Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-30 / 306. szám
1977. DECEMBER 30., PENTEK IV. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Ellátás Vállalati beszámo'ó Zöldség, és gyümölcs A gödöllői városi tanács lakosságellátási éá szolgáltatási bizottsága 1978-ban is beszámoltatja a városban működő vállalatokat, szövetkezeteket, így a többi között az Észak- Pest megyei Sütőipari Vállalat, a Gödöllői Építőipari Szövetkezet, a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ, a TÜZÉP munkájáról esik majd szó. s terítékre kerül a város zöldség- és gyümölcsellátása, valamint a kisiparosok tevékenysége is. Százmilliós értékű A karácsonyi ünnepek után | kerestük fel a gödöllői MÁV- állomás pályafenntartási telepén Szűcs Lászlót, a MÁV műszaki felügyelőjét, a budapesti építési főnökség gödöllői építésvezetőségének vezetőjét és Tóth Tibor mérnököt, főintézőt. Munkahelyük elnevezése is árulkodik, hogy ezúttal nem a szállításról, az év végi, s az ünnepek nagy forgalmáról lesz szó, hanem arról, hogy a vasút előtt álló nagy feladatok teljesítését, miként támogatják a pályák építésére, a műszaki biztonság megteremtésére hivatott dolgozók. Vendéglátóink elmondták, hogy a gödöllői építésvezetőségen nemcsak vasutasok, hanem katonák is dolgoznak. Együtt teljesítették az idén is terveiket. Az év elején Kőbánya felső és Rákos között mindkét vágány felépítményét kicserélték, majd Rákos állomáson a kitérő cseréje következett. Az Isaszeg—Gödöllő közti pálya bal vágányának felépítménye után a gödöllői állomás 3-as és 4-es átmeneti fővágányát újították fel. Valamennyi munkájuk kiváló minősítést kapott. Ezután következett a legnagyobb feladat. A Gödöllő és Aszód közötti vasúti pálya teljes felépítményének cseréje sok munkát igényel, az idén csak egy része készült el. A két állomás közötti nagy távolság miatt megfelezték a munkaterületet, majd négy ütemre osztották a vonal rekonstrukcióját. Az elsővel a tervezett időben, december 16-ára végeztek. Korszerű, hézag nélküli, 54 kilogrammos síneket fektettek le, s több mint másfél kilométer hosszúságban, a 40-től 80 centiméterig terjedő talajcsere eredményeként az új vágányok alá 10 ezer köbméter talajjavító anyagot juttattak. Három kilométernyi kísérleti szakaszon a hagyományos GEO szorítócsavarok helyett SKL—3 rugalmas kengyelekkel erősítették a síneket az alátétlemezekhez. Az építésvezetőség éves terve 15 ezer 700 méter vágány megépítése volt, amit 1121 méterrel túlteljesítettek. A jó eredmények az előrelátó szervezésnek, a gépesítésnek, s a munkaidő teljes kihasználásának köszönhetők. Az építésvezetőség már régóta viseli a megtisztelő élenjáró építésvezetőség címet. A szocialista brigádmozgalom eredményei közé tartozik az is, hogy az idén újra baleset nélkül . dolgoztak. Nem maradt el a megbecsülés sem, karácsonykor valamennyi dolgozó pénzjutalomban részesült. Hogy megérKöztudotnású, hogy január elsejétől korlátozzák a szeszes italok kiszolgálását. Reggelente kilenc óráig az üzletekben, italboltokban, a munkahelyek , környékén található büfékben, talponállókban nem mérhetnek szeszes italt. Gondolom, hogy a rendelkezés nem arat osztatlan sikert, sem a reggeli pálinkázók. sem a vendéglátóipar dolgozói körében. Csökken a forgalom, kevesebb lesz a bevétel. De megnyugtathatjuk a kételkedőket, a látszólagos veszteség másutt kamatostul térül meg. Nem mintha az ittas vezetésből a munkahelyeken bekövetkezett, alkohol okozta balesetekből származó kár az intézkedés nyomán egycsa- pásra eltűnhetne a társadalom kiadási rovatából. Hiszen inni kilenc óra után is nyílik alkalom, s reggelente is akad majd, aki otthon hajtja fel a megszokott egy-két felest. Az viszont bizonyos, hogy kevesebben néznek a pohár fenefelújítás demelték, azt egy adat is bizonyítja: az idén 95 millió forintos értékben korszerűsítették a vasutat a rájuk bízott területen. Jövő évi terveikről szólva Szűcs László elmondta, hogy a többi között a gödöllői pálya- szakaszt víztelenítik, mindkét vágány teljes hosszában fel- építményi szivárgó rendszert építenek. Folytatják a Gödöllő—Aszód közötti vágánycserét, s ez 1979. júniusáig eltart. Ha elkészül, lehetővé válik, hogy az egyenes szakaszokon a vonatok akár 120 kilométeres sebességgel is közlekedjenek. Cs. J. kére már hajnalban. Mert mi volt eddig? A vonatra, autóbuszra várakozók közül az is megitta a magáét, aki egyébként nem szokta. Gyorsabban tellett az idő. Sokan nem álltak meg az egy-két kupicánál. Ök ezután mindenképpen józanul érkeznek munkahelyükre. De t mivel vigasztalhatjuk a büfék, a talponállók elárusítóit? Nem ritka, hogy napi 30 liter cseresznyepálinkát is kimértek, ha elegendő utánpótlást kaptak. A reggeli roham megszűntével kevesebbet árusíthatnak az égetett italokból, javasoljuk viszont, hogy bővítsék árukínálatukat. Legyen több szendvics, üdítő ital, tej, kakaó. Néhány nap múlva életbelép az új rendelkezés. Kérdés. Iesz-e foganatja. Reméljük, nem maradtak kiskapuk, s az illetékes szervek mindenütt érvénvt szereznek az előírásoknak. Ács István Időszerű kérdésekről Körzetgyűlések a városban A falugyűlések mintájára az új évben a Hazafias Népfront gödöllői körzeteiben is fórumokat szerveznek a város- fejlesztés időszerű kérdéseiről. A városban élő pedagógusok, egészségügyi dolgozók, a javító-szolgáltató és kereskedelmi ágazatban dolgozók is külön-külön megismerkedhetnek majd a társadalompolitikái és várospolitikai feladatokkal. illetve a szolgáltatás és kereskedelem előtt álló célokkal. Február, március Tanácstagi beszámolók A gödöllői tanácstagok beszámolóit jövőre februárban és márciusban tartják. A beszámolókon elhangzó közérdekű bejelentéseket és javaslatokat nyilvántartásba veszik, s azokra a tanács illetékesei a jogszabályban megállapított határidőn belül válaszolnak. Egy mondatban Péceli hírek A napokban adták át a község vasúton túli részén az új, a gáz nyomását szabályozó berendezést. ★ Megkezdték a körzeti orvosi rendelő talajmunkálatait; a helyi költségvetési üzem, az építést meggyorsítandó, már a helyszínre szállította az anyagokat. ★ A tervegyeztetés után hamarosan megkezdik a vasúton túli iskola építését is. JEGYZET Csökkenő bevétel haszonnal Hányódás után meglelte helyét Kincs a könyv, barát az író Portrévázlat Lajtos Istvánról L ajtos Istvánnal, a túrái községi könyvtár vezetőjével beszélgetek a főutca villái között meghúzódó falusi házban. Nem kérdezem, mikor épült a szülői ház: gondolom, hogy idősebb, mint az 1933- ban született beszélgető partnerem. A községi könyvtáros ír. ár hosszabb ideje beteg. így a stir, nem biztos, hogy szívesen fogadja látogatásod — figyelmeztetett előzőleg Szarvas László, a művelődési ház igazgatója. Felesleges volt az intés, hiszen vendéglátóm betegségét nem titkolta ugyan, mégis örömmel fogadott. A lámpagyújtáskor megkezdett beszélgetés kakaskukorékolásig tartott. így mondta: — 1953-bam érettségiztem az aszódi gimnáziumban. Nem éppen a legszerencsésebb időben. És én még azt sem mondhattam. zsebemben az érettségi bizonyítvánnyal, hogy enyém a világ! Testi fogyatékosságom akadályozo l abban, hogy továbbtanuljak. Ehhez el kellett volna hagynom Túrát, de erre egyrészt a betegségem, másrészt szegény vasutas apám fizetése miatt nem gondolhattam. Hányódtam hát a földművesszövetkezeti iroda, meg a tanácsháza között. Alkalmi munkákat végeztem, leltárokat írtam, adóíveket címez, tem. Tettem, amivel megbíztak, s ami néhány forintot hozott a konyhára. Foga volt akkor a pénznek! — Szabad időmben be-bejár- tam a művelődési házba. Néztem a színjátszók próbáit, hallgattam a citerások muzsikáját, lelkesedtem a népi táncosokért, körbejártam a művelődési ház három helyiségében elhelyezett öt szekrényt, amelyben a' községi könyvtár kötetei porosodtak és hevertek össze-visszaságban. Az olvasás mindig szenvedélyem volt. — Korán megismerkedtem a klasszikusokkal, meg a maiakkal is. Én minden könyvet még a másét is, saját kincsemnek, s minden írót, akinek a munkáját olvastam, barátom-» nak tartottam. Hogyne örültem volna, amikor 1958 nyarán — lassan húsz éve — hívattak és megkérdezték tőlem: Nem szeretnél községi könyvtáros lenni? Ügy éreztem, öt év hányódása, öt év mindennap ismétlődő bizonytalansága* után felajánlották nekem a mennyországot. És tudod, mi volt ez a mennyország? Nyolcszáz kötet, a nyilvántartott 1700 helyett. Mit tehetek én itt? — kérdeztem önmagámtól már az első munkanapot követő álmatlan éjszakán, amelyet azóta sok követett. Közös fedél — A könyvtárra és a művelődési házra közös fedél borult akkor is, ma is. A művelődési háztól kértem segítséget. Aktívacsoportot szerveztem, amiből, minden hivatalos állásfoglalást megelőzve, kialakult a könyvbarátok klubja. Itt szerette meg az olvasást Haraszti Julika, aki agrármérnök lett, és ma már Békés Istvánná. Itt tanult a könyvekből emberi humánumot Köles Józsi, aki a hatvani kórház belgyógyásza. Itt jegyezte el magát a közművelődéssel Szbrvas Laci, aki a művelődési ház igazgatója. Sokan voltak, akik segítettek, s akik mára felnőttek, de . a könyvtárhoz fűződő szerelmük nem múlt el. — A községi tanács és az akkori földmű vesszöv edvezet vezetősége járult , hozzá, hogy az első nagy átalakítást 1964- ben elvégezhettük. Ekkor már hatezer kötet sorakozott a polcokon, és vándorolt házról- házra. hogy ismereteket, szórakozást nyújtson a ‘ turaiak- nak. Ma tizennyolcezer kötetünk van. Kétségbeejtő, hogy ugyanabban a helyiségben, ahol a hétezer is csak szorosan egymáshoz simulva fért el. Lajtos István elhallgat. Talán fáradt, talán a betegség gyötri, gondolom, de hirtelen valami erős elhatározás tör ki belőle. — Én mindig úgy voltam a munkával, hogy sosem vártam a nyolcórás munkanap végét. Most is dolgoznék r.api húsz órát is, csak olyan lehetne ez a könyvtár, amilyennek én szeretném: gazdag irodalmi anyagot kínáló, információs otthona a turaiaknak. Hogy ez többletmunkával járna? Hát annyival gazdagodik az ember élete, amennyi többletet vállal. Felszikrázó fény A könyvtáros gyógyszert vesz be. Csend lesz a falusi szobában. A kályha fénye fel- felszikrázik, s arra gondolok, hogyan, miért vállalna Lajtos István több terhet az elkerül- hetőnél? Vagy csak én, a külső szemlélő látom tehernek ezt a többletet, aminek oly sok változata van. Akad a magánélet üres óráinak a kitöltésére való. Merőben más minőségű az a többlet, amelyet az ember a társadalom közös gondjaiból vállal magára. Éspedig nem kényszerűségből, hanem belső szükségletből. Lajtos István többletvállalása ilyen. — Lapozz bele a könyvtár három kötetre duzzadt naplójába! — biztat. — Mennyi esemény volt a húsz év alatt, s mindnek volt értelme. De mit Mérőalkatrész — Erdőkertesről Többségében asszonyok dolgoznak a Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérő Gyárának erdőkertesi üzemében. Nyolcvanféle alkatrészt gyártanak a két- és háromfázisú árammérő órákba. Egy-egy nap kilenc- száz óraművet is összeszerelnek az üzem munkásnői. ★ Jobb oldali felvételünkön: Rácz Béláné és munkatársai a mérőóra számlálószerkezetének ütközőlemezeit rögzítik. Alsó képünkön: Fehér Sán- dorné az óraműmágnest fúrja. Műszakonként háromezer készül el belőle. Barcza Zsolt felvételei Nyáron nyolcezer köbméter Folytatják a kutak fúrását VEZETÉKES V'lZ A KÖZSÉGEKNEK IS Ha a Gödöllő környéki vízkutatásról beszélünk, felmerülhet a kérdés: szükség van-e a helyi kutatásra, hiszen a jövőben a város bekapcsolódik a dunai vízellátási rendszerbe. A kérdésre igenlően kell vá • laszolnunk, hiszen a Duna volt medrében levő kutakra települő vízellátási rendszer kiépítésének várható időpontja 1982. Ám a város egyre növekvő vízigényét addig is ki kell elégíteni. Hiszen 1970-ben 5 ezer, az idén pedig már 8 ezer 500 köbméter víz fogyott a nyári időszakban. A helyi próbálkozásokat indokolja az is. hogy a mélyebbről fakadó víz javítja majd a rendszerből érkező minőségét is. A jelenlegi vízszolgáltatási hálózat illeszkedik majd a regionális térségek közötti ellátásba, s így a meglevő létesítmények sem válnak feleslegessé. Köztudomású, hogy Gödöllő álatt kedvezőtlen a talaj rétegződése, a mélyben rejlő vízkészletet pedig a harminclehetne itt még tenni, ha a tárgyi feltételek javulnának, ha növelhetnénk az olvasóteret, ha meghosszabbíthatnánk a polcokat. Néha nagyon elke- seredek... Lajtos István kétszer kapta meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Dicsérték községi, járási, megyei, országos vezetők, s mégis hajlamos az elkeseredésre. Nem önmaga, az olvasó, és olvasni szerető turaiak miatt, akikért a kiutat keresi. Kezük nyoma « — Tudom, nagyon sok megoldásra váró íeladat van a községben. A tanács' így is sokat áldoz a könyvtárra. Az éves könyvbeszerzési keretünk meghaladja az ötvenezer forintot. Ez még ma is nagy pénz. Mégis türelmetlen- vagyok és türelmetlenek az olvasók is, akik sürgetik a megoldást. Nem fékezem Lajtos Istvánt, egészséges türelmetlenség ez. amit a tenniakarás fűt. Inkább kicsit irigylem a turaiakat, amiért ilyen könyvtárosuk van. M lyen szerencse, hogy Lajtos István Húsz évvel ezelőtt a könyvtár élére került, mert ő és a hozzá hasonlóak, a közösségnek élő, munkálkodó, alkotó emberek vitték és viszik előre a kis és nagy emberi közösségek ügyét Megvallom, az ilyen sarzsi nélkül harcosok sorsa jobban izgat engem, mint a daliásoké, ök azok. akik dolgos kezük nyo- ■ mát rajtahagyják szűk pátriájukon, s a világon Fercsik Mihály hét kút szinté szünet nélkül fogyasztja. Üj kutakat nem fúrhatunk már kellő mennyiségben, csak újabb vízlelő területek felkutatása vezethet eredményre. A Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat támogatja a gödöllői próbálkozásokat, jelentős anyagi hozzájárulással segíti a munkát. A kutatás eddigi eredményei további sikerekkel kecsegtetnek. Az elmúlt nyáron kezdte meg működését Isaszeg határában egy csaknem kétezer köbméter napi teljesítményű telep, majd a várostól keletre a Máriabesnyő- Szárító pusztai részen bukkantak jó vízadó rétegekre, ahová két kiftat telepítettek. Ezután is itt kutatnak a szakemberek, s azt tervezik, hogy napi 1500 köbméter teljesítményű vízmüvet építenek ki. Az előbbivel egy időben megkezdődött a kutatás a távolabbi, a Szada és Mogyoród közötti széles oldalháton. A földtanilag jórészt ismeretlen területeken azokat a Felső-Pannon homokhalmokat keresték, amelyek a Gödöllői dombság területén mennyiségileg és minőségileg egyaránt legjobb vízadók. Az első próbafúrás meglepően jó eredménnyel járt, 150—200 méter mélységben sikerüli megfelelő vastagságú és szemcseszerkezetű, vízadó rétegekét feltárni. Az, hogy a vizmező milyen kiterjedésű, s abból mennyi vizet lehet tartósan nyerni, még nem tisztázott, ehhez további fúrások szükségesek. Megfelelő eredmény esetén abban is reménykedhetünk, hogy nemcsak Gödöllő, de a közeli, még nem közművesített községek is. a regionális rendszerbe való bekapcsolódásuk előtt, vezetékes vízhez juthatnak. A közönség érdeklődését az is felkeltette, hogy a város belterületén is láthattak kútfúrókat. Miért van erre szükség? A meglevő kutak öregednek, a rétegek kimerülnek, a vízutánpótlás csökkenhet vagy meg is szűnhet, a víz minősége is romolhat. A fúrt kutak élettartamát 25—30 évre becsülik a szakemberek. Szükség van tehát a jelenlegi telepek karbantartására s pótlására egyaránt. Korszerű technológia alkalmazásával az Al- sónarkban és az egvetem területén is sikerült bő hozamú kutakat létesíteni. Szakonyi Dezső »