Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

Ülést tartott a Minisztertanács A nyugdijak rendszeres emeléséről, az ellenőrzésről hozott határozatokat a kormány A kormány Tájékoztatási Hi- Tatala közli: a Minisztertanács ízerdán ülést tartott. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács olnökhelyettese beszámolt a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság XX. ülésszakáról. A kor­mány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. t A Szakszervezetek Országos | Tanácsa, valamint a munka- ' ügyi miniszter javaslatára a kormány rendeletekben módo­sította a nyugellátások és egyéb ellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló és társadalom­biztosítást érintő egyes koráb­bi rendelkezéseit Az igazságügyminiszter elő­terjesztése alapján a kormány Licencpo/itika A műszaki fejlesztéssel foglalkozó szakembe­rek egy része még ma is azt vallja, hogy o licenc és know-how-vásár­lások (magyarul: szabada­lom- és gyártásieljárás-vá- sárlások) olyan módszer­nek számítanak, amelyre akkor és ott van szükség, amikor és ahol kevés a te­hetség és a tudomány a feladatok megoldásához. E nézet szerint tehát a szak­mai hírnevet csorbítja, ha külföldről kell műszaki eredményt vásárolni. El­túlzott szakmai büszkeség ez, ami a gyakorlatban ér­vényesülve sok kárt okoz­hat. Akinek ez az álláspont­ja, nem számol például azzal, hogy a mai korsze­rű nagyipar a 20—30 évvel ezelőtti gyártmányválasz­ték sokszorosát állítja elő. Ráadásul valamennyi gyártmányt nagy termelé­kenységgel, a kor színvo­nalának megfelelően kell gyártani — vagy előterem­teni a külgazdasági kap­csolatok révén — a társa­dalom mai magas gazdasá­gi fejlettségének, életszín­vonalának és korszerű élétvitelének megfelelően. A legtöbb ország nemzeti ipara a mai fejlettségi szinten nem is képes, egy­magában megtermelni mindazt, amire a terme­lésnek és a lakosságnak szüksége lehet Amit tehát előállít, azzal egyúttal még meg is kell keresnie azok­nak a gyártmányoknak az árát, amelyek termelésére esetleg nem vállalkozhat. Legfeljebb 1—2 ország képes a teljes és szükséges termékskála és technológia folyamatos fejlesztésére. Ezt a nemzetközi szabada­lomkereskedelem pontosan is igazolja: az országok túlnyomó többsége évről évre sokkal több szabadal­mat vesz, mint amennyit elad. A szükséges kutatási­fejlesztési feladatok ellá­tására tehát, a legtöbb fej­lett vagy közepesen fejlett iparú országban, így ha­zánkban is, egész egysze­rűen nem elég a rendelke­zésre álló fejlesztési kapa­citás. Ezt nem is lehet kor­látlanul növelni, hiszen egy népgazdaságon belül sok egyéb más műszaki feladatot is el kell látni. Nem arról van szó tehát, hogy a hazai feilesztők — bármelyik ágazatban is — nem elég tehetségesek vagy felkészültek, hanem egyszerűen nem győzhetik a feladatok megoldását. Mégis: a magyar ipar az utóbbi 10 évben arány­lag kevés szabadalmat és eljárást vásárolt külföldön. Az előző évtizedhez képest, számos kormányzati erő­feszítés eredményeként persze többet, de a lehet­ségesnél és a szükségesnél jóval kevesebbet. Az ipari kutatásra és fejlesztésre szánt összegeknek évenként általában csupán 10—15 százalékát költötték a vál­lalatok licenc- és know- how-vásárlásra. A megvásárolt szabadal­makkal persze gazdálkod­ni kell: nemcsak úgy, hogy bevezetik a termelésbe és a vállalat környezetébe (ez sem egyszerű munka), hanem — szó szerint — meghonosítják azt a szak­mai színvonalat, ismeret- anyagot, szemléletet, amit egy-egy szabadalom meg­testesít. Ezek a licencek — ha jó a választás — renge­teg műszaki, gyártási ta­pasztalatot is tartalmaz­nak, segítségükkel tehát igen magas rutinfokot is importálhatunk, s ez meg­gyorsítaná a hazai műsza­ki fejlődést, a felzárkózást a nemzetközi élvonalhoz. Japán hallatlanul gyors ipari fejlődését a II. vi­lágháború után lényegében ugyanez a fejlesztési tak­tika eredményezte. Renge­teg licencet vásároltak, de azokat kiindulási alapnak vették, trambolinnak a sa­ját műszaki alkotólendüle­tük számára. Ilyesmire már találni hazai példát is. A hűtőgépe gyár, a Rába-gyár vagy a Bábolnai AG, például ma már Európa-szerte ismer­tek. Rangjukat a 60-as években körültekintően megvásárolt és jól megho­nosított (tehát részben a hazai fejlesztési kapacitás­sal továbbfejlesztett) kül­földi szabadalmaknak kö­szönhetik. Ezzel nemhogy kisebb lett e vállalatok fejlesztő- gárdájának becsülete, ha­nem inkább a sokszorosára nőtt. Tudniillik bebizonyí­tották a széles, nemzetkö­zi szakmai közvélemény előtt, hogy tehetségük és felkészültségük a legjobb nemzetközi fejlesztési szín­vonalnak is megfelel: hi­bátlanul és gyorsan tudták uavanis alkalmazni és to- vábbfeileszteni a korszerű műszaki eredményeket A technikai fejlődés mai szintjén, szakmailag, így is mérik már a kutatók-fejlesztők tu­dományát, vagyis, hogy milyen minőséggel és gyor­sasággal képesek mások eredményeit adaptálni és tudják továbbfejleszteni. Tehát hogy egy vállalat kutatóintézet hogyan tud beilleszkedni az alkal­mazott kutatásfejlesztés nemzetközi munkamegosz­tásába. Ennek fontosságát hangsúlyozta a kormány is tegnapi ülésén, a vállalati licencpolitika korszerűsíté­sére hozott határozatának elfogadásakor. JÖVŐRE ELKÉSZÜL Új napközi otthon Leányfaluról sok ember jár be dolgozni Szentendrére és a távolabbi Budapestre, akiknek gyerekei a községi iskola nap­közi otthonában töltik a dél­utánt. Tanulásukat és ismeret- szerzésüket segítendő, a hely­beli tanács új napközi otthon kialakítását kezdi el. Még idén 700 ezer forintért megvásárolja a tanács az is­kola melletti 196 négyzetméter alapterületű épületet. Az át­alakítását és berendezését jö­vőre kezdik meg, s még 1978- ban befejezik e munkát. A már új napközi otthonban két tanteremben gyarapíthatják ismereteiket a diákok az is­kolaidő után. áttekintette az állami és a szö­vetkezeti ellenőrzés helyzetét és rendeletben szabályozta a továbbfejlesztés feladatait, ugyancsak megtárgyalta és el­fogadta a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnökének elő­terjesztését és határozatot ho­zott az ellenőrzési munka to­vábbfejlesztéséről. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke és a külkereskedelmi miniszter elő­terjesztésében a licencek igény- bevételének jelenlegi helyzetét elemezte, egyben javaslatot tett a fejlesztés irányelveire. A kormány az előterjesztést elfo­gadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének jelentését az V. ötéves terv időszakára elhatározott műsza­ki fejlesztési fő irányok ér­vényre jutásának tapasztalatai­ról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. PEST MEGYEI VOÁfi PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXL ÉVFOLYAM, 294. SZÄM Ära 80 fillér 1977. DECEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Előkészületek a számvetésre Sikeres esztendőt zárnak a Pest megyei gazdaságok Országszerte ezemégyszáz- huszonöt tsz-ben és 177 más mezőgazdasági szövetkezetben elemzik december közepén az idei gazdálkodást. A leltáro­zások, összesítések után a zárszámadás a január első fe­lében kezdődő közgyűlések elé kerül. Pest megyében befejeződ­tek a járási értekezletek, amelyeken a megye vezetői megtárgyalták a gazdaságok Pártvezetők látogatásai Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Salgótarjánba látoga­tott, ahol részt vett és fe szó­lalt az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának kibővített ülé­sén, amelyen megtárgyalták Nógrád 1977. évi gazdálkodá­sának tapasztalatait és az 1978. évi feladatait. Ezt követően Németh Ká­roly találkozott Nógrád megye párt- és állami vezetőivel, akikkel eszmecserét folytatott az időszerű politikai és gazda­sági kérdésekről. ★ Győrbe látogatott Fock Je­nő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, aki részt vett és felszólalt a Győr-Sop- ron megyei pártbizottság kibő­vített ülésén, amelyen többek között a Központi Bizottság legutóbbi üléséről hangzóit cl tájékoztató. A pártbizottság tagjai meghallgatták az idei év gazdasági múmiájáról szóló tá­jékoztatót, máj 1 jóváhagyták az 1978. évi gazdasági munká­ra vonatkozó feladat tervet. ★ Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára Budapest XIV. kerületbe látogatott. Délelőtt beszélgetést folytatott a kerü- kerületébe látogatott. Délelőtt let párt- és állami vezetőivel, társadalmi aktivistákkal. Is­mertette a Központi Bizottság legutóbbi ülésén meghatáro­zott legfontosabb feladatokat. Délután részt vett és felszó­lalt a kerületi pártbizottság ülésén. ★ Tegnap ülést tartott Veszp­rémben a megyei pártbizott­ság. Megtárgyalták a tudomá­nyos intézmények és a mező- gazdaság kapcsolatát, össze­gezték a megyei párt-végre­hajtó bizottság második félévi operatív tervének végrehajtá­si tapasztalatait és az 1978-as első félévi tervet Az ülésen részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kovács Gyulá­nak, a Veszprém megyei párt­bizottság titkárának, nyugál­lományba vonulása alkalmá­ból, érdemei elismeréséül a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta, amelyet Borbély Sándor adott át vezetőivel a várható ered­ményeket és jövő évi tervszá­mokat. Az év végi nagy mun­kára felkészítették az üzem­gazdászokat, s a főkönyvelők is egyhetes tanfolyamon vesz­nek részt. Január 15-re elké­szítik az 1978-as üzemi terve­ket és február végére min­denütt elkészül a zárszám­adás. Az előzetes adatok szerint a megye szövetkezeti gazdasá­gainak termelési értéke 16,5— 17 milliárd forint között ala­kul majd, ami II—12 százalékkal halad­ja a tavalyi értéket. A bruttó jövedelem várha­tóan meghaladja az 5 milliárd 300 millió forintot, ami 9,6 százalékos növekedésnek felel meg. A nyeresége 14 százalék­kal emelkedik, megközelíti a 2 milliárd forintot. Ez első­sorban annak köszönhető, hogy tovább javult a munka hatékonysága, valamint a munka- és üzemszervezés. A gazdaságok jövedelméből részesedési alapra 3,5—3,6 milliárd forint körüli Összeg jut, mely mintegy 7,5 száza­lékkal haladja meg a tava­lyit. A fejlesztési alap egyti- zeddel nő, meghaladja a 815 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy jövőre legalább olyan nagyságrendű beruházásokra vállalkozhatnak a tsz-ek, mint az idén, alapot teremtve az 1978-as fejlődéshez. A módo­sított szabályozó rendszer megnövelte a kötelező tarta­lékalapot, ami az eddigieknél nagyobb biztonságot ad a szö­vetkezeteknek. A tapasztalatok szerint a gazdaságok az eddigieknél jobban figyelembe vették a termőhelyi adottságokat. Jelentősen megnőtt a zöldség- és burgonyater- ' melési kedv, aminek az eredményét nem­csak a zárszámadásnál érzé­keli a tagság, hanem a lakos­ság is tapasztalhatta a piacon. Az állatállomány számban és minőségben is az országos átlagnál dinamikusabban fej­lődött. Különösen szembetűnő ez a folyamat a szarvasmar­ha-ágazatban és juhászaiban. Az összesített adatokat a gazdaságok tagjai az idén már csaknem mindenütt írásos tá­jékoztatókban kapják kézhez, így lehetőségük van arra, hogy az elemzés Ismeretében hallassák véleményüket a közgyűlésen is. Javaslataikat, észrevételeiket a jövő évi ter­vek összeállításánál így már figyelembe veheti a vezetőség. T. A. U Az esztendő mérlege Hullámvölgy után felívelés Teljesíti tervét a Lenfonó- és a Szövőipari Vállalat Sebesen közeleg a nap, amikor pontot teszünk az idei esztendő végére. Ez egy­úttal a számvetés közeledtét is jelenti: mérlegre kerül, mi valósult meg az év eleji ter- vezgetésből. célkitűzésekből. Érthető módon, a vállalatok többségénél szaporodnak e napokban a kimutatások, a számítgatások, s körvonalai­ban már kibontakozik, mi­lyen eredménnyel munkál­kodtak. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál nem túl kedvező háromnegyedév után kezdtek hajrázni, jelentős lemaradást kellett — kell pótolniuk. — Sikerült-e? — kérdeztük Bedő Lajos műszaki-gazda­sági tanácsadót. Életmentő plexitetők Egyik legfontosabb életmentő készüléke a kórházak új­szülött osztályainak az inkubátor. A készüléket a Medicor gyártja, de az átlátszó plexitetőket a fóti Műanyag- és Faipari Szövetkezetben állítják össze. Idén 3 ezer darab készül. Bozsán Péter felvétele — Nehéz hónap volt szá­munkra az október is. Nem sikerült teljesítenünk időará­nyos termelési tervünket — válaszol. — Szövőgyáraink­ban 353 ezer négyzetméter­rel készült kevesebb szövet az előírtnál: a Budakalászi Szövőgyárban 115 ezer 800 négyzetméterrel maradtak el a tervüktől. Elsősorban ások programváltozás, a vevők ren­deléseinek módosításai okoz­tak gondot Ez ugyanis jelen­tős időveszteséget, termelés- kiesést vont maga után, és megnehezítette az ütemes munkát. Az októberi hullámvölgyet szerencsére novemberben felmelkedés követte. Különösen a budakalá­sziak remekeltek. A gyár munkásai egy ember­ként álltak a műszaki-gazda­sági vezetés mögé. Az ered­mény nem is maradt el. A Budakalászi | Szövőgyárban novemberben több mint egy­millió négyzetméter készter­méket gyártottak, s ezáltal si­került pótolniuk szinte a tel­jes szeptemberi és októberi lemaradásukat. Kérdésünkre, hogy vajon a hajrá nem ment-e a minőség rovására, határozott nemet kapunk válaszként. Igazolá­sul ismét néhány számada­tot sorol fel Bedő Lajos. — Az 1977-es évre vállala­ti szinten 85 százalékra ter­veztük a kereskedelmi első osztályú részarányt; a no­vembert 84,2 százalékkal zár­tuk. Ez ugyan némiképp ala­csonyabb az előírtnál, ám de­cember végéig elérjük a ter­vezett szintet. Az év utolsó hónapjában 2 millió 476 ezer négyzetméter lenszövetnek kell elkészül- \ nie, ebből 919 ezer 400 négy-’ zetméter gyártása a budakalá­sziak feladata. Amennyiben sikerül megőriznünk a jelen­legi lendületünket, valószínűleg december­ben is túlteljesítik a ter­vüket. Nem áll rosszul a vállalat, értékesítési tervteljesítését tekintve sem. Erről dr. Ma- tyasovszky Gézától, a keres­kedelmi főosztály vezetőjé­től kapunk tájékoztatást. — Máris látjuk — mondja —, hogy a tervezettnél öt-hat százalékkal magasabb lesz a dollárárbavételünk; néhány kisebb angol tétel kiszállítása van még hátra. Kedvezően alakult a szo­cialista export is, idén 800 ezer négyzetméter­rel többet gyártottunk e cél­ra, mint tavaly. Így mintegy 800 ezer rubeltöbblet-bevétel- hez is jutunk. Természetesen a hazai vásárlókról sem fe­ledkezünk meg. Néhány ke­reskedelmi vállalattal a na­pokban is tárgyalásokat foly­tatunk; összességében vala­mennyi vállalt belföldi köte­lezettségünknek eleget tudunk tenni az év végéig. D.Gy. KÖZÉLET Gál László, a SZOT főtit­kárhelyettese, szakszervezeti küldöttség élén, tegnap a Kö­zel-Keletre utazott A dele­gáció Kuwaitban és Irakban tesz hivatalos látogatást, ahol a szakszervezeti vezetőkkel a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeiről tanácskoznak. Garamvölgyi Károly okta­tásügyi miniszterhelyettes ve­zetésével hazaérkezett a ma­gyar delegáció háromhetes latin-amerikai útjáról. Vene­zuelában, Panamában és Me­xikóban folytattak megbeszé­léseket az oktatási és kulturá­lis minisztériumok vezetőivel.

Next

/
Thumbnails
Contents