Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-22 / 249. szám

1977. OKTÓBER 22., SZOMBAT sxMá Rövidesen nyitnak A közeljövőben átadják Szentendrén az új gyógyszertárat a lakosságnak. Képünkön már a takarító brigád tisztítja az *j berendezést. Tésztavágó kislány, koporsószög Incidens az áruházban A téma ezúttal nem az ut­cán hevert, hanem a szentend­rei bevásárlóközpont ABC- áruházában. Panaszlevelet kap. tünk Regős Ágostonná szent­endrei olvasónktól, akinek hús­vásárlás közben heves vitája támadt az elárusítóval. Az asz- szony öt szelet rövidkarajt óhajtott vásárolni és a levél tanúsága szerint arra kérte az eladót, ne a csontos végéből kezdje szeletelni a húst, ha­nem a másikból. Az eladó er­re azt válaszolta, nem va­gyok én tésztavágó kislány, hogy onnan kezdjem. Szó szót követett, durvaságokat vágtak egymás fejéhez a vita hevében. Természetesen ma már na­gyon nehéz rekonstruálni a történteket. A vásárló elkövet, te azt a hibát, hogy nem keres­te fel az üzletvezetőt, és nem tisztázták akkor, ott a dolgot. Mit lát a tanuló A panaszos levél birtokában felkerestük Adamsz Józsefet, az áruház igazgatóját. Amíg az irodában várakozunk rá, Farkas Ferencné, a helyettese is elolvassa a levelet. Csóválja a fejét: — Ezek valóban hen­tesre jellemző megjegyzések — mondja, aztán arról szól, mi­lyen sokszor megbeszélték már, hogy a vevőkkel szemben min­dig udvariasnak kell lenni, de hát, de hát . . . Sajnálom, hogy akkor nem tudtam a vá­sárlóval beszélni, nem fordult hozzám panaszával. Sérelmét azonnal orvosoltuk volna. Ma reggel is munkaértekezletet tartottunk. Az udvarias ki­szolgálás éppúgy szóba került, mint a munkaverseny során tett felajánlásaink teljesítése. Áruházunk tanbolt, tehát szak­munkástanuló-képzés is fo­lyik nálunk, nem mindegy, ho­gyan dolgozunk, mit látnak tőlünk a gyerekek, a leendő kereskedők. Beszéltünk Hagymást István eladóval is, aki az eset fősze­replője volt. — Nagyon sokan voltak az üzletben — mondja. — A ked­ves vevő a karaj közepét akar­ta, de hát csak a széliből lehet szeletelni. Aztán valamelyik eladó állítólag néhány fillér­rel többet számolt az asszony­nak, ezért aztán egészen durva kifejezéseket vágott a fejünk­höz. Azt mondta, vegyünk ma­gunknak koporsószöget. Hát, persze, ha a vevő kiabál, ben­nünk is felmegy a pumpa. „Elnézését kérem" Levélírónk Karácsony Fe- rencre, az ajtónál álló dolgo­zóra is hivatkozott, aki állító­lag hallotta a szóváltást. Vele is beszéltünk. — Mindketten hangoskodtak, de, hogy ki kinek mit mondott, nem tudom. Amikor kifelé ment az asszony, szóltam ne­ki, hogy miért nem fordul a vezetőhöz, de aztán mégis el­ment. * Adamsz József, boltigazgató: — Felírom a vásárló lakcí­mét, és személyesen felkere­sem, megbeszélve vele a tör­ténteket, szíves elnézését ké­rem. Hétfőtől jubileumi műszakot tartanak az ABC-áruházban. Vállalásaik közt fontos fontos szerepet játszik majd az udva­riasság. Bízzunk abban, hogy Adamsz Józsefnek nem kell több vevőt felkeresnie, sem a jubileumi műszak alatt, sem pedig később. BiSápi | > \ y o . W. ‘ . *'V>.v -•: * . -T § 14 I A BÉSZKÜ Budakalásziéi Szolgáltatóház, iskola, lakás Munkaerőgondok miatt lassúbb a kivitelezés A Budakalászi Nagyközségi Tanács Költségvetési Üzemét, vagy ahogyan jobban ismerik, a BÉSZKÜ-t, gyakran emle­getik a szentendrei járásban. A pomáziak most például nem túl nagy lelkesedéssel, mivel az ifjúsági ház építésé­hez késve kezdett hozzá, las­sú az építési ütem és biztosan elhúzódik majd az építkezés, mondják. A Szentendrei Szol­gáltató és Ipari Szövetkezet vezetői viszont dicsérik a BÉSZKÜ-t, mert határidőre felépítette a szolgáltatóházat, nyithat­nak az üzletek. Az idei munkáról és az épít­kezéseket nehezítő gondokról Faragó János igazgatótól kér­tünk felvilágosítást. — Egyetlen statisztikai adat elárulja, milyen nehéz hely­zetben vagyunk — mondja Faragó János —, az állandó munkaerőhiány miatt. A ter­vezett 340 helyett csak 260 dolgozója van az üzemnek, te­hát 80 ember hiányzik. Ezen­kívül nem lehet cementet kapni, emiatt sem tudunk fo­lyamatosan dolgozni, alapozni. — Az idei munkáink közül a legtöbb gondot a szentend­rei szolgáltatóház építése okozta. Szerkezetileg nehéz, bonyolult munka, és nagyon kevés volt a felvonulási hely a régi, műemlék jellegű há­zak közt. — Budakalászon négy isko­lai tantermet építettünk, most októberben adjuk át a poli­technikai műhelyt, a kert rendezését pedig november elején befejezzük. A Szentendrei úton négy lakás épül nagy családo­soknak, és megkezdtük egy új, nyolc­tantermes iskola alapozását. Ez tizenkétmillió forintos be­ruházás. Az idén az alapokat rakjuk le, de sajnos a talaj nagyon laza szerkezetű'és sok műszaki problémát jelent. — Pomázon a Pest megyei Ifjúságvédő Intézetben még az idén átadjuk az új, korszerű, központi fűtéssel ellátott épü­letet, amelyben éttermet, konyhát, különböző szociális helyiségeket építettünk. Ez a beruházás 7,2 millió forintba kerül. Megkezdtük a pomázi if­júsági ház építését. Hosszú ideig nem találtak ki­vitelezőt a pomáziak, de a kü­lönböző tervegyeztetési és munkaerőgondok miatt a kez­JEGYZET Bölény utca Boldogtanyán A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbb ut­cákat nevezett el. Az egyiknek a Bölény nevet adta. Olvasom az előterjesztésben, hogy az ut­cák elnevezésénél figyelembe vették — jól tessék figyelni! — a lakossági javaslatokat, az utak fekvését, az adott város­rész jellegét, valamint a me­gyei művelődési központ ja­vaslatát. Igaz, a Bölény utca a Bol­dogtanyán van és mindössze 100 méter hosszú, négy méter széles kiépítetlen földút, de hát akkor is. Miért éppen bö­lény a névadó? Honnét az öt­let? Ki javasolta a bölényt? Talán valamelyik szentendrei állatszerető polgár vagy a művelődési központ szakem­bere? Vagy azért lett Bölény utca, mert a névadók úgy gondolták, azon a százméte­res földúton elfér egy kisebb bölénycsorda és beleillik a vá­JURMICS LÁSZLÓ: é^áte a It éjijén HOMMAGE SZENTENDRE Elül a szél, mely szüntelen Nyugatról tart Kelet felé, a pilla-csönd után a táj, mint óriás színházterem, megtelik tücsökcirpeléssel... A Macskalyuk felett az ég szürkéből vérvörösre vált, a Kőhegy arca elborul, tűnődő ősi őrszemünk nehéz feje aludni vágy Hunyorgó otthon-csillagok üzennek fel, itthon vagyok, enyém e tündér Endre-zúg, e roppant élet-takaró — két város-munkanap között.. A Skanzen névvel illetett újjászült, ódon-ófalu felvette esti gyöngysorát: piros fények úsznak alant, motorcsodák, kis otthonok Fenn béke van, a kert pihen, egy ősz-barack hullásra kész, a tornácon még döngicsél egy munkásméh, a rezzenet mint könnyű áram — átszalad .. Elszunnyad kasza- kapanyél, az izmok és az idegek, akár a szerszám, nyugszanak A házból gyönge moccanat jelzi, hogy érik már az éj A cinke és a seregély osztozik érett fürtökön, ha mozdulok, tán rebbenés: „közel a csősz!” — csivit-kiált, a két kis tolvaj elsuhan... A távolban két cérnaszál, villanybogár kúszik tova, eléri egymást, összefoly és ismét kétfelé halad — közeledik egy állomás Fémkattanás, a földi gond felúszik a hegyoldalon: a nagyvilágnak hírei gubancolt hanghullám-csomók: __tárgyalások ... neutronok... As ztalszedés, minden sötét — a tányérhold felhőbe vész, a réseken leselkedik — a Pilis tüllbe öltözött — hát álmosan továbbgurul Egy gépmadár vonul felül, Keletről tart Nyugat felé, siet, előtte jár á Nap, majd hajnalban találkozunk — az álom addig eltakar.., rosképbe? Na de hol van bö­lény Szentendrén? Nézem a lexikonokat. Bár­melyiket ütöm fel, mind azt írja, ritka állatfaj. Magyaror­szágon nincs belőlük egy sem, olyannyira, hogy az utóbbi öt- ven-hatvan évben szerintem nálunk sokféle állatra vadász­tak, de bölényre nem. A leg­öregebb szentendrei vadászok sem emlékezhetnek ilyesmire! Akkor kinek jutott eszébe? Miért nem Kenguru utca lett? Mert szerintem kengurunk sincs. Ráadásul nekem az utóbbi szimpatikusabb, erszé­nyéről mindig a takarékosság jut az eszembe. Vagy ott van a strucc, az elefánt, a kakadu, no, meg az oroszlán, az álla­tok királya! Róla miért nem neveztek el utcát? Persze Nyúl utca, az van! Nem tudom, az utcaelneve­zéseknél milyen szempontok alapján rangsorolják az állat­világ jeles képviselőit, de sze­retném az illetékesek figyel­mét felhívni: egy csomó fon­tos háziállatról még nem ne­veztek el utcát Szentendrén. Gondolom, az utcák név­jegyzékéből kimaradt állatok kutyául érzik magukat, mert lóvá tették őket, nem kerültek fel a listára. Bizonyára irigy­kednek a bölényre és szidják úton-útfélen. Hírek © A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évforduló­jára való készülődés jegyében a szentendrei járási KISZ-bi- zottság és úttörőelnökség az MHSZ és a munkásőrség köz­reműködésével A Téli Palota ostroma címmel harci játékot rendez a járás fiataljainak. A játék keretéül a Téli Palota bevételének története szolgál. A játék színhelye: Kevély- nyereg. © Jól sikerült játékvásárt rendezett óvodák, bölcsődék részére Szentendrén a 125. számú iparcikkbolt. Az árle­szállítás harmincszázalékos volt. A budapesti példát kö­vetve, a bolt a közeljövőben kezdvezményes babakocsi­vásárt is tervez. dés időpontja is elhúzódott. Ennél a 15 millió forintos be­ruházásból az idén az alapo­zási munkákkal végzünk. — A jövő évi tervünkből két feladatot emelek ki: Cso- bánkán hat lakást építünk nagy családosoknak, Buda­kalászon pedig egy népboltot. Jelentős támogatást, kétmillió forintot kapunk a megyei ta­nácstól, munkánkat könnyítő­gyorsító építőipari gépeket vásárolunk a pénzen — mon­dotta befejezésül Faragó Jó­Szálló lányoknak Budakalászon a Lenfonó és Szövőipari Vállalat hatszintes leányszállása 1978. május 15- re készül el. A szerkezeti be­tonozás már elkészült, jelenleg a tetőszerkezeten és a hom­lokzati panelek szerelésén dol­gozik a KIPSZER öt szocialista brigádja. VISEGRADON Közös program — községfejlesztésre Visegrádon héttagú községi pártvezetőség irányítja a há­rom alapszervezetbe tömö­rült kommunistákat. Az el­múlt héten vizsgálták meg a cselekvési program időará­nyos teljesítését, azt, hogy mi valósult meg az év elején pa­pírra vetett tervekből, elkép­zelésekből, és mit kell még tenni december végéig. A pártvezetőség titkára^ Fieszl Béla, az Országos Műemléki Felügyelőség visegrádi részle­gének építésvezetője. Nagyon nehéz őt a munkahelyén meg­találni, hiszen Visegrádi ól Rác. kévéig dolgoznak emberei ezért szinte állandóan úton van, a munkahelyeket járja. Most két utazás között a pártvezetőség cselekvési prog­ramjáról és a tennivalókról beszélgetünk. A lakosság támogatásával A községi pártszervezetben a tanács, az oktatási és egyéb intézmények kommunistái te­vékenykednek, valamint a nyugdíjban levők. Külön párt- alapszervezete van az OMF visegrádi építésvezetőségének valamint a Fővárosi Kórház­nak. A visegrádi székhelyű Pilisi Állami Parkerdőgazda­ság pártszervezete nem hoz­zánk, hanem közvetlenül a járási pártbizottsághoz tarto­zik. — Hogyan teljesítik a cse­lekvési program feladatait? — Ez a második cselekvési programunk. Tavaly csinál­tuk az elsőt. Az idei már jó­val tartalmasabb, élettelibb. Jónak tartjuk a program alap­ján történő munkálkodást. Ügy érezzük, a kitűzött feladatok jelentős részét sikerül megva­lósítani, a lakosságnak a kö­zös célokért végzett társadal­mi munkája is több lesz, mint tavaly. KRESZ-parkot építet­tek, virágot, facsemetét ültet­tek. A bölcsőde, az óvoda pat- ronálására egy-egy üzemet kértünk fel és a szocialista brigádok, valamint a helybeli kisiparosok nagyon sokat se­gítenek. Megnyílt a strand­fürdő, átadtunk tíz állami la­kást és a fellegvár felújításá- sának az ütemét is időarányo­san tartják a kivitelezők. A kőtár, a palota nyugati részé­nek falkonzerválása is a ter­vek szerint folyik, jövőre eze­ket már a közönség is meg­tekintheti. Társa sházakció Már többször írtunk arról, hogy a községi pártvezetőség kezdeményezése alapján a fejlesztési tervek egyeztetésé­re koordináló bizottságot hoz­tak létre, melyben helyet kap­tak a község vezetőin kívül az érdekelt vállalatok, intézmé­nyek képviselői is. A bizottság munkája hasznosnak bizo­nyult. A tanács összeállította az öt évre szóló fejlesztési tervet, amiben már bent fog­laltának az érdekelt vállala­tok, intézmények elképzelései is. Fieszl Béla a jó gyakorlat­ra példát is mondott. A mú­zeumnál két és fél millió fo­rintért szennyvízderítőt akar­tak építeni. Ä községet úgyis csatornázzák, megszületett a javaslat, tegyék a pénzt a kö­zös kalapba. Elvben már meg is egyeztek. — Milyen gondjaik vannak? — A cselekvési program-,, ban célul tűztük ki: jó lenne, ha az üzemekben dolgozók hatvan-hetven százaléka szo­cialista brigádokba tömörülne. Sokat fáradoztunk ezen, de az eredmény kisebb arányú. Nem épül az új múzeum, még min­dig nem találtak generálkivi­telezőt, holott ebben az öt­éves tervben 27 millió forint jut erre a célra. Sok a Víseg- rádon letelepülni szándékozó ember, ezért az OTP-vel közö­sen társasház akciót indítot­tunk. Huszonnégyen jelentkez­tek. Az okoz gondot, hogy a kiszemelt terület magánkéz­ben van, az OTP kevésnek tartja a jelentkezők létszá­mát, nem éri meg neki meg­vásárolni a területet. Ha az OTP nem hajlandó erre, fel­tétlenül meg kell találni a módját, hogy, mondjuk, a he­lyi tanács vegye meg a földet. — Közös fenntartásba sze­rettük volna adni a községi művelődési házat. Sajnos, nem ment. Az épület nagyon rossz állapotban van, leszakadtak a födémek, a különböző veze­tékrendszereket, a fűtést kor­szerűsíteni kéne, a felújítás összege olyan nagy, hogy a támogató vállalatok nem tud­ják kifizetni. Tiltakozó gyű'ések A Szentendrei Ipari Szö­vetkezet részlegeinek dolgozói gyűléseken tiltakoztak a neut­ronbomba alkalmazása ellen. A dolgozók táviratot juttattak el az Országos Béketanácshoz, amelyben felháborodásukat fejezték ki az amerikai kor­mány és az amerikai kong­resszus szélsőséges elemeinek a neutronbomba tömeges al­kalmazására szőtt tervei el­len, amelyekkel életünket, bé­kés építőmunkánkat veszé­lyeztetik. Az oldalt írta: Kiss György Mihály Fotó: Nagy Iván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents