Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-03 / 284. szám
xMifatt 1977. DECEMBER 3., SZOMBAT Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság az 1978. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint határozta meg: A tervezett növekedés 1978. évi előirányzatai Nemzeti jövedelem 5 százalék Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 2 százalék Ipari termelés 5,5— 6 százalék Országos építési-szerelési teljesítmény 4 — 5 százalék Mezőgazdasági termékek termelése 2 — 3 százalék A szocialista szektor beruházásai összesen . 180 —182 mUliárd Ft. Egy lakosra jutó reáljövedelem 3 — 3,2 százalék Egy keresőre jutó nominálbér országos átlagban 7 százalék Fogyasztói árszínvonal 4 százalék Egy lakosra jutó átlagos jövedelem 7 — 7,4 százalék Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér 2,83 százalék Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset 2,8— 3 százalék A lakosság fogyasztása 3,4— 3,6 százalék Az összes lakásépítés — ebből állami 90 ezer lakás 32— 33 ezer lakás Az állami költségvetés bevétele legalább 6 százalék Kiadása legfeljebb 7 százalék a) Az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelése a hatékonyság fokozása révén növekedjék: — Az ipari termelés 5,5—6 százalékos növekedését a termelékenység emelésével kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar és a vegyipar fejlődjék. A gazdaságos ipari termékek exportja erőteljesen növekedjék, elsősorban a gépiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban. Gyorsabban javuljon a termelés szerkezte és műszaki színvonala, a termékek minősége és versenyképessége. A vállalatok határidőre fejezzék be a gazdaságos exportot bővitő beruházásaikat. Erősödjék az együttműködés tervszerűsége a termelő, a kereskedelmi, a szállító és a kooperáló vállalatok között. — Az építési-szerelési tevékenység 4—5 százalékos növelését a termelékenység és a szervezettség javításával, a rendelkezésre álló gépek és berendezések jobb kihasználásával kell elérni. Különösen fontos a tervszerűség fokozása, a minőség javítása, a kivitele ;és meggyorsítása. — A mezőgazdasági termelésben fő feladat az 1977. évben elért eredmények megszilárdítása és a hozamok további emelése. A termelés 2—3 százalékos növelésének a feltételei adottak. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek hasznosítsák jobban termelési adottságaikat, fokozzák a gazdálkodás eredményességét. Tegyék meg a szükséges intézkedéseket a gépek és az állattenyésztési telepek jobb kihasználására. Ésszerűbben és takarékosabban használják fel a műtrágyát, a növényvédő szereket és a takarmányt. A kenyérgabonát a tervezett területen idejében és jó minőségben elvetették. Szükséges, hogy a nagyüzemek a jövő évben növeljék a kukorica vetésterületét. Fontos feladat a zöldségtermelésben, a „arom- fi-, a sertés-, a szarvasmarha- és a juhtenyésztésben elért eredmények továbbfejlesztése. Fokozni kell a tömegtakar- mány-termelést, javítani a rét- és legelőgazdálkodást. A termelés feltételeinek javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésével, a tárolótér és a feldo! gozókapacitás bővítésével is segíteni, ösztönözni kell a termelőmunkát. Támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználását. A munka hatékonyságának fokozása minden termelőágazat, minden gazdálkodó szervezet alapvető feladata. Ez megköveteli, hogy a termlőüzemek jobban figyelembe vegyék adottságaikat, ésszerűbben gazdálkodjanak anyagi és szellemi erőforrásaikkal. Tevékenységük során érvényesítsék a központi bizottságnak a hosszú távú külgazdasági politikára és a termelési szerkezet fejlesztésére vonatkozó irányelveit. Az irányító és a gazdálkodó szervek ezekből kiindulva konkrét programok alapján intézkedjenek a gyártmányok korszerűsítésére, a 'gazdaságtalan termelés visszaszorítására. Hasznosítsák gyorsabban és szélesebb körben a tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit a termelésben. A gazdálkodást elsősorban a termelékenység folyamatos növelésével, a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználásával, az anyag- és energiatakarékossággal, a szerződésekben vállalt kötelezettségek pontos teljesítésével, a munka- és üzemszervezés, valamint a munkafegyelem javításával tegyék hatékonyabbá. b) Az áruszállítás 5,5 százalékos növelése a közlekedés szervezettségének, az eszközök kihasználásának, a termelő- és a közlekedési vállalatok együttműködésének további javítását teszi szükségessé. A torlódások elkerülése végett fokozni kell az előszállításokat. A személyszállítás színvonalát új létesítmények üzembe helyezésével és a járműpark bővítésével is javítsák. c) Az élet- és munkakörülmények további javításának feltételeit a termelés tervezett növelésével, a hatékonyság fokozásával kell megteremteni. — Az 1978-ra tervezett reálbéremelkedést oly módon kell biztosítani, hogy erősödjék az összhang a teljesítmények és a bérek növekedése között. — A korszerű gépek és berendezések jobb kihasználása, a dolgozók érdekeltségének növelése céljából 1978. július 1- vel rendezik és egységesítik a műszakoótlékot a szállítási, a hírközlési, a szolgáltató vázlatoknál, az állami gazdaságoknál, valamint a kereskedelem azon területein is, ahol eddig még nem történt meg. — A jövő évben néhány területen központi bérintézkedésre kerül sor. Béremelésben részesülnek az orvosok és azok az egészségügyi alkalmazottak, akikre az 1977. évi intézkedés nem terjedt ki, továbbá a területi ügyészségek és bíróságok dolgozói. — 1978. január 1-től a rendszeres nyugdíjkiegészítés legkisebb összege havi 50 Ft-ról, 70 Ft-ra emelkedik. A terv biztosítja a lakosság kiegyensúlyozott és javuló színvonalú áruellátását, a vásárlóerő és az árualap összhangját —a kormányzati szervek gondoskodjanak róla, hogy a termelő és a kereskedelmi vállalatok javítsák együttműködésüket, bővítsék az áruválasztékot, a hazai és az import szállítások jobb ütemezésével tegyék folyamatossá az árusítást. Az illetékes hatóságok továbbra is szigorúan ellenőrizzék a fogyaszóti árak alakulását, akadályozzák meg az indokolatlan áremeléseket, és biztosítsák, hogy a fogyasztói árszínvonal emelkedése 1978- ban ne haladja meg a 4 százalékot. A lakosság életkörülményeinek további javítására megépül 90 ezer új lakás; az óvodai helyek száma 17 ezerrel, a bölcsődei helyeké 3100-zal, a kórházi ágyak száma pedig 700-zal nő. Tovább bővül az általános és szakmunkásképző iskolák hálózata. d) 1978-ban a beruházásokra 180—182 milliárd forintot fordítunk. A rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Az ötéves terv beruházási feladatainak teljesítése érdekében javítani kell a beruházási folyamatok tervszerűségét. Központi pénzügyi forrásból két nagyberuházás kezdődhet meg: a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének építése és a Székesfehérvári Könnyűfémműben a félgyártmányok termelésének fejlesztése. A feldolgozó ágazatokban, valamint a mezőgazdaságban a beruházásoknak mindenekelőtt a termelés korszerűsítését és a gazdaságos export növelését kell szolgálniuk A nem termelő ágazatokban gondoskodni kell az V. ötéves tervben kiemelt feladatok megvalósításának elsődlegességéről, az előirányzott lakások, gyermekintézmények, iskolák megépítéséről. e) Az 1978. évi gazdasági feladatok eredményes megoldása, a külkereskedelmi mérleg javítása megköveteli, hogy tovább bővüljenek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, erőteljesen növekedjék az export. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését mindenekelőtt a Szovjetunióval, a szocialista országokkal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, az áruforgalom bővítésére alapozzuk. A szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a termelés további szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibontakoztatására törekszünk. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat. A fejlődő országokkal kialakult sokoldalú gazdasági kapcsolatainkat, együttműködésünket az eddiginél gyorsabb ütemben fejlesztjük. A külkereskedelmi tevékenységben fokozott figyelmet kell fordítani a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítésére, a kivitel összetételének javítására, a piaci felételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a beszerzés és az értékesítés jó ütemezésére, valamint a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. f) Az állami költségvetés kiadásai és bevételei a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. Olyan pénzügyi feltételeket kell teremteni, amelyek a vállalatokat és a szövetkezeteket növekvő teljesítményre, a hatékonyság fokozására késztetik. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell a takarékosságot. Az államigazgatás központi és helyi szervei, a tanácsok és az irányításuk alatt működő intézmények törekedjenek á takarékos gazdálkodásra, pénzügyi lehetőségeik jobb kihasználására, az ügyvitel korszerűsítésére. g) A központi irányító szervek gondoskodjanak arról, hogy a gazdasági szabályozó rendszer az eddiginél jobban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a tartalékok feltárására és kiaknázására; segítse elő a beruházási folyama tok tervszerű alakulását, a gazdasági és pénzügyi egyensúly javulását. A gazdasági szabályozó rendszer ennek megfelelően biztosítsa a vállalatok és a szövetkezetek számára a teljesítményekhez igazodó gazdálkodási és pénzügyi feltételeket © Az 1978. évi terv előirányzatai összhangban vannak a XI. komreeszusos elfogadott gazdaságpolitikai határozatokkal, ötéves népgazdasági tervünkkel, elősegítik a népgazdaság kiegyensúlyozott és tervszerű fejlődését, s ennek megfelelően az életszínvonal további megalapozót emelését A népgazdasági terv teljesítése egységes szemléletet, kezdeményező maga tartást következetes és fegyelmezett végrehajtást igényel minden munkahelyen. A központi gazdaságirányító szervek támaszkodjanak a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok vezetőinek kezdeményezésére, és építsenek felelősségükre. A végrehajtás során felvetődő problémák megoldására idejében intézkedjenek. Segítsék és ellenőrizzék a tervfeladatok megvalósítását A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági terv céljaival összhangban készítsék el saját terveiket, rugalmasan igazodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez. A hazai és a külföldi piacok igényeinek megfelelően fejlesszék a termelési szerkezetet, javítsák termékeik korszerűségét és minőségét. Gazdálkodjanak takarékosan a munkaerővel, az anyagokkal, az energiával és a pénzzel. Intézkedjenek a hatékonyság gyorsabb növelése, a munka- és üzemszervé- zés javítása, a munkaidő és a termelőeszközök jobb kihasználása érdekében. A vállalatok, üzemek vezetői a feladatok megoldásában építsenek a dolgozók alkotó kezdeményezésére és aktív részvételére. A pártszervek és -szervezetek mozgósítsák a párttagságot, a dolgozókat gazdaság- politikai céljainak elérésére, a terv teljesítésének segítésére. A kommunisták járjanak élen, mutassanak példát a feladatok végrehajtásában. A szakszervezetekben, a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, a tömegszervezetekben és a tömegmozgalmakban tevékenykedő párttagok, aktivisták felvilágosító, meggyőző és szervező munkával, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolásával, a szocialista versenymozgalom támogatásával segítsék elő az 1978. évi népgazdasági terv megvalósítását. A szocialista brigádok, a kollektívák, a dolgozók vállalásaikkal mozdítsák elő a termelés hatékonyságának növelését, a termékek minőségének javulását, az ésszerű ta- karékoságot, a gépek és berendezések jobb kihasználását, a munkaidő-veszteségek mérséklését, a munkafegyelem erősítését. Az agitációs és propaganda- szervek, a sajtó, a rádió és a televízió segítsék elő, hogy népünk megismerje jövő évi céljainkat, és cselekvőén támogassa gazdaságpolitikai törekvéseinket. Kapjon nagyobb teret a dolgozók jó kezdeményezéseinek népszerűsítése, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, egész népünk helytállásának, eredményes erőfeszítéseinek méltatása. Az 1978. évi népgazdasági terv jól szolgálja hazánk szocialista fejlődését, népünk érdekeit, reális, elérhető célokat határoz meg. A Központi Bizottság felhívja a munkás- osztályt, a parasztságot és az értelmiséget, hogy öntudatos helytállással, odaadó munkával járuljon hozzá a gazdasági feladatok megoldásához. Brezsnyev fogadta Törik Azizt A Szovjetunió ellenzi Eení megkerülését Jurij Fokin felszólalása az ENSZközgyülés Palesztinái vitájában - Megkezdődött a tripoli arab csúcsértekezlet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke az iraki elnök különmegbí- zottjával, Tarik Azizzal folytatott pénteki megbeszélése során kijelentette: a Szovjetunió határozottan támogatja a palesztin arab nép törvényes nemzeti jogaiért vívott harcát, kész továbbra is támogatást nyújtani a Palesztinái felszabadítási mozgalomnak, amely az arab nemzeti-felszabadító mozgalom egyik élenjáró osztaga. Leonyid Brezsnyev ismét aláhúzta, hogy a Szovjetunió a lenini külpolitika elveitől vezettetve továbbra is következetesen állást foglal az arab népek igazságos harcának támogatásáért, az Izrael által megszállt arab területek teljes felszabadításáért, az imperializmus és a reakció kísérleteivel szemben támogatja a Közel-Kelet tartós és igazságos békéjének megteremtését. Hasonló álláspontot ismertetett az SZKP KB főtitkára korábban Khad- dam szíriai külügyminiszterrel is. Aziz átadta az SZKP KB főtitkárának Ahmed Hasszán Al-Bakr iraki állam- és kormányfő személyes üzenetét. Az iraki elnök különmegbí- zottja, Tarik Aziz, külön tárgyalt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel is. Az erről kiadott közlemény aláhúzza, hogy különösen nagy figyelmet fordítottak a Közel-Kelet legújabb fejleményeire. Gromiko villásreggelit adott Tarik Aziz tiszteletére, s ezen mindketten beszédet mondtak. Tarik Aziz, pénteken hazautazott Moszkvából. yr — Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának Palesztinái vitájában csütörtökön felszólalt Jurij Fokin, a Szovjetunió képviselője, a szovjet ENSZ-küldöttség helyettes vezetője. A Szovjetunió következetesen támogatja az átfogó és igazságos közel-keleti rendezést, amelynek nélkülözhetetlen eleme a Palesztinái arab nép törvényes nemzeti jogainak biztosítása, beleértve az önrendelkezés jogát, a saját állam létesítésének jogát, valamint — az ENSZ-határozatokkal összhangban — visszatérésüket hazájukba. A szovjet diplomata a továbbiakban leszögezte: a Szovjetunió ellenez minden olyan külön vállalkozást, amely bármelyik, a konfliktusban érintett fél háta mögött, a genfi békekonferencia megkerülésével történik. ★ Az egyiptomi—izraeli különtárgyalások megkezdése után kialakult helyzet megvitatására Tripoliban összegyűlt arab államfők, magas szihtű kormányképviselők és palesztin vezetők pénteken délelőtt több mint háromórás tanácskozást tartottak Kadhafi líbiai államfő elnökletével a tripoli néppalotában. Az első, zárt ajtók mögött megtartott értekezlet befejezésekor Mohszen Abu Maizer, a PFSZ hivatalos szóvivője, újságíróknak adott tájékoztatásában elmondta, hogy a találkozó résztvevői meghallgatták Kadhafi elnök és Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke beszámolóját a Szadat egyiptomi elnök jeruzsálemi látogatása következtében kialakult helyzet veszélyéről. A pénteken délelőtt megnyílt tripoli tanácskozáson három arab állam — Líbia, A’.- gefíá és Szíria — képviselteti magát államfőjével Irak és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság ennél alacsonyabb szintű delegációt küldött a tanácskozásra. Elhunyt Knud Jespersen Knud Jespersen, a Dán Kommunista Párt elnöke pénteken hosszas betegség után, 51 éves korában elhunyt. Knud Jespersen már kora ifjúságában részt vett az antifasiszta ellenállási harcban, majd a szakszervezeti mozgalomban tevékenykedett, 1958 óta állt a kommunista párt élén. Egész életét a munkás- osztály ügyének szentelte. Az MSZMP Központi Bizottsága táviratban fejezte ki részvétét a Dán Kommunista Pártnak. A szovjet javaslatok erősítik a bizalom légkörét Hollai Imre beszéde az ENSZ közgyülés politikai bizottságában Magyarország támogatja az erőszak alkalmazását eltiltó nemzetközi egyezményre, valamint a nemzetközi enyhülés elmélyítésére, a nukleáris háború megelőzésére vonatkozóan a napirenden szereplő szovjet határozati javaslatokat, mert azok elősegíthetik a bizalom légkörének megteremtését az államok között és erősítik a nemzetközi békét és biztonságot — jelentette ki az ENSZ-közgyűlés 1. sz. Politikai Bizottságában e két javaslat feletti vitában csütörtökön elhangzott felszóla - lásában Hollai Imre nagykövet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője. Az első javaslattervezetet elemezve megállapította: az erőszak alkalmazását eltiltó nemzetközi egyezményre akkor is szükség van, ha ez az elv szerepel az ENSZ alapokmányában, miután a nemzetközi életben, az államok egymásközti kapcsolatában sajnálatos módon még mindig nem ez a jellemző gyakorlat. Az idei ülésszakon benyújtott másik szovjet határozat- tervezettel kapcsolatban a magyar ENSZ-nagykövet rámutatott, hogy az enyhülés nemcsak az államok egy csoportjának, hanem valameny- nyi országnak az ügye, Magyar előterjesztés Belgrádban A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó péntek délelőtt plenáris ülést tartott. Az ülésen dr. Petrán János nagykövet, a magyar küldöttség vezetője javaslatot terjesztett be a munkához való jog kérdéséről. Dr. Petrán János kifejezte meggyőződését: a résztvevő államok úgy járulhatnak hozzá legértékesebben az emberi jogok biztosításához, a néptömegeknek a nemzetközi enyhülési folyamat további erődítésében való közvetlen érdekeltségéhez, ha kinyilvánítják és megerősítik a munkához való jogot, amelynek érvényesítésében Európa és Észak-Amerika dolgozót egyaránt mélyen érdekeltek. I
