Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-21 / 299. szám

1977. DECEMBER 21., SZERDA Magyar—szovjet kulturális együttműködési tárgyalások Kedden a Parlamentben megkezdődött a magyar— szovjet kormányközi kulturá­lis együttműködési vegyes­bizottság XIV.,'.budapesti ülé­se. A tanácskozáson — me­lyen a magyar delegációt Pozsgay Imre kulturális mi­niszter, a bizottság szovjet tagozatát pedig Vlagyimir Popov kulturális miniszter- helyettes vezeti — hazánk és a Szovjetunió kulturális életének vezető tisztésgViselői, magyar és szovjet művészet- oktatási, színházi és képző- művészeti szakemberek vitat­ják meg az országaink közöt­ti kulturális együttműködés tapasztalatait. A négy napig tartó tárgya­lások során egyebek között olyan konkrét kérdésekről is véleményt cserélnek a szak­emberek, mint az országaink közötti színházi együttműkö­dés továbbfejlesztése, és a fiatal művészek nevelésének, szakmai, ideológiai képzésé­nek időszerű kérdései. A tanácskozás súlyát, jelen­tőségét aláhúzza az is, hogy országaink nagy hagyomá­nyokkal rendelkező kulturális együttműködése, kapcsola­taink erősítése eredményesen szolgálja hazánk művészeti kulturális életének érdekeit: kapcsolatainkon keresztül a világ legnagyobb és leghala­dóbb országainak egyike, a Szovjetunió segítsége révén a magyar kultúra kincsei, ér­tékei nyernek nagyobb nem­zetközi nyilvánosságot — hangsúlyozta egyebek között megnyitó beszédében Pozsgay Imre, a bizottság magyar ta­gozatának elnöke. Miért hiányzik, ami nem hiánycikk? Karácsony előtt szinte min­denki betér egy-egy üzletbe, s még az is vásárol, akinek egyébként valamelyik család­tagja szokta beszerezni a szük­séges holmikat. Több a vevő, nagyobb a forgalom, A keres­kedelmet értékelő, bíráló, többnyire javító szándékkal teszi meg észrevételeit. Pest megye déli részén — hasonlót a fővárosban is ta­pasztaltunk — például nem le­het olyan cikket kapni, ame­lyek sohasem voltak hiány­cikkek. Az ipar jelenleg is készségesen teljesíti a kereske­delem megrendeléseit. Lássuk miről van szó: Csak átlagméretben A ceglédi ÁFÉSZ-áruház női konfekció osztályán 6—8 méter hosszú konzolokon sorakoznak a kabátok. Van köztük kapuc­nis, prémgalléros, kockás, egy­színű és spriccelt. Divatos, élénk a fiataloknak, sötéttó­nusú, hagyományos fazonú az időseknek. Legalább 30 fé­le. Az árak is megfelelő ská­lán mozognak: a legolcsóbb kabátért ezer forintnál alig valamivel többet, a drágábba­kért háromszorosát kérik. Pákozdi Jánosné, az osztály vezetője mégsem elégedett. — Bőnek látszik a választé­kunk, hiszen a hazaiakon kívül árusítunk osztrák, cséhszlovák, lengyel és olasz kabátokat is. Sajnos azonban választani csak az átlagos méretű lányoknak és asszonyoknak van módja — s igazolásul néhány modellt em­lít. — A Kéről fantázianevű, osztrák szövetből varrt 1570 forintos kabátból 5 színben, de csak 45—51-es méretben kap­tunk, ugyanilyen alakú nőkre való az 1650 forintos, lengyel kapucnis, és a 2460 forintért adható olasz importszövetből varrt kabát. Az 51—54-es mé­retet keresőknek már nehezebb ajánlanunk, de a rájuk való modellek kis méretben is kap­hatók. Minél jobban emelked­nek a mérettáblázat számai, annál inkább szűkül a kínálat. Ez azért nagy baj, mert pél­dául sokan kerestek olcsó, nagy méretű kabátot, és csak egyetlen fazont tudtunk aján­lani, kétféle szürkében 2350 forintért, ami már nem is ol­csó. Vajon mi lehet ennek az oka? Nem mer a kereskede­lem rendelni a nagyobb szá­mokból, vagy az ipar nem szí­vesen gyárt az átlagosnál na­gyobb méretet? Hol akad el? Pákozdiné azt mondta, ren­delnek ugyan extra méreteket 54—63-ig, de nem kapnak. Szabó Andrásné, az egyik leg­nagyobb hazai női konfekció üzem, a Május 1. Ruhagyár belkereskedelmi osztályának helyettes vezetője viszont ar­ról számolt be, hogy hozzájuk csak 60-as méretig érkeznek be megrendelések, egyedül a Centrum Áruház Vállalat kér ennél is nagyobb kabátokat, egészen 69-es méretig. A gyár — Szabóné szerint — készsé­gesen kielégíti az igényeket, hisz számára mindegy, mekko­ra ruhadarabokat varr. Csakhogy ez nem egészen így van! Ha a szalagok mel­lett megkezdték egy méret gyártását, akkor az úgy gaz­daságos, ha minél többet ké­szítenek belőle. Az újabb mé­retek kiszabásához előkészüle­tek kellenek, a nagyobb dara­bok megvarrása, ha minimá­lis idővel is, de tovább tart, s mert kevesebb kell belőlük, kevésbé jövedelmező előállí­tásuk. A kereskedelem van köz­vetlen kapcsolatban a vevőkkel a helyi áruházakban, ők isme­rik a környéken lakók test­méreteit, s nekik kényelmetlen, ha nem tudnak a kért áruval szolgálni. A kereskedőknek semmibe sem kerül megren­delni az extra méretű kiarabo­kat, miért ne tennék Gazdaságossági szempont­ból mindegy, hogy az átlag­méretek maradnak meg a kö­vetkező esztendőre, vagy a, nagjmbbak. A lakosság szem­pontjából azonban nem mind­egy, hogy egyik méretből több, a másikból kevesebb van a kelleténél. Lehet, hogy a nagykereske­delem fél a nagy kabátoktól? Valószínű, mert nem továbbít­ja a kiskereskedelem megren­delését. Tény, hogy a gyártók törekszenek az igények kielé­gítésére, tehát a kiskereskede­lemnek kell határozottabban követelnie az áru átvételekor a rendelésnek megfelelő mennyi­ségi, minőségi és méretbeli választékot. Czibor Valéria a munkaverseny Felajánlások, munkásgyűlésen Hatvankilenc fővárosi vál­laltat és szövetkezet szocialis­ta brigádjainak képviselői ’ked­den muakásgyűlést tartottak a Láng Gépgyárban. Elhatá­rozták, hogy a SZOT és a KISZ KB állásfoglalásának alapján folytatják a szocialista mun­kaversenyt és felajánlásokat tettek a jövő évi tervfelada­tok sikeres megvalósítására. Martos Istvánná, a Szak- szervezetek Budapesti Taná­csának vezető titkára, a gyű­lés szónoka emlékeztetett ar­ra, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évíor- dulója tiszteletére kezdemé­nyezett jubileumi munkaver­seny is hozzájárul, hogy a tervezettnél nagyobb mérték­ben nőtt a nemzeti jövedelem, s a lakosság életszínvonala is gyorsabban emelkedett, mint tavaly. Rámutatott, hogy az 1978- as év eredményei igen fonto­sak lesznek a tervidőszak fel adatainak időarányos teljesí­téséiben, nélkülözhetetlen a szocialista munkaverseny len­dületének töretlen folytatása. A munkásgyűlésen — ahol részt vett Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyet, tase, Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese, Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra, Katona Imre, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, ott voltak a TOT, az OKISZ, a SZŐ VOSZ,, valamint a kerületi állami és tömegszer­vezetek vezetői — több válla­lat szocialista brigádvezető­je is felszólalt. Aktív politikai élet a megyében — állapította meg a pártbizottság munkatervi beszámolója Szélesebb a fólia Elférnek majd a gépek is Bővítik a leninvárosi Tiszai Vegyi Kombinátban a mező- gazdaság számára készülő műanyagfólia gyártókapacitá­sát. A bővítés során a tech­nológiai berendezések elhe­lyezésére a műanyaggyárban egy új, huszonöt méter magas könnyűszerkezetes üzemcsar­nokot építenek, s ebben egy nagy teljesítményű 'széles fó­lia gyártására alkalmas gép­sort helyeznek üzembe. Az új gépsoron tizenhat méteres, az eddigiektől négy méterrel szélesebb, úgynevezett poli­etilén fóliák készíthetők majd. Ez a szélesség lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági üze­mekben megnöveljék a fólia­sátrak alapterületét, s azok­ban a gépi művelést is meg­valósíthassák. Decemberig harmincötezer lakás Gyorsjelentés 11 havi építőipari munkáról A tervezettnél is gyorsabb ütemben növekedett az építő­ipar termelése az év első 11 hónapjában. A kivitelező épí­tőipar — tehát a minisztériumi és tanácsi vállalatok, az épí­tőipari szövetkezetek, tsz kö­zös vállalkozások — idei terve a termelés 6—6,5 százalékos bővítését irányozta elő, s amint az ÉVM gyors jelentésé­ből kitűnik, decemberig majd­nem 7 százalékkal több építé­si munkát végeztek el, mint a múlt év azonos időszakában. Az átlagosnál dinamikusabban. 8 százalékkal fejlesztették ter­melésüket az ÉVM-vállalatok, 7,3 százalékkal a tanácsi válla­latok, és a tervezettnél valami­vel kisebb ütemben a KPM- vállalatok. A kivitelező építő­ipar az idén még a munkaero- állomány növelésével számolt, de ezek a remények nem vál­tak be, egy százalékkal csök­kent a foglalkoztatottak száma. A gépesítéssel és munka- szervezési intézkedésekkel si­került áthidalni ezt a nehézsé­get, s végeredményben teljes egészében a termelékenység növelésével alapozták meg a termelés bővítését. Az építők azonban a terv túlteljesítésé­vel sem győzték a nagy keres­let. a gyorsabban növekedő építési igények kielégítését. A kivitelezők 11 hónap alatt 35 455 új otthont adtak át, 405- tel többet, mint egy évvel ez­előtt. Ezenbelül az ÉVM-vál­lalatok építették a legtöbbet, 29 716 új lakást adtak át, majnem 1660-nal többet az égy évvel korábbinál, s így némi­leg pótolták azt az elmaradást, ami a tanácsi vállalatoknál és az építőipari szövetkezeteknél keletkezett. Az MSZMP Pest megyei bizottságának tegnapi ülésén (melyről lapunk 1. oldalán tudósítunk) a második napi­rendi pontot Arató András, a megyei pártbizottság titkára terjesztette elő. Ebben a me­gyei párt-végrehajtóbizottság javaslatát nyújtotta be a pártbizottság 1978. évi ülés­tervére, valamint a párt­végrehajtóbizottság 1978. I. félévi munkatervére. A cselekvési programnak megfelelően A munkatervek kapcsán beszámolt a megyei pártbi­zottság titkára arról, hogy milyen tervszerűséggel folyt az idén a politikai munka a megyében. Elmondotta egye­bek között, hogy a tervfel­adatokat a pártbizottság és a végrehajtó bizottság megva­lósította. Ez elősegítette a XI. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtását, az idei gazdasági feladatok teljesíté­sét. Ez annál inkább jelentős, mivel az idei népgazdasági terv mindenütt fokozott erő­feszítést követelt a párt-, a gazdasági szervektől, a veze­tőktől, a munkásoktól, a nép­gazdaság minden ágában. Hozzájárult ehhez a sikeres teljesítéshez az a széles körű munkaverseny, amely a Nagy Október tiszteletére folyt — s folytatódik jelenleg is — a megyében. Emellett az év­forduló tiszteletére rendezett politikai, kulturális megmoz­dulások is tovább mélyítették a magyar és a szovjet nép barátságát. A megyei pártbizottság cselekvési programját a nép- gazdasági feladatoknak és a párt Központi Bizottsága ha­tározatainak megfelelően hajtják végre a megyében. Az eddigi adatok alapján az eredmények biztatóak az iparban, a mezőgazdaságban, a tanácsi fejlesztésben egy­aránt. Ezt a munkaterv sze­rint részletesen a februári pártbizottsági ülés értékeli majd. Ipari, mezőgazdasági, művelődéspolitikai témák A megyei párt-végrehajtó­bizottság — amint a beszá­moló tájékoztatott róla — különösen figyelemmel kí­sérte a megyében folyó be­ruházások helyzetét, a többi között megtárgyalta a viny- nyica—albertirsai távvezeték építését, amely a felgyorsult munka következtében valószí­nűleg 1978. októberre üzembe állítható. Jelentést adott a végrehajtó bizottságnak a be­ruházásokban különösen ér­dekelt Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, amelynél a munka szervezettségét, a kapacitás bővítésének lehe­tőségeit vizsgálták. A Csepel Autó pártbizottságának jelen­tése alapján tárgyalta a vb a gazdaságos termékszerkezet kialakításának tapasztalatait, a budai járási pártbizottság jelentése alapján pedig a korszerű, nagy teljesítményű berendezések kihasználását. Mindkét téma az egész nép­gazdaság szempontjából fon­tos. A mezőgazdaság terüle­tén többek között az egyesült mezőgazdasági termelőszövet­kezetek helyzetét, az állatte­nyésztési program végrehaj­tását, a zöldség-gyümölcs, tejtermelést, az öntözőgazdál­kodások, öntözőberendezések kihasználásának tapasztalatait tárgyalták. Az idén rendszeresebbé vált a gazdasági vezetők beszá­moltatása az üzemekben — állapította meg a megyei pártbizottság titkára, a párt- siervezetek hatékonyabb munkájának értékelésekor. Erősödött a káder- és sze­mélyzeti munka is, a megyei párt-végrehajtóbizottság két­szer tárgyalt ezzel összefüggő napirendet. A Központi Bi­zottság erre vonatkozó 1973. novemberi határozata megfe­lelő helyet foglal el pártszer­vezeteink munkájában. Több esetben szerepeltek ideológiai, művelődéspolitikai kérdések is mind a megyei pártbizottság, mind a végre­hajtó bizottság üléseinek na­pirendjén. Megtárgyalták a megye párttagságának mar­xista—leninista felkészültsé­gét, a pártoktatás feladatait, a politikai vitakörök tapasz­talatait, a művészeti nevelés kérdéseit, a munkásifjúság eszmei-politikai és kulturális nevelésének helyzetét, s mindezekre megfelelő határo­zatot hozott az adott testület Időarányosan teljesül a pártkongresszusi feiadatterv A megye pártszervezeteinek vizsgálata azt mutatja, hogy aktív a pártélet, a párttagság nagyobb részének konkrét pártmegbízatása van és több­ségükben eleget tesznek azok­nak. Rendszeresek, tartalma­sak a párttaggyűlések. A pártélet fejlődését rendszere­sen figyelemmel kíséri a me­gyei pártbizottság és végre­hajtó bizottsága. Ugyancsak figyelemmel kísérik az álla­mi szervek pártirányításának helyzetét, s tapasztalatait. A pártbizottság munkabi­zottságai hasonlóképp teljesí­tették az idei munkatervi feladatokat, az adott témák­ban megfelelő következteté­sek kialakításával segítették az 1977. évi megyei teendő­ket. Mindennek következtében teljesül az alapvető cél: idő­arányosan sikerül végrehaj­tani a XI. pártkongresszus határozatainak megvalósításá­ra készült feladattervet. Ezt a munkát kell folytatni tervsze­rűen 1978-ban is, a XI. párt- kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtására. Arató Andrásnak az 1977. második félévi munkáról szóló beszámolóját, valamint az elő­terjesztett munkaterveket a megyei pártbizottság engyhan- gúleg elfogadta, s ezzel idei utolsó ülése befejeződött. Ismerkedés a közélettel Iskolások a tanácsülésen Szokatlan módon kezdődött az idei utoló tanácsülés Gö­dön. A tanács vezetői és a ta­nácstagok 20 nyolcadik osztá­lyos fiút és lányt hívtak meg, vegyenek részt az ülésen. A József Attila művelődési ház nagytermében az elnökség és a tanácstagok már helyet- foglaltak, amikor Vecserka Jó- sef iskolaigazgató és Stiebel Lászióné tanárnő vezetésével bevonultak a gyerekek, és el-» helyezkedtek a felnőttek kö­zött. v Földi Lajosné, a nagyköz­ség megbízott tanácselnöke elöljáróban pár szóval köszön­tötte a diákokat, majd megkez­dődött az első napirendi pont tárgyalása, a végrehajtó bizott­ság ez évi munkájának értéke­lése. A szünetben a tanácselnök­asszony kérdésünkre elmond­ta: — Ügy gondoltuk, minden­képpen hasznos, ha a nyolca­dik osztályt végző tanulók köz­vetlenül, a gyakorlatban is megismerkedhetnek a község irányításának folyamatával. Jgy reális képet alkothatnak a tanács államhatalmi, állam- igazgatási szerepéről, érzékel­hetik az apparátus szerteágazó, felelősségteljes, gondokkal teli munkáját. — Arra is gondoltunk, talán megtetszik valamelyiküknek — vette át a szót Gáspár Gá­bor vb-titkár —, s hat-hét év múlva éppen erre a tanácsülés­re visszaemlékezve, kedvük kerekedik bekapcsolódni a ta­nács munkájába. Kell az után­pótlás, hisz nagyon sok idős A század nyergesei Évente 50 ezer pénztárca készül Dunakeszin, a Nyerges és Szíj­gyártó Szövetke­zetben. A bőrtár­cák nagy részét az Óra és Ékszer Vál­lalatnak szállítják. A képen: Mátyus Józsefné és Szilá­gyi Erzsébet prés­géppel patentez- nek. Bozsán Péter felvétele korú tanácstagunk van, s azt szeretnénk, ha minél több, a közéletbe aktívan bekapcsöló- dó fiatal nyerné el majd idő­vel a választók bizalmát. — Az iskolákban, hogyan fogadták az ötletet? — Nagyszerűnek tartották. A pedagógusok a tanácsülés előtt röviden ismertették a tanulók­kal a tanácsnak a közigazga­tásban betöltött helyét és sze­repét. A gyerekeket is a köz­életi aktivitásra való hajlamuk alapján választották ki. Azo­kat hozták el, akik a jó tanul­mányi eredményük mellett ki­váló úttörömunkát végeznek, s a különböző társadalmi meg­mozdulásoknak is lelkes részt­vevői. Lassan elcsendesedik a te­rem, mindenki visszaül a he­lyére. Befejeződik a szünet. A gyerekek is helyetfoglalnak és komoly arccal hallgatják a vb- titkárt, aki a jövő évi munka­tervet ismerteti. Egy barna, nagyszemű fiú különösen nagy érdeklődéssel figyel. — Hogy tetszik? — kérdez­tük tőle. — Nagyon — válaszolja —; édesapám is tanácstag, mindig érdekelt, mit is csinálnak egy- egy ilyen ülésen. — Én úgy képzeltem — szó­lalt meg a mellette ülő szőke kislány —, hogy a tanácsülés olyan ünnepélyféle. Nem gon­doltam, hogy a leghétközna­pibb gondokról is szó esik itt, mint például a tüzelőolaj-ellá­tás akadozása, a Rákóczi út és a kenyérgyár környékének vízelvezetése. Élcsodálkoztam, egy tanácstagnak mi mindent kell ismernie, mi mindenhez kell értenie. Ferenczi Annamária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents