Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-22 / 300. szám

1977. DECEMBER 32., CSÜTÖRTÖK %Másm Megemlékezés a Belügyminisztériumban A szovjet állambiztonsági szervek jubileumán Szerdán a Belügyminiszté­riumban ünnepélyes keretek között megemlékeztek a Szov­jetunió Minisztertanácsa mel­lett működő Állambiztonsági Bizottság megalakulásának 60. évfordulójáról. A megemlékezésen Benkei András belügyminiszter mon­dott ünnepi beszédet. Az ün­nepségen részt vett Biszku Bé­la, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Borbándi Já­nos, a Minisztertanács elnök- helyettese, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint Feliksz Bogdanov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Fedot Krivda vezér- ezredes, az ideiglenesen Ma­gyarországon állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa- racsnoka, Jurij Neumenko ve­zérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek magyarországi képvise­lője, a társ fegyveres testületek képviselői, a Belügyminiszté­rium tábornoki és parancsnoki karának több tagja. Az ünnepséget követő foga­dáson Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottsága nevében pohárköszöntőt mondott. Kedvezően hatott a bérrendezés Az érintettek megelégedés­sel fogadták az idei béreme­lést, valamint az ügyeleti és készenléti díjak fölemelését — állapították meg az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete elnökségének szerdai ülésén. A bérrendezés eredményes végrehajtásában fontos sze­repet vállalt a szakszervezet. A tapasztalataik jól haszno- síthatóak lesznek az 1978-as béremelések lebonyolításá­nál. A MÁV MUNKAHELYEIN Fokozott törődés a bojárokkal Valamikor a vasúti mun­kát hivatásnak tartották. En­nek a szemléletnek általános visszaállítása, a vasúti szol­gálat szó szerinti értelmezé­se. a dolgozók szakmai és po­litikai képzése „igazi” vas­utassá nevelése a szakszerve­zeti szervek alapvető felada­ta — hangsúlyozta szerdai ülésén a Vasutasok Szak- szervezetének Központi Ve­zetősége. A központi vezetőség az üzemi szakszervezeti szervek kiemelt feladataként hatá­rozta meg a- vasutasok 52 szá­zalékát kitevő bejáró dolgo­zókkal való törődést, már csak azért is, mert a lakóhe­lyi művelődési intézmények­kel, tanácsokkal kezdeménye­zett együttműködés nem sok eredménnyel járt Versenyben a világcégekkel Határon Innen és túl keresettek az IMI gyártmányai Az utóbbi évtizedben körül­belül 5 millió különböző típusú kismotort készítettek az ikladi Ipari Műszergyárban. Hogy mennyi is az az ötmillió, ta­lán jól szemlélteti, hogy alig akad olyan háztartás, ahol akár több ikladi villanymotort ne használnának, hiszen ezzel működnek a mosógépek, cent­rifugák, a kávédarálók, a mi­xerek, a ventillátormotorok, a hajszárítók, hűtőszekrények is. A gyár még csak tizenöt esz­tendős, berendezéseinek több­sége azonban elöregedőben volt. Mindez gátat vetett a fej­lesztésnek, a hazai felhasználók gyakorta voltak elégedetlenek a kismotorokkal, a külföldiek pedig nem vásárolták meg eze­ket. Ezért határozták el né­hány éve, hogy korszerűsítik a gépparkot. A rekonstrukció, a gyár újjá­születése sok fejfájást okozott a vezetőknek és munkásoknak. A korszerű berendezések fel­szerelése, a magas készletállo mány rontotta az eredménye­ket, az új technika alkalmazá­sának betanítása is időt vett igénybe. Voltak a gyáron belül is, kí­vül is sokan, akik már-már azt hitték, kár volt a beruházásért, hiszen korábban jobban ment o szekér. Ez év a bizonyíték rá, hogy nem volt igazuk, a hitet- lenkedőknek. Erről tájékozha­tott dr. Kálazi Lajos, a gyár kereskedelmi igazgatója. A verseny lendülete Az idei termelési tervben már magasra tették a mércét: 820 millió forint értékű kismo­tort akartak készíteni. A jubi­leumi munkaverseny eredmé­nyeként — most már bizonyos­nak látszik —, legalább 885 millió forint termelési értékre számítanak, o nyereség is 50 százalékkal lesz több, mint ta­valy volt, körülbelül 70—75 millió forint. Még egy szemlé­letes szám: A tervezett 183 millió forintos tőkés export he­lyett 210 millió forint értékű árut szállítottak az idén kül­földre, ráadásul gazdaságosabb is az ikladi tőkés export, mint a legtöbb vállalaté, 1 dollárnyi értéket 40—45 forintos állami támogatás mentes költséggel állítanak elő. — Hogyan sikerült a külföldi piacokon is ilyen számottevő sikereket elérni? — kérdeztük. Dr. Kálazi Lajos szerint az bizonyos, hogy az új, a korsze­rű gyártástechnika bizalmat ébresztett a külföldi vevők kö­rében. Az angol szerelők pél­dául alig akarták elhinni, hogy l bonyolult gépeik kezelését ilyen hamar megtanulták azok az asszonyok, akik néhány éve még csak a mezei munkához értettek. Szárnyakat kaptak a gyári tervezők és konstruktő­rök is. A legkiválóbb nyugati cégek, például a Siemens, a Bosch is sokkal hosszabb határ­időre vállalják egy-egy új mo­tor tervezését, gyártását, mint az’ ikladiak, mások pedig el sem vállalnak egyedi sorozato­kat. Még újabb típusok Kitettek magukért a gyár kereskedői is. Felfigyeltek rá, hogy a tőkésországokban nagy keletje, van mostanában a sok­féle szerszámmal felszerel­hető barkácsgépeknek. Az efféle gépeket készítő cé­gekkel kerestek tehát kap­csolatot, s így hosszú időre van elég megrendelésük. Ezek a kapcsolatok azért is jók, mert a partnerektől tanulni is lehet. Ilyen előzmények után készítette el az IMI az első kis­gépeket, melyek közül néhány már a hazai piacokon is ismert. A barkács- és hobbyboltokban, a kölcsönzőkben így többek kö­zött IMI jelzésű betonkeverő­gépek, asztali szivattyúk kör­fűrészek kaphatók. De idén már szép számmal került ex­portra is belőlük, igaz más márkanév alatt. A hobbykészü- lékek és motorok 5 millió már­kát hoztak a Pest megyei gyár­nak. Jövőre azonban ennél is sokkal többre számítanak, hi­szen újabb típusok gyártására készültek feL Bátor tervezők Az IMI meglehetősen kevés pénzt fordít reklámra, propa­gandára, de kell-e jobb hírve­rés annál, ha a vásárlók elége­dettek az áruval. Jó néhány külföldi kismotorgyárnak sú­lyos gondjai vannak, az IMI termékeknek azonban egyre nagyobb a keletje, újabb és újabb vállalatoktól kapnak megrendeléseket. Máris 240 millió forint ára termékkel többet vásárolnának tőlük, mint amennyit képesek elké­szíteni. Éppen ezért mernek sokkal bátrabban tervezni, mint eddig. Jövőre a tervek szerint termelésük értéke meg­haladja a 920—950 milliót, a tőkés export a 223 millió fo­rintot, s 40 millió forint értékű motort szállítanak a szocialista országokba. Abban is bizakod­nak, hogy nyereségük ismét ötven százalékkal meghaladja majd az ideit. Cs. A. Tanácsülés: 1978. január 6-án Hasznos tervek környezetünk védelmére Iskolák berendezésére, orvoslakásra, beteg gyerekek hasznára fordítható' forintokról tárgyalt a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ez évi utolsó ülését tartotta a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. Napirendjén az új esztendő első tanácsülését készítette elő. Január 6-án a megyei tanács testületé elé terjesztik Pest megye 1978. évi tanácsi költségvetésének és fejlesztési alapjának tervét. Ugyancsak a megyei tanács tárgyalja majd meg a tanács és szervei Szervezeti és Működési Szabályza­tának módosítását. 1978 első tanácsülésén hagyják majd jóvá a Pest megyei Tanács és szervei, valamint a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1978. évi munkatervét. A megyei tanács végrehajtó bizottsága saját napirendjén tárgyalta: milyen célra fordít­sák a központi pénzalapból még ez évben rendelkezésre álló összeget. így a többi kö­zött fejlesztési alapjából a pomázi Gyermek- és Ifjúság­védő Intézet bővítésének, az olajszállításhoz szükséges út­építés befejezéséhez járult hozzá a vb. Tóalmáson a községi tanács saját erejéből, a lakosság tár­sadalmi összefogásával száz­személyes óvodát épített. A berendezésre azonban már nem tellett. Ahhoz, hogy az óvoda zavartalanul működ­hessen, a tanács vb biztosítot­ta a szükséges pénzt. Albert- irsa nagyközség tanácsa is tá­mogatásban részesült, hogy a víztársulat részére felvett bankhitelt visszafizethesse. A ráckevei járási hivatal régi, elavult telefonberende­zését cserélheti ki a kötele­zettségvállalásból, Csobánkán a Gyógypedagógiai Intézet vá­sárolhat új gépkocsit, hogy az a 180 beteg gyermek rendel­kezésére álljon. A megyei tanács vb gondos­kodott arról is, hogy olyan pénzmaradványokat, amelye­ket jelenleg valamilyen in­dokból egyik-másik község tanácsa nem használt fel, ideiglenes jelleggel átcsopor­tosítsa olyan területre, ahol pillanatnyilag halaszthatatlan vásárlásokra fordíthatják. Ilyen pénzmaradványból feje­zik be a többi között Szadán az orvoslakás építését. A megyei tanács költségve­tési keretéből a dabasi gim­názium részesül, hogy kollé­giumába megvásárolhassa a nélkülözhetetlen berendezése­ket. A vecsési Gyógypedagó­giai Intézet kerítését is ebből a keretből építik újjá. A pé- celi Oktatási és Továbbképzé­si Intézet konyhafelszerelése­ket vehet a megszavazott ősz- szegből. Üllőn az új 16 tan­termes általános iskola ta­nítói munkájához szemlélte­tő-, az abonyi általános isko­lának audiovizuális eszközö­ket szerezhetnek be. Az együttesen több mint 4 millió forintot így a tanács vb a la­kosság hasznára, a köz javára értékesíti. Középiskolák összevonása A művelődésügyi osztály előterjesztése alapján több középfokú oktatási intézmény összevonásáról döntött a vég­rehajtó bizottság. Így 1978. ja­nuár 1-től igazgatásilag, gazda­ságilag egyesült a nagykátai Damjanich János középiskolai kollégium a Kertészeti Szak- középiskolával. Az új intéz­mény Damjanich János Gim­názium és Kertészeti Szakkö­zépiskola nevet veszi fel. Ugyancsak egyesül a nagykő­rösi Arany János középiskolai fiúkollégium, a leánykollé­gium az Arany János Gimná­zium és Óvónői Szakközépis­kolával. Az új iskola diákjai ezentúl az Arany János Gim­názium és Óvónői Szakr középiskola tanulói lesznek. Az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola kollégiuma egyesül az ugyancsak aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskolával. Az össze­vont intézet neve Petőfi Sán­dor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola. A köztisztaság távlati tervei Pest megye gyors ütemű társadalmi és gazdasági fejlő­déséhez képest kevésbé fejlő­dött a köztisztasági szolgálta­tás. Különösen nagy gonddal küszködik a Dunakanyar és a Pest környéki övezet. Intézményesen csupán a te­rület 42 százalékán megoldott a szemétszállítás. Tanácsi vál­lalatok vagy költségvetési üzemek csupán 24 község problémáját orvosolták eddig. Az ország többi megyéjéhez hasonlítva Pest megyében rosszabb a helyzet, a lakások­nak mindössze 24 százalékát vonták be a szemétgyűjtésbe. Kevés az ilyen célt szolgáló gép, szállítóeszköz, s ez ter­mészetesen tovább növeli a munkaerőgondokat. Megoldatlan a hulladék el­helyezése és az egészségügyi szabályok megtartásának fi­gyelemmel kísérése. Nagyon sok az illegális lakóhely, amely forrása a környezet csúfításának, a betegségek terjedésének. A tanács vb tegnapi ülésén olyan koncepciózus tervet tárgyaltak, amely az eddigi­hez képest jelentős változást, fejlődést ígér. Koncentrálja az anyagi erőforrásokat, biz­tosítja az egészségügyi köve­telmények érvényesülését. A terv tíz év feladatait hatá­rozza meg, de ezen belül min­den esztendő tennivalóit tar­talmazza. A feladatok gya­korlati megvalósítását a vá­rosgazdálkodási vállalatokra és a kölségvetési üzemekre bízzák. Tizenhat környezet- védelmi körzetet alakítanak ki. Jövőre a szentendrei, a vá­ci és a nagymarosi körzetet szervezik meg. Célgépeket, járműveket, gyűjtőtárolókat vásárolnak, és már jövő év első negyedében biztonságos lerakóhelyeket jelölnek ki, amelyek hosszú távon, akár fél évszázadig is szolgálhat­nak ilyen célra. A terv sürgős megvalósulá­sát indokolja, hogy szép kör­nyezetünk — az utóbbi évek­ben különösen — nagyon szennyezett. Nemcsak az ipa­ri üzemek, a településeken élők, de az üdülők több száz­ezres tömege is fokozza a környezet rombolását, felbo­rítja egyensúlyát. Sokszor az üdülőhelyek is élvezhetetlen­né válnak. A lakosság egészségvédel­me, a környezet védelme sür­getően parancsolta egy ilyen átgondolt terv elkészítését, és mielőbbi megvalósulását. Ter­mészetesen a tanácsok ezt saját erejükből képtelenek lennének megoldani. A Duna­kanyar Intéző Bizottsága pél­dául már az induláshoz két­millió forint támogatást sza­vazott meg. Várható az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium hathatós erkölcsi és anyagi segítsége is. Szük­séges, hogy legkorszerűbb, legcélravezetőbb eszközökkel valóban meg lehessen védehi a levegő, a víz, de az egész természet szennyeződését, a lakosság egészségét, s ahol él: szép környezetét. S. A. A jég alá! is Szerződnek a cukorrépára Változatlan területen — nagyobb hozamot várnak r i,. . Hatalmas robajjal zuhan a jeges vízbe a vasputtony az ócsai kavicsbányában. Egy­szerre fél köbméternyi sódert képes kikanalazni a bányató fenekéről. Nagy Iván felvétele Kötik a szerződéseiket a cu­korrépára a gyárak és a me­zőgazdasági termelők; a ta­pasztalatok szerint a terme­lőkedv megfelelő. A jövő évi termesztésre az ideihez ha­sonló nagyságrendű területet szemeltek ki a gazdaságok, s ez az elképzelés egyezik a cukoripari vállalatok tervei­vel is. Miután a termőterület növelését nem irányozták elő, arra van szükség, hogy a gaz­daságok a terméshozamokat növeljék. A termelők 110 ezer hektár­ra — a csaknem teljes répa­területre — kiváló minősé­gű vetőmagot kapnak az ipar­tól, s ily módon megalapoz­hatják a jövő évi jó termést. A decemberi adatok szerint 800 üzemben foglalkoznak lö­vőre cukorrépa-termesztéssel, s az átlagos földterület egy- egy üzemben 150 hektárt tesz majd ki. A növénytermesztés­nek ebben az ágazatában a koncentrálódás folyamata fi­gyelhető meg. Jó jel, hogy a cukorgyárak körzetében az üzemek mind nagyobb föld- I területet vetnek el répamag- I gal, de csak ott, ahol a föld minősége ezt lehetővé teszi. A gyáraktól nagyobb távolsá­gokban is foglalkoznak cu­korrépával, s ezeken a vidé­keken szintén igyekeznek te­rületi koncentrációt végrehaj­tani. Jövőre az ipar változatlan felvásárlási árakkal dolgozik, továbbra is fenntartja a minő­ségi prémiumrendszert. Ez azt jelenti, hogy mázsánként átlagosan 2 forint felárat kap­nak a termelők. Természete­sen. eléggé nagy a szóródás, van olyan tétel, amelyikért 5 forint felárat is fizetnek. A cukoripar 1979-ben bevezeti a minőségi átvételi rendszert, ennek jó „előiskolája” a pre­mizálás, amely végeredmény­ben ugyanolyan minőségi mu­tatókat vesz alapul, viszont nem alkalmaz annyira követ­kezetesen és nagy számban mi­nőségi kontrollt. Az 1979. évi átállásra az ipar az idei, vala­mint a jövő évi tapasztala­tok alapján rendezkedik be úgy, hogy messzemenően fi­gyelembe veszi a termelő- gazdaságok kiegészítő javas­latait, észrevételeit is. 1 i

Next

/
Thumbnails
Contents