Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

2 1977. DECEMBER 28., SZERDA Jreer« dj/Js Tf xJíjmm Felháborodás az arab világban Támadás Mardiais otthona ellen is Begin Egyiptomban Arafat Belgrádba, Schmidt Kairóba érkezett Vasárnap kezdődtek meg Iszmailiában a tárgyalások Begin izraeli miniszterelnök és Szadat egyiptomi elnök között. Begin a Washingtonnal előre egyeztetett békejavaslatait ter­jesztette Szadat elé. A tárgyalásokat hétfőig meghosszabbították. Vasárnap Összesen hat órán át tanács­kozott egymással Szadat és Begin. Hétfőn reggel, miután még mintegy fél órát tárgyal­tak, befejeződtek a tárgyalá­sok. Ezt követően közös sajtóér­tekezletet tartottak, majd Be­gin repülőgépen hazaindult. Több arab fővárosban heves felháborodást váltott ki Sza­dat és Begin tárgyalása. Bej- rútban a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért elnevezésű szervezet több ezer tagja- tüntetett az egyiptomi— izraeli találkozó ellen. Kedden váratlanul Damasz­kuszba utazott Mudar Badrán jordániai miniszterelnök. A kormányfőt nem sokkal meg­érkezése után fogadta Hafez Asszad szíriai államfő. A ta­lálkozóról hivatalos forrásból semmit nem közöltek. Jól tá­jékozott körök szerint Badrán — aki a királyi kabinetiroda főnökének, Abdel Hamid Sa- rafnak társaságában utazott a szíriai fővárosba — üzenetet vitt Asszad elnöknek Husszein királytól. Bár az üzenet tar­talma nem ismert, a hírügy­nökségek megjegyzik, hogy a látogatás egy nappal követi az egyiptomi—izraeli csúcstalál­kozó befejezését, s megelőzi Carter amerikai elnök és Husszein király december 31- re tervezett teheráni megbe­széléseit. Damaszkuszban és Bejrútban megerősítették, hogy kedden a szíriai fővárosban összeült a Palesztinái Nemzeti Tanács. A PFSZ központi szervezeté­nek tanácskozásán áttekintik az egyiptomi—izraeli külön- párbeszéddel kapcsolatos leg­utóbbi fejleményeket. Egy pa­lesztin szóvivő Bejrútban kö­zölte, hogy a parlament ülé­sén valamennyi palesztin szer­vezet képviselője részt vesz. Miután szombaton Szadat egyiptomi elnök az ország ed­digi bonni nagykövetét, a 49 éves Mohammed Ibrahim Ko­rnélt nevezte ki Egyiptom új külügyminiszterévé, Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár háromnapos hivatalos láto­gatásra kedden Kairóba érke­zett. A repülőtéren Schmidtet Hoszni Mubarak egyiptomi al- elnök és Mamduh Szalem kor­mányfő üdvözölte. A kancellár ma kezdi meg hivatalos tár­gyalásait Szadat elnökkel. Baráti munkalátogatásra kedden Belgrádba érkezett Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Vég­rehajtó Bizottságának elnöke. A palesztin vezetőt a repülő­téren Milos Minies jugoszláv külügyminiszter fogadta. A látogatás során megvitat­ják a legutóbbi közel-keleti fejleményeket, különös tekin­tettel a palesztiq, kérdésre. Iszmailia után ISZMAILIÁBAN, Szadat el­nök egyik rezidenciáján befe­jeződött az egyiptomi—izraeli csúcstalálkozó. Az nem tűnt valószínűnek, hogy a megbe­széléseket bármilyen értelem­ben teljes siker koronázza, de az eredmények a két fél által vártnál is sokkalta szerényeb­bek. Sőt: a legtöbb nagy hír- ügynökség kommentátora úgy fogalmaz, hogy egyáltalán nincsenek eredmények. A két álláspont közötti sza­kadék minden megvitatott kérdésben — a Sínai-félszi- gétről való kivonulás méretei­től és menetrendjétől kezdve a Gaza-övezeten át a Jordán folyótól nyugatra eső terüle­tek bonyolult, katonai telepü­lésekkel súlyosbított problé­máiig — tátongóan mély ma7 minden kérdésben teljes az összhang. A KOMMENTÁTOROK fi­gyelmét nem kerülte el, hogy Mose Dajan hadügyminiszter az iszmailiai találkozó után nem osztotta Begin kincstári optimizmusát, hanem nyers borúlátással beszélt az ottani eredménytelenségről. Ezúttal nem valószínű, hogy munka- megosztásról van szó. Dajan célja kettős. Lehet, hogy 1. megszerezni az izraeli héják támogatását, akik csalódtak, vagy csalódni fognak Begin- ben és ezzel, 2. előkészíteni a talajt egy későbbi politikai offenzívára, amelynek félre­érthetetlen iránya a kor­mányfői bársonyszék __ Ha rmat Endre Merényletsorezat Franciaországban Merényletek egész sorozar tát követték el Franciaország­ban a karácsonyi ünnepeken. Georges Marchaisnak. a Fran­cia KP főtitkárának otthona ellen is támadást intézett egy fasiszta banda. A párt Párizsban nyilvános­ságra hozott közleménye sze­rint egy csoport fegyveres két ízben megtámadta vasárnap Georges Marchais Saint- Mar- tin-i házát, ahol az FKP veze­tője és családja az ünnepeket töltötte. A merénylők több lö­vést adtak le, de a benntartóz- kodók közül senki nem sebe­sült meg. Georges Marchais feljelen­tést tett ismeretlen tettesek ellen. Gaston Plissonnier, a Fran­cia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára hétfőn levélben fordult Ray­mond Barre miniszterelnök­höz, a Marchais elleni táma­dás résztvevőinek felkutatását és felelősségrevonását, a poli­tikai vezetők védelmének biz­tosítását követelve. Raymond Barre miniszter- elnök hétfőn este a luxembur­gi rádiónak a merényletekkel kapcsolatos kérdésére vála­szolva kijelentette: ez a táma­dás annak megállapítására késztet, hogy elítélek minden ilyesfajta akciót. A merénylethullám egyéb­ként már a karácsonyt meg­előző héten kezdődött a Fau- chon luxus-élelmiszeráruház! felgyújtásával. A merényletso­rozat karácsony hétfőjén érte el a csúcspontját. Ekkor öt robbantást hajtottak végre, többek között egy korzikai szeparatista szervezet levegő­be röpítette Villepinte vas­útállomását Párizs közelében (ez volt hosszú ideje az első eset, hogy korzikai szeparatis- ták az anyaország területén hajtanak végre támadást). A robbantások keddre virradóra is folytatódtak: a rádió épüle­te közelében egy bíró lakásá­ban robbant bomba Csodával határos módon egyik merény­let sem követelt áldozatot. Oüaszcrszág Új kabinet várható... Januárban a legfontosabb politikai eseménynek az a fej­lemény ígérkezik, hogy az Andreotti-kormányt új kabi­net váltja fel. Nélkülözhetet­lenül szükség van már olyan kormányra, amely azt a prog­ramot hajtja végre, amelyben esetleg megegyezünk — je­lentette ki Emanuele Macalu- so, az Olasz Kommunista Párt vezetőségi tagja az olasz rá­dió hétfő esti magazinjában elhangzott nyilatkozatában, amelynek a belföldi hírügy­nökségek azonnal nagy vissz­hangot adtak. A kommunista vezetőtől megkérdezték: nem tart-e pártja attól, hogy az OKP követelésére a keresztényde­mokrata párt rendkívüli vá­lasztások kiírásával válaszol. Macaluso így felelt: Fontolóra vettük ennek lehetőségét is. Ügy véljük: a többi párt és a közvélemény elég erős nyo­mást képes majd kifejteni, hogy erre ne kerüljön sor, ne tartsanak rendkívüli választá­sokat, és hogy demokratikus megoldást kényszerítsen ki. Mi mindenesetre mindent el­követünk, hogy elkerüljük a rendkívüli választásokat. A Polisurio Fro az afrikai államfőkhöz Mohammed Abdelaziz, a Nyugat-Szahara függetlensé­géért küzdő Polisario Front főtitkára, a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság emigráns kormánya nevében üzenetben fordult az afrikai államfőkhöz, kérve, hogy ítél­jék el a francia légierőnek a szaharai nép elleni közvetlen és tömeges intervencióját. A főtitkár felszólított^ az állam­főket, hogy nyújtsanak segít­séget a szaharai népnek. Huari Bumedien elnök ve­zetésével ülést tartott az. al­gériai kormány s megvitatta a nyugat-szaharai konfliktusba való közvetlen francia fegy­veres .beavatkozással kapcso­latos kérdéseket. Mint a tanácskozásról ki­adott közlemény leszögezte, az algériai kormány felhívja a francia vezetők figyelmét az afrikai béke és stabilitás elle­ni hasonló beavatkozások sú­lyos következményeire. Smith szemfényvesztő kísérlete A napokban egy svájci pap állt a luzerni sajtóérte­kezlet elé, rhodesiai börtönélményeiről számolt be a hazai és a külföldi sajtó tudósítóinak. Egli atya januárig a svájci egyház által fenntartott dél-rhodesiai Gwelo- ban működő 110 hittérítő egyike volt és a misszionárius­iskolában tanított. Ekkor azonban Smith fajgyűlölő ha­tóságai letartóztatták és a zimbabwei szabadságharco­sok aktív és passzív támogatásának vádjával előbb öt-, majd háromévi kényszermunkára ítélték. A papot bör­I tönről börtönre hurcolták, majd december 7-én váratla­nul szabadon bocsátották és kitoloncolták Rhodesiából. radt. A VÉLEMÉNYELTÉRÉSEK részletezése oldalakat töltene meg, de a dilemma lényegét szellemes tömörséggel így fo­galmazza meg a moszkvai Pravda elemzése: Annak ma­ximuma, ameddig Izrael haj­landó volt elmenni, jóval ke­vesebb annál a minimumnál, amire Szadat törekszik. Nem tudni, mit hoz a jövő, de egyelőre látványosan be­bizonyosodott a Szadat-féle kezdeményezés arab és nem arab bírálóinak figyelmezteté­se: az egyiptomi elnök gesz­tusai nem bírták engedékeny­ségre Tel-Avivot, ahogyan azt a jelek szerint Kairó remélte, hanem ellenkezőleg, minden vonatkozásban megkeményí­tették Izrael álláspontját. MOSZKVÁBAN változatla­nul azt tartják a különös Szadat—Begin dialógus leg­főbb tanulságának, hogy a kö­zel-keleti rendezés csak vala­mennyi érdekelt fél összehan­golt lépéseinek eredménye­ként érhető el és semmikép­pen nem valamiféle törékeny, megalapozatlan különbéke lobogója alatt. Ezen a legfőbb tanulságon túl levonható néhány egyéb következtetés is az iszmailiai és az azt követő fejlemények­ből. Az egyik az, hogy az iz­raeli vezetésben — az eddig gondosan óvott kulisszák el­lenére — enyhén szólva nem Alkalmatlan időpontban Egli atya megdöbbentő ké­pet festett a sajtó képviselői­nek Smith terrorrendszeréről. A börtönben azokat a fehére­ket, akik szót emeltek Rhode­sia öt és fél millió néger la­kosságának jogfosztottsága és a 249 ezer, maroknyi fajgyű­lölő, kegyetlen elnyomó mód­szerei ellen, a fehér faj árulói­nak bélyegezték és rettenete­sen megkínozták. A szabad­ságharcosokkal való együttmű­ködéssel vádolt négerekkel még ennél is durvábban bán­tak: a testi fenyítések min­dennaposak voltak. A pap el­mondta, hogy 10—18 éves né­ger politikai foglyokat is lá­tott e börtönökben, s a fegy- Őrök a gyerekekkel és fiatal­korúakkal sem voltak kíméle­tesebbek ... Salisbury urai számára a legalkalmatlanabb időpontban hangzottak el Egli atya lelep­lezései, amelyek természetesen széles nyilvánosságot kaptak. A Smith-rendszer ugyanis ép­pen most kezdett egy újabb bonyolult szemfényvesztő had­járatba. A fehér kisebbség lapjai azt hirdetik, hogy dön­tő lépés történt a belső meg­békélés felé. Most már nem külső brit—amerikai közvetí­téssel kerül sor a néger több­ség hatalomba való bevonásá­nak előkészítésére. A fehér ki­sebbség hivatalos vezetői — állítja a kormánypropaganda — közvetlenül tárgyalnak a néger többség képviselőivel. S. néhány hónapon belül — nyilatkozta nemrég Smith — _ létre is jön a megegyezés és ’helyreáll a béke Rhodesiában. Smith valóban folytat ta­nácskozásokat. Csak p.ersze nem a zimbabwei nép tényle­ges képviselőivel, a szabadság- harcosokkal. (A fajgyűlölők ellen fegyveresen küzdő erők hazájuk ősi elnevezését, a Zimbabwét használják.) A Ha­zafias Front mindkét társel­nöke, Nkomo és Mugabe megbélyegezte a Smith által kezdeményezett tárgyalásokat, amelyek — mint rámutattak — a néger többségnek csak látszatjogokat akarnak biztosí­tani, s olyan bábkormány fel­állításának útját egyengetnék, amely fenntartaná a maroknyi fehér kisebbség jelenlegi ki­váltságait, a fajgyűlölő telepe­sek uralmát. Titkos terv A fehér fajgyűlölőkkel alku­ra hajlamos három vezető — akik egyes elmaradott terüle­tek 1 korrupt törzsfőnökeinek támogatását élvezik: Muzore- wa püspök, Sithole tiszteletes és Chirau törzsfőnök tárgyalá­sokba bocsátkoztak Smith-szel. A megbeszélések szigorúan zárt ajtók mögött zajlottak le. s a néger szakadár mozgalmak vezetői nem cáfolták meg a miniszterelnök nyilatkozatait az elért eredményről. A hely­zet azonban egyszerre megvál­tozott, amikor a Zimbabwe Times című újság kiszellőz­tette: mi is valójában az a terv, amelyet a fajgyűlölők vezére elfogadásra a három néger kisebbségi mozgalom vezetője elé terjesztett. Smith beleegyezik ugyan abban, hogy minden 18 év feletti állampol­gárnak, függetlenül attól, hogy fehér vagy néger, szavazati joga legyen. De előzőleg olyan örökösnek és megváltozhatat- lannak becikkelyezett alkot­mány alapján lenne csak haj­landó a választásokat lebonyo­lítani, amely csorbítatlanul Az európai enyhülés elmélyítését segíti A szovjet-nyugatnémet kapcsolatokról Leonyid Brezsnyev mindösz- sze néhány napja, a moszkvai Pravdának adott nyilatkoza­tában erősítette meg azt a szándékát, hogy a közeljövő­ben az NSZK-ba utazik. Ez a közlés ismét időszerűvé tette a szovjet—nyugatnémet kap­csolatok témáját. Nyugatnémet szakértők egyetértenek Leonyid Brezs­nyev vei abban, hogy bonni lá­togatása és Schmidt kancellár­ral tartandó tárgyalásai nem­csak a sokoldalú szovjet—nyu­gatnémet együttműködés to­vábbi fejlődését segíti elő, hanem megfelelnek az euró­pai enyhülés érdekeinek is. Ez a meggyőződés azokon a ked­vező változásokon alapul, amelyek az SZKP KB főtit­kárának első, 1973. májusában tett bonni látogatását követték. Nemzetközi megfigyelők többször is említést tettek ar­ról a magas fokú kölcsönös megértésről, amely Leonyid Brezsrtyev és Willy Brandt, valamint Helmut Schmidt ta­lálkozóit jellemezte, s meg­könnyítette a bonyolult prob­lémák együttes megoldását. Ez az egyetértés nyilvánul meg a két külügyminiszter, Gromiko és Genscher talál­kozóin és az együttműködés más szintjein is. Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt tárgyalásai a leszerelésről, s ezen belül a haderőcsökkenté- sekről haladást eredményez­hetnek. A moszkvai szerződés alá­írása óta az NSZK az első helyre került a Szovjetunió nyugati kereskedelmi partne­rei között. Az 1970 és 1976 kö­zött a két ország áruforgalma ötszörösére növekedett és el­érte a 11 milliárd márkát. Brezsnyev bonni látogatása újabb ösztönzést ad ennek az együttműködésnek és új meg­állapodások aláírásához vezet. Ez azért is valószínű, mivel a szibériai kőolaj- és földgázle­lőhelyek fejlesztése további kedvező kooperációs lehetősé­geket teremt. Az együttműködés fejleszté­sére vonatkozó újabb lépése­ket nehezíti, hogy a szovjet —nyugatnémet kapcsolatok javításának ellenzői — köz­tük például Strauss — sem ül­nek ölbe tett kézzel. A két or­szág kapcsolatainak jelenét azonban nem ők határozzák meg. Az NS7K legszélesebb kikéi helyeslik a kölcsönösen előnyös együttműködés bőví­tését — írja befejezésül az APN politikai szemleírója. Csak röviden... ÜJ HÉTÉVES TERV. A Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság legfelsőbb népi gyűlé­sének most megtartott üléssza­kán törvényt fogadtak el az új ország új, hétéves (1978— 1984) gazdaságfejlesztési ter­véről. A terv célkitűzései azo­kon az eredményeken ala­pulnak, amelyeket a népi Ko­rea a tavaly befejeződött hat­éves terv időszakában elért. KARÁCSONYI ÜZENET. VI. Pál pápa vasárnapi karácsonyi üzenetében 13 nyelven kívánt boldog és békés ünnepeket. Karácsoriyi üzenetében VI. Pál síkraszállt a közel-keleti béke mielőbbi megteremtése mellett is. TÁRGYALÁSOKAT FOLY­TATNAK Hanoiban a vietna­mi és a thaiföldi kormány képviselői a két ország közöt­ti polgári légiforgalmi kap­csolatok kérdéséről. A megbe­széléseken érintik majd thai­földi repülgépek Vietnam lég­tere felett való áthaladásának problémáját is. SANGHAJBA ÉRKEZETT HÉTFŐN Edward Kennedy amerikai szenátor. Előzőleg megőrzi a fehér kisebbség je­lenlegi kiváltságait még egy eljövendő néger kormányzat esetén is. A választások nyo­mán elkerülhetetlenül néger többségű parlamentbe a 249 ezer fehér telepes a képvise­lők egyharmadát (!) küldené, szemben azzal a 'kétharmad­dal, akiknek az öt és fél mil­lió (!) néger adna mandátu­mot! Ennek az egyharmadnyi fehér képviselőnek olyan vé­tójogot biztosítanának, amely- lyel megakadályozhatná min­den olyan intézkedés törvény­erőre emelkedését, ami ellen­tétes lehet a fehérek kiváltsá­gaival. „ A tervezet kiszivárgása fel­háborodást keltett a jogfosz- tottság ellen küzdő néger tö­megekben. Ez pedig a már al­kura hajló három vezetőt is arra késztette, hogy legalább a nyílt színen visszatáncoljanak, s azt állítsák: nem készülnek ilyen alapon alkura Smith- szel. A tárgyalások most egyelőre szünetelnek, amíg nem csillapul a tiltakozás. Smith hatóságai viszont lázas vizsgálatba kezdtek: hogyan kerülhetett napvilágra idő előtt a titkos tervezet? Közben az ország jelentős részeit már a Zimbabwei Ha­zafias Front ellenőrzi. A fe­hér telepesek egy része pedig, úgy látszik, reménytelennek ítéli meg Smith szemfény­vesztő lépéseit és menekül a tajgvűlö’et rhodes!ai süllyedő hajójáról. 1977 első tíz hónap- iában 9925 fehér telepes hagy­ta el az országot. Árkus István Tokióban járt és január 9-én egyhetes látogatásra' visszatér' Japánba. MEGKEZDTE MEGBESZÉ­LÉSEIT LAOSZBAN Nguyen Duy Trinh vietnami külügy­miniszter, aki hétfőn érkezett hivatalos, baráti látogatásra. UTOLSÓ SZAKASZÁBA lé­pett kedden a finn elnökvá­lasztás előkészítése. Az ország­szerte megrendezett választási gyűléseken 2271 jelölt lépett fel, s a szavazásra jogosult ál­lampolgároknak közülük kell kijelölniük 1978. január 15— 16-án azt á 300 elektort, akik február 15-én a következő hat évre megválasztják az ország elnökét. A mindenütt látható választási plakátok többsége a nagy pártok által is támoga­tott Urho Kaleva Kekkonen újraválasztására szólít fel. NEM! A hivatalosan betil­tott a Chilei Kereszténydemok­rata Párt felszólította Chile népét arra, hogy szavazzon nemmel a Pinochet-rezsim által 1978. január 4-re kiírt „népszavazáson”. SÜLYOS ZAVARGÁSOK robbantak ki hétfőn a dél-af­rikai Port Elizabeth városá­ban. Az esti órákban a rend­őrség tüzet nvitott a felvonuló néger tüntetőkre, és 3 embert súlyosan megsebesített. A ha­tóságok több személyt őrizetbe vettek. ELUTAZOTT LUANDÁBÓL Szergej Szokolov, a szovjet honvédelmi miniszter első he­lyettese. Előzőleg Agostinho Neto angolai köztársasági el­nök fogadta a hadseregtábor­nokot. A találkozón a két or­szág fegyveres erői közötti együttműködés megerősítésé­vel, valamint a dél-afrikai né­pek felszabadító mozgalmai­nak támogatásával kapcsolatos kérdéseket vitatták. LEMONDOTT parlamenti mandátumáról kedden Mehmet Catalbas igazságpárti képvi­selő, s ezzel tovább gyengítet­te Süleyman Demirel minisz­terelnök Igazságpártjának po­zícióit a török parlamentben. Az elmúlt két hétben tizen­egyre emelkedett azoknak a képviselőknek a száma, akik megváltak igazságpárti man­dátumuktól, Demirel pártjának így már csak 217 helye maradt a 450 tagú török parlamentben. SAJTÓKONFERENCIA — A NŐK FELADATAIRÓL. Va- lentyina Nyikolajeva Tyeres- kova, a Szovjet Nőbizottság el­nöke és a bizottság vezetősé­gének több tagja kedden Moszkvában a szovjet és kül­földi sajtó képviselői előtt is­mertették azokat a jogokat és kötelességeket, amelyeket a Szovjetunió új alkotmánya ír elő a társadalom nőtagjai szá­mára és vázolták a szovjet nő­mozgalom előtt álló feladato­kat. * V

Next

/
Thumbnails
Contents