Pest Megyi Hírlap, 1977. december (21. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-11 / 291. szám
1917. DECEMBER 11., VASARNAF Büntetés, ba lesei, házasság, válás Nemzetközi jog a hétköznapokon Uj jogsegélyszerződések, szabályozási törekvések Eljárhatnak-e külföldi állampolgár ellen bíróságaink, ha az illető saját hazájában bűncselekményt követ el, s a felelősségre vonás elől például Magyarországra „utazik”? Melyik állam bíróságára tartozik az ügy, ha a turista a magyar jogszabályok ellen vét? Elismerhe- tő-e a magyar állampolgárnak külföldön kötött házassága, s mikor teSdntjük érvényesnek a határainkon túl kimondott bontást? Hogyan kell megítélni az eltérő állampolgárságú házastársak vagyonjogi vitáit? — Néhány kérdés abból a sok százból, amelyre az igazságszolgáltatásban naponta kell választ keresni. A különböző államokkal kötött jogsegélyszerződések egyik fő küldetése éppen e válaszadás megkönnyítése. Melyek korszerű szabályozási terveink új eredményei, milyen elképzeléseket igyekszünk a nemzetközi tárgyalások során érvényesíteni? A témáról dr. Bán Tamás, az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi osztályának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát. — Arra törekszünk, hogy minél több állammal rendezzük jogi kapcsolatainkat, többek között jogsegélyegyezmények megkötésével. Az utóbbi időszakban, különösen a helsinki záróokmány aláírása óta megnövekedett az ilyen jellegű egyezmények jelentősége. Elsősorban azért, mert az általuk rendezett államközi kapcsolatok az enyhülés javát szolgálják. A testvéri országokkal való ilyen irányú együttműködést lényegesen megkönnyíti politikai, társadalmi berendezkedésünk azonossága, jogrendszerünk alapvető intézményeinek hasonlósága. A szocialista országokkal az 50-es években szinte sorozatban kötöttünk jogse- gélyszerződáseket. Azonban, mint ahogy társadalmi fejlődésünk időnként megköveteli saját belső jogszabályaink korszerűsítését —, ugyanúgy szükségszerű, hogy az új, korszerű követelményékhez' igazítsuk kétoldalú megállapodásainkat is. r Érvényes: a befogadóé — Az egyik fő törekvésünk, hogy egyszerűsítsük' a magyar és a külföldi bíróságok egymás hazájába irányuló iratainak kézbesítését.- Havonta több száz ilyen üggyel van dolgunk — például, ha magyar bíróság külföldről idéz tanút, szakértőt, illetve külföldi bíróság itt lakó részére kíván ítéletet kézbesíteni. Tekintve a „forgalom” növekedését, igyekszünk az ügyintézésben a szükségtelen lépcsőfokokat kiiktatni. Decentralizáljuk a hatásköröket, hogy az adott ügyben illetékes bíróságok, A TRAUBISODA TERMESZEI AJÁNDÉKA! ügyészségek, közjegyzők közvetlenül küldhessék meg egymásnak az iratokat, és ne az érdekelt igazságügyi minisztériumok közbeiktatásával. Ily módon egy-egy per lezárásában hónapokat, olykor fél évet is nyerhetünk. • Egyszerűsítési törekvéseink helyességét igazolja az NDK, a lengyel és a csehszlovák partnerekkel már Kialakított gyakorlat a polgári, családjogi és a büntetőügyekben. — A csaknem két évtizede hatályos magyar—NDK jogse- gélyszerződás ez évi módosítása és kiegészítése már korszerűen szabályoz egy sor munkajogi kérdést is. Az NDK-ban szép számmal tanulnak, dolgoznak magyar fiatalok — és fordítva. Megállapodtunk abban, hogy a munkaviszonyukkal kapcsolatos jogviták eldöntésénél a .fogadó” állam jogát fogjuk alkalmazni. A. turizmus megélénkülése „tűzte napirendre” a közlekedési büntetőügyekben való eljárás módosítását is. Eszerint, ha például egy magyar állampolgár balesetet okoz az NDK-ban, a bíróság előtt az ottani KRESZ szabályainak megsértéséért kell felelnie. Kiadatás alapján — Nemrégiben kötöttük meg magyar—osztrák bűnügyi jogsegély szerződést, valamint kiadatási szerződést. Először sikerült kapitalista országgal megállapodnunk abban, hogy az állam, amelynek területén a bűncselekményt a külföldi állampolgár elkövette, a büntetőeljárás lefolytatását átengedhesse a másik fél igazságszolgáltatási szerveinek. Korábban ilyen „felajánlás” csak elvétve, a legsúlyosabb esetekben fordult elő. Ha például egy magyar állampolgár Ausztriában enyhébb — például közlekedési — bűncselekményt követett éL minden esetben az osztrák bíróságra várt a felelősségre vonás. Emiatt. éppen a viszonylag enyhébb megítélésű cselekményeknél érvényesült a legkevésbé az ítélet nevelő hatása. Hiszen ha például szabadságvesztésre ítélték — amelynek végrehajtását próbaidőre felfüggesztették —, állampolgárunk hazaérkezését követően aligha lehetett ellenőrizni a próbaidő alatti magatartását. A büntetőeljárás átengedésének jelentősége mellett szól az is, hogy a külföldön kiszabott szabadságvesztés ottani végrehajtása — távol az elítélt hazájától —, olykor méltánytalanul megnehezíti a büntetés elviselését. Kölcsönös elismerés — Több, még megoldatlan családjogi kérdésre is keressük a választ. Az eltérő joggyakorlat miatt például sok bonyodalmat okozott a különböző állampolgárságú házas- társak válóperi ítéletének „kölcsönös” elismerése. Erre született orvosság a magyarszovjet jogsegélyszerződés legutóbbi módosításakor és kiegészítésekor. Korábban a szerződés nem tette lehetővé a Szovjetunióban lakó két magyar állampolgár házasságát felbontó szovjet ítélet részünk, ről való elismerését. Nem határozta meg azt sem, hogy a házasság felbontásánál melyik állam jogát kell alkalmazni, továbbá, hogy a bontóperben melyik bíróság járjon el. A szerződés most úgy rendelkezik: a válóperben mindkét állam hatósága eljárhat, ennek során saját jogát alkalmazza, s határozatait egyidejűleg mindkét államban elismerik. Vonatkozik ez a vegyes állampolgárságú házastársak válóperére is. Több szocialista partnerünkkel előbbre léptünk már abban is, hogy a gyermek elhelyezéséért folytatott perekben hozott határozatokat kölcsönösen elismerjük, s azok végrehajtását elősegítjük — mondotta végezetül dr. Bán Tamás. Manekeniskola Az Állami Artistaképző Intézet nyolcadik alkalommal rendezi meg a manekenkép- ző tanfolyamot. A 21 hallgató — a nyolchetes tanfolyamon — 160 órában sajátítja el a szakma alapvető ismereteit. A többi között pantomimot, színpadi mozgást tanulnak. Támasz-e a mankópénz? ÍZ' i ne tévedett volna már? Az üzletek pénztárosai sem csak a vevő kárára számolnak rosszul. Gyakran önmagukat csapják be. Ilyenkor a hiányt be kell fizetniük. Az ilyenfajta véletlenek kiküszöbölésére, no, meg a pénztárkönyv és a kassza filléres eltéréseinek kiegyenlítésére 1950-ben az Országos Munkabér Bizottság határozata alapján vezették be a pénztárospótlékot, a mankópénzt. A 42 forint utolsó fillérig felhasználódik, sőt ma már kevésnek bizonyul. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 106 boltjában 80 pénztáros dolgozik. Van köztük olyan, aki 10—15 ezer forintot üt gépbe, s helyez el a kasszában, s van olyan is, akinek a kezén csaknem 200 ezer forint megy keresztül naponta. S hogy mindkét pénztárosnak ugyanakkora a mankópénze — ez valamiképp sántít. Rassai Károlyné, a dunakeszi 235-ös iparcikk szaküzlet helyettes vezetője 24 éve dolgozik ugyanabban az üzletben, amelynek a forgalma időközben tizenötszörösére nőtt, a mankópénz azonban maradt. Szerinte — érvelése logikus — a forgalom százalékában kellene meghatározni a pénztárosi pótlékot, Az életszínvonal tudaltoa növelése eredményeként jelentősen megnőtt az utóbbi években a kereskedelem forgalma. Ilyenkor, karácsony előtt különösen gyakori a sor- banállás a pénztáraknál, s bizony a legügyesebb pénztárossal is előfordul, hogy ráfizet. A hiány csak az esti pénztárzáráskor derül ki, s könyörtelenül be kell fizetni, akár 10, 20, akár 100 forintokról van szó. Érdemes lenne illetékeseknek megvizsgálniuk, nem volna-e valóban célszerűbb a forgalom százalékában adni a pótlékot? Hogy a mankópénz valóban támasz legyen a pénztárosomak. Cz. V. Heccek, balhék cirkuszok Juventus ventus — hirdették már kétezer évvel ezelőtt a rómaiak, s a szólást: „fiatalság bolondság” manapság is emlegetik. Az ifjúkori csínyek, diáktréfák és polgárpukkasztó mókák nélkül si- várabb lenne ez az egész világ. A következő három történet hecceit azonban már nem csak a résztvevők értékelik, hanem a büntetőkódex is. Székek a tűzben A vasárnapi matinék hagyományos békessége helyett, egy horrorfilm izgalmával kezdte el a vetítést Buda- őrsön, 1977. február 13-án, a Szabadság Filmszínház stábja. Pedig a műsoron csupán egy jámbor és nyilván igen tanulságos meseíilm szerepelt, és a félháznyi közönség többsége is tágranyílt szemű kisgyerek volt. És mégis. A jegyszedő néniktől a pénztároson át a gépészig mindenki ideges volt és nyugtalan. Nem alaptalanul. A sokat megélt legutolsó sorban ugyanis régi ismerősök, Kapcala József és három barátja foglalt helyet — akikről már jó ideje legkevésbé sem mondható el, hogy a kultúra egyik templomának tekintenék a filmszínházat. Éppen ellenkezőleg. A trágár szöveg, amivel a filmeket kommentálták, a pofon, amit korábban a gépész kapott és az örökös durva fenyegetések, amit a jegyszedőknek kellett lenyelniük, arra utaltak, hogy a társaság a kocsmák egy sajátos változatának tekintette a mozit. Február 13-án délelőtt a Újítások, találmányok A felismerés még nem elegendő vetítés kezdetén egyébként semmi rendkívüli nem történt: Kapcaláék csak, mint rendesen, közbekiálitozással zavarták az előadást, majd a csendesítésükre megjelent pénztárost hangos káromkodással kiűzték a teremből. Az első percek „esemény- telensége” után azonban egy- szercsak a tizennyolc éves Sz. Sándor kezében maradt székének karfája. Diadalmasan felmutatta, mint egy ereklyét, s ekkor mind a négyen dolgozni kezdtek. Az előadás végéig mintegy huszonöt széket sikerült megváltoztatott halmazállapotba hozni. A riégy fiú ugyanis a fadarabokat a kályhában elégette, s ezzel 3 ezer 750 forint kárt okozott a mozinak és nem csekély riadalmat a kicsinyeknek. A változatosságot, úgy tűnik, nemigen kedvelő társaság délután ismét megjelent a moziban, s ki tudja, talán a parketták következtek volna, ha az előcsarnokban randalírozó társaságot nem fogja el a rendőrség. Azóta lefolytatták már a büntetőeljárás első részét is, és a bíróság S. András 10 éves és R. Ferenc 17 éves vádlottakat egy év próbára bocsátással, a kezdeményező Sz. Sándort és Kapcala Józsefet pedig felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta, továbbá a felnőttkorú kereső vádlottat 2500 forint pénz- büntetés . megfizetésére is kötelezte. Az ítéletek még nem jogerősek. Hajnali csörömpölés Börömő és Manó, a két 17 éves domonyi barát — az előző társaság tagjaival szemben — nem tartoznak a „nehéz fiúk” közé. Mindeddig hivatalos megrovások nélkül teltek napjaik. így azt, amit áprilisban követtek el. alighanem ők is az idétlen viccek között emlegetik majd, amelynek magyarázata az alkohol adta túlzott felszabadul tság. A két fiú április 2-án több ismerősével együtt az ikladi étteremben sörözgetett. Éjfél után meglehetősen kapatosán indultak haza gyalogosan Domonyba. A falu határában a Börömőnek becézett L. István „csak úgy” derékba tört tucatnyi fiatal gömbakácfát. s ezzel kezdődött a kamaszduó orkánpusztításra emlékeztető rongálássorozata. Mindenekelőtt az üveg- nemű anyagok ingerelték őket. Egy váratlan kőzáporral először a szociális otthon lakóit verték fel, s az egyik kő a bejárati ajtó ablakát is betörte. majd az evangélikus templom következett. Az egyház kára 500 Ft lett, egy színes ablaküveg ára. Ezután a borbély utcára néző ablaka került sorra, majd az italbolt üvegcégérének „eltávolításával” fejeződött be Do- monyban a hajnali csöröm- nölés. A bíróság L. Istvánt és R. Pált próbára bocsátotta, s a kár megtérítésére kötelezte — az előző ügy két vádlottjához hasonlóan. (A próbára bocsátás intézménye a magyar jogban Damoklész kardja szerepét tölti be, vagyis türelmi időt ad egy évre a vádlottnak, s erre az időre kötelező magatartási szabályokat állapit meg neki. Például azt, hogy tartózkodjon a túlzott mértékű italozástól. Ha a kijelölt pártfogó egy év múltán tanúsítja a fiatalkorú kifogástalan magatartását, akkor a bíróság megszünteti az eljárást, ellenkező esetben viszont javítóintézeti nevelést rendel el, vagy büntetést ró ki.) „Tréfa” a komppal Havária. Az arab eredetű szót a hajósokon kívül aligha értik mások. A vízi emberek zsargonjában hajókárt jelentő kifejezés egy hamarosan bíróság elé kerülő ügy aktái között szerepel, meglehetősen gyakran... Idén április 4-én, huszadik születésnapján, Hoisz Lászlónak, a balatonalmádi Auróra szálló londinerjének bohó ötlete támadt. Úgy döntött, megtréfálja a visegrádi révészeket. A tréfa úgy kezdődött, hogy a várközség kikötőjének dupla bakján meglazította a kötelet. A parthoz közeledő hajó kapitánya amikor észrevette a vastuskók- nál babráló szőke fiatalembert, rádudált, de erre ő vigyorogva még tovább lapított a kötélen. A kikötéshez szükséges drótkötél, amelynek horgos vége tartja a sodrással szemben a hajótestet, így nyolc-tíz méterrel meghosz- szabbodott, s ez már önmagában veszélyeztette a biztonságos kikötést. De ezután a születésnapját furcsán ünneplő fiatalember a folyó széléről elvitte az előkészített horgonyt, s — a vádirat szerint — beakasztotta egy vas- tuskóba. A száz utassal és tíz gépkocsival terhelt komp közben elérte a visegrádi oldalt, de a horgony nélkül nem tudott kikötni. A partra érkező hajótest így a víz sodrása és az erős szél miatt percek alatt kivágódott a part mellé, és a sekély vízben a hajócsavar csörömpölve verte a köveket. Ekkor került havária veszélybe a komp, hiszen, ha a kövek között eltörik a csavar, a hajótest kormányozhatatlanul sodródott volna lefelé a Dunán. Szerencsére azonban a matrózoknak időközben sikerült kiszabadítaniuk a horgonyt, s mintegy húszperces késéssel végre megkezdődhetett a kiszállás. A vízi közlekedés biztonsága elleni bűntettel vádolt Hoisz László a nyomozás során pontosan ugyanúgy vallott, mint a másik két ügy szereplői: „... nem tudom megmagyarázni, mi volt a célom. talán csak feltűnést akartam kelteni. Jó viccnek szántam...” Babus Endre 4 törvénysértést követett el a másodfokú bíróság, amikor a viszonylagos újdonságot nem az egész vállalat, hanem csak egyik részlege vonatkozásában vizsgálta. A benyújtott újítási módszer nem volt úi. ilyet a vállalatnál korábban is alkalmaztak. Egyébként a javaslatot — a másodfokú ítélet megállapításával szemben — a vállalat egyik részlegénél sem használták fel. Végül az újítási javaslatban foglaltakkal kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy valamely természeti törvényszerűség felismerése és ennek alkalmazása önmagában az újítás hasznosításának megállapításához nem elegendő. Ehhez műszaki megoldás kU dolgozására is szükség van. Márpedig a javaslat ilyen jellegű, ennek ellenére műszaki megoldást nem tartalmaz, tehát újításnak ezért sem tekinthető. vizsgálni, ahol az újítási javaslatot benyújtották és megvalósították. Az ítélet ellen törvénysértés és megalapozatlanság címén emelt óvásra a Legfelsőbb Bíróság, a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A határozat indokolása szerint a viszonylagos újdonság kérdését a másodfokú bíróság tévesen vizsgálta. Az újdonságot általában vállalati szinten kell tisztázni, s csak akkor van lehetőség gyáregységi szintre korlátozni, ha erről a vállalat újítási szabályzata külön rendelkezik. A szabályzat erről csak fizikai dolgozók esetében és ezer forintot meg nem haladó értékű újításokra intézkedik. A felperes azonban adminisztratív dolgozója volt a vállalatnak, ezért a bíróság által megítélt összeg az újítási szabályzatban kikötött értékhatárt meghaladja. Tehát Egy bányavállalat volt adminisztratív dolgozója újítási javaslatot nyújtott be akkori munkaadójánál, ami bizonyos munkálatok gazdaságosabbá tételét tette . volna lehetővé. A javaslatot elutasították, ezért az illető, arra hivatkozva, hogy az újítást később a vállalat egyik vidéki részlegénél megvalósították, tizenötezer forint újítási díj megfizetéséért pert indított. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a javaslatnak megfelelő megoldást a vállalatnál korábban is alkalmaztak. A viszonylagos újdonságot vállalati szinten kell vizsgálni, ezért a benyújtott újítás szerinti megoldás nem új. A másodfokú bíróság ezt az ítéletet megváltoztatta és a vállalatot ötezer forint eszmei újítási díj megfizetésére kötelezte. Kimondta: a viszonylagos újdonságot csupán annak a részlegnek vonatkozásában kell
