Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-20 / 273. szám

*f r.crr.r 4 m3» 1077. NOVEMBER 20., VASARNAP Az ifjúság nevelése közös feladat Ady-megemlékezések országszerte Magyar küldöttség utazik Romániába és Csehszlovákiába Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából ün­nepségekkel, tudományos elő­adásokkal, irodalmi estekkel, zenei műsorokkal adóznak a költő emlékének az elkövetke­ző napokban. November 22-én, kedden délelőtt 11 órakor a budapesti Mező Imre úti temetőben Ady Endre sírjánál elhelye­zik a kegyelet koszorúit. Dél­után fél 2-kor a Liszt Ferenc téri Ady-szobornál tartanak koszorúzást. Este az Erkel Színházban az Ady-emékbi- zottság és a Kulturális Mi­nisztérium díszelőadással em­lékezik meg a költő születésé­nek 100. évfordulójáról. Az eseményt a televízió 19 órá­tól egyenes adásban közvetíti. Diák festők országos tárlata Ráckevén Pest megyében a ráckevei Ady Endre Gimnázium az ün­nepi rendezvények középpont­ja. Itt országos jelentőségű eseményre is sor kerül no­vember 22-én, kedden délelőtt 10 órakor. Ez alkalommal nyí­lik meg a diákfestők országos tárlata, amelyet a gimnázium kezdeményezésére és szerve­zésében az Oktatásügyi Mi nisztérium és a Pest megyei Tanács rendezett. E tárlaton az ország számos részéből — közte természetesen Pest me­gyéből — vesznek részt alko­tásaikkal, festményeikkel, gra­fikákkal középiskolás diákok, Az alkotások mindegyike il­lusztráció Ady Endre költé­szetéhez. rítő erejét, mélységét és sok­rétűségét”. A keddi ünnepélyes tárlat­megnyitást követően a gim­názium — ugyancsak az isko­la falainál szélesebb jelentő­ségű — megemlékező műsora következik. Ebben Ady mada­rai címmel a költő életének főbb vonulatait megelevenítő új színjátékot mutatnak be. A számos vidéki ünnepség közül kiemelkednek a debre­ceni irodalmi napok rendez­vényei. Ezek sorában kedden a debreceni Művész sétányon felavatják Melocco Miklós Ady-szobrát. Külföldön is tartanak ün­nepségeket, tudományos elő­adásokat az évforduló alkal­mából. Romániába Boros Sán­dor kulturális miniszterhelyet­tes vezetésével magyar kül­döttség utazik. November 28-án, Pozsonyban a Szlovák Írók Szövetségének rendezé­sében tartanak Ady-megem- lékezést, amelyre az Írószö­vetség, a Kulturális Minisz­térium és a Kulturális Kap­csolatok Intézetének képvise­lőiből álló küldöttség utazik. Ma: Ady-matiné A TIT Irodalmi és Művé­szeti Szakosztálya és a Corvi­na Kiadó ma, vasárnap dél­előtt fél 11 órai kezdettel Bu­dapesten matinét rendez a Kossuth Klubban, Ady Endre születésének 100. évfordulója tiszteletére, Ady, a kritikus címmel. Előadók: dr. Németh G. Béla irodalomtörténész és dr. Németh Lajos művészet- történész. Közreműködik: Csernus Mariann és Bodor Ti­bor. A matiné keretében be­mutatják Az élet szobra című Corvina-kötetet, mely a költő képzőművészeti tárgyú írásai­ból ad válogatást. Kaluz falvából Budakalász Gyerektánctanfolyam ötéves gyerekek a legfiatalabbak Vácott, a Madách Imre Művelődési Központ gyermektánc- és balett-tanfolyamán. Ké­pünkön: a kicsik a művészi mozgás alapelemeit tanulják. Bozsán Péter felvétele TV-FIGYELO A közművelődés mindinkább társadalmi üggyé válik. Ezt az örvendetes’ szemléletváltozást tükrözi azt is, hogy egyre kö­zelebb kerülnek egymáshoz az iskolák és a művelődési intéz­mények. Nem véletlenül. A közművelődési párthatározat és a közművelődési törvény egyaránt feladatként jelölte meg: az eddiginél szorosabb, tartós és rendszeres együttmű­ködés szükséges a művelődési házak, könyvtárak, mozik és múzeumok, valamint az isko­lák között. Az első kísérlet Pest megyében már a köz- művelődési párthatározat meg­születése előtt Bagón — igaz, még csak kísérletképpen — be­vezették e kapcsolatteremtés gyakorlatát. A helyi általános iskola egyik igazgatóhelyettese egyúttal a művelődési központ művészeti előadója is volt Ennek eredményeképpen igen jó kapcsolat alakult ki az is­kola és a művelődési központ közölt. Az iskolai szakkörök a művelődési központban tevé­kenykedtek, ahol lényegesen több szemléltető eszköz — film- és diavetítő, magnetofon, lemezjátszó — állt a diákok rendelkezésére, mint az iskolá­ban. Gyakorlattá vált itt az is, hogy a művelődési központban működő könyvtárban rendsze­resen tartottak irodalomórá­kat. Haszna mindennek nem csupán a gazdagabb szemlélte­tési lehetőség volt, valamint a kötetlenebb foglalkozási for­ma, hanem az is, hogy a ma iskolásai holnap felnőttként is látogatói maradjanak a műve­lődési ház rendezvényeinek. Azaz: a rendszeres önművelő­désre készítették itt elő a diá­kokat. Szerződés az iskolákkal Ami Bagón öt esztendeje el­kezdődött, az ma már egyre inkább gyakorlattá válik a megye egész területén. Mind több művelődési ház, könyv­tár, múzeum és mozi köt szo­cialista szerződést az általános iskolákkal. Példák hosszú sora bizo­nyítja e kapcsolatok erősödé­sét. Bugyin a művelődési ház együttműködési tervet készí­tett az általános iskolával. A cél: minél több diákot bevonni a művelődési házban működő szakkörök munkájába, Vácott, a Madách Imre művelődési központban október folyamán öt alkalommal vetítenek a tan­anyaghoz — élővilág, földrajz, kémia, történelem, művészetek — kapcsolódó ismeretterjesztő filmeket az általános iskolák felsőtagozatos diákjai számá­ra. A középiskolásoknak vi­szont rendkívüli történelem- órákat rendeznek. Az első al­kalommal Oroszország őstörté­netével, majd pedig az orosz fejedelemségek kialakulásával ismerkedhetnek a résztvevők. Péteriben a gyermekszínpad az általános iskola és a műve­lődési ház egyre mélyülő kap­csolatnak köszönhető. Gödöl­lőn, Veresegyházon és másutt is egyik erőssége a művelődési házaknak a nyolcadik osztá­lyos tanulókból szervezett klub. Az albertirsai könyvtár a helyi iskolák minden osztályá­val kapcsolatban áll: irodalmi, zenei, képzőművészeti progra­mokat rendeznek számukra a könyvtárban. A szentendrei Ferenczy Múzeumban rendsze­resek az általános és középis­kolás diákok számára szerve­zett múzeumi órák. Éppen a napokban rendeztek itt bemu- tót a Pest megyei múzeumok­ban készült iskolai szemléltető diasorozatok kéDeiből. Tápió- szecsön a diákok zenei neve­lése a művelődési ház legfon­tosabb feladatai közé tarto­zik. A váci járás példája Ma már a települések több­ségében gyakorlattá vált az a szemlélet, hogy az iskolák ok­tatási-nevelési céljaikat csak más kulturális intézményekkel együtt dolgozva érhetik el. A közművelődési intézmények pedig csak pedagógiai tevé­kenységük fokozásával válhat­nak alkalmassá az ifjúság ne­velésében betöltött szerepük ellátására. Az ok világos: a közoktatási és közművelődési intézmények ugyanazt a célt, a szocialista ember kialakítá­sát szolgálják, a maguk sajátos eszközeivel. Ezért kellett meg­keresni azokat az érintkezési pontokat, amelyek segítségével a két intézménytípus együtt­működése az oktató és nevelő munkába^ hatékonyan egészíti ki egymást. E munkában a legtovább eddig a váci járás­ban jutottak. A váci járási pártbizottság az elmúlt évben vitatta meg és fogadta el a művelődési in­tézmények tevékenységének összehangolására készített módszertani tervezetet, ame­lyet egyelőre — kísérletképpen — a járás hat nagytelepülésén: Foton, Dunakeszin, Gödön, Nagymaroson, Szobon és Ve­rőcemaroson vezettek be. Er­re azután került sor, hogy a tervezetet megvitatta és elfo­gadta a hat érintett település pártbizottságának, illetve ta­nácsának végrehajtó bizott­sága. A kísérlet lényege a külön­böző művelődési intézmények tevékenységének tudatos, szer­vezett és rendszeres összehan­golása a korábbi együttműkö­dés eredményeire alapozva. Célja a közoktatás és a köz- művelődés sokoldalú segítése, szervezése. A koordináló tevé­kenységet az érdekelt intézmé­nyek — óvoda, iskola, művelő­dési ház, könyvtár, zeneiskola, múzeum, filmszínház — veze­tőiből alakult testület, a műve­lődési vezetők tanácsa végzi, a helyi tanács végrehajtó bi­zottságának irányításával. E testület vezetője valamennyi nagyközségben a vb-titkár. A Háromezer forint lapul a zsebében. Most nyerte a hely- történeti pályázat díjaként. Nagy pénz ez a számára, máskülönben egy álló hóna­pig dolgozik érte, noha, ma­gas állást jelez igazgatói cí­me, amit amióta a budakalá­szi művelődési ház élére ke­rült, másfél éve visel. Fiatal ember, még csak 27 éves, de nős, és másfél gyermek apja, miután az idősebbet január­ban követi a másik. A három legjobb között Pályaműve címe: Amíg „Kaluz” falvából Budakalász lett. A második díjat érde­melte ki vele, de miután az elsőt nem ítélték oda, mun­kája a három legsikerültebb egyike. Most vett részt első ízben helytörténeti pályáza­ton, és mindjárt ilyen szép eredménnyel írta meg mun­kahelye, a község történetét. Annak is története van azon­ban, hogy mi indította a meg­írására. — Áprilisban a Kálvária­dombon játszadozó iskolásgye­rekek emberi csontokat talál­tak — mondja Kátai Ferenc. — Mire megtudtam, már sző­rén-szálán eltűntek a cson­tok. Rég elfelejtett temető lehet ott, gondoltam, s elkezd­tem a levéltárban régi okmá­nyokat böngészni, hátha ki­derítek valamit felőle. Min­denesetre arra • mindjárt rá­jöttem. hogy Budakalász mo­nográfiáját eddig még senki- sem írta meg. A legrégibb ok­mány, amiben szerepel 1135- ben kelt, a bozóki prépost- ság alapítólevele, amelyben I. András király egyéb bir­toktestek mellett Kaluz fa­lut is a prépostságnak ado­mányozza. Későbbi okmányok is Ka­luz néven említik a községet, csak a helymeghatározásból tudható meg. hogy ez a mai Budakalász. A török adószedők a budai vilajet adóösszeírásá­ban Kalóznak írták a közsé­get, és nyolc adózó családfő magyar családnevét jegyez­ték fel benne. Vajon, hasonló nevű leszármazottaik élnek-e még a ma már csaknem tíz­ezer főnyi lakosságú Buda- kalászon? — Ezt későbbi kutatással igyekszem majd megállapí­törekvés egyértelmű: azt sze­retnék elérni, hogy a korábbi esetleges együttműködés he­lyett az egymásraépülés céltu­datossága valósuljon meg, s így már az óvodákban kezdőd­hessen az a közművelődési munka, amelynek nyomán a felnövekvő nemzedék életszük­ségletévé válik az önművelés állandósága és rendszeressége. Sokféle lehetőség Az együttműködés lehetősé­gei sokfélék. A napokban ren­dezett megyei könyvtáros kon­ferencia résztvevői például ar­ról beszéltek, hogy erősíteni kell a tanácsi és az iskolai könyvtárak kapcsolatát a fia­talok olvasóvá nevelése érde­kében. Dunaharasztin ez már megvalósult, de kezdeménye­zések történtek másutt is. A ceglédi Kossuth Múzeum munkatársai a kilenc termet betöltő Ceglédi évszázadok című kiállításhoz kapcsolódó óravázlatot készítettek a helyi általános iskolák számára, amely osztályokra bontva szemlélteti, mely tananyag­hoz tud segítséget nyújtani a múzeum. Megint másutt olyan formá­ban erősödik ez a kapcsolat, hogy a művelődési házak nagy­termét alkalmassá tették az is­kolai tornaórák s különböző iskolai sportfoglalkozások meg­tartására. És sorolhatnánk még hosszan a példákat, ame­lyek azt a helyes szemléletvál­tozást bizonyítják: szükség van a közoktatás és a közművelő­dés szoros kapcsolatára, mert a közművelődés alapjait csak így lehet megteremteni. Prukncr Pál tani. Mindenesetre a hódolt­ság után szerbek népesítet­ték be a falut, majd németek is jöttek, de magyarok is él­nek benne. Kaluzból, illetve Kalózból később Kalász lett, majd 1900- ban Buda-Kalász, s csupán később írták egy szóba. Kuta­tásai közben Kátai Ferenc megállapította,, helyesebben megsejtette, hogy az évezred elején hol állhatott templom a Kálvária-dombon. Ezt is kö­zölte a szentendrei múzeum­mal, ahol a csontleleteket már előzőleg bejelentette. Szep­temberben — pályamunkáját akkor már benyújtotta a le­véltárba — Tettamanti Sa­rolta, a múzeum régésze ása­tásba fogott a Kátai által megjelölt helyen, és rá is lelt az Árpád-kori templom rom­jaira. Az ásatást jövőre még folytatja, talán a romok köze­lében megtalálja a régi teme­tőt Mondák és dűlőnevek Kérdésre válaszolva elárul­ja Kátai Ferenc, hogy a szom­bathelyi tanárképző főiskolát befejezve, életében először diplomadolgozatához folyta­tott levéltári, könyvtári ku­tatást. Apjától, nagyapjától hallotta, hogy dédnagybáty- ja, dr. Kátai Gábor, neves or­vos volt, még akadémiai tag­ságra is jelölték a múlt szá­zad hatvanas éveiben, öt egészségügyi ismeretterjesztő könyvet írt és az első orvos volt, aki ilyen előadásokat tar­tott. cikkeket közölt rendsze­resen. Valóságos őse volt Ma­gyarországon az egészségre nevelésnek. Egy időben a Ter­mészettudományi Társulat tit­kári tisztét is betöltötte. Mit tett azonban Kátai Fe­renc másfél év alatt Buda- kalászon a közművelődésért? Sorolja. Először is megalapí­totta a művelődési házban a nyugdíjasok klubját. Ma már ötvennél több, nagyobbára volt tsz-tag látogatja. Szerve­zett kertbarátkört, ifjúsági klubot, német nyelvbarátok körét és, mert a községben sok a személygépkocsi-tulaj­donos, autóklubot is. A könyv­tár vezetőjével együtt közös gyermekfoglalkozásokat tart. Ismeretterjesztő előadást a művelődési házban havonta 10—12 esetben tartanak. Any­„Nem lehet panaszunk — írja a tárlat katalógusának előszavában Losonci Miklós igazgató, egyben a kiállítás rendezője. — Értelmezésük összetett, meglepően érzékeny, intelligens és alapos. Észrevet­ték, érzékelték és kifejezték a teljes eszme- és formaskálát, Ady költői képzeletének exp­resszív és szimbolista képindí­tásait, leírásainak reális döb­benetét, vizualitásának felde­nyiszor, ahányszor azelőtt egy esztendő folyamán. Min­denesetre másfél év alatt egy­általán nem kis eredményiért el. — Most alakul a helyisme­reti kör. Eddig már tíznél több, főleg szerb és magyar, 60 évesnél idősebb ember je­lentkezett. A helyi mondákat akarjuk összegyűjteni. Any- nyit már tudok, hogy szép és nagy a mondaanyag. Másik fontos feladatunk lesz a dűlő­nevek összeírása, megmagya­rázása. „Oda is költözöm" — S a község történetét folytatja-e? — Igen. Remélem, el is ké­szülök a legközelebbi pályá­zat határidejéig községem tör­ténetével 1900-tól napjain­kig. A helytörténeti műveket ál­talában helybeliek írják. Ká­tai Ferenc mindössze másfél éve „helybeli”. Azaz, most is budapesti lakos. HÉV-vel ingázik naponta. Soha az­előtt nem járt a községben. — De nagyon megszerettem Budakalászi, és ha egyszer lehetőség lesz rá, oda is köl­tözöm. A helytörténészek általá­ban pedagógusok, főleg törté­nelemtanárok. — Nem vagyok tanár, csak kisiskolás koromban szeret­tem volna az lenni. Magyar— történelem tanár. Azután a gimnáziumban rájöttem, még­sem vagyok annak való, felvé­teli vizsgára sem jelentkez­tem. De mert gyermekko­rom óta mindig szerettem másoknak átadni, amit meg­tanultam, amit tudok, a szom­bathelyi főiskola népművelő és könyvtáros szakának le­velező tagozatára iratkoztam be. Munkába kellett állnom, nem tellett arra, hogy nappali tagozatra járjak. Dolgoztam a Műegyetem könyvtárában, az óbudai Frankel Leó Mű­velődési Házban, amíg pályá­zat útján el nem nyertem a budakalászi művelődési ház igazgatói állását. Négy éve kaptam kézhez a diplomámat. Aszerint foglalkozásom és szak­mám népművelő. Szeretném azt mo 'ani, úgy érzem, 'az a hivatásom is. Szokoly Endre Páva. Gáncs gáncs után érte az új folyamába lépett Röpülj pávát. Leírták — le­írtuk —, hogy kevés az, ha csak a zsűriket mutatják élő adásban; nem versenyhez il­lően izgalmas az. ha előre fel­vett tekercsekről kerül elénk az egy-egy ’megyét jellemző mutatványsor. Egyszóval: kon- zervízű így ez az országos versenyzés. Ám most, hogy másodszorra is elénk reptették ezt az át­igazított pávát, illendő meg­követni a nemes jószág gazdá­it: mégis csak nekik van iga­zuk; így, e rögzítő módszerrel játszható csalt végig a műsor. Miért? A minden progra­mokban egyaránt otthonos és kedves játékvezető, Antal Im­re szavait idézzük indoklás­ként: ez a páva nem a ma­gánszámok egymásutánja — ez hazánk tájainak népművé­szeti summázata akar lenni. Tudományos előkészítés, for- gatókönyírás és -átírás, a ren­dezés megannyi újrázása kell ahhoz, hogy ez a hangos és látványos tájkép egybeigazod­jék. Mert hogyan is lehetett vol­na egyetlen este terméke az a rengeteg szépség, amelyben a tolnaiak meg a békésiek pén­tek esti vetélkedőjét nézve, gyönyörködtünk? Bizony, hosz- szas és verejtékes — de egy­általán nem verejtékszagú — munka gyümölcseként került elénk a Bukovinából a Dunán­túlra települt székelyek há- romlegényes meséje, a finn­ugor rokonnépek sámánéne­keire emlékeztető altatódal. a táncok sokasága meg az ügyes asszony ujjakkal végzett szö­vés-fonás. És ugyanígy a bé­késiek nemzetközi seregszem­léje, ahol baráti együttesben mulatott a szlovák, a német, a román és a szerb szárma­zású hazánkfia. Hanem — áttérve a 6zép este méltatására —- a zsűrik ítéletét aligha van oka meg­kérdőjelezni bárkinek is! Ügy igaz, ahogyan a társadalmi és a szakmai bíráló bizottság megindokolta. Egységesebbre komponált, mélyebb emlék- rétegekből, ősibb motívumok­ból táolálkozó műsorral lép­tek elő a bukovinaiak. Mind hagyományaik régisége, mind azok ápolásának elevensége egyaránt megérdemeltté teszi a továbbjutást. Annak meg — Pest megyei szemmel figyelve — külön is örültünk, hogy kiderült: e bukovinai székelységből szár­mazik a Fóton élő kerámikus- művész, Lörincz Vitus. ízes beszédű édesapja büszkén szólott róla. Joggal. Kolíuskaland. Szórakoztatni akart Szőnyi G. Sándor, ami­kor a sikeres szlovák író," Jan Solovic Kolduskaland című szín .iá tékát hazai fazonúra szabta át. E műveletből azon­ban legföljebb egy közepes minőségű fércelés sikeredett A két borbély — a fekete parókában esetlenkedő Koncz Gábor és a festett bajszú Su- ka Sándor —, mintha nem is partnerek lettek volna. Végkövetkeztetésünk: ebből a komikus — tragikomikus? — játékból éppen a szellemes­ség hiányzott. A rendezésbe­li épp úgy, mint a játékbeli... Akácz László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents