Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-09 / 238. szám
19T7. OKTÓBER 9., VASÁRNAP ^fúdav Szakosított telepek Budaörsre kerül a MÉH új nagy bálázója? Szakosított telepek hálózatának kialakítását tervezik a MÉH Trösztnél a hulladék kezelésére, feldolgozására. Gyakorlatilag már kezdetét is vette az elképzelések valóra váltása, amihez néhány jelentősebb gépi fejlesztés is kapcsolódik. Az első lépést a Közép-magyarországi MÉH Vállalat kecskeméti telepén az NSZK-ból vásárolt két nagy teljesítményű papírbálázó prés egyikének munkába állítása jelenti. A másik gép hovatele- pítése egyelőre még vita tárgyát képezi; a MÉH Tröszt erre Budaörsön lát alkalmas terepet. A tröszt vállalatainál igen fontos feladat a begyűjtött papírhulladék kötegelésének korszerűsítése, mivel csak az idén körülbelül 130 ezer tonna hulladékpapírt adnak át a Papíripari Vállalatnak. Gépben az overallok Budakeszin, a PEVDI varrodájában készülnek azok a kisszériás — maximum 200 darabos — divatáruk, amelyeket csak a vállalat mintaboltjában lehet megvásárolni. Az üzem 22 dolgozója most a legdivatosabb bakfisoverallokat készíti. Nagy Iván felvétele Emlékeztető oklevél Többes szám első személyben... Kezdjük egy kérdéssel. Miként lehetséges, hogy egy korábban csapnivalóan dolgozó, a munkahelyen sokkal inkább egymással foglalkozó csoport tagjai rövid időn belül a gyár legjobbjai közé küzdik fel magukat? S azonnyomban tisztázzunk valamit; az előbbiekben szándékosan említettünk csoportot, mert nyilvánvaló, hogy a kritikus időszakot vizsgálva, aligha beszélhettünk volna egyetlen napig is összeforrott kollektíváról. Az igazi okokat pedig a történet helyszínén, Budakalászon, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat helyi gyárában vizsgáltuk. Rendet a fejekben A főszereplők: a villanyszerelők, a Bláthy Ottó ifjúsági szocialista brigád tagjai, tizenöt, javarészt fiatal szakmunkás. A dolgok alakulásában pedig jelentősen közrejátszott vezetőjük, Müllner László személye. Miközben jegyzeteiben lapozgat, önkritikusan, röviden csak ennyit mond: — Nem akarjuk elfelejteni a múltat. Mostani eredményeinket csakis úgy értheti meg bárki, ha feltárjuk azt az időszakot is. amikor még szeplősek voltunk... Éppen ezért, mt is pergessük vissza a naptárt. Három evvel ezelőtt, szeptember elején új vezető került a villa- mosszerelő-műheiy élére. Müllner László. Hallomásból már tudta, hogy darázsfészekbe került, ahol minden előbb- revaló a munkánál, s az emberek előszeretettel piszkálják egymást. Talán mondani sem kell; alaposan meglátszott ez a teljesítményükön is. Pedig a zökkenőmentes termelés érdekében, a szövőgépek gyors javítása, az elektromos berendezések karbantartása nem tűrt volna halasztást. — Talán ez volt a legnehezebb időszak — legalábbis Müllner László szavai szerint; — Néhány hét eltelte után kiderült: a munkamorálon csak úgy tudunk változtatni, ha a fejekben rendet teremtünk. S ha megértik, hogy saját érdekünknek mond ellent, ha mindegyikünk mást akar. Ezért azt javasoltam: indulásként alakítsunk egy új brigádot... Persze, ez sem ment köny- nyen: a belső ellentétektől feltüzelt társaság tagjai meglepődve összenéztek, amikor az ötlet elhangzott. Csak annyit mondtak: megpróbálhatjuk. S mivel a brígádvezető érzékelte, hogy az emberek közötti konfliktusok egyik lényeges forrása eltérő szakmai felkészültségükben rejlett, azonnyomban indítványozta: szervezzenek egy olyan tanfolya- rrjot, amelyen valamennyien felfrissíthetik ismereteiket, s bizonyára sok új, hasznos dolgot megtudhatnának a ielen- legi gépekről is: ez pedig jelentős mértékben megköny- nyítheti munkájukat Nem volt ellenvetés, s az ötvenöt órás házi tanfolyamon mindegyikük részt vett: 1974. decemberében kezdték, áprilisban befejeződött. S furcsa dolgokat — vagy talán nagyon is egyszerűeket? — produkál az élet: a tanfolyam befejezése után a brigád tagjai béremelést kaptak. S azt már csak mellékesen írjuk le: a tmk- műhelyen belül — éppen, a villanyszerelők példáján felbuzdulva —, a lakatosok és a műszerészek is megszervezték szakmai továbbképzésüket. Értékes vállalások — Egyre jobban összerázódott a társaság, fokozatosan megszűnt az ellenségeskedés, s kezdett körvonalazódni egy igazi kollektíva, olyan, amelynek tagjai már nemcsak a saját munkájukért vállalnak felelősségét, hanem másik társukért is. A közösségi szellem gyökeres javulásával elértük, hogy az emberek nem egyesszám első. hanem többesszám első személyében kezdtek gondolkodni... Müllner László szenvedélyes szavai mögött érezni lehet: amit néhány mondatban felidézett, az sokkal inkább buktatókkal tarkított, semmint egyenes út volt. De eljutottak idáig, s ebtől kezdve figyelemreméltó vállalásokat is tettek. Az első évben például a gépállások hathatós csökkentését, a zavartalan villamosenergia-ellá- tást, — felújították az elavuV kapcsolóberendezéseket —, s elsőként csatlakoztak a DH- munkarendszerhez. A következő évben, 1976-ban — a gyári rekonstrukció megkezdésével párhuzamosan — elhatározták: a leszerelt fénycsőarmatúrákat nem dobják ki a szemétbe, hanem vaiameny- nyit felújítják, s ismét felszerelik: ez a munka nagy szakmai hozzáértést és rengeteg türelmet igényelt. Vállalásuk értéke elérte a kétszázezer forintot. A fázisjavító optimális szinten tartásával is sikerült százharmincezer forintot megtakarítani. Gyáron kívül is i A tavalyi eredményeikre valamennyien büszkék: a szocialista brigád cím elnyerése után ezüst fokozatot kaptak. De ha megkérdezik bérmelyiküket, melyik vállalásukat tartják a legemlékezetesebbnek, alighanem egy gyáron kívüli példát említenek. A tavaly felépült budakalászi óvodában a Bláthy Ottó ifjúsági szocialista brigád tagjai vállalták a villanyszerelési munkát : hétvégeiket, munkaidő utáni szabad idejüket feláldozva, egymást váltva vésték a falat, húzták a vezetékeket — természetesen, társadalmi munkában. E munka értéke meghaladta az ötvenezer forintot, s mindemellett rendbehozták a gyári óvoda és bölcsőde elektromos hálózatát is. Ez esetben azonban nem az összeg nagysága a lényeg: féltve őrzik azt az elismerő oklevelet amelyet a budakalászi óvoda avatóünnepségén kaptak. Hiszen egy kicsit a múltra is emlékezteti vala- mennyiüket, arra az időszakra, amikor korántsem volt teljes az összhang a brigádban. A gyári KISZ-bizottság titkára, Bauer György is a kollektívában dolgozik: elmondta, hogy közösen építették fel két társuk, Tóth László és Margaritovics Kornél otthonát, segítenek Varga Frigyes portájának tatarozásában is, de a pilisszentkereszti Glück Ferenc sem marad magára családi fészkénak tető alá hozásában. A siker titka Búcsúzunk, Müllner László összecsukja jegyzeteit. Visszatekintve afc eltelt időszakra, egyértelműen állítja: nem volt hiábavaló a küszködés, a közösség ma már érdemes a bizalomra. S ha valaki sikereik titkát kutatja, sokat- mondóan csak így válaszol: — Nem látványos vállalásokra van szükség, hanem nagyon is kézzelfogható, a napi termeléshez kapcsolódó, mérhető munkára. S még valami: közös kasszánknak százezreket takaríthatunk meg, ha egy kicsit jobban odafigyelünk a munkánkra... Falus Gábor Hajóval a horgászparadicsomban • Darázsfészek Idomkövek • Nyolcvan házat lebontani? • Hidakat kap Domariba Vége az üdülési szezonnak, elnéptelenedtek a vízparti strandok, csöndesek a vállalati üdülők, a hétvégi házak. A Ráckevei (Soroksári) Duna Intéző Bizottság ezt az időt vélte a legalkalmasabbnak arra, hogy területi bizottságai beszámoljanak idei eredményeikről, ismertessék legközelebbi terveiket, s kicseréljék tapasztalataikat, ezért nemrég hajóutat szervezett számukra. Akvárium a zsilipnél Ősz van, s bár vakítóan süt a nap, látszik a lehelet, az emberek fázósan összehúzzák magukon a kabátot A vízibusz egyelőre pihen a MAHART ferencvárosi kikötőjében, a mozdulatlan vízen. Átellenben a VITUKI sokemeletes, impozáns épületének kultúrtermében a Kis- Duna két partján fekvő települések tanácselnökei és a területi üdülőbizottságok vezetői a folyó szennyezettségéről dr. Stelczer Károlynak, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet igazgatójának előadását hallgatják. A Rác- kevei-Duna-ág szennyezettsége tavaly óta nőtt, állapították meg az intézet munkatársai. A Kvassay zsilipnél hatalmas akváriumot építenek, amin átáramoltatják a Duna vizét, és folyamatosan vizsgálják a halak egészségi állapotát. A Duna-ág radikális tisztítása mederkotrással oldható meg, ez a munka most is folyik, de a kotrás miatt átmenetileg fokozódik a szennyezettség, mert fölkavarják az iszapot. Ha netán emiatt a víz oly piszkos lesz, ;hogy már-egészségre 'ártalmas lehet, más megoldást keresnek. A Duna-ág vizének tisztaságát hathatósan- akkor lehet megőrizni, ha megkezdi működését a fővárosi szennyvíztisztító telep. Építése, illetve alapozása már megkezdődött. Strand a kosárban Kilenc előtt pár perccel pörögni kezd a hajócsavar. A Soroksári úttal párhuzamosan haladunk. A parttól néhány száz méternyire szürke gyáróriások magasodnak, a partot TISZTELI GÁZFELHASZNÁLÓK! A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Ceglédi Vezetékes Üzemének szolgáltatási területén: Cegléden és Nagykőrösön a gázszolgáltatással kapcsolatos javítási tevékenység elvégzésére készségesen állunk fogyasztóink rendelkezésére. A gázberendezések üzembe helyezését, javítását és karbantartását csak vállalatunk szakemberei végezhetik el. Kérjük, hogy gázkészüléke meghibásodása esetén zárja el a készülék kezelőcsapját, s a hibát jelentse e tájékoztatónkban közölt hibafelvételi helyeinken. A szabálytalan, nem rendeltetésszerű gázhasználat életveszélyes és szigorúan tilos. A munkák torlódásának elkerülése érdekében kérjük, hogy esetleges panaszát már a fűtési idény megkezdése előtt szíveskedjék bejelenteni. Kérjük, hogy a saját és mások biztonsága érdekében, ha épületben, utcán, közterületen gázszagot észlel, azonnal értesítse hibafelvevő helyeinket, vagy a legközelebbi rendőrőrszemet. Hibaffelvevő szolgálataink: Cegléd, Kozma Sándor u. 2. Telefon: 11-595. (éjjel—nappal) Nagykőrös, Tömöri u. 4. Telefon: 372. (7 órától 15.30 óráig). azonban gondozott sétány szegi, helyenként még ki sem sarjadt a fű, máshol csak ezután alakítják ki a rézsűt. Dunaharasztihoz érkezünk. Keskenyüi a folyó. Kovács J. Gyula, az intéző bizottság titkára a résztvevők figyelmébe ajánlja a kosaras strandot. Mint mondja, a MAHART hajójavító üzemének szocialista brigádjai állították helyre. A szorosan egymás mellé tolt zöld pontonok medencét fognak közre, amelynek alját fűzvesz- szőkből fonták, elsősorban a gyermekek biztonságos fürdőzésére. A partvédőmű most épül: mintha darázsfészek fala lenne: hatszögletes, belül kerek lyukú idomkövekkel rakják ki a műanyag fóliával borított rézsűt, a lyukakat földdel töltik, s fűmagot vetnek bele. A fólia azért szükséges, hogy a víz ne mossa alá a betont. Lelátó a sétányon A szigetszentmiklósiak gondjairól Jávorszky Imre, a tanács építési csoportvezetője tájékoztatja a jelenlevőket: — Kétezer méteres, nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas evezőspályát kívánunk építeni az intéző bizottság, az OTSH, a Csepel Autógyár és a többi szent- míklósi üzem, valamint a parti tulajdonosok segítségével. A parti sétány lesz a pálya lelátója.' Egyetlen gondunk: 80 hétvégi házat kellene kisajátítanunk, szanálnunk. Erre azonban nincs pénze a nagyközségi tanácsnak. Szigethalomnál kiszélesedik a meder, a vízfelület szénében 2001—30Ö méterre terebélyesedik. A jobb parton, Szi- getszentmártonnál föltűnően magasra, 3,5—4 méteresre nőtt a nád: — Műtrágyázzák — magyarázza az intéző bizottság titkára —, méghozzá kivétel nélkül minden telektulajdonos. S valóban, a legfürkészőbb tekintet is csati ott lát hézagot a nádban, ahol stég áll. A nád fontos partvédő növény. Megtöri a hajók keltette nullámox erejét, nem engedi kimosni a partot. A Domarioa-sziget felé közeledünk, amely a duna var sunyi üdülőterülethez tartozik. Csontos László üdülőbizottsági elnök nyelvészkedik: doma — otthon, riba — hal, Domariba, halak otthona. Halparadicsom, Tulajdonképp az egész Duna-ág az, horgászparadicsomként emlegetik, nem véletlenül sorakoznak szorosan egymás mellett a stégek. A Domarioa-sziget rendezési terve elkészült. Helyreállítják a megbomlott biológiai egyensúlyt. Hogy könnyen átjárhassanak a szigetre a telektulajdonosok, bejárókat építettek, mindössze 70 centis átfolyást hagyva a víznek. A víz további poshadás^t úgy szüntetik meg, hogy á bejárókat elbontják, helyettük két hidat építenek, és egy keskeny utat építenem ki a parton. Mindez jövőre megvalósul, s 1978-ban a Petőfi Tsz is kicseréli az üdülők által kifogásolt zajos gázolajmotorokat a vízkivételi berendezéseknél. Stégtanyák — víztelken Kiskunlacháza felé közeledünk, amikor Havas Frigyes, területi üdülőbizottsági alel- nök áll a mikrofonhoz, hogy beszámoljon a délegyházi bányatavak állapotáról. Mivel a termelőszövetkezet idén már nem a tavakból, hanem a Duna—Tisza csatornából öntözte 30 hektárnyi takarmánynövényét, egy méterrel emelkedett a hét tó vízszintje A hínárosodás is megszűnt, mert amurt telepítettek a tavakba és könnyűbúvárok utakat vágtak a hínárba. A Balatonnál mindig egy fokkal melegebb, kristálytiszta vizű tórendszer jobb partján ma még bányásszák a kavicsot. A tervek szerint azonban két éven belül átköltözik az osztályozó Lacházára, s a jobb part is kiépülhet. 1980 végéig elkészül az út is. A hajótól jobbra zátonyokra épült apró stégek, rajtuk mini tákolmányok, egyiket- másikat lehet háznak is nevezni, de némelyiknek három oldala és teteje van csupán. A Duna-ágban 300-ra becsülik az ilyen telek nélküli, stégtulajdont, amely bizony rontja a mind rendezettebb vidék képét. Több tákolmányt le is bontanak hamarosan. Aszfaltút a Keszegsoron Kiskunlacházán most fejeződött be a Duna-part részletes rendezése. Eddig nem volt legális út az erdőben, egymás telkén jártak keresztül az emberek. Hatezer telektulajdonossal tárgyaltak, 1400 telket rendeztek, 4,5 kilométer utat építettek ki, és másfél hektárnyi közterület maradt erdőnek. A rendezés 10 millió forintba került- Az üdülőterület 80 százalékán van villany, nincs viszont megoldva a szemétszállítás, a közterület tisztántartása szinte lehetetlen. — Ez nemcsak a lacháziak- nak okoz gondot — mondja Csapiár István, a ráckevei járási hivatal műszaki osztályának vezetője —, a Duna- ág 12 települése közül csak Dömsödön és Délegyházán szervezték meg a szemét- gyűjtést és -elszállítást, Ráckevén a napokban szűnik meg ez a gond, Szigetszent- mártonban pedig jövőre. Vigasztalásul a környékbelieknek; készül Pest megye hidrogeológiai térképe, amelyen meghatározzák azokat a területeket, ahol szemétlerakókat lehet elhelyezni. A térkép segítségével a járásban 1980-ig konténeres szemétszállítást kívánunk bevezetni. Az , ^ngyali-sziget, a jnó lom-öböl. a Kerekzátony- sziget, a Keszegsor és a Somlyó-sziget fejlesztéséről, a további lehetőségekről Pfen- dert Mihályné ráckevei tanácselnökkel és dr. Tyukodi Jenő üdülőbizottsági, elnökkel beszélgetünk: — 1980-ig további hatmillió forintot költünk a meleg vizű strandra, megoldjuk a fedett medence fűtését, világítását, páramentesítését. A strand szennyvizét a csatornahálózatba vezetjük a Ráckevei Duna Intéző Bizottság és a Pest megyei Viz- és Csatornamű Vállalat támogatásával. A szabadstrandon kabinokat és vízvezetéket építünk, az újtelepi részen és a Bercsényi utcában egy-egy mini ABC-t, a Duna-parti csónakospiacon és a HÉV-állomás mellett egy-egy zöldségesboltot nyitunk. A Szúlai részen 80 gépkocsi várakozására alkalmas parkolót építünk. Jövőre elkészül a Malom-öböl közvilágítása, megkezdődik a Kerekzátony-sziget rendezése, folytatódik Angyali-szigeté is A Keszegsoron pedig aszfaltút épül. Partvédelem, rőzsével Biológiai partvédőművei több helyen látni, Dömsödön azonban most épül. Ambrus- ka Péter tanácselnök és Bezzegh István üdülőbizottsági elnök arról számolnak be. hogy rőzsefonattal akadályozták meg a vízmosást a legveszélyeztetettebb 120 méteres szakaszon és további 300 méteres fonathoz való fűzvesz- szőjük van. Társadalmi munkában meg az idén lerakják. Már kialakították a sátortábor helyét, mellette 800 négyszögölt jelöltek ki faházak számára, s avatás előtt, áll a vízi űttörőbáz. Megnyílt az üdülőteriileti postahivatal, s most épül 500 méter elektromos vezeték. Szép eredményeket értek el a fásításban. 1974 óta 100 csemetét ültettek, nyír-, nyár-, szomorúfűz- és platánfákat. A Ráckevei-Duna-áe fejlődik. szépül, s ami külön említésre méltó, hogy a telektulajdonosok nagyon sok társadalmi munkát vállalnak környezetük szépítésére. Czibor Valéria i i
