Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-14 / 293. szám

wmmm IV, ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1977. DECEMBER 14., SZERDA Munkában szülefeli kapcsolatok Formálják a faló arculatát Az agrárérlel miség helye és szerepe Az agrártudományi egyetem kollégiumának Gorka-terme . gyakran ad otthont különböző rendezvényeknek. Ezen a hi­deg, téli estén a terem ajtaján kézzel írott felirat szolgált sze­rény hivogatóul: TIT-összejö- vetel, a TIT járási elnökségé­nek, az egyetemi hallgatók TIT-csoportjának az egyetem közművelődési bizottságának rendezésében. A kényelmes fotelekben mintegy ötven egyetemista hallgatta meg Novák László, a gödöllői járási hivatal kereske­delmi és élelmiszer-gazdasági osztálya vezetőjének előadását, amely az agrárértelmiségiek helye, szerepe és feladatai a közművelődésben címet visel­te. Éleifeifogás Köztudomású, hogy a járás községeiben élő értelmiségiek között, számuknál fogva is, mi­lyen nagy szerepe van az ag- rárosoknak. A tizenegy ter­melőszövetkezetben kétszázan rendelkeznek felsőfokú kép­zettséggel, az Egyesült Szilas- mentiben például hatvanhétén tevékenykednek közülük. Va­jon mennyire érezteti hatását a mezőgazdasági mérnökök nagy száma a termelőszövetkezeti dolgozók életfelfogásában, tu­datuk alakulásában? A falu fejlődése, átalakulása, a gaz­dálkodás, a termelés szerkeze­ti változásának függvénye. A gazdasági alappal együtt kell, hogy formálódjon a politikai, ideológiai, kulturális és erköl­csi élet is. Az agrárértelmiség nem lehet közömbös ezzel az atalakulassal szemben sem, se­gítséget kell adnia a szocialis­ta falu kialakításához. A vitaindító előadás után először Hajnal Irén, a TIT já­rási-városi titkára szólt hozzá a témához, és arra a közvetlen kapcsolatra hívta fel az egye­temi hallgatók figyelmét, amely a mezőgazdaságban dol- •gozó értelmiségiek és a terme­lőszövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók között, a közös munka során kialakul. A munkában született kapcsola­tok a közös ismeretszerzés alapját jelenthetek. Szabó Mihály, >a kartali szö­vetkezet mezőgazdasági gé­pészmérnöke ötéves gyakorla­tának tapasztalatairól szólt. Sokan vélekednek úgy. mint ő: — Emberileg és szakmailag elfogadtatni magunkat, nem könnyű dolog. A kezdeti bizal­matlanságot legyőzni legalább olyan nehéz, ha nem nehezebb, mint az egyetemen egy jó szi­gorlati jegyet szerezni. Dr. Mohai Imre állatorvos, a TIT veresegyházi csoportjának vezetője figyelmeztette az egyetemi hallgatók TIT-cso­portjának tagjait, hogy csak a többet és a jobbat akarás, a Olvasóink fóruma k helyreállítás drágább? A utat nyáron bontották fel az a Stromfeld Aurél sé­tány 4. számú épülete előtt a Pest megyei Építőipari Vál­lalat aolgozói, ncgy villany- vezetéket építsenek. A szere­lést befejezték, de az árkot úgy • temették be, hogy arra gépkocsival ráhajtani nem le­het. A józanabb gondolkodású gépkocsivezetők az akadályt .látva visszafordulnak, ám a restebbek nem sajnálják és ráhajtanak a nemrégiben el­készített ágyúsokra, a kiülte­tett apró fenyőfákra. A par­kosítok már kétszer rendbe hozták az út menti területei, de munkájuk újból és újból feleslegesnek bizonyult. Ideje volna, hogy az árokásók hely­reállítsák az utat, hiszen nem is kerülne sokba; vagy az az egy köbméter beton drágább, mint a többszöri parképítés? Ilyés József Stromfeld A. sétány 4. A késő estébe nyúló beszél­getés minden szava az egyete­mi hallgatók felelősségérzetéről szólt, és arról, hogy a TIT-cso- portban tömörült hallgatók örömmel és nagy ambícióval vállalják a járás közművelődé­sében az úttörő szerepet. Segít­ségükkel jól jár a falu, de jól járnak ők maguk is: megis­merkedhetnek azzal a közeg­gel, amelyben az egyetem el­végzését követően élniük és dolgozniuk kell. F. M. A szabadságharcról TiT-program Donronyhan A domonyi népfront- és if­júsági klub TIT-programjá- nak keretében december 17-én 17 órától Kossuth Lajos és a szabadságharc címmel Kardos Győző tart előadást az érdeklődőknek és a klubta­goknak. Iklad Ady-em'éknrűsor és -kiállí ás Az ikladi klubkönyvtárban kiállítással egybeköiött mű­sorral emlékeznek nagy köl­tőnk, Ady Endre születésének 100. évfordulójára. Decem­ber 18- án, vasárnap 16 óraikor nyílik a kiállítás és ekkor mutatják be a költő művei­ből össjzeállított emlékmű­sort is. Hetven létesítmény Túzoltck tanácskozása A város és a járás különbö­ző intézményeinek vezetői és a tűzvédelmi előadók hivata­losak arra az értekezletre, melyet december 16-án, pén­teken, délelőtt 9 órakor ren­dez a városi járási tűzoltó­parancsnokság, a járási hiva­tal nagytermében. A tanács­kozáson a mintegy hetven lé­tesítmény tűzvédelmét érté­kelik, s meghatározzák azo­kat a további teendőket, amelyek a tűzvédelem haté­konyságát fokozzák. A szövetkezetek támogatásával Nagyobb gondot az ut-ín.pótlásra Sikeres a péceli kórus A péceli szövetkezetek aranydiplomás Petőfi Sándor énekkara a napokban tartot­ta évadzáró összejövetelét. A kórustagok hozzátartozói, a meghívottak majdnem egy óra hosszat gyönyörködhet­tek a műsorban, amelyet első­sorban azoknak ajánlottak az énekesek, akik otthon, a csa­ládban tették lehetővé szá­mukra, hogy a rengeteg pró­bán, a távoli fellépéseken is gondtalanul gyakorolhassa­nak, szerepelhessenek. Minkó Benjámin, a dalosok elnöke ismertette a kórus te­vékenységét. Az idén nyerték el az aranydiplomát, részt vettek a szövetkezeti kórusok országos találkozóján, a szé­kesfehérvári és a nagymarosi kórustalálkozón, a járás köz­ponti ünnepségein. A kórus sokat köszönhet a támogató szövetkezetnek. Kü­lön említést érdemel például a Rákosvölgye Termelőszö­vetkezet, ők adták a pénzt az egyenruhához. A vendégek közül Juhász János, a közsé­gi pártbizottság titkára és Tóth István tanácselnök is elismerően nyilatkozott az énekesek kulturális missziójá­Bemutató tavasszal Megörökítik községük életét Fotószakkör Versegen A vérségi művelődési ház fotoszakköre, rövid szünet után, a kora tavasztól ismét működik. A tíz lelkes tagból álló gárda azt a célt tűzte ma­ga elé, hogy fényképeken örökíti meg a község régi és újabb épületeit. A szükséges vegyszerekhez, filmekhez a községi tanács adta a pénzt. A kezdeti hév az első fényké­pek elkészülte után sem csap­pant, napról napra szaporo­dott a felvételek száma, s közülük a szakkör vezetője mintegy százötvenet ítélt al­IdeigleoesGüi: műanyag sátor Raktározási gondokkal küzd! adási határideje ez év szep­tember 15-e volt. Sajnos, az építők időközben elvonultak, nem tudni, mikor fejezik be a felállványozott épületet. A nedvességre különösen érzékeny gyógyszerek, gyer­mektápszerek elhelyezésére ideiglenesen levegővel felfúj­ható műanyag sátrat állítottak fel, melynek alapterülete ezer négyzetméter. Irta és fényképezte: Barcza Zsolt * a Gyógyáru Értékesítő Válla­lat gödöllői telepe. Mint Tóth Imre telepvezető elmondta, a jelenlegi területen a naponta érkező szállítmányokat csak többszöri átrakodással tudják elhelyezni, illetve további út­jára indítani. Ideig-óráig munkások átcsoportosításával győzik, de hosszú távra nem megoldás. A rakterűiét bőví­tésére két éve kezdték építeni 1700 négyzetméteres magas­raktárukat, melynek utolsó át­.............. .......mm» \- a*. .... A félig kész raktárépület kalmasnak arra, hogy album­ba kerüljenek. ‘ Az elkészült gyűjteményt a falumúzeum­nak szánják a fotósok, hogy majdan később, a érdeklő­dőknek megmutathassák falu­juk közeli és távolabbi múlt­ját. Október elején a szakkör életének új korszaka kezdő­dött. Ekkor vette át vezeté­sét Hámor László, fenyőha­raszti agrármérnök, aki már tekintélyes fotósmúltra te­kinthet vissza: egyetemista korában ő vezette az agráro- sok fotóklubját, nemrégiben pedig kiállításon mutatták be nagyításait. A kör élete szervezettebbé vált. A tagok — időközben számuk megszaporodott — hétfő délutánonként jönnek össze az ifjúsági klubban, ahol a fényképezés elméleti kérdéseivel ismerkedhetnek meg, s a tanultakat a gyakor­latban is kipróbálják. A klubösszejövetelek csak a kezdeti lépéseket jelentik, az igazi munka a laboratórium­ban folyik. Itt minden dél­után dolgozhatnak a klubta­gok. Tevékenységüket munka- programban határozták meg. Ebben rögzítették azt is, hogy megörökítik a termelőszövet­kezet, az iskola és az óvoda életét. Így elkerülhetik azt a veszélyt, hogy rossz értelem­ben vett családi fényképezés alakuljon ki. A témák bővíté­se végett kirándulásokat is terveznek. Jövő tavasszal a legsikerül­tebb alkotásokból kiállítást rendeznek s ez két szempont­ból is hasznos lesz. A község lakói megismerkedhetnek a klub munkájával, a gyerekek pedig újabb erőt meríthetnek a nyilvánosság előtti bemu­tatkozásból. Az utóbbit szol­gálja az ajándékkosár ötlete is: a legjobb munkát végző tagok fotócikkekkel teli szaty­rot kapnak elismerésül. Bene Mihály ról, a községben vállalt köz­művelődési szerepükről. A mostani összejövetel ar­ra is jó volit, hogy megmu­tassák, egyénileg is jól kép­zettek. Gyönyörűséggel hall­gathattuk például Horváth István, IMikes Ferenc és a többiek szólóit. A több mint száz meghívott a Sport ven­déglő dolgozói jóvoltából, való­ban kulturált környezetben élvezhették a kórus gazdag repertoárját. Vezetőjük, Bakonyi Árpád, aki nagyon sokat tett és tesz a társaság jó szerepléséért, ezúttal új oldaláról mutatko­zott be, szavalata, egy Petőfi- verset mondott el, nagy sikert aratott, ö mondta el azt is, hogy egy-két nap alatt tanul­ták meg a Szovjetunió him­nuszát, s szűkebb közönség előtt már bemutatták a leg­újabb számaikat is, szerzőik között magyarok és külföldiek egyaránt megtalálhatók. A további, sikeres szereplés azonban megkívánja, hogy az eddigieknél több gondot for­dítsanak az utánpótlás neve­lésére. Éppen a kórus közre­működési szerepéből fakad, hogy a diákok, az általános iskolai tanulók előtt is vonzó­vá kell tenniük a közös ének­lést. Az idei gazdag és ered­ményes program minden. bi­zonnyal közülük is többeket állít majd a pódiumra. A. I. Isméi karácsonyfa m A gödöllői népbolt megkezd­te a karácsonyfák árusítását, eddig mintegy 20 ezer forint értékben adtak el. A raktár­ban még ötezer fenyő vár gaz­dára. A képen: Rétháti Lajos kínálja a formás fákat a gö- düliőieknel Legszebb tájaink Természetté ók klubestje Szellemi totó A városi-járási Juhász Gyula Könyvtár olvasótermé­ben rendez klubdélutánt a Gödöllői Sport Club termé­szetjáró szakosztálya decem­ber 15-én, holnap délután há­romnegyed ötkor. A klub tag­jai színes diafilmek segítségé­vel számolnak be utazásaik­ról, levetítik a Bükkben, a Zempléni hegységben, Sop­ronban, Fertődön és az ország más tájain készült felvételei­ket. A bemutatott tájakhoz kopcsolódnak a szellemi totó kérdései is, amelynek legjobb megfejtőit útikönyvekkel ju­talmazzák! A megyei bajnokságban Galgamácsai asztaliteniszezők Egy éve alakult meg Gal- gamácsán a helyi sportegye­sület asztalitenisz-szakosztá­lya, s miután először a köz­ségi spartakiád, majd a ha- j gyományos téli kupa küzdel- klub csapata, hívta még" őket mekben megedződtek, a ! barátságos bemutatóra. Az Boromissza Károly, Máté Ká ! egyéni mérkőzések után 13-as roly, Kecskés Szabolcs, Fóthy győzelemről adhatunk hírt, szállhatnak a bajnoki ponto­kért. A bajnokság befejezése után az erdőkertesi községi klubkönyvtár és az ifjúsági A műanyag sátor. József összetételű csapat be­nevezett a megyei I. osztályú bajnokságra. A galgamácsaiak jól megállták a helyüket, ti­zenegy pontot szereztek és ezzel a tizedik helyen végez­tek. Így jövőre is hárcba bár a mérkőzésen nem az eredmény számított. A ta­lálkozó győztese a tömeg- sportmdzgalom, s a bemutató után várható, hogy Erdőker­tesen is egyre többen érdek­lődnek majd e szép sport iránt. I szűk szaKmai keraeseken túl­menő érdeklődés adhat és ad lehetőséget a tartós emberi kapcsolatok kialakítására, ame­lyek alapján megindulhat a tanulás és a tanítás. Az évszá­zados hags’ományok, beidegző­dések legyőzéséhez nagy aka­ratra van szükség. Passzivitás Porgányi Gyula, a szilasmen- tiek főrrvezőgazdásza a szak­mán belüli specializálódás je­lentőségét emelte ki, Ángyár József a növénytermesztési tanszék újsütetű tanársegéde a közéletben tapasztalható pasz- szivitás okait kutatta. Ez már az egyetemisták között is fel­lelhető. A közéletiségről kialakult vi­ta nem .torkollott egységes ál­láspontba, annyi azonban az elmondottakból is kitűnt, hogy minden emberi közösség­ben kell lennie megfelelő fel- készültséggel bíró embereknek, akik a többieket tájékoztatni tudják. Hiszen még a termelés, a gazdálkodás összefüggéseit sem ismerheti mindenki, s azokat érthetően megmagya­rázni sem egyszerű feladat. Mindkettőhöz érteni kell. s va­jon a mezőgazdasági értelmi­ségiek értenek-e? Sokszor úgy látszik, hogy ők sincsenek megfelelően tisztában a vezeté­sükre bízott emberek gond­jaival, s a kollektíva elé állí­tott feladatokkal. Pedig a gaz­dasági és egyéb gondok meg­oldásához nekik is hozzá kell járulniuk, a többi között az­zal is, hogy alaposan megis­merkednek ezekkel a kérdé­sekkel — legyen országos vagy kisebb méretű a gond — s másokat is meg kell ismertet­niük. Erkölcs Dr. Balia G. Tamás egyete­mi tanársegéd, az agrárértel­miség elfoglaltságáról, a kul­túra tartalmáról, dr. Mészáros Ferenc adjunktus, az általános műveltség v.áltozó kritériumai­ról, tartalmának átértékelésé­ről, dr. Pecznik János tanszék- vezető egyetemi tanár a társa­dalomtudományi ' ismeretek fontosságáról beszélt. Polonyi Péter, a járási közművelődési bizottság titkára arra a kérdés­re igyekezett választ adni, hogy a parasztság megőrzi-e és ho­gyan népművészetét, s az ab­ban is kifejeződő erkölcsét. Ha az öröm vagy a fájdalom szót kér bennünk, azt, miként ré­gebben is. csak közösségben tudjuk igazán kifejezni. Erre szolgálnak az összejövetelek, a közös éneklések, a táncok, a beszélgetések. S az egyetemis­táknak, a jövő szakemberei­nek, a valódi emberi közössé­gek megteremtéséhez is érte­niük kellene.

Next

/
Thumbnails
Contents