Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-17 / 270. szám

DUNÁKÉ5 ZI TUDÓSÍTÁSOK Az 1013-as nyomában ÁZ egyenjogúság lépcsőfokai Régi gondok, új kezdeményezés--------------- -----------­JÁ RÁS ES VAC VAROS R ES Z ERE P Dunakeszi Járműjavító. Az üzem udvara forgalmas vas­útállomásra emlékeztet. Ola­jos ruhájú szerelők javítják a rokkant vagonokat. A mun­kások között elvétve se'm lát­ni nőt, a férfiak birodalma ez. A műhelyekben korábban hasonló volt a helyzet. Né­hány éve azonban egyre na­gyobb teret hódítanak a gyen­gébb nembeliek. Ma már a 2 ezer 600 dolgozóból 800 a nő. De ezek a számok önmaguk­ban mit sem jelentenek. Hogy a nők valóban betörtek-e a vasutas szakmának ebbe az ágába, és sikerült-e beillesz­kedniük, sokkal inkább mu­tatja az, számolnak-e velük az üzemben és hogyan találták meg a helyüket ők maguk? Körkérdés a fórum előtt A 800 nőnek mintegy ne­gyede dolgozik alkalmazotti munkakörben. A fizikai dol­gozók nagy része betanított munkás. (A keresetek összeha­sonlítása éppen az alacso­nyabb képzettség miatt nehéz, nem mutatna reális képet.) A felsőszintű vezetők között nincs nő. a 33 középszintű ve­zető közül három a nő, az alsó szintű vezető között nem egészen 20 százalék a nők aránya. A gyár egy 215 személyes óvodával és 80 apróságot be­fogadó bölcsődével rendelke­zik. Ez nagy vonzerő. Ta­lálkoztam olyan fiatalasszony­nyal. aki fodrász szakmáját hagyta ott átmenetileg azért, hogy óvodába kerülhessen a kislánya. A helyzet tehát hasonlít a megye más üzemeiben talál­hatóhoz. Az adatok j elzik, van még tennivaló. Az okokra és a változtatás mikéntjére azon­ban nem adnak választ. Hogyan érzik magulca,t a nők a gyárban? Miként lehet­ne jobban bevonni őket a ta­nulásba és a társadalmi élet­be? Mit tesz ezért a párt- és a szakszervezet? E kérdések tisztázása feltétlen szükséges ahhoz, hogy átgondolt és ha­tékony legyen egy-egy üzem­ben vagy gyárban a nőpoliti­ka. így látták .a szakszerve­zet és párt aktivistái is, s megszületett a nőfórum gon­dolata. A fórum megrendezé­se előtt egy-egy húsz kérdés­ből álló kérdőívet küldtek , szét a gyár nődolgozóinak. Az érdekeltek 52.3 százaléka vá­laszolt. A 110 gyermekgondo­zási segelyen levő kismama közül 15 juttatta vissza a kér­dőívet. Névtelenek maradtak A kérdőívekből leszűrt ta­pasztalatokról az üzemi párt- bizottság fiatal és lelkes nő- felelőse, Wist Petemé beszélt, aki egyébként villanyszerelő és elektroműszerész: — Amikor összegeztük a vá­laszokat, elsírtam magam. Két év óta vagyok nőfelelős és úgy éreztem, azóta tényleg tet­tünk egy és mást a nők érde­kében, és most az asszonyok­nak majdnem a 80 százaléka azt felelte, nem hallott a nő­politikái határozatról, nem is­meri a nők érdekvédelmére létrehozott rendszert az üzem­ben. Később, amikor egyen­ként elbeszélgettem az embe­rekkel, kiderült, hogy valószí­nűleg rosszul fogalmaztuk meg a kérdést. — Arra, hogy jelenlegi be­osztása megfelel-e képzettsé­gének, valamivel több, mint a kérdőívet visszaküldők ötö­dé válaszolt nemmel. Mégis csak egy esetben tudtunk se­gíteni, amikor a gyáregységi nőfórumon ezt a panaszát megismételte egy fiatalasz- szony. A többiek névtelenek maradtak. — A kérdőívek összesítése után, az üzem nőbizottsága minden nődolgozónak meg­küldte a párt 1970, i013-as ha­tározatának kivonatát. Az üzemi nők fóruma megren­dezése előtt, gyáregységenként megtartották a nők fórumát, melyeken a résztvevők kül­dötteket választoltak az üze­mi összejövetelre. Azon végül nagyrészt a nőknek fontos, de nem kifejezetten üzemi ha­táskörbe tartozó kérdések ke­rültek túlsúlyba. Egyebek kö­zött felvetődött, hogy az üz­letekben a zöldáru minősége nem megfelelő, szükséges len­ne a lakótelep forgalmának egyirányúsítása, s a közleke­dés nem mindig alkalmazko­dik a munkaidőhöz. Jó ötlet volt — Nehéz dolog a nőket be­vonni a vezetésbe — mondta Bősz József, a szakszervtezeti bizottság titkára. — Nem ar­ról van szó, hogy csak a sta­tisztika szépítésére keresünk veze lésre alkalmas asszonyo­kat, de a valóban rátermet­tek sem szívesen vállalják a társadalmi vagy gazdasági megbízást. Talán nem, is a túlzott megterheléstől való fé­lelem, hanem az önbizalom hiánya, almi akadályozza őket. — Két éve 1975-ben a gyár­ban dolgozó kilenc nőfelelős közül öt volt férfi — fűzte hozzá Wist Rétemé —. pedig ez tényleg olyan funkció, ami­nek betöltésére elsősorban nők alkalmasak. Lakatosüze­münkben 22 nő dolgozik és egy férfi. A brigád vezetője az az egy férfi. A Kállai Éva- lakatosbrigád tagjai magabiztos,an kezelik az eddigi gyakorlat szerint inkább férfikézbe illő fúró-, szerelő- és csiszolószerszámo- kat. Munkájukban egyenjogú­ak, gondolkozásukban nem lennének még azok? — Nézze — magyarázta Ér­sek Ferencné, a brigád négy szakmunkáén ójának egyike —, volt már nekünk nő brigádve- zetőnk, de ő nem értett meg minket. A Berki Jóska szak­mailag is jobban ért a dol­gokhoz, mint mi, ő a műveze­tő és emberileg is-nagyon meg­bízható, ezért esett rá a vá­lasztásunk. — Milyen kérdéseket tettek fel a nőfórumon? — Elsősorban régi pana­szunkkal hozakodtunk elő, a munka,köpenyekksl. Higyje el, ez nem női hiúság. Akkora köpenyekben, mint , amilye­nek a raktárban vannak, egy­XXI. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1977. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Árubemutatókkal, kóstolókkal üzletkötőket alkalmaznak A járási hivatal értékelte a tejipari vállalat munkáját Feldolgozás, pasztörizálás A szeszes italok . fogyasz­tásában észrevétlenül rangos helyet vívtunk ki magunk­nak a nemzetközi élmezőny­ben, arról azonban mélyen hallgat a krónika, hogy miért nem iszunk több tejet, fo­gyasztunk több tejterméket. Pedig igazán hasznos lenne, mert valamennyi az emberi szervezetnek oly nélkülözhe­tetlen és könnyen emészthe­tő, bőséges fehérjét tartal­maz. A Középmagyarországi Tej­ipari Vállalat váci üzeme a jelenlegi helyzetben ' sem el­keseredett, sőt, mindent meg­tesz azért, hogy. több tejet fogyasszunk. Ez a korszerű váci üzem kereken egy éve kezdte meg működését. Már a kivitelezés­ben is igazán szerencsés volt a vállalat, mert a terv és az építkezés az előirányzott ösz- szegbe került, és az üzemet határidőre át is adta a PÁÉV. A minőséggel sincs semmi baj, az üzem úgy működik, mint egy jól olajozott, pontos óra­mű. Naponta 60 ezer liter te­jet dolgoz fel, de volt olyan nyári nap is, melyen 100 ezret szállítottak ki a tar­tálykocsik és abból egy li­ter sem veszett kárba. Attól sem félnek az üzem­beliek, hogy a termelőszövet­kezetekben emelkedik a tej­termelés: a különösen meg­terhelő napok bizonyították, hogy felkészülten várják; 1980-ra 50 százalékkal emel­kedik a felvásárlás, 1990-re pedig a jelenleginek duplá­ja lesz. A feldolgozás során 120 fé­le tejterméket állítanak elő. A vásárló észre sem veszi, hogy a nagyobb üzletekben a tejen, túrón, tejfölön kívül, 60—70 féle termék közül vá­logathat, és a legeldugottabb faluban is mindig kapható 5—6 féle, tejből előállított sajt. A tejipari vállalatnál már most behatóan foglalkoznak az értékesítés gondjaival. Jól tudják, nem elég a feldolgozás, az elkészült terméket el is kell ad­niuk. Nagyon fontos a kialakult táplálkozási szokások meg- változtatásd. Ugyan ez nem tejipari feladat, de úgy gon­dolták, a rendszeres árube­mutatókkal, -kóstolókkal egy kicsit maguk felé csábítják a vevőket. Elsőrendű kérdés a jó termék előállítása és a leg­kisebb kereskedelmi panaszt is megvizsgálják. Üzletkötő­ket akarnak alkalmazni, akik­nek az lesz a feladatuk, hogy mindenkit megismertessenek a tejből készült, ízletes saj­tokkal és más termékekkel. Idejében szállítanak 450 boltba/közel, s a legtávolabbi községekbe egyaránt. Ha kell, naponta kétszer, mert a friss tejnek ott kell lennie az üz­letek hűtőpultjain az esti órákban Is. A tej begyűjtésé­vel és a készáru kiszállítá­sával külön csoport foglalko­zik. A gépkocsik már éjfélkor úton vannak és a boltok reg­geli nyitásakor ott a friss tej. A sütőipar tanulhatna gyor­saságot, pontosságot á tej­ipartól. Az értékesítésben még ma is nagyon sok a fehér folt. A váci járásban például 18 iskolának szállítanak reggelente tejet, kakaót, kávés tejet és csokis te­jet, összesen 1600 pohár­ral. Nagyon kevés, és szinte ért­hetetlen, hogy a gyerekek nem isszák az egészséges, tes­ti fejlődésüket segítő italt. A tejiparban jól tudják: nem megfelelő megoldás, hogy a pedagógusok foglalkoznak a szünetekben az iskolatej gondot fordítaniuk, ahogyan Gödön teszik: ott az iskolá­hoz legközelebb eső bolt át­veszi az iskolatejet, péksüte­ményt és a nagyszünet húsz­percében eladja a gyerekek­nek. Mert mégis csak fur­csa az, hogy Foton naponta csak 45, Sződligeten 70, Cső­város 15, Pencen 35, Verőce­maroson 70 pohár tejet isz­nak meg a gyerekek. Csorná­don egyáltalán nem rendel­nek tejet, s csupán 30 dobor kakaót tudnak eladni. Sorol­hatnánk: a többi község isko­láját is, mindenütt hasonló a helyzet. Jobb megoldásoka' kell keresnie a tejiparnak é: az ÁFÉSZ-nek is, hogy a felnövekvő fiatalok naponta igyák a tejet. , Kő-Szabó Imre A kommunista műszak nyomán Brigádot alakítottak t Forradalom 60. névvel, új, tizennyolc tagú munkabrigád alakult a Váci Kötöttárugyár­ban, az igazgatási főosztály adminisztratív dolgozóiból. A legutóbb megtartott kom­munista műszak során ők is segédkeztek a termelésben és ott tapasztalták, hogy a régi szocialista brigádok milyen összeforrottak, egymást meny­nyire segítik, s kedvet kaptak a csatlakozásra. Ügy határoztak, hogy a kö­vetkező év végére ők is meg­kiosztásával. Az ÁFÉSZ-ek- szerzik a szocialista brigád nek kellene erre nagyobb 1 címet. HULLADÉKBÓL - SZEKRÉNY Volán—MHSZ együttműködés Nem újkeletű az együttmű­ködés a Volán 22-es vállalata váchartyáni üzemének szocia­lista brigádjai és az MHSZ községi alapszerv ezeie között. Az idén együtt építették a brigádtagok a lövészklub tag­JEGYZET Csak a színházjegyek? A Dunakeszi Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban javá­ban tart az alma és körte feldolgozása. Illés Erzsébet a már kész termékeket lezárja az automata gépsoron. jaival a kispuskalőteret. A kö­zös munka eredménye, hogy időben átadták az edzéseket megkönnyítő, korszerűen fel­szerelt légpuska lőházat is. A közös munkán túl, anyagi támogatásban részesítették a klubot, a Széchenyi szocialista brigád tagjai pedig 3 ezer 600 forint értékű társadalmi mun­kával elkészítették, a vállalat­nál fellelhető hulladékanyago­kat felhasználva, az MHSZ biztonsági előírásainak megfe­lelő, fegyvertároló szekrényt. Az MHSZ váchartyáni lö­vészklubjának vezetősége elő­zetesen értékelte az idei fel­adatok teljesítését, a verse­nyeken való részvételt. Jelen­tős sikereket értek el a klub tagjai, jól szerepeltek külön­böző helyi, járási és országos versenyeken. Az eredmények­ben megmutatkozik a Volán 22-es Vállalat üzemének tá­mogatása is. K. Sz. I. Fontos művelet a konzervek pasztörizálása, Lehoczki Sán- dorné ellenőrzi az ALFA—20 automatikus pasztörizálőgép mű­ködését. A gép egy-egy nyolcórás műszakban ötezer konzervet pasztörizál. Barcza Zsolt felvételei Figyel nsllsn gépjárművezető Kovács Ferenc 20 éves fóti lakos a megengedettnél gyor­sabban vezette motorkerékpár­ját a község főútvonalán: 50 kilométeres sebességgel vette egyik helyen a kanyart, s nem tette lehetővé az elhaladást a vele szemben szabályosan köz­lekedő gépkocsinak. Az össze­ütközés következtében kétten megsérültek, a járművekben 15 ezer forint kár keletkezett. A Váci Járási Városi Rend­őrkapitányság szabálysértési előadója kétezer forintra bün­tette Kovács Ferencet és öt hó­napra bevonta gépjárműveze­tői engedélyét. i szerűen nem lehet dolgozati balesetveszélyesek. Azóta mái járt itt az anyagbeszerző és megígérte, hogy ezentúl mé. retre veszik a 'munkaruhát. — Jó ötletnek tartották a fórum megrendezését? — Szerintem sokat segített Régebben, ha valamilyen gon­dunk, problémánk volt, a ve­zetők nem egyszer elengedték a fülük 'mellett, most meg azért legkésőbb három-négy hónap alatt elintézik a kéré­seinket. Ezentúl évente Szabó Mártonné a legna­gyobb pártalapszervezet nő- felelőse. Tőle kérdem: — Mi a munkája a nőfele­lősnek? — Nem is tudom, hogy mit csinálok mint nőfelelős, és mit csak úgy? Jönnek mindenfé­le problémával az asszonyok, bölcsődei, óvodai elhelyezés kellene a gyereknek, vagy romlott az ellátás, rossz a köz­lekedés. Most elég nagy feli zúdulást okozott, hogy felvet­tek 2 ezer 500 forintos fize­téssel újakat, 'míg a régiek még mindig 2 ezer 300-ért dol­goznak, de hát ez nem kife­jezetten. nőpolitikái kérdés. — A nők fórumának nagyon örültünk. Meglepően sokan vettek részt rajta. És jó az is, hogy nem egyszeri rendez­vény volt, hanem ezentúl min­ién évben megtartják. 'k A gondok a régiek. A meg­szüntetésük érdekében a kez- ieményezés új. Talán ennyi­ben lehet összegeznünk a Du­nakeszi Járműjavítóban szer­zett tapasztalatokat. Az 1013-as határozat íneg- izületése óta eltelt hét év lem elég arra, hogy megvál- oztatssa az előítéleteket és beidegződöttségeket, amiket a lökik,el szemben és a nők sa- át magukkal szembén táplál­lak, elfogadtak. Elsősorban trra van szükség, hogy a nők negtalálják a helyüket, elfo­gadják saját magúikat úgy is, nint közösségben. dolgozó, gyenramgú embereket. II. Sz. A szocialista brigádmozga- lom egyre jobban meg­határozó tényezőjévé válik az ipari termelés színvonalának. Szinte természetesnek tekinti mindenki, hogy a 'büszke cím tulajdonosai élen járnak a munkában, mennyiségileg és minőségileg egyaránt. Mihelyt azonban művelődésükről, a kulturális életben való rész­vételükről esik szó, megszapo­rodnak az ajkbiggyesztések, vállvonogatások s a malició- zus megjegyzések azokról a bizonyos színházjegyekről.. . Csattanós választ adtak a kétkedőknek, a lekicsinylőén mosolygóknak azok a fóti szo­cialista brigádok, amelyek nemrégiben számot adtak ar­ról, hol állnak történelmi-po­litikai ismeretek, irodalrrű-ze- nei-képzőművészeti tájéko­zottság s nem utolsósorban vállalkozókedv, aktivitás te­kintetében. öt fóti vállalat tizennégy szocialista brigádja mérte ösz- sze tudását, felkészültségét a Vörösmarty Művelődési Ház­ban megrendezett Ki tud töb­bet a Szovjetunióról? vetélke­dőn. A szép számú nézőközön­ség előtt lezajlott, alaposan megszervezett versengésen gyors egymásutánban pereg­tek a nem éppen könnyű kér­dések, s csaknem ugyanolyan gyorsan az alapos, lényeget kiemelő válaszok. Az izgalmas, érdekfeszítő vetélkedő során időről időre alkalom nyílt egy kis kikap­csolódásra, felüdülésre is: óriási sikert aratva mutatta be műsorát a pedagógus KISZ-szervezet énekkara, a fóti néptáncegyüttes és a cite- razenekar. A Tóth Albert, az MSZMP váci járási bizottságának tit­kára által vezetett zsűrinek ugyancsak főhetett a feje a brigádok feleleteinek értéke­lésekor. A küzdelem színvo­nalára mi sem volt jellem­zőbb, mint az, hogy a legkö­rültekintőbb mérlegelés és pontozás után is, több helyen kettős, sőt hármas holtverseny alakult ki. Az eredményhirdetés után minden résztvevő emléklapot kapott, a dobogós helyen vég­zett brigádok pedig értékes tárgyjutalomban részesültek. "Ttíjakban sem mérhető azonban e jól sikerült délután legfontosabb tanulsá­ga: versenyzők és nézők egy­aránt igen sok élménnyel, is­merettel lettek gazdagabbak. Ez a tény pedig minden vita- tóit színházjegynél sokkal, de sokkal többet ér. Solymosi Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents