Pest Megyi Hírlap, 1977. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-22 / 249. szám
PEST VE GYSI &77. OKTOBER 22., SZOMBAT Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Az infrastruktúrát a lehetőségekhez és a szükségletekhez igazítva tervszerűbben kell fejleszteni, különösen a termeléshez közvetlenül kapcso- lódó területein fontos megszüntetni viszonylagos elmaradottságát. A lehetőségeinkkel összhangban, a társadalmigazdasági igények figyelembevételével kell fejleszteni a nem termelő infrastruktúrát, s javítani a meglévő létesítmények kihasználását. c) A külgazdasági kapcso-: latok növekvő szerepe megköveteli a termelési szerkezet, valamint a nemzetközi gazdasági együttműködési és a külkereskedelmi tevékenység összehangolt fejlesztését. Mind több fejlesztési cél kialakításában meghatározóvá válnak a külgazdasági szempontok. A gazdaságos export erőteljes növelése megköveteli, hogy szelektív iparpolitikával elsősorban a kivitelben jelentős szerepet játszó, versenyképes termelőágakat fejlesszük, és számottevően növeljük a magas feldolgozott- ságú termékek arányát Népgazdaságunk importigénye tovább nő. Behozatalunkban mind nagyobb részt kell képviselniük a korszerű technikának, berendezéseknek és szellemi termékeknek, a produktív alkatrészeknek, vala. mint egyes, a hatékonyságjavítását szolgáló anyagoknak. Fokozott figyelmet szükséges fordítani az importtal való takarékosságra, a gazdaságos Importhelyettesítésre. d) Az ipar szerkezetén belül az alapanyaggyártó és a kitermelő iparágak, valamint a feldolgozó iparágak arányát az egyes gyártási ágak gazdaságosságának, versenyképességének és fejlesztési lehetőségeinek mérlegelése alapján kell kialakítani. Az energiagazdálkodásban távlatilag a leggazdaságosabb, s ugyanakkor reálisan megvalósítható energiastruktúra kialakítására kell törekedni. A fejlesztéseknél előnyben kell részesíteni a kevésbé energia- igényes területeket, az energiát megtakarító megoldásokat, és erőteljesebben kell folytatni az energiafogyasztás racionalizálását. Fontos feladat szénvagyonunk és szénhidrogén-készleteink további kutatása, feltárása és jobb hasznosítása A villamos energia nagyobb teret kap a szükségletek kielégítésében, termelésének növekményét a gazdaságosan kitermelhető hazai szénre és az atomenergia-bázisra kell alapozni. Az alumíniumipart a folyamatban levő központi programoknak megfelelően kell fejleszteni. Alapvető feladat a hazai bauxitvagyon hatékony felhasználásával a népgazdaság alumínium-igényének kielégítése. Ezen a bázison kell a tartós és gazdaságos exportot megvalósítani a műszaki és tudományos kapacitásokat továbbfejleszteni és figyelmet kell fordítani a szellemi termékek exportjára is. A kohászat fejlesztésében fő követelmény a minőséget javító szerkezetváltozás, a magasabb értékű kohászati termékek arányának növelése. A hazai adottságoknak és lehetőségeknek hosszú távon is olyan iparszerkezet felel meg, amelyben meghatározó a feldolgozóipar. A gépiparnak döntő szerepe van a gazdasági fejlődésben, a külgazdasági egyensúly távlati megalapozásában. Előnyben kell részesíteni és kiemelten fejleszteni azokat a gyártási ágakat, amelyek már ma is gazdaságos és versenyképes exportárualapot biztosítanak, termelésük, valamint tudományos és műszaki fejlesztési hátterük eléri vagy megközelíti a nemzetközi színvonalat. A gépipar fejlesztésének kulcskérdése a kifogástalan minőségű és széles körben felhasználható előgyártmá- nyok, alkatrészek és részegységek hazai gyártásának és külkereskedelmi forgalmának növelése. A génipar termelési szerkezetének átalakítása erőteljes szelekciót követel, és az erőforrások ehhez igazodó elosztását igényli. Az export fokozása nagymértékben a külkereskedelmi tevékenységen, a korszerű piaci munkán és a jól szervezett szolgáltatásokon múlik. A vegyiparban olyan fejlesztési irányokat kell kialakítani, amelyek megfelelő arányt biztosítanak az ország anyagellátását megalapozó gyártási ágak és a nagy hatékonyságú, közbenső és kész vegyipari termékeket előállító gyártási ágak fejlesztése között. A vegyipart szelektíven, a szocialista nemzetközi munkamegosztásra alapozva kell fejleszteni. A könnyűipar rekonstruk-» cióját a megnövekedett strukturális és minőségi követelményeknek alárendelten kell folytatni. A textil- és ruházati iparban tovább kell növelni a korszerű, jó minőségű, jól értékesíthető termékek arányát. A tömegáruk és a textilipari félkésztermékek területén jobban kell támaszkodni az importlehetőségek feltárására és kihasználására. A könnyűipar többi ágának termékei iránti szükségletet nagyobbrészt hazai termelésből célszerű kielégíteni. Ennek érdekében a technológiai korszerűsítéseket és kapacitásbővítéseket — létszámnövekedés nélkül — a fogyasztási struktúra várható változásához kell igazítani. e) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek termelésére hazánkban kedvezőek a feltételek. Ezért a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart a jövőben is összehangoltan, dinamikusan kell fejleszteni. A mezőgazdaság korszerű technikán alapuló nagyüzemi fejlesztésében már az elmúlt években is kiemelkedő eredményeket értünk el. A búza és a kukorica termésátlagai, a baromfitenyésztés eredményei megfelelnek a nemzetközi élvonalnak. Ezeknek az eredményeknek a tartóssá tétele és" továbbj növelése mellett más ágazatokban is megvannak az adottságaink a hozamok emelésére. A növénytermesztésben elért eredményekre alapozva hosszabb távon az állattenyésztés jelenleginél gyorsabb ütemű fejlesztése indokolt. Adottságaink kedvezőek ahhoz, hogy szemes terményt és növekvő mértékben húst, húsipari termékeket exportáljunk. A hazai fogyasztás és a külföldi piac igényeinek megfelelően a mezőgazdasági termékek magasabb fokú feldolgozására kell törekedni. Ez-' zel összhangban növelni kell a tároló- és hűtőteret, valamint a feldolgozóipari kapacitást f) A műszaki fejlesztés a gazdasági előrehaladásnak, a világpiaci versenyképesség növelésének központi kérdése. A tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet jobban összhangba kell hozni a termelési szerkezet fejlesztési céljaival, és a kutatókapacitásokat koncentráltan kell felhasználni. Növelni kell a kutatások eredményességét, s javítani a kutatási eredmények alkalmazásának feltételeit A struktúrafejlesztés fontos követelménye, hogy szorosabbá tegyük a kutatás, a műszaki fejlesztés és a termelés kapcsolatát. Kiemelten kell fejleszteni a termelő vállalatok kutatóhelyeit. A hazai kutatási eredmények átvétele — és ahol lehetséges — továbbfejlesztése a feladat. Növelni kell a kutatási-fejlesztési tevékenység ráfordításain belül a licencek és gyártási eljárások vásárlására fordított ösz- szegek arányát 4. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok számos területen meghatározó szerepet töltenek be népgazdaságunk fejlődésében. a) Külgazdasági kapcsolataink jövőbeni fejlődésében is alapvető a KGST-országokkal való együttműködés tervszerű, hosszabb távra szóló bővítése. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának végrehajtásában, a célprogramok megvalósításában aktívan részt veszünk. A Szovjetunióval való együttműködésünk jelentősége tovább növekszik. Gazdasági kapcsolataink, az export és az import szerkezete, s megalapozottsága hosszú távú szerződésekkel nagyban elősegítik számos hazai termelőtevékenység gazdaságosabbá tételét, gazdaságunk stabilitását. A Szovjetuniónak a magyar népgazdaság nyersanyagellátásában betöltött szerepe a jövőben is gazdasági növekedésünk meghatározó feltétele. A többi KGST-országgal fennálló gazdasági kapcsolataink bővítésében is fokozottabban kell törekedni a gazdasági adottságokból és a földrajzi közelségből eredő kedvező kooperációs és szakosítási lehetőségek kihasználására. b) Növekvő világgazdasági szerepüket figyelembe véve a gazdasági kapcsolatok további elmélyítésére törekszünk a fejlődő országokkal. Külkereskedelmi forgalmunkban jelentősen növelni kell a fejlődő országok részesedését. Ennek érdekében aktívabban törekedjünk a fejlesztési programjaikban való részvételre, a termelési együttműködés és közös vállalkozás különböző lehetőségeinek kiaknázására, hosz- szabb lejáratú megállapodások létrehozására. c) A fejlett tőkésországokkal is a gazdasági kapcsolatok bővítésére törekszünk. Súlyt helyezünk arra, hogy a kölcsönös áruforgalom bővítésében egyre nagyobb szerepet kapjon a hosszabb távra szóló termelési és kooperációs együttműködés. E kapcsolatok fejlesztése az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján népgazdaságunknak is érdeke, hozzájárulhat a termelés hatékonyságának fokozásához, a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználásához; egyben elválaszthatatlan része a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élését célzó politikánknak. 5. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy feladataink eredményes megoldásához céltudatos, összehangolt tevékenység szükséges mind a központi és az ágazati irányításban, mind a vállalatok, szövetkezetek és intézmények munkájában. Ez megköveteli a központi irányítás hatékonyságának javítását, a vállalatok és a szövetkezetek önállóságának, kezdeményezőkészségének, felelősségének sokoldalú továbbfejlesztését. A népgazdaság fő arányainak — ezen belül a termelési szerkezet alapvető fejlesztési •irányainak — kialakítása, külgazdasági politikánk érvényesítése a központi irányítás, tervezés feladata. E munka nagy népgazdasági jelentősége szükségessé teszi, hogy javuljon a központi irányítás, tervezés hatékonysága a fejlesztési koncepciók kialakításában és összehangolásában, erősödjék ellenőrző tevékenysége. A termelési szerkezet és külgazdasági kapcsolataink fejlesztésében növekednek a követelmények az ágazati minisztériumok irányító tevékenységével szemben. Javítsák munkájuk színvonalát a népgazdasági tervek megalapozásában, a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében és végrehajtásában. Segítsék a népgazdasági és a vállalati tervezést az ágazat fejlesztésére vonatkozó koncepció kidolgozásával. Növekedjék szerepük a több vállalat tevékenységének összehangolását igénylő fejlesztési akciókban, a vállalati kezdeményezések koordinálásában, az ágazati együttműködést feltételező fejlesztések megvalósításában. •A központi döntések szükségképpen a legfontosabb átfogó fejlesztési célokat ölelik fel. A termékszerkezet fejlesztésére vonatkozó döntések túlnyomó része vállalati hatáskörbe tartozik. A végrehajtás az irányító szervek növekvő felelősségének érvényesítése mellett a vállalati önállóságra és a szocialista vállalkozói szellemre épüljön. A vállalatok és a szövetkezetek vezetői kezdeményezően vegyenek részt a központi koncepciók alakításában, vezetői tevékenységükben megfelelően érvényesítsék a nép- gazdasági követelményeket. Az eddiginél is nagyobb lesz a szerepük és a felelősségük a munka hatékonyságának javításában, a termelési és a termékszerkezet korszerűsítésében, a versenyképes termékek arányának növelésében, az ezt megalapozó műszaki fejlesztésben, a gazdaságtalan termelés visszaszorításában és a munka szervezettségének fokozásában. A tervekben foglalt célokat és a végrehajtás eszközrendszerét következetesebben kell összehangolni. A gazdasági szabályozás határozottabban ösztönözzön a hatékonyság növelésére, a termékszerkezet szelektív fejlesztésére. Árrendszerünk fejlesztésének fontos irányelve, hogy a termelői árarányokat a hazai termelők orientálása érdekében közelebb hozzuk a világpiacon érvényesülő árarányokhoz. A pénzügyi és vállalati érdekeltségi rendszert úgy kell fejleszteni, hogy a nyereségben fokozottabban fejeződjenek ki a hatékonysági különbségek és szűnjenek meg az indokolatlan támogatások. A pénzügyi rendszer általános érvényű elemeinek a kibővítésével, a támogatások és az elvonások jelenlegi rendszerének egyszerűsítésével, áttekinthetőbbé és ellenőrizhetőbbé tételével is elő kell segíteni a hatékonyság javulását. Gazdaságfejlesztési feladataink megoldása megköveteli a munkaerő-gazdálkodás lényeges javítását. A teljes foglalkoztatás biztosítása továbbra is alapvető célunk. Emellett elengedhetetlen, hogy népgazdasági és munkahelyi szinten egyaránt növekedjék a foglalkoztatás hatékonysága. Elsősorban központi feladat azoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé teszik, hogy a teljes foglalkoztatás a társadalom munkaerő-szükségletének és a lakosság munkavállalási igényének lehető legkedvezőbb összhangja mellett valósuljon meg. Meg kell akadályozni, hogy új kapacitásokat hozzanak létre azokon a helyeken, ahol munkaerőhiány miatt a már meglevő és hatékonyan működtethető termelőberendezések jelenleg sincsenek kellően kihasználva. A vállalatoknak, gazdálkodó szerveknek, intézményeknek az a feladatuk, hogy biztosítsák a rendelkezésükre álló munkaerő gazdaságosabb foglalkoztatásának feltételeit. A népgazdasági feladatok megoldása az eddiginél több magasabb általános műveltségű, szakmailag jól képzett dolgozót igényel. Az oktatás, a képzés és a továbbképzés a jelenleginél hatékonyabban segítse a dolgozók felkészülését a nagyobb feladatokra, hogy megfeleljenek a gyorsan változó igényeknek. A Központi Bizottság megállapította, hogy céltudatos és jelentős erőfeszítéseket kívánó népgazdasági feladataink megoldásához a feltételek adottak. Társadalmunk túlnyomó többsége saját tapasztalatai alapján győződött meg arról, hogy gazdaságpolitikai céljaink az egész nép javát szolgálják. Gazdasági feladataink magasabb követelményeket állítanak a politikai munkában is. Nagy felelősséget rónak a párt-, az állami és a társadalmi szervekre. Szükséges, hogy minden szinten következetesen képviseljék az irányelvekben foglaltakat, és aktívan támogassák a végrehajtásukra irányuló intézkedéseket. Segítsenek abban, hogy a feladatokat mindenütt megismerjék, helyesen értelmezzék és eszerint cselekedjenek. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy gazdaság- politikánk az ország, népünk érdekeit fejezi ki, az irányelvek helyesen jelölik meg azokat a tennivalókat, amelyek megoldásától függ az életkörülmények további javítása, a fejlett szocialista társadalom építése. Borbándi János látogatása Vácott és Szentendrén Vendéget fogadott Pest megye dinamikusan fejlődő iparvárosa, Vác, pénteken reggel. Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tett eleget a megye és a város vezetői meghívásának. A vendégeket a városi tanácsnál Cservenka Ferenc- né, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, Pest megye tanácselnöke, Papp József, a városi párt- bizottság első titkára és Weisz György, a város tanácselnöke fogadta. A kormány elnökhelyettese bevezetőként Weisz György tájékoztatóját hallgatta meg Vác ipari, egészség- ügyi és kulturális fejlődé- sáről, s egyebek között megtudhatta, hogy az ipari üzemek az V. ötéves tervben is dinamikusan növelik kivitelüket, korszerű- I sitik termékszerkezetüket. Lakások munkásoknak, nagycsaládosoknak Természetesen egy rövid tájékoztató keretében nincs mód arra, hogy valamennyi lényeges kérdésről szó essék. A város fiatal tanácselnöke mégis módot kerített arra, hogy a’ lakásépítés, a kereskedelmi forgalom eredményeiről és gondjairól éppúgy fölvillantsa a jellemző vonásokat, mint a tanácsi testületek munkájáról. Egyebek között elmondta, miként igyekeznek segíteni a tanácstagok friss, mindenkor naprakész tájékoz-- tatását, hogyan teszik tartalmasabbá a tanácstagi beszámolókat, s miféle módszereket alkalmaznak annak érdekében, hogy az állampolgárok napról napra tapasztalják, a tanács kapuja szó szerint és képletesen is nyitva van előttük. Aláhúzta a választókerületi munka erősítésének kedvező tapasztalatait, majd azokról a gondokról beszélt, amelyek a környezetvédelemben, a vizek tisztaságának megóvásában a városi tanács vállát nyomják. A kormány elnökhelyettese már a tájékoztató közben is sok kérdést tett fel, s még inkább így volt ez a város néhány intézményének meglátogatásakor. A vendéglátók javaslatára Borbándi Jánosnak és kíséretének útja elsőként a Földvári téri lakótelepre vezetett. Itt Bihari Béla, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke röviden vázolta a különböző építési technológiák előnyeit, s a kedvezőbb lakáskialakítás lehetőségeit. A Minisztertanács elnökhelyettese nagy érdeklődést tanúsított az új otthonok berendezése, kivitelének minősége iránt, s elégedetten nyugtázta, hogy az átadásra kerülő tanácsi, illetve tanácsi rendelkezésű lakások 70—75 százalékát fizikai dolgozók, fiatalok, nagycsaládosok kapják. A művelődés otthona — áruellátás A város fejlődéséről, a lakosság igényeinek növekedéséről tovább folyt az eszmecsere a szép külsejű és belső berendezésével is korszerűséget sugárzó művelődési központban. Itt sok más mellett arról értesülhetett Borbándi János, hogy várhatóan idén már a 200 ezret is meghaladja a művelődési központ látogatóinak száma, s a művelődés iránti érdeklődés fokozódását tanúsítja az az adat is, hogy tavaly a városban tízmillió forint értékben vásároltak könyvet. Ha igaz az a mondás, a háziasszonyt akár kamrájáról megítélhetik, akkor az is igaz, egy városról képet adhatnak üzletei. Érthető tehát az a kíváncsiság, amellyel a kormány elnökhelyettese az élelmiszer-áruház, a Dunakanyar ruházati áruház, majd a Vác és Vidéke ÁFÉSZ Naszály áruháza tevékenységéről tájékozódott. Figyelme kiterjedt olyan kérdésekre is, mint az áruellátás folyamatossága, a választék gondjai. A város vezetői — a Hársfa utcai óvoda meglátogatása közben — örömmel hallották a vendég elismerő szavait, annak megerősítését, a város- fejlesztés iránya helyes, a tanács jól érvényesíti a lakosság érdekeit. A patinás település hétköznapjairól A Pest megyei látogatás második állomása a Dunakanyar patinás központja, Szentendre volt. A kora délutáni órákban ideérkező Borbándi Jánost, s az őt kísérő megyei vezetőket Simon János, a városi pártbizottság első titkára és Marosvölgyi Lajos tanácselnök fogadta a városi tanács épületénél. Ahogy azt az illendőség megkívánja, a város tanácselnökének tájékoztatója rövid, tömör volt. Négy esztendő alatt több mint háromezer fővel gyarapodott Szentendre állandó lakossága — hangzott el egyebek között a tájékoztatóban —, tavasztól őszig viszont megkétszereződik az itt élő népesség, s ez érthetően nehéz terheket ró mind a kereskedelmi, mind az egyéb intézményekre. (Folytatás a 4. oldalon) Vácott az ABC-áruházban: dr. Mondok Pál, Cservenka Ferencné és Borbándi János.
