Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

1977. NOVEMBER 26., SZOMBAT Elsők a munkavédelemben Pályázat a brigádoknak Kevesebb baleset, javuló fegyelem Ä Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyáregysége a ínun- kavédelemmel kapcsolatban hosszú ideig jobbára csak el­rettentő példaként szolgált. Nemcsak a vezetők és dolgo­zók hibája volt ez. Az üzem régi és korszerűtlen, a műhe­lyek nagy része eredetileg rak­tárnak készült, s a munkafo­lyamatok többsége is egész­ségre káros. Volt más megoldás Vegyük például a konténer- gyártást. 1969 óta készítik itt ezeket a keresett szállítóesz­közöket. A gyártás első évében 100—120 ember 400—500 da­rabot készített. Az idén éves tervük 3000 konténer, s a gyár­tásban mintegy háromszázan vesznek részt. Ez a dinamikus fejlődés azonban nem volt buktatók híján. Többször esett szó arról, hogy a kifizetődő és népgazdasági 1 ag is hasz­nos konténergyártást le kell állítaná. Hosszú, kemény küz­delem folyt a vállalat és a munkavédelmi szervek között. A vita tárgya a vegyszeres zsírtalanítás volt. — A világon mindenütt így csinálják, nincs más megoldás — érveltek a gyárban. Volit más megoldás. Igaz, hogy alapos kutatómunkával, külső kutatóintézetek bevoná­sával sikerült megtalálni azt a módszert, amely — mint a legtöbb életrevaló ötlet — po­fonegyszerű volt. Négyszáz- ezer forintba került az a be­rendezés. amelynek segítségé­vel 140 fokos mosószeres gőz- sugár zsírtalanítja a konténe­reket. (Érdekelt, hogy Magyar- országon másutt is átvették-e ezt a megoldást. A gyáriak tudomása szerint nem. Pest megyében még a Dunakeszi Járműjavítóban lehetne al­kalmazni.) A vegyszeres zsírtalanítás kiküszöbölésével azonban, még nem szűnt meg valamennyi egészségre ártalmas munka­folyamat a konténergyártás­ban. A rendkívül zajos tisztí­tási művelet okoz sok gondot a gyáriaknak. Ez a fázis mint­egy nyolc százaléka a teljes gyártási időnek, tizenegy és fél óra. A zaj itt időnként eléri a 110—120 decibelt, a fájda­lom küszöböt. A gyökeres meg­oldás ebben az esetben a sö- rétfúvatás. Alkalmazását egye­lőre az tonpedózta meg, hogy az eljárás bevezetése 30 mil­lió forintba kerül. (Bár a je­lenlegi tizenegy ember helyett az új módszerrel csak nyolc­ra lenne szükség.) Pénz nincs, hát egyelőre házi megoldá­sokkal kísérleteznek. Jól be­vált a svéd vatta alkalmazá­sa, amikor kapni lehet, mert hogy elég gyakran szerepel a hiánycikkek listáján. A mű­szakiak felmérik a zajforráso­kat, zajtér képeket készítenék, s ennek alapján rendszeresen váltják a leg zajosabb helye­ken dolgozókat. Két és fél óránként pádig 20—20 perc zajszünetet tartanak. Mindez talán mérsékelni fogja a hal­láskárosultak növekvő számát. Szokatlan értékelés A gyárban évről évre csök­ken a munkahelyi balesetek száma. Az idén, az első hat hó­napban már fele annyi baleset fordult elő, mint tavaly, s en­nek elismeréseként megnyer­ték a vállalat gyárai közt fo­lyó munkavédelmi versenyt. Brigádok és műszakiak Egy óra az Ut- és Vasútépítő Vállalat dunakeszi telepén Jócskán magunk mögött hagyjuk a város szélső há­zalt, elhaladunk a házgyár ha­talmas épületei előtt, mire rátalálunk az Üt- és Vasútépí­tő Vállalat 4. sz. fő-építésveze­tőségének dunakeszi telepére. Eredményeik iránt érdek­lődtünk Sinka András párttit­kártól és Horváth László szak- szervezeti titkártól. Elmond­ták, hogy az eredeti tervükben szereplő 90 miliió forintos be­vételt már októberben teljesí­tették, s jelenleg a túlteljesí­tésen dolgoznak. Az esztendő végéig várhatóan mintegy 30 százalékkal többet teljesíte­nek a tervezettnél. Munkában a keverék Minek köszönhető ez a ked­vező eredmény? Választ ke­resvén indultunk terepszem­lére az üzembe. Elhaladunk a hatalmas alap- anyag-lerafcatok mellett. Szem­ben feltűnnek az NDK gyárt­mányú Teltomat-gépsor ke­verőegységei. A Volvo-rakodó- gép hatalmas kanalával ter­hét a zúzalékosztályozó ko­csikra önti, amely Országh Józsefné és Kacziba Gyula irányításával szemcsefinom­ság és -összetétel szerint kü­löníti el az alapanyagot. Gyor­san járó szállítószalagok az óriási fogaskerekekkel hajtott szárítódobra ürítik az őrle­ményt, mely a garatra, ros­tára kerül, s további osztályo­zás után az adagolóból lefelé haladva a tartályban bitu­mennel keveredik. A zúzalé­kot automatikus vezérlésű felvonók ömlesztik a kész- anyagtartályba. Innen kerül az anyag a gépkocsikra-, s utóbb rendeltetési helyére. — Eredményeinkben a Nagy Október tiszteletére kibonta­kozódon sikeres munkaver- seny-mozgalmon túlmenően nagy szerepük volt azoknak a szervezési intézkedéseknek, amelyeket az év elejétől fo­lyamatosan hajtottunk végre — mondja Sinka András. — Ebben az évben számottevő üzemi baleset nem fordult elő nálunk, a jó alkatrészellátás és a tmk szocialista közösségei­nek körültekintő munkája eredményeként gépsoraink na­gyon kevés időt estek ki a ter­mel ésbőL — Négy alkalommal tartot­tunk eddig kommunista mű­szakot az idén, melynek be­vételét szociális létesítménye­ink fejlesztésére használtuk fel — említi Harangozó Lász­ló. Jönnek az új gépek Az Űt- és Vasútépítő Vál­lalat dunakeszi telepén amun­Ez húszezer forint jutalmat jelentett és további húszezer­rel a gyárban kiegészítették ezt az összeget. Az általános gyakorlattól eltérően azonban a megnyert verseny után já­ró jutalmakat nem osztották ki nyomban, hanem az érté­kelésre munkavédelmi pályá­zatot írtak ki. — Ha néhány ember javas­lata alapján bíráljuk el az egyes egységek munkavédel­mi tevékenységét, óhatatla­nul jó adag szubjektivitás is becsúszik az értékelésbe — mondta Cserkaszky Antal fő­mérnök. — De gondolatébresz­tőnek is szántuk a pályázati rendszert. A műhelyeknek, a brigádoknak még egyszer át keltett gondolniuk, hogy való­ban mit is tettek a munka védelemért. Sokan tamáskod- va fogadták az ötletet: ugyan ki venné a fáradságot, hogy számot adjon munkavédelmi tevékenységéről ? A kételkedőknek azonban nem lett igazuk. A tíz műhely közül kilenc, a termelésben közvetlenül részt vevő 19 bri­gádból 17 pályázott. Az első helyezett műhely jutalma öt­ezer forint, a legjobb brigádé pedig kétezer forint volt. Alkalom önértékelésre A pályázatok értékelésénél kilenc szempontot vettek fi­gyelembe. Kilenc alkalom az alapos önértékelésre. Mindez azt mutatja, hogy az MHD váci gyáregységében már nem szükséges rosszként kezelik a munkavédelmet, mint annyi más vállalatnál és munka­helyen. A munkavédelmix újí­tások tanúsítják, hogy a veze­tők szemlélete alaposan meg­változott. A balesetek szá­mának csökkenése pedig ar­ra utal, hogy ezzel párhuza­mosan a dolgozók . munkafe­gyelme is javult. ... II . Sz. Jövedelmek és munkaszervezés Monoron ülésezett a MEDOSZ megyei bizottsága pluszmunkát. Amikor az ipar­ban egyre inkább előtérbe kerül a munkadő-csökkentés, nem tűnne helyesnek, ha a mezőgazdaságra ennek ellen­kezője volna jellemző. Pauko- vics István, a Kiskunsági Ál­lami Gazdaság igazgatója úgy vélte, hogy az állami gazdasá­gok ma még nincsenek tech­nikailag úgy felkészülve a termelésre, mint az ipari üze­mek, s ez nemcsak fedél és időjárás kérdése; sokkal in­kább gép, alkatrész, anyagel­látás függvénye. Tóth Miklós, a Pest megyei pártbizottság politikai munkatársa a ter­melőszövetkezetek szakszer­vezeti munkájáról, a helyes káderkiválasatásról szólt. Major Péter, a MEDOSZ Pest megyei Bizottságának titkára a vitát összegezve megállapította: érdekeltté kell tenni a gazdaságokat abban, hogy az ágazatfejlesztés ered­ményei ne sújtsák az üzeme­ket, hanem az sokkal inkább anyagi fellendülésükhöz ve­zessen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állami gazdaságok dol­gozóinak bérszínvonala elmarad a termelőszövet­kezeti átlagtól. A MEDOSZ Pest megyei Bizottságának tegnapi ülését — amelyen az állami gazdasá­gi dolgozók és a termelőszö­vetkezeti alkalmazottak bére­zési gondjairól, lehetőségeiről folytattak eszmecserét — a Monori Állami Gazdaságban tartották. Szóba került egyebek közt, hogy a bérszínvonal ez évben 6,3 százalékkal növekszik, ami örvendetes. Az viszont már kevésbé, hogy a részesedési alap akár 6, akár 8 százalék­nyi — mivel ez üzemenként változó — ritkán kerül csorbítatla­nul a borítékba, hiszen ebből kell kifizetni az újítási díjakat, a jóléti alapki- egésizítést s még sok egyebet. Ennek végsősoron a dolgozók látják hasznát, csakhogy átté­telesen. Így azután az üzem vezetősége nemegyszer ma­gyarázkodásra kényszerül, s mint Lengyel János, a MEDOSZ szociálpolitikai elő­adója mondta: nehéz ezt meg­magyarázni, hogy a részese­dési alap egy részét már meg­ettük az üzemi konyhán ... A vita során elhangzott az is, hogy a bérfejlesztési irány­számok megvalósulása nem­igen szavatolható. A mezőgaz­daságban a munkacsúcsok idején nő a túlórapótlék, a munkaszüneti napokon sokan dolgoznak, ami szintén bérfi­zetési bértöbblettel jár. Ugyanez ok miatt az időszakos alkalmazottak száma időről időre ugrászerűen megemel­kedik. Javadalmazásuk a ter­més mennyiségétől, a betaka­rítás sürgősségétől függ. A gazdaságok kénytelenek nemegyszer egymásra lici­tálni, , mind magasabb napi munka­bért adva az időszaki foglal­koztatottaknak egyszerűen azért, hogy a termés ne men­jen veszendőbe. Dr. Gajdár László véleménye szerint az eredményesebb munkaszerve­zés csökkenthetné a munka­csúcsokat, különösen a hét vé­gi pihenőnapokon végzett A jelenlegi bérgazdálkodás tehát ma már mindenképpen módosításra szorul. Be. I. Magyar- KNDK árucsereforgaíom A baráti légkörben lefolyta-' tott tárgyalások eredménye­képpen pénteken Budapesten aláírták a Magyarország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1978. évi árucse­re-forgalmi és fizetési megálla­podását. A megállapodás alapján a KNDK színesféme­ket, ásványi nyersanyagokat, dohányt és egyéb árukat, Magyarország berendezéseket, műszereket, alumíniumot, gyógyszereket és más árukat szállít. A megállapodást Tor- dai Jenő és Han Szu Gil kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tesek írták alá. Jelen volt Kim Ze Szűk, a KNDK budapesti nagykövete is. • :'i. Szövetségek együttműködése Együttműködési megállapo­dást írt alá Budapesten Czim- balmos Béla, a TOT főtitkára és Sztojan Milenkovics, a Jugoszláv Szövetkezeti Szö­vetség elnöke. A két szerv 5—5 tagú állandó munkabi­zottságot hoz létre, amely az érdekelt szövetkezeti és kül­kereskedelmi szervezetek részvételével gondoskodik a kapcsolatok rendszeres fenn­tartásáról az aláírt okmány­ban foglaltak megvalósításá­ról. A jugoszláv szövetkezeti szövetség küldöttsége pénte­ken elutazót hazánkból. r. Cikkünk visszhangja A turistaházak holnapja Lapunk november 13-i, vasárnapi számában megjelent Vas­vári G. Pál Viziten — turistaházakban című riportja, amelyben a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság kezelésében levő kőhegyi és csikóváraljai turistaházak különböző gondjairól is beszámol. Levelet kaptunk Pápa Jánosnétól, a Pilisi Állami Park­erdőgazdaság turisztikai főelőadójától, aki a cikkben foglal­takról közölte gondolatait. Ezt írja: Mindaz, amit túristaházaink- ról írtak, természetesen meg­felel a valóságnak és cikkük tárgyilagos. Mégis úgy érzem, akkor teljes a kép, ha az érem másik oldalát is meg­Környezetvédelem Szippantás, ürítés — feketén Hajdan faluhelyen a pöce- gödröt gyakran maga a házi­gazda tisztította, udvara trá- gyadomját szaporítva a talaj­erő visszaadására annyira al­kalmas anyaggal. Később azonban vállalkozó vagy néhol a község vállalta a pöcegö- dőr-tisztítást. 1952-ben ezt a feladatot az akkor minden megyében megalakult tőzegki­termelő vállalatokra bízták. — Csakhogy nem vagyunk kaerőhelyzet kedvező, a belé- monopolhelyzetben jelenti ki Arató Jenő, a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat igaz­gatója. — Nemcsak a mi vál­lalatunk, hanem több tsz, né­hány ÁFÉSZ meg vállalat, sőt egyes tanácsok költségvetési üzeme is foglalkozik szenny­vízszippantással. Mégis, ha valahol valami szabálytalan­ság történik, mindig a válla­latunkat gyanúsítják. pők száma meghaladja a ki­lépőkét. ami a dolgozók és a vezetők közti jó kapcsolatra, a jó munkahelyi légkörre enged következtetni. Jó az együttmű­ködés a brigádok és a műszaki vezetők között, a munkások hasznos szakmai tapasztala­tait mindig figyelembe ve­szik. Elmondható: nemcsak a borítékba kerülő 5—6 ezer fo­rint vonzza ide az embereket. Az idén is jelentős költség­gel helyeznek üzembe több gépi berendezést, köztük a Teltomát-gépsor mellett im­már a második előkészítő- gépláncot. Nagyon fontos sze­repük van ezeknek, mert a fo­lyamatos készanyagellátássa! eredményesen segítik a külső munkákon dolgozó brigádok termését. A vállalat a terme­lékenység emelésének inten­zív módját igyekszik tovább­fejleszteni. 1980-ig új. terme­lékenyebb gépekre, a környe­zetvédelem szempontjainak jobban megfelelő berendezé­sekre mintegy 360 millió fo­rintot költenek. Egyebek kö­zött, a munkát hatékonyabbá tevő, aszfaltfinisekeret sze­reznek be. Orosz Károly tudósító Veszélyes felelőtlenség Szabálytalanság pedig elég gyakran történik a megyében. A kiszippantott szennyvizek­kel teli tartálykocsikat termé­szetesen valahol ki kell ürí­teni, csak éppen nem mind­egy, hogy hol. A KÖJÁL erre alkalmas szemétgyűjtő telepe­ken engedélyezi^ s ahol nincs a környéken ilyen, ott néme­lyik község határában kice­mentezett szenyvízgödör ké­szítését rendeli el. A gödröt, mint a vállalatnál mondják, mindig a vállalat ássa ki és készítteti el, de a szennyvíz- szippantással foglalkozó más szervek is használják. Csak­hogy nem mindig. Szokása némelyik sofőrnek, hogy ott áll meg, ahol éppen a kedve tartja. Esetleg az út mentén, sokszor a vízleve­zető árokba üríti a fekáliát, s az a talajban továbbszivárog­va patakok, kertek vizét is szennyezi. Szokásuk azonban szántóföldre, veteményeskertre is önteni a szennyvizet, már­pedig a szippantókocsik tar­talma nemcsak bűzével fertő­zi a levegőt, a benne levő mikroorganizmusokkal is. A talajban elszivárogva pedig zöldségeskertek terményeit is veszélyezteti. Még akkor is, ha történetesen a célnak nem kijelölt szemétgyűjtőbe ürítik. Rendszámot nem közölnek — Évente nyolc-tíz szabály­talan szennyvízkiürítésre ér­kezik panasz központunkba — világosít fel Schlett Frigyes termelési osztályvezető. — Ez­zel nem azt akarom mondani, hogy csak ennyi fordul elő. Viszont a legtöbb bejelentés ügyében nem tudunk eljárni, mert úgyszólván sohasem közli a községi tanács a sza­bálysértést elkövető gépkocsi rendszámát. Nekünk negyven­hat autónk jár a megyében, csaknem ugyanennyi a más vállalkozók speciális jármű­veinek száma. Hogy ki volt a tettes, hogyan nyomozhatnánk ki? — Az idén mindössze egyet­len esetben sikerült megálla­pítanunk az elkövető szemé­lyét — veszi át a szót ismét az igazgató. — Szigorú fegyel­mi büntetést kapott. Négy má­sik fegyelmit is lefolytattunk, mert gyanú merült fel, hogy a gépkocsivezető feketén szip­pantott, vagyis megállapodott a háztulajdonossal, s a saját zsebére dolgozott. Bizonyíté­kok hiányában az egyik fe­gyelmi ügyet megszüntettük. Három ügyben szigorú bün­tetést alkalmaztunk. Egyikü­ket, ócsai telepünk dolgozóját el is bocsátottuk. — Olcsóbban dolgoznak a feketézők? — Ellenkezőleg. Mi az első köbméter után 50, minden további után 25 forintot szám­lázunk. A felderített esetek mindegyikében a háztulajdo­nossal többet, vagy kétszer annyit fizettettek. Magánhá­zaknál ritkán több a szenny­víz három köbméternél, tehát általában legfeljebb száz fo­rint a díj. Ehelyett érthetetlen okból sokan hajlandók két­százat fizetni vagy még ennél is többet. A fekáliából tőzeggel kever­ve jó trágya készül — közli a termelési osztályvezető —, de csak ceglédi üzemünkben. Sem a fóti, sem az ócsai már nem foglalkozik ezzel. Nem nagyon vásárolják. Akad egyéb gond is. Egyre több a falvakban a vízvezeték és bár a szennyvízcsatorna még nagyon ritka, az udvarokban szennyvízgyűjtő medence van, abba pedig belekerülnek a mosáshoz és a mosogatáshoz használt vegyszerek is. Ezek pedig a növénytermesztésre károsak. Dönteni kellene Károsak azonban akkor is. ha tilos helyen szórják a földre, s hogy ez milyen gya­kori, azt dr. Träger György járási közegészségügyi fel­ügyelőtől halljuk Nagykátán: — Nincs olyan hónap, hogy egy-két ilyesfajta szabályta­lankodás ne jutna tudomá­sunkra. Nem tudunk azonban eljárni, mert még, ha a kiürí­tésnek esetleg van is tanúja, az sem jegyzi meg, vagy nem közli a kocsi rendszámé . Mit lehet tenni ez ügyben? Az illetékesek dolga eldönte­ni, mindenesetre erélyes in­tézkedésekkel sürgősen véget kell vetni a szennyvizek fe­kete kiürítésének. Szokoly Endre | zuk. nézik, még akkor is, ha ez pil­lanatnyilag nem változtat az említett két turistaház álla­potán. A Turista Ellátó Vállalattól nagyon rossz turista házakat vettünk át. teljesen használ­hatatlan felszereléssel. Ter­mészetesen két év alatt nem lehet mindent rendbehozni. De jó szándékunkat bizonyítja, hogy a nagyvillámi turistahá­zunkat teljesen átépítjük, 1978 elején nyílik meg, a vaskapui turistaház nagyjaví­tásán most dolgoznak. Minden házunkban kicse­réltük a régi, rozsdás, emele­tes vaságyakat és a rossz mat­racokat laticel-matracos síhá­zi ágyakra, mert ezek szerin­tünk is tisztábbak és kultu­ráltabbak. Igaz, a Kőhegyen két szoba zsúfolt, ezekből egy- egy ágyat kihozunk. Erre ed­dig azért nem került sor, mert az IBUSZ már előzőleg tu­ristacsoportnak adta ki a há­zat és a pénz visszafizetése egy csoport kirándulását boly­gatná meg. Már írtunk nekik, hogy az elkövetkező időszak­ban kevesebb ágyunk lesz a turistaházban. A vízszállítás nagy gond, ezt nem is tudjuk másként megoldani. Viszont nem kell ezer poharat mosni, mert van eldobható pohár és szí­vószál, amit nagyobb csopor­toknak ad ki a házvezető. Az étterem bútorait még a cikk megjelenése előtt kicseréltük. A kőhegyi turistaházban 300 lepedő van, ebből 150 új. Saj­nos, a Patyolat gépe nem vá­logatott, egyformán tépte a régieket és az újakat is. Igaz, hogy 50 százalékos áron ki is fizették a kárt, de ilyen iramban nem lehetett a hiányt pótolni. Jövőre tervezzük; egy cisz-« ternát építünk és a házat kí- vül-belül kitatarozzuk. Az udvari raktárt, tüzelőtárolót, illemhelyet, szeméttárolót az idén építettük. A csikóváraljai turistaház gondnoka lakást kapott egy új faházban, így tudtuk a konyhát megnagyobbítani. A turistaház bővítése nem sze­repel egyelőre terveinkben. Sajnos, pontosan a kőhegyi turistaház van a legremény­telenebb helyzetben. Társat keresünk, aki segít az útépí­tésben, mert a turistaház fek- I vese, közelsége Pesthez meg- j érdemelné, hogy rendbehoz-

Next

/
Thumbnails
Contents