Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-13 / 267. szám
Kommunisták szakszerve zeti munkán Beszélgetések húsz nagyüzemben A Pest megyei pártbizottság vezetése 20 nagyüzemben összehívta tapasztalatcserére a szakszervezetben dolgozó kommunistákat. Munkájukról értékelő és vitaindító beszámolót az üzemi pártbizottságok titkárai tartottak. A vitában a résztvevőknek mintegy fele szólalt fel. A szakszervezetben dolgozó kommunistákkal folytatott beszélgetések alapgondolatát a párt XI. kongresszusának határozata adta, mely szerint az eddigieknél is nagyobb feladat hárul a tömegszervezetekre, különösen a szakszervezetekre. Ezért kiemelten foglalkoztunk a szakszervezeti pártmegbízatások jellegével, értékelésük módszereivel. Értékeltük a Politikai Bizottság 1977. április 6-i, az üzemi demokrácia fejlesztésére hozott határozata végrehajtásá- nak előkészítését is. Hasonlóképpen a kommunisták szerepét a szakszervezeti bizalmiak jogkörének érvényesülésében, munkájuk hatását a közhangulat formálásában, a munka- fegyelem javításában és megnyilvánulásaikat az üzemi demokrácia fórumain. Tudatos elvi irányítás ■ Az üzemi pártbizottságok titkárainak vitaindítói és a hozzászólások alapján megállapítottuk, hogy mind a 20 üzemben tudatosan érvényesül a párt elvi irányítása és a kommunisták az erre vonatkozó határozatok szellemében teljesítik pártmegbízatásukat a szakszervezetekben. A pártszervek és -szervezetek rendszeresen tárgyalják a szakszervezetben folyó munkát, a párthatározatok érvényesítését. Számon kérik és értékelik a szakszervezeti kommunista tisztségviselők tevékenységét, meghatározzák a tennivalókat számukra. Az üze- .mekre vonatkozó párthatározatok S(mint pL: az üzem- és munkaszervezés, anyag- és energiatakarékosság, 'üzemi demokrácia továbbfejlesztése stb.) eredményes végrehajtása érdekében konkrét feladatolcat jelölnek meg a szakszervezetben dolgozó kommunisták számára. Valamennyi helyen megfelelő az irányító pártbizottságok koordinálása, a munkaterv-javaslatok előzetes egyeztetése és a kölcsönös kép. viselet a választott testületi üléseken. Tájékoztatás és beszámoltatás A megyében az üzemi pártszervek a szakszervezeti választásokat megelőzően áttekintették minden szinten a káderhelyzetet és olyan párttagokat ajánlottak megválasztásra a üszb-kbe, a műhelybizottságokba, akik képesek a szakszervezetekre háruló nagyobb feladatok ellátására. Annak ellenére, hogy e választott testületek tagjainak csak 25—38 százaléka tagja a pártnak, a párthatározatokat következetesen érvényesíteni tudják. Közel sem szóltak ilyen egyértelműen a káderkiválasztás munkájáról a szakszervezeti bizalmikat illetően. Több helyen elhangzott a vitában — és ezt tapasztalataink is alátámasztják —, hogy némely üzemrészben, műhelyben a bizalmiak egy része nehezen birkózik a jelentősen megnövekedett szakszervezeti feladatokkal. A munka színvonalának, tartalmának javulását szolgálja az a gyakorlat, hogy a szakszervezetben dolgozó kommunistákat vezetőségi ülésen, illetve párt- taggyűlésen tájékoztatják a szakszervezeti munkára vonatkozó határozatokról és ennek birtokában jelölik meg feladataikat is. Ugyancsak ezeken a fórumokon számoltatják be őket feladataik végrehajtásáról. Mind a vizsgált 20 üzemben a pártbizottságok, illetve pártvezetőségek évente legalább egyszer átfogóan elemzik a szakszervezetben folyó tevékenységet. A párt- alapszervezetek és pártcsoportok szintén rendszeresen és egyre színvonalasabban megfelelő tartalmi jegyek alapján értékelik a szakszervezetben dolgozó kommunisták tevékenységét. Százhalombattán, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat, valamint Vácott a Forte, továbbá a Mechanikai Művek és a Diósát Csapágygyár tanácskozásán felszínre került, hogy egyre rendszeresebb gyakorlat a párt- és a szakszervezeti aktivisták, reszortosok és bizalmiak kö. sötti napi munkakapcsolat. Több üzem- oen — így a Csepel Autógyárban, a Dunakeszi Járműjavító Vállalatnál — tapasztaltuk azt a helyes kezdeményesést, hogy az üzemi pártbizottság mun- catervébe meghatározott témát ajánl negtárgyalásra a szakszervezeti testűéinek. Ez részben bizonyos munka- negosztást jelent, illetve biztosítja a jártellenőrzés folyamatosságát. Az egységes álláspont A pártirányításban találkoztunk 'kedvezőtlen jelenségekkel is. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban a szakszerrezet vezető funkcionáriusainak és isztségviselőinek kiválasztása nem tűk. ■özi a pártszervezetek tudatos káder- jolitikáját. A Magyar Gördülő Csap- igyművek Diósdi Gyárában sok bizal- ni és tisztségviselő, még nem kellő ön- udattal látja el tisztségét. Itt fordult űő, hogy a bizalmi a pártszervezethez ördult panasszal, mert nem értett •gyet a fizetésemelési és jutalmazási avaslattal, holott előzőén az állásfos- alást személyesen, mint szakszervezeti >izalmi aláírta. A szakszervezetben dolgozó kommu- listák szerepét valamennyi tanácsko- áson kedvezőnek és jónak ítélték ab- >an, ahogyan a párt politikáját a szervezett dolgozókhoz eljuttatják. Több anácskozáson hangsúlyozták, hogy az •gységes álláspont kialakítása a kom- nunisták egyik legfontosabb feladata. Több olyan általánosítható tapasztalatra is adtak lehetőséget a vitaindítók és a hozzászólások, melyek fontosak a további szakszervezeti munka szempontjából. A Nagykőrösi Konzervgyárban, a Ceglédi KÖZGÉP-nél és a ÜTSZ po- mázi gyárában fogalmazódott meg, hogy minden szinten határozottabban kell érvényt szerezni a döntések demokratikus előkészítésének. Ennek egyik feltétele a vállalaton belüli hatáskörök további decentralizálása. Erre utal a bizalmi- és főbizalmitestületek létrehozása. A döntési mechanizmusok további pontosítása szükséges. A szélesebb közvéleményben és a szak- szervezeti aktivisták körében is tapasztaltuk: az üzemi demokráciát egyesek helytelenül úgy értelmezik, hogy a dolgozók elmondják a véleményüket és a vezetés választ ad ezekre. Természetesen többről van szó. A tanácskozásokon helyesen látták, hogy nem elsősorban csak a válaszadásra, hanem az elhangzó vélemények érdemi figyelem- bevételére, alkalmazására és hasznosítására van szükség. Találkoztunk azzal a helytelen nézettel is, miszerint a szakszervezeti bizalmiak jogkörének növekedése az adott szinten a párt vezető szerepét háttérbe szorítja, illetve csorbítja a jogkörét. A tanácskozásokon mind a 20 üzemben a nézetekkel szemben egyértelműen foglaltak állást. A szakszervezeti jogkörök lényegében a dolgozók jogai, melyeket a szakszervezet révén gyakorolnak. Miközben ezek a jogkörök szélesednek, ez azt jelenti, hogy elsősorban a dolgozók jogai teljesednek ki. Nyilván, ez nem a párt vezető szerepének csorbítását, hanem erősítését jelenti. A gond inkább több esetben az, hogy a megválasztott szak- szervezeti bizalmiak — miközben megtanulnak élni jogkörükkel — nem mindig értik, hogy felelősségük is nő az őket megválasztott szakszervezeti tagok és dolgozók előtt. Több üzem tanácskozásán tették szóvá, hogy ezek a megnövekedett hatáskörök nem érvényesülnek automatikusan és minden gond nélkül. Külön felhívtuk a figyelmet arra, hogy az érdekek felismerése, rangsorolása, képviselete, politikai felkészültséget és tudatosságot igényel. Az üzemi demokrácia hatékonyabbá tételét egyébként önmagában nem oldja meg a bizalmitestületek létrehozása. Csak akkor, ha együttjár az abban részt vevő bizalmiak politikai felkészültségének növelésével is. Több helyen fejezték ki azt a kívánságot, hogy emeljük magasabb színvonalra a szakszervezeti oktatást és a választott szakszervezeti tisztségviselők politikai képzését, továbbképzését. „A munka hatékonysága megköveteli, hogy az üzemi demokrácia gyakorlásához az eddigieknél alaposabban ismertessük meg a tisztségviselőkkel jogaikat és kötelességeiket” — hangoztatta helyesen egy felszólaló az MGM diósdi gyárának tanácskozásán, de másutt is hasonló véleménynek adtak hangot. A viták során — különösen a Mechanikai Művekben — beszéltek arról, hogy feladataik eredményes végrehajtásához megfelelő tájékoztatásra van szükség. Ezt meg is kapják és eredményes munkájuk egyik alapfeltételének tartják. Tapasztalataink szerint, miközben a pártszervek eleget tesznek e kötelezettségüknek, nem minden esetben tapasztalható ugyanez a középszinten dolgozó gazdasági vezetés részéről. Még következetesebben A megye 20 ipari üzemében a szak- szervezetben dolgozó kommunisták kedvezően fogadták a tanácskozást. Őszintén és nyíltan beszéltek. Több helyen kérték, hogy a pártalapszervezetek szintjén is kerüljön sor hasonló eszmecserékre az üzemekben. Külön elismeréssel szóltak arról, hogy a megyei pártbizottság és az SZMT vezetői is részt vettek és felszólaltak a tanácskozásokon. Rendkívül hasznos volt ugyanakkor az irányító párt- és szakszervezeti bizottságok számára is, mivel új tapasztalatokat hozott felszínre. A további eredményes munka érdekében intézkedünk, hogy a járási, városi párt- bizottságok irányításával a megye valamennyi ipari üzemében hasonló témában — lehetőleg még az idén — összehívják a szakszervezetben dolgozó kommunistákat. Ez feltétlenül elősegíti majd, hogy a XI. pártkongresszus határozatai még következetesebben érvényesüljenek Pest megye szakszervezeti mozgalmában. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára Óriás transzformátor Albertirsára A Ganz Villamossági Művekben készül az első 700 KV-os transzformátor, amit az Albertirsa—Vinmyica távvezetéknél, az albertirsai fogadóállomáson szerelnek. Az üzembe helyezést 1978-ra tervezik, addig feszültségpróbáknak vetik alá a Villamosenergia Ipari Kutató Intézetben. Országra szóló eszmecsere Megkezdték a falu- és városkörzeti gyűlések előkészítését — S. Hegedűs László nyilatkozata A helyi tanácsok és nép- f fontbizottságok országszerte hozzákezdtek a falugyűlések előkészítéséhez és szervezéséhez. Ahogy azt az elmúlt évek tapasztalatai is bizonyították, a szocialista demokrácia közvetlen formájának egyik fórumaként a falugyűlések mindinkább országos párbeszéddé szélesednek. Egyaránt szolgálják a helyi és az országos célok ismertetését, a lakóhelyi tervek közös formálását és a megvalósításban a lakosság cselekvő részvételét. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a szervezési feladatokról s a falugyűlések ajánlott napirendjeiről tájékoztatta Mélykúti Attilát, az MTI munkatársát. — A helyi közigazgatás önállóságát jelentősen kiszélesítő tanácstörvény a közös tanácsú községekben írta elő a falugyűlések megtartását. Az élet, a gyakorlat tovább lépett, s a legutóbbi években ezeket a fórumokat már az ország szinte valamennyi községében megrendezték. Sőt, új vonásként mind több városi körzetben vitatják meg a tanács, a népfront • és a helyi üzemek képviselői a lakossággal közös dolgaikat. — Nemcsak számszerűen, hanem tartalmukban is sokat gazdagodtak a falugyűlések. Az egykor jobbára csak a tanácsi fejlesztésről folyó vita kiterebélyesedett a tanácsi munka egészére, a falu életének mind szélesebb területére. Olyan fontos, s az egész lakosságot ét-intő kérdések kerültek országszerte napirendre, mint a gyermekintézmények, az oktatás, az egészségügy, a kereskedelem és a közlekedés helyzete. — A lakosság tájékozottságának köszönhetően reálisabbak és a lehetőségeket, valamint a közösség érdekeit is mind jobban szem előtt tartók lettek a javaslatok. A fórumok nyomán erősödött a közéleti érdeklődés, s egyre többen már nemcsak véleményt mondanak, hanem cselekednek is a tervek valóra váltásáért. Nagymértékben a falugyűlések eredményeként tudhatjuk be, hogy Magyar- országon évente 15—20 százalékkal nőtt a társadalmi munka értéke. Az idén decemberben kezdődő falugyűléssorozatra meghívják a megyei és a helyi tanácstagokat, a népfronttisztségviselőket s az érdekelt országgyűlési képviselőkét. A tanácskozáson részt vesznek az adott terület vállalatainak, szervezeteinek vezetői is, erősítve a munka- és a lakóhely közötti kapcsolatot. A nagyobb lélekszámú községekben részfalugyűlések megtartását javasolják. A központoktól távol eső településeken és a tanyai körzetekben a kihelyezett tanácskozások tűnnek a legcélszerűbbnek. — A falugyűléseknek és a városkörzeti tanácskozásoknak, a tájékoztatás mellett az idén is fontos mozgósító és közvéleményt formáló napirendeket javasolunk — hangsúlyozta S, Hegedűs László. — A községek V. ötéves fejlesztési tervének időarányos értékelésekor célszerű áttekinteni a lakásépítés, a kommunális létesítmények, az óvodák, a bölcsődék és az iskolák építésének helyzetét. Növekvő fontossága és közérdekűsége miatt, másik napirendként a környezetvédelmi helyzet megvitatását ajánljuk. Jó, ha az előkészítés során a szakemberek, elsősorban a Vöröskereszt segítségével, állapottérképet készítenek a település jelenlegi környezetéről, tisztaságáról. Elemezzék a helyileg alkotott köztisztasági rendeletek betartását, a szemétszállítás, a szennyvízelvezetés, a parkosítás és a fásítás helyzetét. — Ezeket a kérdéseket kiemelten szükséges megvitatni az üdülőterületek településein. A fórumok nyomán a falugyűléseken meghirdethetik a tavaszi tisztasági és lomtalanítási akciót. Ugyancsak a tapasztalatok összegezése után kijelölhetik és élővizek és a levegőtisztaság megőrzését szolgáló feladatokat: Társadalmi támogatással, védnökségvállalással tervbe vehetik többek között a bányagödrök és a parlagföldek hasznosítását. A természeti értékek védelme olyan kérdés, amelyben nagyobb anyagi befektetés nélkül is komoly eredményeket érhetünk el a lakosság segítségével, a környezetvédelmi őrségek erősítésével. — Már most, a szervezéskor gondoskodni kell arról, hogy a falugyűléseken elhangzó minden javaslatot érdemben megválaszoljanak. A kivitelezhető tervekről pedig minél előbb, de legkésőbb a legközelebbi fórumig azt mondhassák: megvalósítottuk — fejezte be nyilatkozatát S. Hegedűs László. A Mechanikai Művek vállalati szak- szervezeti tanácsánál kommunista csoportot hoztak létre, amely rendszeresen ülésezik azzal a céllal, hogy a vállalatot érintő főbb kérdések eldöntése előtt közös álláspontot alakítson ki. Ezzel befolyásolja, illetve elősegíti a vszt döntéseit a társadalmi, valamint az összvállalati érdek elsődlegességét biztosítva a szűkebb, egyéni, vagy helyi érdekkel szemben. Figyelemmel a dolgozók észrevételeire Jelentősen növeli a szakszervezetben dolgozó kommunisták tekintélyét, hogy rendszeresen és érdemben foglalkoznak a dolgozókat érintő kérdések, panaszok, észrevételek eljuttatásával illetékes szervekhez. Az MGM diósdi gyárában az ő kezdeményezésükre biztosítottak kedvező feltételeket a rekonstrukció építési munkáiban. Az ő javaslatukra biztosítottak a fűtetlen helyiségekben védőruhát, forró teát a hideg beálltával. A Telefongyár B- gyáregységében a kommunista műszakok megszervezésében és a község gyermekintézményeinek fejlesztésére szervezett társadalmi munkaakcióban voltak kezdeményezők a szakszervezetben dolgozó kommunisták. A Gödöllői Gépgyárban a szakszervezetben dolgozó kommunisták jártak az élen abban, hogy megfelelően tudatosodjon a dolgozóknál: milyen feladatokat kell elvégezniük 1977-ben, hogy a vállalat számára biztosított bérpreferenciát felhasználhassák. Ők kezdeményezték a kétgépes rendszerre áttérést, a létszám 5 százalékos csökkentését, a termelési terv 2,5 százalékos növelését. Valamennyi üzemben a pártszervezetek kezdeményezéseit elsősorban a szakszervezetben dolgozó kommunisták juttatták érvényre’' a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére kibontakozott széles körű munkaverseny- mozgalom kapcsán. Számos példát mondtak el a tanácskozáson Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, a Beton- és Vasbeton Művek szentendrei gyárában, hogy éppen a kommunista szakszervezeti tisztségviselők kezdeményezése, kiállása és helyes érvelése alapján erősödött az érdekvédelmi tevékenység és sikerült a gazdasági vezetők segítségével megoldást találni évek óta húzódó problémák rendezésére. A Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyárának tanácskozásán abban emelték ki a szakszervezetben dolgozó kommunisták munkáját, hogy kezdeményezőek voltak a 8 általános iskolát el nem végzett dolgozók beiskolázásában. A Mechanikai Művek kommunistáinak tanácskozásán az ott dolgozó párttagok ■kezdeményezését, példamutatását emelték ki a műhelyek, üzemek előtt álló feladatok megoldásában. Jellemző ebben az üzemben, hogy az 1300 szocialista brigádtag, köztük nagyon ’ sok kommunista, olyan felajánlást *tett, amely elsősorban a minőségi munkát eredményezte és a Dolgozz hibátlanul mozgalom céljait szolgálja. A váci Forte tanácskozásán többen hangoztatták, hogy a szakszervezetben dolgozó párttagokhoz bizalommal fordulnak a dolgozók és adnak a véleményükre. Ennek ápolása érdekében továbbra is elsőrendű kötelesség és általánosítható feladat, hogy a kérdésekre, javaslatokra mindig kellő időben kapjanak feleletet is. A Csepel Autógyárban a bizalmiküldöttek tanácskozásának rendszeréi dicsérték, amely véleményünk szerint további lehetőséget jelent az üzemi demokrácia fórumainak tartalmi szélesítésére. Megállják a helyüket A pártirányító munkában végül is összességében az volt megállapítható, hogy a kommunista szakszervezeti tisztségviselők döntő többsége megállja a helyét, és ezt a gyakorlati élet tapasztalatai is igazolják. A testületekben aktív tevékenységükkel hozzájárulnak a párt politikájának érvényesítéséhez. A Csepel Autógyár egyik szak- szervezeti vezetője ezt így fogalmazta: „A kommunisták nélkül elképzelhetetlen lenne a hatékony szakszervezeti munka”. Mindezek mellett a tanácskozások azt is megmutatták, hogy az irányító pártszerveknek további feladataik vannak a kommunista szakszervezeti tisztség- viselők rendszeres felkészítésében és informálásában. Általánosítható tapasztalatok
