Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
4 ZlZrtr ■4/$? V xsürfrm « 1977. OKTÓBER 22., SZOMBAT Borbándi János Pest megyében Szentendrén, a Felszabadulás lakótelepen. (Folytatás a 3. oldalról.) Kitért a városi tanács elnöke arra is, milyen gondok nehezítik a városrendezési terv következetes végrehajtását, így egyebek mellett a Szamárhegy csak részben földerített pincerendszere, ugyanakkor viszont örömmel közölhette, hogy folytatódik az intézményhálózat tervszerű bővítése. Borbándi János, akárcsak Vácott, itt is sokféle kérdéssel tette próbára vendéglátóit, s a válaszadás során hallhatott arról, milyen szorító gond az általános iskolai tanteremellátottság, hiszen negyvenhárom gyermekre jut a városban egy-egy tanterem. Szó esett arról is, miként vált, illetve válik kulturális központtá Szentendre, hogyan kínál az idelátogatóknak olyan gyűjteményegyüttest, amely lassan európai hírt szerez. Ez a gazdag kulturális kínálat mind nagyobb számban talál vevőkre, hiszen a hétvégeken 30—35 ezer ember fordul meg a városban, bár ez a modem kori s a szabad idő növekedésének köszönhető népvándorlás, nem mindenkor zajlik le fennakadások nélkül. Gondok vannak az éttermek, vendéglők befogadóképességével éppúgy, mint a szűk utcák okozta közlekedési helyzettel. Körséta a műemlék és az új városban A körülmények kényszerítő hatása is, a .megyei és a városi vezetés józan felismerést tükröző tervei is egyirányb3 hatnak, s erről a városnézés elején gyakorlati tapasztalatokat szerezhetett a Miniszter- tanács elnökhelyettese. A város vezetői ugyanis elsőként azt az új útszakaszt mutatták meg a vendégeknek, amely a Belső körút ideiglenes nevet viseli, s amelynek rendeltetése az egyre nagyobb forgalom átvezetése a városon úgy, hogy az megkerülje a műemléki magot. Hasonlóan az épülő úthoz, egyszerre szolgálja a város lakóinak és az idelátogatóknak az érdekeit az a nagy kereskedelmi centrum, amelyet ezt követően keresett fel a miniszterelnök- helyettes. A kétezer négyzet- méteres bevásárlóközpont valóban nevéhez illően kínálja a sokféle árut, s a kormány elnökhelyettesének kérdései nyomán az is kiderült, hogy folyamatosan növekszik az eladott áruk értéke, mind nagyobb keletje van a tartós fogyasztási cikkeknek, s azoknak a termékeknek, amelyek már nem tartoznak a napi felhasználás körébe, azaz élet- színvonal javulását bizonyítják. Bozsán Péter felvételei Üj otthonok, szép környezetben megült bokrai közé vitt ezután a város vendégeinek útja A Felszabadulás lakótelepen eddig 727 lakásba költözhettek be a boldog tulajdonosok, s mert sok közöttük a fiatal házas, így érthetően a játszótereken, az utcákon mindenütt gyermekekkel találkozhattak a vendégek. Az ifjúságtól néhány lépés már az idős nemzedékhez vezetett, annak egy sok próbát kiállt tagjához, Bella Mihály nyugdíjashoz. Szentendre díszpolgárának otthonába, ha rövid időre is, de belátogatott Borbándi János, s meleg hangú eszmecserét folytattak a házigazdával. A látogatás befejezéseként a Kovács Margit- kerámiagyüjteményt, majd a megyei művelődési központot kereste fel. A kormány elnök- helyettesének látogatása a késő délutáni órákban fejeződött be. M. O. Tanulóiskolából nevelőiskola FÓTI PÁRBESZÉD - KILENCEDSZER A párbeszéd — gondolatok szabad cseréje. Vita mindarról, ami gond egyénnek, közösségnek egyaránt. E cél jegyében rendezték meg kilenc esztendővel ezelőtt az első fóti párbeszédet. Azóta évről évre visszatérő hagyomány, hogy a Fóti ősz keretében egy-egy, sokakat foglalkoztató kérdésről rendeznek vitát. \ Kiterjesztett folyamat Az idei párbeszéd témája a közművelődési törvényből adódott: hogyan lehetne még szorosabbá tenni a közoktatás és közművelődés kapcsolatát. Erről beszélt vitaindítójában Tóth Albert, a váci járási párt- bizottság első titkára. Mint mondotta: az általános iskola célja a szocialista ember személyiségének megalapozása. Ez olyan nevelőiskolát kíván, amelynek alapozó funkciója kiszélesedik a hagyományos tanulóiskolához képest. Az új típusú intézményben az alapozás szerves része a folyamatos művelődés igényének, képességének kialakítása, a felkészítés a további tanulásra. Ezért az általános iskolai nevelési folyamatnak ki kell terjednie a tanórán túlra, feltétellé válik az iskola nyitottsága, az iskolán kívüli nevelési tényezők összehangolása. Az iskolák oktatási-nevelési céljaikat csak más kulturális intézményekkel együtt dolgozva érhetik el, ugyanakkor a közművelődési intézmények csak pedagógiai tevékenységük fokozásával, munkájuk színvonalának emelésével válhatnak alkalmassá az ifjúság nevelésében betöltött nélkülözhetetlen szerepük ellátására. Ez a gondolat vezette a váci járás vezetőit, amikor több, mint egy esztendővel ezelőtt — kísérletképpen a járás hat nagyközségében — szoros együttműködést alakítottak ki a települések közoktatási és közművelődési intézményei között. Feladatként azt szabták meg, hogy a közművelődés valamennyi intézménye egészítse ki az iskolában tanult ismereteket, tegye lehetővé a művelődés folytonosságát, folyamatosságát. A hat település közül az egyik éppen Főt volt. Még egymás mellett Az elmúlt év ilyen irányú munkájáról, tapasztalatairól szóltak a párbeszéd résztvevői. Dr. Székely Lajos egyetemi tanár, a Fáy—Vörösmarty Társaság elnöke hangsúlyozta: bár van előrelépés a kapcsolatok erősítésében, rendszeres közös programja azonban máig sincs a három iskolának és a művelődési háznak. Az iskolák „csak” használják a művelődési ház termeit, de oktató-nevelő programot előre ott nem terveznek. Így még csak egymás mellett haladnak, de nem lépnek egyszerre. Ám hogy ez az egymás mellett haladás jó irányú, egyre több példa igazolja. Mind gyakoribbak az iskolai szakköri foglalkozások a művelődési házban. Az 1-es számú iskola kamarakórusa a hiűvelődési házban tartja próbáit. A könyvtárban mind többször rendeznek irodalom- és osztályfőnöki órákat. A mozi havonta egyszer az iskolai tananyaghoz kapcsolódó filmeket vetít, a diákok számára. A kezdet tehát biztató, a folytatást azonban gyorsítani kell. Horváth Lajos tanár a felnőttoktatás jelentőségéről beszélt. Mint mondotta, az elmúlt tizenöt esztendő alatt csaknem négyszázan szereztek általános iskolai bizonyítványt a dolgozók iskolájában. Ez dicséretes törekvés, ám a gyorsabb előrelépés érdekében — jelenleg még mintegy hatszáz fóti lakos nem végezte el az általános iskolát — hatékonyabb összefogásra van szükség. Az igények szerint is Seben Géza iskolaigazgató, dr. Földi Pálné könyvtárvezető és Adámy József pedagógus arról beszélt a tanácskozáson, hogy a jelenleginél jobban ismerni kellene az igényeket. Bár megkísérelték az igények felmérését, a beérkezett információk nagy része semmitmondó volt, azokból komoly következtetéseket levonni nem lehetett. Egy alapos igényfelmérésre azért is szükség lenne, hangoztatták, mert ma már nem lehet mindenkit egyaránt érdeklő kulturális programokat, foglalkozásokat szervezni, sokkal eredményesebb, ha egy-egy program egy-egy réteg igényeihez igazodik. Nagy vitát kavart dr. Székely Lajosnak az a véleménye, miszerint a nagyközség kulturális élete elsősorban a Fóti ősz valóban gazdag és sok színű programjaira korlátozódik, az esztendő más időszakaiban ennél lényegesen „csendesebb” a község élete. Katona Béla, a művelődési ház igazgatója és Cinkota Imréné, a tanács művelődési felügyelője példák hosszú sorával bizonyította, hogy nemcsak szeptember— A Nagy Október tiszteletére Emlékülés a Pest megyei oktatási igazgatóságon Az MSZMP Pest megyei bizottságának oktatási igazgatósága és a TIT Pest megyei szervezete emlékülést tartott tegnap a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére, Budapesten az oktatási igazgatóság épületében. Az ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Barát Endre, a Pest megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője, Göndics Zoltán, az oktatási igazgatóság igazgatója, Matók Lajos, a szentendrei járási pártbizottság első titkára, ^ az oktatási igazgatóság tanára, Papp Miklós, az oktatási igazgatóság tanszékvezető tanára és dr. Maróti Mihály, a TIT Pest megyei szervezetének elnöke. A megnyitó Megnyitó beszédet Barát Endre mondott. Méltatta a Nagy Október világtörténelmi jelentőségét, azt a szerepet, amit a Szovjetunió tölt be megalakulása óta a békéért folytatott I Barát Endre megnyitóbeszédét mondja. Mellette balról Matók Lajos, jobbról Göndics Zoltán. Nagy Iván felvételei harcban, a szocialista világ- rendszer kialakulásában. Többek között hangsúlyozta: Ez az évforduló nagy ünnepe a szovjet népnek, de ünnepe minden kommunistának, a nemzetközi munkásmozgalomAz emlékülés hallgatósága. október hangos a programoktól, de az év többi hónapjaiban is — igaz, nem olyan látványos — szorgos munka folyik a művelődési házban, a könyvtárban és a klubkönyvtárban egyaránt. Ez a hétköznapi munka, hangsúlyozták, teremti meg, hogy az esztendő két hónapjában ne csak a helybeliek, hanem az egész megye is Fótra figyeljen. Gabnai Sándor, a Generál önálló Építőipari Közös Vállalkozás főkönyvelője a két népművelővel értett egyet. Mint mondotta: a kulturális élet értékelésénél figyelembe kell venni azt a közművelődési munkát is, amely a nagyközség üzemeiben, vállalatainál folyik egész esztendőben. Azt például, hogy a közelmúltban rendezett szocialista brigádvetélkedőn kiemelkedően szerepeltek a vállalat csapatai, annak is köszönhető, hogy a brigádokat pedagógusok készítették fel a vetélkedőre. Az összefogás ereje Az összefogás jelentőségét méltatta Tóth Sándor, a nagyközség tanácsának elnöke is. Mint mondotta, a település gazdasági egységei egy esztendő alatt mintegy kétszázezer forinttal járultak hozzá a művelődési ház, az iskolák és a sportkör támogatásához. E rendszeres támogatáson felül alkalmanként is igen hathatós nak, mindenkinek, aki érdekelt a kizsákmányolás felszámolásában, az emberi szabadság kivívásában. Kiemelte, hogy a Nagy Okr tóber eszméi ma már meggyökeresedtek a magyar nép mindennapjaiban, meghatározzák gondolkodásunkat, cselekedeteinket. Az azonosulás tettekben jut kifejezésre. A jubileumi munka versenybe bekapcsolódott munkás, paraszt, értelmiségi kollektívák Pest megyében a legemberibbet, az alkotó munkát kötik össze október eszméivel. Sor kerül egy sereg új ipari beruházás, kereskedelmi, egészségügyi és művelődési, szociális intézmény avatására. A tudományos tanácskozások, konferenciák sora törekszik a megyében is a szocialista fejlődés törvényeinek minél szélesebb, részletesebb feltárására, azoknak a törvényszerűségeknek ismertetésére, alkalmazásuk vizsgálatára, amelyeket a világ első szocialista társadalma, a Szovjetunió már élő példával igazolt. A referátum A jubileumi ünnepségsorozat egyik jelentős eseménye volt a tegnapi emlékülés is. A megnyitó után Papp Miklós, az oktatási igazgatóság tanszékvezető tanára tartott referátumot A Nagy Október és történelmi jelentősége korunkban címmel. Röviden érintette a forradalom történelmi előzményeit, azt a folyamatot, ami a fegyveres felkeléshez, majd az új korszakot nyitó győzelemhez vezetett. Az oroszországi proletariátus forradalmának történelmi jelentőségét elsődlegesen az adja — mondotta —, hogy a világimperializmus láncának egysége megszakadt. Oroszország népei a kor legnagyobb feladatára, történelmi küldetésre vállalkoztak: a termelési viszonyok, az élet, a gondolkodás szocializmusát megteremteni. A szovjethatalom első intézkedései, a békéről és a földről szóló dekrétumok nemcsak e hatalom proletár jellegét igazolták, hanem forradalmasító hatással is voltak a nemzetközi proletariátusra. A Nagy Október gyakorlatban bizonyította Marx, Engels, Lenin elméleti tanításait. A referátum kiemelte, hogy a győzelem óta eltelt 60 év is alátámasztja Lenin igazát: ... forradalmunk egyes alapvető vonásai nem helyi, nem különlegesen nemzeti, nem csupán orosz, hanem nemzetközi érvényűek. Szólt Papp Miklós a forradalom győzelmének korabeli visszhangjáról, hatásáról a magyar munkásmozgalomban. Utalt arra, hogy a kor haladó elméi egyre jobban látták a szovjethatalom magasabbren- dűségét minden korábbi hatalommal szemben. És hiába mondta Stimson amerikai külügyminiszter 1932-ben, hogy évszázadok is elmúlnak, de Amerika nem ismeri el a Szovjetuniót. A haladó világ hirdeti a megmásíthatatlan tényt: a Szovjetunió létezik, boldog, hatalmas iparral, jelentős mezőgazdasággal rendelkező nagyhatalommá vált. A korreferátumok Az ünnepi emlékülés nyitó előadását öt korreferátum követte: A szovjet gazdaság 60 évéről dr. Radics Ferenc kandidátus, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődéséről dr. Kerékgyártó György kandidátus, a szovjet társadalom osztálystruktúrájának alakulásáról és fejlődésének tendenciáiról dr. Benedek Sándor kandidátus, az oktatási igazgatóság igazgatóhelyettese, az októberi forradalom és a szocialista kultúra kapcsolatáról dr. Vonsik Gyula kandidátus, a magyar—szovjet tudományos kapcsolatok alakulásáról dr. Csighy Tibor kandidátus, a TIT mezőgazdasági választmányának tagja tartott előadást. B. L Elméleti konferencia segítséget nyújtanak, mint legutóbb a MAFILM fóti telepe, amely mintegy ötvenezer forint értékben hozta rendbe a művelődési ház színpadát. Az eredményesebb munka érdekében a jövőben tovább kell erősíteni a már meglevő jó kapcsolatokat. Hasznát a nagyközség egész lakossága élvezi majd. Prukncr Pál A Külügyminisztérium és az MSZMP külügyminisztériumi bizottsága, valamint a Szovjetunió budapesti nagykövetsége és a Szovjetunió Kommunista Pártjának a nagy- követség mellett működő bizottsága, pénteken elméleti konferenciát rendezett a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, az emberiség történelmi fordulópontja címmel. A két főreferátumot Roska István külügyminiszter-helyettes, illetve V. J. Pavlov szovjet nagykövet tartotta. Részt vett a konferencián Púja Frigyes külügyminiszter és Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője is.
