Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-03 / 284. szám

Együtt a Télapóvá! Nagygyűlés, előadások, tárlatok, díszhangverseny Otthon a szép fekvésű Vámosmikolán Arcok. Idősek, még idősebbek, fia­talabbak. Ritkás ősz haj, tö­mött. szürke bajusz, szemüveg mögül elővillanó. fiatalos szempár, sűrű, barna haj, fá­radt tekintet, fürge 'mozgás, botra támaszkodó kéz, székibe kapaszkodó ujjak. Vámosmikola. Erdős, hegyes vidék. Szép fekvésű falu. A szociális otthon utcája egyene­sen az Ipolyhoz vezet: ked­venc sétahely. A régi kaszámyaépületben több mint húsz éve idős em­berek laknak. Százszemélyes. Jelenleg azonban csak nyolc- vanhatan élnek benne. A leg­öregebb lakó a 91 éves Mol­nár Istvánná, a legfiatalabb a 61 éves Pödör István. Ma délután Papp Lajosné főnővérhelyettes az ügyeletes, ő beszél az otthon szokásai­ról. Jól megvannak egymással Reggel hatkor kelnek, für- denek, majd reggeliznek. Azok­nak, akik nehezen mozognak vagy ágyhoz kötöttek, segíte­nek a nővérek és a szobatár­sak is. i A társalgóban szinte min­den megtalálható: tévé. le­mezjátszó, rádió, magnetofon. Halmosi Kálmánná ápolónő minden hétfőn klubdélutánt szervez. Ám túlzottan nem igénylik a programokat. Nem várják el, hogy mások szóra­koztassák őket. Jól megvannak egymással. Idővel kialakultak a párok, a kisebb társaságok. , Természetesen, aki akarja, házon kívül töltheti idejét. (Este hétre azonban haza kell mennie.) Fischer Zoltán és Solti István együtt kirándul. Petries Albert kéthetente föl­jár Pestre. Vendégeket is bár­mikor fogadhatnak. Egy szakácsnő állandóan bent tartózkodik, bármilyen óhajt szívesen teljesít. A nyug­díjjal rendelkezők havonta 1200 forintot fizetnek a teljes ellátásért. A megmaradó pénz­zel szabadon rendelkeznek. Azok, akiknek nincs nyugdí­juk, zsebpénzt kapnak. A huszonhét tagú személy­zet, Kómár Lajosné vezetésé­vel azon fáradozik, hogy a 49 idős asszony és 37 férfi mi­nél jobban, minél otthonosab­ban, gondtalanul, jó egészség­ben éljen. Erről az utóbbiról a nagybörzsönyi körzeti orvos, dr. Berkes Emil gondoskodik. Keresik az elfoglaltságot Az egyik négyágyas szoba lakói éppen ebéd utáni csön­despihenőjüket töltik. — Hogy miként érezzük magunkat? Mindenki megta­lálja a maga szórakozását. Remek Sokolom van, gyakran hallgatom. Különösen a zenét kedvelem — mondj a az egyi­kük. Látva, hogy a szemem az éjjeliszekrényén heverő köny­vekre téved, így folytatja: — Szeretek olvasni. Bár nekünk is vannak könyveink, én mégis bejárok a községi könyvtárba. Kicsit pletykálok itt, kicsit pletykálok ott, és ripsz-ropsz, eltelik a nap. Ara­nyos emberek laknak Vámos- mikolán. Dudás Jánósné szép ősz ha­jára, töretlen fényű, kék sze­mére nem lehet nem odafi­gyelnünk. Az ő hobbyja: na­gyon szereti az állatokat, ezért aztán a szociális otthon egy- szem kutyáját ő gondozza. (Mincsi jobb kezekben nem is lehetne.) Olykor bemegy a fa­luba is. fodrászhoz vagy vá­sárolni. Ám nemcsak ő, mások is keresik a mindennapos elfog­laltságot. Asztalka Rózsa pél­dául az ebédlőben és a kony­hában segít. — Kiscsatári Henriket pe­dig befogtuk fűteni. Mindig ellát bennünket meleg víz­zel. Becsületben, kemény mun­kában eltelt évtizedek Dom- bai Mária mögött is. Tizen­hét évig lakott Budapesten, munkásszálláson, csak másfél éve vámosmikolai lakos. — Hogyan él itt? — Hát, fogjuk rá, jól... Kérdőn nézünk rá, de he­lyette más válaszol. S amit elmond, azt többek nevében fogalmazza: — Ha néha zsörtölődünk is egymással, a közös fájdalom­ból adódik. Abból, hogy itt vagyunk és nem odahaza... Kálóczi Rozália csöndben ül az ágyán. Törékeny terme­te szinte elvész a szobában. Szavát se hallani. Körülbelül tíz évvel ezelőtt került ide. Pestről. Eleinte, négy-öt évig még dolgozgatott. Segített a tálalásban, az ebéd kiosztásá­ban, és mert szépen, ropogósra vasalta a ruhákat, gyakran megkérték, vasaljon. Ma már egvre fogytán az ereje. Sokat pihen. Olvasnak, kézimunkáznak Kopognak az ajtón. A dél­utáni terefere következik. Az egyik vendég Lenkei Kornélia, ö több mint harminchét évig dolgozott az MTI-ben. Előbb a közgazdasági, majd a doku­mentációs osztályon. Sok ked­Bclkin Péter szebbnél szebb subapárnákat készít. Ebéd utáni csendespihcnű: Dombai Mária, Dudás János- né és Kálóczi Rozália. Wonke Rezső felvételei vés emléket őriz. Most napjai olvasással, kézimunka zással telnek. Lukácsii Jánosné mindenki aranyos Margit nénije. Me- gyeszerte ismerik. Negyven­négy év alatt, bizony, se sze­ri, se száma azoknak, akiket magyar irodalomra és történe­lemre tanított. Tanítványai lá­togatják, gyakran állít be hozzá a levél hordó postás. — Amíg jobb erőben voltam, német órákat is adtam. Bár nem akartam vállalni, de a gyermekek szülei ragaszkod­tak hozzám. Mostanában in­kább csak olvasok. Ha fölépül Vácon a pedagógusotthon, ab­ban szeretnék majd lakni. Friss diplomával, 1921-ben érkezett a faluba. Hamarosan férjhez ment. Itt ragadt. Ma is féltve őrzi kitüntetéseit. Arany- és gyémántdiplomáját Tarpai Anikó Pénteken a váci piacon a burgonyát a termelőszövet­kezetek 4,70-ért, az ősterme­lők 6 forintos áron mérték. A fehér bab kilója 30, a máj- babé 35, a tarka babé 40 fo­rintért kelt el. A vöröshagy­mát 8, a lila csemegét 11, a fokhagymát 32—36 forintos áron kínálták. A fejes ká­poszta 4, a kelkáposzta 5—6, a karfiol 15 forint volt. A sa­vanyított káposztát a terme­lőszövetkezeti árudákban 7, a magáneladók 9 forintért mér- • ték. A zöldséget kilóra 8, a sárgarépát 5,50, a zellergyöke- ret 10 forintért árusították. A vegyes leveszöldség csomójá­nak ára 4—6 forint között változott. A cékla 3, a fekete retek 5 forintért kelt el. A konyhakész főzőtököt 10 fo­rintra tartották. A spenót cso­mójáért 2,50-et kértek. Lát­tunk salátát 3 és hónapos retket 4 forintos áron. A ku­koricaliszt és kása literjét 10 forintra mondták. Az alma ára 5—10, a kör­téé 7—12 forint között válto­zott. Szőlőt 24 forintért kínál­tak. A szilvalekvár kilóját 30 forintra tartották. Mákot 85 forintért, dióbelet 100 forin­tért lehetett venni. A sült tök darabjáért 5—8 forintot kér­tek, nyersen kilóját 3,60—5 forintért mérték. Sok vágott baromfit hoztak, az ára nemigen változott. A liba kilóját 55—60 forintra tartották, a kacsákat 200—300 forint közötti áron kínálták. A termelőszövetkezeti árudá­ban az élő csirke ára válto­zatlanul 32 forint volt. A tojásért 2,40-et kértek. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, akik szeretett édesanyánk temetésén részt vettek, sírjára virágot he­lyeztek és bánatunkban osztozni igyekeztek. Belányi László és Anna. Gyerekek öröme Szovjet—magyar barátsági hét Két évvel ezelőtt a Pamut­fonóipari Vállalat váci gyárá­nak üzemvezető-helyettese, Múth János, 35 tonnányi, öt­millió forintot meghaladó ér­tékű tiszta nyereségről szá­molhatott be a kollektívának a Dolgozz Hibátlanul munka- rendszer 1974. júliusi bevezeté­sének eredményekéfit. Ahol az- anyagi érdekeltségre és diffe­renciálásra a minőségi munká­ban lehetőség volt, alkalmaz­ták, s helyessége beigazolódott. Megszervezték a munkafolya­matok technológiai sorrendjé­ben a zártkörű ellenőrzési módszert, kapcsolatot terem­tettek a munkaversenyek és a DH céljai között. Tévé, lemezjátszó, rádió Gondtalanul, egészségben XXI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1977. DECEMBER 3., SZOMBAT DH-muhkarendszer és takarékosság Tiszta nyereség - tonnákban Piaci szemle Legutóbbi beszámolójában Múth János így összegezte a munkarendszer gyári múltját és jelenét: — A kezdetet inkább a lel­kesedés, mint a tudatosság jel­lemezte. A lelkesedésből fejlő­dött ki a tudatosság, amely meghozta az eredményeket. Ahhoz, hogy termékeink mi­nősége az átvevők igényét ki­elégítse, mindenkitől kifogás­talan munkát követel, a gépe­ken dolgozóktól, a karbantar­tóktól,, az ellenőröktől, a ve­zetőktől egyaránt, a minőség- centrikusság közös érdekük. Lelkesedésből — tudatosság Másfél százalék a hulladék­fonalak legnagyobb mennyisé­ge, megtoldják a rossz minősé­gű, eladhatatlan fonalajc és megtoldja a cémázói veszte­ség. E három veszteségforrás felderítése és a hulladékcsök­kentés javukra szolgált. Az el­múlt két évben, a tapasztala­tok szerint, törekvéseik révén évi 20 tonna fonal kerül visz- sza a gyár, a népgazdaság asz­talára, csaknem hárommillió forint értékben. Ez különösen fontos, ha figyelembe vesz- szük, hogy az alapanyag im­port eredetű. De takarékosság a rossz minőségű, eladhatat­lannak látszó fonalak átorsó- zással való javítása, megmen­tése, a cérnázói hulladék csök­kentése is, és ez a takarékos­ság szorosan összefügg a DH- munkarendszerrel. A minőségi bérezés bevezetése óta egyre csökkent, az -idénre pedig sta­bilizálódott a javítást igénylő fonalak mennyisége. Minőségjavulás A fonalmegtakarításban je­lentős szerepet kapott a tisz­taság. Az értékadatok folyama­tos elemzése mögött azonban több van: a mentésre kerülő fonalak súlyának ingadozása esetleges időszakos emelkedése jelzi a hibákat, a gépek állapo­tát, a technológiai fegyelem hiányosságait, vagy éppen az alapanyag minőségére, az eset­leges módosítások szükségessé­gére hívja fel a figyelmet. A minőségi munkára való törekvés mérhető. Az 1974-ben elért 69 százalékos eredmény­nyel szemben, az idén az első félévben már 86,4 százalék volt az első osztályú fonalak aránya, amely csaknem 30 százalékos minőségjavulást mutat. A kedvező változást fo­lyamatos korszerűsítés alatt álló üzemben, örökös mozgás­ban, súlyos létszámgondok kö­zepette sikerült elérniük, s közben a termelékenység is fokozatosan emelkedett. Eredményesebben A még jobb eredmények és a hatékonyabb munka érdeké­ben, a gyár DH-munkacso- portjainak összetételét is mó­dosították. A kezdeti három csoporttal szemben, nemrégi­ben hatot alakítottak, s növel­ték a tagok számát. Az újjáalakult munkacso­portok már szűkebb körben, eredményesebben tevékeny­kedhetnek a minőség javítá­sáért. az agitációban, a propa­gandában. az oktatásban és az ösztönzésben. Lajtai Mária Babakiállítás és -vásár Vácdukán Vácott, a Madách Imre Mű­velődési Központban holnap, vasárnap délelőtt 10 órától a gyermekeknek vetítenek is­meretterjesztő filmeket, hét­főn pedig nekik mutatják be az Itt a Télapó című műsort, délután 4 órai kezdettel. Vácdukán, a művelődési központban szintén holnap, december 4-én, délután 3 órakor rendeznek Télapó­ünnepélyt, a nyugdíjasok klubjának szervezésében: az óvodások és az iskolások ad­nak műsort, majd -Télapó kö­szönti a gyerekeket ás a klub­tagokat. Ugyancsak vasárnap, Vác­dukán babakiállítás és -vásár is lesz. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Vác városi, Dunakeszi városi és váci járási bizottsá­ga, Vác és Dunakeszi tanácsa, a Pest megyei Tanács váci já­rási hivatala, valamint a fő­városi Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza december 6—13. között szovjet—magyar ba­rátsági hetet rendez. Az egyhetes program során előadás hangzik el a szovjet nők életéről a Váci Kötöttáru- gyárban* és a Szobi Gyümölcs- feldolgozóban. A Szovjetunió mezőgazdaságának gépesítését ismertetik Foton, Püspökhat­vanban és Ácsán. A Bajkál— Amur vasútvonal építéséről előadást tartanak a dunakeszi József Attila Művelődési Köz­pontban és a DCM-ben. Tegnap, másodikán nyílt meg az Omszk megyei képző­művészek kiállítása Nagyma­roson, Dunakeszin, Gödön és Kóspallagon mutatják be a Lenin — rajzokban című tár­latot. Vámosmikola és Püs­pökhatvan lesz az Ukrajna — képekben fotókiállítás bemu­tatásának helye. A Szovjet­unió 60 éve című fotókiállítást láthatják az érdeklődők az Egyesült Izzó váci gyárában, Pencen és Kosdon. Hét helyen lesz matinéműsor, szovjet me­sefilmekből. Vác város felszabadulásának 33. évfordulója tiszteletére, ünnepi pártbizottsági és ta­nácsülést rendeznek nyolcadi­kén, a Váci Állami Zeneisko­la koncerttermében. Másnap a Magyar Néphadsereg Közpon­ti Művészegyüttesének zene­kara díszhangversenyt ad a Lenin úti művelődési központ­ban. Megrendezik az MSZBT- tagcsoportok baráti találkozó­ját. Megnyílik az Október Le­ninje, Lenin októbere című tárlat. Barátsági nagygyűlés lesz hatodikén a Madách Im­re Művelődési Központban, szovjet művészegyüttes fellép­tével. A barátsági hét záróünnep­ségét a fővárosi Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában rendezik meg, december 13- án, váci, dunakeszi és nagy­marosi együttesek közreműkö­désével. P. R. Vác a hazai lapokban A Népszava beszámolt Pest I megye közegészségügyi hely - | zetéről, megemlitve, hogy 1980 végére felépül a váci kórház ' szomszédságában az új, köz­ponti rendelőintézet. A Magyar Papír című üze­mi lap közölte a Vácott, a Zrínyi utca 58. számú házban lakó Horváth Sándor vissza­emlékezését : Horváth Sándor 1917-től 1921-ig a Vörös Had­sereg katonája volt. A Pesti Műsor beszámolt arról, hogy az Országos Fil­harmónia ebben az évadban két hangversenysorozatot ren­dez Vácott, és részletesen is­mertette a koncertek prog­ramját. I A Pajtás legutóbbi számá­ban Rózsavölgyi László tanuló ] színesen leírta, hogy a Váci I Báthori utcai Általános Iskola hetedikesei és nyolcadikosai miként szüreteltek egy tan­gazdaságban. A Magyar Hírlap ismertet­te a Pest megyei Bíróság íté­letét: rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatala, okirathamisítás és csalás miatt elítélték a váci tejüzem korábbi négy vezetőjét. A Mezőgazdasági Mérnök színes riportban bemutatta a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Döbrössy Pál vezette fotókörét, melynek tagjai ki­állítást rendeznek Vácott. P. Felújították s Duna presszót A Március 15. téren megnyi­tották a város közkedvelt ká­vézóját, a Duna eszpresszót. A városgazdálkodási vállalat a teljes épületet felújította: a ré­gi emeleti fafödémszerkezetet kicserélte és komfortossá tet­te a házban lévő lakásokat, arra is gondolva, ha a téren befejeződik a földgáz csövek fektetése, az épületet nyomban Barcza Zsolt felvétele bekapcsolhassák a gázszolgál­tatásba. A felújítási munkák 2 millió 300 ezer forintba kerültek. A Duna presszó hamarosan a fiatalok ismert szórakozóhe­lye lesz, mert a fenntartó vendéglátóipari vállalat min­den csütörtökön délután 3-tól este 10 óráig, disco-müsorról gondoskodik. *

Next

/
Thumbnails
Contents