Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-22 / 274. szám

1977. NOVEMBER 22., KEDD Görög urnák Baloldali előretörés ' RENDBEN ES NYUGA­LOMBAN zajlottak le vasár­nap a görögországi általános választások. A második világ­háború befejezését követően a tizenegyedik, a fekete ezrede­sek hatalmának megdöntése után pedig második alkalom­mal járultak a szavazásra jo­gosult görög állampolgárok az urnák elé, hogy a 300 tagú par. lament 288 mandátumáról döntsenek. A választásokon 15 politikai (párt és csoportosulás 2150 jelöltje indult. A 288 mandátum sorsának eldöntése után a fennmaradó 12 mandá­tumot a legtöbb szavazatot el­ért pártok között osztják szét. A választási részvétel vasár­nap már az első órákoan igen élénk volt, de ne feledjük, hogy Görögországban az al­kotmány értelmében kötelező részt venni a parlamenti vá­lasztásokon és a szavazás el­mulasztása börtönbüntetést is vonhat maga után. AZ ELŐZŐ PARLAMENT­BEN Karamanlisz miniszter- elnök pártjának, az Üj De­mokrácia Pártnak több mint kétharmados többsége volt. Mint ismeretes, Karamanlisz egy évvel előre hozta a parla­menti választások megtartását, arra való hivatkozással, hogy a kormány nagy jelentőségű külpolitikai döntések előtt áll — ilyen például az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozás és a Törökország­gal való viszony kérdése, — s ezért az eddiginél szilárdabb parlamenti támogatásra van szüksége. Hát ezt nem kapta meg... a választási rész­eredmények tanúsága sze­rint a vasárnapi választásokon a kormányzó Üj Demokrácia Pártja megtartotta ugyan első helyét, de az 1974. évi válasz­tásokhoz képest a szavazatok jelentős részéről le kellett mondania, nagyrészt a balol­dal-javára. A párt 42,7 százalé­kos eredményével, azaz mint­egy 180 képviselőjével abszolút többségét megőrizte a 300 ta­gú parlamentben, de ez messze van a három évvel ezelőtti, az első demokratikus választáson elért 54 százaléktól, mikor is 220 konzervatív képviselőt de­legálhatott a parlamentbe. A választások erkölcsi győz­tese a jelek szerint a Papand­reu vezette Pánhellén Szocia­lista Mozgalom, amely az 1974-es 14 százalékról, vasár­nap több mint 25 százalékra növelte szavazatainak számát, s ezzel a legnagyobb ellenzéki párttá lépett elő. Ezzel maga mögé utasította Georgiosz Mavrosz Demokratikus Cent­rum Unió nevű, igen mérsékelt ellenzéki pártját (amely a va­sárnapi választáson a korábbi 20 százalékkal szemben csak 12 százalékot szerzett) mégpe­dig azért, mert ellenzi Görög­ország közöspiaci tagságát, síkra száll a NATO-ból való kilépéséért és az el nem köte­lezettségi külpolitikáért, vala­mint követeli a bankok és nagyvállalatok államosítását. JELENTŐS SIKERT köny­velhet el a Görög Kommunista Párt, amely a szavazatok több mint nyolc százalékának meg­szerzésével megerősítette po­zícióit, s tíz parlamenti hely­re számíthat. (A párt az előző választáson a baloldali erők szövetségével (EDA) közös lis­tán indult, s a megszerzett nyolc képviselői helyből ötre küldhette saját képviselőit). Az új parlament december 12-én tartja első ülését. A. B. T. Lapzártakor érkezett: a vá­lasztáson leadott szavazatok 98,65 százalékának összeszám- lálása után a mandátumok megoszlása a következőképpen alakult: Üj Demokrácia 174, Pánhellén szocialista mozga­lom 91, Centrum Unió — Üj erők 15, Görög Kommunista Párt 11, Nemzeti Egyesülés (szélsőjobb) 5. A SZOMÁLIÁI HATÓSÁ­GOK folytatva a Szovjetunió ellőni barátságtalan politikai irányvonalát, felszólították a TASZSZ hírügynökség és az APN sajtóügynökség tudósí­tóit, hogy hagyják el az or­szágot. Veszélyes illúziók Szádot hazaérkezett Izraelből Anvar Szadat egyiptomi elnök izraeli látogatása utolsó napján, hétfőn délután vendéglátójával, Menahem Begin izraeli kormányfővel közös sajtóértekezletet tartott Jeruzsálemben. Mindkét fél a megkezdett párbeszéd folytatásának szükséges­ségét hangoztatta. Szadat és kísérete — Begin társaságában — búcsúlátogatást tett Efraim Kacir izraeli államfőnél. Szadat és kísérete délután hazaérkezett Izraelből. Különgépét a határig izraeli vadászgépek kísérték. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfőn jó, pozi­tív lépésnek minősítette Szadat izraeli látogatását, de óvatosan elzárkózott attól, hogy választ adjon a fejlemények alapján felmerült kérdések egész sorára. A történelem ismét gro­teszk helyzetet produkált. Sza­dat (aki abban a Dávid ki­rályról elnevezett hotelben la­kott, amely ellen egykor a Begin által vezetett terror- csoport egyik emlékezetes tá­madása történt) újságírók előtt azt mondta az izraeli kormányfőnek, meghívja a Sínai-félszigetre. — Nem — válaszolta kedélye, sen Begin —, oda én hívom meg önt... Ez a dialógus mélységesen jellemzi e látogatás egész- képtelenségét. Félreértés ne essék: ép­pen a szocialista országok szálltak — és szállnak — sík­ra a közel-keleti dilemma bé­kés rendezéséért. Minden bé­keszerető ember számára ze­neként hangzanék Szadatnak az a jeruzsálemi kijelentése, amely szerint remélni lehet, hogy az 1973-as konfliktus bi­zonyul majd az utolsó izraeli —arab háborúnak — ha ennek a kijelentésnek valódi alapja lenne. A látogatás ténye önma­gában ugyanis semmiképpen sem az! Nem lehet elégszer ismétel­ni: nehéz megjósolni, mit hoz a közeljövő. Az azonban cáfolhatatlan, hogy ez a láto­gatás, így, egyszerűen nem je. lenthet megoldást egyetlen igazi kérdésre, egyetlen ko­moly dilemmára sem. Miért? Mindenekelőtt azért, mert a közel-keleti konfliktus közis­merten sosem volt úgyneve­zett bilaterális (kétoldalú) kér­dés. amelyet Kairó és Tel Aviv egymás között megold­hat. A problémát éppen az teszi oly bonyolulttá, hogy több — nagyon különböző jel. legű — érintettje, résztvevő­je van. Izrael (és persze az sült Államok) mindig is azon tevékenykedett, hogy tovább élezze az amúgy is létező arab ellentéteket, mint tudjuk, nem eredménytelenül. Az azonban, hogy a kulcsországnak szá­mító Egyiptom államfője ilyen látványosan önállósítja ma­gát, ennyire néni törődik az összarab érdekeknek még a látszatával sem. izraeli körök bevallása szerint is több volt, mint amennyit Jeruzsálemben remélhettek. Ebből a nézőpontból csak­nem másodrendű kérdés, mi­ben egyezett meg Szadat és Begin. Az utazás ténye ön­magában olyan gesztus, amely úgy okoz feltétlenül kárt az összarab ügynek, hogy a je­lek szerint nem használ a kö­zel-keleti békének sem. Kai­ró és Tel Aviv bármilyen kétoldalú, másokat kizáró megállapodása egyszerűen nem teremthet valódi békét az olajfák alatt — arra vi­szont nagyonis alkalmas, hogy megalapozatlan, azaz ve­szélyes illúziókat keltsen. Harmat Endre Szuszlov kitüntetése Kádár János üdvözlő távirata A párt és az állam szolgála­tában szerzett érdemeiért és hetvenötödik születésnapja al­kalmából a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége az Októberi Forradalom Érdem­renddel tüntette ki Mihail Szuszlovot, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Az MSZMP Központi Bizott­sága nevében Kádár János táv­iratban köszöntötte M. A. Szuszlovot, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát 75. születésnapja és az Októberi Forradalom Érdemrenddel tör­tént kitüntetése alkalmából. Összehívták a Német KP kongresszusát A Német Kommunista Párt vezetőségének elnöksége 1978. október 20'—22-re Mannheim- be összehívta a párt követke­ző, VII. kongresszusát. Az el­nökség düsseldorfi tanácsko­zásán az elmúlt hét végén jóváhagyták azt a program- javaslatot is. amelyet a párt az NSZK közvéleménye elé bocsát megvitatásra. ENSZ Elítélték Az ENSZ közgyűlésének 3. számú szociális. humanitá­rius és kulturális bizottságá­ban folytatódott a vita az em­beri jogok kérdéseiről. A vitában felszólalók ke­ményen elítélték az Egyesült Államok és más nyugati or­szágok bizonyos köreinek ar­ra irányuló kísérleteit, hogy az emberi jogok védőinek sze­repében tűnjenek fel. Több ENSZ-tagállam képviselője rámutatott, hogy ennek a had­járatnak a kezdeményezői — Egye- I miközben arra fordítják fi­Peking Volt-e ötödik tagja a négyek bandájának? Volt-e ötödik tagja a né­gyek bandájának? — ezt a kérdést vizsgálja Alekszandr Lavrentyev, az APN politikai hirmagyarázója. Számos megfigyelő határo­zott véleménye szerint ez a kérdés valójában már eldön- töttnek tekinthető. A Csiang Csing-féle csoport hívei, a négyek bandája ellen indított tisztogatás óta eltelt egy év után a háttérben magának Maonak a körvonalai kezde­nek kibontakozni. Ennek a nézetnek a hívei meglehetősen meggyőző bizo­nyítékokkal rendelkeznek er­re vonatkozólag. Mindenek­előtt azzal, hogy politikai okok­ból mind több személyt tar­tóztatnak le és végeznek ki az elhunyt Mao Ce-tung egykori környezetéből. Azok számára, akik az új kampányban az elhunyt elnök közvetlen bírálatát látják, számottevő érvekként szolgál­hatnak azok a korrekciók, amelyeket Hua Kuo-feng és Teng Hsziao-ping eszközölt sürgősen Mao Ce-tung né­hány elméleti tételében. Pél­dául: a jelenlegi pekingi ve­zetők bírálják azt a Mao-féle koncepciót, hogy a forradalom előbbrevaló a rizstermelésnél. Sürgetik a kulturális forra­dalom idején háttérbe szorí­tott gazdasági, oktatási és tu­dományos problémákkal szem­beni magatartás megváltozta­tását. Az új kínai vezetők min- azonáltal gondosan ügyelnek arra, hogy a kibontakoztatott harcot ne kapcsolják össze Mao nevével. Ellenkezőleg, igyekeznek olyan színben fel­tüntetni az elhunyt elnököt, mint a pozitív gazdasági ten­denciák hordozóját, mint a műszaki fejlődés hívét, mint a tudományos és műszaki ér­telmiség és a kulturális sze­mélyiségek pártfogóját. Tehát úgy állítják be a dolgot, mint­ha kizárólag a párt- és álla­mi hatalmat gyakorló négyek bandája ferdítette volna el az utasítások lényegét. Minden­áron azt igyekeznek bizonyí­tani, hogy a Csiang Csing-féle csoportosulás szétzúzása a végzetes szakadástól mentette meg a pártot, a nagy vérontástól az országot és a súlyos szenvedésektől a népet. A cél kétségtelenül az, hogy megmentsék az elhunyt vezért a teljes diszkreditálódástól, s biztosítsák maguknak azt a lehetőséget, hogy politikai irányvonaluk szilárdítására továbbra is felhasználhassák a maoizmus jelszavait, s irányvonalukat továbbra is alkalmazhassák a Pekingben folyó elkeseredett hatalmi harcban. Teng Hsziao-ping, aki Maonál kétszer is kegy- vesztett lett, ezért tartózkodik egyelőre attól, hogy közvetle­nül bírálja Kína nemrég még teljhatalmú urát. Ezért foly­tatja a harcot Mao ellen Mao zászlaja alatt. Miután az ál­lamtanács elnökhelyettese és a kínai hadsereg vezérkari főnöke lett, minden erejét annak szenteli, hogy eltávo­lítsa a hatalomból azokat a fiatalokat, akik a kulturális forradalom óta léptek be a pártba, vagyis a 35 milliós párttagság csaknem felét. Mindezek után a világot lényegében egyetlen problé­ma foglalkoztatja — írja vé­gezetül a kommentátor — ne­vezetesen az, hogy Peking rá­lép a maoista hegemonisztikus tervek realizálásához vezető gyakorlati útra. Erről tanús­kodnak egyébként azok a konkrét lépések, amelyek a kínai hadsereg modernizálását és bővítését célozzák, vala­mint az a tény, hogy Peking korszerű fegyvereket vásárol Nyugaton. gyelmüket, hogy más orszá­gokban védjék meg az em­beri jogokat — lényegében szemet hunynak afölött, hogy az emberi jogokat kirívó mó­don megsértik Chilében, a Dél-afrikai Köztársaságban, Rhodésiában, Namíbiában és az izraeli agresszorok által elfoglalt arab területeken. Szovjet-amerikai közlemény Hatékony részmegállapodás A Szovjetunió és az Egyesült Államok egyetért abban, hogy a két ország által 1972. május 26-án a rakétaelhárító rakéta- rendszerek korlátozásáról kö­tött megállapodás hatékonyan betölti feladatát, tanúsítván, ily módon, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok ragaszkodik a nukleáris fegy­verkezés korlátozásához, az azonos arányú biztonság el­véhez —, állapítja meg az a közlemény, amelyet a szovjet —amerikai állandó konzulta­tív bizottság november 4—21 között Genfben megtartott rendkívüli ülésszakáról adtak ki hétfőn. A bizottság áttekin­tette a rakétaelhárító rakéta- rendszerek korlátozásáról kö­tött megállapodás rendelkezé­seinek végrehajtását. A konzultációk és viták eredményesek és hasznosak voltak, hozzájárultak a meg­állapodás néhány kitételének pontosabb értelmezéséhez. A Lihacsovgyárkovászainak munkaverseny-lelMvása A moszkvai dolgozók becsű-, lettel helytálltak a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított jubileumi munkaversenyben: a hatvana­dik évfordulóra mintegy fél­millióan teljesítették az ötéves terv első két évének, sőt több évének előirányzatát. Most új kezdeményezés született, amely már a jövő évre mutat előre: a Szovjetunió új alkot­mányának első születésnapjá­ra, 1978. október hetedikére teljesítsék az első három év tervét. Az új munkaverseny felhí­vását egyszerre több üzemből adták ki. A kezdeményezők a híres moszkvai Lihacsov autógyár kovácsai voltak: A. F. Medvegyev brigádja, amely a jubileumi munkaverseny­ben teljesítette éves tervét, s így a jövő évi terven dolgozik már, adta ki a jelszót, amihez eddig a gyáróriásban négyez­ren csatlakoztak. Ezzel egy időben hasonló kezdeménye­zés született a 2. számú óra­gyárban és a Krasznaja Zarja konfekcióipari üzemben. Bissau Befejezte munkáját a PÄSSE Hl. kongresszusa Bissauban befejezte munká­ját Bissau-Guinea és a Zöld- foki-szigeték afrikai Függet­lenségi Pártjának (PAIGC) III. kongresszusa. A résztvevők elfogadták a párt új alapszabályzatát, jó\| - hagyták a kongresszus általá­nos határozatát, megválasz­tották a PAIGC vezető szer­veit. A párt főtitkára ismét a Zöld-foki-szigetek Köztársaság elnöke, Aristides Pereira, míg főtitkárhelyettese Luis Cabral Bissau-Guinea Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke lett. A PAIGC III. kongreszusá- nak programnyilatkozata a párt előtt álló legfontosabb cél­kitűzések között említette a gyarmati örökség teljes felszá­molását, az ország politikai szuverenitásának , megszilárdí­tását, egy minden kizsákmá­nyolástól mentes társadalom felépítését, valamint Bissau- Guinea és a Zöld-foki-szigetek egységének fokozatos megte­remtését. A moszkvai pártbizottság irodája jóváhagyta a három gyár munkásainak javaslatát. fi L’Uniia a velencei bier.ntTéiól Az emberi jogok ürügyén Mint arról a magyar sajtó már korábban beszámolt, az úgynevezett ellenzéki műalko­tásokat bemutató velencei bien­nale szervezői — a szervező bizottság jó néhány tagjának tiitakozása ellenére azt a célt tűzték ki, hogy propaganda­kampányt fejtsenek ki a szo­cialista országok, közöttük ha­zánk ellen. A tiltakozók között a magyar filmművészek nevé­ben Fábri Zoltán rendező, a Magyar Film és Tv Művé szék Szövetségének elnöke in­tézett levelet a biennálé önké­nyesen eljáró szervező bizott­sága igazgatójához: Filmjeink­nek az önök programjában való bemutatása önkényes, és alkalmas arra, hogy a filmek­nek olyan jelentést tulajdonít­son, amely nincs összhangban a szerzők szándékaival, sőt el­lentétes azzal. A L’Unita, az Olasz KP lapja vasárnap hosszú elem­ző cikkben hívta fel a figyel­met arra, hogy a velencei, úgynevezett disszidens-bien- nálé szervező: részéről arra irányuló erőfeszítés tapasztal­ható, hogy az emberi jogok védelmének ürügyén szembe állítsák a nyugat-európai kommunista pártokat, köztük az OKP-t a szocialista orszá­gokkal. Alfredo Reichlin, a lap fő- szerkesztője. az OKP vezető­ségi tagja felhívja olvasói fi­gyelmét: amíg korábban, ami­kor pártja távolabb állt a ha­talomtól, egyesek azt sürget­ték az OKP-nál, hogy váljék önállóvá Moszkvától és más­fajta szocializmuson törje a fejét, manapság már arra pró­bálják rábírni, hogy utasítsa vissza magának a szocialis­ta társadalmi, célnak a gondo­latát. Magát a marxizmust akarják kiközösíteni — álla­pítja meg a cikkíró. Különbö­ző oldalról, különböző ihletés­sel ugyanazt a célt próbálják elérni: arra akarnak rávenni bennünket, hogy szakítsunk a szocialista országokkal, sőt csatlakozzunk ahhoz a harc­hoz, amelyet ezen országok társadalmi rendszerének desta- bilizálására indítottak — írja. Reichlin elutasítja ezt a ter­vet, csakúgy, mint azt a rága­lomhadjáratot, amelyet azért indítottak a disszidens-bien- nálé szervezői, hogy bebizo­nyítsák: a valóságban nin­csenek szocialista társadal­mak. A szocializmus nemcsak, hogy nem bukott meg, hanem korunk nemzetközi történetét a munkásosztály, a kizsákmá­nyolt tömegek, az elnyomott népek javára változtatta meg és világméretű átmenetet je­lent — szögezi le, maid értés­re adja, hogy az OKP ebben a bonyolult, ellentmondásos folyamatban nem a velencei rendezvény sugalmazóinak ol­dalán áll. Bősembe!' 4: MPLA­kongresszus December 4-én kezdődik az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) első kong­resszusa — jelentette be hét­főn a kongresszusi előkészítő bizottság. A kongresszus leg­fontosabb feladata az MPLA marxista—leninista párttá történő átalakítása. Az előké­születek jegyében az MPLA tagsága jelenleg a közelgő kongresszus téziseit vitatja meg. ___________ Sc hmidt Varsóban Helmut Schmidt nyugat­német kancellár hétfőn este hivatalos látogatásra Varsó­ba érkezett. A lengyel fővá­ros repülőterén a vendéget Edward Gierek, a LEMP KB— első titkára és Piótr Jarosze- wicz, a minisztertanács elnö­ke fogadta. Helmut Schmidt a látoga­tás előestéjén a lengyel tele­vízió számára adott interjú­jában elmondotta, hogy út­jának elsőrendű célja annak bizonyítása, milyen nagy je­lentőséget tulajdonít a len­gyel—nyugatnémet kapcsola­tok fejlesztésének, és állást foglalt e kapcsolatok bővítése mellett. Edward Gierek a látogatás alkalmából interjút adott a Deutschlandfunk nyugatné­met rádióállomásnak. Méltat­ta Lengyelország és az NSZK 1970-ben aláírt kétoldalú szer­ződésének történelmi fontos­ságát, és értékelte a kapcso­latok normalizálása terén az elmúlt hét évben elért ered­ményeket. Gierek döntő fon­tosságúnak nevezte a helsin­ki találkozót, állást foglalt a politikai enyhülésnek a ka­tonaival való kiegészítése mellett és méltatta az új szov­jet javaslatok jelentőségét a fegyverkezési hajsza megfé­kezésében. BELGRAD Evkrúiűé A belgrádi találkozó hét­főn délelőtt munkabizottsá­gokban folytatta munkáját. Ez alkalommal az európai biz­tonság, továbbá a humanitá­rius és egyéb területeken va­ló együttműködés, valamint a földközi-tengeri-térség kér­déseivel foglalkozó bizottsá­gok üléseztek. A találkozón részt vevő 35 ország küldöttsége délután plenáris ülést tartott, majd a gazdasági, tudományos-mű­szaki és környezetvédelmi bi­zottság tárgyalt. ★ öt évvel ezelőtt, 1972. no­vember 22-én kezdődött meg Helsinkiben az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet előkészítő, nagykö­veti szintű konzultáció. Az évforduló alkalmából a mos­tani belgrádi európai bizton­sági és együttműködési talál­kozó jugoszláv szervező bi­zottsága fogadáson látta ven­dégül a résztvevő küldött­séget. 1 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents