Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

fűlj an

1977. OKTOBER 9.. VASÁRNAP

Jó búzából — jó kenyér

A hazai termesztés kielégíti a sütőipart

A búzafajták sütőipari értéke megfelel a szabványoknak és termesztésük a sütőipar számára is előnyös. A gabonák 25 százaléka arra is alkalmas. hogy akár feljavítsák. vele a gyengébb minőségű búzából származó lisztet. A gabonafélék 70 százaléka önmagában is jó minőségű lisztet ad, ezeket a fajtákat nem kell feljavítani, a gabona egészen kis hányada szorul csak utólagos kezelésre a malmokban és a keverőüzemekben; ezek a gabonák takarmányozásra szolgálnak.

Az 1,3 millió hektáros búzatermő terület a következő években változatlan marad;

erről a területről nagy biztonsággal lehet ellátni a hazai kenyérgyárakat, sütőipari üzemeket és a termésből exportálhatnak is. A búzatermelés a következő években némi változáson megy majd keresztül. A korai érésű fajták termesztését az eddiginél jobban felkarolják, mert termesztésük biztonságosabb.

A MÉM-ben ismételten elemzik a hazai gabonatermesztést. Hat tájkörzetben vizsgálják meg a fajtákat, hogy a későbbiekben a termelők fokozottabban alkalmazhassák a magas termésátlagok mellett kitűnő sütőipari minőséget garantáló fajtákat.

Ezerháromszázak másfél milliója

Kommunista szombat a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Váflabtnál

A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat tizenegy építésvezetőségén, a negyvenhárom munkahelyen több mint ezerháromszázán dolgoztak tegnap a szabad szombaton, kommunista műszakban. Csak azok maradtak távol, akik már tavasszal, az év első kommunista szombatja után, vasárnap is dolgoztak. Messze laknak, érdemesebb volt tehát egyhuzamban teljesíteni vállalásukat.

A kellemes, nyárias napsütést a természet adta ajándékba, a munkát a megye váAz állattenyésztési kutatások fellegvára

A huszonhetedik kilométerkőnél

rosai, községei kérték, Gödöllőn például a művelődési központ építkezésén, Budaörsön a lakótelep közművesí- tési munkálatain, Törökbálinton a szennyvíztisztító telepen akad mindig sürgető feladat. Alapozni, vezetékeket szerelni, betonozni kell, hogy határidőre elkészüljenek a tervezett épületek. Az emberek megyeszerte érdeklődéssel figyelik a vállalat munkáját, s tegnap akadt bőven mit megfigyelni.

Zsaluzok, betonozok

Az Állattenyésztési Kutató Intézet jogelődjét majd száz esztendeje alapították Budán, a mai Kitaibei Pál utcában. Régi keretei már szűknek bizonyultak; néhány esztendeje a fővárostól 27 kilométernyire, Herceghalmon él, dolgozik és fejlődik tovább az intézmény. Munkájuk eredményeiről és gondjairól Keserű János főigazgató elmondta:

— A huszadik században már nem lehet egyetlen városban sem, a településközpontban állatkísérleteket folytatni, kísérleti istállókat fenntartani. Az ötvenes évek közepén esett a választás mostani területegységünkre, mivel itt már korábban neves állattenyésztő gazdaság működött. Logikusnak tűnt helyileg oda telepíteni az AKI-t, ahol a kísérleti feltételek mellett a nagyüzemi állattartó telep is rendelkezésre áll, a vizsgálatok gyakorlati alkalmazására. Így költözött ki az intézet 1971- ben Herceghalomba, ahol akkorra felépült az új kutatóbázis.

Az AKI feladatköre megoszlik a nagy állatfajok tenyésztésére és termelésük fejlesztésére fordítótt kutatómunka, valamint az ezzel ösz- szefüggő tudományszervezési feladatok ellátása között. A kiemelt kormányprogram keretében vizsgáljuk a hústermelés fejlesztésének lehetőségeit. Kapcsolatban állunk hazai és külföldi egyetemekkel, főiskolákkal, kutatóintézetekkel; ezért a tudományos információ széles körű cseréje kölcsönös. E réven mód nyílik egyeztetésre témák, kutatási módszerek, vizsgálati formák között. A gyakorlat igényeinek ismerete mellett a világszerte folyó elméleti munka ismerete, ebben a szakmában elengedhetetlen. Tudományos fokozattal rendelkező, ismert nevű kutatógárdánk munkáját egészíti ki a tehetséges, kezdő fiatalok tábora, akik itt sajátítják el a kutatómunkához szükséges technikai műhelygyakorlatokat

— Az állattenyésztő szakemberek vigyázó szemüket csakugyan az AKI-ra vetik mint tudományuk egyik fellegvárára. Valóban az?

— Igyekszünk azzá tenni — csakhogy a fellegvár^ nem épülhet soha fellegekből. Materiális alapokat, s nem csekély anyagi befektetést igényel egy korszerű kutatóintézet működtetése, továbbfejlesztése. Pénz nélkül nem megy, kevéssel is csak döcögve. Laboratóriumi épületek kellenének: az élettani osztály még mindig Pesten van, nem tudnak kiköltözni, mert nincs hová. Meg kellene teremteni a szaporodásbiológiai osztály elhelyezési feltételeit is. Kísérleti istállóink korszerűek, a követelményeknek megfelelnek, csak számuk kevés, mindössze öt van. Modern számítógépparkunk van, de egyenletes áramszolgáltatásunk nincs: így azután egy rövid áramszünet hetekre vetheti vissza a munkát. Élő beruházási gondunk a genetikai istálló hiánya, valamint

1 olyan típusú berendezéseké, amelyeken a kérődzők anyagcsere-vizsgálatait is elvégezhetnénk. Hiányzik egy takarmánykeverő üzem, ahol a speciális receptúráinkat kísérleti modell formájában kipróbálhatnánk. A szociális épületek, járulékos intézmények felépítése mellett tervezzük még egy kollégium létesítését is, ahol a gyakorlatban dolgozó szakemberek speciális ismeretanyagukat érdeklődési körüknek megfelelően bővít- hetnék az elméleti kutatók előadássorozatait hallgatva, időszakonként. S végül, de igencsak elsősorban: szükségünk lenne egy olyan kísérleti gazdaságra, melyet az árutermelési feladatok nem akadályoznak abban, hogy a kutatómunka gyakorlati alkalmazásában rendelkezésünkre álljon.. E tekintetben ugyanis unikum vagyunk: a világ egyetlen olyan kísérleti intézeté;'melynek nincs —ktrttt-' tóbázisa... - ■

— Milyen megoldásokat találtak a nagyüzemi kísérletezésre ebben a helyzetben?

— kérdezem dr. Szentmihályi Sándor, a kutatási igazgatóhelyettest.

— A közelben különösen a pátyi és az érdi termelőszövetkezetek adnak alkalmat a nagyüzemi kísérletezésre. A megye területén vizsgálataink eredményeit a Dél-Pest megyei Tsz-szövetség is hasznosítja a gyakorlatban. A modellkísérletekből nagyüzemi kísérletbe átlépni leginkább a személyes kapcsolatok segítenek; többen oktatunk meghívott előadóként egyetemeken, főiskolákon, így alkalom adódik a volt tanítványokat — immár gyakorlati szakembereket — felkeresni, velük kontaktust teremteni s a nagyüzemi kísérletet lefolytatni.

— A külföldi példák mit mutatnak e területen?

— A földrajzi helyzet és a társadalmi berendezkedés függvényeként mást és mást természetesen. Az NDK-ban például, ha a kutató kidolgozott egy új eljárást s az akadémiai bizottság azt minősítette, akkor kijelölnek számára három nagyüzemet, ahol a témától függően hosszabb vagy rövidebb távon eldől, hogy a technológia csakugyan alkalmazható-e a gyakorlatban. Hazánkban az elméleti jellegű alapkutatásokra épülő, gyakorlatnak átadható, úgynevezett praktikus kutatási eredményeket általában — és szerencsére — igénylik a gazdaságok, s ha gyorsan hoz financiális hasznot, gyorsan terjed is egy-egy új eljárás. Mióta jövedelmező a tejtermelés, érezhetően fellendült az ezzel kapcsolatos kutatási témák szíves fogadása a gyakorlatban. Intézetünk kidolgozott egyebek között új takarmányozási technológiát tejelő tehenek számára, szélesítettük a skáláját a borjúnevelő tápoknak, összeállítottunk új, olcsó marhahizlaló és sertéshizlaló recepturákat is.

— Mit tart az átfedések, párhuzamos kutatások lehetőségéről?

— Minden kutatónak tudnia kell, hogy az ő szakterületén,

de még a társtudományok tájékán is, mi történik a nagyvilágban. Így senki sem dolgozik feleslegesen, sőt a külföldi kísérleti eredmények helyi viszonyokra való adaptálása is könnyebb, ésszerűbb. Mindehhez a szakágazat alapos ismerete mellett, legalább két világnyelv kötelező. Intézményünkben a fiatal kutatóknak mintegy 90 százaléka beszél nyelveket. Az utóbbi években a nagy érdeklődésre való tekintettel szerveztük meg az intenzív orosz, angol és német nyelvtanfolyamokat.

Mintha éppen az asztalon levő témát kívánta volna illusztrálni a telefon, a vonal túlsó végén a lipcsei Kari Marx Egyetem világhírű professzorával, dr. Anke-val. A tanár részvételét jelentette be egy rövidesen Budapesten megrendezendő KGST-tanács- kozásra, ahol az ásványi anyagok témakörében folyó kutatási eredményeket Vitatják

majd meg.

Nemrég egy kubai delegáció járt az ÁKI-ban, az itt dolgozó külföldi aspiránsok száma sem csekély, a különböző nemzetközi szimpozionokon világszerte megjelennek az ÁKI kutatói is, képviselve a hazai állattenyésztési vizsgálatok eredményeit.

— A szaktudáson és nyelvtudáson kívül kell-e ehhez a pályához érzék, készség, netán tehetség?

— Fogadjuk el a, goethei alapállást, hogy a tehetség nem más, mint felfokozott szorgalom. Persze érdeklődés és alapadottságok hiányában a dolog nem megy; de hát akiből e kettő hiányzik, az úgysem fordul a kutatói pálya felé. No meg egyetlen kutatóintézet sem tud a friss diplomásoknak olyan anyagi természetű perspektívákat nyújtani, mint amilyenekkel a mezőgazdaság gyakorlata rendelkezik. Nemegyszer luxuskivitelű szolgálati lakás, kölcsön a gépkocsivásárláshoz, azután használatához kilométerpénz, miközben a kezdőfizetés is szép summa ... Így a kutatói pályán induló, kezdő fiatalnak valóban elhivatottságra van szüksége ahhoz, hogy munkájának öröme és a kísérletek eredménye olyan sikerélményt adjon, mely kiegyensúlyozza a vele egyszerre startoló, ám a gyakorlatban elhelyezkedett évfolyam- társai materiálisabb, kézzelfoghatóbb sikereit. Az emeleti előtérben bizonyára látta intézményünk hajdanvolt, neves kutatóinak-vezetőinek mellszobrait. Közülük az egyik, Tangl professzor, akit néhányunknak még szerencsénk volt ismerni, egy alkalommal ezt a pályát minősítve így nyilatkozott: a jó kutató életritmusa hasonlít a régi korok szerzeteseiéhez — csak hogy ezenközben nincs módja szerezni

__

Or

szágos, európai, nemegyszer világhírű biológusok munkája fémjelzi: hírnevet már szerzett a hazai kutatás. S ennek a munkának egy hányada Pest megyében folyik. A huszonhetes kilométerkőnél.

Bedő Ildikó

Gödöllőn, a város három pontján találkoztunk a KKMV dolgozóival. A Szabadság téri lakótelepen, a fűtőművön, a ! szennyvíztisztító telepen a csatornázáson dolgoztak, a művelődési központnál pedig alapoztak. Itt hallottuk Fekete Károly építésvezetőtől:

— A vállalat eredetileg csak a földmunkákat vállalta, de, hogy a magasépítők minél előbb elkezdhessék a munkát, a betongerenda rácsozatápak elkészítéséhez is hozzáláttunk. Két és fél hónap alatt, harminchárom nappal a határidő előtt, levertük a 186 cölöpöt, s most előkészítjük a terhelé: si próbát. Üj eljárást dolgozni tunk ki, amivel pontosabb I mérési eredményeket kapunk, j A cölöpökre nagy teher nehezedik, átlagosan 125 tonnát kell elbírniuk.

Ezen a szpmbaton nyolc, vanhatan zsaluztak, betonoztak, közülük hatvanan a központi iroda dolgozói. Bizony, elkél itt a segítség, hiszen amint azt* Karikás Istvántól, a munkahelyi főépítésvezetőtől megtudtuk, december 20-ig mintegy 800 mázsa betonacélt kell bedolgozniuk, összesen 1500 méter hosszú beton- gerendát elkészíteniük, s csak a zsaluzott terület nagysága háromezer négyzetméter. Nem hiányzik a városi összefogás sem, Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első titkára, aki végigjárta a kommunista műszak színhelyeit, elmondta, hogy a város üzemeiből minden héten hat szakmunkás segíti a betonszerelők munkáját, s ők is áldoznak a szabad idejükből, hogy minél előbb elkészülhessenek az alapok.

Ez nekünk való munka

A Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán 32-en dolgoztak. A többség: asszonyok, lányok, közöttük a vállalat pénzügyi osztályának alkalmazottai. Itt az Egy iskola — egy üzem mozgalomban társadalmi munkában készítettek zsibongót az udvaron, elegyengették a talajt és betonlapokkal fedték be a járdát A lapátot, . gereblyét forgató asszonyok közül a Dobó Katica szocialista brigád vezetője, Gárdonyi Lászlóné pénzügyi osztályvezető beszélt vállalásukról:

— Régóta vártunk erre az alkalomra. Brigádunk már elnyerte a bronzkoszorút, s az idén is két kommunista műszakot vállaltunk. Ez végre olyan munka, amiben mi is tudunk segíteni, valamennyi brigádtag eljött, s eddig még a tenyerünk sem tört fel.

Kistarcsán, a kórház építkezése nagy feladatot állít a vállalat elé: az épületeken kívüli közműveket, utakat építik, s a kórház melletti lakótelepen is lesz tennivalójuk bőven.

Rácz Jenő művezető elmondta, hogy valamennyi dolgozójuk eljött, hogy a motel és a műtő közötti vízvezeték próbanyomását előkészítsék, a belső parkoló útszegélyét elkészítsék. A külső parkolóban aknát ástak, a kazánház előtt

és az ivóvíz vezetékén szintén nyomáspróbához készülődtek. Keresi Demeter, lakatos, a Nógrád megyei Egy- házasdengelegen lakik, on. nét hozta be szombaton — mint máskor is — a vállalati busz. Reggel fél hatkor indult, este fél hatra ért haza. a tavaszi kommunista műszakon is részt vett brigádtársaival együtt.

Munkabér lakásépítésre

Budaörsön az épülő lakótelepen zuhogott a cölöpökre a Franki cölöpverő gép kalapácsa. Itt öt házat alapoznak a gödöllőiek, kettővel már elkészültek, a harmadikat elkezdték, s vállalták, hogy januárban valamennyit befejezik. Akkor jöhetnek a 43-as számú Építőipari Vállalat dolgozói.

Törökbálinton a szennyvíz- tisztító telep csatornáit építették tovább, és dolgoztak a rákoskeresztúri városközpont közművesítésén, az pbudai ipari övezet csatornázásán is. Csepelen az Erdősor úton alapcsatornát, a Fehérvári úti lakótelepen gázcsöveket fektettek. Hogyan foglalja össze a kommunista műszak eredményét a vállalat igazgatója, Vass Sándor?

— A kommunista szombatot, miként a tavaszi és a tavaly megrendezett kettő, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére szerveztük. Vállalatunk dolgozóinak 70 százaléka munkálkodott, hogy ezen a napon elérjük a mintegy másfél millió forintnyi termelési értéket. A műszak munkabérét, 150 ezer forintot, a vállalati lakásépítkezések támogatására és üdülőfejlesztésekre fordítjuk.

Betonozzák a gödöllői művelődési központ alapjait.

A gödöllői Munkácsy úti Petőfi Sándor általános iskola új szárnya mögött járdát építenek a Dobó Katica bronzkoszorús szocialista brigád tagjai.

Barcza Zsolt felvételei