Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-26 / 278. szám
1977. NOVEMBER 26., SZOMBAT Elsők a munkavédelemben Pályázat a brigádoknak Kevesebb baleset, javuló fegyelem Ä Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége a ínun- kavédelemmel kapcsolatban hosszú ideig jobbára csak elrettentő példaként szolgált. Nemcsak a vezetők és dolgozók hibája volt ez. Az üzem régi és korszerűtlen, a műhelyek nagy része eredetileg raktárnak készült, s a munkafolyamatok többsége is egészségre káros. Volt más megoldás Vegyük például a konténer- gyártást. 1969 óta készítik itt ezeket a keresett szállítóeszközöket. A gyártás első évében 100—120 ember 400—500 darabot készített. Az idén éves tervük 3000 konténer, s a gyártásban mintegy háromszázan vesznek részt. Ez a dinamikus fejlődés azonban nem volt buktatók híján. Többször esett szó arról, hogy a kifizetődő és népgazdasági 1 ag is hasznos konténergyártást le kell állítaná. Hosszú, kemény küzdelem folyt a vállalat és a munkavédelmi szervek között. A vita tárgya a vegyszeres zsírtalanítás volt. — A világon mindenütt így csinálják, nincs más megoldás — érveltek a gyárban. Volit más megoldás. Igaz, hogy alapos kutatómunkával, külső kutatóintézetek bevonásával sikerült megtalálni azt a módszert, amely — mint a legtöbb életrevaló ötlet — pofonegyszerű volt. Négyszáz- ezer forintba került az a berendezés. amelynek segítségével 140 fokos mosószeres gőz- sugár zsírtalanítja a konténereket. (Érdekelt, hogy Magyar- országon másutt is átvették-e ezt a megoldást. A gyáriak tudomása szerint nem. Pest megyében még a Dunakeszi Járműjavítóban lehetne alkalmazni.) A vegyszeres zsírtalanítás kiküszöbölésével azonban, még nem szűnt meg valamennyi egészségre ártalmas munkafolyamat a konténergyártásban. A rendkívül zajos tisztítási művelet okoz sok gondot a gyáriaknak. Ez a fázis mintegy nyolc százaléka a teljes gyártási időnek, tizenegy és fél óra. A zaj itt időnként eléri a 110—120 decibelt, a fájdalom küszöböt. A gyökeres megoldás ebben az esetben a sö- rétfúvatás. Alkalmazását egyelőre az tonpedózta meg, hogy az eljárás bevezetése 30 millió forintba kerül. (Bár a jelenlegi tizenegy ember helyett az új módszerrel csak nyolcra lenne szükség.) Pénz nincs, hát egyelőre házi megoldásokkal kísérleteznek. Jól bevált a svéd vatta alkalmazása, amikor kapni lehet, mert hogy elég gyakran szerepel a hiánycikkek listáján. A műszakiak felmérik a zajforrásokat, zajtér képeket készítenék, s ennek alapján rendszeresen váltják a leg zajosabb helyeken dolgozókat. Két és fél óránként pádig 20—20 perc zajszünetet tartanak. Mindez talán mérsékelni fogja a halláskárosultak növekvő számát. Szokatlan értékelés A gyárban évről évre csökken a munkahelyi balesetek száma. Az idén, az első hat hónapban már fele annyi baleset fordult elő, mint tavaly, s ennek elismeréseként megnyerték a vállalat gyárai közt folyó munkavédelmi versenyt. Brigádok és műszakiak Egy óra az Ut- és Vasútépítő Vállalat dunakeszi telepén Jócskán magunk mögött hagyjuk a város szélső házalt, elhaladunk a házgyár hatalmas épületei előtt, mire rátalálunk az Üt- és Vasútépítő Vállalat 4. sz. fő-építésvezetőségének dunakeszi telepére. Eredményeik iránt érdeklődtünk Sinka András párttitkártól és Horváth László szak- szervezeti titkártól. Elmondták, hogy az eredeti tervükben szereplő 90 miliió forintos bevételt már októberben teljesítették, s jelenleg a túlteljesítésen dolgoznak. Az esztendő végéig várhatóan mintegy 30 százalékkal többet teljesítenek a tervezettnél. Munkában a keverék Minek köszönhető ez a kedvező eredmény? Választ keresvén indultunk terepszemlére az üzembe. Elhaladunk a hatalmas alap- anyag-lerafcatok mellett. Szemben feltűnnek az NDK gyártmányú Teltomat-gépsor keverőegységei. A Volvo-rakodó- gép hatalmas kanalával terhét a zúzalékosztályozó kocsikra önti, amely Országh Józsefné és Kacziba Gyula irányításával szemcsefinomság és -összetétel szerint különíti el az alapanyagot. Gyorsan járó szállítószalagok az óriási fogaskerekekkel hajtott szárítódobra ürítik az őrleményt, mely a garatra, rostára kerül, s további osztályozás után az adagolóból lefelé haladva a tartályban bitumennel keveredik. A zúzalékot automatikus vezérlésű felvonók ömlesztik a kész- anyagtartályba. Innen kerül az anyag a gépkocsikra-, s utóbb rendeltetési helyére. — Eredményeinkben a Nagy Október tiszteletére kibontakozódon sikeres munkaver- seny-mozgalmon túlmenően nagy szerepük volt azoknak a szervezési intézkedéseknek, amelyeket az év elejétől folyamatosan hajtottunk végre — mondja Sinka András. — Ebben az évben számottevő üzemi baleset nem fordult elő nálunk, a jó alkatrészellátás és a tmk szocialista közösségeinek körültekintő munkája eredményeként gépsoraink nagyon kevés időt estek ki a termel ésbőL — Négy alkalommal tartottunk eddig kommunista műszakot az idén, melynek bevételét szociális létesítményeink fejlesztésére használtuk fel — említi Harangozó László. Jönnek az új gépek Az Űt- és Vasútépítő Vállalat dunakeszi telepén amunEz húszezer forint jutalmat jelentett és további húszezerrel a gyárban kiegészítették ezt az összeget. Az általános gyakorlattól eltérően azonban a megnyert verseny után járó jutalmakat nem osztották ki nyomban, hanem az értékelésre munkavédelmi pályázatot írtak ki. — Ha néhány ember javaslata alapján bíráljuk el az egyes egységek munkavédelmi tevékenységét, óhatatlanul jó adag szubjektivitás is becsúszik az értékelésbe — mondta Cserkaszky Antal főmérnök. — De gondolatébresztőnek is szántuk a pályázati rendszert. A műhelyeknek, a brigádoknak még egyszer át keltett gondolniuk, hogy valóban mit is tettek a munka védelemért. Sokan tamáskod- va fogadták az ötletet: ugyan ki venné a fáradságot, hogy számot adjon munkavédelmi tevékenységéről ? A kételkedőknek azonban nem lett igazuk. A tíz műhely közül kilenc, a termelésben közvetlenül részt vevő 19 brigádból 17 pályázott. Az első helyezett műhely jutalma ötezer forint, a legjobb brigádé pedig kétezer forint volt. Alkalom önértékelésre A pályázatok értékelésénél kilenc szempontot vettek figyelembe. Kilenc alkalom az alapos önértékelésre. Mindez azt mutatja, hogy az MHD váci gyáregységében már nem szükséges rosszként kezelik a munkavédelmet, mint annyi más vállalatnál és munkahelyen. A munkavédelmix újítások tanúsítják, hogy a vezetők szemlélete alaposan megváltozott. A balesetek számának csökkenése pedig arra utal, hogy ezzel párhuzamosan a dolgozók . munkafegyelme is javult. ... II . Sz. Jövedelmek és munkaszervezés Monoron ülésezett a MEDOSZ megyei bizottsága pluszmunkát. Amikor az iparban egyre inkább előtérbe kerül a munkadő-csökkentés, nem tűnne helyesnek, ha a mezőgazdaságra ennek ellenkezője volna jellemző. Pauko- vics István, a Kiskunsági Állami Gazdaság igazgatója úgy vélte, hogy az állami gazdaságok ma még nincsenek technikailag úgy felkészülve a termelésre, mint az ipari üzemek, s ez nemcsak fedél és időjárás kérdése; sokkal inkább gép, alkatrész, anyagellátás függvénye. Tóth Miklós, a Pest megyei pártbizottság politikai munkatársa a termelőszövetkezetek szakszervezeti munkájáról, a helyes káderkiválasatásról szólt. Major Péter, a MEDOSZ Pest megyei Bizottságának titkára a vitát összegezve megállapította: érdekeltté kell tenni a gazdaságokat abban, hogy az ágazatfejlesztés eredményei ne sújtsák az üzemeket, hanem az sokkal inkább anyagi fellendülésükhöz vezessen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állami gazdaságok dolgozóinak bérszínvonala elmarad a termelőszövetkezeti átlagtól. A MEDOSZ Pest megyei Bizottságának tegnapi ülését — amelyen az állami gazdasági dolgozók és a termelőszövetkezeti alkalmazottak bérezési gondjairól, lehetőségeiről folytattak eszmecserét — a Monori Állami Gazdaságban tartották. Szóba került egyebek közt, hogy a bérszínvonal ez évben 6,3 százalékkal növekszik, ami örvendetes. Az viszont már kevésbé, hogy a részesedési alap akár 6, akár 8 százaléknyi — mivel ez üzemenként változó — ritkán kerül csorbítatlanul a borítékba, hiszen ebből kell kifizetni az újítási díjakat, a jóléti alapki- egésizítést s még sok egyebet. Ennek végsősoron a dolgozók látják hasznát, csakhogy áttételesen. Így azután az üzem vezetősége nemegyszer magyarázkodásra kényszerül, s mint Lengyel János, a MEDOSZ szociálpolitikai előadója mondta: nehéz ezt megmagyarázni, hogy a részesedési alap egy részét már megettük az üzemi konyhán ... A vita során elhangzott az is, hogy a bérfejlesztési irányszámok megvalósulása nemigen szavatolható. A mezőgazdaságban a munkacsúcsok idején nő a túlórapótlék, a munkaszüneti napokon sokan dolgoznak, ami szintén bérfizetési bértöbblettel jár. Ugyanez ok miatt az időszakos alkalmazottak száma időről időre ugrászerűen megemelkedik. Javadalmazásuk a termés mennyiségétől, a betakarítás sürgősségétől függ. A gazdaságok kénytelenek nemegyszer egymásra licitálni, , mind magasabb napi munkabért adva az időszaki foglalkoztatottaknak egyszerűen azért, hogy a termés ne menjen veszendőbe. Dr. Gajdár László véleménye szerint az eredményesebb munkaszervezés csökkenthetné a munkacsúcsokat, különösen a hét végi pihenőnapokon végzett A jelenlegi bérgazdálkodás tehát ma már mindenképpen módosításra szorul. Be. I. Magyar- KNDK árucsereforgaíom A baráti légkörben lefolyta-' tott tárgyalások eredményeképpen pénteken Budapesten aláírták a Magyarország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1978. évi árucsere-forgalmi és fizetési megállapodását. A megállapodás alapján a KNDK színesfémeket, ásványi nyersanyagokat, dohányt és egyéb árukat, Magyarország berendezéseket, műszereket, alumíniumot, gyógyszereket és más árukat szállít. A megállapodást Tor- dai Jenő és Han Szu Gil külkereskedelmi miniszterhelyettesek írták alá. Jelen volt Kim Ze Szűk, a KNDK budapesti nagykövete is. • :'i. Szövetségek együttműködése Együttműködési megállapodást írt alá Budapesten Czim- balmos Béla, a TOT főtitkára és Sztojan Milenkovics, a Jugoszláv Szövetkezeti Szövetség elnöke. A két szerv 5—5 tagú állandó munkabizottságot hoz létre, amely az érdekelt szövetkezeti és külkereskedelmi szervezetek részvételével gondoskodik a kapcsolatok rendszeres fenntartásáról az aláírt okmányban foglaltak megvalósításáról. A jugoszláv szövetkezeti szövetség küldöttsége pénteken elutazót hazánkból. r. Cikkünk visszhangja A turistaházak holnapja Lapunk november 13-i, vasárnapi számában megjelent Vasvári G. Pál Viziten — turistaházakban című riportja, amelyben a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság kezelésében levő kőhegyi és csikóváraljai turistaházak különböző gondjairól is beszámol. Levelet kaptunk Pápa Jánosnétól, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság turisztikai főelőadójától, aki a cikkben foglaltakról közölte gondolatait. Ezt írja: Mindaz, amit túristaházaink- ról írtak, természetesen megfelel a valóságnak és cikkük tárgyilagos. Mégis úgy érzem, akkor teljes a kép, ha az érem másik oldalát is megKörnyezetvédelem Szippantás, ürítés — feketén Hajdan faluhelyen a pöce- gödröt gyakran maga a házigazda tisztította, udvara trá- gyadomját szaporítva a talajerő visszaadására annyira alkalmas anyaggal. Később azonban vállalkozó vagy néhol a község vállalta a pöcegö- dőr-tisztítást. 1952-ben ezt a feladatot az akkor minden megyében megalakult tőzegkitermelő vállalatokra bízták. — Csakhogy nem vagyunk kaerőhelyzet kedvező, a belé- monopolhelyzetben jelenti ki Arató Jenő, a Pest megyei Tőzegkitermelő Vállalat igazgatója. — Nemcsak a mi vállalatunk, hanem több tsz, néhány ÁFÉSZ meg vállalat, sőt egyes tanácsok költségvetési üzeme is foglalkozik szennyvízszippantással. Mégis, ha valahol valami szabálytalanság történik, mindig a vállalatunkat gyanúsítják. pők száma meghaladja a kilépőkét. ami a dolgozók és a vezetők közti jó kapcsolatra, a jó munkahelyi légkörre enged következtetni. Jó az együttműködés a brigádok és a műszaki vezetők között, a munkások hasznos szakmai tapasztalatait mindig figyelembe veszik. Elmondható: nemcsak a borítékba kerülő 5—6 ezer forint vonzza ide az embereket. Az idén is jelentős költséggel helyeznek üzembe több gépi berendezést, köztük a Teltomát-gépsor mellett immár a második előkészítő- gépláncot. Nagyon fontos szerepük van ezeknek, mert a folyamatos készanyagellátássa! eredményesen segítik a külső munkákon dolgozó brigádok termését. A vállalat a termelékenység emelésének intenzív módját igyekszik továbbfejleszteni. 1980-ig új. termelékenyebb gépekre, a környezetvédelem szempontjainak jobban megfelelő berendezésekre mintegy 360 millió forintot költenek. Egyebek között, a munkát hatékonyabbá tevő, aszfaltfinisekeret szereznek be. Orosz Károly tudósító Veszélyes felelőtlenség Szabálytalanság pedig elég gyakran történik a megyében. A kiszippantott szennyvizekkel teli tartálykocsikat természetesen valahol ki kell üríteni, csak éppen nem mindegy, hogy hol. A KÖJÁL erre alkalmas szemétgyűjtő telepeken engedélyezi^ s ahol nincs a környéken ilyen, ott némelyik község határában kicementezett szenyvízgödör készítését rendeli el. A gödröt, mint a vállalatnál mondják, mindig a vállalat ássa ki és készítteti el, de a szennyvíz- szippantással foglalkozó más szervek is használják. Csakhogy nem mindig. Szokása némelyik sofőrnek, hogy ott áll meg, ahol éppen a kedve tartja. Esetleg az út mentén, sokszor a vízlevezető árokba üríti a fekáliát, s az a talajban továbbszivárogva patakok, kertek vizét is szennyezi. Szokásuk azonban szántóföldre, veteményeskertre is önteni a szennyvizet, márpedig a szippantókocsik tartalma nemcsak bűzével fertőzi a levegőt, a benne levő mikroorganizmusokkal is. A talajban elszivárogva pedig zöldségeskertek terményeit is veszélyezteti. Még akkor is, ha történetesen a célnak nem kijelölt szemétgyűjtőbe ürítik. Rendszámot nem közölnek — Évente nyolc-tíz szabálytalan szennyvízkiürítésre érkezik panasz központunkba — világosít fel Schlett Frigyes termelési osztályvezető. — Ezzel nem azt akarom mondani, hogy csak ennyi fordul elő. Viszont a legtöbb bejelentés ügyében nem tudunk eljárni, mert úgyszólván sohasem közli a községi tanács a szabálysértést elkövető gépkocsi rendszámát. Nekünk negyvenhat autónk jár a megyében, csaknem ugyanennyi a más vállalkozók speciális járműveinek száma. Hogy ki volt a tettes, hogyan nyomozhatnánk ki? — Az idén mindössze egyetlen esetben sikerült megállapítanunk az elkövető személyét — veszi át a szót ismét az igazgató. — Szigorú fegyelmi büntetést kapott. Négy másik fegyelmit is lefolytattunk, mert gyanú merült fel, hogy a gépkocsivezető feketén szippantott, vagyis megállapodott a háztulajdonossal, s a saját zsebére dolgozott. Bizonyítékok hiányában az egyik fegyelmi ügyet megszüntettük. Három ügyben szigorú büntetést alkalmaztunk. Egyiküket, ócsai telepünk dolgozóját el is bocsátottuk. — Olcsóbban dolgoznak a feketézők? — Ellenkezőleg. Mi az első köbméter után 50, minden további után 25 forintot számlázunk. A felderített esetek mindegyikében a háztulajdonossal többet, vagy kétszer annyit fizettettek. Magánházaknál ritkán több a szennyvíz három köbméternél, tehát általában legfeljebb száz forint a díj. Ehelyett érthetetlen okból sokan hajlandók kétszázat fizetni vagy még ennél is többet. A fekáliából tőzeggel keverve jó trágya készül — közli a termelési osztályvezető —, de csak ceglédi üzemünkben. Sem a fóti, sem az ócsai már nem foglalkozik ezzel. Nem nagyon vásárolják. Akad egyéb gond is. Egyre több a falvakban a vízvezeték és bár a szennyvízcsatorna még nagyon ritka, az udvarokban szennyvízgyűjtő medence van, abba pedig belekerülnek a mosáshoz és a mosogatáshoz használt vegyszerek is. Ezek pedig a növénytermesztésre károsak. Dönteni kellene Károsak azonban akkor is. ha tilos helyen szórják a földre, s hogy ez milyen gyakori, azt dr. Träger György járási közegészségügyi felügyelőtől halljuk Nagykátán: — Nincs olyan hónap, hogy egy-két ilyesfajta szabálytalankodás ne jutna tudomásunkra. Nem tudunk azonban eljárni, mert még, ha a kiürítésnek esetleg van is tanúja, az sem jegyzi meg, vagy nem közli a kocsi rendszámé . Mit lehet tenni ez ügyben? Az illetékesek dolga eldönteni, mindenesetre erélyes intézkedésekkel sürgősen véget kell vetni a szennyvizek fekete kiürítésének. Szokoly Endre | zuk. nézik, még akkor is, ha ez pillanatnyilag nem változtat az említett két turistaház állapotán. A Turista Ellátó Vállalattól nagyon rossz turista házakat vettünk át. teljesen használhatatlan felszereléssel. Természetesen két év alatt nem lehet mindent rendbehozni. De jó szándékunkat bizonyítja, hogy a nagyvillámi turistaházunkat teljesen átépítjük, 1978 elején nyílik meg, a vaskapui turistaház nagyjavításán most dolgoznak. Minden házunkban kicseréltük a régi, rozsdás, emeletes vaságyakat és a rossz matracokat laticel-matracos síházi ágyakra, mert ezek szerintünk is tisztábbak és kulturáltabbak. Igaz, a Kőhegyen két szoba zsúfolt, ezekből egy- egy ágyat kihozunk. Erre eddig azért nem került sor, mert az IBUSZ már előzőleg turistacsoportnak adta ki a házat és a pénz visszafizetése egy csoport kirándulását bolygatná meg. Már írtunk nekik, hogy az elkövetkező időszakban kevesebb ágyunk lesz a turistaházban. A vízszállítás nagy gond, ezt nem is tudjuk másként megoldani. Viszont nem kell ezer poharat mosni, mert van eldobható pohár és szívószál, amit nagyobb csoportoknak ad ki a házvezető. Az étterem bútorait még a cikk megjelenése előtt kicseréltük. A kőhegyi turistaházban 300 lepedő van, ebből 150 új. Sajnos, a Patyolat gépe nem válogatott, egyformán tépte a régieket és az újakat is. Igaz, hogy 50 százalékos áron ki is fizették a kárt, de ilyen iramban nem lehetett a hiányt pótolni. Jövőre tervezzük; egy cisz-« ternát építünk és a házat kí- vül-belül kitatarozzuk. Az udvari raktárt, tüzelőtárolót, illemhelyet, szeméttárolót az idén építettük. A csikóváraljai turistaház gondnoka lakást kapott egy új faházban, így tudtuk a konyhát megnagyobbítani. A turistaház bővítése nem szerepel egyelőre terveinkben. Sajnos, pontosan a kőhegyi turistaház van a legreménytelenebb helyzetben. Társat keresünk, aki segít az útépítésben, mert a turistaház fek- I vese, közelsége Pesthez meg- j érdemelné, hogy rendbehoz-