Pest Megyi Hírlap, 1977. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-12 / 266. szám
1977. NOVEMBER 12., SZOMBAT Ablak ötvenmilliárdkönyvre MAGYAR ÍRÓK HARMINCNÉGY NYELVEN SOKRÉTŰ KIÁLLÍTÁS A VÁRBAN, A SZOVJET KÖNYVKIADÁS HATVAN ESZTENDEJÉRŐL Csupán 1976-ban a Szovjetunió kiadói 83 ezer könyvet és brosúrát jelentettek meg 2 milliárd példányban. A szov- Jethatalom hatvan éve alatt pedig a szovjet könyvkiadók U5 nyelven, 50 milliárd példányban jelentettek meg könyveket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából nyílt meg Budapesten, a Várban, a Munkásmozgalmi Múzeum termeiben A szovjet könyvkiadás 60 éve című kiállítás.. Mindaz, amivel a szovjet könyvkiadás méltán büszkélkedhet, itt látható, ezen a kiállításon. Mondhatni: ablakot nyit a magyar közönségnek a szovjet művek sokaságára. Nincs a szovjet életnek olyan területe, ahova ne hatolt volna be a könyv. A kiállításon kétezer mű látható. Elegendő ha csak számba vesszük a ki- . állítás tagozódását, máris meglehetősen teljes képet kapunk arányairól. A fő részeket soroljuk fel: Társadalom-politikai irodalom — Tudomány — Technika — Szovjet—magyar , barátság — Szépirodalom — A szovjet közoktatás és művelődés — Sport — Ifjúsági és gyermekirodalom — Művészet. A kiállításon képviseltetik magukat az ország legjelentősebb kiadóvállalatai. A gondozásukban megjelent könyvek taglalják a szocialista társadalom 60 éve alatt, vagyis a Nagy Október győzelme óta elért eredményeket. Betekintést nyerünk a szovjet politikába, a gazdasági életbe, tudományba, kultúrába, irodalomba és mű- . vészeibe. A szovjet könyvkiadás a művészi kivitelben, a nyomda- technikában is a legrangosabbat nyújtja. Bizonyítja a szovjet nép nagyfokú kultúráját, és azt a hallatlan nagy érdeklődést. ami a könyv iránt ebben az országban megmutatkozik. A könyv mintegy hű krónikása a világ eseményeinek: nyomon követhetjük a világon végbement változásokat, szemtanúi lehetünk a szocialista tábor létrejöttének, meggyőződhetünk arról, hoJ . gyan változnak a Nagy Októ- * bér hatása alatt a nemzetközi kapcsolatok. Most pedig kalauzoljuk el az olvasót a kiállításon. Egy néhány percet álljunk meg a társadalompolitikai irodalmat bemutató részlegnél. Amint megismerkedünk ezekkel a könyvekkel, láthatjuk, hogy híven közvetítik a szovjet társadalom ideológiáját, népszerűsítik a marxizmus—leniniz- must. Igen nagy itt a választék: belelapozhatunk a marxizmus—leninizmus klasszikusainak műveibe, több népszerű mű jelent meg e nagy elmék alkotó és forradalmi tevékenységéről, tanításaik megvalósulásáról. Bizonyára minden látogató felfigyel Lenin műveinek hasonmás (facsimile) kiadásaira, valamint a Nagy Októberre vonatkozó sok do- kumentális anyagra. Az ország politikai életét elénk táró művek között mindenekelőtt láthatók a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusairól szóló kötetek. Mások beszámolnak a kongresz- szusi határozatok teljesítéséről, az SZKP és a szovjet kormány bel- és külpolitikájáról, a szovjet demokrácia fejlődéséről és megszilárdulásáról, a szovjet alkotmányról. Néhány a legjelentősebbek közül: „A béke és a társadalmi haladás”, „Egy korszak lapjai”, Leonyid Brezsnyev cikkeit és beszédeit tartalmazó művei, „A pártról szóló történetek”, „A párt és Nagy Október”, „A Szovjetunió története kénekben”. Ezek és több más, itt látható kiadvány hitelesen szól azokról a változásokról, melyek a szovjet országban végbementek, arról, melyek jelenleg a szovjet tudomány és technika legfontosabb, legtöbbet ígérő területei. Roppant nagy jelentőségű az irodalom. Ezt a részt közös gondolat egyesíti; amelyet így fogalmazhatna meg: „A haladás az ember szolgálatában”. A sport népszerűsítése is megfelelő helyet kapott a kiállításon. A legújabb ide vonatkozó kiadványokkal találkozhatunk itt. A Szovjetunióban* egyébként nemcsak a sport, hanem a sportról szóló irodalom is nagy népszerűségnek örvend. Nem kevésbé gazdag a művészeti rész. Igen sok könyv számol be a szovjet filmművészetről. színházról, zenéről, lelkesen népszerűsítik a szovjet képzőművészetet. Olyan közkedveltek ezek a könyvek, hogy jóformán a megjelenésük napján szétkapkodják őket. GALINA SZIZOVA, „A szovjet könyvkiadás . hatvan éve” kiállítás igazgatója SZÍNHÁZI ESTÉK Galina Szizova, cikkünk szerzője, a könyvkiálJítás igazgatója a magyar írók müveit bemutató részleg kötetei között. Tavaly egyébként — mint itt olvasható — a Szovjetunióban magyar szerzők műveiből 23 könyv jelent meg egymillió 387 ezer példányban. hogyan valósultak meg Lenin eszméi. A magyar olvasókat, látogatókat minden bizonnyal különösen érdekli a szovjet—magyar barátságot bemutató rész. Itt láthatjuk azokat a műveket, amelyek következetes tárgyilagossággal, s ugyanakkor leikésen beszámolnak a két nép barátságának elmélyüléséről, megszilárdulásáról. Ezt a barátságot jól szolgálják a magyar íróknak a Szovjetunióban megjelent művei. A szovjet hatalom évei alatt 939 ízben 36 millió 266 ezer példányban, 34 nyelven adták ki a magyar írók alkotásait. Így például Balázs Béla munkái 34 kiadást értek meg, 7 nyelven. 605 ezer példányban, Hidas Antalé 52 kiadásban, 6 nyelven, egymillió 300 ezer példányban, Zalka Máté 19 nyel. ven, 83 kiadást ért meg és ugyancsak egymillió 300 ezer példányban, Illés Béla műveinek ugyanennyi vásárlója volt 11 nyelven és 49 kiadásban. A magyar klasszikusok között különösen ismert és kedvelt Petőfi Sándor, akinek a Szovjetunió népeinek 18 nyelvén adták ki verskötetét immár 55 alkalommal és csaknem másfél millió példányban. Jól érzékeltetjük a szép irodalom nagy választékát, gazdagságát, ha felsoroljuk, milyen sorozatok láttak napvilágot a könyvkiadás e részlegében. Ezek a következő tárgykörnek: Világirodalom — A XX. század külföldi regényei — Az antik irodalom — A korszerű próza mesterei — Történelmi regények — Népi könyvtár és külföldi klasszikusok. A szovjet párt és kormány politikájához híven, a szovjet könyvkiadó vállalatok nagy gondot fordítanak a soknemzetiségű szovjet irodalom bemutatására. Az ifjúsági irodalomban a legnépszerűbbek a Moíodaja Gvargyija (Ifjú Gárda Kiadó) gondozásában Híres emberek élete címmel megjelenő sorozat. Tudjuk, hogy igen nagy az érdeklődés az orosz nyelv iránt. Ezért igen sok tankönyvet, segédeszközt mutatunk be a kiállításon. Ezek kétségtelenül megkönnyítik az orosz nyelv tanulását. Különféle kiadványok ezek: a szakemberek is megtalálják itt a maguknak való olvasni valót, ugyanúgy a szépirodalmat kedvelők. A kiállítás lehetővé teszi, hogy a látogató megismerkedjék a mai irodalmi kritikával, képet kapjon arról, hogyan őrzik, gyarapítják a szovjet szellemi és kulturális kincseket. Mintegy 200 mű ad bepillantást o tv.lomány és a technika világába, megmutatja, A DUNAKESZI ÜNNEPELT Művelődési központ — tíz üzem fenntartásában Pattogó fúvószene ritmusára gyülekeztek tegnap délután 3 órakor a megye legifjabb városának lakói, dolgozói közül, mintegy 300-an Dunakeszin a gyártelepi József Attila Művelődési Központban. Itt tartották azt a jubileumi ünnepséget, melyen a közelmúltban megújhó- dott intézmény fennállásának 50. évét köszöntötték. Az épület falán ez alkalommal emléktáblát lepleztek le. Paitel Klára, 'a KISZ dunakeszi városi bizottságának titkára mondott beszédet. Szólt arról, hogy a kulturális intézmény eredetileg a Járműjavító Főműhelyé volt, s a hangzatos „Magyarság Dal- és Önképző Egyesület” nevet viselte. Visszaemlékezett a művelődést szolgáló épület múltjára, s beszélt fél évszázados fejlődéséről. Ma a József Attila Művelődési Központ fenntartásáról közösen gondoskodik a város tíz üzeme. Évente több mint félmillió forinttal támogatják az egy esztendő alatt 400 különféle programot kínáló és csaknem százezer látogatót vonzó intézményt. Ezután az érdeklődők és a meghívott vendégek átvonultak a művelődési központ nagytermébe, a jubileumi gyűlés színhelyére. Az ünnepségen részt vett Kiss Károly, a SZOT alelnö- ke, Rónai Árpád, a dunakeszi városi pártbizottság első titkára, és Gölöncsér Dánielné, a Szakszervezetek megyei Tanácsának titkára. A Himnusz hangjai után Zöldi Sándor nyugdíjas, a művelődési ház volt igazgatója szavalta József Attila, Hazám című versét. Ezután Molnár György, a vasutasok szakszervezetének titkára mondott ünnepi beszédet, szólt a város fejlődésének és művelődésügyének kapcsolatáról, a kulturális intézmény tudatforradalmasító szerepéről. Az ünnepi beszéd után Rónai Árpád értékelte a városban közelmúltban lezajlott VIII. dunakeszi művészeti napok rendezvén ys oroza t a eredményeit, s beszélt a József Attila Művelődési Központ jövőbeni feladatairól is. Ezután a kitüntetések átadására került sor. A kulturális miniszter a Szocialista Kultúráért kitüntető jelvénnyel ismerte el az aranykoszorús diplomával kitüntetett férfikar és az aranylant fokozattal kitüntetett fúvószenekar öt évtizedes munkásságát. A kitüntető jelvényeket Kiss Károly adta át Tóth Béla karnagynak, a kórus vezetőjének és Szirmai János karnagynak, a fúvószenekar vezetőjének. Ugyancsak a Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt adta át Hargitai Károly, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, Katona Istvánnak, Varga Györgynek, a fúvószenekar társadalmi vezetősége elnökének és ifj. Várkonyi Józsefnek, a férfikar társadalmi vezetősége ügyvezető elnökének. Garam- szegi Ferenc fúvószenekari és Bessenyői János kórustagnak a Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt nyújtotta át. Szakszervezeti Munkáért oklevelet kaptak hárman, tárgy, és pénzjutalmat, valamint egyéb kórusmozgalmi és kulturális elismeréseket vehettek át hatvanegyen. Ezt követően a nagy múltú férfikórus és a fúvószenekar adott közös koncertet. V. G. P. Kiváló együttesek Pénteken a Belügyminisztérium központi klubjában ismertették az amatőr művészeti együttesek ez évi pályázatának eredményét. A résztvevő mintegy 150 együttes és művészeti kör közül 24-et első alkalommal tüntettek ki kiváló együttes címmel. Tíz másik együttes: a Tatabányai Bányász, a Vasutasok Szakszervezetének Központi Képzőművészeti Köre, a Budapesti Astra Bábegyüttes, az Ajkai Hőerőmű Munkásszínpada, az Egri Szimfonikus Zenekar, a Zala Táncegyüttes, a Mado- csai Népi Együttes, az öregcsertői Népi Együttes, a Pécsi Mecseki Fotóklub és a Nevelők Háza Kamarakórusa másodízben nyerte el a kiváló együtteseket megillető címet. A több évtizedes múltra visz- szatekintő együttesek itthon és külföldön kiemelkedő művészi teljesítményt nyújtottak. A díjakat Tóth Pál József, a Kulturális Minisztérium köz- művelődési főosztályának helyettes vezetője ad'ta át. VÁRJ RÁM Vers- és prózamondók megyei döntője Az idén februárban hirdette meg a Pest megyei KISZ-bizottság, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa és a Pest megyei Könyvtár a Várj rám című vers- és prózamondó vetélkedőt, amely a szovjet költők verseit volt hivatva népszerűsíteni. A versenybe száznyolcvan fiatal nevezett, általános és középiskolások, ipari tanulók és már dolgozó fiatalok. Veled vagy nélküled? Magyarország ls lehetne ennek a szovjet darabnak a helyszíne, hiszen az elszomorító alaphelyzet nagyonis valóságosan tartozik mindennapjainkhoz. A szép, tiszta szerelemmel induló fiatal pár a lány szüleinél próbálja kezdeni a közös életet. Nem sikerül. Ezután a fiú édesanyjánál kísértik meg szerencséjüket. Itt sem sikerül. így aztán marad az albérletezés, S éppen a kegyetlenül nehéz helyzet tartja össze a fiatalokat, mire azonban rendes, saját otthonhoz jutnak, addigra kicsit elfásulnak. Eljutnak ahhoz az éjszakához, amikor felteszik önmaguknak a kérdést: „Veled, vagy nélküled?” Jó színmű kerekedik ebből, még akkor is, ha nem éri el a két korábbi Roscsin-alkotás színvonalát. Az 1972-ben ugyancsak a József Attila Színházban bemutatott Egy fiú meg egy lány című drámát a „szovjet Love Story”-nak becéztük és valóban csodálatos volt. A Szerelvény a hátországba, minden bizonnyal időtálló Roscsin-alkotás. De a Veled, vagy nélküled? — egész sor dramaturgiai gyöngeség- től nehezül. A fő gond, hogy a keretjáték, a fiatal házaspár jelene, nem rejt magában valóságos konfliktust. Képtelenek vagyunk izgulni értük, hogy együtt maradnak-e, vagy elválnak, mivel az olyan problémák, hogy főjön a virsli vagy sem — nem okozhat valóságos szakadékot Aljosa és Léna között. Ha a néző ugyanakkor tényként elfogadja azt, hogy számtalan fiatal pár él évekig a szülők és az albérletek között válás nélkül —, akkor túl vagyunk a Roscsin- darab második gyöngéjén is. Jöhet a mese, pontosabban a fiatalok fölött elmúlt nehéz évek visszaidézése. Ebben viszont a szerző arra biztat: borítsunk fátylat a múltra, kapcsoljuk ki agyunknak azokat a faktorait, amelyek a közös élet sérüléseit őrzik. A színpadkép, mintha csak szó szerint ezt jelezné. Állandó eleme egy több méter széles szürke függöny a díszlet közepén. Csányi László tervező aktív tényezőként alkalmazza a forgószínpadot: a helyszínváltások a néző előtt zajlanak úgy, hogy mintegy átkísérik a szereplőket az egyik képből a másikba. Ez lehetőséget teremt Seregi László rendezőnek a változatos, jó ritmusú előadáshoz. (Ezenbelül zavaró egy-egy epizódista félmondatos megjelenése, amely a két főszereplő gondolatainak csa- pongását jelezve, a valóságban azonban nem viszik előre a cselekményt.) Ugyanakkor Seregi nagy erénye ebben az előadásban a kitűnő színészvezetés, amelynek értékét növeli, hogy jobára a színház fiatal művészeivel dolgozik. Roscsin-bcmutató a József Attila Színházban Az ifjú férjet, Aljosát Üjréti László alakítja kétbalkezesen, kamaszos kedvességgel, több jelenetsorban megcsillan drámai ábrázoló ereje. S bár figurája nem nyer önálló életet, nem juttatja el Aljosát a bolondozó szerelmestől, a keserű tapasztalatokat összegyűjtött felnőttig — mégis ígéretes teljesítményt nyújt. Léna szerepében Szerencsi Éva, bájos, esztétikus jelenség. Sajnos, azonban ennél alig több. Mintha nem volna véleménye Lénáról. Az előadásból kiemelkedik két karakteralakítás. Az Aljosa apját játszó Dégi István érzelemgazdag és mégsem érzelgős figurát teremt. Példáját adja, hogy a színész hogyan teremthet szimbólumot egy kellékből: az öregedő fényképész mindig csak a gépe optikáján keresztül látja meg a felszín alatti valóságot. Hasonlóan értékes Harkányi Endre teljesítménye Léna apjának szerepében. Mintha eljátszaná valamennyi kicsit szenilis, kicsit önző, kicsit önimádó és kicsit szerencsétlen apóst. Kevésbé sikerült Ferenczy Krisztina, Kovács Gyula, Szilágyi Eta és Straub Dezső megoldása, mert néha indokolatlanul „kifelé” játszottak. Tetszett viszont Lóránd Hanna és Borbás Gabi alakítása, elhitetve az emancipált nő tudatos szabadság vállal ását. Kriszt György A Dunakeszin, Érden, Gödöllőn, Monoron, Nagykőrösön és Szentendrén rendezett elődöntőkön dőlt el, ki lesz az a tizenkilenc fiatal, aki részt vehet a szentendrei megyei művelődési központban megrendezésre kerülő döntőn, amelyre tegnap délután került sor. Rozsgyesztvenszkij, Jevtusenko, Gorkij, Szimo- nov, Majakovszkij és más szovjet írók, költők prózája, verse hangzott el ezen a délutánon. így a kép, amely a szovjet irodalomról kirajzolódott, igen sokrétű volt. A sokak által jól ismert, népszerű versek mellett — ilyen volt például Rozsgyesztvenszkij Rekviemje — sok olyan művet hallottunk viszont, amely azt bizonyítja, hogy nem csupán néhány szovjet író-költő népszerű ma már a fiatalok körében; ismereteik igen széles körét ölelik fel a szovjet irodalomnak. így aztán nem volt könnyű dolga a zsűrinek, amikor döntenie keljeit a helyezésekről. Igaz ugyan, hogy az első díj — ezerötszáz forint — odaítélésével nem volt vita: Papp Ibolya, a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet pénzügyi előadója kapta, aki egyúttal elnyerte a Pest megyei KISZ-bizottság különdíját is. Az. a Papp Ibolya, aki jó ismerősünk. hiszen évek óta nemcsak a megyei versenyeken, hanem az országos versmondó vetélkedőkön is mindig az elsők között szerepel. Ö tolmácsolta ezúttal is a legszebben, a legértőbben a költő — ezúttal Majakovszkij — versét. A további helyezések azonban szoros küzdelemben születtek. Végül is a másodiknak járó ezerforintos jutalmat Bodrogi Istvánná, a nagykőrösi Irodagéptechnikai Vállalat műszerésze kapta. Harmadik lett a versenyben Huszár Valéria, a ráckevei Ady Endre gimnázium negyedik osztályos tanulója. Hatan kap. tak könyvjutalmat: Bencsilt Ildikó (Tápiószentmárton), Does István (Vácegres). Ka- pori László (Gödöllő). Luczí Julianna (Szigethalom) Németh Mária (Péteri) és Sejtes Györgyi (Veresegyház).
