Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

1977. DECEMBER 8., KEDD Stern W kJumi tW Vírusvallatás A KÖJÁL vfruslaboratóritimában ezekben a napokban több ezer vizsgálatot végeznek az esetlegesen fellépő influenzajárvány felderíté­sére, illetve megelőzésére, a vizsgálat arra a kérdésre keres választ, hogy influenzajárványról, vagy csak hűléses, illetve influenzaszerű megbetegedésről van-e szó. A vizsgált anyagok összesítése után az eredményeket továbbítják az Országos Közegészségügyi Intézethez, ahol elkészítik a védekezéshez szükséges szérumokat. Bővülő üzlethálózat Szigethalmon építenek, korszerűsítenek A szolgáltatások iránt is Á zöldség-gyümölcs ellátásról A NEB vizsgálta a szentendrei járásban Szigethalmon és Szigetszent- miklóson, pontosabban a két település határán, a Csepel Autógyár bejáratánál jelen­tős kereskedelemfejlesztés kez­dődik jövőre. Űj, korszerű üz­letek épülnek, felváltva a ren­dezetlen összevisszaságban épített bódékat. Lesz ABC- áruház, átadása után tiszta profilú leidet az iparcikk-áru­ház, bővítik a ruházati áruhá­zát és új zöldség-gyümölcs szaküzlet nyílik. nagy a kereslet, igaz azzal a jellemzővel, amely érvényes a vidéki szolgáltatásokra. Pél­dául a ruhatisztítást jobbára a felsőruháknál veszik igény­be. A forgalom egyenletesen oszlik meg, nincs sorban- álilás műszakkezdéskor és a végén sem. A cipész sem panaszkodhat, 7—8 ezer forint a havi for­galma. A gyáriak kora reggel vagy délután keresik fel. A szentendrei járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a zöldség-gyü- mölcsfelvásárlást és -ellátást. Megállapították, hogy a mező- gazdasági üzemek nem tudták maradéktalanul kielégíteni a helyi szükségleteket. Támogatják a tagokat A tsz-ekben, de a szakszö­vetkezetekben is szórvány gyü­mölcsösökben termesztenek cseresznyét, málnát és vegyes gyümölcsöt. A tsz-tagok takar­mánytermesztéssel, a szakszö­vetkeztek öntözéses és száraz kertészettel foglalkoznak, vala­mint jelentős mennyiségű föl­diepret termesztenek. A háztáji és szakszövetkezeti gazdaságokat a háztáji bizott­ság segíti; a pomázi Dunaka­nyar Tsz-ben állathizlaló szak­csoport működik. A tahitótfa- lui Kék Duna Szakszövetke­zetben — az ide tartozó négy községben — egy-egy mezőgaz­dász szervezi és irányítja a munkát. 1976-ban több mint négymillió forint értékű segít­séget — gépi munkát, vegy­szert', vetőmagot — adott tag­jainak a szakszövetkezet. Támogatják tehát a tagokat a zöldség- és gyümölcstermesz­tésben, s az értékesítésben is segítenek. A Kék Duna Szak- szövetkezet leszerződik tagjai­val háztáji szamócatermesztés­re, s értékesítési szerződést köt a Zöldérttel. A tsz-tagok ház­táji termésüket egyénileg és a Dunakanyar Tsz zöldségboltja közreműködésével értékesítik. A szentendrei járás ÁFÉSZ az idén felvásárlási szerződést kötött a kisárutermelőkkel. Kapcsolatban állnak a pomázi kertbarátok klubjával, de ez csak szerszámok és eszközök kölcsönzésére terjed ki. A zöld­ségtermelés elősegítésére pa­lántaakciót kezdeményeztek, de a tavaszi szélsőséges időjá­rás miatt több termelő nem vette át a palántákat. A szerződéskötések eddig még nem terjedtek ki az évelő kultúrák telepítésének elősegí­tésére, pedig szükség lenne a korszerű fajták meghonosításá­ra és a szakosított termesztés­re. A NEB a szerződéseket is vizsgálta, s megállapította, hogy azok figyelembe veszik a felek jogait és kötelességeit és tartalmazzák a védett felvásár­lási árakaf. A göngyölegellátás folyama­tos volt. Az ÁFÉSZ az első fél­évben 253 vagon epret, 70 va­gon málnát, 61 vagon cseresz­nyét és 35 vagon ribizkét vásá­rolt fel. Ez a mennyiség az idő­járási viszonyok miatt keve­sebb a tervezettnél. A fogyasztók panaszolják A helyi tanácsok véleménye szerint az idén, a tavalyihoz vi­szonyítva, javult az ellátás. Az állami és szövetkezeti kereske­delem kínálatát jól egészí­tette ki a magán- és ősterme­lői kereskedelem. Pomázon azt panaszolják, hogy a boltok korszerűtlenek, kicsik a raktá­rak; Budakalászon pedig a munkából hazatérők már csak a magánkereskedőknél tudnak vásárolni. Valamennyi községben fris­sebb és szebb árut találnak a vevők a magánkereskedőknél, de az áraik magasabbak. Az állami és szövetkezeti boltok­nagy részét csak másnap érté­kesíthetik. A NEB javasolja, hogy a jobb és nagyobb válasz­tékú kínálat érdekében vezes­sék be a helyi felvásárlást a kiskerttulajdonosoktól. Nem növelhetnék? A szövetkezetek területük 15 százalékán termesztenek zöld­séget és gyümölcsöt. A háztáji termés jelentős részét elfo­gyasztják a termelők, más ré­szét pedig a fővárosban érté­kesítik; ugyanakkor a járás ellátására a termékek felét máshonnan hozzák. A NEB megállapítja: meg kellene vizs­gálni, hogy a szövetkezetek nem növelhetnék-e zöldség- és gyümölcstermő területeiket anélkül, hogy ez az eredmé­nyesség hátrányára válna. A NEB felveti azt is, nem adhat­na-e az OTP a jelenleginél alacsonyabb kamatra termelé­si kölcsönt a háztáji termelők­nek. A szentendrei járási-városi NEB javasolta a Pest megyei Zöldértnek, hogy tegyék szer­vezettebbé szállításaikat, ügyeljenek a megfelelő idő­pontra; a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak pedig ajánlja, hogy lehetőség szerint terjesz- szék ki a közvetlen felvásár­lást. A tanácsi szervek figyel­mét arra hívták fel, hogy fo­kozottan ellenőrizzék az el­látók tevékenységét és az ára­kat. Hatos Erzsébet Megint divat a befőzés Kérdőívek tanúsítják a dabasi járásban Vajon az idei bőséges ter­més, az, hogy a háziasszonyok olcsón juthattak eltenni való paradicsomhoz, paprikához, gyümölcshöz, hogyan befo­lyásolja a várható keresletet? Erre voltak kíváncsiak a Pest —Komárom—Nógrád megyei FŰSZERT vezetői, amikor többek között a nagykátai és a dabasi járásban piackuta­tást indítottak az ottani tar­tósításról, s a jövő évi kon­zervigényről. A dabasi járásban 57 fo­gyasztót kérdeztek meg. A ki­töltött kérdőívekből megál­lapítható, hogy zöldségféléből huszonheten többet tettek el, mint tavaly, hárman keveseb­bet, a többiek körülbelül ugyanannyit. Savanyúságból hasonló mértékű volt a házi tartósítás, befőttekből viszont negyvenen tettek el többet, tizenöten ugyanannyit és esete ketten kevesebbet a tavalyi­nál. A vizsgálatból a vállalat szakemberei megállapították, hogy a bőséges termés felser­kentette a háziasszonyok be­főzési kedvét, figyelembe kell vennie a vállalatnak a jövő évi árualapok megrendelése­kor. Azokból a zöldségfélék­ből, amelyeket házilag nem lehet, vagy nagyon körülmé­nyes eltenni, például zöldbor­só, karfiol, természetesen megfelelő mennyiséget kell vásárolnia a konzervpiartól a vállalatnak. Ahonnan nem érdemes lógni Kísérleti oktatás Százhalombattán... — Fiúk! A 6-os táblától áll­jatok távolabb 1... Nézzétek 1 Most bemutatóm a csillár kap­csolását. .. Azután kicsit később: egy gombnyomás, s máris vala­mennyi szerelőpanelen elal­szanak a kis piros Lámpák, je­lezvén, hogy megszűnt a fe­szültség. A százhalombattai Duna- menti Hőerőmű Vállalat nem­régiben elkészült új, korsze­rű tanműhelyében vagyunk, amely hetente két alkalom­mal diákokat lát vendégül. A többség kitartó — Nem politechnikai órát tartunk itt. de nem is szakkö­ri foglalkozást — magyarázza Sipos Ferenc tanár. — Isko­lánk, a százhalombattai Ság- vári Endre általános iskola, új módszerrel kísérletezik. Ennek a fakultatív oktatás­nak az a lényege, hogy a he­tedikes-nyolcadikos gyerekek érdeklődésüknek megfelelően, egy-két tantárgyat kiválasz­tanak, s az ismereteket élet­közeiben, a város gyáraiban sajátítják el. Szocialista szer­ződésünk van a DHV-n kívül a Dunai Kőolajipari Vállalat­tal, és a Temperáltvizű Hal­gazdasággal is. , A kisdiákok még olyan ked­vezményt is élveznek, hogy félévenként újra választhat­nak. mit szeretnének tanul­ni. A gyakorlat azonban az. hogy a többség kitartó. — Véleményem szerint a pályaválasztás szempontjából is nagy jelentőségű ez a kísér­leti oktatási forma — mondja Sípos Ferenc. — A gyerekek, kikerülve az iskola szűk fa­lai közül, megismerik az üze­mi légkört, idősebb munká­sokkal köthetnek ismeretsé­get. s mivel viszonylag kis csoportokban jövünk — 15— 20 gyerek van együtt —. mód nyílik az egyéni foglalkozá­sokra is. Az a tény. hogy nem Is osztályozunk, csak értékel­jük a tanulók munkáját, szin­tén hozzáiárul ahhoz. hogv ke'’’'vei dolgoznak és tanul­nak. — Hasznos befektetés a gyárnak is, hogy idejárnak a aláírok — szólal meg Sári András, a tanműhely villany- szerelő szakoktatója. (Jelen­leg éppen ő tanítja a gárdát, a szerelés titkaira.) — Ha kö­zülük csak néhány an szere­tik meg a szakmát, ha mesél­nek otthon, a barátaiknak, bi­zonyára nem lesz eredmény­telen a munkánk. Az iskola nem tudna ilyen tárgyi, no, meg személyi feltételeket biz­tosítani a gyerekeknek, mint mi. Eszközöket, műszereket, anyagokat adunk, s valódi si­kerélményekhez juttatjuk őket. A fiúk éberen figyelnek- fülelnek a beszélgetésünkre, pillanatra sem ül el az egész­séges zsivaj, a jópofáskodás. Egyikük azönban komoly hangon kezdi mesélni. Nem kötelező — A múltkor lemehettünk a forgácsolóműhelybe is. Dél­után volt, hát csak kevesen dolgoztak, s egy idős bácsi megengedte, hogy mi eszter­gáljunk. Igazi csavarokat! Tessék képzelni ! Még sorba is álltunk, hogy csinálhassuk. — Azért is szeretünk ide­járni, mert nem kötelező — vallja be Násztor Andris, s társai harsányan helyeselnek. — Ma például Ohm törvényét igazoltuk — műszerekkel —, és ez bizony egészen más. mintha az iskolában tanul­nánk. Innen még lógni sem érdemes. Igaz, fiúk? Nagy az egyetértés. Néhány percig saját hangomat sem hallom, de aztán sikerül meg­fogalmaznom a kérdéseke^ Mit tudnak a hőerőműről? Mi­lyen szakemberek dolgoznak itt? Miért éppen a villanysze­relést választották póttan tár­gyul? Pozsgai Árpi és Pisti ikrek Édesapjuk a hőerőműben dol­gozik 1963 óta. Egyszerre mondják — Apu sokat mesél etthon az áramfejlesztőről. Tudjuk hogy vannak hatalmas gőz­turbinák ... Meg kazánok ... Olajjal fűtik őket... És sok víz is kell hozzájuk... A hű­téshez. — Dolgoznak Itt esztergá­lyosok és villanyszerelők, meg sok-sok technikus, akik az autoimatikát irányítják... — kotyog közbe egy nyúlánk, szeplős arcú srác. A Pozsgai testvérek nem titkolják; ők szeretnének to­vábbtanulni. Majd, a középis­kola után. Az első cél, a kö­zeli: felvétel a Finommecha­nikai és Műszeripari Szakkö­zépiskolába. S ehhez bizony jó segítséget kapnak itt a DHV-ban. Derültség közepette újabb ikerpárt tolnak elém a fiúk. Kiderül, nekik is erőműves az édesapjuk. Bevallják, ők bizony nemigen tudnák meg­fogalmazni, mit csinálnak a hőerőműben, s hogyan készül a villamos áram. Egyébként, a villanyszerelést választották, mert mégiscsak férfiak lesz­nek, s jó, ha mindenhez érte­nek majd. Ezt erősíti meg Barta Árpi is, aki festő-mázoló tanulónak készül: — Már tavaly, amikor üzem- látogatásra jöttünk, megtet­szett nekem ez az érdekes vál­lalat. Ezért is jelentkeztem éppen erre a tantárgyra. — Nem azért, mert a te apukád is itt dolgozik? — árulkodik valaki. — Pszt! Jobb lenne, ha hall­gatnál, mikor nem téged kér­deznek! — szól rá egy társa, s tuszkolja is hátrafelé Őszinte érdeklődés — Látja! Ilyenek ezek a gye­rekek —, mondja Sári And­rás. — Nevelik, fegyelmezik egymást akkor is. ha én ma­gyarázok. Ilyeneket hallok: Akit nem érdekel, menjen ha­za. de minket ne zavarjon! Ez megkönnyíti a munkámat, lát­hatom az őszinte érdeklődést. S aztán felemeli a hangját. — Gyerekek! Bekapcsolom a vezérlőasztaltó! az ötös táblát. Nézzük! Ki vállalkozik arra. hogy elmagyarázza a lépcső­házi világítás kapcsolását?. Dodó Györgyi Visegrádi tervek ba rendszertelenül érkezik az áru, azt is sokszor csak más­nap adják el, s addigra a zöld­ség és gyümölcs sokat veszít frissességéből. Különösen sok a panasz az ÁFÉSZ szentistvántelepi bolt­jára, mert kicsi a választék; a Zöldértnek a HÉV-állomáson működő budakalászi boltjában pedig azt tapasztalták, hogy az első osztályú áru nem felelt meg ennek a minőségnek. Csak a vállalat hetenként egyszer megjelenő alkalmazottjának van joga az árut leértékelni, addig kötelesek első osztályú áron forgalomba hozni. A ma­gánkiskereskedők zöldség-gyü­mölcs forgalmazási feladatai­kat kiválóan oldják meg, álla­pítja meg a NEB. Szentendrén a javulás elle­nére sem kielégítő az ellátás, későn szállítanak, a minőség sokszor kifogásolható. A Zöl­dért rendszertelenül szállít, sokszor csak délután, s az áru Visegrád tovább fejlődik és szépül a következő évben. A tervekről és az elképzelések­ről Húgai Tibornétól, a nagy­községi tanács elnökétől ér­deklődtünk. — Jövőre folytatjuk Viseg­rád közvilágításának korsze­rűsítését. Elsősorban a Főut­ca lámpáit és villanyhálóza­tát újítjuk fel, a munkát az ÉDÁSZ vállalta el 400 ezer forintért. Az utak javítására 600 ezer forintot költünk. El­készült napközi otthoni ebéd­lőnk, hátra van még a kony­ha és a kiszolgáló helyiségek kialakítása. E munkára 400 ezer forintot szánunk 1978- ban. A visegrádi fellegvár a ki­rándulók kedvelt látnivalói közé tartozik. Ezt igazolja, hogy évente félmillió turista — gyerek és felnőtt — keresi fel a történelmi időket idéző romokat. — A műemlék állagának megőrzését — miként az el­múlt években — jövőre is se­gíti a Dunakanyar Intéző Bizottság. A fellegvár meg­óvására 600 ezer forintot for­dítunk — mondja a tanács­elnök. Sok helybeli és nyaraló kí­vánsága teljesül majd a kö­vetkező esztendőben. Erről így beszél Húgai Tiborné: — Megkezdjük a szolgál­tatóház építését. Az épület­ben 240 négyzetméteres alap- területű ABC-áruházat. ruha- tisztítót, Gelka-felvevőhelyet és négy tanácsi lakást alakí­tunk ki. Az építkezés költsé­gei — előreláthatólag — el­érik a 6 millió foriptot, a munkák kivitelezője a Kék- Duna Szakszövetkezet. Tetemes összeget igényel a Salamon-tornya utcai közmű építése -és útfelújítása is, mintegy 6 és fél millió forin­tot. E gy vállalatnál keményen megszidtak egy dolgozót. Jogos volt a fejmosás. A hónap végi sokadika előtt az illető kiszállásához a vár­ható költségeket meghaladó szép kis summát vett fel, úti­előleg gyanánt. Elszámolni vi­szont csak akkor számolt el vele, amikor már megkapta havi fizetését. Miért tette mindezt? Átmeneti pénzzava­rát sikerrel hárította el a vállalattól' ily 'módon felvett hitellel. Ugyanez a vállalat partneré­től egy nagyobb tételt vásá­rolt több milliós összegért. A partner — tegyük hozzá, az említett vállalatnál jóval sze­rényebb méretű cég —, határ­időre szállította a megrendelt árut, s várta, hogy megkapja érte az ellenértékét. Várt egy hónapig, két hónapig, háromig. Az átutalás nem történt meg. Mitévők legyenek, nekik is szükségük lett volna a pénzre. Többször kérték írásban a vál­lalatot. ugyan, utalják már át azt a néhány milliócskát. Ilyenkor mindig kaptak egy udvarias levelet, amelyben a vállalat megnyugtatta őket. hogy hamarosan egyszámlá­inkon lesz a kérdéses összeg. Mindez azonban csak írott ma- laszt volt, nem fizettt .. Csak Jegyzet Fekete hitelek, böjtgazdálkodás fél évvel a határidő után utal­ták át nagy kegyesen a várva- várt összeget. A kis vállalat olykor már-már alig tudott bért fizetni dolgozóinak, mert nem volt az egyszámláján ele­sendő pénz. Mit tett e válla­lat? Gazdálkodott a kis cég pénzével, azaz hitelt vett fel meg nem engedett módon. Átmeneti pénzzavarát hárí­totta így el. Nagyban azt csi­nálta, amit dolgozója is elkö­vetett. Mért jogtalan az ilyen hitel- felvétel? Nemcsak azért, mert nálunk a Magyar Nemzeti Bank joga, hogy vállalatai nk-r nak gazdálkodásukhoz hitejt adjon. Azért is. mert akadá­lyozta ezzel egy másik vál­lalat munkáját, korlátozta fi­zetőképességét. a szokásos pénzügyi műveleteinek elvég­zését. Mit tesz ilyen és ehhez ha­sonló esetekben a hitelezésre kényszerült vállalat? (Több­nyire kis cég. mert a nagyob­bikkai nem szívesen húznak ujjat.) Megpróbálja kénysze­rű böjtöléssel kigazdálkodni a pénzt, s kitartani addig. amíg nem kapja meg jogos tulajdonát. ’ Bírósághoz nem szívesen fordul, mert aiz is hosszú idő. amíg igazát ki tudja verekedni, elveszti a vál­lalat jóindulatát, s aztán meg­nézheti magát, mikor fog tő­le vásárolni a cég. Pénzre vi­szont szüksége lehet, akár alapjai feltöltésére, akár fize­tési kötelezettségeinek ki- egyenlítésére is. Hasonló mó­don jut pénzhez, mint a part­ner. Nem utal át egy harma­dik vállalatnak, azaz ugyan­olyan fekete hitelt vesz föl a harmadiktól, mint amilyent ő kényszerül nyújtani X-nek. S a folyamat vállalatok egész soránál megy végig, s minde­nütt gazdálkodása zavarokat, problémákat okozva. Lavinát indíthat el ily módon egy-eev nemfizetés, jogtalan hitelfel­vétel ! Ez a fő veszélye az ilyen hiteleknek, e ezért küz­dünk ellenük Felügyeleti szer­veink ezért üldözik az ilyen hitelviszonyt. Kirívó esetek­ben akár gazdasági bírság is lehet a fekete hitel kamata. Gőz József I

Next

/
Thumbnails
Contents