Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

1977. NOVEMBER 12., SZOMBAT A munkásmíívelidés bázisa lesz Váci üzemek és intézmények együttműködése Több jószág és zöldség: kínálati piac Szakosodó kisgazdaságok Háztáji agronómusok vecsési eszmecseréje Vác termelési és társadalmi struktúrájában meghatározó szerepe van az ipari üzemek­nek és az ott dolgozóknak. Ezért — az 1974-es művelő­déspolitikai határozat nyomán — a megyei és a városi párt- bizottság határozai egyértel­műen előírták, hogy Vác köz- művelődési tevékeny ség ének középpontjában a munkás­művelődésnek kell állnia, s a feladat ennek fokozott gon­dozása. A megvalósítás fon­tos eszköze az ipari üzemek és a közművelődési intézmé­nyek együttműködése. Tartalmas formák Az eddig kialakult kapcso­latokban már számos jó, konkrét forma érvényesül. Például a Taurus Gumigyár egyik szocialista brigádja együttműködési szerződést kö­zött a múzeummal. Ez egy­részt tartalmazza a brigád munkáját a kiállítások ren­dezésében, másrészt rögzíti azoknak az előadásoknak a tematikáját, amelyeket a mú­zeum dolgozói tartanak a bri­gádtagoknak. Vállalatok vagy szocialista brigádok felkérésé­re a múzeum dolgozói tárlat- vezetéseket rendeznek, illetve kutatómunkájukról előadáso­kat tartanak. Példa erre a Fortéban, a Bélésárugyárban vagy a HAGY-ban tartott szakelőadás. Jó az együttműködés a Ma­dách Filmszínház és a brigá­dok között is. A városi könyvtár — bár az üzemek könyvtári ellátásá­ról az SZMT könyvtári háló­zat gondoskodik — jó kapcso­latot tart a város üzemeinek munkásságával. A könyvtár olvasóinak száma több mint öt és fél ezer és ennek a fele munkás. A tanácsi könyvtár is több igényű tartalmas kap­csolatot alakított ki a terme­lő üzemekkel. Ezt segítette elő, hogy tavaly megalakítot­tuk a városi könyvtárközi bi­zottságot, s ennek segítségé­vel a két könyvtár közösen szervezi fontosabb akcióit. (Továbbképzés^ kiadványok szerkesztése, rendezvények előkészítése.) Ennek az együtt­működésnek kapcsán került sor közös irodalmi est meg­rendezésére az Izzóban, a Kö­töttárugyárban, a DCM-ben és a HAGY-ban. Ez utóbbi­ban a szakszervezeti kulturá­lis aktívák továbbképzésének tematikáját a könyvtár dol­gozta ki és egy bibliográfiát is összeállított. Két mozgalom Elkészült és már csak jó­váhagyásra vár az az együtt­működési szerződés, amely a Forte és a könyvtár kapcso­latát szabályozza. Ennek lé­nyege, a gyári műszaki értel­miség továbbképzésének, il­letve a könyvtár dokumentá­ciója fejlesztésének segítése. A városi könyvtár biztosít­ja művelődési autójával a DCM munkásszállásán és a Sejcej-klubban a rendszeres filmvetítést is. A városi könyvtár beiratkozott olvasói­nak jelentős hányada üzemi dolgozó. Elsősorban azok ve­szik igénybe szolgáltatásaikat, akik politikai vagy szakmai vonalon tanulnak tovább, s az üzemi könyvtárak válasz­tékán felül igényelnek kötete­ket. Feltétlenül említésre méltó, mert jelentősnek tart­juk könyvtárunknak azt a te­vékenységét is, melyet az ipari szakmunkásképzőben fejt ki. Patronálja és szak­mailag segíti az iskola könyv­tárát, ott tart kihelyezett elő­adásokat és rendszeresen meg­szervezi a szakmunkástanulók könyvtárhasználati vetélkedő­jét. A művelődési központ jellegéből adódóan itt alakul­tak ki az együttműködés leg­változatosabb formái. A közös fenntartás nyomán az idén eddig 755 ezer forintot adtak üzemeink, a megkötött szerző­dések és a tárgyalások alap­ján (19 üzemtől) várhatóan ez az összeg év végéig megköze­líti az egymillió forintot. Az anyagi támogatást nagy­ra értékelve, mégis sokkal fontosabb azonban a tartalmi együttműködés. A város ala­pításának 900 éves évforduló­ja alkalmával Mával a holna­pért címmel kezdeményezett — a szocialista brigádok kul­turális munkáját segítő — mozgalom új formáját indí­totta el tavaly az* Izzó és a művelődési központ. E mozga­lomban pillanatnyilag 275 brigád csaknem 3400 tagja vesz részt (DCM, Izzó, HAGY, Forte, Kötöttárugyár). E moz­galom lényege, hogy a külön­böző fokozatokért versengő brigádoknak, kulturális vál­lalásaik teljesítésében, diffe­renciáltan nyújtanak segítsé­get, ajánlásukkal. A KISZ-szel közösen a Művelt ifjúságért mozgalmat szervezi és segíti az intézmény. Mindkét mozgalomnak az a célja, hogy megkísérelje ki­alakítani és tovább alakítani a szocialista brigádok és a fiatalok művelődési szokásait. A tapasztalatok — a buktatók ellenére is — kedvezőek, a mozgalom lezárása után helyi és más tapasztalatokkal ösz- szevetett elemzést igényelnek. A helyszín: az üzem Más hagyománynak számí­tanak a művelődési központ kihelyezett üzemi rendezvé­nyei azoknál a vállalatoknál, amelyekkel együttműködési szerződést kötött. Ezeken túl üzemeink kisebb-nagyobb megmozdulásaikat a művelő­dési központban szervezik. Az új művelődési központ színházi bemutatóinak, a hangversenyeknek és a kiállí­tásoknak természetesen része­sei az üzemi dolgozók is. Ezt igazolja az intézmény látoga­tóinak megnövekedett száma is. (A korábbi években 70—80 ezer, tavaly 114 ezer, az idén várhatóan 200 ezer). A váci üzemek szocialista brigádjai több száz bérletet vásároltak az elmúlt évadban. Ezzel szemben az előadások látogatottsága csak 60—70 szá­zalékos volt. Ugyanakkor a bérleteken kívüli jegyigénye­ket nem tudtuk kielégíteni. Ezt a jelenséget értékeltük és a tapasztalatok alapján az idei évadban már módosítot­tuk a bérletrendszert. A zeneiskolában az elmúlt évadban szerveztünk először hangversenyeket a szakmun­kástanulóknak. A művelődési központ érté­kes segítsége nyilvánul meg az üzemi népművelők tovább­képzésében, a szocialista bri­gádvezetők fórumainak szer­vezésében, valamint a ver­senytitkárok tájékoztatásában. Mindez a személyes és köl­csönös látogatások, tapaszta­latcserék során realizálódik. Sokat segítenek a kapcsola­tok elmélyítésében az üzemi művelődési bizottságok (Izzó, HAGY, DCM, Forte, Kötött­árugyár, Vízmű), valamint az üzemekben dolgozó függetle­nített népművelők. Az üzemekből származó in­formációk alapján megálla­pítható, hogy sokat javult a művelődési központ tájékozta­tó és propagandatevékenysé­ge. Nem lebecsülendő az in­Szerény kis meghívó tobo­rozta a vendégeket a vecsési 1. sz. általános iskola nap­közijének átadására. A verő­fényes napsütésben egyenruhás kisdobosok és úttörők fogad­ták az érkezőket. — Ebben az új épületben a falazástól az üvegezésig, a ta­karítástól a függönyvarrásig minden társadalmi munkában készült — mutat körül az is­kola igazgatója, Spengler Györgyné. — Iskolánk szétta­goltsága, az hogy öt épületben tanítunk, dolgozunk nem je­lentett akkora gondot, mint a régi napközi otthon. Egy alig hat négyzetméte­res kis helyiségben készítették elő, tálalták a 110 gyerek ebédjét, ahol még folyóvíz sem volt. A régi foglalkoztató termek düledeztek, hol itt, hol ott kellett toldozgatni. A helyi tanács, alig egy éve, az iskolának adta ezt a tézmény kezdeményezése a szakmunkások továbbképzése és a felnőttoktatás segítése terén sem. A dolgozók isko­lájával közösen rendezett tan­folyamok keretében nyilvánul ez meg elsősorban. Az együtt­működésnek újabb és várha­tóan hatékonyabb fejezetét je­lenti, hogy a megyei irányító szervek — az Országos Köz- művelődési Tanácstól kapott félmiliós támogatással — az intézményben hozták létre a megyei felnőttoktatási stúdiót. Ennek alapvető célja, hogy a közművelődés eszközeivel se­gítse a felnőttoktatást. Eredmények és feladatok E tényszerűen felsorolt együttműködési formák ta­pasztalatait, melyeket az üze­mekben és intézményekben szereztünk, az alábbiakban összegezhetjük: — mennyiségben, minőség­ben és tudatosságban mind­két részről pozitívan értékel­hetjük a kapcsolatok tenden­ciáit; — a párthatározatok szelle­mében alakul a közművelődé­si tevékenység a munkásmű­velődésben ; — jelentős eredményeket hozott a közös fenntartás, az üzemekben a függetlenített népművelők alkalmazása és az új művelődési központ ad­ta számtalan lehetőségek; — felismerték az üzemek és az intézmények a személyiség- formáló, nevelő munka integ­rációjának szükségességét a közművelődésben és ugyan­akkor a kapun belüli sajátos­ságok megőrzésének fontossá­gát is; — tovább kell szélesíteni az együttműködéseket s a tapasz­talatokat elemezve bővíteni a lehetőségeket és a formákat. Ezek érdekében szándé­kunkban áll javítani mind a városi-járási, mind pedig az SZMT-könyvtár működési feltételeit az új könyvtár át­adásával. Tovább erősítjük üzemeinkben a függetlenített népművelők és könyvtárosok hálózatát, az aktívahálózatot és a közös fenntartás módsze­reit. A párt- és tanácsi testü­letek rendszeresen beszámol­tatják az ipari üzemek és a közművelődési intézmények vezetőit a munkásművelődés helyzetéről. Évente értékeljük — városi művelődési tanács­kozás keretében — a végzett munkát és kijelöljük az elkö­vetkezendő esztendő felada­tait. Közművelődési intézmé­nyeink elemzik és értékelik, majd módszertani kiadvány­ban adják közre munkásmű­velődési tevékenységük ta­pasztalatait. Mindezekkel kí­vánják szolgálni annak a cél­nak az elérését, hogy Vác a munkásművelődés bázisa le­gyen. . i Venesz Ernő, a váci városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nagyon régi, ugyancsak rossz álapotban levő házat, melyet már majdnem lebon­tottak azzal, hogy semmire sem használható. Ekkor sietett az iskola segítségére a Feri­hegy Tsz. — Elhatároztuk, hogy a Nagy Október évfordulója tiszteletére, november közepéig bezárólag társadalmi munká­ban újjávarázsolják a gyere­keknek ezt az épületét. Sok­szor még éjjel is dolgoztunk, hogy a határidőt tartani tud­juk — mondja Holb Sándor, a tsz építőbrigádjának egyik tagja. — Még tegnap este nyolckor itt voltunk, a vízve­zetéket szereltük. A munka oroszlánrészét a tsz végezte: a tervezést, épí­tést, belső szereléseket. A munka 450 ezer forint értékű. De más vállalatok is segítet­tek. A VERUSZÖV varrta a függönyöket, a központi kony­ha dolgozói, a szülők és a gye­A Pest megyei kisgazdasá­gok termelését összehangoló szervezetek, üzemek háztáji agronómusainak tanácskozását és tapasztalatcseréjét tartották tegnap, november 11-én Ve- csésen, a Ferihegy Tsz köz­ponti kultúrtermében. Az összejövetelt a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei Szervezete, az Ál­lami Gazdaságok Pest-Nógrád megyei főosztálya, illetve a két megyei tsz-szövetség rendezte, a vendéglátó házigazdával, a vecsési Ferihegyi Termelőszö­vetkezettel együtt. Dr. Gaál Lajos, a megyei ta­nács osztályvezetője megnyitó előadásában kiemelte: a kis­gazdaságok termelésfejleszté­sére hozott kormányhatározat eredményei, eddigi tapasztala­tai irányt mutatnak a további tennivalókhoz. A szövetkezetek integrá­ciós — összehangoló — tevékenysége e tekintetben döntő, hiszen egyenletes, kiegyensú­lyozott áruellátás csak akkor várható a kistermelőktől, ha maguk mögött érzik a szocia­lista szektort, a nagyobb szervezeti egység támogatását, segítségét, örvendetesen emel­kedik a háztáji és kisegítő gaz­daságok termékeinek száma, mennyisége, minősége. A me­gye mezőgazdaságának dina­mikus fejlődésében — az idén a termelési érték eddig 12 szá­zalékkal növekedett az elmúlt évhez képest — a kisáruterme- lés is jelentős szerepet vállal; elsősorban a zöldséghajtással, a szabadföldi zöldségtermesz­téssel és a sertéstenyésztéssel. A szőlőskertekben és a gyü­mölcsösökben ez a fellendülés kevésbé érzékelhető, sőt á kis­üzemi ázőlőterületek csökke­nésével is számolni lehet 1980-ig, miközben azonban egy általános fajtarekonstrukció segítségével, a borszőlők hát­térbe szorításával a csemege- szőlők javára változnak meg a fajtaarányok. A hagyományos termőtájak­ról szólva elmondta: a megye kistermelőitől az eddigi 60 ezer tonna gyUmölcs helyett 70 ezer tonnányira számítanak, különösen nyári csonthéjasok­ból és bogyósgyűmölcsűekből. Az előbbiek faállományának felújítása már most időszerű, az utóbbiak termesztésének pedig ma is élő, helyi tradí­ciói vannak. Az állattenyésztés eredmé­nyeit fölmérve megállapítható: a háztáji állattartás is szako­sodik! Nem egy gazda tart 5— 10 tehenet vagy ugyanennyi hízómarhát, mivel a takarmá­nyozás gondjai kellő szerve­zettséggel, az állat'gondozás pe­dig kellő gépesítettséggel meg­oldható a háztájiban is. Az ed­rekek a takarítást, a terepren­dezést végezték. A bontási és földmunkákban szovjet kato­nák is segítettek. A tegnapi ünnepélyes át­adáson részt vett Magócsi Ká­roly, a járási hivatal művelő­dési osztályának vezetője, Nagy István, az MSZMP nagy­községi bizottságának titkára, dr. Erdős Ervin tanácselnök és mindazok, akik a napközi építésében dolgoztak, segéd­keztek. — Ha a gyermekek kultu­rált környezetben nőnek fel, megtanulják becsülni a közös tulajdont — mondta avatóbe­szédében Dobrovitz József, a tsz elnöke. A monori járási tanulóknak mindössze 15 százaléka napkö­zis, ha az üzemek, a szövet­kezetek követnék a vecsési példát, bizonyára gyorsan megoldódna a járás napközi­gondja. Wanatka Gabriella digi kocakihelyezési akció mellett a jövőben a hízónak való, süldőkihelyezést is szor­galmazni kívánják. Dr. Bödecs László megyei kertészeti szakfelügyelő szólt arról a fontos kapcsolatról, mely a háztáji és kisegítő gaz­daságokat a nagyüzemi gazda­ságokkal összeköti. Rámuta­tott: a keresleti piac ez évben vált kínálati piaccá; s bár a felvásárlás értékesítési bizton­ságot ad a kistermelőknek, az idén még számolni kellett bizonyos átvételi zökkenőkkel. A különböző árubemutatók, a szaktanácsadás lehetősége, a javuló kisgépellátás, a lótartás engedélyezése, a felvásárlási árak növelése, a fóliasátrak kedvezményes vásárlásának lehetősége, s a különböző ál- | lami ártámogatások ösztönzik a kistermelőket a további munkára. Változóban vannak a szer­vezeti keretek és a szakember­ellátottság is: tavaly 82 függet­lenített háztáji agronómus mű­ködött a megyében, számuk az idén jelentősen gyarapodott. Az áfészeknél is egyre több a mezőgazdasági szakember. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a tsz-ektől kapott szolgál­tatások jelenleg kedvezőb­bek a kistermelők számá­ra az áfészek nyújtotta le­hetőségeknél. Az integrátorok feladata e te­rületen a hatásköröket tisztáz­ni, az adottságokat-lehetősége- ket összehangolni. Az előadásokat korreferátu­mok követték, majd vita és a zárszó után a résztvevők ellá­togattak a termelőszövetkezet 200 vagonos savanyítóüzemébe, ahol a híres vecsési káposztát tartósítják a közelgő téli hóna­pokra. Be. L Általuk lesz Omszki Park Látják, mert dk alkotják »7 álunk még nem alkottak semmit nélkülük. A tár­jál sadalmi munkások nélkül. Nem épült bölcsőde, óvoda, iskola, kórház, rendelőintézet, művelődési otthon, gyáróriás, erőmű, hogy a lelkes emberek tömege ne jelentkezett volna: részese akar lenni az építésnek. MúLílkorában a televízió megkérdezte: mikor és hol alakult az első önkéntes ifjúsági tábor. Nevetségesen egyszerű kérdés — ki ne emlékezne a húsz évvel ez­előtti Haniságra? A mocsár lecsapódására? Ki ne emlé­kezne a dunaújvárosi, a várpalotai építkezésekre, ki feledné a százhalombattai védnökséget? Ki ne emle­getné a pusztaságokat, a kukoricaföldeket, ahol semmi nem volt és egyszeresek máról holnapra ezrek jelentek meg ásóval, kapával, s az emberi hitből, közös cselek­vésből maradandó, értékes dolgok születtek. S most újabb bizonyság: vannak, akik már ma lát­ják, hogy milyen lesz a 11-es főút mentén, Budakalász és Szentendre határában az Omszki Park. Látják, hogy fenyőfák nyúlnak az égbe, hogy árnyas fák alatt ezrek üdülnek, érzik a strand hűs vizét, élvezik a csónakázó­tó hullámát. A Meseországban Gulliver, Kököjszi és Bobojsza, Lúdas Matyi, Öz, a nagy varázsló várja a gyerekeket —, szülő legyen a talpán, aki otthonmara­dásra próbálja bírni a családot. November 1-én rakták le az alapkövét. November 2-án jelent meg a Pest megyei Hírlap­ban a felhívás: a Pest megyei és a Budapesti Pártbizott­ság, a Pest megyei és a Fővárosi Tanács, a KISZ-esek és más társadalmi szervei? felhívása, amelyben társa­dalmi munkára szólítják a fővárosi és a Pesit megyei dolgozókat: alkossák meg együtt a magyar internacio­nalisták tiszteletére emelt emlékmű köré a szovjet— magyar barátságot szimbolizáló parkot. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának ünnepére már a szerkesztőség asztalán tomyosodtak a levelek: munkakollektívák, szocia­lista brigádok, üzemek és termelőszövetkezetek felnőtt és ifjú dolgozói írták meg vállalásaikat. A Rozmaring Termelőszövetkezet dolgozói 300 fenyőfát és díszcserjét ültetnek majd. Az ültetők muiikáját a szövetkezetét övező hegyekből kitermelt és a parkban felállított szikla örökíti meg. A Volán 20-as Vállalat dr. Csanádi György ifjúsági szocialista brigádja a megyei és a fővárosi pártbizott­ság felhívásához kapcsolódva adta ki saját felhívását, amelyhez az egész Volán vállalat csatlakozott. 195 szo­cialista brigád jelentkezett önkéntes társadalmi mun­kára. Az Omszki Park maradandóan hirdeti majd azok tiszteletét, elvtársi barátságát a szovjet emberek, az omszki testvérmegye dolgozói iránt, akik Omszkban ápolják a forradalmi hagyományokat, közte a magyar internacionalisták emlékét. 1 Nálunk nincs pihenés. Tegnap még ünnepeltünk. Az ünnepre is több munkával, munkaversennyel, társa­dalmi munkával készültünk. Felavattuk az új létesítmé­nyeket: lakásokat, könyvtárakat, filmszínházakat, gyer­mekintézményeket. Kiváló munkasíkerekkel köszöntöttük az ünnepet. összesen mintegy 8500 brigád százezer dolgozója ver­senyzett, s további kétszázezer munkás, termelőszövet­kezeti tag teljesítette felajánlását. Határidő előtt és ki­fogástalan minőségben teljesítették a szovjet exportot, a hazai terveket. A megye mezőgazdasági üzemei a megye történetében először fejezték be október 28-ra a gabonafélék vetését. A kommunista műszakokon csak­nem 20 ezer ember vett részt. Egyedül a Csepel Autó­gyár dolgozói 90 ezer társadalmi munkaórát teljesítet­tek az idén. S az avatások? A számítástechnikai fejlesztési prog­ram keretében Nagykátán átadták a Telefongyár 100 millió forint értékű új üzemcsarnokát. Duna­keszin az ország legkorszerűbb, évi 800 vagon kapaci­tású tésztagyárát, 110 lakást, 600 óvodai helyet húsz tantermet... Nem pihenünk. Nincs időnk. Az ünnep után is foly­tatódik a munkavereeny, a társadalmi munka. A szerkesztőség asztalán számfalan levél: azok levele, felajánlása, akik már látják, milyen lesz az Omszki Park. Látják, láthatják, mert holnaptól ők alkotják. S. A. Avatóünnepség Vecsésen Készült: társadalmi összefogással

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents