Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
6 %MrJap 1917. NOVEMBER «., VASARNAP „ ... Ha tisztelni akarjátok Vlagyimir Hjics nevét, építsetek bölcsődéket, óvodákat, lakóházakat, iskolákat, könyvtárakat, gyógyszertárakat, kórházakat, gyermekotthonokat. Es mindenekelőtt életetekkel kövessétek Iljics elveit 1921. január 22-én a Pravdában jelent meg Lenin halála után egy nappal, feleségének, Nagyezsda Krupszkájá- nak a nyilatkozata, amelyből e részletet idézzük. Pest megye járásaiban, városaiban, községeiben — mint azt a héten naponta hírül adtuk —, tömegeket mozgósító társadalmi munkával 112 lakást, 54 ipari, kereskedelmi, egészségügyi, kulturális és szociális intézményt vehetett birtokba az ünnep alkalmából a lakosság. Az új beruházások értéke csaknem 250 millió forint, amelyből az állami támogatáson, a saját anyagi forrásokon kívül csaknem 20 millió forint társadalmi hozzájárulást jelentett az üzemek, szövetkezetek, intézmények dolgozóinak, a települések lakóinak önzetlen segítsége. Tegnap Pest megyében tovább folytatódtak az avatások is. öt község és egy város gyarapodott egyetlen napon új értékekkel, gyermekintézményekkel, kulturális létesítményekkel. Albertirsán elkészült a negyven kisgyermeket befogadó bölcsőde, melynek kulcsát Kis Ferenc, a nagyközségi tanács elnöke adta át Farkas Margitkának, aki a bölcsőde leendő birtokosait képviselte. Csemőn megépült négy tanteremmel, előadóval, úttörőszobával az új iskola, melyben a napközi otthon megteremtésének feltételei is adottak. Az iskolát Babinszki Károly, a ceglédi járási hivatal elnöke adta át Laszip Attila igazgatónak. Diósdon 50 személyes óvodát adott át Hermann Ferenc tanácselnök a község lakosságának. Az avatöünnepségen jelen volt Rózsa Kálmánná, a Pest megyei pártbizottság tagja. Nagytarcsán a művelődési otthont újították fel, új bútorokat vásároltak, s egy KISZ-klubbal bővítették a gödöllői járás népművelésének egyik központját. Az avatáson jelen volt Kovács Istvánná országgyűlési képviselő, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyárának munkásellátási felelőse. Szentendre női, férfifodrászattal, kozmetikával, minőségi szabósággal, Ramo- vill-szervizzel gazdagodott Az új szolgáltatóházat Borosné dr. Márton Mária, a Pest megyei KISZÖV elnöke adta át Máté Zoltánnak, a szentendrei Szolgáltató és Ipari Szövetkezet elnökének. Jelen volt Cse- lőtey István, a Pest megyei pártbizottság alosztályvezetője. Tárnokon az ifjúsági ház alapkövét tette le dr. Köllner Ferenc, a budai járási hivatal elnöke, a község lakóinak, politikai és tanácsi vezetőinek jelenlétében. Az ünnepi eseményen részt vett Magyar Sándor országgyűlési képviselő, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat üzemtechnikusa is. és a Stylus Ktsz kollektívája is. A bölcsődét úgy tervezték, ahogy egy bölcsődét tervezni kell. Nem lehet összetéveszteni sem lakóházzal, sem semmilyen más középülettel. Három férfi szorgoskodik ingujjra vetkőzve az épület körül. Kimelegedtek a munkában, egész nap földet teregettek a napozóterasz előtti udvaron. Az ÁFÉSZ szabadnapos ellenőrei ők hárman: Túri László, Karsai Tamás és Zott György. Szinte zavart mosollyal válaszolnak arra a kérdésre, hogy miért vállalkoztak a munkára. — Hát, nem természetes? — kérdezi Zott György. A Kötő Háziipari Szövetkezetben szegték a színes függönyöket. Nem kis munkára vállalkozott a varroda Május 1. brigádja és a kötődé Tessedik Sámuel brigádjának tagja, Tóth Mihályné. De ez nem minden, a szövetkezet dolgozói is ott voltak a takarításnál és a tereprendezésnél is. Megérdemlik a fiatalok Ifjúsági ház alapkövét tette le Tárnokon űr. Köllner Ferenc, a budai járási hivatal elnöke. Barcza Zsolt felvétele Itt most már a mi kezünk épít... Ünnepeink igazi tartalmát, méltóságát a munkáshétköznapok adják, amikor új óvodákat, iskolákat, vagy művelődési házakat avatunk, akkor mindenekelőtt az építők előtt tisztelgünk. S azok előtt, akik értékes társadalmi munkával járulnak hozzá a falu, a város, a járás, a megye, az ország gyarapodásához. Az odaadó, önzetlen áldozatvállalás, közkeletű szóval: a társadalmi munka immár legszebb hagyományaink közé tartozik. Az önkéntesen tevékenykedők mégis szerény zavartsággal térnek ki a faggató kérdések elől, hiszen a köz javáért dolgozni számukra természetes. Válaszukat szinte látnokian fogalmazta meg Ady Endre: Itt most már a mi kezünk épít... Másfél millió! Csendes, kihalt a kiskun- Xacházi általános iskola. Az építők és a társadalmi munkások már elhagyták a házat, befejezték szép és pontos munkájukat. A központi fűtés melege átjárja a falakat, a vadonatúj berendezési tárgyakat; mész, festék és a bútorok friss illata tölti be a tantermeket és a folyosókat. A vidám, türkizkék műanyag- padlón ott állnak már az iskolapadok, a tanári asztalok, az osztályokban a sima mellett ott a vonalazott tábla, amelyen nem látjuk többet a két szót: úr, ír... Ez a nyolc új tanterem megoldja a peregi kerület iskolagondjait, a négy alsó osztály nyolc tantermet igénylő tanulói járnak majd ide. Sok pénzt és sok társadalmi munkát építettek ebbe a gyönyörű házba, amely másfél évig készült. — Hogy mennyit, azt pontosan még nem is tudjuk — mondja Gunszt Ferenc, a kiskunlacházai községi tanács vb-titkára. — Az épület így, készen, tizenhárommilliót ér, a társadalmi munka értéke megközelíti a másfél millió forintot A legtöbb munkát a Pereg Termelőszövetkezet szocialista brigádjai vállalták. De szinte mindenki segített. Az Építőipari Gépjavító Szövetkezeti Közös Vállalkozás társadalmi támogatásként végezte el a vasipari munkákat. A Gabonafelvásárló- és Malomipari Vállalat pénzt ajánlott fel; a Kis-Dunamenti ÁFÉSZ, a Petőfi Termelőszövetkezet és a kisiparosok az iskola felszereléséhez járultak hozzá. A pénzösszegek felhasználásáról az iskola igazgatója döntött Megmondta, mi hiányzik, mire költsék azt a pénzt, amelynek az alapja ugyancsak társadalmi munka volt, többnyire oly módon, hogy a község lakosai szabad idejük feláldozásával, egy-egy napot dolgoztak a munkahelyükön az iskoláért. A Petőfi Termelőszövetkezet például negyvenezer forintért vásárolt színes televíziót, sztereo magnetofont, és megrendelt egy Gárdonyiszobrot az aulába. Ezért a pénzért a gyümölcsös két női és egy férfibrigádja dolgozott egy napot; a férfiak a szőlőben, az asszonyok paprikát szedtek. A nők ezenkívül segítettek a takarításban, a férfiak a bútorok elrendezésében. Nem ez az első eset, hogy társadalmi munkát vállalnak. Benne van a kezük munkája a dunaharaszti iskola, a szigetszentmiklósi óvoda és a ráckevei művelődési ház falaiban is. Régóta kérdezgetik: mikor épül már itt is valami? Most épült. Azon a napon a gazdaságban a társadalmi munkások teljesítménye nagyobb volt, mint máskor, egyenként több mint kétszáz forintot kerestek — az iskolára. Miért? — A kislányom, Erika az új iskolába jár majd —mondja Juhász Imréné. — Amikor az ablakokat tisztítottuk, ő is ott volt velem. Mutatta, hogy az emeleten lesz a tantermük. — Szívesen csináltuk —teszi hozzá Heffler Jánosné, a Rózsa brigád vezetője. — Az unokáink is ott fognak tanulni. Albertirsa megmozdult Albertirsán negyvenszemé- lalat hatszáz, a két termelő- lyes bölcsödét avattak teg- szövetkezet, a Szabadság és a nap. A község egyetlen, régi Dimitrov 300—300 ezer bölcsődéjében csak húsz gye- rintot ajánlott feL rek fért el, és azt a régit, ösz- sze sem lehet hasonlítani az újjaL Az ünnep előtti egyik napon Nagy-Gyevi Péternével, a tanács gazdálkodási csoportvezetőjével és Lipthay Jánosné gazdasági előadóval a Kötő Háziipari Szövetkezetbe indultunk, a bölcsőde új függönyeit megnézni, amelyeket a szövetkezet dolgozói szabtak ki és varrtak meg társadalmi munkában. — Albertirsáról azt mondtuk eddig — mondja Nagy- Gyevi Péterné —, hogy nehezen mozdul. Most rácáfolt erre. A bölcsőde több mint hatmilliót ér, az Orszá- gos Vülamostávvezeték VálLipthay Jánosné listát mutat, azoknak a vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek és kisiparosoknak a nevei sorakoznak rajta, akik társadalmi munkát vállaltak. — Még nem volt időnk összesíteni és kiszámítani, a bölcsőde társadalmi munkájának értékét. De nem is ez a lényeg. Mindenki talpon volt a községben. Jött a bádogos kisiparos, a tetőfedő; minden, a szakmájukba vágó munkát megcsináltak. — És milyen gyönyörűt! — folytatja Nagy-Gyevi Péterné. — Mindenki kitett magáért, éppúgy, mint a tanács Építőipari Költségvetési Üzeme, amely a házat építette. Ne felejtsük ki az ÁFÉSZ dolgozóit sem, ők is, akár csak a lakosság, amikor idejük engedte, takarítani jöttek és a terepet rendezni. Szép és gyors munka volt, a bölcsőde egy év alatt készült el. Nem hencegni akarnak, csak azért említik, mert büszkék rá: a munkát valójában a tanács dolgozói kezdték. A terepet tulajdonképpen ők huszonötén készítették elő. Azután munkát vállaltak a dán- szentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben. Egy napig almát szedtek — a bölcsődéért. Ugyanígy ajánlották fel egynapi keresetüket a község egészségügyi dolgozói, s alaposan kivette a részét a mun- f°~ kából a községi KlSZ-alap- szervezet, s a művelődési ház Előre elárulhatjuk, hogyha minden rendben megy, jövőre, augusztus 20-án ifjúsági és mozgalmi házat avatnak Tárnokon. És miért ne menne minden rendben? A garancia erre az a megállapodás, amely Rozsnyai Mihály tanácselnök előtt van. Társadalmi munkavállalási szerződés, amelyet a tanács, mint építtető és a község társadalmi és gazdasági vezetői, mint társadalmi munkavállalók írtak alá. A szerződők vállalják, hogy 1978-ban — március és augusztus között — felépítik az ifjúsági házat. A tárnoki fiatalok rászorulnak erre. És nem csak rászorulnak, hanem meg is érdemlik. Tartalmas a klubélet, de nincs méltó élettere. A fiatalok mindig és a község lakói, mindenben részt vesznek, mindig ott vannak, amikor szükség van rájuk. Ezért van kedvük segíteni a szerződés aláíróinak, köztük — elsősorban — a Tárnoki Egyesült Termelőszövetkezetnek, amely társadalmi munkában felrakja majd a falakat; a generálkivitelezést és az anyagszállítás nagy részét veszi vállára. A helyi kisiparosokra is mindenben lehet számítani. A sportpálya már készen áll az építendő ház mögött, amelyből még nincs más, mint a szépen elegyengetett telek. A község mintegy hetven aktív sportolója is aláírta a szerződést. A KISZ-tit- kár a fiatalok nevében védnökséget vállalt az építkezés felett, ezt tegnap, az alapkő ünnepélyes elhelyezése alkalmával jelentette be. Aláírták a szerződést az úttörők, a posta női brigádja és az Anilin Vállalat is, amelynek alapításakor a parkosításnál a község lakossága is segített. Méghozzá olyan módon, hogy a munkájukért kapott pénzt felajánlották az épülő óvodának. Az ÁFÉSZ vezetője is aláírta a szerződést. Rozsnyai Mihály súlyos tárgyat mutat. Ez a tárgy ma már nem látható, benne van a tegnap elhelyezett alapkőben. Körülbelül negyven centiméter hosszú, rozsda- mentes acélból készült henger. Készítője Mülhauser Mihály, a Dunai Kőolajipari Vállalat egyik szocialista brigádjának tagja, tárnoki lakos. Az alapító okmányokat ez a henger őrzi meg az utókornak. H.E. A szentendrei szolgáltatóház kapui Is megnyíltak. Borosné, dr. Márton Mária, a Pest megyei KISZÜV elnöke átvágja a szalagot, és átadta az épületet Máté Zoltánnak, a szentendrei Szolgáltató és Ipari Szövetkezet elnökének. Geleta Pál felvétele í ÜST rs? **'■** 1 m Sí ITT Felépült a dlósdl óvoda Is ... Bozsán Péter felvétele Örülnek új Iskolájuknak a csemöl kisdiákok Apáti-Tőth Sándor felvétel#
