Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-31 / 307. szám

Biztonságosabban, kényelmesebben A MÁV 1978. ÉVI TERVEI A személyszállítás minőségé­nek javítása, az árufuvarozási igények mind teljesebb kielégí­tése áll a MÁV jövő évi tervé­nek középpontjában. A vasúti közlekedés válto­zatlanul számol az utasforga­lom — főleg a belföldi rövid távú utazások — csökkenésé­vel, ugyanakkor viszont az át­lagos utazási távolságok, vala­mint a nemzetközi és a hétvégi turisztikai utazások növekedé­sével. Ennek megfelelően 321 millió utas elszállításá­ra készülnek fel. A személyforgalomban na­gyobb gondot fordítanak a szolgáltatások minőségére, a zsúfoltság csökkentésére, az utazási sebesség növelésére, valamint a menetrend betartá­sának és a kulturált utazás fel­tételeinek javítására. Arra tö­rekednek, hogy a vasutat igénybevevők gyorsabban, ké­nyelmesebben érhessenek cél­hoz. Ffelülvizsgálják, s ahol szükséges, bővítik a személy­pénztári szolgálatot, több fi­gyelmet fordítanak az utastájé­koztatásra, az ülőhely-biztosí­tásra. Az idei várható magas telje­sítménynél is több, 134 millió tonna áru elfu­varozását irányozták elő. Ezen túlmenően felkészülnek a többletigények kielégítésére, amelyhez külön intézkedési tervben elérendő feladatnak a 136 millió tonnás teljesítményt tűzték célul. A rendelkezésre álló 8,3 mil­liárd forintnak több mint a fe­lét, 4,3 milliárdot a hálózat fej­lesztésére fordítják. Az összeg­ből például 328 kilométer vas­úti pályát korszerűsítenek, s 537 csoportkitérőt cserélnek ki. A forgalomirányítás további korszerűsítése érdekében bizto­sító berendezéssel látnak el újabb 13 állomást, 112 kilomé­ter hosszban térközbiztosítót, 75 vasúti átjáróban automata fénysorompót szerelnek fel. A járműállomány 70 villa­mos és Diesel-mozdonnyal gyarapodik, eredményeként további egy százalékkal, 6,7 százalékra, csökkenti a gőzvontatás ará­nyát. Az anyagi lehetőségektől függően az igényekhez képest kevés, 134 személykocsit és 1420 teherkocsit szerez be a MÁV. Az 1,2 milliárd forintos válla­lati beruházásit a vasútüzem fejlesztésére, a nehéz fizikai munka gépesítésére, valamint szociális és munkásvédelmi cé­lokra fordítják. A verseny folytatódik Új vállalásokat tesznek a kollektívák és brigádok Az év utolsó munkanapján is több vállalattól érkezett hír: 1978-ban folytatják a szo­cialista munkaversenyt az éves népgazdasági terv telje­sítéséért. A ' brigádfelajánlá­sokban nagy fontosságot tu­lajdonítanak a hatékonyság fokozásának, a minőség javí­tásának, az export és a bel­földi választék bővítésének, a kereskedelem dolgozói pedig a szolgáltatások fejlesztésére tesznek vállalásokat. Hat-hét százalékkal bővíti például termelését a jövő év­ben a Villamosberendezés és Készülék Művek. Vállalati ter­vükben mind a szocialista, mind a tőkés kivitel nagy­arányú növelése szerepel. A brigádok védnökséget vállal­tak egy-egy új termék kifo­gástalan minőségű előállítása fölött. MIT KÍNÁL A PEVDI? FilctoISmilEiék, irodabútor UJ EV, UJ GEPEK, UJ MODELLEK A jövő gazdasági évre már idén januárban megkezdődött a fölkészülés a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vál­lalatnál. A konfekció és bőr­díszmű gyáregységekben új modellek készültek, amelyeket még az év első felében be is mutattak szovjet vevőiknek. • A faipari gyáregység az őszi í BNV-n mutatta be az 1978- ban gyártandó új irodabúto- ' rait. Kialakult tehát, hogy j mit szeretnének gyártani, s ' hamarosan az is eldőlt, hogy mivel. Az idén 35 millió forin­tért vásároltak gépeket, amelyek a negyedik negyed­évben folyamatosan érkeztek meg, s felszerelésük azonnal megkezdődött. Űj filctollgyártó gépsort he­lyeztek üzembe a szentendrei írószergyáregységben ’ is, Falugyűlések idején Gyarapodás társadalmi milliókkal Országosan, így Pest me­gyében is decembertől már­ciusig rendezték meg a falu­gyűléseket a községekben. Ezeken a fórumokon — az évek óta már jól bevált rend­szer szerint — a helyi tanácsok és a nép­frontbizottságok vezetői közösen számolnak be az előző találkozó óta elítélt időszak eseményeiről. Ismer­tetik, hogy az ötödik ötéves terv feladataiból időarányo­san mennyit hajtottak végre, befejezésül pedig megvitat­ják, hogy a következő hóna­pokban mik lesznek a legfon­tosabb együttes teendők a la­kosság életkörülményeinek a javítására. Hogy mennyire hasznosak- fontosak ezek a falugyűlések, azt néhány szám is igazolja. A múlt év végén és az év ele­jén lezajlott 158 községi beszámolón és 34 városi réteggyűlé­sen a megjelentek közül majdhogynem kétezren szólaltak fel 3400 tárgy­körben. Az elhangzott hozzászólá­sok száma egyúttal iránytű is, biztosan mutatja, hogy me­lyik területen mennek jól a dolgok és hol van még javí­tanivaló, illetve milyen le­gyen az elintézendő dolgok fontossági sorrendje. A falu­gyűléseken a legtöbben — Oüo-en — az út-járda-csator­naépítéssel foglalkoztak. 328- an a kereskedelmi ellátás ügyében emeltek szót. A vil­lany- és vízhálózat kiterjesz­tését, vagy ennek időszakos hibáit 630-an, míg a szolgál­tatások bővítését 130-an kér­ték. A tanácsok hatósági és gazdasági munkájával együt­tesen 470 míg a közlekedés­sel másfél száz felszólalás foglalkozott. A gyermekintéz­mények fejlesztését legalább háromszázan sürgették, míg lakóhelyük egészségügyi és szociális helyzetéről ugyan- ennyien beszéltek. Volt-e értelme a falugyű­lésekre elmenni, ott felszó­lalni, vagy javasolni? —kér­dezhetnék — Hogy mennyi­re volt értelme, mennyire nem, maradt pusztába kiáltott szó, ha a reális keretek között mozgó kívánságok teljesíté­sét szorgalmazta, erről tanús­kodik, hogy éppen az elhang­zottak nyomán meggyorsul­tak a kommunális építkezé­sek, a felajánlások révén a teljesített, számottevően nőtt a társadalmi munka értéke: 1977 első felében — az év vé­gi számvetés még nem ké­szült el — 105 millió forintot, ért el. Ez az összeg kereken 30 millióval több, mint az előző év azonos időszaká­ban volt, és egy Pest megyei lakosra átlag 112 forint jutott belője. Mindehhez nagyon fontos tud­ni, hogy az időközben bekö­vetkezett árváltozások nem befolyásolták az érték kiszá­mítását, mert a mértékalap évek óta azonos. A falugyűléseken elhang­zott felajánlásoknak is volt köszönhető, hogy az idén oly sok iskolai tantermet, óvodát adhattak át. Csupán néhány példa: a budaörsi bölcsődé­ben 340 ezer forintot, a szent­endrei óvodában félmilliót, az őrbottyániban 800 ezer forin­tot ért a helybeliek társadal­mi munkája. A jászkarajenői iskolához- 1 millió 200 ezer forinttal, a pilisvörösvárihoz 1 millióval járultak hozzá, összesen a megyében 12 mil­liót ért a társadalmi segítség. K.M. amelynek kapacitása az im­port berendezéssel megkét­szereződik. Jövőre 55—60 mil­lió filctoll gyártására lesz ké­pes az üzem, ebből a meny- nyiségből 44 milliót már le is kötöttek vásárlópartnereik. (Tizenkétmilliót tőkés meg­rendelőknek szállítanak.)! A PEVDI termékei iránt megnyilvánuló kereslet lehe­tővé teszi, hogy az átlagosnál nagyobb, 10 százalékos terme­lésnövekedést tervezzenek. Ily módon a 730 millióval szem­ben jövőre 800 millió forint értékű terméket állítanak elő. Ennek - felét exportálják, ugyanis a külföldi értékesítés is számottevően növekszik. Mivel az árbevétel-növeke­dést változatlan létszámmal kívánják elérni, minden lehe­tőséget megragadnak a ter­melés hatékonyságának fo­kozására. Az energia- és fém­ipari termékek termelői árá­nak változása éves szinten 13—15 millió forinttal csök­kenti a vállalati nyereséget. Ezt az értéket anyag- és ener­giatakarékossággal, műszaki fejlesztéssel kívánják kigaz­dálkodni. A nyereség várha­tóan az idei szinten marad. Az új évben két gyáregy­ségben lesz beruházás, Gyomron, a vegyi gyáregy­ségben a felületkezeléshez vá­sárolnak új automatákat, OMFB támogatással. Két új gyártósor üzembe helyezését tervezik, amellyel a kapacitás háromszorosára nő. Az igé­nyek felmérése alapján 1979- től csak a szinterezéssel több mint 100 miliő forint árbevé­tele lesz a vállalatnak. Pilisszentivánon építkezés kezdődik, szociális helyisége­ket, termelő üzemet, gyáregy­ségi központot építenek, s csatornáznak. Cz. V. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! m AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM Ára 80 fillér 1977. DECEMBER 31., SZOMBAT Alapkőletétel Diósgyőrben Épül a kombinált acélmű Lázár György helyezte el az alapítólevelet Kettős ünnepség színhelye volt tegnap Miskolc legna­gyobb munkáslakta negyede, Diósgyőr. A hazai vaskohá­szat legrégibb üzemében, a több mint kétszáz éves diós­győri kohászati üzemben ke­rült sor a gyár újabbkori tör­ténetének legjelentősebb ese­ményére, a kombinált acélmű alapkőletételére. Ez alkalom­mal adták át a diósgyőri va­sas művelődési központot is. Több száz vasgyári dolgo­zó előtt Bodnár Ferenc, a me­gyei pártbizottság első titká­ra méltatta a hazai vaskohá­szat jelenkori történetében egyedülálló, a mintegy tíz- milliárd forint értékű beruhá­zás jelentőségét. Az ünnepi beszédet követően a kombi­nált acélmű központja alatt kiképzett üregbe Lázár György, a Minisztertanács el­nöke és Szeppelfeld Sándor, a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója he­lyezte el az üzem acélművé­ben gyártott acélhengert. Eb­be kerültek többek között a gyár több mint tizennyolcezer dolgozójának névsora, az új acélmű alapítólevele és a gyár több mint kétszáz éves törté­netére utaló dokumentumok. A tervezettnél többet termel jövőre a gépipar Jövőre, akárcsak az idén, a népgazdaság legdinamikusab­ban fejlődő ágazatainak egyi­ke a gépipar. A termelés e területen az ipari összterme­lés 5,5—6 százalékos terve­zett növekedésével szemben 6—7 százalékkal bővül majd. Jövőre fejeződik be a gépipar egyik legnagyobb rekonstruk­ciós beruházása, a Magyar Gördülőcsapágy Művekben, el­készülte után 28 millió golyós­csapágyat állítanak majd elő. A gépipari gazdaságos gyárt­mányszerkezet kialakítása so­rán jövőre, amikor befejező­dik a számítástechnikai köz­ponti fejlesztési program, szá­mottevően nő a számítástech­nikai és az elektronikai ter­mékek előállítása is. Összehangolt telepítés, faápolás, kitermelés Társulás erdőgazdálkodásra Alapítók: a monori járás közös gazdaságai A monori járásban hét ter­melőszövetkezet és egy szak- szövetkezet működik, s egy ki­vételével valamennyi erdőbir­tokos. E gazdaságok vezetői most közösen elhatározták, hogy erdőgazdálkodási társu­lást alakítanak. A járási párt- bizottságon a tsz-elnökök, illetve helyetteseik a napokban írták alá azt az alapítódoku­mentumot, amely szerint 1978. január 1-től megalakul a Monori Já­rási Termelőszövetkezetek Erdőgazdálkodási Társu­lása. Az alapítók: a pilisi Aranyka­lász, a gombai Fáy András, a vecsési Ferihegy, a monori Me­zőgazdasági, a sülysápi T|pió- völgye, az üllői Üj Tavasz tsz- ek és a vasadi Kossuth Szak- szövetkezet. A társulás köz­pontja a sülysápi Tápióvölgye Tsz-ben lesz. A társulás célja: a közös gaz­daságok lehetőségeinek, erőfor­rásainak jobb kihasználása, az ehhez kapcsolódó költségek csökkentése, tevékenységük összehangolása. Ezen túlme­nően az erdők gondozása és a fa kitermelése, valamint a fel­újítása, továbbá az új telepíté­sek valóban célszerű megváló­Telefonautomata Űj típusú pénzbedobós telefonautomata berendezést fej­leszt ki a Mechanikai Művek, együttműködve a Posta Kísérleti Intézetével. A kiváló konstrukciójú, formatervezett készülékek távhívások lebonyolítására is alkalmasak. Képünkön: Kelemen Károly műszerész a csatlakozókábelt szereli. Geleta Pál felvétele sítása a feladata a létrejövő gazdasági együttműködésnek. Feladataik közé tartozik majd a termőhelyfeltárás, a szakvé­leményadás, tervdokumentá­ciók készítése, a csemetebe­szerzés, a fanyag-éi'tékesítés és szállítás. Az erdőgazdálkodás tulaj­donképpen a jövőben is a gazdaságok önálló feladata lefz, de közösen alkalmaznak erdő­mérnököket, akiknek irányítá­sával fejlesztik a fakitermelést, egységesítik — a követelmé­nyeknek megfelelően — a gömbfatermékek méreteit. A szakemberek teendői közé tar­tozik majd a vegyszeres gyom­irtás megszervezése, a vad- riasztás tecnológiójának kidol­gozása, a szakvezetők rendsze­res továbbképzése és a faipari szakmunkások képzése. A kitermeléshez és a telepí­téshez szükséges felszerelése­ket, gépeket közösen szerzik be, és az együttműködés költségeit erdőterületük nagyságának arányában együttesen viselik. Az induló tőke hárommillió 368 ezer forint, ezt január 31-ig kell befizetniük az érdekelt gazdaságoknak. Az elkövetkező években tervszerűbbé válik az er­dőtelepítés. Jelenleg 4386 hektár erdőt tar­tanak nyilván, ez’ a tervidő­szak végére meghaladja az öt­ezer hektárt. Évente öt és fél millió forint értékben kíván­nak fát kitermelni. Cellulóz­nyárt 577 hektáron vágnak ki 1980-ig. Gépvásárlásra 3,3 mil­lió forintot fordítanak. Tervbe vették, hogy a járás­ban működő vadásztársaságok­kal szorosabbra fűzik a kapcso­latot, az erdő- és vadgazdálko­dás szervezettebbé tétele érde­kében. A távolabbi célok között szerepel erdei kiránduló- és pihenőhelyek kiépítése is. G. J. Január 14—-22-ig: Községekben élő fiatalok hete A KISZ Pest megyei Bizott­sága jövő évi akcióprogramjá­ban — ezúttal másodízben — ismét meghirdette a falun élő fiatalok hetét. A január 14—22. között sorra kerülő rendez­vénysorozat legfontosabb célja: a mezőgazdaságban, valamint a fogyasztási szövetkezetekben dolgozó fiataloknak lehetőséget teremtsenek arra, hogy minél nagyobb számban kapcsolódja­nak be az ifjúsági mozgalom által szervezett programokba. S mindezen túlmenően — jó alkalom lesz a falun élő fiata­lok hete a Tizenegy vállalás a XI. VIT-re elnevezésű akció teljesítéséhez. A mezőgazdaságban télidő­ben kevesebb a munka, s ezt kihasználva minden bizonnyal színvonalas rendezvények vár­ják az érdeklődőket a falun élő fiatalok hetén, Több helyen fó­rumon találkoznak párt-, gaz­dasági és szakszervezeti veze­tőikkel, ahol megismerhetik munkahelyük jövő évi céljait, feladatait. Említést érdemel az is, hogy járási szinten minie nütt tanácskozásra hívják ösz- sze az állami gazdaságokban termelőszövetkezetekben do­gozó agrárértelmiségieket. Azért lesz jelentős ez a vállal­kozás, mert a hétköznapi munkában hasznosítható ta­pasztalatcserén vehetnek részt a pályakezdő mezőgazdasági szakemberek. Az eseménysoro­zatban helyet kapott a KISZ— úttörőmozgalmi testvérkapcso­lat további szélesítése: számos helyszínen vörösnyakkendő- sök találkoznak a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalokkal. A rendezvénysorozat kiemel­kedő eseménye lesz a szövetke­zeti KISZ-vezetők találkozója: erre Cegléden, a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezetben kerül sor,, s a ta­lálkozóhoz kapcsolódva meg­nyílik az Így élünk és dolgo­zunk címmel a mezőgazdaság­ban és a fogyasztási szövetke­zetekben tevékenykedő KISZ- alapszervezetek életét bemuta­tó kiállítás. A falun élő fiatalok hete kellemesnek ígérkező túrával zárul január 22-én: e hétvégi pihenőnapon a KISZ Pest me­gyei Bizottsága, valamint az Express Pest megyei kiren­deltségének vezetésével téli barangolásra indulnak a részt­vevők. F. G. i 1 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents