Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-30 / 306. szám

1977. DECEMBER 30., PENTEK IV. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Ellátás Vállalati beszámo'ó Zöldség, és gyümölcs A gödöllői városi tanács la­kosságellátási éá szolgáltatási bizottsága 1978-ban is beszá­moltatja a városban működő vállalatokat, szövetkezeteket, így a többi között az Észak- Pest megyei Sütőipari Vállalat, a Gödöllői Építőipari Szövet­kezet, a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ, a TÜZÉP munkájáról esik majd szó. s terítékre ke­rül a város zöldség- és gyü­mölcsellátása, valamint a kisiparosok tevékenysége is. Százmilliós értékű A karácsonyi ünnepek után | kerestük fel a gödöllői MÁV- állomás pályafenntartási tele­pén Szűcs Lászlót, a MÁV mű­szaki felügyelőjét, a budapesti építési főnökség gödöllői épí­tésvezetőségének vezetőjét és Tóth Tibor mérnököt, főinté­zőt. Munkahelyük elnevezése is árulkodik, hogy ezúttal nem a szállításról, az év végi, s az ünnepek nagy forgalmáról lesz szó, hanem arról, hogy a vasút előtt álló nagy feladatok tel­jesítését, miként támogatják a pályák építésére, a műszaki biztonság megteremtésére hi­vatott dolgozók. Vendéglátóink elmondták, hogy a gödöllői építésvezetősé­gen nemcsak vasutasok, hanem katonák is dolgoznak. Együtt teljesítették az idén is tervei­ket. Az év elején Kőbánya fel­ső és Rákos között mindkét vágány felépítményét kicserél­ték, majd Rákos állomáson a kitérő cseréje következett. Az Isaszeg—Gödöllő közti pálya bal vágányának felépítménye után a gödöllői állomás 3-as és 4-es átmeneti fővágányát újí­tották fel. Valamennyi munkájuk ki­váló minősítést kapott. Ezután következett a legna­gyobb feladat. A Gödöllő és Aszód közötti vasúti pálya tel­jes felépítményének cseréje sok munkát igényel, az idén csak egy része készült el. A két állomás közötti nagy távolság miatt megfelezték a munkate­rületet, majd négy ütemre osz­tották a vonal rekonstrukció­ját. Az elsővel a tervezett idő­ben, december 16-ára végeztek. Korszerű, hézag nélküli, 54 kilogrammos síneket fektettek le, s több mint másfél kilomé­ter hosszúságban, a 40-től 80 centiméterig terjedő talajcsere eredményeként az új vágányok alá 10 ezer köbméter talajjaví­tó anyagot juttattak. Három kilométernyi kísérleti szaka­szon a hagyományos GEO szo­rítócsavarok helyett SKL—3 rugalmas kengye­lekkel erősítették a síne­ket az alátétlemezekhez. Az építésvezetőség éves ter­ve 15 ezer 700 méter vágány megépítése volt, amit 1121 mé­terrel túlteljesítettek. A jó eredmények az előrelátó szer­vezésnek, a gépesítésnek, s a munkaidő teljes kihasználásá­nak köszönhetők. Az építésve­zetőség már régóta viseli a megtisztelő élenjáró építésve­zetőség címet. A szocialista brigádmozgalom eredményei közé tartozik az is, hogy az idén újra baleset nélkül . dol­goztak. Nem maradt el a meg­becsülés sem, karácsonykor valamennyi dolgozó pénzjuta­lomban részesült. Hogy megér­Köztudotnású, hogy január elsejétől korlátozzák a szeszes italok kiszolgálását. Reggelen­te kilenc óráig az üzletek­ben, italboltokban, a munka­helyek , környékén található büfékben, talponállókban nem mérhetnek szeszes italt. Gondolom, hogy a rendelke­zés nem arat osztatlan sikert, sem a reggeli pálinkázók. sem a vendéglátóipar dolgozói kö­rében. Csökken a forgalom, kevesebb lesz a bevétel. De megnyugtathatjuk a kételke­dőket, a látszólagos veszteség másutt kamatostul térül meg. Nem mintha az ittas veze­tésből a munkahelyeken be­következett, alkohol okozta balesetekből származó kár az intézkedés nyomán egycsa- pásra eltűnhetne a társada­lom kiadási rovatából. Hiszen inni kilenc óra után is nyílik alkalom, s reggelente is akad majd, aki otthon hajtja fel a megszokott egy-két felest. Az viszont bizonyos, hogy keve­sebben néznek a pohár fene­felújítás demelték, azt egy adat is bizo­nyítja: az idén 95 millió forintos értékben korszerűsítették a vasutat a rájuk bízott területen. Jövő évi terveikről szólva Szűcs László elmondta, hogy a többi között a gödöllői pálya- szakaszt víztelenítik, mindkét vágány teljes hosszában fel- építményi szivárgó rendszert építenek. Folytatják a Gödöl­lő—Aszód közötti vágánycse­rét, s ez 1979. júniusáig eltart. Ha elkészül, lehetővé válik, hogy az egyenes szakaszokon a vonatok akár 120 kilométeres sebességgel is közlekedjenek. Cs. J. kére már hajnalban. Mert mi volt eddig? A vonatra, autó­buszra várakozók közül az is megitta a magáét, aki egyéb­ként nem szokta. Gyorsab­ban tellett az idő. Sokan nem álltak meg az egy-két kupi­cánál. Ök ezután minden­képpen józanul érkeznek mun­kahelyükre. De t mivel vigasztalhatjuk a büfék, a talponállók elárusí­tóit? Nem ritka, hogy napi 30 liter cseresznyepálinkát is kimértek, ha elegendő után­pótlást kaptak. A reggeli ro­ham megszűntével keveseb­bet árusíthatnak az égetett italokból, javasoljuk viszont, hogy bővítsék árukínálatukat. Legyen több szendvics, üdítő ital, tej, kakaó. Néhány nap múlva életbe­lép az új rendelkezés. Kérdés. Iesz-e foganatja. Reméljük, nem maradtak kiskapuk, s az illetékes szervek mindenütt érvénvt szereznek az előírá­soknak. Ács István Időszerű kérdésekről Körzetgyűlések a városban A falugyűlések mintájára az új évben a Hazafias Népfront gödöllői körzeteiben is fóru­mokat szerveznek a város- fejlesztés időszerű kérdései­ről. A városban élő pedagó­gusok, egészségügyi dolgozók, a javító-szolgáltató és keres­kedelmi ágazatban dolgozók is külön-külön megismerked­hetnek majd a társadalompo­litikái és várospolitikai fel­adatokkal. illetve a szolgál­tatás és kereskedelem előtt álló célokkal. Február, március Tanácstagi beszámolók A gödöllői tanácstagok be­számolóit jövőre februárban és márciusban tartják. A be­számolókon elhangzó közér­dekű bejelentéseket és javas­latokat nyilvántartásba ve­szik, s azokra a tanács ille­tékesei a jogszabályban meg­állapított határidőn belül vá­laszolnak. Egy mondatban Péceli hírek A napokban adták át a köz­ség vasúton túli részén az új, a gáz nyomását szabályozó be­rendezést. ★ Megkezdték a körzeti orvosi rendelő talajmunkálatait; a he­lyi költségvetési üzem, az épí­tést meggyorsítandó, már a helyszínre szállította az anya­gokat. ★ A tervegyeztetés után hama­rosan megkezdik a vasúton tú­li iskola építését is. JEGYZET Csökkenő bevétel haszonnal Hányódás után meglelte helyét Kincs a könyv, barát az író Portrévázlat Lajtos Istvánról L ajtos Istvánnal, a túrái köz­ségi könyvtár vezetőjével beszélgetek a főutca villái között meghúzódó falusi ház­ban. Nem kérdezem, mikor épült a szülői ház: gondolom, hogy idősebb, mint az 1933- ban született beszélgető part­nerem. A községi könyvtáros ír. ár hosszabb ideje beteg. így a stir, nem biztos, hogy szívesen fo­gadja látogatásod — figyelmez­tetett előzőleg Szarvas László, a művelődési ház igazgatója. Felesleges volt az intés, hiszen vendéglátóm betegségét nem titkolta ugyan, mégis öröm­mel fogadott. A lámpagyújtás­kor megkezdett beszélgetés ka­kaskukorékolásig tartott. így mondta: — 1953-bam érettségiztem az aszódi gimnáziumban. Nem éppen a legszerencsésebb idő­ben. És én még azt sem mond­hattam. zsebemben az érettsé­gi bizonyítvánnyal, hogy enyém a világ! Testi fogyaté­kosságom akadályozo l abban, hogy továbbtanuljak. Ehhez el kellett volna hagynom Túrát, de erre egyrészt a betegségem, másrészt szegény vasutas apám fizetése miatt nem gon­dolhattam. Hányódtam hát a földművesszövetkezeti iroda, meg a tanácsháza között. Al­kalmi munkákat végeztem, lel­tárokat írtam, adóíveket címez, tem. Tettem, amivel megbíztak, s ami néhány forintot hozott a konyhára. Foga volt akkor a pénznek! — Szabad időmben be-bejár- tam a művelődési házba. Néz­tem a színjátszók próbáit, hall­gattam a citerások muzsikáját, lelkesedtem a népi táncoso­kért, körbejártam a művelő­dési ház három helyiségében elhelyezett öt szekrényt, amelyben a' községi könyvtár kötetei porosodtak és hever­tek össze-visszaságban. Az ol­vasás mindig szenvedélyem volt. — Korán megismerkedtem a klasszikusokkal, meg a mai­akkal is. Én minden könyvet még a másét is, saját kincsem­nek, s minden írót, akinek a munkáját olvastam, barátom-» nak tartottam. Hogyne örültem volna, amikor 1958 nyarán — lassan húsz éve — hívattak és megkérdezték tőlem: Nem sze­retnél községi könyvtáros len­ni? Ügy éreztem, öt év hányó­dása, öt év mindennap ismét­lődő bizonytalansága* után fel­ajánlották nekem a mennyor­szágot. És tudod, mi volt ez a mennyország? Nyolcszáz kö­tet, a nyilvántartott 1700 he­lyett. Mit tehetek én itt? — kérdeztem önmagámtól már az első munkanapot követő ál­matlan éjszakán, amelyet az­óta sok követett. Közös fedél — A könyvtárra és a műve­lődési házra közös fedél borult akkor is, ma is. A művelődési háztól kértem segítséget. Ak­tívacsoportot szerveztem, ami­ből, minden hivatalos állás­foglalást megelőzve, kialakult a könyvbarátok klubja. Itt sze­rette meg az olvasást Haraszti Julika, aki agrármérnök lett, és ma már Békés Istvánná. Itt tanult a könyvekből emberi humánumot Köles Józsi, aki a hatvani kórház belgyógyásza. Itt jegyezte el magát a közmű­velődéssel Szbrvas Laci, aki a művelődési ház igazgatója. Sokan voltak, akik segítettek, s akik mára felnőttek, de . a könyvtárhoz fűződő szerel­mük nem múlt el. — A községi tanács és az akkori földmű vesszöv edvezet vezetősége járult , hozzá, hogy az első nagy átalakítást 1964- ben elvégezhettük. Ekkor már hatezer kötet sorakozott a pol­cokon, és vándorolt házról- házra. hogy ismereteket, szó­rakozást nyújtson a ‘ turaiak- nak. Ma tizennyolcezer köte­tünk van. Kétségbeejtő, hogy ugyanabban a helyiségben, ahol a hétezer is csak szoro­san egymáshoz simulva fért el. Lajtos István elhallgat. Ta­lán fáradt, talán a betegség gyötri, gondolom, de hirtelen valami erős elhatározás tör ki belőle. — Én mindig úgy voltam a munkával, hogy sosem vártam a nyolcórás munkanap végét. Most is dolgoznék r.api húsz órát is, csak olyan lehetne ez a könyvtár, amilyennek én szeretném: gazdag irodalmi anyagot kínáló, információs otthona a turaiaknak. Hogy ez többletmunkával járna? Hát annyival gazdagodik az ember élete, amennyi többletet vál­lal. Felszikrázó fény A könyvtáros gyógyszert vesz be. Csend lesz a falusi szobában. A kályha fénye fel- felszikrázik, s arra gondolok, hogyan, miért vállalna Lajtos István több terhet az elkerül- hetőnél? Vagy csak én, a kül­ső szemlélő látom tehernek ezt a többletet, aminek oly sok változata van. Akad a magán­élet üres óráinak a kitöltésé­re való. Merőben más minősé­gű az a többlet, amelyet az ember a társadalom közös gondjaiból vállal magára. És­pedig nem kényszerűségből, hanem belső szükségletből. Lajtos István többletvállalása ilyen. — Lapozz bele a könyvtár három kötetre duzzadt napló­jába! — biztat. — Mennyi ese­mény volt a húsz év alatt, s mindnek volt értelme. De mit Mérőalkatrész — Erdőkertesről Többségében asszonyok dol­goznak a Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérő Gyárának erdőkertesi üzemében. Nyolc­vanféle alkatrészt gyártanak a két- és háromfázisú árammé­rő órákba. Egy-egy nap kilenc- száz óraművet is összeszerel­nek az üzem munkásnői. ★ Jobb oldali felvételünkön: Rácz Béláné és munkatársai a mérőóra számlálószerkezeté­nek ütközőlemezeit rögzítik. Alsó képünkön: Fehér Sán- dorné az óraműmágnest fúrja. Műszakonként háromezer ké­szül el belőle. Barcza Zsolt felvételei Nyáron nyolcezer köbméter Folytatják a kutak fúrását VEZETÉKES V'lZ A KÖZSÉGEKNEK IS Ha a Gödöllő környéki víz­kutatásról beszélünk, felme­rülhet a kérdés: szükség van-e a helyi kutatásra, hiszen a jövőben a város bekapcsolódik a dunai vízellátási rendszerbe. A kérdésre igenlően kell vá • laszolnunk, hiszen a Duna volt medrében levő kutakra települő vízellátási rendszer kiépítésének várható időpont­ja 1982. Ám a város egyre nö­vekvő vízigényét addig is ki kell elégíteni. Hiszen 1970-ben 5 ezer, az idén pedig már 8 ezer 500 köbméter víz fogyott a nyári időszakban. A helyi próbálkozásokat indokolja az is. hogy a mélyebbről fakadó víz javítja majd a rendszerből érkező minőségét is. A jelen­legi vízszolgáltatási hálózat illeszkedik majd a regionális térségek közötti ellátásba, s így a meglevő létesítmények sem válnak feleslegessé. Köztudomású, hogy Gödöllő álatt kedvezőtlen a talaj ré­tegződése, a mélyben rejlő vízkészletet pedig a harminc­lehetne itt még tenni, ha a tárgyi feltételek javulnának, ha növelhetnénk az olvasóte­ret, ha meghosszabbíthatnánk a polcokat. Néha nagyon elke- seredek... Lajtos István kétszer kapta meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Dicsérték községi, járási, megyei, országos veze­tők, s mégis hajlamos az el­keseredésre. Nem önmaga, az olvasó, és olvasni szerető turaiak miatt, akikért a kiutat keresi. Kezük nyoma « — Tudom, nagyon sok meg­oldásra váró íeladat van a községben. A tanács' így is so­kat áldoz a könyvtárra. Az éves könyvbeszerzési keretünk meghaladja az ötvenezer fo­rintot. Ez még ma is nagy pénz. Mégis türelmetlen- va­gyok és türelmetlenek az ol­vasók is, akik sürgetik a meg­oldást. Nem fékezem Lajtos Istvánt, egészséges türelmetlenség ez. amit a tenniakarás fűt. Inkább kicsit irigylem a turaiakat, amiért ilyen könyvtárosuk van. M lyen szerencse, hogy Lajtos István Húsz évvel ez­előtt a könyvtár élére került, mert ő és a hozzá hasonlóak, a közösségnek élő, munkálko­dó, alkotó emberek vitték és viszik előre a kis és nagy em­beri közösségek ügyét Meg­vallom, az ilyen sarzsi nélkül harcosok sorsa jobban izgat engem, mint a daliásoké, ök azok. akik dolgos kezük nyo- ■ mát rajtahagyják szűk pátriá­jukon, s a világon Fercsik Mihály hét kút szinté szünet nélkül fogyasztja. Üj kutakat nem fúrhatunk már kellő mennyi­ségben, csak újabb vízlelő te­rületek felkutatása vezethet eredményre. A Duna menti Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat támogatja a gödöllői próbálkozásokat, jelentős anyagi hozzájárulás­sal segíti a munkát. A kutatás eddigi eredmé­nyei további sikerekkel ke­csegtetnek. Az elmúlt nyáron kezdte meg működését Isa­szeg határában egy csaknem kétezer köbméter napi telje­sítményű telep, majd a város­tól keletre a Máriabesnyő- Szárító pusztai részen bukkan­tak jó vízadó rétegekre, aho­vá két kiftat telepítettek. Ezután is itt kutatnak a szak­emberek, s azt tervezik, hogy napi 1500 köbméter teljesítmé­nyű vízmüvet építenek ki. Az előbbivel egy időben megkez­dődött a kutatás a távolabbi, a Szada és Mogyoród közötti széles oldalháton. A földtanilag jórészt isme­retlen területeken azokat a Felső-Pannon homokhalmo­kat keresték, amelyek a Gö­döllői dombság területén mennyiségileg és minőségileg egyaránt legjobb vízadók. Az első próbafúrás meglepően jó eredménnyel járt, 150—200 méter mélységben sikerüli megfelelő vastagságú és szem­cseszerkezetű, vízadó rétegekét feltárni. Az, hogy a vizmező milyen kiterjedésű, s abból mennyi vizet lehet tartósan nyerni, még nem tisztázott, ehhez to­vábbi fúrások szükségesek. Megfelelő eredmény esetén abban is reménykedhetünk, hogy nemcsak Gödöllő, de a közeli, még nem közművesített községek is. a regionális rend­szerbe való bekapcsolódásuk előtt, vezetékes vízhez jut­hatnak. A közönség érdeklődését az is felkeltette, hogy a város belterületén is láthattak kút­fúrókat. Miért van erre szük­ség? A meglevő kutak öreged­nek, a rétegek kimerülnek, a vízutánpótlás csökkenhet vagy meg is szűnhet, a víz minősé­ge is romolhat. A fúrt kutak élettartamát 25—30 évre be­csülik a szakemberek. Szük­ség van tehát a jelenlegi te­lepek karbantartására s pótlá­sára egyaránt. Korszerű tech­nológia alkalmazásával az Al- sónarkban és az egvetem te­rületén is sikerült bő hozamú kutakat létesíteni. Szakonyi Dezső »

Next

/
Thumbnails
Contents