Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-17 / 270. szám

fsaszsg Történelmi kiállítás Magyar—lengyel emlékek A lengyel és a magyar tör­ténelmi és kulturális hagyomá- l nyok, kapcsolatok a témája an­nak a kiállításnak, amelyet no­vember 19-én, szombaton dél­előtt az isaszegi falumúzeum­ban nyit meg Tihanyi László- né, az isaszegi pártbizottság titkára. A kiállításon a falumúzeum adattárából, dr. Dembsky Pál gyűjteményéből és a Bem Jó­zsef Lengyel Kulturális Egye'- sület Történelmi Emlékbizott­sága anyagából származó do­kumentumok mutatják be 1 két nép közös emlékeit. Új tornaterem Erdőkertesei Bábjáték a fogápolásié! A táplálkozási és fogászati hónap keretében rendezik meg ma, csütörtökön délelőtt a Pe­tőfi Filmszínházban a testápo­lási és fogászati kérdésekkel kapcsolatos előadásokat, film­vetítéssel egybekötve. A nagy- csoportos óvodásoktól az álta­lános iskolák nyolcadik osztá­lyos tanulóival bezárólag a város valamennyi ifjú lakója részt vesz csoportonként az előadásokon. Nemcsak a fil­mekből, hanem az azt követő előadásokból is sok hasznos is­meretet szerezhetnek a gyer­mekek a helyes táplálkozással, testápolással kapcsolatban. Na­gyon fontos, hogy megtanul­hatják fogaik szakszerű ápolá­sát, tisztántartását, s így meg­előzhetik a gyerekkorban is gyakori, egész életükre kiható fogbetegségeket. Az óvodások korosztályuk­nak megfelelő formában, báb­játékot nézve tanulhatják meg e fontos szabályokat. Erdőkertesen az Agrártudományi Egyetem nagygombosi kerületének építői még az idén átadják az iskolásoknak az új 398 négyzetméteres tornatermet. A képen: az iskolát és torna­termet összekötő folyosó külsejét vakolják. : , m UKi Sütő Zoltán és Gyalog János a tornaterem ablakait festi. Barcza Zsolt felvételei SPORT —SPORT — SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Nincs foganatja a büntetésnek Mi förténf Kerepese n ? Nincs nagy foganatja a bün­tetéseknek, eltiltásoknak. Tor vábbra is botrányok, bíróverés, durvaságok jellemzik a járási labdarúgó-bajnokságot. A leg­utóbbi fordulóban Kerepesen, a helyi csapat és a túrái tizen­egy mérkőzéséről érkeztek rossz hírek. Sallai játékvezetőt töb­ben megütötték, megrúgták. A sportszerűtlenség mértékét is meghaladó garázdaságot egy tartalékjátékos és egy kiállított labdarúgó kezdeményezte. A rendbontók személye ismere­tes, büntetésüket nem kerülhe­tik el. Az első osztályú Kartal —Szada mérkőzésen két szadai játékost állítottak ki, a máso­dik osztályban a valkóiak egyik játékosa jutott ugyaner­re a sorsra. A mérkőzéseken történt: J. osztály: Kerepes—Túra 1—3 (1—2) Vezette: Sallai. Az alacsony színvonalú mér­kőzésen megérdemelten nyert a túrái gárda. Kartal—Szada 7—3 (4—1). Vezette: Darnyik. A minden csapatrészében jobb Kartal ilyen arányban is megérdemelten győzött. A sza- daiak nehezen viselték el a sú­lyos vereséget, két játékosukat kiállították. Honvéd Malinovszkij SE— Pécel 1—0 (0—0) Vezette: Imre. A kemény találkozón a sze­rencsésebb csapat nyert, a döntetlen igazságosabb lett volna. Isaszeg—Aszód 2—0 (1—0). Vezette: Maszlag. Az aszódiak a helyzetek so­rát hagyták ki, Maszlag kivá­lóan bíráskodott. Galgrihévíz—Zsámbok 0—1 (0—0). Vezette: Legéndi. A jő iramú mérkőzésen, ha csak egy góllal is, de megérde­melten nyert a gólratörőbb és egységesebb csapatjátékot nyújtó Zsámbok. A gólt Ur­ban szerezte 11-esből. Hévízgyörk—Mogyoród 2—2 (2—1). Vezette: Urbán. A györkieknek volt több helyzetük, de a döntetlen igaz­ságos. GEAC—Veresegyház 7—0 (3—0). Vezette: Péli. A sportszerű mérkőzésen az egyetemisták a hét gólon kívül számtalan helyzetet hagytak kihasználatlanul. A látottak alapján a két számjegyű győ­zelem sem lett volna túlzott. II. osztály: Bag—Valkó 3—0 (1—0). Vezette:, Kófi. A bagiak elsöprő győzelmét a valkói kapuvédő, Gedeon akadályozta meg remek védé­seivel. A Valkó az utolsó 20 percben nyolc emberrel ját­szott, egy játékosuk kiállítás, ketten pedig sérülés miatt volt kénytelen abbahagyni a játé­kot. Gödöllő II.—Hány 0—2 (0—0). Vezette: Tóth. Az alacsony színvonalú mérkőzésen megérdemelt ven­déggyőzelem született. Erdőkertes II.—Nagytarcsa 1—1 (0—1). Vezette: Czene. A tarcsaiak kilenc fővel is elvitték az egyik pontot. Kartal II-—Domony 2—0 (1—0). Vezette: Kelemen. A sportszerű mérkőzésen a jobbik csapat győzött. A domo- nyiakat a játékvezető figyel­meztette, mert mezükön ol­vashatatlanok voltak a szá­mok. Vasárnap teljes forduló lesz a II. osztályban, az elsőben, a járási válogatott mérkőzése miatt csak négy találkozót rendéznek: Zsámbok—Kere­pes, Aszód—GEAC, Szada— Isaszeg, Veresegyház—Honvéd Malinovszkij SE. A Kerepesen történtek miatt a pálya ügyé­ben később születik döntés. A bajnokság állása: I. osztály 1. H. Malinovszk. 12 10 1 1 27- 8 21 2. Zsámbok 12 7 4 1 18- 8 18 3. Kartal 12 7 2 3 36-18 16 4. Mogyoród 12 7 2 3 33-24 16 5. GEAC 12 5 3 4 36-22 13 6. Aszód 12 6 1 5 27-19 13 7. Túra 12 6 ­G 21-18 12 8. Kerepes 12 5 2 5 20-23 12 9. Pécel 12 4 2 6 14-16 10 10. Galgahévíz 12 3 4 5 13-24 10 ll. Veresegyház 12 4 1 7 14-28 9 12. Szada 12 2 3 7 17-31 7 13. Hévízgyörk 12 2 2 8 13-27 6 14. Isaszeg 12 2 II. osztály 1 9 9-32 5 1. Dány 12 8 2 1 39-13 20 2. Bag 13 6 5 2 36-23 17 3. Valkó 12 6 1 5 30-31 13 4. Kartal II. 13 5 2 6 19-14 12 5. Domony 12 4 2 6 20-31 10 6. Gödöllő H. 13 3 4 6 18-30 10 7. Nagytarcsa 13 4 2 7 23-32 10 8. Erdőkertes 12 2 4 6 14-25 Cs. J. 8 A PtST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA . IV. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1977. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Miből lesz az erdő? Facsemetét nevelnek a téeszek Megkedvelték az akácot Az utóbbi időben egyre többet beszélünk a parkok­ról, erdőkről, természeti kin­cseinkről; azokról a zöldterü­letekről, amelyek az emberek pihenését, egészséges kikap­csolódását szolgálják. Váro­sunk és járásunk erdei nem­csak nekünk, hanem a fővá­rosban lakóknak is kiránduló- helyül szolgálnak. De nem­csak a szabad idő okos eltöl­tésének kívánalma okozza, hogy az erdők telepítését, fel­újítását, fenntartását, általá­ban az erdőgazdálkodást, tör­vényben is szabályozák. Nép- gazdásági érdek, hogy jól sá­fárkodjunk erdeinkkel. Az állam birtokában lévő erdőkön kívül szaporodik a termelőszövetkezetek faállo­mánya is. Jobbára a mezőgaz­dasági művelésre alkalmatlan területeken telepítenek újabb erdőket, s azokat tervszerűen fejlesztik, kezelik. Önellátás A további feladatok megvi­tatására hívták össze azt az ér­tekezletet, amelyen a járás termelőszövetkezeteiből érke­zett szakemberek vettek részt: a Galgaparti termelőszövet­kezetből Sárái Ferencné, erdé­szeti ágazatvezető, Szilárdi József, a dányi Magvető Ter­melőszövetkezet szaktanács­adója, Koncz István, a püs­pökhatvani Galgavölgye Ter­melőszövetkezet erdészeti ága- zatvezetője, Horváth József, a Rákosvölgye Termelőszövetke­zet erdészeti ágazatvezetője, valamint Barátony Gábor, az erdőfelügyelőség vezetője. Palicza József bevezetője után Molnár Endre, az Orszá­gos Vetőmag- és Szaporító­anyag Felügyelőség erdészeti osztályának vezetője tartott előadást a tervszerű erdőgaz­dálkodásról. A növekvő terüle­tű telepítéshez mind több, jobb vetőmag és csemete szük­séges. A felmérések szerint az ország csemeteigényének 40 százaléka a termelőszövetke­zetekből származik. Me adj esőt a térre A fajták közül az utóbbi időben különösen kedvelt az akác. A méheknek oly hasz­nos virágján, kívül jól hasz­nosítható faanyagot ad az ! iparnak is. Sajnos a teljes igényt még nem tudják ki­elégíteni, ezért kívánatos lenne, ha a gazdaságok ma­guk nevelnék a csemetét, A dombokon A gödöllői dombvidék pél­dául nagyszerűen alkalmas lombos és tűvelelű facseme­ték nevelésére, s hozzáértő szakemberekben sincs hiány. Palicza József hozzászólá­sában elmondta, hogy a járás termelőszövetkezeteiben sem gyűjtik rendszeresen a fama­gokat. A kísérő fajtákkal sem foglalkoznak megfelelően, s noha többet törődnek a cseme­tékkel, mint eddig, még itt is bőven akad javítani való. Helyeselte, hogy a szövetkezet­ben is tervszerűen ápolják a csemetéket, hiszen a nagy tá­volságokról szállított kis fák minősége, gyakran 20—30 szá­zalékkal romlik. Ha a gazda­ságok közösen kidolgoznák munkájuk alapjait, egy-két éven belül eredményre vezet­ne az együttműködés, Szilárdi József elmondta, hogy Isaszegen fenyőt és aká­cot nevelnek, Koncz István Püspökhatvanból kért ezüst- hárs vetőmagot. A tanácskozás résztvevői a megbeszélés után meglátogat­ták az ikladi Galgaparti Ter­melőszövetkezet domonyvölgyi csemetekertjét. Az itt nevelt juharfákból 2 ezer 500 darabot a környező területeken ültet­nek el. Sárdi Ferencné, a cse­metekert gazdája elmondta, hogy 50 ezer fenyőjükből bár­ki vásárolhat, az 50—70 cen­timéter magas fácskák darab­ja negyven forint. Megtudtuk azt is, hogy jövőre 11,7 hek­tár erdőt telepítenek, 10 hek­tárt pedig felújítanak. Isaszegen, a dányi Magvető Termelőszövetkezet csemete­kertjében 250 ezer akácot és 200 ezer erdei fenyőt nevelnek, s jövőre tovább bővítik a ker­tet. A péceli erdőket Horváth József mutatta be, a régi tég­lagyári égető feletti dombokon a tavasszal irtották ki a gyo­mot, s a fenyők szépen fej­lődnek. Egyébként ezek a föl­dek másra nem is alkalmasak, kiváló ágyast nyújtanak vi­szont a cseperedő erdőnek. Közös feladat A szakemberek beszélgeté­séből is kiderült, ha összefog­nak a gazdaságok, ha átadják egymásnak tapasztalataikat, többre mehetnek. Megszívle­lendő tanácsokat adhatnak például a rákosvölgyiek, hi­szen maholnap 1000 hektár erdejük lesz, így hasznosítják a sovány földeket. A termelőszövetkezetekben tett látogatás után összegez­ték a szakemberek a látotta­kat. Az erdőfelügyelőség terü­letén az V. ötéves tervben 350 hektárnyi erdőt telepítenek és fejlesztenek. Érdemes azonban külön szólni arról, ami már nem az erdészek feladata. A járás er­deit járva, az utak, a pihenők mentén mindenütt szemetet, piszkot láthatunk. Nagyon sok fa sínyli meg a nemtörődöm' emberek hanyagságát. Pedig, amint az a beszámolóból is ki­derül, az erdők s így a pihenő- és parkerdők fenntartása és újabbak telepítése sok pénzbe, munkába kerül. Megvédeni, ápolni őket, valamennyiünk feladata. Csiba József Védőnők tanácskozása Uram, ne adj a Szabadság térieknek! Adj tápláló nedűt a szomjúzó szántóföldeknek, a tikkadó erdőknek, adj tisztí­tó permetet a sima beton- utaknak s járdáknak, adj a poros háztetőknek, csak a Szabadság térieknek ne adj, Uram, égi áldást, mert ők há- ládatlanok s nem megköszön­ni fogják, ellenkezőleg: neve­det nyelvükre káromolva ve­szik, ha kéretlenül meglocso­lod őket. Ámde haragod mégse keljen ellenük, hogy akaratod ily nem tetsző alakban is befo­lyásolni próbálják; vedd észre s mérlegeld sanyarú sorsukat! Hiszen gyarapodó lakterük elleritmondási mérgezik nap- jolcat. Mert midőn boldogok, különösen az itt lakók ifjon­cai, kik csak hónapokkal °lébb vehették birtokukba — ürömmel elegy örömmel — sokáig rakott, ám végül mégiscsak, elkészült fészkei­ket. boldogtalanok is már 'dŐsb lakótársaikkal egyetem­ben. Bújuk-bajuk tárgya pe- en a divat változásai. Merthogy miért is maradt A a kedvelt viseletek tárhá­zából az gumicsizma men az ”drtnl védő lebernyeg? Biz’ a 'alkuk fay meghn.sonul: .míg másutt divatos csizmában, tet- szás szerint színezett van- *oV óbay és csinos felöltőben nlórtcf ett volnár- társaik, addig ők vehetnek testükre bármily jól szabott, szemnek mégoly kellemes ru­hát, cipőt; lakásuk ajtaján ki­lépve legott uniformissá lé­szen rajtuk minden, pepita­színt öltenek tetőtül talpig; sáriul, létül pepitát. Mert haj, ha esőt adsz ma, miért nem adtál tegnap fifi- kát? Miért hogy nem mutat­tál más tájakra: ímé felebará­tim, utat, s mi szem-szájnak ingere: szó.raz járdát építni először érdemes, s aztán a többi. De ímé, elkeserült állapot mily igaztalan vádakra vezet önző gondolkodót; hogy jó be­tonparkoló épüliön a Pézgom- bos fogadó m.ellé, azt biz'a javalltad.. S tán te magad sem látód előre, mit ma láthatunk: ezt bezzeg most sebtiben ron­dítjákc szét. mert vezeték jár át alatta délcegen. Ne adj hát esőt és havat se adjál, inkább küldj türelmet és megbékélést szívünkbe. De ami biztos, az biztos; adj még temérdek sárkefét, s ha mód lenne rá, gólyalábakat s kd- lucsnit, meg a kisgyermekek­nek, kik iskolába járnak arra- tájt, piciny szárnyakat. S legvégül mondd meg ne­künk, kételkedőknek: sírjunk vagy nevessünk? Mert ezt magunk megválaszolni, men­tül inkább gondolkodunk fe- lüle, antul inkább nem tudjuk. Gáti Zoltán A védőnőkről bennünk élő kép alapján nehéz elképzelni őket előadói emelvényen, vagy tanácskozások széksoraiban ül­ve. Megszoktuk már, hogy ők szavak helyett inkább tettek­kel, mindennapos munkájuk­kal bizonyítják hivatásszerete- tűket, szakmai hozzáértésüket. Ritka alkalomnak tekinthető, hogy az egészségügyi napok rendezvénysorozatának kereté­ben, a pártbizottság nágyter-, mében tanácskozásra gyűltek össze a város és a járás közsé­geiben tevékenykedő védőnők, s vendégül látták a váci váro­si, járási védőnőket is. Az előadások során fontos kérdésekről, megoldásra váró és eredményesen végrehajtott feladatokról számoltak be munkatársaiknak a gödöllői járási-városi védőnők. Lakatos Tiborné városi vezető védőnő a gödöllői anya- és gyermekvé­delem helyzetéről, fejlődéséről tartott előadást. A 106 ezer lélekszámú járás 24 települé­sén sajátos gondokkal kellett megküzdeniük a védőnőknek a népesedéspolitikai határozat végrehajtásakor. Ezekről szó­lott előadásában Mayer Má­tyásáé, járási vezető védőnő. Szerteágazó munkájuk elemzé­se közben felvetette, hogy a községek egészségügyi kultú­rájának fejlesztéséhez emelni kell a mozgó szakorvosi szolgá­lat kiszállásainak számát, a ta­nácsadók és a tanácsadások színvonalát, javítani a védő­nők munkakörülményeit, gya­rapítani a bölcsődei férőhelye­ket. A védőnők tevékenyen részt vesznek az iskola egészségügyi nevelőmunkájában is. A csa­ládi életre való nevelés tan­tárgy oktatásának szadai ta­pasztalatairól Mészáros István­ná körzeti védőnő tájékoztatta a jelenlevőket. Nagy segítség a terhes nők, a kismamák védelmében, he­lyes életmódjuk kialakításá­ban, hogy egyre több község­ben alakulnak kismamaklubok. Onofer Mihályné azokról a ta­pasztalatokról számolt be, ame­lyeket a valkói kismamaklub irányítása során szerzett. Elő­adása tanácsokkal is segítette a hasonló klubok munkáját. Nem újdonság, hogy a védőnők, az egészségügyi szakemberek továbbképzése­ken rendszeresen gyarapítják ismereteiket. Nem mindegy azonban, hogy az itt szerzett tapasztalatokat, hogyan tudják munkájuk során hasznosítani. Mészáros Lászióné, a Strom­feld sétányon néhány hónapja átadott bölcsőde vezetője a to­vábbképzések gyakorlati hasz­nát elemezte. Steier Jánosné, járási vezető védőnő az egész­ségügyi szakdolgozók VIII. tudományos értekezletén első díjjal jutalmazott pályamun­káját ismertette. Az előadásokhoz kapcsolód­va jó néhányan elmondták véleményüket a védőnők csep­pet sem könnyű, de szép mun­káiéról. A nyilvánosan, vala­mint az előadások szünetében lezajlott eszmecserék révén a tapasztalatszerzést, a váci és gö­döllői védőnők tevékenységé­nek megismerését segítette a tanácskozás. G. M. \ l

Next

/
Thumbnails
Contents