló sportoló pályafutásával foglalkozik; d) minden olyan sportfotóval, fotósorozattal, amely művészi színvonalú és témáját a versenysport, az utánpótlás- neveié^. az iskolai sportélet, a tömegsport, a kötetlen, egészségvédő, szórakoztató, Öntevékeny testedzés és sportolás, valamint a turizmus köréből meríti; e) minden olyan sportfilmmel, amely versenysportot, szabad idős, öntevékeny testedzést. turizmust művészi színvonalon népszerűsít, dokumentál. hazai vagy külföldi sporteseményekről tudósít. sportszakmai, oktatási nevelési vagy tudományos témát dolgoz fel, az egész sport, vagy egy adott sportág fejlődésével, fejlesztésének kérdéseivel foglalkozik. A pályaműveket 1978. március 15. és április 8. között naponta 10—16 óra között a Testnevelési és Sportmúzeum hivatali helyiségében (1143 Budapest, Dózsa György út 1—3. Szakszövetségek Székháza) személyesen — a fotókat ajánlott küldeményben, postán — lehet benyújtani. A pályaművek elbírálására az Országos Testnevelési és Sporthivatal kategóriánként bíráló szakbizottságot kér fel. A PÁLYAMŰVEK DÍJAZÁSA Képzőművészet: I. díj Ezüstgerely plakett és 20 000 Ft. II. díj 10 000 Ft. III. díj 500Ö Ft. Iparművészet: I. díj Ezüstgerely plakett és 10 000 Ft. II. díj 5000 Ft. III. díj 3000 Ft. Irodalom: I. díj Ezüstgerely plakett és .15 000 Ft. II. díj 8000 Ft. III. díj 4000 Ft. Fotó: I. díj Ezüstgerely plakett és 6000 Ft. II. díj 4000 Ft. III. díj 2000 Ft. Film: I. díj Ezüstgerely plakett és 20 000 Ft. II. díj 10 000 Ft. III. díj 5000 Ft. Különdíjban részesülhetnek ezen kívül a sportdíjazásra legjobban felhasználható képzőművészeti (5000, 3000, 2000 Ft), iparművészeti (3000, 2000, 1000 Ft) tárgyak, valamint az egészséges életmódot legjobban népszerűsítő sportfotók (1500, 1000. 500 Ft). A szakzsüri által kiválasztott művek nyilvános kiállításra kerülnek, amit a pályázók a benyújtáskor vesznek tudomásul. A pályázni szándékozók bővebb felvilágosítást az OTSH tajtó- és tájékoztatási önálló csoportjától, a Testnevelési és Sportmúzeum, valamint a • testnevelési és sportfeladato- xkat ellátó tanácsi szakigazgatási szervektől kaphatnak. 1
