Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-25 / 303. szám
1977. DECEMBER 25., VASARNAP xffuhm Két esztendő Pest megyében Irta: dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke Néhány nap választ már csak el bennünket az ötödik ötéves terv második évének befejezésétől. Örömmel szólhatunk arról, hogy feladatainkat sikerrel teljesítjük. Elvégeztük azt, ami a tanácsokra, a tanácstagokra, a tanács apparátusára hárult. Két év alatt a tanácsok mintegy nyolcmilliárd forintot használtak fel település- fejlesztésre, a lakosság élet- körülményeinek javítására, intézmények fenntartására, az ellátás színvonalának emelésére. A községekben, a nagyközségekben ennek nyomán mind erőteljesebben tapasztalható a városiasodás. Első helyen említem a lakásépítést: számos új lakótelep épült. Gödöllő, Százhalombatta, Vác, Dunakeszi, Szentendre, Ve- csés, Nagykőrös, Cegléd, Szi- getszentmiklós lakótelepei sok ezer embernek teremtettek otthont. Ezek a lakótelepek megváltoztatják a környék arculatát is. Sok pénzzel, még több lelkesedéssel A megyében valaha nagyon elmaradott volt a közművesítés. A tanácsok erőfeszítése nyomán, a lakosság hozzájárulásával, ebben is nagy változás állott be. Regionális rendszerek alakultak ki, s általuk ma már a lakosság 64 százaléka jut egészséges vezetékes ivóvízhez. A Gödöllő—Vác, a Pilis vidéke, a szobi környék vízellátása a regionális vízművek kiépítésével jelentősen megjavul. Üj iskolák, óvodák sora javítja az oktatás, nevelés feltételét. Csupán példaként említem a dömsödi, az üllői, a kiskunlacházi, a gyáli és a százhalombattai iskolákat, ámelyek egészséges, korszerű körülményeket biztosítanak a tanulóknak. Említésre érdemes Vác, Gödöllő, Gyál, Budaörs szép, minden igényt kielégítő óvodája. Bővült az egészségügyi hálózat, új szakrendelők biztosítják a zavartalanabb, a kényelmesebb és hatásosabb beteg- ellátást, új orvosi körzetek alakultak. A gödöllői rendelőintézet már hároméves, de Százhalombattán, Szentendrén, Gyálon nemrégen adták át rendeltetésének az intézményeket. Monoron, Vácott pedig belátható időn belül megnyitják kapuikat a betegek előtt az új rendelőintézetek. Ezzel jelentősen javul a főváros környékén lakó dolgozók járóbeteg-ellátása. Két év alatt 50 ezer négyzetméter területű új üzlet- hálózat épült. Közkedvelt például o váci iparcikk- és élelmiszer-áruház. Tizenkilenc ÁBC-áruházat adtunk át az utóbbi hónapokban rendeltetésének. A többi között Talcsony, Nagykőrös, Cegléd, Érd, Gyál, Budaörs lakossága vallja, ezzel jelentősen megjavult az áruellátás, kényelmesebbé vált a beszerzés. Jelenleg tizenhét ÁBC-áruház építésén dolgoznak. Az ellátás javítását jelentette a sütőipari hálózat kiépítése. Akkor is, ha a kenyér minőségén még bőven van javítanivaló, ha a szállítás is sokszor nehezíti a friss pékáru útját a fogyasztóhoz — már nem kell Budapestről beszerezni a mindennapit. Ezekhez az eredményekhez nemcsak pénzre, beruházásra volt szükség. A tanácsok színvonalas gazdaság- szervező munkája nélkül elképzelhetetlen lett volna e nagyarányú fejlődés. A pártszervezetekkel, a * tömegszervezetekkel karöltve, szorosan, tervszerűen együttműködve váltak valóra a tervek. A lakosság cselekvő támoga tása ösztönzőleg hatott a tanácsokra is, a közös erőfeszítés meghozta gyümölcsét. A tanácsok népképviseleti, ön- kormányzati és államigazgatási jellegének kibontakozásával és hatásköre kiszélesedésével a lakossággal való kapcsolat még szorosabbá vált. A korábbi falugyűlések, a tanácstagi beszámolók, valamennyi fórum bizonyította: Pest megye dolgozói érdeklődnek lakóhelyük jövője iránt és gyarapításából, fejlesztéséből cselekvőén kiveszik részüket, alkotóik lesznek a jövő tervek megvalósításának is. A társadalmi összefogás eredményei minden városban, községben megtalálhatók, kézzelfoghatók. Nem épülhetett volna fel a lakosság segítsége nélkül az üllői tizenhat tantermes iskola, nem készülne határidőre a kistarcsai kórház, nem nyújthatna ma ezernyi szórakozást a váci művelődési ház, a dunaharaszti 125 személyes óvoda, nem enyhített volna a község gondjain, ha nem szövetkeznek társadalmi munkára a szocialista brigádok, munka- és lakóhelyi közösségek. Átformálják az életmódot A társadalmi kezdeményezésnek nagyszerű hagyományai vannak Pest megyében. Az előző, a negyedik ötéves terv valóra váltásában is nagy szerepe volt az összefogásnak. Az ipari, a mezőgazdasági üzemek munkásai, szocialista brigádjai több mint egymilliárd forint értékű társadalmi munkávál járultak a közösség ügyéhez. Az ötödik ötéves terv első két évében pedig pégyszázmillió forinttal segítették a fejlődést. Ennek az eredménye, amiről szóltam a többi között : az óvodai helyek számának növelése. Tervén felül csaknem háromezer óvodáskorú gyermeket vehettek fel. A következő években is támaszkodunk a lakosság lelkesedésére, öntudatára, alkotókedvére. Ez a társadalmi erő biztosíték arra, hogy minden lehetőséget kihasználjunk a lakosság életkörülményeinek javítására. A közérdekű javaslatok elhangzásától, a millió forintokat érő társadalmi munkáig, szervezéstől a megvalósulásig, a fizikai és a szellemi segítség sokféle változatáig számítunk a választó polgárokra. Pest megye fejlődését, változását eddig is a sokszínűség jellemezte. Tovább nőtt a megye népessége, tovább emelkedett a városnagyságú munkáslakta nagyközségek lakosságának száma. A településfejlesztésben, a terveknek megfelelően, a legnagyobb fejlődés a lakásépítésben következett be. A lakótelepeken és a hagyományos családiház-formában ti«zer országainak formálódó kontaktusaihoz, de tanulságos a tőkésországok munkásosztályának is. Jellemzőjeként fejtette ki, hogy nincs semmiféle függőség, hanem érvényesül továbbra is a kis ország önállósága és a kölcsönös érdekek jutnak kifejezésre. Ez azonban, a dolog természeténél fogva, hazánknak jár gyakori előnyökkel. más mellett élés gyakorlati teendőiről. Ami azután a távolabbi, hosszabb távon gyümölcsözve az enyhülés térhódítását szolgálja. ★ Több interjút, sajtóértekezlet! válaszokat üs olvashatunk a kötetben. Ezek önmagukban véve mutatják Kádár János nemzetközi befolyását, hogy véleményére figyelnék a tőkésországokban is. A baráti országok, a testvérpártok lapjainak adott nyilatkozatok mellett, burzsoá sajtószerveknek, a többi között az amerikai UPI, az AP, a Frankfurter Rundschau munkatársainak kérdéseire adott válaszokat, s bécsi, római, bonni látogatása idején jelent meg sajtóértekezleten. E gyakran olyannyira eltérő közegben és körülmények között elhangzó megnyilvánulásoknak sajátos közös vonását figyelhetjük meg: akár baráthoz szól, akár más politikai meggyőződés híveihez, itthon beszél, vagy külföldön, ugyanolyan nyíltsággal, elvi következetességgel teszi. Pedig sokszor úgynevezett kényes kérdéseket is föltettek egy-egy sajtókonferencián. Nem kerülte meg ezeket sem, válaszolt rá, ha arról esett szó, hogy meddig maradnak nálunk szovjet csapatok, vagy például vannak-e nálunk politikai foglyok a börtönökben, vagy pedig legújabban az „eu- rokommunizmusról” próbálták faggatni. Egyetlen egyszer sem adott kitérő választ. És éppen ez az, amely — még azokban is, akik nem értenek vele egyet —, tiszteletet vált ki személye és politikánk komolysága iránt. Egyúttal ez a mély elvi megalapozottság biztosítja a lehetőséget, jelenti a szilárd talajt ahhoz, hogy különböző társadalmi berendezkedésű országok tárgyalhassanak a konkrét együttműködés formáiról, a békés egyE nyílt elviség a külkapesolaitokban tehát éppúgy jellemző vonás, mint belpolitikai életünkben. Ennek kérdéseiről egyébként bővebben Kádár János előző, belpolitikai tematikájú köteteiben olvashatunk (A szocialista Magyarországért, 1968—1972, Válogatott beszédek és cikkek, 1957—1973, s legutóbb az 1975-ben megjelent: A fejlett szocialista társadalom építésének útján). Itt is találunk azonban az előbb említettekre vonatkozó több utalást. Egy interjúban szól arról, hogy a tömegek politikai következtességet várnak, és őszinte, nyílt politikát a párttól, a kormánytól. Tudni kívánják ugyanis hogy kikre támaszkodunk, kik ellen küzdünk, milyen módszereket akarunk. Vagyis a tömegek természetszerűen a nyílt, az egyenes beszédet szeretik. Amilyen ennek az egész kötetnek, a kádári stílusnak a jellemzője, amely tartalomban és kifejezési formában egyaránt megmutatkozik. Egynéhány szinte aforizmái tömörségű kijelentése — mint már az előzőekben szó volt erről — valósággal szállóigeként terjedt el. (PL: Aki ellenünk nincs, velünk van. — Szovjetellenes kommunizmus nem volt, nincs és nem is lesz.) Ugyancsak ilyen jellemző jegy a mindig vitára kész kihegyezettség, a szemléltető és találó példák, hasonlatok, máskor történelmi párhuzamok, s még valami: a lappangó, csendes humor, amely elő-előbukkan beszédeinek fűszereként Mindezek a stílusjegyek azonban éppen azért érvényesülnek, mert precíz logikai építményt öltöztetnek, s tartásukat az elviség adja. Mindig közérthetően, s főként — félreérthetetlenül. Lőkös Zoltán zennyolcezer lakás épült és több mint negyvenezer lakos költözhetett kulturáltabb, kényelmesebb, egészségesebb otthonba. A legtöbb családi házat Érden; a Galgavölgye községeiben: Túrán, Hévíz- györkön, Bagón, Ikladon; Cegléd környékén, a budai járásban Budakeszin építették. Örömmel nyújtottuk át nyolcszáz nagycsaládosnak a tágas, a megfelelő nagyságú otthon kulcsát. Űj lakásokat építettünk számukra, üres házakat vásároltunk meg, csakhogy minél előbb kielégíthessük a jogos igényeket. A lakásépítésre ösztönzőleg hatott a hitelpolitika is. A megye két városában és tizenegy nagyközségében meggyorsította a lakásépítést a telepszerű forma. A lakótelepek építésével egyidőben törekszünk arra, hogy a járulékos, a kapcsolódó intézmények is időben elkészüljenek. Kezdettől álljon rendelkezésre bölcsőde, óvoda, iskola, üzlet. A korábbihoz képest jobb a beruházó tanácsok, a tervezők és a kivitelező építőipari vállalatok együttműködése, kevesebb a kifogás a lakások minőségére, s az építészek mindinkább betartják az építési határidőt. A tanácsok felelőssége nem fejeződik be a lakások átadásával. Szerencsére mind több tanács fordít arra is figyelmet, hogy alakítsák, formálják a lakótelepi életkörülményeket, egészséges, jó kollektívákat szerveznék. Jól működik a szolgáltatás, kialakult a házirend, szép parkokat építenek, a játszóterek vonzzák a gyerekeket, s legtöbb helyen ügyelnek a köztisztaságra. Ahol mindezt még nem teremtették meg, joggal éri bírálat a tanácsokat. Csakúgy, mint a múltban, a jövőben is nagy a jó hagyományokkal rendelkező, magánerős családi ház építésének jelentősége. A negyedik ötéves terv idején 28 ezer családi ház épült Pest megyében. Jelen tervünkben mintegy 30 ezer magánerőből épített családi házzal számolunk. Ebből két év alatt 12 ezer ház már lakható. Ezeket a családiház-építéseket a tanácsok több kisipari engedély kiadásával, építésre alkalmas telkek kialakításával, építési tervek ajánlásával és az építési engedélyek huzavona nélküli, bürokráciamentes szolgáltatásával segíthetik. Szeretnénk meggyorsítani a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolását. A nagy- családosok számára felkutatjuk a magántulajdonban lé„A két év eredményei biztatók: a tervezett száz tanterem helyett annak kétszeresét (215 termet) építettünk meg . . Képünkön a mag- lódi iskola új épületszámya, amelyet e hónap elején adtak át jelentős társadalmi összefogással. Halmágyi Péter felvétele' vő, de üresen álló házasln- gatlanokat és megvásároljuk azokat. Társadalompolitíkailag is fontos helyet foglalt el a tanácsok életében a gyermek- intézmények fejlesztése. A társadalmi összefogás eredményeként 25 ezerről 30 ezerre nőtt az óvodák befogadó- képessége: ez kétszerese a tervezett fejlesztésnek. Az óvodáskorú gyermekeknek mintegy 73 százaléka kap ma helyet az óvodákban. A tanácsok saját anyagi erejükből képtelenek lennének kielégíteni az igényeket, továbbra is csak az az út járható, amelyet az utóbbi években megszoktunk: a tanácsok, az üzemek, az intézmények és a lakosság közös erőfeszítésével oldhatjuk meg gondjainkat. Az általános iskolai ellátás megjavítása még az óvodai helyek növelésénél is nagyobb terhet ró a közösségekre, a tanácsokra. A két év eredményei biztatók: a tervezett száz tanterem helyett annak kétszeresét (215 termet) építettünk meg. Ezek egy része a 12 új iskolában, más része a meglévő iskolák bővítésével alakult. Mind a városokban, mind a községekben sok nagyszerű példát lehetne felsorolni az eredményekről, a kezdeményezésekről, az önfeláldozásokról, a szervezettségről. Jelenleg százkétezer gyermek tanul az általános iskolákban. Idén iskolakezdéskor 7900 gyermekkel több kezdte meg tanulmányait, ez kétszerese a tervezettnek. Ennek elsősorban a megyébe telepedés gyors üteme az oka. Ez az ütem a következő időszakban sem csökken. Éppen ezért az ötödik ötéves terv hátralévő három esztendejében negyvennégy új iskolát kívánunk építeni, 440 tanteremmel óhajtjuk biztosítani a megfelelő tanítást. Kevesebb a panasz az ügyintézésre A lakosság szinte mindennap találkozik valamilyen módon a tanáccsal. A tanácsok munkája és a lakosság élete számtalan szállal kötődik össze. Ahhoz, hogy a tanácsok el tudják látni azt a sokrétű feladatot, ami hatáskörükbe tartozik, magasabb szintre kell emelniük munkájuk színvonalát. Évente milliónyi alkalommal fordul a lakosság a tanácshoz ügyei intézéséért. Írásban, telefonon, személyesen intézik dolgaikat. Elsőrendű politikai kérdés tehát, hogy a szak- igazgatási szervek, a tanácsi apparátus dolgozói körültekintően, figyelmesen, törvényesen és gyorsan intézzék a rájuk bízott tennivalókat. Azáltal, hogy az államigazgatási hatáskörök döntő többsége a helyi tanácsokhoz került, végre lehetővé vált: ott intézzék a lakosság hivatalos dolgait, ahol legjobban ismerik azokat és a körülmények ismeretében a leggyorsabban is dönthetnek. A lakosságot érintő hatósági ügyeknek: az építéshatóság, az adó-, az egészség-, a művelődés-, a gyámügynek, szabálysértésnek stb. 97 százalékát intézik első fokon a helyi tanácsok. A tapasztalatok igazolják a decentralizálás helyességét. Kulturáltabb, emberibb, törvényesebb lett a hatósági ügyintézés. Vácott, Szentendrén, Érden, Dunakeszin, de másutt is, o lakosság megelégedésére végzik dolgukat a tanácsok Az ügyintézés minőségi fejlődését bizonyítja, hogy az előző évben első fokon kiadott 177 ezer hatósági határozatnak 97,2 százalékát jogosnak, igazságosnak ítélték, s fellebbezés nélkül elfogadták a lakosok. Korábban, amikor a járáshoz, a megyéhez kellett első fokon fordulni, a fellebbezések aránya a nyolc-tíz százalékot is elérte. t A helyi tanácsi testületek,' a tisztségviselők, az ügyintézők erősödő felelősségérzete, szakmai, politikai felkészültsége, a növekvő szigorú társadalmi ellenőrzés, a jogszabályok következetes érvényesítése is javítja az ügyintézés színvonalát. A jogpolitikai irányelvek kiadása szintén hozzájárult a munkaszínvonalának emeléséhez: egységesebb lett a szemlélet és a gyakorlat. Mind ritkábban küldözge-' tik feleslegesen a lakosokat a tanácsok, szűnőben az aktatologatás, emberibb, megértőbb a légkör. Nem hagynak érdemi válasz nélkül kéréseket. Kevesebben panaszkodnak az ügyintézők ridegségére, értetlenségére, udvariatlanságára. Lényegesen kevesebben fordulnak ma már panaszaikkal, kifogásaikkal a megyei és a központi szervekhez. * Kedvező visszhangot váltott ki — elsősorban a városokban, de egy sor nagyközségben —, hogy a lakosok a nap bármely szakában felkereshetik a tanácsi ügyfél- szolgálati irodákat. Vácott, Cegléden, Nagykőrösön, Érden híre van ezeknek az író- iáknak, példájuk követendő. Elégedetlenek vagyunk azonban az ügyintézés egyszerűsítésével, korszerűsítéséveL Még mindig sok a felesleges papírmunka az apparátuson belül is, és a lakossági ügyintézésben is. Az ügyiratok 85 százaléka jelenleg a helyi tanácsoknak ad munkát, ez a szám is mutatja, minden egyszerűsítési lehetőséget ki kellene használni. Több mint száz jelentési kötelezettséget szüntettünk meg a megyei tanácson, csökkent a központi szervek által kért jelentési kötelezettség, javult az apparátus irodai, technikai gépesítése — mindezzel együtt még sok egyszerűsítési tartalékot kellene feltárná. A számok mögött — emberek Megfelelő szemléleti változással, kezdeményezéssel egyik napról a másikra egyszerűsödhetne a munka. A felszabaduló időt, energiát inkább a lakosság ügyeinek érdemibb intézésére kellene fordítani. A tanácsok a lakosság szolgálatában állnak. A választott testületek, a tanácstagok, a szakigazgatási szervek dolgozói, az ügyintézők arra tették fel életüket, hogy szolgálják a választópolgárok érdekét. A tanácsi munka sokrétű. Jelenleg a számos tennivaló közül csak azokról szóltam, amelyek legközelebbről érintik a lakosságot: a lakáshelyzetről, a vásárlási körülményekről, a gyermekintézményekről, a társadalmi munkáról, az ügyintézésről. Ezeknek a gondoknak a megoldása a legfontosabb az ötödik ötéves terv idején is. Azt szerettem volna érzékeltetni, milyen felelősen, elkötelezetten törődnek a tanácsok a választópolgárok mindennapi problémáival, milyen céltudatosan dolgoznak azért, hogy a magunk számára meghatározott feladatokat megoldjuk A számok mögött emberek élnek A tanács választott tagjai és a szakapparátus dolgozói futásuk. képességük javát ad- ;ák, hogy a nehézségeket legyőzve teljesítsék, amit vál- ’altak. Szerencsére nem egyeJ dűl kell cselekedniük, társuk a lakosság, i *
