Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-06 / 286. szám

1977. DECEMBER 6., KEDD Fővállalkozási konferencia A beruházási kultúra javítá­sának, az export fokozásának egyik lehetősége a fővállalko­zási forma elterjesztése — erről kezdődött hétfőn kétnapos ta­nácskozás a Hilton Szállóban, a mintegy 400 szakember rész­vételével. Mint Juhász Ádávn nehéz­ipari minisztériumi államtitkár bevezető előadásában hangsú­lyozta, a fővállalkozás a gaz­dasági haladás fontos ténye­zője, ez a tevékenység azon­ban magasfokú szervezettsé­get. fejlett technológiát igé­nyel, s ma még kevés az ezek­nek a követelményeknek meg­felelő vállalat. A fővállalkozási forma el­terjedését mozdítja elő, hogy a kormányzat ebben a terv­időszakban 4 milliárd forint támogatást ad az építőipar fej­lesztésére. Ez megteremti a le­hetőséget. hogy a nagyobb vál­lalatok komplexitásra töre­kedjenek, saját tervező-, ki­vitelező- és szakipari gárdát alakítsanak ki. A fővállalko­zásra felkészült vállalatok szá­mának gyarapodása a beruhá­zási munkálatok lerövidülé­sét, a gyorsabb kivitelezést eredményezi. Exportfejlesztő hitelből Új üveggyár épül Vácott Júniusban próbaüzem Az elmúlt években bebizo­nyosodott, hogy jövedelmező exportcikke az Egyesült Izzó­nak a fénycső. Nyilvánvaló, hogy váci gyárunk — ame­lyik ezeknek a világítótestek­nek a gyártására szakosodik —, ezért kapott a Nemzeti Banktól 600 millió forintos hitelt a termelés fejlesztésére. A pénz túlnyomó többségét az új üveggyárra és az ehhez tartozó kiegészítő beruházá­sokra költik. Szalai Istvántól, a váci gyár főmérnökétől ar­ról érdeklődtünk, jól halad­nak-e a munkákkal s határ­időre elkezdenek-e dolgozni az új üzemek? Már most késnek A főmérnök mindenekelőtt arról tájékoztatott, hogy az építésben, a berendezések szállításában és szerelésében sok vállalat működik közre. A Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat készíti az épületeket, a tervező és a be­ruházó az Izzó. A technológia és a gépek egy része az A PARLAMENTI BIZOTTSÁG TÁRGYAITA Jelentős beruházások az egészségügy területén Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága hétfőn elemző vita után elfo­gadta az Egészségügyi Minisz­térium, a SZOT Társadalom­biztosítási Főigazgatóság, va­lamint ,az Üdülési és Szanató­riumi Főigazgatóság 1978. évi költségvetési tervezetét. Amint a Pesta László elnökle­tével tartott ülésen az írásbeli tájékoztatóból és Tarits Lászlónak, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető­jének szóbeli kiegészítőjéből kitűnt, az ágazat 1978.’ évi fejlesztési -beruházási elő­irányzata 2800 millió forint Ebből mintegy 800 millió a központi, csaknem 2000 millió forint a tanácsi egészségügyi feladatok megvalósítására szolgál. Elsősorban a folya­matban levők befejezésére fordítják a pénzt. A hálózat- bővítésről szólva elmondták: a gyógyintézeti hálózatban mintegy 730-cal gyarapszik a gyógyintézeti ágyak száma. A népesedéspolitikai hatá­rozatok nyomán jövőre a böl­csődei helyek száma 3100-zal gyarapszik. A bölcsődei fej­lesztést elsősorban a nagyváro­sokban és az ipari központok­ban úgy oldják meg, hogy elő­segítsék az anyák visszatéré­sét a munkahelyre. A szociá­lis otthoni helyek száma vár­hatóan 850-nel gyarapszik. Az egészségügyi és szociális inté­zetek és intézmények műkö­désére 15,639 millió forintot irányozott elő a költségvetés. Ez az összeg 12,6 százalékkal haladja meg az ez évi várha­tó kiadást. Ez év végén teljes kapaci­tással megkezdi működését a2 Országos Kardiológiai Inté­zet, amely lehetővé teszi, hogy csaknem megkétszereződjék a szívsebészeti műtétek szá­ma. A szívsebészeti centru­mok létesítése lehetővé teszi 2500 szívműtét elvégzését a jövő évben. A művese és ve­setranszplantációs program fejlesztése folytatódik, az Or­szágos Belgyógyászati Inté­zetben létesített új művese- részleg beindulása a jövő év elején várható. Előzetes szá­mítások szerint 50 vese- transzplantációra kerülhet sor. A közegészségügyi-járvány- ügyi hálózatban a KÖJÁL- okát folyamatosan alkalmassá teszik a környezetvédelemmel kapcsolatos regionális felada­tok ellátására. A lakosság társadalombizto­sítási ellátására a jövő évi költségvetés 54,155 millió fo­rintot irányoz elő, 8,1 száza­lékkal többet, mint az ez év­ben várható kiadások összege. Jövőre 90 ezer lakás Az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának hét­fői ülésén Tóth István elnök­letével a képviselők az épí­tésügyi, valamint a szállítási és hírközlési ágazat idei te­vékenységét tették mérlegre, s az eredmények alapján tár­gyalták az ÉVM és a KPM jö­vő évi tevékenységének ter­vezett előirányzatairól. Az előzetesen megküldött írásos tájékoztatóban foglal­takhoz Szilágyi Lajos építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes a többi között hozzáfűzte, hogy az 1977-ben befejezésre tervezett 13 nagy létesítmény közül építési át­húzódás csak a Semmelweis Orvostudományi Egyetem el • méleti tömbjének beruházásá­nál várható. A jövő évi .fel­adatoknak — 90 ezer új ott­hon megteremtésének, ezen belül 33 ezer állami célcsopor­tos lakás felépítésének — a munka hatékonyságának to­vábbi javításával kell eleget tenni — hangsúlyozta a mi­niszterhelyettes, s hozzáfűzte: jövőre 41 nagyberuházáson dolgoznak majd az építők, közülük tízet be kell fejezni. Teszik mindezt olyan mun­kaerőhelyzetben, amelyben nem várható az építőipari munkások számának növeke­dése. A képviselők nagy érdeklő­déssel kísérték Klézl Róbert közelkedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes tájékoztatóját. Egyebek közt kiemelte, hogy a szállítási vállalatok dolgozói — különösen a vasút és az autóközlekedés területén — megfeszített munkával, kom­munista műszakok vállalásá­val is segítették a megnöveke­dett feladatok ellátását. Az idén 320 új autóbusz állt munkába. A tárca jövőre is csúcsforgalomra számít min­den vonalon. A közismert mun­kaerőgondok enyhítésére a vasút ez év szeptember 1-től saját erőből bevezette a mű­szakpótlékot, amely 20 ezer dolgozóját érinti. Egyesült Államokból, az Or- ning cégtől származik, az üveggyár kemencéjét a Hő- technikai Vállalat szereli. A próbaüzemet jövőre a második negyedévben kell el­kezdeni, sőt a gyár jövő évi terve már 10 millió saját ké­szítésű fénycsőburával szá­mol. • Ennyivel kevesebbet rendelt külföldről. Az építke­zésre, a beruházások befeje­zésére pontos menetrendet dolgoztak ki. Ha ezt nem tart­ják be, elképzelhetetlen, hogy valóban időben dolgozni kezd­jen a magnézia üveggyár. A menetrendet alighanem újra kell fogalmazni. Ezt bizo­nyította sétánk a munkaterü­leten. Azoknak az üzemeknek jó része, melyeknek tavasszal már működniük kéne, egye­lőre csak papíron létezik. A főmérnök ugyan — nehogy megsértse az építőket —, na­gyon udvariasan fogalmazott a munkák állásáról, de tény, hogy a központi épületben, ahol az újévben az amerikai szakemberek közreműködésé­vel már szerelni kell a gépe­ket, ki-bejár a fagyos szél, az ígért november 15-i határidő­re nem fejezték be a téliesí- tést. Gödör a keverőház helyén Ennél is rosszabb a helyzet a gyár szívénél, a jövendő­beli kemencénél. A tetőnek még csak a váza van meg, pe­dig itt már a hőtechnika szakembereinek a kemencét kellene szerelniük. December 15-re valószínűleg meglesz a tető, de kétséges, hogy az év utolsó két hetében elkezdődik a tényleges szerelés. A keve­rőház helyén, amely az üveg alapanyagát adja majd, egye­lőre csak hatalmas gödör van, éppen csak elkezdődött az alapozás, s ottjártunkkor sem láttunk az építkezésinek ezen a részén senkit. Késik az iparvasút, az oxigéngyár és a többi szolgáltatóüzem építése is. Lesz-e üzemavató jövő ta­vasszal? — tettük fel a kér­dést a főmérnöknek.' Szerinte igen. Ügy mondta, hivatalból hinnie keli benne. Az építkezést látva szerin­tünk nem valószínű. Igaz, az USA-ból megérkeztek már a gépek, az új évben jönnek a szerelők is, sőt az Izzó váci gyárából már szeptemberben és októberben szakemberek is jártak a tengeren túlon tanul­mányozni a technológiát, be­gyakorolni a munkafogásokat. Mit jelent az Egyesült Izzó­nak s a népgazdaságnak az a 600 millió forintos beruházás? A fénycsövekhez szükséges ballonokat jelentős részben az NDK-ból és Csehszlovákiá­ból szerezzük be, darabonként 2—3 forintért. A szállítás közbeni törés 10—20 százalé­kos, ez is jelentősen növeli a költségeket. Ha elkészül az üveggyár, 140 millió forintos értéket állít elő egy esztendő alatt. Termékeinek jelentős részét fénycsőként, vagy bal­lonként a tőkés országok vá­sárolják meg. A kivitelezők bizakodnak Hogyan vélekednek a határ­időkről az építők? Erről Pe­rcnyi Lászlót, a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Válla­lat főmérnökét kérdeztük meg. Ami a csarnok és a kemen­ce épületének korszerűsítését illeti, elismerte, valóban sa­ját hibájukból késtek. Nem sikerült például időben meg­felelő üveget szerezniük, s enélkül nehéz üvegezni. Véle­Református püspökök eskütétele A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. számú törvényerejű rendelet alapján előzetesen hozzájárult dr. Tóth Károly református lelkésznek, a református zsi­nati iroda külügyi- és sajtófő­osztálya vezetőjének, a keresz­tyén békekonferencia főtitká­rának a Duna melléki refor- I mátus egyházkerület püspö- Ikévé és dr. Kürti Lászlónak, a Debreceni Református Kollé­gium főigazgatójának a Tiszán' inneni református egyházkerü­let püspökévé való megválasz­tásához. Dr. Tóth Károly és dr. Kürti László református püs­pökök hétfőn Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt es­küt tettek a Magyar Népköz- társaság alkotmányára. menye szerint azonban nem az egyhónapos késésen áll vagy bukik a beruházás. A keverőház és az oxigóngyár építéséhez későn kapták a terveket, ezért a különböző építési anyagok beszerzése is csúszik. Az Izzó egyébként nem hibáztatja a vállalatu­kat, közösen dolgoznak azon. hogy minden nehézség elle­nére is gyorsan végezzenek a munkákkal. A főmérnök azt is hozzátette az előbbiekhez, hogy a váci beruházás a ki­váló együttműködés jó példá­ja. Arról azonban az építőipa­ri vállalat főmérnöke sem tudott közelebbit mondani, hogy mikor kezdődhet meg a próbaüzem a váci üveggyár­ban. Most is sikerül Az Egyesült Izzó beruházá­si igazgatója Harsányi József. Végül is tőle kaptunk választ az előbbi kérdésre. — Az Egyesült Izzó beru­házásai az utóbbi években ki­vétel nélkül határidőre elké­szültek, pedig némelyiknél különb gondokkal kellett megküzdeni, mint a váci ese­tében. Az üveggyár próbaüze­mének legkésőbb 1978 júniu­sában kell elkezdődnie. Az év hátralevő részében 10 millió fénycsőburát kell gyártani. Biztos benne, hogy sem a ha­táridővel, sem a terv teljesí­tésével nem lesz baj. Cs. A. Az Európai Biztonság és Együttműködés magyar nemzeti bizottságának nyilatkozata Hazánk a helsinki megállapodások teljes megvalósítására törekszik Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottsága tegnapi kibőví­tett elnökségi ülésén — mely­ről lapunk 1. oldalán tudósí­tunk — a felszólalásokat kö­vetően a magyar nemzeti bizottság 19 új tagjának felvételét szavazta meg az elnökség, majd nyilatko­zatban leszögezte: a Hel­sinkiben aláírt záróokmány végrehajtása érdekében eddig tett számos intézkedés hozzá­járult az európai biztonság és együttműködés folyamatának előrehaladásához. A helsinki dokumentum azonban olyan hosszútávú program, amely igényli, hogy az érdekelt álla­mok folytassák erőfeszítései­ket és további konkrét lépé­seket tegyenek az európai biz­tonság és együttműködés megvalósítása érdekében. A záróokmány aláírása óta eltelt időszakot joggal érté­kelhetjük eredményesnek, hi­szen — elsősorban a szocia­lista országok kezdeményezé­sei eredményeként — termé­kenyebb együttműködés ala­kult ki az európai államok és népek között. A bizottság üd­vözli a Szovjetunió kezdemé­nyezését, amely a katonai enyhülés kibontakoztatását célozza. A bizottság hangsúlyozza annak a sürgető szükségessé­gét, hogy mielőbb konkrét lé­pések történjeriek a katonai enyhülés biztosítása érdeké­ben, A fegyverkezési verseny megfékezése — így a leg­újabb tömegpusztító fegyver, a neutronbomba gyártásának megtiltása — újabb hatékony leszerelési és fegyverkorláto­zási intézkedések kidolgozása, a SALT, a Genfben az ENSZ keretében folyó megbeszélé­sek, a bécsi közép-európai fegyverzet- és haderőcsökken- tesi tárgyalásokon való elő­rehaladás az enyhülés tartós megszilárdítását segítené elő. A bizottság úgy véli, hogy a belgrádi európai biztonsági es együttműködési találkozó eddigi tevékenysége alapve­tően elősegíti a helsinki szel­lem megvédését. A bizottság kifejezi azon reményét, hogy az értekezlet eredményesen hozzájárul a záróokmány vég­rehajtásához, s megfelelő fel­tételeket teremt az államközi kapcsolatok további javulásá­hoz és az európai biztonság sokoldalú intézményesítésé­hez. A bizottság továbbra is je­lentősnek ítéli a közvélemény akciójának szerepét az euró­pai biztonság és együttműkö­dés ügyének előmozdítására. Támogatja az európai bizton­ság és együttműködés nemzet­közi bizottságának és más nemzetközi szervezeteknek az európai közvélemény még hatékonyabb mozgósítását célzó javaslatait. Üdvözli az európai ifjúsági leszerelési ta­lálkozót, amelynek megrende­zésére a közeljövőben ha­zánkban kerül sor. A mítosztól az ideológiáig 0 AZ IDEOLÓGIA ÉS FUNKCIÓI A XVIH. SZAZAD VÉGÉN bukkant ‘ fel először az ideo­lógia kifejezés, és a XIX. szá­zadtól számtalan alakban és jelentésváltozatban él egé­szen napjainkig. Nem aka­runk most ezekbe a jelentés­árnyalatokba belemenni. Ami szembetűnő: szemben a mí­tosz megkérdőjelezetten világ­értelmezésével, szemben a vallás megfellebbezhetetlen­ként szentesített magyaráza­taival, az ideológiák múlt szá­zadi elterebélyesedése a leg­nyilvánvalóbb jele annak, hogy maga a világ, benne a társadalom és az emberi élet széles körű társadalmi vita tárgyává vált. A végső ma­gyarázó elvek cseppfolyósak­ká lettek, és isten meghalt. Az ideológiákkal a társadal­mi érdekek és ezek leplezet­len összecsapása kerül a fel­színre. Bennük társadalmi osz­tályok és csoportok fogalmaz­zák meg saját világértelme­zésüket és gyakorlati teen­dőiket. Ügy, hogy közben sza­kadatlanul elvitatják — sőt, helytelennek, sőt, becsapás­nak minősítik — a másik tár­sadalmi osztály vagy csoport álláspontját. Az ideológiákban megtestesülő vita a társadal­mi élet jobbításáról, vagy ra­dikális megváltoztatásáról énért szorosan összefügg a kapita­lizmus kialakulásával és a két nagy társadalmi osztály lét­rejöttével. JOGGAL MONDHATJUK persze, hogy a korábbiakban elemzett mítosz, vallás, pol­gári filozófia és magánmorál: valamennyien ideológiák. Eb­ben az esetben az ideológia egyik jelentéséről van szó. Miben rejlik ez? Arról van szó, hogy a fent; képződmé­nyek esetében — a magasan fejlett kapitalizmus időszaká­tól eltekintve — olyan társa­dalmi állapotok nyújtják a történeti hátteret, amelyek­ben a termelés a szűkös ja­vak terínelése. Vagyis képte­len valamennyi társadalmi szükséglet kielégítésére, s e helyzet fenntartásához ura­lomra, mégpedig osztályura­lomra van szükség. Az ura­lom megszilárdulása pedig történetileg nézve attól füg­gött. hogv mennyiben sikerül a társadalomban megtermelt gazdagságot aránytalanul, mégis, társadalmilag elfoga­dott módon szétosztani. Eh­hez nyújtott eszmei biztosí­tékot a mítosz, a vallás, a tő­kés magánmorál. Valameny- nyiüknek célja az volt, hogy elhallgattassák, vagy befa­gyasszák azokat a társadalmi óhajokat és igényeket — rö­viden: érdekeket —, amelyek a töblettermék társadalmi el­osztásának aránytalanságát és ezzel az uralom adott módját megkérdőjeleznék. Mind a mítosz, mind — történetileg igen hosszú időn keresztül — a vallás sikerrel látta el ezt a feladatot. Megakadályoz­ták, hogy a társadalmi szük­ségletek aránytalan kielégí­tése társadalmi méretekben tudatosuljon. Az ideológia eb­ben az értelemben a társadal­mi egyenlőtlenségek elfogad­tatásának és az erre épülő uralom jóváhagyatásának esz­köze. MINT-----------sorozatunk megelőző fe jtegetéseiben jeleztük, a mí­tosz, a vallás, a polgári filo­zófiák és a tőkés magánmo­rál történeti fejlődésvonalát követve, mind inkább erősö­dik bennük — vagy környe­zetükben — az általuk szava­tolni kívánt világ levizsgáz- tatásának óhaja. A társadalmi integrációt biztosító eszkö­zök, és az éppen adott vilá­got jóváhagyó mondandójuk széles körű vita tárgyává lesz­nek és megméretnek. Ez, per­sze, elválaszthatatlan a ter­melés történetétől, pontosab. ban attól, hogy a kapitaliz­mus soha nem látott mérték­ben produkálja a társadalmi gazdagságot. Amikor pedig társadalmi méretű tapaszta­lat tárgyává lesz — amint ez a múlt században a kapitaliz­musban bekövetkezett —, hogy a megtermelt többletter­mék már arányosabb és igaz­ságosabb elosztást tenne le­hetővé, mint a tényleges el­osztás, és ez a változás nem következik be: akkor a fenti eszközök úgyszólván egy csa­pásra elvesztik társadalmi összetartó és uralomelfogad­tató erejüket. Az isten, a fi­lozófiai végokok, a mindenki által gyakorolható sikerki­számítás egyszerűen elégte­lennek bizonyulnak ahhoz, hogy igazolják a társadalmi gazdagság felhalmozódását az egyik, és az ínség és szűkös­ség felhalmozódását a másik oldalon. Az ideológiáknak ezzel iga­zoló és elfogadtató szerepü­ket emeltük ki. Ám éppen a XIX. században kibontakozó vita a termelés kizsákmányo­ló és az elosztás aránytalan jellegéről hozta felszínre az adott helyzetet meghaladni kívánó, leküzdeni szándéko­zó nézetrendszereket. Vagyis történetileg nézve az ideoló­gia nemcsak stabilizál — ha­nem dinamizál. Állandóság megőrzésére törekszik —. és változtatásra ösztönöz. És ezt a mozgósító teendőjét —. s gondoljunk most a marxiz­musra — egyebek mellett ép­pen a valóságot elfedő, ha­mis tudatba burkoló menta­litások széttörése útján tud­ja végrehajtani. A marxizmus leleplezte a vallás és a ma­gánerkölcs társadalmi funk­cióit és ennyiben ideológia­kritika volt. Másfelől kidol­gozta azokat az eszközöket, amelyek egy új társadalom kialakításához vezetnek: ekép- pen maga is mozgósító, gya­korlati tevékenységre készte­tő ideológia. AMA! NAPIG je,entkez_ nek a tőkésvilágban a társa­dalmi rendszer elfogadtatását szolgáló ideológiák. Gondol­junk a részvényesek társadal­ma, a népi kapitalizmus, a középosztály-társadalom rö- videbb-hosszabb életű propa- gatív eszméire. Valameny- nyien stabilizáló jellegűek és iátszatjellegű tényekre építe­nek. Közös funkcióval: a tár­sadalom osztályjellegének és a fennálló szükségletkielégí­tés aránytalanságainak el- leplezésével. Ezen a ponton lép be a marxista ideológia a tudományosság igényével, ami itt egyetlen valamit jelent: a társadalmi valóság fényei­nek kíméletlen feltárását. A látszatok és maniDulációk el­távolítását. az önáltatások és illúziók szétoszlatását. A szo­cialista célok és eredmények megvilágosító és kritikus szembesítését egy olyan vi­lággal. amelynek hétköznapi szereplői gyakran még 'saját helyzetük hiteles kifejezésé­nek hiányában szenvednek. Papp Zsolt. az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének munkatársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents