Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-28 / 304. szám

Szaljul-6 Szilveszter a világűrben A szovjet televízió rendsze- Tv-adás a Szaljut—6-ról: Jurij résén rövid filmtudósításokban a Szojuz~26 ürhajó számol be az űrállomás lakói­nalt hétköznapjairól, akik lát­hatóan otthonosain, légies köny- nyedséggel, végzik nagy tudást, sokoldalú felkészültséget igény­lő munkájukat. Romanyenko és Grecsko az elmúlt két hétben jól kamatoztatta a földi felké­szülés során az asztrofizika és biológia, az űrtechnológia és űrföldrajz tudományából merí­tett ismereteit. Az elmúlt napokban a vizu­ális megfigyeléseken kívül a geológusok és tengerészek, a meteorológusok és erdőgazda­sági szakemberek megrende­lésére fényképfelvételeket ké­szítettek a Szovjetunió külön­böző, nehezen megközelíthető térségeiről, A Szaljut—6 űrál­lomásról több mint két tucat hajóablakból nyílik kilátás a Kozmoszba, illetve a Földre. Az előző űrrepülések során megfigyelték, hogy az űrlabo­ratórium ablakaira vékony ré­tegű kozmikus por ülepszik, amely a vizuális megfigyelést és a fényképezést nem zavarja ugyan komolyan, a napspekto- gráf számára azonban pótlóla­gos szűrőt jelenti. Az ebből fa­kadó sajátosságok megismeré­se, érdekében az űrhajósok most részletes optikai kísérle­teket végeztek. Hosszas és gon­dos megfigyelés után az egyik kémlelőnyíláson mikrometeo- rittól származó másfél milli­méteres mélységű karcolást fedeztek fel. A két földlakó a világűrben köszönti az új esztendőt. Jurij Romanyenko és Georgij Grecs­ko, a Szaljut—6 szovjet tudo­mányos űrállomáson dolgozó űrhajósok szilveszter éjszaká­ján a tervek szerint a Távol- Kelet felett repülnek majd. A Szojuz—26 űrhajó pa­rancsnoka és fedélzeti mérnö­ke harmadik munkahetét kezdte el az űrlaboratórium- bam. Romanyenko és Grecsko hét­főn tervszerű megelőző és kar­bantartó munkálatokat vég­zett. Az űrállomás több fedél­zeti berendezését és műszerét vizsgálták meg, s megállapítot­ták, hogy valamennyi kifogás­talanul működik. Folytatták a biológiai kísér­leteket is. Ezúttal azt figyel­ték meg, hogyan fejlődnék a kétéltűek az űrállomáson. Kiterjesztik a bértömeg- szabályozást Tájékoztató a Munkaügyi Minisztériumban A bérszabályozási formák arányai 1978-ban megváltoz­nak, a bérszínvonal helyett a bértömeg-szabályozás kerül túlsúlyba — mondotta keddi sajtótájékoztatóján Horváth Sándor, a Munkaügyi Minisz­térium osztályvezetője. A bér­tömeg-gazdálkodás lehetővé teszi, hogyha ugyanazt a munkát kisebb létszámmal végzik el, a megmaradó bér egy részét a továbbra is ott dolgozók bérének emelésére lehet felhasználni. Ilyen ese­tekben a nagyobb arányú bér­emelés is kevesebb adóval jár. Természetesen a bérsza­bályozásnak ez a módja egy­magában nem elegendő a munka hatékonyságának nö­veléséhez, kevesebb dolgozó csak akkor tud nagyobb ered­ményeket elérni, ha ahhoz korszerűbb szervezéssel a le­hetőségeket, fettételeket is megteremti a vállalat. Ezért csupán fokozatosan lehet a bértömegszabályozási formát bevezetni. 1976-ban a dolgo­zók 45, az idén 50 százalékát érintette a bértömeg-szabályo­zás valamely formája, jövőre pedig a dolgozók 70 százalé­kára terjesztik ki. A bértömeg-szabályozás vá­lik 1978-tól uralkodó formává a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban, s természe­tesen fennmarad azokon a te­rületeken is, ahol eddig al­kalmazták, egyebek között az építőiparban. Egyébként a bérszabályozás rendszerének alapelvei jövőre sem változnak. Továbbra is kötelező a bérek minimális másfél százalékos növelése, továbbá az az intézkedés is, hogy hat százalékig adómen­tesen emelhetik a vállalatok a dolgozók bérét. Határidőre Paksijuk „A mi hónapunk a kistarcsai kórházért KISZ-szervezetek akcióprogramja az új mozgalmi évre Bár még néhány 1 ap hátra Van az idei évből, a KISZ Pest megyei bizottságán már hosz- szú hetek óta 1978-at írnak. Nincs ebben semmi' meglepő, hiszen az ifjúsági mozgalom­ban már az elkövetkezendő időszak tennivalóira készül­nek. A dolgozó fiatalok következő évi akcióprogramjában tovább folytatódik a kistarcsai kór­ház építésének segítése: ennek keretében a járásokban, váro­sokban akciókat indítanak a „Mi hónapunk a kistarcsai kórházért"’ jelszavával. Az el­múlt időszakban lapunkban is több ízben beszámoltunk azok­nak a fiataloknak a társadalmi munkájáról, akik e 1 jelentős létesítmény határidőre történő átadásáért szorgoskodnak. Ez­zel az új akcióval pedig min­őién bizonnyal ismét szép fe­jezete kezdődik a kórházépí­tésnek. A következő évi akció- programban kiemelten szerepel az Omszki-park építésének támogatása; Pest megye fiataljai, szocialis­ta szerződésben vállalt kötele­zettségeiknek megfelelően ak­tívan 'kiveszik részüket a Bu­dakalász határában létesítendő pihenőterület mielőbbi felava­tása érdekében. Az új moz­galmi évben folytatódik az is­mételten hasznosítható nyers­anyagok gyűjtése: ennek során Pest megye KlSZ-alapszerve- zeteinek tagjai előreláthatólag négyezer tonna fémet, félezer tonna textil- és ugyanennyi papírhulladékot gyűjtenek. A paksi atomerőmű építésé­ben érdekelt Pest megyei vál­lalatok — mindenek előtt a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyáregysége, a szobi kőbánya és az Ipari Sze­relvény és Gépgyár — KISZ- szervezeteinek akcióprogram­jában helyet kapott az, hogy az ötödik ötéves terv két­ségkívül legjelentősebb beruházásához szükséges anyagokat határidőre a helyszínre szállítsák. Százhalombatta fiataljai pedig minden bizonnyal részt vesz­nek az Adria-kőolajvezeték fogadóállomásának építésében — helyi védnökség formájá­ban. Ismeretes: a jövő év nyarán Kuba ad otthont a világifjú- sági találkozónak. E nagyje­lentőségű eseményre javában készülnek Pest megyében, is: a VIT jegyében kerül sor a jö­vő év májusában Ráckevén a Pest megvei ifjúsági találkozó­ra, majd ezt követően — ter­mészetesen még Kuba előtt — Szobon, Cegléden, Gödöllőn, Százhalombattán, valamint a szentendrei járásban úgyne­vezett mini VIT-en találkoz­nak egymással a KlSZ-szerve- zetek tagjai: ezek az összejö­vetelek jó lehetőséget teremte­nek politizálásra, a szabad idő hasznos eltöltésére, s a koráb­bi világifjúsági találkozók történetének felelevenítésére. Feltétlenül érdemes szólni az Edzett ifjúságért mozgalom keretében megrendezendő sportversenyekről is. A VIT-kupában nyolc sportágban mérik össze tudásukat a fiatalok. Augusztusban vállalkozó ked­vű fiúk és lányok — miként az idén nyáron is — bebarangol­ják a Nógrádi Sándor parti­záncsoport útvonalát. Üjra meghirdetik a Bakancsban, keréken és vizen akciót, s a MEDOSZ-szal közösen szerve­zik meg a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok hagyományos nyári spartiakiádját. A fegyve­res erők napján pedig Pákozd- ra hívják a megye ifjúságát kerékpáros és motoros találko­zóra. F. G. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZQTT5ÁG A ÉS A MEG XXI. ÉVFOLYAM, 304. SZÄM Ára 80 fillér ion. DECEMBER 28., SZERDA Talpfától hordóig Új üzemcsarnok épül Cegléden A ceglédi Fűrészlemez- és Hordóipari Vállalat udvarán óriási tölgy- és akácfarönkök­ből álló gúlák sorakoznak. Az udvar közepén épült fűrész­üzemben alig néhány ember dolgozza fel ezt az irdatlan mennyiségű fát. Munkájuk egyáltalán nem hasonlít a régi famunkásokéra. Egy-egy irá­nyítópult mögött állnak, és gombnyomásuk nyomán a rönkök engedelmesen gurul­nak a futószalagon, méretre beállnak a fűrészgép alá, gombnyomásra megindul a fűrész, sivífcva feldarabolja a rönköket és a deszkák gomb­nyomásra kikúsznak a csar­nokból. A fáról csak feldarabolás után derül ki, hogy mi lesz belőle: hordódongának alkal­mas-e, vagy „csak” bútoralap­anyagnak való­A fűrészüzemben az idén 27 ezer 400 köbméter gömbfát daraboltak fel. Ebből a hatalmas mennyiség­ből sok minden került ki: talp­fa a M'ÁV-nak, bányaszéldesz- ka Tatabánya környékére, bútoralapanyag a Bútoripari Vállalatnak, és donga a szom­szédos csarnokban dolgozó hordóüzemnek. — Csak két éve, hogy hor­dót is gyártunk — kezdi tájé­koztatóját Szalay József, a gyár főmérnöke —, és mind­össze egyetlen fajtát, az 500 literest. Ez szállításra kitűnően alkalmas. Valamennyit expor­táljuk. De nem ám üresen! A közeli Borforgalmi Vállalat minden hordónkat megtölti fi­nom alföldi borral. A Hunga- rovin Külkereskedelmi Válla­lat 170 ezer hektolitert expor­tálhat így a mi hordóinkban, ugyanis ennyi bornak elegendő hordót gyártottunk az idén. A hordóüzem a fűrészgépek sivító-dübörgő hangja miatt minden munkás fülhallgató- fülvédőt hord. Nemigen be­szélgethetnek. De nem is na­gyon kell. Beszéd nélkül egy- egy mozdulatból is megértik egymást. Az egyenletesre vágott don­gafákat gondosan főzik és haj­lítják, a szomszédos csarnok­ban pedig ügyes kézzel ab­roncsba fogják. — Ősi mesterség a kádároké. Lassan azonban már ezt is a kihaló szakmák közé sorol­hatjuk. Az idősebb mesterek inkább csak javítással foglal­koznak. A fiatalok pedig úgy Hegesztők — exportra gondolják, minek jelentkezze­nek erre a szakmára, hiszen Magyarországon csak két gyárban készítenek hor­dót: itt Cegléden és Bu­dapesten. De azért nem panaszkodha­tunk — mondja büszkén a fő­mérnök —, az elmúlt évben 15 szakmunkást képeztünk ki itt. Munkájuk hasonlít a régi mes­terekére, de azért, amit csak lehetett, gépesítettünk. A Fűrészlemez- és Hordó­ipari Vállalat fiatal üzemnek számít: négy éve kezdte meg a termelést. Az elmúlt hónapban mégis hozzákezdtek a bővíté­séhez. Egy új üzemcsarnok épül, ahol széküléseket gyár­tanak majd. Bozsán Péter felvétele — 1978 végén, az első ütem befejezése után meg is kezd­jük a termelést — teszi hozzá a főmérnök. — A székülés- gyártás könnyű munka lesz, ezért a környező községek asz- szonyait próbáljuk megnyerni, jöjjenek hozzánk dolgozni. Az egész beruházás 1980-ra készül el. Addig további 70—80 mun­kásra lesz szükségünk. Ahol zömmel asszonyokat szeretnének foglalkoztatni, ott szinte természetes, hogy szociális létesítményekre és óvodára is gondolnak. A 300 millió forintos beruházás keretében 1980-ig erre is sor kerül. VV. G. Erdőbirtokos tsz-ek társulása Parlagot hódít a fenyő, nyár, akác / Nagy teljesítményű "hegesztőgépekhez készülnek transzformátorok a TRAKIS Szö­vetkezetben. A berendezéseket tőkésországokba exportálják. Bozsán Péter felvétele Kilenc termelőszövetkezet van a nagykátai járásban, kö­zülük csak egynek nincs er­deje. Az erdőbirtokos gazdasá­gok most elhatározták, hogy erdőgazdálkodási együttműkö­désre lépnek. Összes erdejük 2861 hektárt tesz ki, és ezen, a bár nem összefüggő, mégis tekintélyes területen mintegy 48 ezer fa zöldell. , 1980-ig további 837 hektá­ron szándékoznak erdőt te­lepíteni. Köztudomású, hogy a megyé­ben a legtöbb parlag terület a nagykátai járásban találha­tó. Csupa gyenge minőségű talajon kiöregedett szőlő, vagy nagyüzemi szántóföldi gazdál­kodásra alkalmatlan, sivó ho­mok. Ennek hasznosítását, mert másként nem lehet, er­dősítéssel akarják. megoldani ezek a termelőszövetkezetek. A meglevő erdők gondozása és megfelelő kitermelése, va­lamint felújítása, továbbá az új telepítések valóban célsze­rű megvalósítása a célja a létrejövő egyszerű gazdasági együttműködésnek. A nyolc tsz együttműködé­sének irányítását' és a munká­latok összehangolását a tápió- bicskei Április 4. Tsz vállalta. Ennek a termelőszövetkezet­nek van a legnagyobb — 794 hektár — erdeje, és a követ­kező három évben is tekinté­lyes telepítést irányzott elő, mert Tápióbicskén található a legtöbb parlag. Az erdőgazdálkodás tulajdon­képpen a jövőben is mind­egyik önálló feladata lesz, de közösen alkalmaznak erdőmér­nököt, akinek irányításával fejlesztik a fakitermelést, egy­ségesítik, a követelményeknek megfelelően, a gömbfatermé­kek méreteit. E szakember teendői közé tartozik majd az erdőtelepítési tervdokumentá­ció elkészítése, a vegyszeres gyomirtás és a vadriasztás technológiájának kidolgozása, a szakvezetők továbbképzésé­nek és a szakmunkások kikép­zésének megszervezése. A kitermeléshez és a telepí­téshez szükséges felszerelése­ket közösen szerzik be, és az együttműködés költségeit erdő­területük nagyságának ará­nyában együttesen viselik. Az erre a célra összeadott pénzt az Április 4. Tsz kezeli. Gépei­ket szükség esetén egymásnak kölcsön adják. A telepítéseknél gyakran gondot okoz a facsemeték be­szerzése. Nem mindig kapható a kívánt fafajtából elegendő. Éppen ezért saját faiskola létesítését is tervezik. A telepítendő erdőkbe fenyőt, akácot és szürke nyárfát akar­nak ültetni, mert ezeknek fe­lelnek meg legjobban a talaj- viszonyok. Természetesen évről évre felújítással pótolják a meglevő erdőkből kitermelt fát is. Az együttműködés résztve­vői kötelezik magukat arra, hogy a kidolgozott és rendel­kezésükre bocsátott technoló­gia alapján dolgoznak. Az erdőgazdálkodási együtt­működésben részt vesz a nagy­kátai Magyar—Koreai Barát­ság, a szentmártonkátai Kos­suth, a tápiószőlősi Üj Baráz­da, a tóalmási Lenin, a tápió- szentmártoni Aranyszarvas, a farmosi Tápiómente, az újszil- vási Kossuth és a tápióbicskei Április 4. tsz. Sz. E. 4

Next

/
Thumbnails
Contents