Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

19T7. OKTÓBER 9., VASÁRNAP ^fúdav Szakosított telepek Budaörsre kerül a MÉH új nagy bálázója? Szakosított telepek hálóza­tának kialakítását tervezik a MÉH Trösztnél a hulladék kezelésére, feldolgozására. Gyakorlatilag már kezdetét is vette az elképzelések valóra váltása, amihez néhány je­lentősebb gépi fejlesztés is kapcsolódik. Az első lépést a Közép-magyarországi MÉH Vállalat kecskeméti telepén az NSZK-ból vásárolt két nagy teljesítményű papírbálázó prés egyikének munkába állítása jelenti. A másik gép hovatele- pítése egyelőre még vita tár­gyát képezi; a MÉH Tröszt erre Budaörsön lát alkalmas terepet. A tröszt vállalatainál igen fontos feladat a begyűjtött papírhulladék kötegelésének korszerűsítése, mivel csak az idén körülbelül 130 ezer ton­na hulladékpapírt adnak át a Papíripari Vállalatnak. Gépben az overallok Budakeszin, a PEVDI varrodájában készülnek azok a kis­szériás — maximum 200 darabos — divatáruk, amelyeket csak a vállalat mintaboltjában lehet megvásárolni. Az üzem 22 dolgozója most a legdivatosabb bakfisoverallokat készíti. Nagy Iván felvétele Emlékeztető oklevél Többes szám első személyben... Kezdjük egy kérdéssel. Mi­ként lehetséges, hogy egy ko­rábban csapnivalóan dolgozó, a munkahelyen sokkal inkább egymással foglalkozó csoport tagjai rövid időn belül a gyár legjobbjai közé küzdik fel ma­gukat? S azonnyomban tisz­tázzunk valamit; az előbbiek­ben szándékosan említettünk csoportot, mert nyilvánvaló, hogy a kritikus időszakot vizs­gálva, aligha beszélhettünk volna egyetlen napig is össze­forrott kollektíváról. Az iga­zi okokat pedig a történet helyszínén, Budakalászon, a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat helyi gyárában vizsgál­tuk. Rendet a fejekben A főszereplők: a villanysze­relők, a Bláthy Ottó ifjúsági szocialista brigád tagjai, tizen­öt, javarészt fiatal szakmun­kás. A dolgok alakulásában pedig jelentősen közrejátszott vezetőjük, Müllner László sze­mélye. Miközben jegyzeteiben lapozgat, önkritikusan, rövi­den csak ennyit mond: — Nem akarjuk elfelejteni a múltat. Mostani eredménye­inket csakis úgy értheti meg bárki, ha feltárjuk azt az idő­szakot is. amikor még szep­lősek voltunk... Éppen ezért, mt is perges­sük vissza a naptárt. Három evvel ezelőtt, szeptember ele­jén új vezető került a villa- mosszerelő-műheiy élére. Müllner László. Hallomásból már tudta, hogy darázsfészek­be került, ahol minden előbb- revaló a munkánál, s az em­berek előszeretettel piszkál­ják egymást. Talán mondani sem kell; alaposan meglátszott ez a teljesítményükön is. Pe­dig a zökkenőmentes terme­lés érdekében, a szövőgépek gyors javítása, az elektromos berendezések karbantartása nem tűrt volna halasztást. — Talán ez volt a legnehe­zebb időszak — legalábbis Müllner László szavai szerint; — Néhány hét eltelte után kiderült: a munkamorálon csak úgy tudunk változtatni, ha a fejekben rendet terem­tünk. S ha megértik, hogy sa­ját érdekünknek mond el­lent, ha mindegyikünk mást akar. Ezért azt javasoltam: indulásként alakítsunk egy új brigádot... Persze, ez sem ment köny- nyen: a belső ellentétektől fel­tüzelt társaság tagjai megle­pődve összenéztek, amikor az ötlet elhangzott. Csak annyit mondtak: megpróbálhatjuk. S mivel a brígádvezető érzé­kelte, hogy az emberek közöt­ti konfliktusok egyik lényeges forrása eltérő szakmai felké­szültségükben rejlett, azon­nyomban indítványozta: szer­vezzenek egy olyan tanfolya- rrjot, amelyen valamennyien felfrissíthetik ismereteiket, s bizonyára sok új, hasznos dol­got megtudhatnának a ielen- legi gépekről is: ez pedig je­lentős mértékben megköny- nyítheti munkájukat Nem volt ellenvetés, s az ötvenöt órás házi tanfolyamon mindegyi­kük részt vett: 1974. decem­berében kezdték, áprilisban befejeződött. S furcsa dolgo­kat — vagy talán nagyon is egyszerűeket? — produkál az élet: a tanfolyam befejezése után a brigád tagjai béreme­lést kaptak. S azt már csak mellékesen írjuk le: a tmk- műhelyen belül — éppen, a villanyszerelők példáján fel­buzdulva —, a lakatosok és a műszerészek is megszervez­ték szakmai továbbképzésü­ket. Értékes vállalások — Egyre jobban összerázó­dott a társaság, fokozatosan megszűnt az ellenségeskedés, s kezdett körvonalazódni egy igazi kollektíva, olyan, amely­nek tagjai már nemcsak a sa­ját munkájukért vállalnak fe­lelősségét, hanem másik tár­sukért is. A közösségi szellem gyökeres javulásával elértük, hogy az emberek nem egyes­szám első. hanem többes­szám első személyében kezd­tek gondolkodni... Müllner László szenvedélyes szavai mögött érezni lehet: amit néhány mondatban fel­idézett, az sokkal inkább buk­tatókkal tarkított, semmint egyenes út volt. De eljutottak idáig, s ebtől kezdve figyelemreméltó vál­lalásokat is tettek. Az első évben például a gépállások hathatós csökkentését, a za­vartalan villamosenergia-ellá- tást, — felújították az elavuV kapcsolóberendezéseket —, s elsőként csatlakoztak a DH- munkarendszerhez. A követ­kező évben, 1976-ban — a gyá­ri rekonstrukció megkezdé­sével párhuzamosan — elha­tározták: a leszerelt fénycső­armatúrákat nem dobják ki a szemétbe, hanem vaiameny- nyit felújítják, s ismét felsze­relik: ez a munka nagy szak­mai hozzáértést és rengeteg türelmet igényelt. Vállalásuk értéke elérte a kétszázezer fo­rintot. A fázisjavító optimá­lis szinten tartásával is sike­rült százharmincezer forintot megtakarítani. Gyáron kívül is i A tavalyi eredményeikre valamennyien büszkék: a szo­cialista brigád cím elnyerése után ezüst fokozatot kaptak. De ha megkérdezik bérmelyi­küket, melyik vállalásukat tartják a legemlékezetesebb­nek, alighanem egy gyáron kívüli példát említenek. A ta­valy felépült budakalászi óvo­dában a Bláthy Ottó ifjúsági szocialista brigád tagjai vál­lalták a villanyszerelési mun­kát : hétvégeiket, munkaidő utáni szabad idejüket felál­dozva, egymást váltva vésték a falat, húzták a vezetékeket — természetesen, társadalmi munkában. E munka értéke meghaladta az ötvenezer fo­rintot, s mindemellett rendbe­hozták a gyári óvoda és böl­csőde elektromos hálózatát is. Ez esetben azonban nem az összeg nagysága a lényeg: féltve őrzik azt az elismerő oklevelet amelyet a budaka­lászi óvoda avatóünnepségén kaptak. Hiszen egy kicsit a múltra is emlékezteti vala- mennyiüket, arra az időszak­ra, amikor korántsem volt teljes az összhang a brigád­ban. A gyári KISZ-bizottság tit­kára, Bauer György is a kol­lektívában dolgozik: elmond­ta, hogy közösen építették fel két társuk, Tóth László és Margaritovics Kornél otthonát, segítenek Varga Frigyes por­tájának tatarozásában is, de a pilisszentkereszti Glück Fe­renc sem marad magára csa­ládi fészkénak tető alá hozá­sában. A siker titka Búcsúzunk, Müllner László összecsukja jegyzeteit. Vissza­tekintve afc eltelt időszakra, egyértelműen állítja: nem volt hiábavaló a küszködés, a kö­zösség ma már érdemes a bizalomra. S ha valaki sike­reik titkát kutatja, sokat- mondóan csak így válaszol: — Nem látványos vállalá­sokra van szükség, hanem na­gyon is kézzelfogható, a napi termeléshez kapcsolódó, mér­hető munkára. S még valami: közös kasszánknak százezre­ket takaríthatunk meg, ha egy kicsit jobban odafigyelünk a munkánkra... Falus Gábor Hajóval a horgászparadicsomban • Darázsfészek Idomkövek • Nyolcvan házat lebontani? • Hidakat kap Domariba Vége az üdülési szezonnak, elnéptelenedtek a vízparti strandok, csöndesek a válla­lati üdülők, a hétvégi házak. A Ráckevei (Soroksári) Duna Intéző Bizottság ezt az időt vélte a legalkalmasabbnak arra, hogy területi bizottságai beszámoljanak idei eredmé­nyeikről, ismertessék legköze­lebbi terveiket, s kicseréljék tapasztalataikat, ezért nem­rég hajóutat szervezett szá­mukra. Akvárium a zsilipnél Ősz van, s bár vakítóan süt a nap, látszik a lehelet, az emberek fázósan összehúzzák magukon a kabátot A vízi­busz egyelőre pihen a MAHART ferencvárosi kikö­tőjében, a mozdulatlan vízen. Átellenben a VITUKI sok­emeletes, impozáns épületé­nek kultúrtermében a Kis- Duna két partján fekvő tele­pülések tanácselnökei és a területi üdülőbizottságok ve­zetői a folyó szennyezettségé­ről dr. Stelczer Károlynak, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet igazgatójának előadását hallgatják. A Rác- kevei-Duna-ág szennyezettsé­ge tavaly óta nőtt, állapítot­ták meg az intézet munka­társai. A Kvassay zsilipnél hatal­mas akváriumot építenek, amin átáramoltatják a Duna vizét, és folyamatosan vizs­gálják a halak egészségi álla­potát. A Duna-ág radikális tisztítása mederkotrással old­ható meg, ez a munka most is folyik, de a kotrás miatt átmenetileg fokozódik a szennyezettség, mert fölka­varják az iszapot. Ha netán emiatt a víz oly piszkos lesz, ;hogy már-egészségre 'ártalmas lehet, más megoldást keres­nek. A Duna-ág vizének tisz­taságát hathatósan- akkor le­het megőrizni, ha megkezdi működését a fővárosi szenny­víztisztító telep. Építése, il­letve alapozása már megkez­dődött. Strand a kosárban Kilenc előtt pár perccel pö­rögni kezd a hajócsavar. A Soroksári úttal párhuzamosan haladunk. A parttól néhány száz méternyire szürke gyár­óriások magasodnak, a partot TISZTELI GÁZFELHASZNÁLÓK! A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Ceglédi Vezetékes Üzemének szolgáltatási területén: Cegléden és Nagykőrösön a gázszolgáltatással kapcsolatos javítási tevékenység elvégzésére készségesen állunk fogyasztóink rendelkezésére. A gázberendezések üzembe helyezését, javítását és karbantartását csak vállalatunk szakemberei végezhetik el. Kérjük, hogy gázkészüléke meghibásodása esetén zárja el a készülék kezelőcsapját, s a hibát jelentse e tájékoztatónkban közölt hibafelvételi helyeinken. A szabálytalan, nem rendeltetésszerű gázhasználat életveszélyes és szigorúan tilos. A munkák torlódásának elkerülése érdekében kérjük, hogy esetleges panaszát már a fűtési idény megkezdése előtt szíveskedjék bejelenteni. Kérjük, hogy a saját és mások biztonsága érdekében, ha épületben, utcán, közterületen gázszagot észlel, azonnal értesítse hibafelvevő helyeinket, vagy a legközelebbi rendőrőrszemet. Hibaffelvevő szolgálataink: Cegléd, Kozma Sándor u. 2. Telefon: 11-595. (éjjel—nappal) Nagykőrös, Tömöri u. 4. Telefon: 372. (7 órától 15.30 óráig). azonban gondozott sétány szegi, helyenként még ki sem sarjadt a fű, máshol csak ezután alakítják ki a rézsűt. Dunaharasztihoz érkezünk. Keskenyüi a folyó. Kovács J. Gyula, az intéző bizottság titkára a résztvevők figyel­mébe ajánlja a kosaras stran­dot. Mint mondja, a MAHART hajójavító üzemé­nek szocialista brigádjai állí­tották helyre. A szorosan egymás mellé tolt zöld pon­tonok medencét fognak köz­re, amelynek alját fűzvesz- szőkből fonták, elsősorban a gyermekek biztonságos fürdő­zésére. A partvédőmű most épül: mintha darázsfészek fala lenne: hatszögletes, belül ke­rek lyukú idomkövekkel rak­ják ki a műanyag fóliával bo­rított rézsűt, a lyukakat föld­del töltik, s fűmagot vetnek bele. A fólia azért szükséges, hogy a víz ne mossa alá a betont. Lelátó a sétányon A szigetszentmiklósiak gond­jairól Jávorszky Imre, a tanács építési csoportvezetője tájékoztatja a jelenlevőket: — Kétezer méteres, nemzet­közi versenyek rendezésére alkalmas evezőspályát kívá­nunk építeni az intéző bi­zottság, az OTSH, a Csepel Autógyár és a többi szent- míklósi üzem, valamint a parti tulajdonosok segítségé­vel. A parti sétány lesz a pálya lelátója.' Egyetlen gon­dunk: 80 hétvégi házat kel­lene kisajátítanunk, szanál­nunk. Erre azonban nincs pénze a nagyközségi tanács­nak. Szigethalomnál kiszélesedik a meder, a vízfelület széné­ben 2001—30Ö méterre terebé­lyesedik. A jobb parton, Szi- getszentmártonnál föltűnően magasra, 3,5—4 méteresre nőtt a nád: — Műtrágyázzák — magya­rázza az intéző bizottság tit­kára —, méghozzá kivétel nélkül minden telektulajdo­nos. S valóban, a legfürkészőbb tekintet is csati ott lát héza­got a nádban, ahol stég áll. A nád fontos partvédő nö­vény. Megtöri a hajók keltet­te nullámox erejét, nem en­gedi kimosni a partot. A Domarioa-sziget felé kö­zeledünk, amely a duna var su­nyi üdülőterülethez tartozik. Csontos László üdülőbizottsá­gi elnök nyelvészkedik: doma — otthon, riba — hal, Doma­riba, halak otthona. Halpara­dicsom, Tulajdonképp az egész Duna-ág az, horgászpa­radicsomként emlegetik, nem véletlenül sorakoznak szoro­san egymás mellett a stégek. A Domarioa-sziget rendezési terve elkészült. Helyreállít­ják a megbomlott biológiai egyensúlyt. Hogy könnyen át­járhassanak a szigetre a te­lektulajdonosok, bejárókat építettek, mindössze 70 centis átfolyást hagyva a víznek. A víz további poshadás^t úgy szüntetik meg, hogy á bejá­rókat elbontják, helyettük két hidat építenek, és egy kes­keny utat építenem ki a par­ton. Mindez jövőre megvaló­sul, s 1978-ban a Petőfi Tsz is kicseréli az üdülők által ki­fogásolt zajos gázolajmotoro­kat a vízkivételi berendezé­seknél. Stégtanyák — víztelken Kiskunlacháza felé közele­dünk, amikor Havas Frigyes, területi üdülőbizottsági alel- nök áll a mikrofonhoz, hogy beszámoljon a délegyházi bá­nyatavak állapotáról. Mivel a termelőszövetkezet idén már nem a tavakból, hanem a Duna—Tisza csatornából öntözte 30 hektárnyi takar­mánynövényét, egy méterrel emelkedett a hét tó vízszintje A hínárosodás is megszűnt, mert amurt telepítettek a ta­vakba és könnyűbúvárok utakat vágtak a hínárba. A Balatonnál mindig egy fokkal melegebb, kristálytiszta vizű tórendszer jobb partján ma még bányásszák a kavicsot. A tervek szerint azonban két éven belül átköltözik az osz­tályozó Lacházára, s a jobb part is kiépülhet. 1980 végéig elkészül az út is. A hajótól jobbra zátonyok­ra épült apró stégek, rajtuk mini tákolmányok, egyiket- másikat lehet háznak is ne­vezni, de némelyiknek há­rom oldala és teteje van csu­pán. A Duna-ágban 300-ra be­csülik az ilyen telek nélküli, stégtulajdont, amely bizony rontja a mind rendezettebb vidék képét. Több tákolmányt le is bontanak hamarosan. Aszfaltút a Keszegsoron Kiskunlacházán most feje­ződött be a Duna-part részle­tes rendezése. Eddig nem volt legális út az erdőben, egymás telkén jártak keresztül az em­berek. Hatezer telektulajdo­nossal tárgyaltak, 1400 telket rendeztek, 4,5 kilométer utat építettek ki, és másfél hek­tárnyi közterület maradt er­dőnek. A rendezés 10 millió forintba került- Az üdülőte­rület 80 százalékán van vil­lany, nincs viszont megoldva a szemétszállítás, a közterület tisztántartása szinte lehetet­len. — Ez nemcsak a lacháziak- nak okoz gondot — mondja Csapiár István, a ráckevei járási hivatal műszaki osztá­lyának vezetője —, a Duna- ág 12 települése közül csak Dömsödön és Délegyházán szervezték meg a szemét- gyűjtést és -elszállítást, Rác­kevén a napokban szűnik meg ez a gond, Szigetszent- mártonban pedig jövőre. Vi­gasztalásul a környékbeliek­nek; készül Pest megye hid­rogeológiai térképe, amelyen meghatározzák azokat a terü­leteket, ahol szemétlerakókat lehet elhelyezni. A térkép se­gítségével a járásban 1980-ig konténeres szemétszállítást kívánunk bevezetni. Az , ^ngyali-sziget, a jnó lom-öböl. a Kerekzátony- sziget, a Keszegsor és a Somlyó-sziget fejlesztéséről, a további lehetőségekről Pfen- dert Mihályné ráckevei ta­nácselnökkel és dr. Tyukodi Jenő üdülőbizottsági, elnökkel beszélgetünk: — 1980-ig további hatmil­lió forintot költünk a meleg vizű strandra, megoldjuk a fedett medence fűtését, vilá­gítását, páramentesítését. A strand szennyvizét a csator­nahálózatba vezetjük a Rác­kevei Duna Intéző Bizottság és a Pest megyei Viz- és Csa­tornamű Vállalat támogatá­sával. A szabadstrandon kabi­nokat és vízvezetéket építünk, az újtelepi részen és a Ber­csényi utcában egy-egy mini ABC-t, a Duna-parti csóna­kospiacon és a HÉV-állomás mellett egy-egy zöldségesbol­tot nyitunk. A Szúlai részen 80 gépkocsi várakozására al­kalmas parkolót építünk. Jö­vőre elkészül a Malom-öböl közvilágítása, megkezdődik a Kerekzátony-sziget rendezése, folytatódik Angyali-szigeté is A Keszegsoron pedig asz­faltút épül. Partvédelem, rőzsével Biológiai partvédőművei több helyen látni, Dömsödön azonban most épül. Ambrus- ka Péter tanácselnök és Bezzegh István üdülőbizottsá­gi elnök arról számolnak be. hogy rőzsefonattal akadályoz­ták meg a vízmosást a legve­szélyeztetettebb 120 méteres szakaszon és további 300 mé­teres fonathoz való fűzvesz- szőjük van. Társadalmi mun­kában meg az idén lerakják. Már kialakították a sátortá­bor helyét, mellette 800 négy­szögölt jelöltek ki faházak számára, s avatás előtt, áll a vízi űttörőbáz. Megnyílt az üdülőteriileti postahivatal, s most épül 500 méter elektro­mos vezeték. Szép eredmé­nyeket értek el a fásításban. 1974 óta 100 csemetét ültettek, nyír-, nyár-, szomorúfűz- és platánfákat. A Ráckevei-Duna-áe fejlő­dik. szépül, s ami külön em­lítésre méltó, hogy a telektu­lajdonosok nagyon sok társa­dalmi munkát vállalnak kör­nyezetük szépítésére. Czibor Valéria i i

Next

/
Thumbnails
Contents