Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-03 / 284. szám

1977. DECEMBER 3., SZOMBAT Az anyagi és a szellemi erők összpontosításával Egyesült Pest megyében a mezőgazdasági szövetkezetek két területi szövetsége Egy évtizeddel ezelőtt még a kis területen gazdálkodó ter­melőszövetkezetek sokasága jellemezte a magyar mezőgaz­daságot, ma viszont már orszá­gosan megcsappant a közös gazdaságok száma, de növeke­dett a megművelt átlagos földterület. Fölismerték a szö­vetkezetek annak szükségessé­gét, hogy egyebek közt az ar.\yagi és szellemi erők össz-f pontosítására egyesüljenek. Pest megyében két éve még 122 termelőszövetkezet dolgo­zott, jövőre már mindössze 78 közös gazdasággal számolunk. Aktuálissá vált tehát eldönte­ni, nem érett-e meg az idő a két tsz-szövetség egyesítésére is. A Pest megyei pártbizottság és a megyei tanács a Termelő- szövetkezetek Országos Taná­csa elnökségével egyetértésben javasolta, hogy a fejlesztési koncepciók fokozottabb össze­hangol ása érdekében, a szö­vetkezetpolitikai irányelvek­nek megfelelően, ezentúl egy tsz-szövetség képviselje me­gyénkben is a termelőszövet­kezetek, szakszövetkezetek, társulások érdekeit. Mindkét szövetségben mun­kához látott az egyesülést elő­készítő bizottság, a gazdaságok kollektívái fontolóra vették a javaslatot, majd döntés szüle­tett. Érvényben: január 1-tó! Tegnap délelőtt tartották meg Budapesten, a Kertészeti Egyetem épületében közgyű­lésüket a Budapest Környéki és a Dél-Pest megyei mező- gazdasági Szövetkezetek Terü­leti Szövetségéhez tartozó ter­] melőszövetkezetek, szakszövet- ' kezetek és társulások küldöttei, j s határoztak az egyesülésről. A ! küldöttközgyűlésen jelen volt 1 dr. Czimbalmos Béla, a TOT , főtitkára és Balogh László, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának titkára is. Az összevont közgyűlés előtt a küldöttek két csoportban hallgatták meg a területi szö­vetségek elnökségének beszá­molóját az utóbbi öt esztendő eredményeiről, majd a terme­lőszövetkezeti törvénynek meg­felelően titkos szavazással úgy döntöttek, hogy helyesnek tartják a két szövetség egyesü­lését. S bár volt rá lehetőség, vitára mégsem került sor, hi­szen az egyesülésről szóló ja­vaslatot előzőleg alaposan meg­tárgyalták a testületek, tehát már korábban eldőlt, hogy a szövetségi szervezet korszerűsí­tése időszerű. A küldöttek ki­mondották, hogy a két szövet­ség 1978. január 1-től Mező­gazdasági Szövetkezetek Pest megyei Területi Szövetsége né­ven egybeolvad. Közvetlenebb partner A közösen folytatott küldött- gyűlésen felszólalt dr. Czimbal­mos Béla, aki hangsúlyozta, hogy a TOT elnöksége egyet­ért a Pest megyei gazdaságok döntésével. Elmondotta azt is, hogy a Pest megyei területi szövetségek munkájára eddig is nagy érdeklődéssel figyelt a TOT. A hozzájuk tartozó gaz­daságok a magyar szövetkezeti mozgalom erősségei. Igen bo­nyolult természeti, gazdaság- földrajzi és demográfiai kö­rülmények között kifogástala­AK» Ot> « T A magyar pártküldöttség venezuelai látogatásáról A Venezuelai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására november 25—30. között látogatást tett a Vene­zuelai Köztársaságban az MSZMP KB küldöttsége Bisz- ku Bélának, a Politikai Bizott­ság tagjának, a KB titkárának vezetésével. A küldöttség meg­beszéléseket folytatott a VKP Politikai Bizottságának Jesus Faria főtitkár által vezetett tagjaival. A megbeszélésekről közleményt adtak ki. A két párt szolidáris azzal a harccal, amelyet Latin-Ame- rika, a Karib-térség népei, a testvéiipártok, a haladó erők folytatnak. Elítélik a világ kü­lönböző részein megnyilvánuló faji megkülönböztetés minden formáját. Síkra szállnak a kö­zel-keleti válság igazságos ren­dezése, így a palesztínai arab nép ■ jogos érdekeinek biztosí­tása mellett. A két párt képviselői meg­elégedéssel állapították meg, hogy a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyze­téről azonos nézeteket valla­nak. Állást foglaltak a mozga­lom egységének, internaciona­lista szolidaritásának erősítése mellett. Elítéltek minden olyan törekvést, amely ezt gyengí­ti. Hangsúlyozták, hogy a ma­gyar és venezuelai párt test­véri kapcsolatai a marxizmus —leninizmus, a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján eredményesen fejlődnek. A magyar pártküldöttség látoga­tása hozzájárult a két párt kö­zötti baráti együttműködés el­mélyítéséhez — fejeződik be a közlemény. Téli nagyjavítás Karbantartás. A dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet gép­szerelő üzemében folyamatosan javítják a traktorokat, munka­gépeket. Képünkön; a Petőfi szocialista brigád tagjai nagy­javítás közben (Nagy Iván felvétele) nul illeszkednek a mezőgazda­ság egészébe, kimagasló ered­ményeket érnek el. Balogh László hozzászólásá­ban kiemelte, hogy a megye szövetkezeti mozgalmában ez a jelentős esemény nemcsak le­zár egy korszakot, hanem újat is nyit. A két területi szövet­ségnek számottevő szerepe volt a megyében például a ter­mesztési rendszerek létrehozá­sában. A szövetkezetek együtt­működésének tartalmi, minő­ségi színvonala a szövetségek munkája révén is tovább emel­kedett. Hangsúlyozta, hogy az új szervezeti forma minden­képpen lehetőséget teremt egységes szemléleti és cselek­vési elképzelések kialakítására. Egy szövetség közvetlenebb partner a megyei célkitűzések összehangolt megfogalmazásá­ban és azok megvalósításában, a megye tsz-parasztságának érdekképviseletében. Víz új vezetőség A küldöttközgyűlés ezután elfogadta az új szervezet alap­szabályát, majd megválasztot­ta a tisztségviselőket. A szö­vetség elnöke Cserháti Pál lett (korábban a Budapest Kör­nyéki Területi Szövetség el­nöke), elnökhelyettesei Kiss P. László (a budapesti Duna Tsz elnöke), és Tóth Róza (a kocsé- ri Petőfi Tsz elnöke). A szö­vetség titkára dr. Vimola Ká­roly (korábban a Dél-Pest megyei Szövetség titkára). A közgyűlésen adta át dr. Czimbalmos Béla a Kiváló Ter­melőszövetkezeti Munkáért ki­tüntetést dr. Bállá Istvánnak, a területi szövetség fejlesztési osztályvezetőjének, Z. Mol­nár Mihálynak, a kerepesi Szi- lasmente Tsz elnökének és dr. Kecskeméti Lajosnak, aki ko­rábban a Budapest Környéki Szövetség titkára volt, most pedig a MÉM főosztályvezető­helyettesévé nevezték ki. B. I. Befejeződött a Varsói Szerződés honvédelmi bizottságának ülése Kádár János fogadta a minisztereket Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, a Központi Bi­zottság székhazában pén. teken fogadta a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bi­zottsági ülésén részt vevő küldöttségek vezetőit, va­lamint Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szer­ződés egyesített fegyve­res erőinek főparancsno­kát és Anatolij Gribkov hadseregtábornokot, az egyesített fegyveres erők törzsének főnökét. A szí­vélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón jelen volt Lázár György, a Po litikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke. A Varsói Szerződés tagál­lamainak honvédelmi minisz­teri bizottsága november 29- től december 2-ig Budapes­ten tartotta soros ülését. Az ülés munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi mi­niszterei, az egyesített fegy­veres erők főparancsnoka és az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke. Az ülésen Czine- ge Lajos vezérezredes, a Ma­gyar Népköztársaság honvé­delmi minisztere elnökölt. A bizottság ülésén meg vizsgálták az egyesített fegy­veres erők helyzetével és te­vékenységével összefüggő idő­szerű kérdéseket és megfele­lő határozatokat hoztak. Az. ülés baráti légkörben, a részvevők teljes és kölcsönös egyetértésének jegyében zaj­lott le. A küldöttségek pénteken hazautaztak. A delegációkat a Ferihegyi repülőtéren Czine. ge Lajos, valamint a Honvé­delmi Minisztérium katonai tanácsának tagjai búcsúztat­ták. Jelen voltak továbbá az érintett országok budapesti nagykövetei. Az elért eredményekről, a Jövő év terveiről Tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői Pénteken a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizott­ságának elnökei, a fővárosi és megyei képviselőcsoportok ve­zetői. A megbeszélésen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Rácz Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB közigazgatási és adminisztratív osztályának ve­zetője. Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke ismertet­te, a parlament soron követke­ző, téli ülésszakának az elő­készítésével kapcsolatos teen­dőket. Ezt követően Hetényi István, az Országos Tervhiva­tal államtitkára és Madarasi Attila pénzügyi államtitkár be­számolt o népgazdaság 1977. évi fejlődéséről, és a jövő évi tervjavaslatról, valamint az 1978-as költségvetési törvény- javaslatról. Dr. Korom Mihály, igazság­ügyminiszter, az állami válla­latokról készült törvénvjavas- latról, a társadalmi viták ta­pasztalatairól adott tájékozta­tót. A vitában felszólalt Bélák Sándor, Bodogán János, Boza József, Daradics Ferenc, Fehér Zsuzsanna, Gonda György, Hegedűs Lajos, S. Hegedűs László, (Pest megye 24. szent­endrei választókörzet) Inokai János, Juratovics Aladár, La­katos Pál, Lukács János, Mar­ton János, Mátay Pál, Ortutay Gyula, Pcsta László, Pólyák János, Sándor József, Szabó József, Szokola Károlyné, Var­ga Zsigmond és Vida Miklós. Dr. Harith Jameel al Khshali, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja villamosítá­si alapítványának főtitkára, delegáció élén, tegnap az MSZMP Központi Bizottságá­nak meghívására Budapestre érkezett. Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete pénteken a nagykövetség épületében foga­dást adott a Fáklya megjele­nésének 20. évfordulója alkal­mából. A fogadáson jelen volt Fodor László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Nyi. kolaj Zabelkin, a Fáklya első főszerkesztője, ott voltak a lap szerkesztőségének munkatár­sai, valamint a Lapkiadó Vál­lalat és az Athenaeum Nyom­da dolgozóinak képviselői. Pedro E. Oropesa ezredes, a Kubai Köztársaság nagykövet­ségének katonai és légügyi attaséja pénteken a kubai for­radalmi fegyveres erők meg­alakulásának 21. évfordulója alkalmából a nagykövetségen koktélt adott. Megjelent Pa- csek József vezérőrnagy, mi­niszterhelyettes, továbbá a magyar néphadsereg és a társ fegyveres testületek számos vezetője, a szovjet déli hadse­regcsoport parancsnokságának képviselője, és ott voltak a bu­dapesti diplomáciai képvisele­tek katonai és légügyi attasé- jai. Ülést tartott a Minisztertanács A jövő évi népgazdasági tervről és az állami költségvetésről, a hitelpolitikai irányelvekről tárgyalt a kormány A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Miniszterta­nács pénteken ülést tartott. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kor­mányt dr. Bruno Kreisky oszt­rák szövetségi kancellár meg­hívására Ausztriában tett nem hivatalos látogatása alkalmá­ból folytatott tárgyalásairól. A kormány a tájékoztatást jóvá­hagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhi­vatal elnökének előterjesztését az 1978. évi népgazdasági terv­ről és meghatározta a végrehaj­tással kapcsolatos feladatokat. A pénzügy- és az igazság­ügyminiszter előterjesztése alapján a kormány megtár­gyalta az 1978. évi állami költ­ségvetésről szóló törvény ter­vezetét és úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjesz­ti. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kormány megha­tározta a jövő évi népgazdasá­gi terv céljainak megvalósítá­sát szolgáló hitelpolitikai irányelveket és hitelkereteket. A kormány megtárgyalta és elfogadta Szekér Gyula mi­niszterelnök-helyettes tájékoz­tatóját a KGST végrehajtó bi­zottságának 83. üléséről, ame­lyen aláírták a KGST-tagor- szágok egyesített villamosener­gia rendszerei távlati fejleszté­sének 1990-ig terjedő időszaká­ra szóló általános egyezmé­nyét. A Minisztertanács meg­bízta a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, hogy az ajánlások végrehajtásával kapcsolatos szükséges intézke­déseket tegye meg. A munkaügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kormány határozatot hozott a vállalati szervezési munka színvonalá­nak növelése érdekében szük­séges tennivalókról. A szerve­zési tevékenységben levő le­hetőségek fokozottabb kihasz­nálását biztosító központi koordinációt a jövőben a mun­kaügyi miniszter látja el. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesztést tett a balatoni üdülőkörzet te­rület- és telekgazdálkodásáról. A jelentés megállapítja, hogy a Balaton és környéke az ország olyan kiemelkedő fontosságú üdülőterülete, amelynek terv­szerű fejesztése az általános szabályok mellett különleges intézkedéseket igényel. A kor­mány ennek megfelelően ha­tározatot hozott új regionális rendezési terv kidolgozására, a tervszerű területgazdálkodás hatékonyságának fokozására. A könnyűipari miniszter jelentést tett az ágazat terme­lési szerkezetének korszerűsí­tése érdekében hozott intézke­dések végrehajtásáról és a to­vábbi teendőkről. A kormány megállapította, hogy a köny- nyűipari rekonstrukciók és fej­lesztések eredményeként a ter­melés szerkezete javul. A Mi­nisztertanács a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. A kormány jóváhagyólag tu­domásul vette a belkereske­delmi miniszter beszámolóját az 1977. évi áruellátás alaku­lásáról és a jövő évi felkészü­lésről. A . Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Erősödött a vevő pozíciója A jövő évi közellátási hely- zet várhatóan a népgazda­sági tervben előírt követel­mények szerint alakul, való­színű, hogy a már most lát­ható nagyobb hiányok egy része is felszámolható a to­vábbi tárgyalások eredmé­nyeként, így az árukínálat a legtöbb cikkcsoportban az igényeknek megfelel — ösz- szegezte a belkereskedelmi miniszter jelentése a Minisz­tertanács pénteki ülésén. Az idei kiskereskedelmi for­galom a tervezett 8,5 szá­zalékkal szemben várhatóan mintegy 10 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit, egy­részt, mert a lakosság pénz­bevétele is jobban növekedett a tervezettnél, másrészt a ja­vuló kínálat nyomán áruhiány egyre szűkebb körben korlá­tozza a forgalom fejlődését. A kereskedelem időben megkezdte a felkészülést a jövő évi forgalom lebonyolí­tására, egyeztette igényeit a termelőkkel, s decemberben vezetői szinten rendezik a még bizonytalan, nyitva ma­radt kérdéseket. A kereskedelem vevőpo­zíciója tovább erősödött, s ezt az iparral együttműködve ar­ra használják fel, hogy a be­szerzés választék szerinti ösz- szetétele mind jobban megfe­leljen a vásárlók igényeinek. A legtöbb gondot a beszer­zésben talán az ipar . gazdasá­gos gyártmányszerkezetre va­ló törekvése okozza. A belke­reskedelemnek még nincs tel­jes áttekintése arról, hogy mi­lyen termékek gyártása szű­nik meg, a KGM-nél és a MÉM-nél folyamatban van az ezzel kapcsolatos eljárás szabályozása. Több irányú intézkedés történt annak ér­dekében, hogy a struktúravál­toztatással kapcsolatos, már ismert döntések ne rontsák a lakosság áruellátását. Ebben nagy szerepe van a kereske­delem szervező munkájának. Jobban kihasználják például a helyi árutermeltetés lehe­tőségeit, s az OKISZ-szal meg­állapodtak az állami iparban nem készülő, vagy az igé­nyekhez képest kevés termék — például füstcső, mezőgaz­dasági lánc, különböző szögek stb. — szállításáról. Felkér­ték a KGM_et, hogy azoknak a megszüntetésre jelzett cik­keknek gyártását, amelye­ket egyelőre sem más házai forrásból, sem importt>ól nem tudnak beszerezni, tartsa fenn. Ugyancsak a KGM-től kér­tek segítséget különböző fo­gyasztási cikkek — száraz­elem, zománcedény, barkács- kisgép — gyártásához KGST-n belüli termékszakosítási és kooperációs megállapodások létrehozására, ez azonban jö­vőre még nem hozhat ered­ményt. A kereskedelem fölkéré­sére a Nehézipari Miniszté­rium felülvizsgálja a régóta gondot okozó festéktermelés helyzetét. Az idei tapasztala­tok alapján intézkedtek ar­ról, hogy a folyamatos és za­vartalan cementellátás érde­kében a harmadik negyedév­ben több cement kerüljön for­galomba hazai termelésből. Ugyanakkor például a ruhá­zati ipar tőkésexportra al­kalmas kapacitásának teher­mentesítésére a belkereske­delem intézkedett pamut- és bőráru, valamint cipő im­portjáról távol-keleti szocia­lista és fejlődő országokból. A közellátási helyzet meg­ítéléséhez hozzátartozik a vásárlási körülmények ala­kulása. A hálózatfejlesztési tervek szerint a bolti kiske­reskedelem és a vendéglátás alapterülete 1978-ban — az ideit megközelítően — 200— 210 ezer négyzetméterrel bő­vül, s megvalósításával az V. ötéves tervre előirányzott fej­lesztés 60 százaléka teljesül. Gondot okoz azonban, hogy a fővárosban az áruházi és a lakásépítkezésekkel kapcsola­tos üzlethálózat építése a ter­vezettnél lassúbb, és ez ve­szélyezteti Budapest kiemelt hálózatfejlesztési programjá­nak megvalósítását. i

Next

/
Thumbnails
Contents