Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

tuf.crn 1077. DECEMBER 18., VASARNAP Megtérülő törődés Diósdon felkészültek az ipari tan utók fogadására — Üzemünkben több mint ezren dolgoznak. Közülük há­romszázan harminc éven alu­liak, akiknek ötven százaléka aktívan bekapcsolódott az. if­júsági mozgalomba. A KISZ- bizottság akcióprogramja is el­sődleges feladatnak jelöli meg, hogy a mozgalmi munkában ki­tűnt fiataljaink útja a párt so­raiba vezessen. S az elmúlt évek több példája bizonyítja, hogy ezt sikerült megvalósíta­nunk ... Az MGM diósdi gyárában Versits Istvánnak, a KISZ-bi- zottság titkárának szavait je­gyeztük. A huszonnyolc éves villanyszerelő az üzemfenntar­tási osztályon dolgozik, s tíz esztendővel ezelőtt, ifjú szak­munkásként — a tanulóévek élményei alapján — úgy dön­tött: nem keres munkahelyet, marad Diósdon, mert itt szak­mai fejlődése biztosított. S most, egy évtized múltán, ifjú­sági vezetőként hasznosítja a korábban szerzett tapasztalato­kat, hanem az idősebb munka­társakat is — s éz nagymérték­ben megkönnyíti mozgalmi munkáját. Testhezálló feladatok Az elmúlt időszakról mond­ja a KISZ-titkár: — A három gyári pártalan- szervezet mindegyikéhez tar­tozik egy-egy KlSZ-alapszerve- zet. Mi arra törekszünk, hogy az üzemi pártbizottság három évre szóló pártépítési tervének figyelembevételével fiataljain­kat: az üzemben szinte minden­kit ismer — nemcsak a fiatalo­kat értékelhető feladatokkal bízzuk meg. De hogyan valósul meo mindez a gyakorlatban? Ver- sits István azt javasolja: feltét­lenül keressük fel Csordás Fe­rencet. a gyár I. pártalapszer- vezetének titkárát, minden bi­zonnyal szívesén beszél tapasz­talatairól. Valóban így történt, — A tudatos nevelőmunka eredményeként olyan fiatalok kerültek a párt soraiba, akik már a KISZ-alapszervezetben is kiemelkedően dolgoztak — válaszolta Csordás Ferenc. — A KISZ-alapszervezet ered­ményes munkájának köszönhe­tő az, hogy fiataljaink igazi kö­zösséget alkotnak. Ebből a kö­zösségből kerültek a termelő- munkában élenjáró ifjú szak­munkások — Ádám József, Makra János. Szabó József és Versits Antal — a közelmúlt­ban a párt soraiba. A fiatalo­kat úgy kell nevelni, formálni, hogy érezzék és tudják, törőd­nek velük. Az érdi Szakmun­kásképző Intézetből tizennyolc tanuló érkezik hozzánk szak­mai gyakorlatra. Eldöntöttük, hogy nem lesz céltalan csellen- gés, ténfergés: felkészültünk a fogadásukra. Azt szeretnénk, ha szakmai fejlődésük mellett a munkahelyi közösségekbe is beilleszkednének. Mindehhez A TRAUBISODA TERMÉSZET AJÁNDÉKAI persze nem kevés kitartás és emberség szükséges. Egy életút példája S hogy a korai törődés sok­szorosan megtérül, azt a diósdi gyárban egyértelműen bizo­nyítja Pajor Imréné életútja. A Tapolca környéki kis faluból, Hegymagasról indult útnak, tizenkét évvel ezelőtt, tizenhat éves korában. Érdre költözött a nagynéniéhez, s azt tervezte, munkát vállal, s tanulni fog. A történet további részét így ele­veníti fel: — A nagynéném tősgyökeres csapágygyári volt, és én is itt helyezkedtem el, a bérelszá­molóba vettek fel hatórás kise­gítőnek. Szívesen dolgoztam, beiratkoztam az esti gimná­ziumba, leérettségiztem, s idő­közben elvégeztem a közgazda- sági technikumot és a marxista középiskolát is. Az első perctől kezdve jól éreztem magam az üzemben: senki nem volt türel­metlen, ha bármit kérdeztem, készséggel útbaigazítottak ... Pajor Imréné ma az I. KISZ- alapszervezet titkára. Aktív mozgalmi munkája alapján ta­valy októberben felvették a pártba. Az ifjúsági mozga­lomtól természetesen nem sza­kadt el: a pártalapszervezet instruktoraként összekötő a gyári KISZ-bizottsággal, s mindemellett a pártsajtó ter­jesztésével foglalkozik. A teljes képhez hozzátarto­zik az is, hogy jelenlegi beosz­tásában, a koordinációs osztály tervelőadójaként az új belépők ügyes-bajos dolgaival foglalko­zik. S hogy Pajor Imréné férjét is a csapágygyárban ismerte meg ,s ma már két kisfiú bol­dog édesanyja. Alegységalapító Ami pedig a jövőt illeti, ér­demes megemlíteni a huszonegy éves esztergályos, Zunglovszki Vilmos esetét. Nemrégiben szerelt le a katonaságtól, visz- szatért a gyárba, s az üzemi if­jú gárda parancsncí.ia tett. Re­mek közösséget kovácsolt ösz- sze: a diósdi' fiatalok több ver­senyt megnyertek, tovább öreg­bítve a csapágygyáriak ifjúsá­gi szervezetének jó hírnevét. S hogy mi ebben a fiatal eszter­gályos szerepe? Mindenekelőtt: az üzemi ifjú gárda alegysé­get ő alakította meg, irányítja kiképzésüket. Zunglovszki Vil­mos felvételi kérelmét a januá­ri párttaggyűlésen vitatják meg. F. G. Gördülő telefonközpont A szerelő csak táblát cserél Jól vizsgázott a felavatott szegedi rendszerű automata telefon- központ. Hasonlókat adnak át jövőre több városban. A már működő crossbar központok­ban szerzett. tapasztalatok megvitatására országos ta­nácskozás volt Szegeden. Tanulmányozták a konténe­res telefonközpont-rendszert is. Ennek lényege; ahol az ipari és általános fejlődés olyan rohamos, hogy nem várhatnak több évet a vi­szonylag nagy teljesítményű távbeszélőközpont felépítésé­re és berendezésére, oda át­menetileg konténerközpontot helyeznek. Ez nagy méretei ellenére kereken gördíthető és 'tetszés szerint átépíthető. Beszámoltak egy telefonké­szülék-újdonságról is, amely­nek a bevezetését már jóvá­hagyták. Lényege, hogy a ké­szülék egész szerelvényét egyetlen lapra rögzítik, amely hiba esetén könnyedén ki­emelhető. A szerelő tehát nem a lakásban, vagy munkahe­lyeken bajlódik majd a javít­gatással, hanem egyszerűen kicseréli a lapokat. A hibá­tavasszal I sat magával viszi, s a postai crossbar I műhelyben javítja, nem veszi igénybe az előfizetők idejét. Nyo’cezer betoncső Érden — négy kilométeres szaka­szon — szennyvíz­elvezető csatornát épít a fővárosi ta­nács építőipari vállalata. A mun­kálatokat szep­tember elején kezdték, a csator­na csaknem nyolc­ezer darab beton­csövét márciusra beépítik. Nagy Iván felvitele Hűién palsk Tizenhatszor cserél hazát a nvugatl országhatár egy kis szakaszát képező kanyargós Pinlza patak. A hűtlen víz hol magyar, hol osztrák területen folyik. Szabályozását közösen végzi a vízügyi igazgatóság és a szomszédos osztrák vízügyi szervezel:. A vízfolyásokban rendkívül gazdag Nyugat-Ma- gyarország egyéb vizeinek leg­nagyobb része is Ausztriában ered. Ezért a Pinkához hason­lóan szabályozásuk, partmenti területeik árvízvédelme, tisz­taságúik megőrzése közös fel­adat. Szinte állandóak a közös munkák. A Pinkán most ép­pen osztrák területen dolgoz­nak. Készülnek a tervek az egyik legnagyobb szabású magyar— osztrák együttes vízügyi akció­ra, a Lapincs szabályozására és a Rába Szentgotthárd— Alsószölnök közötti szakaszá­nak rendezésére. Ezzel a ha­tármenti Szentgotthárd és a közvetlen szomszédos osztrák területek árvízvédelmét old­ják meg. A lomb lehull Á gumóba vándorol a szárból a tápanyag Hatásos lombtalanítási eljá­rást dolgoztak ki a burgonya gépi betakarításának meg­könnyítésére. A szakemberek szerint a .burgonya gépi beta­karítás előtti lombtalanítása legalább olyan fontos, mint a jól előkészített vetőágy, vagy a tökéletes vegyszeres gyom­irtás. Többféle módja ismere­tes, de ezek közül néhány alig jutott túl a kísérleti állapoton. Nagyüzemi viszonyok között a szárzúzás, továbbá a kémiai lombtalanítás, illetve ezek kombinációja terjedt el. A kémiai lombtalanításnál hasz­nált szerek viszont gyakran gumórothadást, edénynyaláb bámulást idéznek elő. Dr. Horváth Sándor, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem csoportvezetője és Berták Zoltán műszaki ügyin­téző két éven át többször megismételt kisparcellás kí­sérletekben számtalan hazai Nem maradnak magukra Társadalmi gondozóhálózaf a ráckevei járásban Kereken száznyolcvan idős ember jelent meg a szi- getszentmiklósi tanácsház üléstermében, abból az alka­lomból, hogy a Vöröskereszt és a tanács a hét elején meg­rendezte az öregek napját — s mint karácsony táján min­den esztendőben — uzsonná­val látta vendégül a község idős lakóit. Az idei öregek napján Kátay Inciné dr., a ráckevei járási hivatal elnök­helyettese arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy milyen segítséget nyújt, a helyi ta­nácsok útján, az állam a rá­szoruló öregeknek. Hatvanon felül Elmondotta, hogy a rácke­vei járás 100 ezer lakosának 18 százaléka, tehát 18 ezer ember töltötte be 60-ik élet­évét. Akik munkaképtelenek, vagy csökkent munkaképessé­gűek, vagyontalanok és nincs megélhetést biztosító jövedel­mük, szociális segélyben ré­szesülnek hónapról hónapra. A Vízügyi Építő Vállalat (Budapest I.. Márvány u. l/c. telefon: 154—095) Pest megye területén most induló kiemelt beruházásokra kb. tízéves időtartamú kivitelezési munkákra FEE WÉ TEL ME HEMES: éjjeliőröket (nyugdíjasokat is), kőműveseket, ácsokat, vasbeton-szerelőket, segédmunkásokat, kubikosokat, valamint betanított munkásokat, továbbá: raktárvezetőt, anyagkiadót, anyagátvevő-térmestert. teljesítmény-elszámolót, bérelszámolót, bérelszámolási csoportvezetőt, gyors- és gépirőt, munkavédelmi előadót, gondnok-rendészt A VERTIKÁLIS FŐÉPÍTÉS VEZETŐSÉGRE: (Budaörs. Kállai Éva u. 32.) nehézgép-kezelőket, karbantartó szerelőket betonozókat. vasbeton-szerelőket gépkocsivezetőket, lakatosokat, hegesztőket, esztergályosokat, építőgép-szerelőket, kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, betanított és segédmunkásokat, valamint építési művezetőket, technikusokat, ált. adminisztrátorokat, gyors- és gépírókat. a központi gépjavító üzemébe: (Vecsés. Dózsa György üt 32—34.) esztergályosokat, lakatosokat, hegesztőket. MOBIL darukezelőket, könnyű- és nehézgép-kezelőket, betanított és segédmunkásokat. Jelentkezés a megadott címeken.. A segélyre szorulók mindössze i 303-an vannak az egész járás­ban és ebből csupán 13-an élnek az annyira népes Szi- getszentmiklóson. Akadnak azonban rendszeres segélyre nem szoruló öregek, akik ru­házkodásra, téli tüzelőre kér­nek rendkívüli segélyt. Az egész járásban 445-en kaptak ilyen segélyt és ezen belül Szigetszentmiklóson 68 idős ember. A járás egyetlen, zsúfolt szociális otthonának 102 lakó­ja közül mintegy negyven. semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik. Eltartásuk költ­sége teljes egészében az álla­mot terheli. Kevés a hely, te­hát nem minden rászoruló juthat a szociális otthonba. Márpedig sok az öregségére teljesen magáramaradott, vagy a lakásban naphosszat egyedül élő idős ember. Egye­düllétüket, ahol van, az öre­gek napközi otthona feloldja. Vannak azonban a magukra- maradottak között öregkoruk­ra elgyengültek, akik már nem tudják ellátni önmagu­kat. Mindennapos látogatók A ráckevei járásban a leg­elsők között indult meg még 1962-ben az ilyen idős embe­rek szociális gondozása. Vö­röskeresztes, ifjú vöröskeresz­tes aktivisták és úttörők vet­tek és vesznek részt az idősek társadalmi gondozásában. Sőt, ma már két hivatásos gondo­zónő is. Rajtuk kívül a járás községeiben 243 házi gon­dozásban részesülő . idős em­bert 112 társadalmi aktivista lát el. Szigetszentmiklóson e téren is kedvező a helyzet. Házi gondozásra csupán 17 idős' ember szorul és 15 társa­dalmi gondozó látogatja őket naponta. Az a tapasztalat, hogy a napközi otthonok és a házi gondozás eredményeként mindenütt csökkent a szociá­list otthont igénylők száma. Megnyugtató összegzés A szigetszentmiklósi öregek napjának résztvevői érdeklő­déssel hallgatták meg a járá­si hivatal elnökhelyettesének mondandóit, azok is, akik nem szorulnak a társadalom segítségére. Megnyugvással fogadták, hogy nem elhagya­tottak az öregek. Sz. E. és külföldi gyártmányú szert próbált ki az érés jeleit mu­tató, továbbá érett .burgonya­táblákon. Vizsgálták többek között azt, hogy a szerek mi­lyen hatást váltanak ki a gu­mók béltartalmára, tárolható­ságára, mérték a perzselés mértékét és laboratóriumi vizsgálataikkal ellenőrizték, hogy mennyi szer maradt a gumókban. A kísérletek során találtak egy olyan érést elősegítő ké­miai anyagot, amely kiválóan alkalmas az étkezési és őszi betakarííású vetőburgonya lombfalanítására. Ez a szer nem károsítja a gumókat, ezenkívül a lassú, 10—14 napos lombelhalással, lehetőséget ad arra, hogy a tápanyagok a szárból a gumóba vándorolja­nak. A burgonya tárolhatósá­gát sem befolyásolja, mivel a gyorsan lebomló anyag hasz­nálata esetén élelmezésegész­ségügyi várakozási idő előírá­sára nincs szükség. A .bekül­dött mintákban a MÉM Nö­vényvédelmi Központ toxiko­lógiai laboratóriuma szerma­radványt nem mutatott ki. A kedvező kísérleti tapasz­talatokat az egyetem kutatói a következő években széles körű nagyüzemi alkalmazásra ajánlják. Hangulatos, ro­mantikus erdei környezetben áll Tisza Lajos Kál­mán egykori nagy­kovácsi kastélya. Tágas, 17 hektár­nyi park tartozik hozzá. Ma 130 er­dészeti és faipar­ban dolgozó, gyer­mekének ad ott­hont. — Az intézetet 1958-ban az Or­szágos Erdészeti Főigazgatóság hozta létre. Meg­akarta oldani az erdészeti és faipa­ri dolgozók gyer­mekeinek problé­máját, akik több­nyire az erdők kö­zepén élnek négy­öt kilométer tá­volságra a kóz.ié ■ gi vagy tanyai is­kolától — emléke­zik Tóth László. az intézet igazga­tója. — Az ország minden részéből jelentkeztek a hát­rányos helyzetben élő gyerekek. A nevelőotthon 1962- fcen a Mezőgazda- sági és Élelmiszer- ipari Miniszté­rium hatáskörébe került, azóta fel­vesszük a mező- gazdasági dolgo­zók gyerekeit is. A fiatalok ' a nagykovácsi ál­talános iskolába járnak. Életritmu­suk az isikola na­pirendjéhez iga­zodik. A rendsze­res munka hatása a tanulmányi eredményekben is megmutatkozik: az otthon lakóinak az eredményei há­rom-négy tizeddel Otthonuk a kast ily Úgy élnek mint a kiskirályok mindig az átlag fölött vannak. — Hétvégeken budapesti progra­mokat szervezünk a gyerekeknek — fűzi tovább Tóth László. — Rem- szeresen. járJ»ik bábszínházba, legutóbb a Hóki­rálynő című me­sejátékot néztük meg. A Szépmű­vészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria kiállításait is meg­látogatjuk. Két­hetente játékfil­met vetítünk, amely az irodalmi tananyaghoz kap­csolódik. A gye­rekeknek különö­sen a Légy jó mindhaláligból és a Pál utcai fiúkból készült film tet­szett. — Havonta egy­szer szombat dél­után közösen megünneipeljük az aktuális születés- és névnapokat. A gyerekek virág ­csokorral, aján­dékcsomagokká i köszöntik pajtá­saikat. Az első nagy­szabású szavaló­versenyünket 1973-ban, Petőfi Sándor születésé­nek 150. évfc~- dulójára rendeztük — folytatja Tóth László. — A ver­seny . azóta már hagyománnyá lett, benevez rá a ta­nulók 40 százalé­ka. A zsűribe a színművésze­ti főiskola nö­vendékeit hív­juk meg. Darida Miklós például az­óta már az Opera­ház rendezője, de a mostani Ady szavalóverse­nyünkre is eljött, hogy átnyújtsa a jutalmakat a leg­jobb versenyzők­nek. A nagydíj az eddigi győztesek nevével díszített serleg. — A farsangi jel­mezbálra, és a tanévzáró ünnep­ségre a szülőket és volt diákjain­kat is meghívjuk. Ilyenkor az or­szág minden ré­széből eljönnek az erdészotthon öreg­diákjai, elhozzák családjukat, meg­mutatják sok szép élményük hely­színét. Elmondják, hogyan alakult a sorsuk, az életük. Az otthon megala­kulása óta szívé­lyes és baráti a légkör. A pedagó­gusok, a technikai dolgozók arra tö­rekszenek, hogy családias atmosz­férát teremtsenek az öreg kastély fa­lai között. Tóth László el­mondta még, hogy a gyerekek kive­szik a részüket az iskolai sport- és úttörőmunkáb ól is. Az intézet ön- kormányzati szer­ve. az otthonta- nács, melynek tagjait a közösség választja. A gye­rekek e napokbán lelkesen készülnek karácsonyra. P. Z. I A t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents