Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

VfTykt w Kflmav 1977. OKTOBER 9., VASÁRNAP A hét kérdései és képei Varsó Moszkva — ENSZ — Belgrad Spanyol fejlemények — Brit egyensúly — Az Indira Gandhi-ellenes kampány célja Bangladesi puccsok és ellenpuccsok — Bhu!to-per Moszkva ünnepli az új szovjet Kalinyin sugárúton. gyalások eredményeként hely­reállították a dél-európai or­szágban Katalónia önrendelke­zését. A megegyezés értelmé­ben újra működhet a több év­százados múltra visszatekintő katalán politikai intézmény, a generalitat. A generalitat el­nöke a mindeddig száműzetés­ben élő Josep Tarradellas lesz. A katalán autonómia hely­reállítása kétségtelenül nagy eredmény. A tartomány lakói és politikai képviselőik hosszú évszázadokon át küzdöttek több-kevesebb sikerrel az ön- rendelkezésért. 1932-ben a köz­társaság a legszélesebb végre­hajtó jogkörrel ruházta fel a generálhatót, de a fasiszta diktatúra hatalomra jutásakor Franco eltörölte a katalán autonómiát. Most a liberalizá­lási folyamat részeként — a katalánok újra élhetnek auto­nóm jogaikkal. Nem hagyható azonban fi­gyelmen kívül, hogy Suarez kormányfőt nem csupán a li­beralizálás óhaja vezérelte a katalán játszmában. A tarto­mányban a júniusi parlamenti választásokon egyértelmű bal­oldali fölény mutatkozott meg. A kormányfő és a 78 éves kon­zervatív Tarradellas megegye­zése éppen azon alapult, hogy a befolyásos baloldalt háttérbe szorítsák. Ezért az agg politi­kus kormányában apolitikus technokraták kerültek túlsúly­ba. A katalán játszma persze még korántsem lefutott. Az min­denesere biztos, hogy hatással lesz a baszk tartományok kö­vetelte autonómia ügyére is. Ez utóbbival is összefüggésbe hozható a spanyol parlamenti pártok megegyezése az új am­nesztia törvényjavaslatban, amely lehetővé teszi a nemze­ti megbékélés meggyorsítását, egyben a gyakran szeparatis- tának minősített és elítélt baszk hazafiak felmentését is. A nemzeti megbékélés persze korántsem jelent osztálybékét: Madridban csütörtökön több mint 800 ezren tüntettek — a szakszervezet felhívására — a tömeges munkanélküliség, az infláció ellen. A gazdasági helyzet nyomta rá bélyegét a brit Munkáspárt e heti kongresszusára. miért volt a szokásos­nál BÉKÉSEBB A BRIGH­TON! HANGULAT? A kongresszus színhelye ez­úttal is Brighton volt, a han­gulat azonban a szokásosnál békésebb. A magyarázat egy­szerű: Nagy-Britannia lassacs­kán parlamenti választásokra készül, és ezt a választást kri­tikus jelentőségűnek Ítélik meg. Vagyis a kormányzó Munkás­pártnak egységet kellett de- montstrálnia a választók felé. Ezzel magyarázható, hogy a baloldal visszafogta bírálatát, s a kongresszus bizalmat sza­vazott a Callaghan-kormány gazdaságpolitikájának, bár azt is értésre adta: hatékonyabb cselekvést vár a gazdasági élet serkentésére és a munkanél­küliség csökkentésére. Való igaz, a kormány által felmutatható gazdasági sikerek elsősorban pénzügyi jellegűek, az inflációt megfékezték, a font árfolyama emelkedik, az arany- és valutatartalékok re­kordszinten vannak. Ugyanak­kor nem tudták csökkenteni az alkotmányt. Vényár és tűzijáték a óriási munkanélküliséget. Sőt, míg a dolgozók bére csak mér­sékelten nőtt, a nagy monopó­liumok rekordprofitra tettek szert. Ám ezt nem otthon ru­házzák be, hanem külföldre vi­szik vagy spekulációs célokra használják fel. Ez változatla­nul a brit nemzetgazdaság leg­nagyobb problémája. A balol­dal egyik képviselője így fog­lalta össze mondandóját: a tő­kés piacgazdálkodás módszerei képtelenek leküzdeni a válsá­got. A központi tervezés foko­zását sürgette, és azt, hogy erő­sítsék meg az állami szektort. Európa után tekintsük át egy másik kontinens legfonto­sabb eseményeit. Szinte egy időben érkeztek a növekvő po­litikai bizonytalanságot tanú­sító jelentések Indiából, Bang­ladeshi és Pakisztánból. MI TÖRTÉNIK DÉL-AZSIABAN? A szubkontinens kulcsorszá­gában, Indiában hétfőn hiva­tali visszaélések vádjával le­tartóztatták Indira Gandhi volt miniszterelnököt Később azon­ban birói döntés nyomán sza­badlábra helyezték. Ám egy, a hét végén érkezett jelentés ar­ról adott hírt, hogy a jelen­legi kormányzat változatlanul keresi Gandhi asszony perbe fogásának módozatait. Ha figyelembe vesszük, hogy a kormányzó Dzsanata Párt éppen azzal nyerhetett a par­lamenti választásokon, hogy a demokrácia helyreállítását ígérte, meglepőnek tűnhet ez a kisérlet. De csak látszatra. Az Indira Gandhi elleni kam­pány felszítását a Dzsanata jobbszárnya kezdeményezte: a cél nyilvánvalóan az, hogy az előző kormányzat politikájá­nak kárhoztatásával kíséreljék megerősíteni pozícióikat. A jobboldal törekvéseit más is jellemzi, így például a koráb­ban sem túl következetesen végrehajtott földreform meg­semmisítése, az állami szektor háttérbe szorítása. A kormány­zat nem tudott úrrá lenni az infláción, és növekszik a mun­kanélküliek amúgy is milliók­ban mérhető száma. Az indiai fejlemények nyil­vánvalóan hatnak a térség többi országában is, például Bangladesben. Itt — mint a hét elején kitudódott — kato­nai puccskísérletet hiúsítottak meg. A hivatalos közlés sze­rint a lázadók a néhai Mud- zsibur Rahman hívei vóltak. Ez az ország tulajdonképpen két éve puccsok és ellenpucs- csok hálójában vergődik, mi­közben egy lépéssel sem ju­tott előbbre irdatlan gondjai­nak felszámolásában. A túlol­dalon, vagyis Pakisztánban — képletesen szólva — a július­ban hatalomra került kato­náknak nem nagyon akaródzik visszaadni a hatalmat a polgá­ri politikusoknak. Az október 18-ra kitűzött választást bi­zonytalan időre elhalasztották, és ehelyett a korábbi kor­mányfő, Bhutto perét igyekez­nek előkészíteni. A volt mi­niszterelnök ellentmondásos politikai figura, de ellenfelei­vel szemben a gazdasági és társadalmi haladást testesítet­te meg. Politikai ellenlábasai főként szélsőséges muzulmá­nok, többségükben őskonzer- vatívok. Zalai István Januárra összehívták a LEMP második országos értekezletét A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának 9. plénumán, amely pénteken kezdte meg munkáját, Edward Gierek, a LEMP Központi Bi­zottságának első titkára előter­jesztette a Politikai Bizottság­nak A gazdálkodás nagyobb hatékonyságáért és a dolgozók szükségleteinek jobb kielégíté­séért címet viselő beszámolóját. A beszámolót ismertetve, Edward Gierek azt a javasla­tot terjesztette elő, hogy a jö­vő év januárjára hívják ösz- sze a Lengyel Egyesült Mun­káspárt második országos ér­tekezletét. A pártértekezleten — mondotta — a Politikai Bi­zottság részletesen beszámol a hetedik pártkongresszus hatá­rozatai megvalósításának je­lenlegi helyzetéről és az 1978 —1980-as évek fő feladatairól. A 70-es években elért gaz­dasági, társadalmi és kulturá­lis eredmények minőségileg új, magasabb szintre emelték Lengyelországot — mondotta Edward Gierek. Hangsúlyoz­ta azt is, hogy miután az élet bebizonyította, a hatodik és a hetedik pártkongresszuson ki­alakított irányvonal helyessé­gét, a párt a jövőben is kö­vetkezetesen folytatja ezt, megküzd a nehézségekkel. Ez utóbbiakról szólva a len­gyel pártvezető elmondotta, hogy az ország fejlődésének út­ján a megelőző ötéves terv be­fejező szakaszában új, előre nem látható problémák jelent­keztek, amelyeket elsősorban a világpiaci árak emelkedése és a cserearány romlása oko­zott a tőkésországokkal foly­tatott kereskedelemben. A né­hány év óta állandóan kedve­zőtlen időjárás is akadályozta a kitűzött mezőgazdasági fel­adatok teljesítését. Szükséges­sé vált az erőforrások és esz­közök átcsoportosítása abból a célból, hogy megvalósíthassuk legfontosabb társadalmi-gaz­dasági célkitűzéseinket. Az eltelt 9 hónap alatt ez a gazdaságpolitika ígéretes eredményeket hozott. Ugyan­akkor egyes területeken válto­zatlanul maradtak fenn nehéz­ségek, így például a tőkés­országokkal folytatott kereske­delemben, a tervfegyelemben, a hatékonyságban és a mező- gazdaságban. A Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának plénuma szombaton délben be­fejezte a Politikai Bizottság be­számolója feletti vitáját, és ha­tározatot fogadott el, ktUön határozatot hozva a második országos pártértekezlet össze­hívásáról. Állásfoglalások Géniről A Carter-kormány egyik magas rangú tisztviselője pén­teken New \ orkban kijelen­tette: mind az arab frontál- lamok, mind Izrael . elvben egyetértenek azzal, hogy de­cemberben hívják össze új­ból a genfi közel-keleti bé­kekonferenciát. Még nem tűz ­tek ki időpontot — fűzte hoz­zá —, s több hétbe telhet, amíg meghatározzad: az ér­tekezlet időrendi tervek Az Al Ahram kairói napi­lap szombaton hírül adta, hogy azokon a megbeszéléseken, amelyeket Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabaditási Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának elnöke Kairóban An­var Szadat egyiptomi állam­fővel és Hoszni Mubarak al- elnökkel folytatott, teljes né­zetazonosság mutatkozott a tárgyaló felek között és a kö­vetkező szakaszban várható fejleményekre felkészülve, át­fogóan egyeztették, az egyip­tomi—Palesztinái álláspontot. Iszmail Fahmi egyiptomi miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter legutóbbi meg­állapítása szerint a genfi kö­zel-keleti békekonferencia felújításának útjából elhárí­tották az akadályok zömét, s várható, hogy a konferencia társelnöke, a Szdvjetunió és az Egyesült Államok hamaro­san szétküldi az értekezletre szóló meghívókat. A lap közölte azt is, hogy Egyiptom elvben egyetért az Izrael által jóváhagyott ame­rikai munkaokmánnyal. Az Al Ahram New York-1 tudósítja megkérdezte Fahrnit, hogy lehet-e beszélni izraeli visszakozásról? Izrael rész­vétele a genfi konferencián önmagában véve is visszako­zás — válaszolta a külügy­miniszter. A lap végül egy meg nem nevezett hivatalos egyiptomi forrást idézett. E szerin* a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott a vég­leges rendezés legfontosabb elveiben, s egyetértés van ab­ban a tekintetben is. hogy mi­ként kell megteremteni a Pa­lesztinái államot, vagyis meg­valósítani a végcélt. Csak röviden... PIERRE POUJADE tábor­noknak, a kiemelkedő francia közéleti személyiségnek, a Franciaország—Szovjetunió Társaság vezetősége tagjának, a II. világháborúban nagy ér­demeket szerzett híres Nor­mandia—Nyeman légiezred egykori parancsnokának Pá­rizsban átnyújtották a Nem. zetközi Lenin-békedíjat. A MADRIDI MONCLOA- PALOTÁBAN, a miniszterel­nökség épületében megkezdő­dött Adolfo Suarez miniszter- elnök és a parlamentben kép­viselt spanyol politikai pártok vezetőinek kétnapos tanácsko­zása, amelyet a miniszterelnök hívott egybe, tekintettel az or­szág kényes gazdasági és poli­tikai helyzetére. A FRANCIA és az olasz kommunista párt elhatározta: közös bizottságot hoz létre a Franciaország és Olaszország közötti kapcsolatok fejlesztésé­nek előmozdítására. WALDHEIM ENSZ-főtitkár megbízottja valószínűleg Chi­lébe utazik, s tájékozódik 35 ember sorsáról, akit a DINA (a Pinochet-rezsim biztonsági szolgálata) letartóztatott, illet­ve, akik nyom nélkül eltűn- tek TÖMEGTÜNTETÉS zajlott le Űj-Delhiben, a rádió épülete előtt, tiltakozásul amiatt, hogy eltorzították az Indira Gandhi volt miniszterelnök letartózta­tása és szabadon bocsátása után szervezett megmozdulá­sokkal kapcsolatos híreket. A tüntetők megpróbáltak beha­tolni a rádió épületébe. A rendőrök könnygázbombákkal oszlatták szét a tömeget és Indira Gandhi 90 hívét őrizet­be vették. A SPANYOLORSZÁGI Guernicában szombaton terro­risták meggyilkolták Augusto Guillermo Unceta-Barrene- chea-t, Vizcaya baszk tarto­mány parlamentjének elnökét. Életét vesztette a politikus két testőre is, többen pedig súlyo­san megsebesültek. A KONZERVATÍV ERŐK szombaton reggel — izraeli tüzérség támogatásával — tü­zet zúdítottak a dél-libanoni Bint Dzsbeil-nél állomásozó baloldali és palesztin egysé­gekre. A tüzelés a délutáni órákban még tartott. A NYUGATNÉMET közvé­lemény a Liberation című pá­rizsi lap és az SDA svájci hír- ügynökség révén értesült ar­ról, hogy több mint kéthetes szünet után ismét jelentkez­tek Hanns Martin Schleyer el­rablói. Túszuk levélben sür­gette a nyugatnémet kormányt, hogy mielőbb döntsön a terro­risták követeléseiről. JÓSÉ LÓPEZ PORTILLO mexikói köztársasági elnök egyhetes hivatalos látogatásra Spanyolországba érkezett. A madridi repülőtéren I. János Károly spanyol király fogadta. A belgrádi ülésteremben a szovjet küldöttség tanulmányozza a találkozóról írt cikkeket. Üj-Delhiben letartóztatták, majd szabadlábra helyezték — óvadék ellenében — Indira Gandhi volt miniszterelnököt. A letartóztatás hírére több ezren gyűltek össze Gandhi-asszony háza előtt. A volt miniszterelnöknek a rendőrök megengedték, hogy rövid beszédet mondjon az egybegyűltek előtt. HÉTFŐ: megnyílt a Brit Munkáspárt kongresszusa. — Meg­hiúsított puccskísérlet Bangladesben. KEDD: megkezdődött a Leg/eJsőbb Tanács rendkívüli ülés­szaka Moszkvában. — 35 ország nagyköveti szintű találkozójá­nak nyitánya Belgrádban. — Terrorcselekmények Olaszország­ban. SZERDA: tárgyalások a Közel-Keletről New Yorkban és Washingtonban. CSÜTÖRTÖK: a politikai tisztogatás folytatására szólítottak fel Kínában a négyek bandája letartóztatásának első évforduló­ján. — Nyolcszázezer ember tüntetett Madridban. PÉNTEK: törvénybe iktatták az új szovjet alkotmányt. — Púja Frigyes felszólalása az ENSZ-közgyülés általános politikai vitájában. — Lezárult az első tanácskozási hét Belgrádban. Az elmúlt hét nemzetközi eseményei közül az első he­lyen érdemel említést a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka, amelyen megvitat­ták az ország új alkotmányá­nak tervezetét, és az elfogadott számos módosító indítvány be­illesztése után a képviselők jóváhagyták az ország új alap­törvényét. Mint Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke zárszavában hangsúlyozta, az új alkotmány a szocialista demokrácia elmé­lyítésének leghatékonyabb esz­köze. A záróülésen Vaszilij Kuznyecov személyében meg­választották a szovjet parla­ment elnökségének első elnök- helyettesét. Moszkván kívül New York­ra és Belgrádra figyelt a világ. New Yorkban folytatódott az ENSZ-közgyűlés általános po­litikai vitája, amelyben felszó­lalt Púja Frigyes, hazánk kül­ügyminisztere is. Azt emelte ki, hogy Magyarország nem­zetközi tevékenysége a béke és a biztonság megszilárdítására irányul. Belgrádban a hét végén le­zárult az európai biztonsági tanácskozás első szakasza. A nyilvános ülésen elhangzott felszólalásokból levonható az a következtetés, hogy megvan­nak a feltételek a konstruktív munkára. Más figyelemre méltó euró­pai eseményekről is érkeztek jelentések, így például a spa­nyolországi fejleményekről. MI A KATALÁN JÁTSZMA TÉTJE? Spanyolország újabb fontos lépést tett az egyébként min­den bizonnyal még sokáig ha­tó franeóista örökség felszá­molásának útján: a madridi kormányzat és a katalán po­litikusok közötti sorozatos tár­Puja Frigyes beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Tito jugoszláv párt- és államel­nök fogadta Enrlco Berlinguert, az Olasz Kommunista Párt főtitkárát. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents