Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

*tr.c\r.i ^

4

•

imán

1977. NOVEMBER 23., SZERDA

✓

Ady-ünnepség az Erkel Színházban

(Folytatás az 1. oldalról)

— Ady nagysága, költészetének kiemelkedő jelentősége abból ered, hogy a századfordulón, az imperializmusból a szocializmusba való átmenet korszakának hajnalán megértette a magyar társadalmi fejlődés sajátos ellentmondásait, a polgári demokratikus forradalom szükségességét és egyben elégtelenségét.

— Ki tudott szakadni a korabeli Magyarország provinciális, feudális eszmeköréből, átélte, megértette a modern polgári fejlődést és annak súlyos ellentmondásait is. A közösség otthonteremtéséért, a társadalmi-népi és az egyéni kiteljesedés egységéért perelt. Népünk haladó hagyományaira, a korabeli magyar baloldal és az európai társadalmi, szellemi erjedés vívmányaira alapozva korszerű gondolati, eszmei és művészi szintézist teremtett — mondotta Övári Miklós, majd hangsúlyozta:

— Megküzdött a magány, a háború, a semmi fenyegető árnyaival, a korszak komor valósága nem a befeléfordulás, a nihil felé vitte. A drámai pokoljárás eredménye a haladás melletti elkötelezettség, a morális helytállás, a harc vállalása lett. A magyar plebe- jus-forradalmi-patrióta költészet örököseként, a huszadik századi életélmények művészileg új megfogalmazásával egy gondolatokban és képekben gazdag realizmust alkotott.

Máig haté érvénnyel sió!

— Ady szervezetileg nem tartozott a szocialisták közé, de a forradalom várása, akarása, álma „egy szép ország”- ról megbonthatatlanul összekötötte a progresszív baloldallal, a munkásmozgalommal. Forradalmisága nemcsak, s talán nem is elsősorban a mindennapi politika síkján jelentkezett, hanem világszemléletében, történelemlátásában, valóságismeretében, az erkölcs, a gondolatok és az érzelmek teljességében. A proletariátus, az egész nép melletti hitvallása, az úri Magyarország hazug, képmutató erkölcsének leleplezése, perlekedése az Istennel, a halállal, a szerelemmel és a pusztulással az életmű egészét minősítő világnézetté kovácsolódott. Ezzel a teljességgel fejezte ki és képviselte Ady Endre korának forradalmi fejlődését, ez alakítja egységes egésszé líráját, publicisztikáját, küzdelmes életét.

— Ady szenvedélyes hangú, igaz indulatoktól izzó publicisztikai írásai a műfaj magyar remekei, önmagukban is nagy értéket jelentenek. Életművét azonban mégsem ezek, hanem költeményei teszik korszakalkotóvá. Nem pusztán verseinek újszerűsége, a forma sokszínűsége, hanem gondolatainak gazdasága és mélysége, az önmegvalósításra való törekvés és a népért, az emberiségért vállalt felelősség egysége emeli művészetét a korabeli költői útkeresések, modern irodalmi törekvések fölé. Ady zsenialitása kivételes jelenség, de nem romantikus csoda. Művészete egyben korjelenség is, hiszen korának legnagyobb akaratát, legsűrűbb ellentmondásait, legigazibb vágyait szólaltatta meg — időben és térben messzehangzóan. Életműve meggyőzően bizonyítja, hogy a művészi forradalmat a társadalmi forradalmiság teszi életerőssé. A forradalmi tartalom révén vált Ady költészete a realizmus művészi folytonosságának szerves részévé, s egyben a kibontakozó szocialista irodalom meghatározó alapjává. Példája máig ható érvénnyel szól: „én nem bűvésznek, de mindennek jöttem”.

Az első világháború egyértelművé tette számára a felismerést, hogy nemcsak „a magyar pokollal” kell leszámolni, „a rémnek ezer a hangja”, van egy nemzetek fölötti embertelen erő is, az imperializmus. Egy pillanatra sem tévesztette meg a háborús uszítás, a nacionalista őrjöngés. Az igaz magyarságot és az igaz emberséget képviselve ekkor is vállalta a hazafiat- lanság, a dekadencia vádját, mert sejtette, remélte, hogy a háború borzalmai, a „nagy tivornya” után az iszonyatból felocsúdva új erkölcsű nép támad.

— Súlyos betegsége miatt

„vitézlő harcos” már nem lehetett, de mindhalálig vallotta: „veletek száguld, vív,

újjong a lelkem: véreim magyar proletárok”. Költészete eltéphetetlenül összekapcsolódott a forradalmi szocialisták küzdelmeivel, azzal a világtörténelmi folyamattal, amely 1917 novemberében Oroszországban aratta első nagy diadalát.

— Ady páratlanul gazdag költői-közírói örökségének kiemelkedően fontos alkotórésze forradalmi világnézetétől

meghatározott patriotizmusa. Felismerte, hogy a feudálka- pitalista hatalom „hazafisága” nem más, mint demagóg osztályideológia. „A nacionalizmus nem hazafiság — vallotta... Aki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha örökösen nem tesz is egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli”. Szembeszállt a nemzeti kérdés iránti érzéketlenséggel is.

— A progresszív történelmi és kulturális hagyományokra épülő népi hazafiasság letéteményesét a munkásmozgalomban és a fiaital forradalmi értelmiségben találta meg. Amikor az első világháború idején

felerősödtek az idegen nacionalizmusok is, volt erkölcsi bátorsága és gondolkodói ereje, hogy az elfogultsággal nem elfogultságot. hanem az internacionalista humánumot állítsa szembe.

— Ady az egész magyarságé, de aligha véletlen, hogy leginkább 1918—19 forradalmár nemzedékét ragadta magával. Költészetének felemelő élménye segítette a magyar kommunista mozgalom kibontakozását. Legteljesebben mindig is a társadalmi progresszió élenjárói értették meg Ady történelmi és művészi jelentőségét. Móricz Zsigmond a „forradalom költője”-ként búcsúztatta, Károlyi Mihály a forradalom céljainak művészi képviselőjeként, Szabó Ervin a világirodalom nagy klasszikusaként beszélt róla. A Magyar Tanácsköztársaság élet-halál harcai közepette is kifejezte igaz megbecsülését a már halott költő élő költészete iránt.

— Az ellenforradalmi rendszer konzervatív erői elutasították Adyt, mert benne az erkölcs, a vallás, a magyarság meggyalázóját látták. Mások kisajátítani igyekeztek, de ezek a kísérletek szükségképpen meghiúsultak, hiszen szellemét nem lehetett beépíteni a soviniszta demagógiába, költészetét nem lehetett felhasználni az elvont, öncélú esztétizálás igazolására. Kudarcot szenvedtek a rágalmazók és a kisajátítók azért is, mert a kommunisták és más baloldali humanisták itthon és az emigrációban is újra és újrá felmutatták Ady igazi arcát.

Vállaljuk a teljes Ady-örökséget

— Születésének századik évfordulóján, joggal elmondhatjuk, hogy Ady a szocialista Magyarországon végre hazatalált. Magunkénak mondjuk és vállaljuk a teljes Adyt, örökségét példaszerűnek és elevennek érezzük ma is.

— Annak a nagy harcnak az eredményeként, amiből Ady is részt vállalt, megnyílt az út a nép felnőtté válása, a haza és az emberiség szocialista otthonának megteremtése

előtt. „Az új várak fölépültek” a „magyar pokol” a múlté.

— A mai kor problémáira már nemcsak elveink alapján, hanem a valósággá vált szocializmus tapasztalatainak birtokában is van válaszunk. Igaz, napjainkban számos új kérdésre kell válszolnunk, vannak újonnan keletkező és továbbélő régi gondjaink is. A küzdelem a nemzetközi színművészi helytállása abban is segít, hogy a mai magyar irodalom, művészet betöltse megtisztelő hivatását: népünk, az emberiség jelenének és jövőjének szolgálatát.

— Ady intellektuális ereje, művészi igényessége, forradalmi elkötelezettsége, magyarságának és internacionalizmusának megbonthatatlan egysége, realista világképe, a harc vállalása ma is időszerű üzenet. És időszerű teljességre törekvése, az élet egészét bátran átfogó és vállaló mélyen emberi magatartása. Ady költészete szocialista társadalmunk szellemi alapját erősíti, s állandó megújulásra, továbblépésre ösztönöz bennünket. Arra tanít, hogy „az embernek, míg csak van ember, rűegállni nem lehet”. Sorai egyszerre mozgósítják értelmünket és érzelmünket, összekapcsolnak minket a többi ember és nép sorsával, s ugyanakkor az emberi lélek befelé figyelő önismeretét is gazdagítják.

— Ady Endre az ország és a világ hatalmasságaival küzdve jobb kort álmodva népének és az emberiségnek, azt a forradalmi folytonosságot képviseli a század elején, amely a magyar kultúrát az egyetemes emberi haladás élvonalába emeli. Neve együtt él emlékezetünkben a magyar haladó és forradalmi művészet olyan kiemelkedő képviselővel, mint Petőfi Sándor, Bartók Béla, József Attila, Derkovits Gyula. Együtt mindazokkal, akiknek emberi művészi példája, egyetemes érvényű munkássága felbecsülhetetlen értéket jelent egész népünk számára. A magyar művészet óriásainak ez a megkülönböztető megbecsülése ma nem a nemzeti kultúra értékekben gazdag körét szűkíti le, hanem ellenkezőleg, minden valódi érték elismeréséhez nyújt hiteles mércét.

— Ennek a folytonosságnak a jegyében bontakozott ki és fejlődik a szocialista művészet és közművelődés, a lenini kulturális forradalom hazánkban.

A VÁCI VÁROSI-JÁRÁSI KÖNYVTÁRBAN

Olvasó gyermekek

téren és saját ellentmondásainkkal sem zárult le véglegesen. Ady példája, emberi,

És így él tovább ma is Ady Endre öröksége az „ifjú szívekben ... s mindig tovább”.

A váci úttörőház tágas, világos földszinti nagyterme ideális könyvtárhelyiség. A korábbi szűkösebb körülményekhez szokott gyerekek még csak óvatosan merik birtokba venni a teret. A polcok közötti asztaloknál már javában folynak a foglalkozások. Hadik Jánosné, a Báthory István Általános Iskola pedagógusa a Kis könyvtáros őrs tagjait vezeti be a munka rejtelmeibe.

Megszépült környezetben

— Az új gyermekkönyvtár méreteit, lehetőségeit tekintve is megfelel a 6—15 éves gyermekek könyvtári oktatására- nevelésére — mondja Weisz Gábor, a váci városi-járási könyvtár' igazgatója. Korábban szűk barakkban tartottuk a foglalkozásokat, a kölcsönzést, pedig már akkor is több mint száz kis olvasónk volt. Most, az úttörőházban méltóan tudjuk folytatni a gyermekkönyvtárosi munkát, amelynek Vácott nagyon szép hagyományai vannak. Az úttörőházban maximális lehetőség nyílik a különböző irodalmi, szakköri foglalkozások profiljának kiszélesítésére. Munkánkat szorosan összehangoljuk az úttörőház szakköreinek tevékenységével. Talán egyetlen hátrány, hogy elszakadunk egy kicsit a felnőtt könyvtártól. Eddig az általános iskolát végzett gyereket kis ünnepség után azonnal átvezettük a felnőtt részbe. De az új megoldásnak óriási előnyei vannak.

A tanács segítségével

— Sajnos, az új intézmény berendezéséhez egyetlen szerv sem járult hozzá — folytatja az igazgató. — A városi tanács művelődési osztálya segített csak bennünket. Gondjaink még nem szűntek meg egészen, a gyermekkönyvtárosi teendőket gyakorlatilag egy ember, Vandrus Jánosné látja el. A tanács művelődési osztályának rugalmassága újra segített. Év végéig kaptunk egy kisegítőt,

jövőre pedig reméljük, megkapjuk a régóta ígért státuszt. A közlekedés sem biztonságos, nagy a forgalom, de az úttörőház előtt nincs zebra. Hiányzik a gyermekintézményt jelölő közlekedési tábla is. Félünk, hogy baleset történik, hiszen rengeteg gyerek jár ide.

Irodalombarátok klubja

— A foglalkozások eddig hely hiányában a 'könyvtárlátogatók töredékét érintették. Most már szeretnénk a keretet bővíteni. A tehetséges és a hátrányos helyzetű gyerekeket akarjuk a munkába bevonni. Az iskolai oktatáshoz képest akarunk pluszt nyújtani, ugyanakkor a hátrányban levőket is korrepetáljuk. Eddig két csoport alakult ki. Az irodalombarát gyerekek klubját Polka Mária könyvtáros vezeti, a Kis könyvtáros őrs — irányítója Hadik Jánosné pedagógus. A gyerekekhez szeretnénk közelebb hozni a verset, a költészetet. Az Élő antológia a népköltészettől Arany Jánosig című rendezvénysorozatunkon Kertész Lilla, Tatay Éva, Surányi Ibolya, Szentpáli Mónika, Prokopiusz Imre lép fel. Mivel a könyvtár 60 személyes, ezért naponta két előadás van. Az egyik rendezvényt a Madách Imre Művelődési Központ finanszírozza.

Közös programok

— Nagyon gyümölcsöző ez az együttműködés — mondja Szilágyi Lajos, az úttörőház vezetője. Már az idén is közösen alakítjuk ki a rendezvényeket. A Riadó című program is közös munka vog, amely a város összes iskoláját mozgósította. Anyagot gyűjtöttek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeinek tanulmányozására. A Mikulás-est is a könyvtár és az úttörőház közös rendezvénye lesz. A gyerekek az ajándékosztás után irodalmi játékon vesznek részt, amelyet Berek Kati színművész vezet

Pósa Zoltán

ORSZÁGOS TARLATTAL, IHLETETT MŰSORRAL, RÁCKEVÉN

Névadóját ünnepelte az iskola

Vass-Eysen Ervin: A vár fehér asszonya

kintő művek is belőle merítenek, mintegy kozmikus látvánnyá növelve szavainak erejét. A rajzokban és festményekben — Losonci Miklós katalógus-előszavát idézve — egyszerre érhető tetten a költészet és a technika, a jelen és a jövő: .

Diákokról lévén szó, dicséretes bátorságuk, ahogyan egy-egy nekik tetsző vers rajzi és festői megvilágítására vállalkoztak. A teljességhez azonban az is hozzátartozik, hogy bármennyire is akad figyelemfelkeltő alkotás, a képi megformálások mindenekelőtt a középiskolások Ady-képzeté- ről informálnak, tehát tévedés lenne besorolni ezeket a munkákat a magyar képzőművészet éves termésébe. Nevezhetjük őket próbálkozásnak, egyéni reflexiónak, felvillanásnak. A maguk módján, szintjén és nívóján azonban megállják a helyüket. Számon- kérhetjük a látnoki erőt, a lendületet, de a technikai képzettséget és a merész gondolattársítást már nem. Szükség van rájuk akkor is, ha Ady nagyon kemény dió a képzőművészek számára, sokan elvéreztek már a vele történő megméretésben.

Á diákfestők országos tárlata tehát szándékot jelez, mércéjét a beküldők legjobbjai szabják meg. Elsősorban a díjazottak — Vass-Eysen Ervin, Orosz Dezső, Balázs Kornélia, Borbély Zsolt, Varkoly László, Fodor Piroska — művei. Festményeiken és lapjaikon érződik a kötődés, az eredet, s ha túljutnak a középiskolai tanítás József Attila-i fogalmán, akkor valóban Adyt fogják érezni.

Ráckevén mindenekelőtt a vállalkozás bátorságát kell dicsérni. És kívánni: legyen erejük a folytatáshoz. Akár tematikusán, akár megkötöttségek nélkül járják tovább a megkezdett utat. A diákalkotók — másokra is hatva — ígv nevelhetik és gyarapíthatják legjobban - magukat.

Molnár Zsolt

A kollektíva tiszteletet érdemel — szándékát illetően mindenképpen —, hiszen csaknem tucatnyi pedagógus és csak- nek 70 diák háromhónapi munkájával állt össze a tegnapi megemlékező műsor. E Pest megyei rendezvényt or- • szágos rangra emelte a diák- ; festők kiállítása, amelyen Ady Endre verseire készített il- , lusztrációkat mutatnak be.

Kriszt György

DIÁKVALLOMÁSOK KÉPEKBEN

A diákalko. tók képzőmű. ' szeti életünk utánpótlását jelentik. Közülük nőnek ki —ha gondosan irányítják kezüket, formálják ' gondolkodásukat — a jövő piktúrá- jának, szobrá- szatának és grafikájának, mesterei. Felismerve az utánpótlás te. hetségét és kvalitásait, az országos diáknapok rendező bizottsága először 1975-ben, majd az idén önálló kiállító, si lehetőséget teremtett, szárrmkra 557Ageden. A nívós anyag, a kétévenkénti bemutatkozás azon. ban arra is felhívta a figyelmet, hogy nem ártana elősegíteni gyakoribb jelentkezésüket fejlődésük érdeke ezt megkívánja.

A ráckevei Ady Endre Gimnázium, élve az alkalommal, kezdeményezte és megrendezte ä diákfestők országos tárlatát. Bár az elnevezés megtévesztő — grafikák legalább olyan mennyiségben láthatók a kiállításon, mint festmények —,

csah üdvözölni lehet a Pest megyei közösség kezdeményezését. Az Oktatási Minisztériummal és a Pest megyei Tanáccsal közösen adták közre felhívásukat, amelyre közel nyolcvan alkotás érkezett az ország minden vidékéről.

A gimnázium névadójának születési centenáriuma alkalmából a tárlat tematikus. Kapcsolódva Ady Endre költészetéhez. a diákalkotók egy-egy vers képi megformálására vállalkoztak. Még a sci-fi felé teadott elő részletet. Egy tízperces kórusmű töredéknyi részéből aligha lehet megítélni Hufnägel Aladár karnagyi munkáját. Az azonban bizonyos, hogy Lóránd István alkotása az alkalmi kórusnál gyakorlottabb együttes megszólaltatásában méltóbb kifejezést kapott volna. A különböző művészeti műfajok együtthatását szolgálta, hogy a ráckevei Ady Gimnáziumban ez alkalomra tánckar is alakult Borkovics Józsefné tanárnő vezetésével. Kár, hogy a szándék nem párosult kellő művészi ihletettséggel: a koreográfia inkább a népi játékokkal mutatott rokonságot, mint ünnepelt költőnk verseinek érzésvilágával.

Immár nyolcéves hagyomány, a ráckevei gimnazisták között: ápolni, táplálni nagy költőnk legjobb hagyományokra épülő kultuszát. S bizonnyal életre szóló emlék a tanulóknak Ady-alapitványt nyerni. Ady költészetének, emberi és politikai helytállásának, művészi gondolatvilágának népszerűsítéséért a tegnap délelőtti ünnepségen vette át az Ady-alapítványi díjat Scheffer Katalin és Huszár Valéria, a gimnázium két növendéke. Ráckevén nemcsak az iskola adott életre szóló emlékajándékot, hanem a gimnázium is kapott múzeumba illő tárgyakat: Tavaszy Noémi tizenkét lapból álló Ady-soroza- tának másodpéldánya a helyi kiállítóterembe kerül, Domonkos Béla képzőművész az állami címer egyedi példányát készítette el és ajándékozta a gimnáziumnak, Bodnár Endre festőművész ráckevei látképét bocsátotta a tanintézet gyűjteményének rendelkezésére.

Nagyvonalú ünnepséget rendezett Ady születésének 100.

évfordulójára a ráckevei gimnázium. A megemlékezés alkalmából Franyó Zoltán, Ady Endre barátja és kitűnő műfordítója levélben üdvözölte az iskola tanárait és tanulóit.

Ünnep volt tegnap Ráckevén, az Ady Endre Gimnáziumban. Megyei jelentőségű ünnepség. Nagy költőnkhöz méltó gondolatok kaptak hangot, idézve a kort, a költészetet, amelynek formálója volt — nem csupán részese — Ady Endre. S az utódok, a gondolatot követő késői nemzedék kifejezésvilágához tiszteletre méltó szándékkal teremtett keretet Losonci Miklós gimnáziumi igazgató dramatizált játéka: Ady madara címmel. A keretjáték szerzője nem volt hűtelen képzőművészeti ihle- tettségéhez. Olyan motívumot keresett Ady költészetében, amely számtalan szimbólum kifejezője. Akár egy képző- művészeti alkotás, amelyben uralkodik a madár, a galamb, így teremtett ma már számunkra magától értetődő költői, képi világot Losonci. Szó sem volt önálló drámai alkotásról: a szerző kitűnő lehetőséget teremtett egy sor emlékezetes Ady-vers elmondásához.

Ady Endre, mint forradalomban a viharmadár, a békéért küzdve, a galamb jelképét vállalva, szerelemben akár a héja, s az emberi magaslatokra ívelő sas idéződött fel a gimnazisták műsorában. S a legalább annyira európai, mint magyar költő, horizontjának felvillantáséban a diákok méltó partnerek voltak. Mark- gruber Attila, Huszár Valéria, Párkányi Éva és Ankes Zsuzsa jó előadói voltak az alkotásoknak. S a diákok szavalókórusa ugyancsak helytállt az Ady- művelc interpretálásában.

Dicséretet érdemel a gimnázium alkalmilag verbuválódott énekkara, amely Lóránd István, Liszt-díjas zeneszerzőnek a Néma madarak című először bemutatott alkotásából