Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-20 / 273. szám

5 1977. NOVEMBER 20., VASÄRNAP ‘xMüap Hét orvossal kezdték Jubilál a ráckevei járás szakorvosi rendelőintézete R-22-es a solymári PEMÜ-ben Luxus-e a számítógép? Fennállása huszadik évfor­dulójának megünneplésére készül a ráckevei járás szak­orvosi rendelőintézete. Jubi­leumát december másodikén üli, orvosi intézményhez mél­tóan, tudományos előadássoro­zattal, a Csepel Autógyár mű­velődési házában, Szigetszent- miklóson. S mialatt reggeltől estig két szekcióban összesen 41 előadás hangzik el orvosok, köztük egyetemi tanárok ré­széről, a művelődési ház szomszédságában, az egyeme­letes rendelőintézetben termé­szetesen megtartják rendelő­óráikat a szakorvosok. — A munka nem szünetel­het, a betegségek nincsenek tekintettel a jubileumra — mondja most dr. Szabó Ra­fael, az ünneplésre készülő szakorvosi rendelőintézet igaz­gató-főorvosa. Aztán — kéré­sünkre — elmondja az intézet fejlődésének történetét. Hiányzott a belgyógyászat 1957-ben alakult, addig nem volt a ráckevei járásban szak­orvosi rendelőintézet. Sziget- szentmiklósra telepítették, nemcsak a Csepel Autó több ezer munkására való tekin­tettel, hanem, mert létesítése itt volt a legolcsóbb, tőépítke­zés nélkül megoldható. A gyártelep közelében, a kerí­tésen kívül állt egy épület, két mérnök három-három szo­bás szolgálati lakásával. Azt alakították át. Persze csak né­hány orvosi szakmára volt benne hely. A négy úgyneve­zett alapszakma közül még a belgyógyászat is hiányzott, mindössze sebészet, gyermek- gyógyászat, valamint szülé­szet és nőgyógyászat volt benne. Helyet szorítottak azonban a fogászati rendelés­nek is, sőt az egyik szobát át­engedték a gyár üzemorvosi rendelésére. A legtöbb beteg­ség gyógyulását Budapesten kereshették az emberek a csepeli, meg a pesterzsébeti intézetben. — Ez volt a helyzet, amikor 1961-ben idekerültem, nem igazgatónak, szakorvosnak — emlékszik vissza dr. Szabó Rafael. — A rendelőintézetben ekkor összesen huszonnyolcán dolgoztak, közülük csupán hét orvos. Ma a rendelőintézet kö­telékében 61 orvos dolgozik. Tulajdonképpen ennyi sem elég. 1961-ben mindössze 62 ezer lakosa volt a járásnak. Szá­muk azóta legalább 103 ezer­re gyarapodott, és az üzemek­be Budapestről is ezernyien járnak ki. A rendelőintézet vi­szonyai azonban csak némileg javultak meg azzal, hogy 1965-ben a volt szolgálati la­kások épületét megtoldottak. Mindenesetre akkor indult meg a belgyógyászati rende­A . TRAUBISODA A TERMÉSZET AJÁNDÉKA! | lés is, s helye lett a megna­gyobbított épületben a kor­szerű laboratóriumnak. Tavaly: hatszázezren A toldaléképítés azonban nem csökkentette a zsúfoltsá­got. Miután 1967-ben a gyár­telepen belül megépült az üzemorvosi rendelő, felszaba­dult még egy helyiség. Azután egy évvel utóbb Ráckevén fiókja nyílt a szakorvosi ren­delőintézetnek, hogy ne kell­jen valamennyi szakorvosi el­látásra, felülvizsgálatra szo­ruló betegnek Szigetszentmik- lósra menni. Ráckevén viszont a négy alapszakmából már nem jutott hely a sebészetnek. 1973-ban a meglevővel egybe­kötve újabb építkezéssel to­vább nagyobbodott a rendelő- intézet. — Helyzetünk kétségkívül megjavult, de még távolról sem teljes az intézet — álla­pítja meg az igazgató-főorvos. — Tavaly a betegforgalom meghaladta a 600 ezer főt. El­képzelhető, hogy ennyi bete­get ellátni már szűk a hely. Különösen az itteni, meg a ráckevei belgyógyászat, a két nőgyógyászati és gyermek- gyógyászati rendelésen nagy a zsúfoltság, de a laborató­riumban meg a röntgenrende­lésen is. Ezen csak újabb épít­kezés segíthetne, amire annál is inkább szükség lenne, mert nagyon hiányzik a baleseti utókezelés. Fizikoterápiánk ugyan van, de nincs fürdő, meg gyógytornaterem. Már­pedig egyre több a balesetet szenvedett, nehézkes a reha­bilitációjuk is, ha más intéz­ményekbe kell járniuk. Min­denütt nagy a zsúfoltság. Sorolja tovább, hogy még idegbeteg-gondozóra is szük­ség lenne, nagy számban él­nek rászorulók a járásban, akik most a fővárosba jár­nak. Az orvosi és a röntgen­laboratóriumnak szintén tága- sahb helyre lenne szüksége. Gyógyítás és közlemények — Teljes-e az orvosi lét­szám? — Nem egészen. A hat üzemorvosi állásból kettő be­töltetlen és immár két éve hiányzik a fül-orr-gége szak­Megalakulásának 20. évfor­dulóját ünnepelte a héten az Érd és Vidéke Takarékszö­vetkezet, Érden, a budai járá­si művelődési központban. Az ünnepi eseményen Béres Lász­ló, az igazgatóság elnöke ele­venítette fel a szövetkezet fej­lődésének különböző szaka­szait, állomásait. Pest megyében 1957-ben másodikként alapították a takarékszövetkezetet Erden, indulásként 51 ezer forint betéttel; jelenleg az állomány 83,8 millió forint. Elsőként 1960­orvos. Akinek szüksége van rá, nem az intézetben, Buda­pesten, a klinikán talál segít­séget. Szám szerint minden­esetre nem nagy az orvos­hiány. Az az orvos, aki idejön, általában meg is marad, amit a jó munkahelyi légkörnek tulajdonítok elsősorban. Pedig sok orvosunk, jómagam is, a fővárosban lakik, és bizonyá­ra ott is elhelyezkedhetnének. Kitűnő szakorvosok, tudomá­nyos dolgozataik sorra megje­lennek a szaklapokban és az orvostudományok két kandi­dátusa is dolgozik az intézet­ben. Még egy hiányt, a kórházi háttérét említi meg az igaz­gató-főorvos. A kórház-rende­lőintézeti integráció még job­bá, egységesebbé tenné a be­tegellátást. Talán a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem klinikáival épülhetne ki szorosabb kapcsolat. Szá­mos járásbeli beteg szakkeze­lése amúgyis ezeknek a klini­káknak egy részében történik. Sz. E. Fiatalok. Tizenévesek. Kö­zös nevezőjük: tagjai a Da- basi Nyomda jegyzetkészítő üzeme Ifjúsági brigádjának. Hármójukkal beszélgetünk, de szavaikból sok mindent meg­tudunk a csapat egészéről. Hideghéti Erzsébet: — Ha azt állítanám, hogy bármit is tudtam a nyomdászszakmá­ról, hazudnék. Mi vonzott a nyomdába? Itt lakom Daba- son, nem volt kedvem bárho­va is utazgatni,, esetleg napon­ta több órát. Viszont szakmát akartam' tanulni. Az első üzemlátogatáskor valósággal megkapott a nyomda varázsa. Amint végigvezettek bennün­ket az üzemeken, s láthattuk, miként válnak könyvekké a fehér papírívek, hát... Ma ban érték el az 1 millió fo­rintot, 1968-ban a 10 milliót, 1970-ben a 20 milliót. Két íz­ben nyertek kiváló címet. A hét községre kiterjedő körzetben több mint 10 ezer a taglétszám. Kor­szerű kirendeltségi üzlet­házakkal rendelkeznek. Az alapítók közül a legidő­sebb, a 90 éves Antonovics Kázmér megható szavakkal emlékezett az akadályokat nem ismerő lelkes szervező mun­kára, amellyel létrehozták a szövetkezeti bankot. 1978-ban 420 ezer tonna tim­földet szállít a Szovjetunióba, 1,4 milliárd forint értékben. A timföld jelentős részét a ma­gyar—szovjet timföld-alumí- nium-egyezmény keretében szállítják. mandarin mölcs-választék. A mandarint hétfőn Budapesten és vidéken egyidőben kezdik árusítani. Kis mennyiségben, jóformán csak kóstolóként, görög füge is kerül forgalomba. Az év végéig egyébként még több mint ezer tonna manda­rin érkezésére számítanak. No­vember végére várnak görög és spanyol narancsot, s rövi­desen megjön az idei első ku­bai grape-fruit szállítmány is. Hazánkban viszonylag ke­vés vállalat rendelkezik szá­mítógéppel, s azon is sok a vita, vajon megfelelő mérték­ben és célra használják-e a meglévőket. Nem kevesen vallják, hogy luxus még ná­lunk a számítástechnika alkal­mazása, és csupán a statiszti­kai adatok gyarapítására, jó esetben pedig adattárolásra al­kalmazzák a gépeket. Már egymilliárd A solymári PEMÜ-ben más elveket vallanak. — Tizennyolc éve. amikor megalakult a vállalatunk, mindössze kilencmillió forint termelési értéket terveztünk. Az idén több mint egymilliárd forintra számítunk — mond­ja Simon László szervezési osztályvezető. — E két szám jól érzékelteti, milyen óriási ütemben fejlődtünk. Azt azon­ban már a 70-es évek elején beláttuk, hogy az irányítás­szervezés terén nem tudunk a fejlődéssel lépést tartani. — A számítógép sok millió­ba kerül, hasznosítására több cél is vezérel bennünket. Leg­büszke vagyok, hogy egyike lehetek nyomdánk 32 szak­munkásának. „Jó helyen" Vásáreczki Erika: — Engem a kereskedelem vonzott, talán azért, mert a falunkban ez olyan divatos női szakmának számít. Élelmiszeripari szak- középiskolát csak Nagykőrö­sön találtunk, oda írattak be a szüleim. Hogy ne kelljen naponta vonatoznom, a kollé­giumban laktam. Talán éppen ez volt a baj. Nem soká bír­tam, mindössze fél évet. Ha- zakérezkedtem. Mi legyen ve­lem? Törték a fejüket a szü­leim. Több lány járt tőlünk, Táborfalváról ide, a nyomdá­ba, ők bíztattak: „Jó hely ez, gyere, nézz körül!” Így is történt. Nagyon tetszett, hogy bár még 15 éves sem voltam, komolyan vettek az itteni ve­zetők, s úgy érezhettem, szük­ségük van rám. Másként mi­ért magyaráztak volna el minden munkaműveletet, mi­ért mutatták meg az egész üzemet? Azt már tudom, hogy ha 18 éves leszek, az összes gép kezelését megtanu­lom. Igazi nyomdász szeret­nék lenni! Sírok Sándor: — Én annyit köszönhetek a nyomdának, hogy az nehezen fejezhető ki szavakban. Itt lett belőlem ember, s bár még csak 19 éves vagyok, felnőtt is. Beval­lom, gyermekkoromban kőmű­ves akartam lenni. Bámultam a földből kinövő házakat. Saj­nos, beteges voltam, gyenge fizikumú, tehát alkalmatlan arra a pályára. Mást kellett keresnem. ÖcsáTól, ahol la­kom, szintén dolgoznak itt többen, nekem egyik tanárom ajánlotta, hogy próbálkozzam meg a nyomdászszakmával. Gépmesterként szabadultam föl, de már szakmunkástanuló koromban érdekelt a könyv- kötészet is. Így azután, amikor a vezetőim kérdezték, nincs-e kedvem „átállni”, nem vbú- csúztam fájó szívvel a géptől. Mondhatom: nem bántam meg. Segítség a társaktól Hideghéti Erzsébet: — Bri­gádunk még csak hónapok­ban méri az életkorát, mint a csecsemőkét szoktuk. Az át­lagéletkor pedig épp csak el­éri a 17 évet. Már régebben szerettük volna, ha brigádot alakíthatunk, ne'm is a lelke­sedés hiányzott. Nem voltunk fontosabb közülük valóban egy olyan információs rendszer kiépítése, ami megfelelő ala­pot nyújt a döntések előkészí­téséhez, illetve végrehajtásá­hoz. Napjainknak, s a követ­kező éveknek is fontos felada­ta még a műszaki fejlesztés. Ügy véljük, ez a folyamat is nagy mértékben felgyorsítható majd a számítástechnika se­gítségével. Gyárunk évekkel ezelőtt együttműködési szer­ződést kötött tizenöt kisebb ta­nácsi műanyagipari üzemmel. Ezt a kooperációt is szeret­nénk hatékonyabbá tenni. Középkategóriában a legfejlettebb — Mióta és miként készül­nek a számítógép fogadására? — 1972-ben határoztuk el a számítástechnika majdani meghonosítását gyárunkban, akkor R—10-es típusú kis gép vásárlására gondoltunk. A kö­vetkező évben főként gépi adatfeldolgozó ismeretek szer­zéséhez beszereztünk és üzem­be állítottunk egy Hollerith lyukkártya rendszerű berende­elegen fiatalok ... Hogy ne­héz-e az „összerázódás”? Sok segítséget ad társbrigádunk, a Romayor, patronálnak is ben­nünket, no, meg a részlegünk vezetője. Miben? Azzal pél­dául, hogy minden műszakban legalább két-három gépet ka­punk, meg tudjuk tanítani rajtuk a brigádtagokat. Ez a nyomdának is hasznos, hiszen hiányzáskor nincs gond. Vagy: kértem az üzemvezetőt, hogy az egy községből járó kislá­nyok egy műszakban dolgoz­hassanak. Megengedte. Vásáreczki Erika: — Ügy érzem, mivel brigádban va­gyunk, még inkább összetar­tunk, mint előtte. Jobban tö­rődünk egymással. Nemcsak a munkában ám, az üzemen kí­vül is.' Sírok Sándor: — Egyedül képviselem az „erősebb ne­met” a brigádban, ez azonban nem zavar. Rosszul esett volna, ha nem hívnak maguk közé. Mitől brigád a brigá­dunk? Nem szavakból áll ná­lunk a kollektív . szellem. Ha látom, hogy valaki valamit rosszul csinál, vagy én jobb fogást ismerek, megmutatom neki. És az a jó hogy senki sem szégyell tanulni a másik­tól. Nemcsak életkor és a ne­vünk szerint vagyunk fiata­lok, hanem valóban kevés ide­je tartozunk össze. De szerin­tem ez a gárda jól összeková- csolódik majd. Kérés nélkül Az út elején tart tehát az Ifjúsági brigád. Nézzük, mi­ként vélekedik róluk az üzem vezetője? Vekov Ivánné: — Túlzás nélkül állítom, máris érződik munkahelyünkön a brigád ha­tása, Ezt példával is alátá­maszthatom. Nálunk, mivel májustól szeptemberig tart a munka dandárja, októbertől kezdődnek a szabadságolások. A folyamatos termelés érde­kében vállalták a brigádtagok, hogy egy-egy gépen egyedül, kisegítő nélkül dolgoznak. Azt is tapasztalhatom, hogy meg­nőtt a felelősségérzetük. Ha egyikük lemarad, valamelyi­kük kérés nélkül mellé lép, segít neki. Egyébként, nagyon kritikusan figyelik egymást ezek a gyerekek, fejlett az igazságérzetük. Nem tűrik meg a lazítást, a lógást. Kell ennél nagyobb segítség egy vezetőnek?!... Dodó Györgyi zést. Kezelésére folyamatosai* 10—15 embert képezünk ki. A Hollerith-féle adatfeldolgozás* a bérügyvitellel kezdtük, azt köve' "en az ügyvitelünk jó ré­szét gépesítettük. Továbblépést jelentett számunkra, hogy szer­ződést kötöttünk az idén a Budapesti Tejipari Vállalattal, akik R—20-as típusú számító­géppel rendelkeznek. Most au­gusztustól bérmunkában dol­goznak nekünk: munkaügyi információkat kérünk. Gépre vittük például a teljes norma- nyilvántartást, részletes bon­tásban bérstatisztikát készít a gép, számítástechnikát haszná­lunk a munkaerőgazdálkodás­hoz. — Miért döntöttek végül is a nagyteljesítményű R—22-es számítógépközpont vásárlása mellett? — Középkategóriában ez ma a legfejlettebb szovjet beren­dezés, továbbfejlesztett válto­zata az elődeinek. Maga a köz­ponti egység 128 Kbyte (olva­sandó: kilobájt) operatív-tár­ral rendelkezik. Közérthetőb­ben megfogalmazva: egyszer­re 128 ezer jelet — betűt, vagy számot — képes tárolni. Be­vallom. tekintettel arra, hogy elektronikus sebességgel mű­ködik, viszonylag nehéz a gyor­saságának a meghatározása. Egy példával talán sikerül ér­zékeltetnem a teljesítményét, Sokkalta gyorsabb a mechani­kus működésű somyomtatónál, amely percenként 960 sor le­írására képes. Bérmunkái is — Pest megye vállalatai közül a PEMÜ vásárol először számítógépet. Nagy teljesítmé­nyéről hallva felmerül a kér­dés: egy maguk ki tudják-e megfelelően használni? — December közepére vár­juk a teljes berendezés megér­kezését, üzembe helyezésére másfél-két hetet tervezünk. Tehát egy műszakban üzemel majd a központ. Részint mivel magunk is kezdők vagyunk a számítástechnikában, s kezdet­ben nem tudunk több munkát bízni a gépre, mint amennyit előkésztettünk; másrészt pedig jelenleg nincs is elegendő szak­emberünk. A berendezés tel­jesítményét fokozatosan hasz­náljuk majd ki, igény esetén vállalunk bérmunkát megyénk gyáraitól. Szeretnénk hozzájá­rulni a számítástechnika mind nagyobb térhódításához. D. Gy. Városban több tej fogy A Tejipari Tröszt a Tejgaz­dasági Kutató Intézet közre­működésével széles körű fet- mérést végzett a hazai tej- és tejtermékfogyasztásról, össze­függésben azzal, hogy a kor­mányintézkedések hatására növekszik a termelői kínálat, és fellendül a fogyasztás is. A helyes arányok kialakítása ér­dekében végzett tudományos elemzéssorozat több érdekes megállapításra jutott. Az adatok szerint amíg az egy főre jutó összes tejfo­gyasztás 1970-ben 80,7 litert tett ki, addig 1977-ben várha­tóan 89 liter körül alakul. A növekedés eléggé lassú, a fel­mérés szerint egyebek között azért, mert a városok és a községek fogyasztási színvona­la között igen nagy a különb­ség. A vizsgálat során a fő­várost és 23 várost emeltek ki, ezeken a helyeken az egy főre jutó fogyasztás már 132,5 liter, de a vidéki területeken még mindig csak 70,9 liter. Készülődnek a jégtörők Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság tiszalöki te­lelőjében megkezdték a jégtö­rő hajók felkészítését. Négy jégtörő gépeinek felülvizsgá­latát, valamint javítását vég­zik el december elejére. Az igazgatóság jégtörő flot­tája egy újabb, úgynevezett „döngölő”-hajóval gyarapszik. Az egyezmény keretében Magyar-szovjet timföldszerződés A MINERALIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalat és a Raznoimport szovjet egyesü­lés képviselői Budapesten szerződést írtak alá, amelynek értelmében a magyar vállalat Hétfőtől: Október elején a banánnal indult a hazai déligyümölcs- szezon. Azóta, az érleléstől függően,, hetenként folyamato­san kapnak az üzletek a ked­velt gyümölcsből, amely ese­tenként már a kirak:- tt*an is látható, a 2,80 forintos jona- lánalma társaságában. A Délker megkapta az első 800 tonnás mandarinszállít- mányt is A'gériából. így újabb termékkel bővül a déligyü­ERDI ÉVFORDULÓ Húszéves a szövetkezeti bank „Összetartanak, törődnek egy írással" Tizenévesek brigádja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents